Önkormányzatok pénzügyi monitoringja alapján végzett ellenőrzések
Tisztelt Ügyfeleink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az ÁSZ kialakította az önkormányzatok kockázati megfigyelő rendszerét (ÖKOMER).
A Magyar Államkincstár központi információs rendszerében rendelkezésre álló önkormányzati éves költségvetési beszámolók adatait felhasználva, monitoring riportok kiértékelésével az ÁSZ feltárja azon területeket (érintett önkormányzat eladósodási kockázatait, pénzügyi gazdálkodásuk fenntarthatóságának, valamint a vagyongazdálkodás során a vagyon értéke megőrzésének biztosítását), amelyek beavatkozást igényelnek az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében.
A fentiek kapcsán az ÁSZ az alábbi területeket vizsgálja:
1. Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodásának fenntarthatósága biztosított volt-e?
1.1. alkérdés - Az önkormányzatok által ellátott feladatok finanszírozási struktúrája jelentett-e kockázatforrást a pénzügyi gazdálkodásra?
1.2. alkérdés - Az önkormányzatok felhalmozási kiadásai és finanszírozásuk jelentett-e kockázatforrást a pénzügyi gazdálkodásra?
1.3. alkérdés - Az önkormányzatok által igénybevett külső források visszafizetése jelentett-e kockázatforrást a pénzügyi gazdálkodásra?
2. Fennállt-e az önkormányzatok eladósodásának kockázata?
2.1. alkérdés - Az önkormányzatok gazdálkodása előrevetíti-e az (újbóli) eladósodást?
2.2. alkérdés - Az önkormányzatok dologi, beruházási és felújítási kiadásokkal kapcsolatos kötelezettség állománya jelentett-e kockázatforrást az eladósodásra?
2.3. alkérdés - Az önkormányzatok pénzintézetek felé történő eladósodása jelentett-e kockázatforrást az önkormányzat eladósodására?
2.4. alkérdés - Az önkormányzatok eladósodására jelentett-e kockázatforrást az önkormányzat garancia- és kezességvállalási helytállási kötelezettsége?
3. Az önkormányzatok vagyongazdálkodása során biztosított volt-e a vagyon értékének megőrzése?
3.1. alkérdés - A vagyonváltozás jelentett-e kockázatforrást az önkormányzatok vagyoni helyzetére?
3.2. alkérdés - A belső eladósodás kockázatforrást jelentett-e az önkormányzatok vagyongazdálkodására?
3.3. alkérdés - A többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok pénzügyi helyzete kockázatforrást jelentett-e az önkormányzatok gazdálkodására?
Az Állami Számvevőszék, valamint a Magyar Államkincstár ellenőrzései
Tisztelt Ügyfelünk!
- Kérjük engedje meg, hogy tárgyi ügyben felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra.
Az Állami Számvevőszék, valamint a Magyar Államkincstár ellenőrzései a legtöbb esetben érintik az integrált kockázatkezelés, valamint az ún. visszaélés-bejelentés rendszerének kialakítását és működtetését. (A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választására tekintettel meg kívánjuk még jegyezni, hogy a Bkr. 11.§ (4) bekezdésében foglaltakra, valamint a polgármester személyében bekövetkező esetleges változásra tekintettel indokolt a vezetői nyilatkozat – adott időszakra történő, időarányos – kiállítása. A vezetői nyilatkozat tartalma a fenti feladatok többségét is érinti.)
- Kérem engedje meg, hogy az ún. belső kontrollrendszer kialakítása kapcsán – figyelemmel a jövő évi feladat-ellátás tervezésére - felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra:
I./ Helyi önkormányzatok
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119.§ (3) bekezdése alapján a jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
II./ Költségvetési szervek
Az egyes kormányrendeleteknek a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet 2016. október 1. nappal módosította – többek között - a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bkr.) 3. § rendelkezéseit, amely alapján a költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.
III./ Az ún. kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek (gazdasági társaságok)
A Bkr. 54/A.§ rendelkezése alapján az ún. kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetre (gazdasági társaságra) a Bkr. 1-10. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjén a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet vezető tisztségviselőjét kell érteni.
IV./ Többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2020. január 1. naptól hatályos 7/J. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti köztulajdonban lévő gazdasági társaság ún. belső kontrollrendszert (a./ kontrollkörnyezet, b./ integrált kockázatkezelési rendszer, c./ kontrolltevékenységek, d./ információs és kommunikációs rendszer, és e./ nyomon követési rendszer (monitoring) köteles működtetni.
A megfelelőségi ellenőrzés a számvevőszéki ellenőrzések azon típusa, amely annak megállapítására irányul, hogy az ellenőrzés tárgyát képező tevékenység vagy működés – pénzügyi művelet, információ és adat – minden lényeges szempontból megfelel-e az ellenőrzött szervezetre vonatkozó szabályozásoknak és követelményeknek.
A megfelelőségi ellenőrzés altípusai
A megfelelőségi ellenőrzés lehet szabályszerűségi ellenőrzés vagy helyénvalósági ellenőrzés vagy a kettő kombinációja.
- Szabályszerűségi ellenőrzés
A szabályszerűségi ellenőrzés a megfelelőségi ellenőrzés általánosan alkalmazott altípusa. A szabályszerűségi ellenőrzés az egyes kritériumok – jogszabályi előírások, egyéb szabályok és megállapodások – teljesülésének ellenőrzését foglalja magában, ideértve a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályokban foglaltak teljesülésének ellenőrzését is.
- Helyénvalósági ellenőrzés
A helyénvalósági ellenőrzés a megfelelőségi ellenőrzés azon altípusa, amelyet azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekre jogszabályi előírások nem alkalmazhatóak, illetve amennyiben egyes kérdések megítélésénél nyilvánvaló jogszabályi hiányosságok vannak.
Helyénvalósági ellenőrzés során az ellenőrzést végző személynek a közszféra intézményeinek helyes gazdálkodására, a közpénzek eredményes és megfelelő felhasználására és a közszféra tisztviselőinek magatartására vonatkozó általános elvek mentén kell az ellenőrzést lefolytatnia. A helyénvalósági ellenőrzés kritériumait az ellenőrzés tárgyában általánosan elfogadott, illetve nemzetközi vagy hazai „jó gyakorlatok” is meghatározhatják.
Az Állami Számvevőszék közzétette a gyermekétkeztetés rendszerének ellenőrzése című ellenőrzési programot
Tisztelt Ügyfelünk!
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
Az Állami Számvevőszék közzétette a gyermekétkeztetés rendszerének ellenőrzése című ellenőrzési programot.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési gyakorlata alapján
- az önkormányzatnak az ellenőrzött időszakban legalább egyszer dokumentáltan értékelnie kell az egyes gyermekétkeztetési intézmények esetében az étkeztetést igénybevevők (megrendelő /szülő/, fogyasztó /gyermek/) elégedettségét az ételek minőségével, mennyiségével, tálalásával kapcsolatban.
- az önkormányzat belső ellenőrzésének négyévente legalább egyszer a helyszínen ellenőriznie kell a gyermekétkeztetés feladat ellátásának szabályszerűségét, hatékonyságát, eredményességét minden gyermekétkeztetést nyújtó intézménynél, beleértve az intézményként működő főzőkonyhát, illetve a vásárolt élelmezést nyújtó vállalkozót, amennyiben a vállalkozói szerződés erre lehetőséget nyújt.
A hivatkozott ellenőrzési program (Helyénvalósági kritériumok (Gyermekétkeztetés) az alábbi oldalon érhető el:
A köztulajdonú gazdasági társaságok 2018. évi integritás helyzetéről
Tisztelt Ügyfelünk!
A köztulajdonú gazdasági társaságok 2018. évi integritás felmérésében 1193 társaság vett részt, közel 60 százalékkal több, mint 2017. évben. Az Állami Számvevőszék azt mérte fel, hogy e társaságok működési feltételeiben milyen gyakorisággal vannak jelen az integritásukat veszélyeztető tényezők, és ezekkel szemben milyen mértékben építettek ki kontrollokat.
A tanulmány a fenti cím szerint elérhető a www.integritastanacsadas.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok oldalon.
Kérem engedjék meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmüket.
- Az ÁSZ elkészítette „Az állami tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek értékelése" című ellenőrzési programhoz a helyénvalósági kritériumokat.
- Az ÁSZ elkészítette az „Önkormányzatok ellenőrzése – Integritás és belső kontroll" című ellenőrzési program „Az önkormányzati hivatal vezetőinek értékelése" című kiegészítő modulhoz a helyénvalósági kritériumokat.
- Az ÁSZ elkészítette „A központi költségvetési szervek ellenőrzése – Integritás és belső kontroll modul – Kiegészítő modul a központi költségvetési szerv vezetőinek értékeléséhez" című ellenőrzési programokhoz a helyénvalósági kritériumokat. (Lásd még: költségvetési szervek.)
- Az ÁSZ elkészítette a „Nemzeti tulajdonú gazdasági társaságok ellenőrzése - Vagyongazdálkodás modul” című ellenőrzési programhoz a helyénvalósági kritériumokat.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a helyénvalósági ellenőrzés a megfelelőségi ellenőrzés azon altípusa, amelyet azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekre jogszabályi előírások nem alkalmazhatóak, illetve amennyiben egyes kérdések megítélésénél nyilvánvaló jogszabályi hiányosságok vannak.
A hivatkozott dokumentumok elérhetőek a www.integritastanacsadas.hu/Linkek-letöltések/Hasznos-dokumentumok oldalon.
A munkáltatói szabályzatot közöltnek kell tekinteni, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. (A személyes (címzett) közlés mellett így hatályos a munkáltatói szabályzat abban az esetben is, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik.)
Átláthatósági nyilatkozatokkal kapcsolatos kérdések
Tisztelt Ügyfeleink!
Kérem engedjék meg, hogy - a hozzánk intézett kérdésekre tekintettel - felhívjuk szíves figyelmüket az ún. átláthatósági nyilatkozatokkal kapcsolatos kérdésekre.
Az Áht. 41. § (6) bekezdése alapján az államháztartás mindkét (központi és önkormányzati) alrendszerében alkalmazandó az a szabályt, miszerint nem átlátható szervezettel érvényesen visszterhes szerződés nem köthető, illetve létrejött ilyen szerződés alapján kifizetés nem teljesíthető.
1. Mely esetekben kötelező az átláthatósági nyilatkozatok bekérése?
Az átláthatósági nyilatkozatok beszerzése esetében, a fent írt rendelkezés alapján egy olyan kötelező törvényi előírásról beszélünk, amelytől eltérni főszabály szerint semmilyen esetben sem lehet.
Ez alól kizárólag az Ávr. 53. § (1) bekezdés a) pontja határoz meg kivételt, amely szerint a kétszázezer forint értéket el nem érő kötelezettségvállalást nem szükséges írásba foglalni. Mivel ezen szabály alapján a szerződés írásba foglalására sincs szükség, az átláthatósági nyilatkozat sem válik annak kötelező tartalmi elemévé. A fentiekre tekintettel az előbbi értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalások esetében lehetőség van eltekinteni az átláthatósági nyilatkozat beszerzésétől, egyéb esetekben azonban – függetlenül a kötelezettségvállalás formájától, illetve tartalmától – nincs.
Mindemellett fontos kiemelni azt is, hogy az átláthatósági nyilatkozatok beszerzése csak az olyan jogi személyekkel, illetve jogi személynek nem minősülő szervezetekkel kötött szerződések esetében merülhet fel, amelyek nem minősülnek a törvény erejénél fogva átláthatónak. Ennek értelmében nem szükséges ilyen nyilatkozatot bekérni például a költségvetési szervekkel, egyházakkal, vagy a magánszemélyekkel kötött szerződések esetében.
2. Meddig tart az átláthatósági nyilatkozatok érvényessége?
Az átláthatósági nyilatkozatok érvényessége mindig az adott jogviszonyhoz kapcsolódik. Amennyiben az adott kötelezettségvállalással egy új jogviszony jön létre, akkor elengedhetetlen a nyilatkozatok bekérése, azonban egy, a felek között korábban létesített jogviszony kapcsán tett új kötelezettségvállalás esetében erre már nincs szükség. Ennek értelmében például egy keretszerződéses jogviszonyban nem szükséges az egyedi megrendelések esetében külön-külön minden alkalommal bekérni az átláthatósági nyilatkozatot. Mindazonáltal, ha a kötelezettségvállaló ugyanazzal a szerződő féllel újabb jogviszonyt létesít – így például egy korábban teljesedésbe ment szerződést követően egy újat köt vele – akkor a jelenleg hatályos szabályok alapján nem tekinthet el attól, hogy beszerezze az átláthatósági nyilatkozatot, még akkor sem, ha az egy korábbi jogviszonyból egyébként rendelkezésre áll.
3. Meddig terjed a kötelezettségvállaló ellenőrzési kötelezettsége?
Az Áht. 41. § (6) bekezdése az átláthatóság követelményének való megfelelés ellenőrzése céljából az Áht. 55. §-ában meghatározott adatok kezelésére jogosítja fel a kötelezettségvállaló szervet.
Ezen adatok az érintett nyilatkozata alapján kezelhetőek, így a kötelezettségvállaló akkor jár el helyesen, ha az átláthatóság követelményének való megfelelést az Áht. 55. §-ában meghatározott adattartalmú nyilatkozat alapján ellenőrzi. A kötelezettségvállaló felelőssége a nyilatkozattétel megkövetelésében és a nyilatkozat teljes körűségének ellenőrzésében kimerül. Ha azonban a nyilatkozat nyilvánvaló ellentmondást tartalmaz, vagy annak valóságtartalmát illetően kétségek merülnek fel, indokolt, hogy a kötelezettségvállaló további nyilatkozattételre hívja fel a másik felet. A nyilatkozat minden adatára kiterjedő ellenőrzésére azonban a kötelezettséget vállaló nem köteles. A nyilatkozattétel valóságtartalmáért a költségvetési szervvel szerződő fél felel, így a valótlan adatokat tartalmazó nyilatkozat alapján létrejött szerződés szerint teljesített kifizetésekből eredő magánjogi és büntetőjogi felelősség is őt terheli.
A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló jogszabálytervezet
Megjelent a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló jogszabálytervezet (továbbiakban: Tervezet)
A Tervezet alapján a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság vezető tisztségviselője a belső kontrollrendszer keretében integrált kockázatkezelési rendszert működtet, amelynek kapcsán azonosítja és elemzi a többségi állami tulajdonú gazdasági társaság tevékenységében rejlő és a szervezeti célokkal összefüggő kockázatokat, valamint meghatározza az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, az azok teljesítésének folyamatos nyomon követési módját és eljárásrendjét.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK (továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés f) pontja alapján a személyes adatok kezelése jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.
Személyes adat kezelhető tehát abban az esetben, ha a munkahelyi adatkezelés a munkáltató – kivételesen harmadik fél – jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ennél az érdekeknél magasabb rendűek a munkavállalók személyes adatai védelméhez és a magánéletük tiszteletben tartásához való joguk.
A munkáltatóra hárul azon kötelezettség, hogy írásbeli dokumentumban kidolgozza ezen jogalap alkalmazásával végzett adatkezeléseit, vagy a vonatkozó adatkezelés mellőzésének indokait.
Fontos garanciális szempont, hogy a munkáltató írásban rögzítse ezen jogalap alkalmazásával (vagy az adatkezelés mellőzésével) együtt járó adatkezelési körülményeket, hiszen a munkavállalók így tudnak meggyőződni arról, hogy a szóban forgó munkahelyi adatkezelés valóban arányosan korlátozza a jogaikat. Emellett a Hatóság vagy a Bíróság is így tudja ellenőrizni, vizsgálni azt, hogy a munkáltató adatkezelése megfelelt-e az adatvédelmi követelményeknek.
A jogalap alkalmazása (vagy mellőzése) során a munkáltatónak két követelményre kell figyelemmel lennie. Egyrészt ezen jogalap alkalmazásakor a GDPR, valamint a magyar jogszabályi előírásokat, így különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alapul vennie. Másrészt ezzel egyidejűleg a jogalap alkalmazása (vagy mellőzése) során el kell végeznie az érdekmérlegelési tesztet.
Érdekmérlegelési teszt különösen indokolt:
- Céges levelezőrendszer
- Céges laptop
- Céges internethasználat
- Céges mobiltelefon használatának és ellenőrzésének (vagy annak mellőzése) esetén azzal, hogy ezen esetekben az érintett munkavállaló előzetes tájékoztatása, valamint az előbbiekre irányuló belső szabályzat elkészítése indokolt.
Integritáskontrollnak tekinthetők egyrészt a szervezetre vonatkozó jogszabályok, és az azok alapján készített belső szabályzatok. Ezek alkotják a kemény kontrollokat. Másrészt integritáskontrollnak tekintendők a szervezeti értékekkel, elvekkel összefüggésben a szervezet által készített azon belső szabályozások, amelyeknek megalkotását jogszabály nem írja elő. Ezek az ún. „lágy” kontrollok.
A szervezeti integritás alatt értjük tehát mind a külső szabályozásnak megfelelő, mind a szervezet által kinyilvánított elvek és értékek szerinti működést, azok követését.
Érdekmérlegelési teszt a szervezet működésével összefüggő kockázatok és azok kezelésére szolgáló lágy kontrollok felméréséhez, értékeléséhez és a további intézkedések meghatározásához szükséges (adott esetben a lágy kontrollok mellőzését alátámasztó) dokumentum.
Az új általános adatvédelmi rendelet (továbbiakban: GDPR) alkalmazása érdekében az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmüket:
A GDPR rendelkezéseitől csak akkor van lehetősége eltérni a tagállami jogalkotónak, ha azt a GDPR kifejezetten megengedi. A GDPR ilyen felhatalmazást tartalmaz például a különleges adatok kezelésére vonatkozó, a foglalkoztatással összefüggő, vagy az egyházi adatkezelések nemzeti szabályozása esetén.
A munkáltató bizonyos munkakörben dolgozó munkavállalók számára „céges laptopot” biztosíthat a munkájuk elvégzéséhez. Ezzel összefüggésben is felmerülhet az a probléma, hogy a laptopot a munkavállalók saját, személyes céljaira is használhatják, amely visszás helyzetet teremthet abban az esetben, ha a munkáltató a laptop tartalmáról biztonsági mentést kíván készíteni vagy – az Mt. 11. §-ában foglalt jogával élve – ellenőrizni kívánja a laptopon tárolt adatokat.
A munkáltatónak ezért mindenekelőtt egy belső szabályzatot kell megalkotnia a „céges laptop” használatának, ellenőrzésének szabályairól. Ezzel ugyanis hatékonyan meg lehet előzni azt, hogy a munkavállalók (és adott esetben más érintettek) személyes adatait is kezelje a munkáltató. A belső szabályzatban többek között az alábbiakra szükséges kitérni:
- használható-e magáncélokra a „céges laptop”,
- a laptopról biztonsági mentés készítésének és megőrzésének a szabályozására, illetve arra, hogy mikor kerül sor az e-mailek végleges törlésére,
- a laptopon tárolt adatok ellenőrzésének részletes szabályaira.
Amennyiben a munkáltató engedélyezi a laptop magáncélú használatát, akkor erre vonatkozóan plusz intézkedéseket szükséges meghoznia, így például a laptop merevlemezén több partíciót létrehozni, amellyel biztosítható, hogy a merevlemez egyik részén találhatók a munkavégzéssel összefüggő adatok, míg a másik részén pedig a munkavállaló személyes adatai. Ugyanis mind a laptopról készített biztonsági mentés során, mind a laptop ellenőrzése során a munkáltatónak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy a munkavállalók magánélettel kapcsolatos személyes adatait nem kezelheti. Ennek megfelelően úgy kell kialakítani a biztonsági mentés szabályait, hogy az ne terjedjen ki a laptopon tárolt személyes adatokra. Ezen túlmenően a munkáltatói ellenőrzést is úgy kell a munkáltatónak végrehajtania, hogy az ellenőrzés ne érintse a laptopon található személyes adatokat, azokat az ellenőrzéssel összefüggésben nem tárolhatja.
Adatvédelmi követelmények
A „céges laptop” tartalmának ellenőrzése esetében a munkáltatói jogos érdek lesz az adatkezelés jogalapja, ezért a munkáltatónak az adatkezelés megkezdése előtt el kell végeznie az érdekmérlegelés tesztjét. Ezen ellenőrzés esetében kiemelt figyelmet kell fordítani az célhoz kötött adatkezelés elvén és a szükségesség-arányosság követelményén túl az érintettek magánszférájára is, hiszen adott esetben különféle, a munkaviszonyhoz nem kapcsolódó személyes adat is a munkáltató tudomására juthat, illetve vele munkaviszonyban nem álló személyek adatait is megismerheti.
Ennek megfelelően a munkáltatónak már előzetesen, a szabályzat megalkotása során meg kell határoznia azt, hogy milyen céljai, érdekei miatt kerülhet sor a „céges laptop” tartalmának ellenőrzésére. Ezen érdekeknek ténylegesnek és valósnak, a munkáltató tevékenységéhez, helyzetéhez és a munkavállaló munkaköréhez igazodóaknak kell lenniük. Ezen túlmenően a munkáltatónak a laptop tartalmának ellenőrzése előtt közölnie kell a munkavállalóval, hogy pontosan milyen érdeke miatt kerül sor a munkáltatói intézkedésre.
Másrészt a munkáltatónak a fokozatosság elvére figyelemmel lépcsőzetes ellenőrzési rendszert kell kidolgoznia, amelyben megfelelően érvényesülhet a személyes adatok védelme, illetve, hogy az ellenőrzés minél kisebb mértékben érintse a munkavállalók magánszféráját. A laptop tartalmának az ellenőrzése során ezért fő szabályként biztosítani kell a munkavállalók jelenlétét. A munkáltatói ellenőrzés e formájánál ugyanis a munkavállalók és harmadik személyek különböző személyes adatai lehetnek a laptopon, amelyek megismerésére a munkáltató nem jogosult. Ha az ellenőrzésnél a munkavállaló jelen van, és jelezheti valamely email tartalmának megtekintése előtt, hogy azok személyes adatokat tartalmaznak, akkor ezzel biztosítható, hogy a munkáltató ne sértse meg ezt a tilalmat.
Speciális követelmények, ha a laptop magáncélú használatát nem engedélyezi a munkáltató
Amennyiben a szabályzatban a munkáltató nem engedélyezi a „céges laptop” magáncélú használatát, akkor ebben a munkáltató kifejezetten hívja fel a munkavállalók figyelmét arra, hogy a laptop csak munkavégzéssel összefüggő célokra használható, és a munkáltató valamennyi, a laptopon tárolt adatait ellenőrizheti.
Ebben az esetben a munkavállalók tisztában vannak azzal, hogy személyes adatokat nem tárolhatnak a laptopon, vagy ha ezt mégis megteszik, a munkáltató velük szemben munkajogi jogkövetkezményeket alkalmazhat.
Mint már korábban szó volt róla, a munkáltató ebben az esetben is pusztán azt a tényt rögzítheti, hogy a munkavállalók a laptopon – a belső szabályzat előírásai ellenére – személyes adatokat tároltak, azonban ezen túlmenően a munkáltató nem kezelhet személyes adatokat, tehát azt már nem rögzítheti, hogy a munkavállalók pontosan milyen adatokat is tároltak a gépen (például milyen fényképeket, videókat, dokumentumokat).
Egyéb adatvédelmi követelmények
Ahhoz, hogy a laptop tartalmának az ellenőrzése jogszerű legyen, a munkáltatónak előzetesen részletes tájékoztatást kell biztosítania a munkavállalók számára. A tájékoztatóban a munkáltatónak ki kell térnie többek között arra, hogy:
- hogy milyen célból, milyen munkáltatói érdekek miatt kerülhet sor az laptop ellenőrzésére (illetve természetesen a konkrét ellenőrzés előtt tájékoztatni kell a munkavállalót arról, hogy milyen munkáltatói érdek miatt kerül sor az ellenőrzésre),
- a munkáltató részéről ki végezheti az ellenőrzést,
- milyen szabályok szerint kerülhet sor ellenőrzésre (fokozatosság elvének betartása) és mi az eljárás menete,
- milyen jogai és jogorvoslati lehetőségei vannak a munkavállalóknak a „céges laptop” ellenőrzésével együtt járó adatkezeléssel kapcsolatban.
Az adatvédelmi szabályzat elkészítésével kapcsolatban szeretnénk tájékoztatni, hogy a GDPR 24. cikk (2) bekezdése alapján az adatkezelőnek akkor kell belső adatvédelmi szabályokat alkalmaznia – a személyes adatok védelmének biztosítása céljából megvalósított technikai és szervezési intézkedések részeként – ha az az adatkezelési tevékenység vonatkozásában arányos.
Ennek a rendelkezésnek az értelmezését a (78) preambulumbekezdés segíti. Ez alapján azt kell tehát az adatkezelőnek mérlegelnie, hogy a kezelt adatok mennyisége és köre alapján „arányosnak” mutatkozik-e adatvédelmi szabályzat vagy más szabályrendszer (pl. utasítás, folyamatleírás, biztonsági szabályzat) elkészítése.
A GDPR 39. cikk 1) bekezdésének b) pontja egyébként az adatvédelmi tisztviselő feladatai között külön felsorolja, hogy ellenőriznie kell a személyes adatok védelmével kapcsolatos belső szabályoknak való megfelelést.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) értelmében az adatkezelők bejelentései alapján az Adatvédelmi Hatóság jelenleg nyilvántartást vezet az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében, amelyben fel kell tüntetni az adatkezelésre vonatkozó minden lényeges körülményt (így például az adatkezelés célját, jogalapját, időtartamát).
Tájékoztatjuk Önöket, hogy ez a bejelentési kötelezettség 2018. május 25. napjától megszűnik, a GDPR ugyanis nem tartalmaz a tagállami felügyeleti hatóságok által vezetendő országos adatvédelmi nyilvántartásra vonatkozó szabályozást.
Felhívjuk a szíves figyelmüket azonban arra, hogy ezen időpontot követően a GDPR 30. cikke alapján az adatkezelőknek (adatfeldolgozóknak) kell majd nyilvántartást vezetniük a saját adatkezelési tevékenységeikről a rendeletben írt tartalommal.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy - az ANN&CLAYTON vállalkozás által - Ügyfeleinknek 2018. április hónapban megküldött, 2018. évre vonatkozó adatvédelmi feladatterv tartalmazza azon minimum feladatokat és kötelezettségeket, amelyeket - az „elszámoltathatóság” elve alapján - Ügyfeleinknek, mint érintett adatkezelőknek teljesítenie kell, különös tekintettel a Bkr. 3.§ b./, valamint a Bkr. 3.§ d./ és e./ pontjára.
Az Infotv., valamint AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETÉNEK (továbbiakban: RENDELET) alkalmazása érdekében, különösen az elszámoltathatósági elv, valamint a RENDELET 30. cikk rendelkezéseinek értelmében az adatkezelési tevékenységek nyilvántartásának felmérése, különös tekintettel az adatkezelés céljára és jogalapjára, az adatkezelőt terhelő nyilvántartási kötelezettségre az alábbiakra terjed ki:
Az Infotv., valamint a RENDELET alapján minden adatkezelő a felelősségébe tartozóan végzett adatkezelési tevékenységekről nyilvántartást vezet. E nyilvántartás/nyilvántartások a következő információkat tartalmazza/tartalmazzák:
a) az adatkezelő neve és elérhetősége,
b) az adatkezelés céljai,
c) az érintettek kategóriáinak, valamint a személyes adatok kategóriáinak ismertetése,
d) olyan címzettek kategóriái, akikkel a személyes adatokat közlik vagy közölni fogják,
e) személyes adatok továbbításának nyilvántartása (Infotv. 15.§ (2) bekezdés),
f) a különböző adatkategóriák törlésére előirányzott határidők nyilvántartása,
g) 32. cikk (1) bekezdésében említett technikai és szervezési intézkedések általános leírása,
h) Infotv. 15.§ (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásának megfelelősége, a vonatkozó nyilvántartás vezetése (Érintettek tájékoztatására szolgáló adatok nyilvántartása.)
i) Infotv. 15.§ (1a) bekezdésében foglalt nyilvántartás,
j) Infotv. 30.§ (3) bekezdésben foglalt nyilvántartás vezetése (A közérdekű adatok megismerésére irányuló elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelő nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Hatóságot.)
k) Infotv. 37/B.§ (2) bekezdés alapján a közérdekű adatokat tartalmazó adatbázisok, illetve nyilvántartások jegyzékének fenntartása,
l) Infotv. 66.§ (1) bekezdés alapján a személyes adatok kezelésének nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettség vizsgálata.
Az általános adatvédelmi rendelet, illetve a belső kontrollrendszer összefüggéseinek vonatkozásában több kérdés érkezett hozzánk, amelyekkel kapcsolatban a következőket kívánjuk jelezni:
- Az általános adatvédelmi rendelet alkalmazása kapcsolódik a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bkr.) 3.§ d) pontjában hivatkozott információs és kommunikációs rendszer kialakításához és működtetéséhez. (Lásd különösen: adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat/ok.)
- Az általános adatvédelmi rendeletben említett adatvédelmi hatásvizsgálat egy folyamat, különösen akkor, ha az adatkezelési művelet dinamikus, és állandóan változik. Az adatvédelmi hatásvizsgálatot nem egyetlen alkalommal, hanem folyamatosan kell végezni. Az előbbiek alapján a folyamatos adatvédelmi hatásvizsgálat a Bkr. 3.§ e) pontjában hivatkozott - a szervezeten belül megvalósuló - nyomonkövetési rendszer (monitoring) része.
- Az általános adatvédelmi rendelet rugalmasságot biztosít az adatkezelők számára abból a szempontból, hogy saját belátásuk szerint határozhatják meg az adatvédelmi hatásvizsgálat pontos felépítését és formáját, így igazodhatnak a már meglévő munkamódszereikhez. Az Európai Unióban és világszerte is többféle bevett eljárás létezik, amely figyelembe veszi a (90) preambulum-bekezdésben felsorolt elemeket. Bármilyen formát ölt is az adatvédelmi hatásvizsgálat, a kockázatok valódi értékelésére kell irányulnia, mivel így az adatkezelők intézkedéseket hozhatnak azok kezelésére.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) az idei évben, 2018. május 25. naptól kerül alkalmazásra.
A RENDELET 37. cikk (1) bekezdés a-c./ pontja alapján az adatkezelő és az adatfeldolgozó adatvédelmi tisztviselőt jelöl ki minden olyan esetben, amikor:
a) az adatkezelést közhatalmi szervek vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervek végzik, kivéve az igazságszolgáltatási feladatkörükben eljáró bíróságokat;
b) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei olyan adatkezelési műveleteket foglalnak magukban, amelyek jellegüknél, hatókörüknél és/vagy céljaiknál fogva az érintettek rendszeres és szisztematikus, nagymértékű megfigyelését teszik szükségessé;
c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó fő tevékenységei a személyes adatok 9. cikk szerinti különleges kategóriáinak és a 10. cikkben említett, büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és bűncselekményekre vonatkozó adatok nagy számban történő kezelését foglalják magukban.
Az adatvédelmi tisztviselőről bővebben az alábbi oldalakon olvashatnak:
www.drhosszu.hu/Hasznos dokumentum oldalon
Az integrált kockázatkezeléssel (Belső kontrollrendszer) érintett Ügyfeleinket tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az Általános Adatvédelmi Rendelet alkalmazásával kapcsolatban legkésőbb 2018. március hónapban az ANN&CLAYTON vállalkozás részéről elektronikus úton további információt kapnak.
A helyi építési szabályzat módosításáról szóló rendelet kötelező megalkotása
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján a közlekedési beruházással érintett önkormányzat köteles településrendezési eszközeit a helyi építési szabályzata módosításával összhangba hozni az országos településrendezési tervről szóló törvény előírásaival.
Az ügy száma: Köm.5020/2017/3.
Magyar Közlöny 2017./ 2014. szám
Alkalmazott jogszabályok: az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény.
Információs és kommunikációs rendszer, valamint a nyomon követési rendszer (monitoring) kialakítása
Kérjük engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra:
I./ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bkr.) 3.§ rendelkezése alapján a költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő
a) kontrollkörnyezet,
b) integrált kockázatkezelési rendszer,
c) kontrolltevékenységek,
d) információs és kommunikációs rendszer, és
e) nyomon követési rendszer (monitoring) kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.
A Bkr. 9. § (1)-(2) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.
Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak, pontosak és összehasonlíthatóak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva.
A Bkr. 10. § rendelkezése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles kialakítani a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszert, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből állhat.
A jogszabály száma és címe: 361/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról.
A jogszabály lényege: A jogszabály módosítja az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendeletet többek között az önkormányzat által alapított költségvetési szerv csatlakozására vonatkozó különös szabályaival.
Hatálybalépés: 2017. december 1. és 2018. január 1.
Magyar Közlönyben való megjelenés: 2017. évi. 200. szám, 32915. o. (2017. november 30.)
I./ Az Országgyűlés a nemzeti energiahatékonysági célkitűzés teljesítéséhez szükséges egyes feladatok meghatározása és e feladatok biztosítása céljából megalkotta a 2015. június 7-től hatályos energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvényt, valamint az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V.26.) Korm. rendeletben az eljárási szabályokat.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/A.§ - 2017. január 1. naptól hatályos - rendelkezése az állam és a helyi önkormányzatok használatában álló, közfeladatok ellátását szolgáló épületek üzemeltetői számára feladatként adja energia megtakarítási intézkedési terv készítését, az épületek energiafogyasztási adatainak kötelező bejelentését, valamint az épületek használóinak energiahatékonysági szemléletformálását. E kötelezettségek teljesítése érdekében az épületek üzemeltetői kötelesek együttműködni a Nemzeti Energetikusi Hálózattal. (Lásd még: az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.)
Az Állami Számvevőszék 2018. első félévi ellenőrzési tervének része a középületek energiahatékonyságának ellenőrzése (2017. II. félévi ellenőrzési terv 27. témasorszáma szerinti folyamatban lévő feladat).
Az ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy kialakították-e a középületek energiahatékonyságának növelésére vonatkozó, szakpolitikai keretet; rendelkezésre állnak-e a (megfelelő) pénzügyi források a kitűzött terv/stratégia finanszírozásához; kialakították-e és működik-e az energiahatékonysági célkitűzések elérésének értékelését célzó monitoring rendszer.
II./ Az integrált kockázatkezeléssel (Belső kontrollrendszer) érintett Ügyfeleinket tisztelettel tájékoztatjuk, hogy az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13.§ (4a) bekezdés, a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bkr.) , az ellenőrzési nyomvonalról szóló szabályzatban foglaltak alapján - a nyomonkövetési rendszer keretében - a költségvetési szervek belső szabályozottságának/szabályzatainak felülvizsgálatáról szóló feljegyzés iratmintát 2018. január hónapban az ANN&CLAYTON vállalkozás részéről elektronikus úton megkapják.
A hivatkozott feljegyzés a Bkr. 1. sz. mellékletében foglalt vezetői nyilatkozat alátámasztására szolgál.
Kérem engedje meg, hogy - a hozzánk intézett kérdésekre tekintettel - az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bkr.) 3. § rendelkezése alapján a költségvetési szerv vezetője felelős a belső kontrollrendszer keretében - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő
a) kontrollkörnyezet,
b) integrált kockázatkezelési rendszer,
c) kontrolltevékenységek,
d) információs és kommunikációs rendszer, és
e) nyomon követési rendszer (monitoring)
kialakításáért, működtetéséért és fejlesztéséért.
A Bkr. 54/A.§ rendelkezése alapján a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetre is az 1-10. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a költségvetési szerv vezetőjén a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet első számú vezetőjét kell érteni.
A települési önkormányzatok, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában tisztelettel tájékoztatjuk Önöket, hogy az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5.§ (6) bekezdés alapján az Állami Számvevőszék ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését.
A jogszabályok egymásra épüléséhez hasonlóan, a belső szabályzatok is hierarchikusan épülnek fel, és együttesen az általános, minden dolgozót érintő követelményektől indulva az egyénre szabott, konkrét és részletes feladatokig meghatározzák az elvárt, követendő magatartást. A fontosabb belső szabályozások a következők:
■ az alapító okirat;
■ a szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) és mellékletei;
Megjelent a T/17994. számú törvényjavaslat az adózás rendjéről. A törvényjavaslat az alábbi főbb módosításokat tartalmazza:
I. Bírságszabályok változásai
- A kisösszegű pótléktartozások kezelése, végrehajtása aránytalanul nagy kapacitást köt le, ezért a Javaslat szerint a NAV az 5000 forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írná elő. Jelenleg ez az értékhatár 2000 forint.
- A Javaslat egyszerűsítené a mulasztási bírság szabályozást és megszüntetne néhány bírságtényállást, úgy, mint a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.
- Egyfajta szankcióként kerül sor a hatályos szabályok alapján az adószámfelfüggesztésre. A felfüggesztett adószámú adózó sajátos és adózási szempontból rendkívül nehezen kezelhető státuszban van, mert miközben bizonyos jogai korlátozottak, gazdasági tevékenységet folytathat és ahhoz kapcsolódóan adókötelezettségeinek is eleget kell tennie. Ez a fajta kettősség az adózók számára is sokszor értelmezhetetlen, melyet tovább bonyolít, hogy a felfüggesztés időszaka jellemzően rövid, átmeneti jellegű és a legritkább esetben igazodik az adómegállapítási, adóbevallási időszakokhoz. Ezért e jogintézmény megszüntetésére tesznek javaslatot.
- A csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében (a fellebbezés elbírálásáig nem végleges a határozat és nem esedékes az előírt fizetési kötelezettség) bevezetésre kerül a Tervezet szerint a feltételes adóbírság kedvezménye. Ennek értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, mentesül a kiszabott adóbírság 50 százalékának megfizetése alól.
II. Az adózók számára nyújtott szolgáltatások
A Javaslat külön fejezetben szabályozná – a NAV által többségében már most is nyújtott, ám sok esetben az adózók számára nem feltétlenül ismert – szolgáltatásokat.
- A NAV tekintetében új szolgáltatásként jelenne meg a kezdő vállalkozások támogatása, mely egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszak lenne.
- A szerződő partnerekről történő tájékozódási lehetőség biztosítása érdekében az egyéni vállalkozók adózással összefüggő adatait is nyilvánosságra hozná az adóhatóság, a cégek vonatkozásában már régóta működő beszámoló közzétételi kötelezettséghez hasonlóan.
- Új szolgáltatásként a NAV a bejelentéshez/változás-bejelentéshez online felületet biztosítana az adózóknak a kötelezettségteljesítés megkönnyítése érdekében.
A Kormány T/17782. számon benyújtotta az adóhatósági végrehatásról szóló törvényjavaslatát, mely szorosan illeszkedik az adózás rendjéről szóló új törvény módosításaiba.
A törvényjavaslat szándéka szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végrehajtási tevékenysége kiszélesedik, és az adók módjára behajtandó köztartozásokon kívül a közigazgatási végrehajtási tevékenység is a feladat- és hatáskörébe fog tartozni.
Új elemek a törvényjavaslatban:
- a NAV általános végrehajtási hatósággá válik;
- fedezetcsere lehetősége;
- a bírósági határozat illetve egyezség automatikusan végrehajtható okiratnak minősül;
- 10 ezer forint alatti tartozásnál nincs végrehajtás, csak fizetési felhívás;
- a végrehajtási kifogás kérelmezésének okát is fel kell tüntetni.
További információ: Hasznos dokumentumok/Adóhatósági végrehajtás
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
I./ Megjelent a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Szankció tv.) A Szankció tv. megteremti a közigazgatási hatóságok által közigazgatási hatósági eljárás során megállapított, anyagi jogi jogszabálysértések miatt alkalmazható szankciókra vonatkozó egységes szabályozást. A fokozatos szankcionálás elvének figyelembevételével a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény meghatározza a közigazgatási szabályszegések elkövetőivel szemben alkalmazható szankciók körét és az egyes szankciók kiszabására vonatkozó előírásokat.
II./ Az integrált kockázatelemzés kapcsán utalni kívánunk arra, hogy a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok működésének tapasztalatairól készült ÁSZ elemzés alapján a tulajdonos/ önkormányzat kockázati területei az alábbiak szerint összegezhetőek:
- a közfeladatellátás meghatározása/megszervezése
- a tulajdonosi joggyakorlás és a
- pénzügyi stabilitásukkal kapcsolatos kockázatok.
1./ Az Állami Számvevőszék elemzései alapján a közfeladat-ellátás meghatározásának/megszervezésének kockázatai az alábbiak alapján határozhatóak meg:
- Közfeladat-ellátás megszervezése/meghatározása: A közfeladat-ellátás megszervezésére vonatkozó döntés és annak előkészítése szabályszerű volt-e a vonatkozó jogszabályi előírások és dokumentumok alapján?
- Szerződés: A feladat-ellátás vonatkozásában kötött szerződések (vagyonkezelési, üzemeltetési, feladat-ellátási szerződések) tartalma összhangban volt-e közfeladatra vonatkozó jogszabályokkal és az önkormányzat/tulajdonos szabályzataival?
- Szabályozás: A vagyongazdálkodási tevékenység szabályozása (szervezeti és működési szabályzat, rendeletek, stb.) megfelelt-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak?
Az Állami Számvevőszék jelentései alapján megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálja a közfeladat-ellátás szabályszerű és stabil ellátásához szükséges feltételek meglétét.
2./ Az Állami Számvevőszék elemzései alapján a tulajdonosi joggyakorlás kockázatai a következőek:
- Tulajdonosi joggyakorlás: A tulajdonosi jogok gyakorlása szabályszerű volt-e, a tulajdonos élt-e a tulajdonosi jogainak gyakorlásával? (A tulajdonosi joggyakorló szabályozta-e a gazdasági társaság beszámolási rendjét, biztosította-e a képviseletét, stb.)
- Menedzsment beszámoltatás: A tulajdonosi joggyakorlás keretében kialakított beszámoltatási rendnek megfelelően történt-e a menedzsment beszámoltatása?
- Kritériumok: A tulajdonos a jogszabályi előírások, ágazati sajátosságok figyelembevételével szabályszerűen határozta-e meg a közfeladat-ellátás számon kérhető követelményeit, az objektív mérhetőségére értékelési kritériumokat, mutató, vagy mérőszámokat, ezekhez pedig adatszolgáltatási rendet, kötelezettséget?
- Beszámoló elfogadása/tartalma: A jogszabályoknak és a kialakított beszámoltatási rendnek megfelelő volt-e a gazdasági társaság beszámolóinak tartalma és annak elfogadása?
- Belső ellenőrzés: A tulajdonosi joggyakorló belső ellenőrzése kiterjedt-e a gazdasági társaság közfeladat-ellátásának ellenőrzésére?
- Szabályszerűség: A gazdasági társaság szabályzatainak rendelkezésre állása, az előírásoknak való megfelelősége biztosított volt-e?
- A gazdasági társaság vagyongazdálkodási tevékenysége megfelelt-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, belső szabályzó eszközöknek és tulajdonosi előírásoknak?
3./ Pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatok
a./ Az önkormányzatok/tulajdonos pénzügyi-gazdasági helyzete, stabilitása, fenntarthatósága, illetve a kapcsolódó kockázatok több szempont alapján minősíthető:
- Támogatás/tagi kölcsön: Az önkormányzat/tulajdonos nyújtott-e tagi kölcsönt vagy a feladat-ellátás finanszírozásán túli támogatást gazdasági társaság számára?
- Kezesség: Az önkormányzat/tulajdonos vállalt-e kezességet és/vagy garanciát a gazdasági társaság vonatkozásában?
- Kötelezettség/eladósodás negatív hatása: A gazdasági társaság kötelezettségállománya kockázatot jelent-e a közfeladat ellátására, illetve a működésére?
- A gazdasági társaság kötelezettségállománya kockázatot jelent-e az önkormányzat/tulajdonos pénzügyi egyensúlyára?
- Középtávú pénzügyi egyensúly: Az önkormányzat/tulajdonos pénzügyi egyensúlya az ellenőrzött időszakban a feltárt kockázatok alapján középtávon biztosított volt-e?
b./ A gazdasági társaságok rövid és középtávú pénzügyi-gazdálkodási helyzete három mutatóval mérhető:
- likviditási és
- eladósodottsági mutató
- saját bevétel mértéke
III./ Munkajog
A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az adott munkakörben olyan közalkalmazottat foglalkoztasson, aki rendelkezik az adott munkakör ellátásához szükséges végzettséggel. Ha ennek hiányában alkalmazza a közalkalmazottat és emiatt válik a jogviszony érvénytelenné, az ennek felszámolásával kapcsolatos juttatásokat köteles megfizetni. (EBH2015. M.17.)
A munkahelyen kifüggesztett írásbeli tájékoztatásban foglaltakra a munkáltató akkor hivatkozhat utasításként, ha az abban foglaltakat bizonyítottan mindenki megismerhette (lásd: megismerési záradék), az egyértelmű eligazítást adott a követendő magatartásról, a munkáltató pedig következetesen elvárta az előírások betartását. Amennyiben mindezt a munkáltató nem tudja bizonyítani, a tájékoztatásban foglaltak betartásának elmaradására azonnali hatályú felmondást alapítani nem lehet. (EBH2017. M.2.)
Kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek integrált kockázatkezelési rendszerének kialakítása és koordinálása
Hivatkozva a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 7.§ (4) bekezdésére, valamint 54/A.§ rendelkezésére, tájékoztatjuk T. Ügyfeleinket, hogy - álláspontunk alapján - a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek biztosítania kell az ún. integrált kockázatkezelési rendszer kialakítását és koordinálását.
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Bkr.) 7.§ (4) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálására szervezeti felelőst jelöl ki (Belső kontroll koordinátor).
Meg kívánjuk jegyezni, hogy a Bkr. hatálya kiterjed a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre és a jogszabály alapján a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére és belső ellenőrzésére vonatkozó szabályokat alkalmazó más szervre, szervezetre is.
Tisztelettel tájékoztatjuk Önöket, hogy biztosítani tudjuk a fentiek szerint kötelező, belső ellenőrzéstől független feladat-ellátást. (Belső kontroll koordinátor).
Az egészségügyi teljesítményértékelés a világ számos országában alkalmazott gyakorlat, melynek célja, hogy átfogó képet adjon az egészségügy működéséről.
Magyarországon a teljesítményértékelés gyakorlatát a 36/2013. (V.24.) EMMI rendelet intézményesítette, és e jogszabály határozza meg a folyamat alapvető kereteit is. A jogszabályban foglaltaknak megfelelő teljesítményértékelési munka 2013-ban kezdődött és eredménye a www.greendrone.hu/HASZNOS DOKUMENTUMOK OLDALON, Egészségügyi rendszer teljesítményértékelési jelentése (2013-2015) címmel olvasható.
A hazai egészségbiztosítás rendszeréről további információ olvasható a www.greendrone.hu/HASZNOS DOKUMENTUMOK oldalon, Egészségbiztosítás dióhéjban címmel.
Az Állami Számvevőszék megállapítása alapján a parlagfű elleni védekezés kapcsán megtett intézkedések elősegítették, de nem biztosították a hosszú távú célok megvalósítását. Az információs adatbázisok és rendszerek kialakítása és fejlesztése megtörtént. A célzott védekezés feltételeit megteremtő felderítés és a védekezés volumene az ellenőrzött időszakban csökkent. A parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos erőfeszítések nem bizonyultak hatékonynak, nem javult érzékelhetően az emberek életminősége. (Forrás: Állami Számvevőszék jelentése.)
Az Állami Számvevőszék jelentése elérhető az alábbi oldalon:
www.greendrone.hu/Hasznos dokumentumok/Parlagfű elleni védekezés ellenőrzése (ÁSZ jelentése)
A közszféra intézményeit érintő integritás felmérése
Az Állami Számvevőszék 2017-ben már hetedik alkalommal folytatja le a közszféra intézményeit érintő integritás felmérését. Az Integritás projekt azokat a tényezőket tárja fel, amelyek károsan befolyásolhatják a közintézmények korrupciós kockázatokkal szembeni védekezőképességét. A költségvetési szervekre kiterjedő önkéntes felmérésben az elmúlt évek során egyre növekvő számban vesznek részt az intézmények, elősegítve ezzel saját szervezetük integritásának erősítését, valamint az integritás-szemléleten alapuló közigazgatási kultúra elterjedését.
A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 69/A. § rendelkezése alapján a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek belső kontrollrendszerére a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell. A Kormány rendeletében a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek sajátosságai figyelembevételével azokra nézve a költségvetési szervek belső kontrollrendszerére vonatkozó, a törvényben meghatározott szabályoktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 1.§ (2) bekezdés d./ pontja alapján a Kormányrendelet hatálya kiterjed a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre is.
A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM közlemény az alábbi oldalon olvasható:
www.szantoestarsa.hu/Hasznos dokumentumok/178. Kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek
Ha az ingatlan megvételére vonatkozó megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított 5 éven belül nem jön létre, az ingatlant ki kell sajátítani. BH2014. 194.
További információ: www.drhosszu.hu/Hasznos dokumentumok
A települési önkormányzatok rendezvényei, programjai, egyéb szolgáltatásai kapcsán ezúton kívánjuk a szervezők figyelmét felhívni a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény rendelkezéseire, különösen a védjegyoltalamból eredő jogokra és kötelezettségekre.
- Az Info tv. 30.§ (7) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók. Erre való hivatkozással az adatkezelő az adatigénylést az igénylés tárgyát képező irat másolata helyett a jogviszony alanyainak, a jogviszony típusának, a jogviszony tárgyának, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás mértékének és teljesítése időpontjának megjelölésével is teljesítheti.
Az Adatvédelmi Hatóság ajánlása alapján: ....a Hatóság álláspontja szerint a közfeladatot ellátó szerv eleget tesz az Infotv.-ből következő, az információszabadság tekintetében fennálló kötelezettségeinek abban az esetben, amennyiben hozzáférhetővé teszi, illetve adatigénylésre válaszában közli az adott számla kibocsátóját és vevőjét, a kibocsátás és a teljesítés idejét, a kifizetett összeget, és azon feladat megnevezését, amelyhez kapcsolódóan sor került a számla kibocsátására. Az igényelt számla másolatának kiadása nélkül sem sérül az információszabadsághoz való jog, az átláthatóság a Hatóság álláspontja szerint maradéktalanul érvényesül... (4.o.)
- A munkáltató végezhet-e, és amennyiben igen, milyen feltételekkel végezhet úgynevezett háttérvizsgálatot munkavállalók, illetve állásra jelentkezők esetében?
Amennyiben a munkáltató az interneten található adatokat felhasználja a jelentkezők értékelése során, úgy erről az adatok alanyainak tájékoztatást kell nyújtania.
Ha ilyen adatokra egyoldalúan alapozza döntését, nem csupán a személyes adatok védelmével összefüggő elvek és szabályok sérülhetnek, hanem mások is, így például az egyenlő bánásmód követelménye. Amennyiben tehát az interneten elérhető adatok az értékelés részévé válnak, úgy arra is lehetőséget kell nyújtani, hogy azokat az érintett megismerhesse, vitathassa. Ellenkező esetben az adatkezelés törvényessége és tisztességessége is megkérdőjelezhető.
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
I./ Munkajog
- A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy az adott munkakörben olyan közalkalmazottat foglalkoztasson, aki rendelkezik az adott munkakör ellátásához szükséges végzettséggel. Ha ennek hiányában alkalmazza a közalkalmazottat és emiatt válik a jogviszony érvénytelenné, az ennek felszámolásával kapcsolatos juttatásokat köteles megfizetni. (EBH2015. M.17.)
- A munkahelyen kifüggesztett írásbeli tájékoztatásban foglaltakra a munkáltató akkor hivatkozhat utasításként, ha az abban foglaltakat bizonyítottan mindenki megismerhette (lásd: megismerési záradék), az egyértelmű eligazítást adott a követendő magatartásról, a munkáltató pedig következetesen elvárta az előírások betartását. Amennyiben mindezt a munkáltató nem tudja bizonyítani, a tájékoztatásban foglaltak betartásának elmaradására azonnali hatályú felmondást alapítani nem lehet. (EBH2017. M.2.)
II./ Megjelent jogszabályok:
- 100/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm.rendelet módosításáról
- 102/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet A Nemzeti Kommunikációs Hivatalról és a kormányzati kommunikációs beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 247/2014.(X. 1.) Korm. rendelet módosításáról
- 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról
- 105/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról
- Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat
- Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslat
- Adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat
A hivatkozott törvényjavaslatok a fenti megnevezés alatt, a Hasznos dokumentumok oldalon érhetők el.
További hasznos információ:
www.szantoestarsa.hu
Megjelent a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
A törvényjavaslat szövege és indokolása elérhető az alábbi oldalon:
www.szantoestarsa.hu/Hasznos dokumentumok/Gyermekek védelméről és egyéb törvények módosításáról
www.greendrone.hu
Megjelent az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
A törvényjavaslat szövege és indokolása elérhető az alábbi oldalon:
www.greendrone.hu/Hasznos dokumentumok/Állatok védelméről szóló törvény módosítása (törvényjav.)
Megjelent a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat.
A törvényjavaslat szövege és indokolása elérhető az alábbi oldalon:
Hasznos dokumentumok/Gyermekek védelméről és egyéb törvények módosításáról
- A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.) jelen módosítása több célkitűzést is megfogalmaz, így a kulturális alapellátás kiterjesztését célzó kormányzati törekvés törvényi rögzítését, valamint a közművelődési alapszolgáltatások bevezetését, továbbá a közösségi művelődési intézményrendszer differenciált meghatározását.
Kisebb volumenű módosítások érintik a muzeális és a könyvtári területre vonatkozó szabályozást is.
A törvényjavaslat ugyancsak tartalmazza azon rendelkezéseket, amely szerint közművelődési intézmény létesítése, átszervezése, megszüntetése, valamint tevékenységének 60 napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt 30 nappal a miniszter és a Közművelődési Kerekasztal véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell. A miniszter és a Közművelődési Kerekasztal a megkereséstől számított 30 napon belül nyilváníthat véleményt.
- A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat
A törvényjavaslat - többek között - hároméves időszakra teszi lehetővé a felhasznált és fel nem használt munkaórák beosztására vonatkozó, hosszabb munkaidőkeret kialakítását. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát.
- Állattartás
A Kúria a Köf.5073/2013/4. számú döntésében helyi állattartásról szóló rendelet vizsgálata kapcsán az alábbiakra mutatott rá: „Az OTÉK alapján az állattartó telepek védőtávolságát nem az állattartásról szóló rendeletben, hanem a helyi építési szabályzatban kell meghatározni. A Kúria megítélése szerint nemcsak technikai előírás, hogy a helyi építési szabályzatnak kell rendelkezni az állattartó telepeket érintő védőtávolságról, hanem annak garanciális jelentősége is van, amennyiben a helyi építési szabályzat megalkotására – mint sajátos helyi normára – az Étv.-ben foglalt speciális szabályok (lásd pl. véleményeztetési eljárás lefolytatása) irányadók.
Ilyen rendelkezések az állattartásról szóló rendelethez nem kapcsolódnak, ezért a védőtávolságnak az állattartásról szóló rendeletben való szabályozása – a mellett, hogy szövegszerűen is ellentétes az OTÉK vonatkozó szabályaival – egyben az Étv.-ben foglalt, a helyi építési szabályzat megalkotásához kötődő garanciákat is kiüresíti.”
A Kúria a fenti érveket továbbra is irányadónak tekinti. Amikor a jogalkotó akként rendelkezik, hogy egy adott szabályozási tárgyat a helyi építési szabályzatnak kell tartalmaznia, akkor ahhoz egyben a helyi építési szabályzat elfogadásához kapcsolódó garanciális rendelkezések érvényesülését is előírja. Jelen esetben az Étv., valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben megállapított egyeztetési eljárás érvényesüléséről van szó.
Forrás: A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5048/2016/3. számú határozata
Jó tudni! (Település, hatósági eljárás, belső ellenőrzés, szabályzatok, szabadság.)
I./ Település:
- Átalakult az e-epites.hu weboldal. Az építtetők, tervezők, kivitelezők és az építésügyi hatóságok számára nélkülözhetetlen portálon minden építésügyi alkalmazás, hasznos tudnivaló egyetlen belépéssel elérhetővé válik, megteremtve ezzel az egykapus ügyintézés lehetőségét.
- A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény alapján a minden települési és kerületi önkormányzatnak el kell készítenie Településképi Arculati Kézikönyvét, majd annak alapján településképi rendeletét, amelyben rögzíti az adott település képére vonatkozó követelményeket.
- Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/A.§ - 2017. január 1. naptól hatályos - rendelkezése az állam és a helyi önkormányzatok használatában álló, közfeladatok ellátását szolgáló épületek üzemeltetői számára feladatként adja energia megtakarítási intézkedési terv készítését, az épületek energiafogyasztási adatainak kötelező bejelentését, valamint az épületek használóinak energiahatékonysági szemléletformálását. E kötelezettségek teljesítése érdekében az épületek üzemeltetői kötelesek együttműködni a Nemzeti Energetikusi Hálózattal.
Lásd még: Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet.
II./ Hatósági eljárás:
- Ha az ügyfélnek az első fokú határozatot nem kézbesítették, de 19 hónap elteltével a határozatot fellebbezéssel támadja, vizsgálni kell tudomásszerzésének időpontját. (KGD2012. 139.)
III./ Belső ellenőrzés
A kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. (Áht. 41.§ (6) bekezdés, Ávr 50.§ (1a) bekezdés.)
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 11.§ (1) és (4) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles a Kormányrendelet 1. melléklet szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének minőségét.
Ha a költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetője személyében, vagy a költségvetési szerv átalakul, megszűnik, a távozó vezető, illetve az átalakuló, megszűnő költségvetési szerv vezetője köteles az 1. mellékletet az addig eltelt időszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetőnek, illetve a jogutód költségvetési szerv vezetőjének átadni, aki azt saját nyilatkozatához mellékeli.
A Kormányrendelet 11.§ (2a) bekezdése alapján a helyi önkormányzati költségvetési szerv vezetője a nyilatkozatot az éves költségvetési beszámolóval együtt küldi meg az irányító szerv vezetőjének. A vezetői nyilatkozatot a polgármester a zárszámadási rendelet tervezetével együtt terjeszti a képviselő-testület elé.
A Kormányrendelet 49.§ (3a) bekezdése alapján a polgármester a tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési jelentést, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést - a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg - a képviselő-testület elé terjeszti jóváhagyásra.
IV./ Szabályzatok
Az Ávr. 13.§ - 2017. január 1. naptól hatályos - (4a) és (4b) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az újonnan alapított költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a 13.§ (1)-(4) bekezdés szerinti szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított harminc napon belül köteles elkészíteni.
Jogszabály-módosítás esetén a szükséges változásokat a jogszabály hatálybalépését követő harminc napon belül kell a szabályzatokon átvezetni.
A hivatkozott 13.§ (1)-(4) bekezdés szerinti szabályzatokat oly módon kell elkészíteni, hogy azokból megállapíthatóak legyenek a felelősségi körök, a javaslattételi, engedélyezési, jóváhagyási, kontroll és beszámoltatási eljárások.
Az Ávr. 13.§ (5) bekezdése alapján a költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait - ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik - a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.
V./ Munkajog (fizetett éves szabadság)
Lásd: A fizetett éves szabadságról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1970. évi 54. ülésszakán elfogadott 132. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXVI. törvény.
A költségvetési szervek belsõ kontrollrendszerérõl
A költségvetési szervek belsõ kontrollrendszerérõl és belsõ ellenõrzésérõl szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 11.§ (1) és (4) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetõje köteles a Kormányrendelet 1. melléklet szerinti nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv belsõ kontrollrendszerének minõségét.
Ha a költségvetési szervnél év közben változás történik a szerv vezetõje személyében, vagy a költségvetési szerv átalakul, megszûnik, a távozó vezetõ, illetve az átalakuló, megszûnõ költségvetési szerv vezetõje köteles az 1. mellékletet az addig eltelt idõszak vonatkozásában kitölteni, és az új vezetõnek, illetve a jogutód költségvetési szerv vezetõjének átadni, aki azt saját nyilatkozatához mellékeli.
A Kormány 1058/2017. (II. 7.) Korm. határozata a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2017. évi kompenzációja érdekében a 2017. évi központi költségvetés céltartalékából a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetbe történõ elõirányzatátcsoportosításról
A Kormány
1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a Magyarország 2017. évi központi költségvetésérõl szóló 2016. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet címrendjének a 16. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2017. évi kompenzációja címmel történõ kiegészítését;
Felelõs:
nemzetgazdasági miniszter
belügyminiszter
Határidõ: azonnal
2. az Áht. 33. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva elrendeli a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2017. évi kompenzációja érdekében 7500,0 millió forint egyszeri átcsoportosítását a Kvtv. 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Központi kezelésû elõirányzatok cím, 3. Céltartalékok alcím, 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja jogcímcsoport terhére, a Kvtv. 1. melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 16. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2017. évi kompenzációja cím javára az 1. melléklet szerint.
Az Ávr. 13.§ - 2017. január 1. naptól hatályos - (4a) és (4b) bekezdése alapján törvény vagy kormányrendelet eltérõ rendelkezése hiányában az újonnan alapított költségvetési szerv, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács a 13.§ (1)-(4) bekezdés szerinti szabályzatokat a megalakulás idõpontjától számított harminc napon belül köteles elkészíteni.
Jogszabály-módosítás esetén a szükséges változásokat a jogszabály hatálybalépését követõ harminc napon belül kell a szabályzatokon átvezetni.
A hivatkozott 13.§ (1)-(4) bekezdés szerinti szabályzatokat oly módon kell elkészíteni, hogy azokból megállapíthatóak legyenek a felelõsségi körök, a javaslattételi, engedélyezési, jóváhagyási, kontroll és beszámoltatási eljárások.
A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) - 2017. január 1. naptól hatályos - 8.§ (6) bekezdése alapján óvoda esetében a napi nyitvatartási idõ legalább nyolc óra, amely idõtartam a fenntartó engedélyével csökkenthetõ. Ha a fenntartó engedélye alapján az óvoda hat óránál rövidebb napi nyitvatartási idõvel mûködik, a fenntartásához a központi költségvetésbõl támogatás nem igényelhetõ. Ha a napi nyitvatartási idõ nem éri el a nyolc órát, a költségvetési támogatás nem teljes összegben illeti meg a fenntartót, a támogatás mértékét a központi költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg.
(Lásd még: Nkt. 49.§ (3) bekezdés, 83.§ (2) bekezdés b./ pont, a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 92.§ (2) bekezdés d./ pont, valamint 159.§ (1) bekezdés fl./ pont.)
- A helyi önkormányzatok a helyi adókról szóló törvényben szereplõ különbözõ típusú helyi adókat nem szabályozhat újra települési adó néven. Települési adó formájában a növényzet földterület nagysága szerinti adóztatása valójában a telekadó alapja szerinti adóztatást jelent. (A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5028/2016/4. számú határozata)
- A nemzetgazdasági miniszter 49/2016. (XII. 8.) NGM rendelete a költségvetési szervnél belsõ ellenõrzési tevékenységet végzõk nyilvántartásáról és kötelezõ szakmai továbbképzésérõl, valamint a költségvetési szervek vezetõinek és gazdasági vezetõinek belsõ kontrollrendszer témájú továbbképzésérõl szóló 28/2011. (VIII. 3.) NGM rendelet és az államháztartásban felmerülõ egyes gyakoribb gazdasági események kötelezõ elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet módosításáról (MK 193. szám)
Iskolák mûködtetése 2017. január 1. naptól (Lásd különösen: Fõzõ- és tálalókonyha, sportlétesítmények)
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény - 2017. január 1. naptól hatályos - 74.§ (4) bekezdés alapján a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény és a szakképzési centrum feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlan és ingó vagyonra vonatkozóan a tankerületi központot és a szakképzési centrumot ingyenes vagyonkezelõi jog illeti meg mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat a tankerületi központ vagy a szakképzési centrum részérõl történõ ellátása az adott ingatlanban meg nem szûnik. A tankerületi központ, valamint a szakképzési centrum ingyenes vagyonkezelõi jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe nem adhatja. A tankerületi központ által a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon bérbeadásához szükség van az érintett köznevelési intézmény vezetõjének elõzetes véleményére.
A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény - 2017. január 1. naptól hatályos - 76.§ rendelkezése alapján a tankerületi központ, valamint a szakképzési centrum fenntartója együttmûködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a vagyonkezelésében lévõ önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási idõn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítása mellett külön megállapodás alapján ingyenesen biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára. A megállapodás megkötéséhez szükség van az érintett köznevelési intézmény vezetõjének elõzetes véleményére.
Iskolák mûködtetése 2017. január 1. naptól (Egyes kérdésekrõl.)
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (8) bekezdés alapján a vagyonkezelõt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerzõdés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelrõl szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy
a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekbõl külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,
b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,
c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,
d) a vagyonkezelõi jogot harmadik személyre - fõszabályként - nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint
e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntõ tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévõ nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekbõl külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történõ hozzájárulást.
Álláspontunk alapján egyrészt megállapítható, hogy az érintett tankerületi központot fõszabályként megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, másrészt a fõszabálytól – jelen esetben - a vagyonkezelési szerzõdésben foglaltak alapján lehet eltérni.
Különös tekintettel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 83/B-83/D.§ rendelkezéseire felmerül a kérdés, hogy a települési önkormányzat mennyiben tud kötelezettséget vállalni az érintett közalkalmazottak személyes adataival kapcsolatos adatszolgáltatásra.
Felmerül továbbá a kérdés, hogy a Képviselõ-testületek feladatkörébe nem tartozó közszolgáltatások ellátására a települési önkormányzat köthet-e közszolgáltatási szerzõdést a tankerületi központtal? (Lásd: Mötv. 41.§ (6) bekezdés.)
A végrendelet tanújának aláírásáról és a személyének megállapításáról
A Kúria Polgári Kollégiuma mint jogegységi tanács, a Polgári Kollégium kollégiumvezetõ-helyettese és a Pfv.I.20.728/2015. számú felülvizsgálati eljárásban eljáró tanács elnöke által a bíróságok szervezetérõl és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja és 32. § (1) bekezdés b) pontja alapján elõterjesztett indítványok együttes elbírálásával a Bszi. 34. § (4) bekezdés a) pontja alapján eljárva meghozta a következõ jogegységi határozatot:
1. A jogegységi tanács a 3/2012. Polgári jogegységi határozatot hatályon kívül helyezi.
2. A végrendeleti tanú aláírása megfelel az aláírással szemben támasztott követelményeknek, ha a tanú a rá jellemzõ, általa kialakított egyedi írásformát és írásképet tükrözõ módon írja alá az okiratot. Ha a tanú személye az okiratból nem állapítható meg, a bíróság erre vonatkozóan bizonyítást folytathat le.
3. A jogegységi tanács az EBH 2015.P.10. számon közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszünteti.
Törvényi elõírás hiányában senki nem válhat adó, illeték, járulék, díj, azaz közteher megfizetésének kötelezettjévé. (Forrás: A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5022/2016/4. számú határozata)
A Helyi adó tv. 6. § c) pontja alapján az adózók teherbíró képességére, a helyi sajátosságokra és az önkormányzat gazdálkodási követelményeire is figyelemmel kell lenni. Ezért az önkormányzatnak értékelnie kell az illetékességi területe alá tartozó telkek rendeltetését, azok földrajzi elhelyezkedését, a településre jellemzõ eltérõ forgalmi értékeket általában és a településen belüli forgalmi értékekben jelentkezõ eltéréseket is. (Forrás: A Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5018/2016/4. számú határozata)
A tankerületi központok által fenntartott, települési önkormányzat által mûködtetett köznevelési intézmény törvényben meghatározott mûködtetésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek
A nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 99/G. § pontja alapján a tankerületi központok által fenntartott, települési önkormányzat által mûködtetett köznevelési intézmény törvényben meghatározott mûködtetésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek 2017. január 1-jét követõen a tankerületi központot illetik, illetve terhelik. Ezért 2017. január 1. napjától a tankerületi központ foglalkoztatotti állományába kerülnek mindazok a dolgozók akik a 2016. december 31-én betöltött munkakörük alapján egyrészt az adott köznevelési intézmény mûködtetésével összefüggésben látnak el feladatokat, másrészt megfelelnek ugyanezen állapot szerint a vonatkozó jogszabályok szerinti képesítési elõírásoknak.
Az Nkt. 99/H. §-a alapján nemcsak a mûködtetéshez szükséges személyi állomány, hanem – 2017. január 1-jén – mindazon önkormányzati vagyon és vagyoni értékû jog, amely a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgálja, a tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül.
A fenti kötelezettségek tekintetében az átadás-átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtására rendelkezésre álló határidõ 2016. december 15.
Vagyonkezelõi jog
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (8) bekezdés alapján a vagyonkezelõt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerzõdés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelrõl szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy
a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekbõl külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg,
b) a vagyont biztosítékul nem adhatja,
c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet,
d) a vagyonkezelõi jogot harmadik személyre - fõszabályként - nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint
e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntõ tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévõ nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekbõl külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történõ hozzájárulást.
Az Nkt. 76.§ (6) bekezdése alapján az állami intézményfenntartó központ ingyenes vagyonkezelõi vagy ingyenes használati jogának fennállása alatt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha a köznevelési intézményt mûködteti, és a bérbeadás a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti.
Nkt. 76/A. § rendelkezése alapján az állami intézményfenntartó központ fenntartója együttmûködik a települési önkormányzattal a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében oly módon, hogy a használatában vagy vagyonkezelésében lévõ önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási idõn kívül és a pedagógiai programban, továbbá egyéb jogszabályban meghatározott feladatok végrehajtásának veszélyeztetése nélkül külön megállapodás alapján biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109.§ (4) bekezdés alapján a képviselõ-testület rendeletében határozza meg az ingyenes átengedés, a vagyonkezelõi jog gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenõrzésének részletes szabályait.
A Belügyminisztérium és az országos önkormányzati érdekszövetségek a tárca kezdeményezésére egyeztettek az önkormányzatok gazdálkodásához, adózásához számítógépes támogatást nyújtó ASP rendszer bevezetésének ütemezésérõl, a csatlakozás várható feltételeirõl.
A tervek szerint az ASP 2.0 csatlakozások három ütemben történhetnek meg. Az elsõ ütemben, 2017. január 1-jéig azon önálló hivatalt alkotó önkormányzatok csatlakoznak a gazdálkodási és önkormányzati adó rendszerhez, amelyek 5000 fõ alatti települések, illetve azok az önkormányzatok, amelyek közös hivatalt alkotnak és egyik település sem nagyobb, mint 5000 fõ és ahol az önkormányzat rendelkezik megfelelõ adatátviteli sebességgel.
A második ütemben, 2017. október 1-jéig az önkormányzati adó rendszerhez csatlakozik valamennyi önkormányzat. A harmadik ütemben 2018. január 1-jéig az önkormányzati ASP rendszer valamennyi szakrendszeréhez csatlakozik az összes önkormányzat.
A projekt keretében, a csatlakozásra való felkészülés biztosítására az önkormányzatok számára 8,5 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. Az önkormányzatok az ASP szakrendszerek optimális mûködtetése érdekében eszközbeszerzésre, mûködésfejlesztésre, belsõ szabályzataik kialakítására, az adatminõség javítására fordíthatják a támogatást. A szövetségek képviselõi együttmûködési készségüket fejezték ki, valamint javaslatokat tettek az ASP rendszer sikeres bevezetése érdekében.
Januártól átalakul a bölcsõdei ellátórendszer, a szülõk a jövõben hagyományos bölcsõdébe, mini bölcsõdébe, munkahelyi bölcsõdébe vagy családi bölcsõdébe írathatják be három év alatti gyerekeiket.
A családi napközik januártól átalakulnak, ezért a fenntartóknak augusztus 31-éig kellett kérelmezniük a kormányhivataloknál azt, hogy januártól családi bölcsõdeként, mini bölcsõdeként, bölcsõdeként kívánnak majd mûködni. A családi bölcsõdék költségvetési támogatása mintegy 30 százalékkal nõ; így január 1-jétõl 346 ezer forint lesz évente gyermekenként, a családoknak így megfizethetõbb lesz az ellátás.
A Kormány a bölcsõdei ellátórendszer rugalmasabbá tételével azokat a családokat akarja segíteni, amelyekben mindkét szülõ dolgozik, vagy ahol egy dolgozó szülõ nevel három év alatti gyereket, és nincs más külsõ, például nagyszülõi segítség.
A jelenlegi szabályozás szerint még csak a tízezernél több lakosú településeknek kötelezõ bölcsõdei ellátást biztosítaniuk, de január 1-jétõl ez már azokra az önkormányzatokra is vonatkozik, amelyek területén legalább negyven, három év alatti gyermek él, vagy ahol legalább öt olyan gyerek van, akinek a szülei igénylik az ellátást.
A Belügyminisztérium és az országos önkormányzati érdekszövetségek a tárca kezdeményezésére folyamatosan egyeztetnek az önkormányzatok gazdálkodásához, adózásához számítógépes támogatást nyújtó ASP rendszer bevezetésének ütemezésérõl, a csatlakozás várható feltételeirõl.
A projekt keretében, a csatlakozásra való felkészülés biztosítására az önkormányzatok számára 8,5 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre. Az önkormányzatok az ASP szakrendszerek optimális mûködtetése érdekében eszközbeszerzésre, mûködésfejlesztésre, belsõ szabályzataik kialakítására, az adatminõség javítására fordíthatják a támogatást.
Kttv. 225/E.§ (1) bekezdése alapján fegyelmi vétséget követ el a polgármester, ha tisztségébõl eredõ kötelezettségét vétkesen megszegi.
A hivatkozott rendelkezés tehát egyrészt utal arra, hogy a tisztségébõl eredõen, másrészt arra, hogy a tisztségébõl eredõ kötelezettség vétkes megszegésérõl van szó.
A fentiek alapján megállapítható tehát, hogy nem objektív, a vétkességtõl független felelõsségrõl beszélhetünk.
Ugyanakkor - álláspontunk alapján - a polgármesterrel szemben alkalmazott szankciók esetében jelentõsége van annak, hogy kisebb súlyú, jelentéktelen és a demokratikus, önkormányzati típusú helyi hatalomgyakorlást nem veszélyeztetõ törvénysértések, mulasztások állapíthatók-e meg, vagy a polgármester sorozatos törvénysértõ tevékenységével, illetve mulasztásával okozott-e az önkormányzatnak súlyos vagyoni vagy egyéb hátrányt.
A fenti megállapításokból - álláspontunk alapján - következik, hogy fegyelmi eljárás során a vád tárgyává tett cselekmény pontos körülírása szükséges, amely ezen elvárásnak akkor megfelelõ, ha a vádló indítványában ismertetett történeti tényállás hiánytalanul tartalmazza a kifogásolt magatartást, a cselekmény megvalósításának helyét és idejét, a vonatkozó jogszabályok, belsõ utasítások/szabályzatok megjelölését.
A fentiek hiányában a vád túl általános lehet, amely így korlátozza, vagy ellehetetleníti a védekezést, lényegében fogalmilag kizárja annak lehetõségét, hogy az eljárás alá vont személy az eljárás, illetve az alkalmazott jogkövetkezmények indokát kellõen megvizsgálhassa, azok hiányára hivatkozni tudjon.
Az új Mt. (továbbiakban: Mt.) 56. §-ába foglalt hátrányos jogkövetkezmény szabályainak alkalmazására csak kollektív szerzõdés vagy a felek közötti munkaszerzõdés szabályozása esetén van lehetõség. (Ha sem a munkáltató által kötött, sem a rá kiterjedõ hatályú magasabb szintû (pl. ágazati) kollektív szerzõdés nem tartalmaz rendelkezést a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén követendõ eljárásról és alkalmazható jogkövetkezményekrõl (vagy ilyen nincs), úgy errõl a felek a munkaszerzõdésben is megállapodhatnak, amennyiben ez utólag lehetséges.)
Fontos még az ún. kétszeres értékelés tilalma. Ez alapján a munkáltató nem alkalmazhat egyszerre kétféle szankciót ugyanazért a kötelezettségszegésért. Azaz, a munkáltató nem élhet hátrányos jogkövetkezménnyel olyan ok miatt, amelyet a munkaviszony megszüntetésének indokaként is megjelöl. Döntenie kell tehát, hogy a munkavállalónak felmond, vagy például megelégszik azzal, hogy alapbérét egy hónapra 20%-kal csökkenti.
Adott esetben tehát mérlegelhetõ (a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásának hiányában) - az Mt. 52.§ (1) bekezdésére tekintettel - az Mt. 78.§ (1) bekezdés b./ pont alkalmazása.
Lásd még:
- A munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggõ átmeneti rendelkezésekrõl és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. törvény 6.§ rendelkezései,
- Mt. 57. § (1) bek. d) pont,
- Kjt. 24.§ (2) bekezdés,
- A felmondások és azonnali hatályú felmondásokra vonatkozó, valamint a munkahelyi magatartások megítélésével kapcsolatos bírói gyakorlat jogesetei az alábbiak szerint érhetõek el:
Kérem engedje meg, hogy tárgyi ügyben az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
Az Infotv. által alkotmányos, illetve az Alaptörvényben biztosított alapjogként, tehát alanyi jogként igényelhetõ adatmegismerésre vonatkozó igény is polgári jogi igény, amelyet az adatigénylõ polgári jogi igényként, annak megtagadása esetén polgári perben érvényesíthet az adatigénylést megtagadó adatkezelõvel szemben. Ezért a Ptk.-nak az alapelvei az adatigényléssel kapcsolatban keletkezett polgári jogviszonyokban is érvényesülnek és alkalmazandóak.
Általában helytálló az a felfogás, hogy az adatigénylés indoka közömbös, és az adatigénylõ nem köteles számot adni arról, hogy mely okból kívánja a közérdekû adat vagy a közérdekbõl nyilvános adat kiadását. Ettõl függetlenül az alanyi jog gyakorlása rendeltetésszerû kell, hogy legyen.
Amennyiben tehát az érintett fél nem közérdekbõl, nem a közérdek érvényesülése céljából, hanem a konkrét ügyek kapcsán keletkezett valós, vagy vélt konfliktusuk miatt, mintegy retorzióként kérik a rendkívül egyedi és érdemi információval alig-alig szolgáló speciális adatok kigyûjtését és kiadását, úgy - álláspontunk alapján - a visszaélésszerû joggyakorlás megvalósul.
Álláspontunk alapján kifejezetten személyes érintettség, ezen belül személyes sértettség miatt történõ joggyakorlás nem fér össze az adatmegismerés Alaptörvényben, illetve az Infotv.-ben biztosított rendeltetésével. (EBH2013. P.16.)
Az önkormányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodása megfelelõségének ellenõrzése
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
Az önkormányzatok pénzügyi és vagyongazdálkodása megfelelõségének ellenõrzése során az alábbi lényeges kérdéseket vizsgálja az Állami Számvevõszék.
- A pénzügyi és vagyongazdálkodás szabályozása megfelelt-e az elõírásoknak?
- A költségvetési tervezés, az éves költségvetési beszámolás és a pénzgazdálkodás szabályszerû volt-e?
- Biztosított volt-e a pénzügyi egyensúly, az adósságot keletkeztetõ ügyletek vállalására a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen került-e sor?
- A vagyonnyilvántartás, a költségvetési beszámoló mérlegének alátámasztottsága megfelelt-e a jogszabályokban és a belsõ szabályzatokban elõírt követelményeknek?
- Szabályszerûek voltak-e a vagyon összetételének és nagyságának változását eredményezõ döntések és azok végrehajtása?
- Felelõsen gazdálkodott-e az önkormányzat a tartós részesedéseivel, élt-e tulajdonosi jogaival, teljesítette-e tulajdonosi kötelezettségeit?
- Az önkormányzat az erõforrásokkal való szabályszerû gazdálkodáshoz szükséges követelményeket kialakította-e, betartásukat számon kérte-e, ellenõrizte-e?
- Az önkormányzat az erõforrásokkal való hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket kialakította-e, betartásukat számon kérte-e, ellenõrizte-e?
- Az önkormányzat intézkedett-e az integritás szemlélet érvényesítése érdekében?
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
- Megjelent az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabály tervezete (továbbiakban: tervezet).
A tervezet elérhetõ az alábbi oldalon:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról (tervezet)
- Megjelent az egyes kormányrendeleteknek a belsõ kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztésével összefüggõ módosításáról szóló 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet.
A Kormányrendelet elérhetõ: Magyar Közlöny 104. szám
Korábbi hírleveleinkben már utaltunk arra, hogy az Állami Számvevõszék kiemelt figyelmet fordít az ún. integritás szemlélet érvényesítésére. Ennek során az Állami Számvevõszék egyaránt vizsgálta/vizsgálja az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, valamint a köztulajdonban lévõ gazdasági társaságok mûködésével összefüggõ visszaélésekre és az integritási, korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásáról és kivizsgálásáról, a szervezeti integritást sértõ események kezelésének eljárásrendjérõl szóló szabályok megalkotását, azok alkalmazását.
Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a hivatkozott integritás szabályzat - más szabályzatokkal együtt - irodánktól megrendelhetõ.
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
- A helyi önkormányzatokért felelõs miniszter (a továbbiakban: miniszter) – az államháztartásért felelõs miniszterrel egyetértésben – pályázatot hirdet a Magyarország 2016. évi központi költségvetésérõl szóló 2015. évi C. törvény (a továbbiakban: 2016. évi költségvetési törvény) 3. melléklet II. 8. pont szerinti az adósságkonszolidációban nem részesült települési önkormányzatok fejlesztéseinek támogatására.
A módosított pályázati kiírás elérhetõ az alábbiak szerint:
- Az Nkt. 99/G. § (1)-(2) bekezdés alapján a tankerületi központ által fenntartott, települési önkormányzat által mûködtetett köznevelési intézmény 76. §-ban meghatározott mûködtetésével kapcsolatos jogviszonyokból származó jogok és kötelezettségek a tankerületi központot 2017. január 1-jétõl illetik meg, illetve terhelik.
2017. január 1-jével a tankerületi központ foglalkoztatotti állományába kerülnek a mûködtetõ önkormányzat által irányított költségvetési szervnél a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény mûködtetését és a mûködtetéshez kapcsolódó funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselõk, közalkalmazottak, munkavállalók, ha - a munkaviszonyban foglalkoztatottak kivételével - megfelelnek a 2016. december 31-én betöltött munkakörükre vonatkozóan a közszolgálati tisztviselõkrõl szóló törvényben, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteikben meghatározott képesítési elõírásoknak.
Az Nkt. 99/H. § (1) bekezdése alapján a 2016. december 31-én települési önkormányzat által mûködtetett köznevelési intézmény köznevelési feladatainak ellátását szolgáló mindazon települési önkormányzati vagyon és vagyoni értékû jog (a továbbiakban: vagyon) leltár szerint 2017. január 1-jén a területileg illetékes tankerületi központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül. A köznevelési feladat ellátását biztosító vagyon alatt az ellátott köznevelési feladathoz kapcsolódó valamennyi jogot és kötelezettséget, valamint ingó és ingatlan vagyont is érteni kell.
Az Nkt. 76.§ (3) bekezdése alapján a mûködtetõ feladata különösen a köznevelési közfeladat-ellátáshoz kapcsolódó helyiségek - ide nem értve a kiszolgáló helyiségeket - bútorzata, a nevelõmunkát segítõ eszközök és taneszközök kivételével a köznevelési intézmények mûködéséhez szükséges eszközök és felszerelések, valamint anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A mûködtetõ feladata továbbá a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához jogszabály szerint szükséges technikai berendezések mûködtetése, javítása, karbantartása, cseréje és a tulajdonában lévõ taneszközök, egyéb eszközök és felszerelések karbantartása.
Az elmúlt években a multinacionális vállalatok gyakorlatában egyre terjedõben vannak a vállalati belsõ visszaélés-bejelentési rendszerek. E rendszerek azt célozzák, hogy a munkavállalók a vállalaton belüli információáramlástól eltérõ csatornákon belsõ információkat juttathassanak el az erre létrehozott szervezetekhez, jogi-megfelelõségi (compliance) szervezeti egységekhez. Bár e bejelentési rendszerek mûködtetését sok esetben jogszabály (pl. az Amerikai Egyesült Államokban a Sarbanes-Oxley törvény) írja elõ, mûködtetésük belsõ jogi, adatkezelési aggályokat vethet fel.
Elismerve e rendszerek jelentõségét a magánszférában tapasztalható jogszabálysértések és korrupciós cselekmények visszaszorítása, valamint az etikus vállalatirányítás elõmozdítása terén, e kihívásra nem általános tiltásukkal, hanem a megfelelõ jogi környezet megteremtésével kellett reagálni. A panaszokról és közérdekû bejelentésekrõl szóló törvény módosítása és a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerekre vonatkozó alapvetõ szabályok törvényben történõ rögzítése megteremti e rendszerek alkalmazásának alapvetõ feltételeit, egyben korlátok közé szorítja és feltételekhez köti a munkavállalók személyes adatainak ilyen célú kezelését.
A törvény rögzíti, hogy a munkáltató a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védõ magatartási szabályokat állapíthat meg a munkavállalói részére. E szabályokat azonban elõzetesen nyilvánosságra kell hoznia annak érdekében, hogy a munkavállalók jogainak korlátozása ne terjedhessen túl a feltétlenül szükséges és arányos mértéken, egyben e szabályok meghatározását a nyilvánosság ereje is biztosíthassa, szükség esetén kikényszeríthesse.
A törvény kimondja, hogy a munkáltató visszaélés-bejelentési rendszert hozhat létre, egyben rögzíti e rendszer mûködtetésének legfontosabb garanciáit (célhoz kötöttség, adatkezelési nyilvántartásba történõ bejelentés, különleges személyes adatok kezelésének tilalma, adatkezelés megszüntetésének feltételei, tájékoztató a munkavállalók részére, visszaélések visszaszorítása). Fontos követelmény, hogy a bejelentési rendszerbe nem csak a munkavállalók, hanem a munkáltatóval szerzõdéses viszonyban lévõ jogi személyek (pl. alvállalkozók, beszállítók) is tehetnek bejelentést, elõsegítve a menedzsment teljesebb körû tájékoztatását.
Rögzíti a bejelentés vizsgálatára vonatkozó legfontosabb elveket. Egyrészt biztosítja a bejelentõk védelmét, elõírja a munkáltató kivizsgálási kötelezettségét, a tisztességes eljárás elvét szem elõtt tartva megadja a lehetõséget a bejelentésben érintett számára a védekezésre, ugyanakkor lehetõvé teszi egyfajta szükségességi-arányossági vizsgálat lefolytatását annak érdekében, hogy a kisebb jelentõségû ügyek ne terheljék túl a rendelkezésre álló kapacitásokat.
A bejelentést vizsgálóra vonatkozó általános titoktartási kötelezettség rögzítésén túl meghatározza az adatok külföldre történõ továbbításának garanciális feltételeit, az eljárási határidõket, valamint a bejelentést követõen teendõ intézkedéseket. (Forrás: a panaszokról és a közérdekû bejelentésekrõl szóló 2013. évi CLXV. törvény)
Korábbi hírleveleinkben már utaltunk arra, hogy az Állami Számvevõszék kiemelt figyelmet fordít az ún. integritás szemlélet érvényesítésére. Ennek során az Állami Számvevõszék egyaránt vizsgálta/vizsgálja az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, valamint a köztulajdonban lévõ gazdasági társaságok mûködésével összefüggõ visszaélésekre és az integritási, korrupciós kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásáról és kivizsgálásáról, a szervezeti integritást sértõ események kezelésének eljárásrendjérõl szóló szabályok megalkotását, azok alkalmazását.
A szabályzat hatálya az adott szervezet munkatársainak tevékenységével kapcsolatos magatartására, a mûködésével összefüggésben benyújtott visszaélésekre és korrupciós kockázatokra irányuló bejelentések kivizsgálására és kezelésére terjed ki.
Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy a hivatkozott integritási szabályzat - más szabályzatokkal együtt - irodánktól megrendelhetõ.
A közfeladatot ellátó gazdasági társaságok ellenõrzése (II.)
A közfeladatot ellátó gazdasági társaságok ellenõrzése kiemelten fontos a vagyon megõrzése, megóvása érdekében, különösen az önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében, amelyekkel szemben alapvetõ követelmény, hogy gazdálkodásuk, mûködésük szabályszerû, az általuk szolgáltatott adatok minél megbízhatóbbak legyenek.
A fentiek kapcsán az Állami Számvevõszék különösen az alábbiakat vizsgálja:
- Az önkormányzat közfeladat megszervezésérõl szóló döntése, valamint tulajdonosi joggyakorlása szabályszerû volt-e?
- A tulajdonos Önkormányzat milyen módon határozta meg a szakmai feladat-ellátás mérésére alkalmas kritériumrendszerét, mutatószámait, valamint az ellátás színvonala értékeléséhez szükséges szakmai követelményeket tartalmát?
- A távhõszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 7.§ rendelkezéseinek alkalmazását.
- A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7.§ (1) és (2) bekezdés, valamint 9.§ (1) és (2) bekezdés alapján közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmának vizsgálata a közfeladattal, annak ellátásával kapcsolatos elvárásokra vonatkozóan.
- A gazdasági társaság közfeladat-ellátása biztonságos finanszírozási körülmények mellett valósult-e meg, likviditása folyamatosan biztosított volt-e? A kötelezettségek szerkezete, összetétele nem jelentett-e kockázatot a közfeladat ellátására, a fizetési kötelezettségek összességében határidõben teljesültek-e?
- A gazdasági társaság vagyongazdálkodása szabályszerû volt-e, kötelezettségállománya jelentett-e kockázatot a mûködésre, illetve a közfeladat ellátásra?
- A gazdasági társaságnál az ellátott közfeladat bevételei és ráfordításai elszámolása, valamint az önköltségszámítás és árképzés szabályszerû volt-e?
- Adatvédelmi és közzétételi kötelezettségek teljesítését.
Fontos megjegyezni, hogy az Állami Számvevõszék ellenõrzései mellett a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 10.§ (2) bekezdése alapján a tulajdonosi joggyakorló kötelezettsége rendszeresen ellenõrizni a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíteni a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevõszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevõszéket is.
Megjelent a központi hivatalok és a költségvetési szervi formában mûködõ minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekrõl szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat. (Továbbiakban: Kormányhatározat)
Az önkormányzatok többségi tulajdonában lévõ gazdasági társaságok közfeladat ellátását érintõ gazdálkodási tevékenység szabályszerûség ellenõrzésének kapcsán jellemzõen az alábbi hiányosságok merülnek fel:
- Beruházások, felújítások elszámolása
A vagyonkezelésbe vett ingatlanok esetében a tárgyi eszközök analitikus nyilvántartásában és a fõkönyvi könyvelésben sok esetben nem különítik el a telek és a felépítmény értékét, ezzel megsértve a Számv.tv. 16.§ (1) bekezdésben rögzített egyedi értékelés elvét. Az értékcsökkenést az érintettek esetenként a telek és az ingatlan együttes bekerülési értéke után számolják el. Ez a gyakorlat ellentétes a Számv. tv. 52. § (5) bekezdésében foglaltakkal.
- Javadalmazási szabályzat elkészítése
Sok esetben intézkedni szükséges a Társaság vezetõ tisztségviselõi, a felügyelõbizottsági tagok, továbbá az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók javadalmazásáról, valamint a jogviszony megszûnése esetére biztosított juttatások módjáról, mértékének elveirõl, annak rendszerérõl szóló javadalmazási szabályzat elkészítésérõl a jogszabályi elõírásoknak megfelelõen.
- Közzétételi kötelezettség
Az elektronikus közzétételi kötelezettség jogszabályi elõírásoknak megfelelõ, teljes körû teljesítése.
Belsõ kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer kapcsolata
- Megjelent az egyes kormányrendeleteknek a belsõ kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztésével összefüggõ módosításáról szóló jogszabály tervezete. (Továbbiakban: tervezet)
A tervezet az alábbi oldalon olvasható:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Integritásirányítási rendszer fejlesztésével összefüggõ módosításról
A módosítás célja az integritásirányítási rendszer és a belsõ kontrollrendszer viszonyának a pontosítása, összehangolása.
- Megjelent a pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történõ végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló tervezet. (Továbbiakban: tervezet.)
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
- Korábbi hírleveleinkben már utaltunk arra, hogy az Állami Számvevõszék kiemelt figyelmet fordít az ún. integritás szemlélet érvényesítésének.
(Az integritása feladata: a folyamatokban rejlõ veszélyeztetettségi területek feltárása, azonosítása, értékelése, a szervezet korrupció elleni védekezõ képességének erõsítése.)
Az alábbi oldalon az Állami Számvevõszék által készített, a 2015. évi integritás felmérés elemzésének eredménye olvasható az óvodák, bölcsõdék intézménycsoportban.
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/A 2015. évi integritás felmérés „óvodák, bölcsõdék” intézménycsoportban mért eredményeirõl
A fentiekhez hasonlóan az Állami Számvevõszék ugyancsak közzétette a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében végzett integritás felmérés eredményeit, amely az alábbi oldalon olvasható:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében végzett integritás felmérés eredményeirõl
Fontos hangsúlyozni, hogy az Állami Számvevõszék álláspontja alapján a közszféra intézményei, integritásuk erõsítésével, azaz értékkövetõ magatartásukat elõsegítõ belsõ szabályozás és szervezeti kultúra megteremtésével, az önként vállalt kontrollok rendszerével ellenállóbbá válnak a korrupcióval szemben.
- A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenõrzésének fókuszkérdései (ÁSZ):
1./ Az irányító szerv ellenõrzött intézményre vonatkozó feladatellátása szabályszerû volt-e?
2./ A belsõ kontrollrendszer kialakítása és mûködtetése megfelelt-e a jogszabályi elõírásoknak?
3./ Az intézmény pénzügyi gazdálkodása szabályszerû volt-e?
4./ Az intézmény vagyongazdálkodása szabályszerû volt-e?
5./ Az intézmény intézkedett-e az integritás szemlélet érvényesítése érdekében?
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban segítségére lehetünk, kérem forduljon hozzánk bizalommal!
A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodása szabályszerûségi ellenõrzésének kiemelt területei
1. A helyi nemzetiségi önkormányzat mûködési feltételeinek és a gazdálkodással összefüggõ feladatoknak a szabályozása megfelelt-e a jogszabályi elõírásoknak?
2. A jegyzõ és a helyi nemzetiségi önkormányzat betartotta-e a jogszabályi elõírásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátása során?
3. Szabályszerûen biztosított volt-e a helyi nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának belsõ ellenõrzése?
4. A helyi nemzetiségi önkormányzat mûködési és gazdálkodási kereteinek kialakítása és mûködése erõsítette-e az integritás szemlélet érvényesülését?
A települési adóval összefüggésben nem vehetõk figyelembe a Hatv. – 1/A. § (2) bekezdésében megjelölteken kívüli – rendelkezései. Így nem lehet jelentõséget tulajdonítani a Hatv. garanciális anyagi szabályainak, és annak sem, hogy a Hatv. milyen rendelkezéseket tartalmaz a termõfölddel összefüggésben.
Amennyiben a tulajdonos egyben egyéni vállalkozóként, mezõgazdasági õstermelõként, avagy jogi személy tagjaként vállalkozási tevékenységet folytat a tulajdonában álló termõföldjén, úgy e tevékenysége kizárja, hogy alanya legyen a települési adónak. Állami tulajdonú föld bejegyzett földhasználója vállalkozási tevékenysége okán nem lehet a települési adó alanya.
További információ:
www.drhosszu.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Települési adó (Köf.5068/2015/4. határozata)
Nkt. 54. § (1) bekezdés alapján a pedagógus - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel (Az elsõ évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minõsítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelõen teljesített vagy felzárkóztatásra szorul.) - a tanuló teljesítményét, elõmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minõsíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minõsítését az osztályfõnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekrõl a tanulót és a kiskorú tanuló szülõjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri. Az iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülõjét félévkor értesítõ, év végén bizonyítvány útján értesíti. Értesítõ gyakrabban is készülhet az intézmény pedagógia programja szerint. Az érdemjegy és az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minõsítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz.
Megjelent a T/10729. számú törvényjavaslat az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a T/10728. számú törvényjavaslat a településkép védelmérõl.
A törvényjavaslatok az alábbi oldalon olvashatóak:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/
- Oktatás szabályozására vonatkozó törvényjavaslat
Megjelent a közbeszerzésekrõl szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
A Kbt. - jelenleg hatályos - 5.§ (3)-(4) bekezdése alapján a (2) bekezdésben foglaltak mellett a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja, kivéve, ha a beszerzés
a) egyedi kormánydöntésben megállapított beruházási támogatásból,
b) egyedi munkahely-teremtési támogatásból,
c) képzési, továbbá tanmûhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,
d) kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,
e) nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló beruházásainak támogatásából, vagy
f) bármely, 2015. november 1-jét megelõzõen igényelt uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatásból valósul meg.
E törvény rendelkezését köteles betartani az az (1)-(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet, amely e törvény szerinti közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerzõdésben vállalja, illetve számára jogszabály közbeszerzési eljárás lefolytatását kötelezõvé teszi.
A módosítás szövege:
A Kbt.
a) 5. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „támogatásból megvalósuló beszerzés” szövegrész helyébe a „vissza nem térítendõ támogatásból – ide nem értve a kombinált
pénzügyi eszközöket – megvalósuló beszerzés” szöveg ...........lép.
A törvényjavaslat indokolása alapján (a 3. §-hoz) a módosítás pontosítja a Kbt. 5. § (3) bekezdését és rögzíti, hogy a Kbt. érintett rendelkezése csak a vissza nem térítendõ támogatások esetében alkalmazandó, azonban az ún. visszatérítendõ támogatások, illetve az ún. kombinált pénzügyi eszközök esetében nem.
- Az Állami Számvevõszékrõl szóló 2011. évi LXVI. törvény 5.§ (3)-(5) bekezdése alapján az Állami Számvevõszék az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenõrzi a központi költségvetésbõl gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, az egyesületeknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történõ átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenõrizhetõ.
Az Állami Számvevõszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenõrzése keretében
a) ellenõrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévõ gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megõrzõ és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;
b) ellenõrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévõ gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását.
Az Állami Számvevõszék - a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenõrzési feladataival összefüggésben - ellenõrizheti az államháztartás alrendszereibõl finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintõ szerzõdéseket a megrendelõnél (vagyonkezelõnél), a megrendelõ (vagyonkezelõ) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerzõdõ feleknél, akik, illetve amelyek a szerzõdés teljesítéséért felelõsek, továbbá a szerzõdés teljesítésében közremûködõknek.
- Az Állami Számvevõszék a köztulajdonban lévõ gazdasági társaságok esetében különösen az alábbiakat vizsgálja
1. A tulajdonosi joggyakorló a vagyonnal való gazdálkodás feltételeit szabályszerûen alakította-e ki?
2. A Társaság vagyongazdálkodási tevékenységének szabályozása, kialakítása és a vagyon nyilvántartása megfelelt-e az elõírásoknak?
3. A bevételek és ráfordítások elszámolásának szabályozása és végrehajtása, valamint az önköltségszámítás szabályszerû volt-e?
4. A vagyonnal való gazdálkodás, valamint a vagyonváltozást eredményezõ döntések megfeleltek-e a jogszabályi és a belsõ elõírásoknak?
5. A gazdálkodó szervezet a szabályszerû vagyongazdálkodás érdekében teljesítette-e beszámolási kötelezettségét, kiépített-e és mûködtetett-e információs rendszert?
Megjelent a polgármesterek illetményének megállapításával összefüggésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
- Megjelent T/10537. számú törvényjavaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat elérhetõ az alábbi oldalon:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat
- Az Emberi Erõforrások Minisztériuma megbízásából a Család-, Ifjúság- és Népesedéspolitikai Intézet – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján – nyílt pályázatot hirdet Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására.
A pályázati felhívás elérhetõ az alábbi oldalon:
www.greendrone.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/ Családbarát munkahelyek kialakításának és fejlesztésének támogatására irányuló pályázati felhívás 2016. év
- Az Állami Számvevõszék sok esetben vizsgálja az integritás szemlélet érvényesítését.
Az integritása feladata: a folyamatokban rejlõ veszélyeztetettségi területek feltárása, azonosítása, értékelése, a szervezet korrupció elleni védekezõ képességének erõsítése.
Az elõbbiek keretében több alkalommal megállapításra kerül, hogy belsõ szabályozottság követelményeinek megfelelõen a Polgármesteri Hivatalok/KÖH-ok rendelkeznek a jogszabályokban elõírt szabályzatokkal, azonban nem szabályozzák a különféle ajándékok, meghívások, utaztatások elfogadásának feltételeit, továbbá a nemkívánatos dolgozói magatartás megelõzésével kapcsolatos kérdéseket. Nem határozzák meg a szervezeten belülrõl érkezõ közérdekû bejelentések eljárásrendjét, nem alakítják ki a bejelentést tevõ személyek megfelelõ védelmének szabályait. (Az integritás szemlélet érvényesülésének értékelése az Önkormányzat által önbevallással kitöltött tanúsítvány alapján történik.)
Megjelent a mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggõ egyes rendelkezésekrõl és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat.
A hivatkozott törvényjavaslat, valamint a mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egyes rendelkezései, illetve a mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggõ egyes rendelkezésekrõl és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (1) bekezdése szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítésérõl, alkalmazásuk kizárásáról, valamint alkotmányos követelmények megállapításáról szóló 17/2015. (VI. 5.) AB határozat az alábbi oldalon érhetõ el:
Kérem engedje meg, hogy az alábbiakra felhívjuk szíves figyelmét.
Az államháztartás számvitelérõl szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet - 2015. december 31. napig hatályos - 36.§ (2) bekezdés rendelkezése alapján a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek éves költségvetési beszámolóját a költségvetési évet követõ év április 30-áig a képviselõ-testület elé terjeszti.
Ezúton kívánjuk jelezni, hogy a fenti rendelkezés 2016. január 1. naptól hatályát vesztette.
Lásd még alábbi anyag 27. oldal:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Jogszabályváltozás (Áhsz.) 2016. január 1. naptól
1./ Lényeges, hogy a rendõr, közterület-felügyelõ, polgárõr a munkáltatója illetve megbízója nevében végzi rendfenntartó feladatait, magatartása az õt megbízó illetve foglalkoztató, és utasításokkal ellátó munkáltató illetve megbízó magatartásának tudható be. Ezért ha eljárása során a tisztsége, feladatköre által meghatározott kereteket nem lépi túl, a közhatalom ellenõrizhetõsége és a közérdeklõdés kielégítése szempontjából is irreleváns, hogy a megbízó ill. a munkáltató által foglalkoztatott természetes személyek közül a konkrét szituációban személy szerint ki látja el a rendvédelmi feladatokat, következésképpen ilyen esetben hiányzik az a közérdek, ami az érintett természetes személy képmáshoz fûzõdõ személyiségi jogát korlátozhatóvá tenné.
2./ Az alperes a munkaügyi perben a hangfelvételt bizonyítékként kívánja elõterjeszteni, amely nyilvánosságra hozatalnak minõsül. Annak eldöntésénél, hogy a hangfelvétel ilyenképpen való felhasználása jogellenesnek minõsül-e, tekintettel kell lenni a rendeltetésszerû joggyakorlás követelményeire, amely mindkét felet terheli. Helyesen utalt arra az alperes, a bíróság vagy más hatóság elõtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Nem lehet ezért - az ugyan jogsértéssel készült hangfelvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni, miután ez a hangfelvétel a felhasználójával szemben elkövetett esetleges jogsértéssel kapcsolatos bizonyítás érdekében történik (BH1985. 57. sz. jogeset).
Az alábbi oldalon elérhetõ az Állami Számvevõszék 2016. évi I. félévi ellenõrzési terve (továbbiakban: Ellenõrzési terv).
Az ellenõrzési terv 9. oldalától olvashatóak azon témák, amelyeket az ellenõrzési terv alapján az ÁSZ vizsgál, illetve amelyekre célszerû idõben felkészülni.
Az anyag elérhetõ:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Állami Számvevõszék 2016. évi I. félévi ellenõrzési terve
Megjelent az állami tisztviselõkrõl szóló T/10267. számú törvényjavaslat
A javaslat a preambulumban megfogalmazott célok eléréséhez új illetményrendszert rendel. A szabályozás bevezetés alulról építkezõ módon történik: elsõ lépésben a járásoknál, majd a megyei kormányhivatalok munkatársainál történik meg a bevezetés. 2018. január 1-tõl az új szabályozás személyi hatálya kiterjesztésre kerül a minisztériumokban, továbbá a minisztériumok irányítása alatt álló, külön törvényben meghatározott központi államigazgatási szerveknél dolgozó tisztviselõkre is.
A törvényjavaslat elérhetõ az alábbi oldalon:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Állami tisztviselõkrõl szóló törvényjavaslat
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81.§ (3) bekezdés f./ pont alapján a jegyzõ évente beszámol a képviselõ-testületnek a hivatal tevékenységérõl.
Különleges adat (egészségi állapotra vonatkozó személyes adat) kezelése
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 3.§ 3./ pontja alapján különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyõzõdésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, valamint az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bûnügyi személyes adat.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény 3.§ a./ pontja alapján a törvény alkalmazásában egészségügyi adat: az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az elõzõekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemû adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).
A különleges adat kezelésének jogalapjára vonatkozóan egyrészt jelezni kívánjuk, hogy hozzájárulás esetén annak írásbelisége (írásbeli hozzájárulás) szükséges az Infotv. 5.§ (2) bekezdés a./ pontja alapján.
Másrészt a helyi önkormányzatok gyakorlatának kialakítása kapcsán az alábbiakra kívánunk még utalni:
www.greendrone.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/ Helyi önkormányzat helytelen postázási, adatkezelési gyakorlatának megszüntetése
Egyes szerzõdéses jogviszonyok megszüntetése kapcsán az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmét.
- A Ptké. 50. § (1)-(2) bekezdése alapján, ha e törvény eltérõen nem rendelkezik, a Ptk. hatálybalépésekor fennálló kötelmekkel kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követõen keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra - ideértve az e tények, illetve jognyilatkozatok által keletkeztetett újabb kötelmeket is - a Ptk. hatálybalépése elõtt hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
A felek megállapodhatnak abban, hogy a Ptk. hatálybalépése elõtt kötött szerzõdésüket teljes egészében a Ptk. hatálya alá helyezik. (A Ptk. hatályba lépésének napja: 2014. március 15. nap.)
- A vonatkozó bírósági gyakorlat alapján a helyiségbérlet vonatkozásában a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 23. § (2) bekezdés szerinti idõtartamú helyiségbérleteknél is lehetõség van arra, hogy valamelyik fél az Ltv. 23. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosított felmondás jogával éljen, amennyiben ebben a felek megállapodtak.
Az Alkotmánybíróság 42/1996. (X. 9.) AB határozata szerint a Ltv. 43. § (1) bekezdése alkalmazásánál kifejezetten alkotmányos követelmény, hogy az egy évnél rövidebb felmondási idõt korlátozó szabály csak akkor érvényesüljön, ha a felek másként nem állapodtak meg. (BH2005. 292., 42/1996. (X. 9.) AB határozat)
SZÁNTÓ ÉS TÁRSA vállalkozásunk több más cégünkkel együtt hosszú évek óta igyekszik megbízható partnere lenne a települési önkormányzatoknak, költségvetési szerveknek, illetve az önkormányzati tulajdonban lévõ gazdasági társaságoknak.
Tekintettel a fentiekre, kérem engedje meg, hogy további szolgáltatásunkra is felhívjuk szíves figyelmét.
Vállalkozásunk drónok értékesítésével, drónnal történõ szolgáltatás nyújtásával, drónok használatával kapcsolatos adatkezeléssel, ún. zöld termékek értékesítésével is foglalkozik.
Az általunk javasolt alkalmazási területek különösen az alábbiak:
- vadkár, egyéb terméskár felmérése,
- illegális fakivágás felmérése, megfigyelése,
- önkormányzati ingatlanok (lakóterületek, ipari területek, stb. felmérése, bemutatása)
- rendezvények biztosítása, rögzítése, turizmus, stb.
Meg kívánjuk jegyezni, hogy a fentiek kapcsán olyan pénzügyi konstrukciót is igyekszünk kidolgozni, amely lehetõvé teszi az állami támogatás felhasználását, továbbá az érdeklõdõk részére tájékoztatást adunk a drón használatával kapcsolatos adatkezelés szabályairól.
Amennyiben sikerült érdeklõdését felkeltenünk, kérem forduljon hozzánk bizalommal!
A Köznevelési tv. 59.§ (3) bekezdése alapján az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezõje a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezõje felelõssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
A vonatkozó jogeset - amely a jelenlegi joggyakorlatra is utal - az alábbi oldalon olvasható:
www.drhosszu.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Köznevelési intézmény objektív felelõssége
Adatvédelemmel, környezetvédelemmel, pályázatokkal, drónok beszerzésével kapcsolatos információk:
Jó tudni! (A nem közmûvel összegyûjtött háztartási szennyvíz begyûjtésére vonatkozó közszolgáltatás.)
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 44/H. § (1) bekezdés alapján a közszolgáltató köteles a közszolgáltatói tevékenységérõl évente részletes költségelszámolást készíteni, és azt a tárgyévet követõ év március 31-ig a települési önkormányzatnak benyújtani.
- A közbeszerzésekrõl szóló 2015. évi CXLIII. törvény 42. § (1)-(4) bekezdése alapján az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérõk - a központi beszerzõ szervek kivételével - a költségvetési év elején, legkésõbb március 31. napjáig éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) készítenek az adott évre tervezett közbeszerzéseikrõl.
- A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mûködésérõl szóló 2009. évi CXXII. törvény 5.§ (3)-(4) bekezdése alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaság legfõbb szerve a törvény és más jogszabályok keretei között köteles szabályzatot alkotni a vezetõ tisztségviselõk, felügyelõbizottsági tagok, valamint az Mt. 208. §-ának hatálya alá esõ munkavállalók javadalmazása, valamint a jogviszony megszûnése esetére biztosított juttatások módjának, mértékének elveirõl, annak rendszerérõl. A szabályzatot az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A szabályzat rendelkezéseitõl érvényesen eltérni nem lehet.
Megjelent a T/9635. számú törvényjavaslat az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességû személyek ellátásait érintõ törvények módosításáról.
A törvényjavaslat az alábbi oldalon érhetõ el:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosítása megnevezéssel
Több esetben merült fel olyan kérdés, amely arra irányult, hogy egyes esetekben, az eljáró bíróság elõtt milyen módon használható fel a kamerával (lásd: pl. drónok) készített videofelvétel.
Figyelemmel a fentiekre, kérem engedje meg, hogy - adatkezelés szempontjából - felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra:
- A kamerával készített videofelvétel a büntetõeljárásban bizonyítási eszközként, illetve bizonyítékként felhasználható; polgári perben dönthetõ el, hogy a felvétel sérti-e valakinek a személyhez fûzõdõ jogait.
A Legfelsõbb Bíróság (2012. január 1. naptól: Kúria) Polgári Kollégiuma több közzétett eseti döntésében kifejtette, hogy a személyhez fûzõdõ jogok megsértése megvalósulhat a képmás vagy hangfelvétel visszaéléssel történõ elkészítésével. Ugyanakkor arra is iránymutatást adott, hogy a képmás vagy hangfelvételnek bírósági vagy szabálysértési eljárásban bizonyítékként való elõterjesztése felhasználásnak minõsül, és a felhasználás tényének megállapítása szempontjából közömbös az, hogy a felvétel készítése a személyiségi jogok megsértésével történt. A bíróság vagy más hatóság elõtt folyó eljárásban az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek, és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Ezért nem lehet a felvétel felhasználását visszaélésnek tekinteni.
A vonatkozó jogeset az alábbi oldalunkon olvasható:
www.greendrone.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Kamerával készült felvétel felhasználása büntetõeljárásban
- Ugyancsak kérdésként merül fel a gépjármûbe szerelt kamerák használatának jogszerûsége.
Az Adatvédelmi Hatóság állásfoglalása alapján, meghatározott követelmények betartása esetén a gépjármûbe szerelt kamera mûködtetésével együtt járó adatkezelés az Infotv. 2.§ (4) bekezdés hatálya alá tartozik (Nem kell alkalmazni a törvény rendelkezéseit a természetes személynek a kizárólag saját személyes céljait szolgáló adatkezeléseire.).
Amennyiben ezen követelmények nem teljesülnek, úgy az adatkezelés az Infotv. hatálya alá tartozik.
A vonatkozó állásfoglalás az alábbi oldalunkon olvasható:
Kérem engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra:
Az önkormányzati támogatások rendszerének kialakítása, illetve alkalmazása érdekében összeállítottuk az önkormányzati támogatási rendszert érintõ rövid segédletünket, amely az alábbi oldalon érhetõ el:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Önkormányzati támogatási rendszer (segédlet)
Amennyiben a helyi önkormányzati támogatási rendszer szabályozásában (módszertanának, iratmintáinak kidolgozásában) segíthetünk, kérje meg ajánlatunkat!
Jó tudni! (Támogatási monitoringrendszer, Kjt. alkalmazása)
Kérem engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét az alábbiakra:
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló Kjt. 67. § (1) bekezdése lehetõséget biztosít arra, hogy a közalkalmazott az illetményén felül illetménykiegészítésben részesüljön.
A Kjt. 67. § (2) bekezdése szerint a kollektív szerzõdés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre.
Ez a juttatás arra alkalmas, hogy azt a közalkalmazottat részesítse a munkáltató többletjuttatásban, aki többletmunkával részt vett a többletbevétel megszerzésében. A gazdasági szférában alkalmazott prémiumkitûzés és fizetés gyakorlatától az a lényegi eltérés, hogy az illetménykiegészítés feltételében a munkáltatónak és a közalkalmazottnak meg kell állapodnia. A munkáltató nem köteles illetménykiegészítést fizetni, amennyiben azonban a megállapodást megkötötte a közalkalmazottal, és a közalkalmazott teljesítette a megállapodásban meghatározott feladatokat, az illetménykiegészítés megilleti.
- A Kjt. 77. §-ának (1) bekezdése a keresetkiegészítés megállapításának feltételeit rögzíti, így annak célja meghatározott munkateljesítmény elérése, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítése.
A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerzõdés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.
Figyelemmel a Kjt. 3.§ (1) bekezdésre, a munkáltatói intézkedés kapcsán jelezni kívánjuk, hogy ha a munkáltatói szabályzat tartalma szerint egyúttal egyoldalú jognyilatkozatnak, a munka irányításával összefüggõ munkáltatói jognyilatkozatnak, kötelezettségvállalásnak is minõsül, arra az Mt. 15. és 16. §-át is alkalmazni kell.
- Az Áht. 56/B. § (1)-(2) bekezdése alapján a kincstár monitoringrendszert mûködtet a költségvetési támogatásokról és a költségvetési támogatásnak nem minõsülõ csekély összegû támogatásokról, valamint közremûködik a támogatások felhasználásának összehangolásában. A monitoringrendszerben nem rögzített támogatási döntés alapján érvényesen támogatás nem nyújtható.
Az Áht. 111.§ (30) bekezdés alapján a kincstár által mûködtetett monitoringrendszer keretében a pályázati kiírásra vonatkozó adatok közzétételét és a monitoringrendszerben nyilvántartott adatok csoportosított lekérdezhetõségét 2016. január 1-tõl kell biztosítani. A helyi önkormányzat által nyújtott támogatás esetén az 56/B. § (2) bekezdését és az 56/C. § (1) bekezdését 2016. március 1-jétõl kell alkalmazni azzal, hogy a támogatónak a 2016. január 1-je és 2016. február 29-e közötti támogatási döntéseknek az e célra rendszeresített honlapon való közzétételérõl 2016. április 15-éig kell a monitoringrendszerbe történõ adatátadással gondoskodnia.
Amennyiben a munkáltatói intézkedések összeállításában, adatvédelemmel, közérdekû adatok nyilvánosságával kapcsolatban, illetve helyi önkormányzati támogatási rendszer szabályozásában (módszertanának kidolgozásában) segíthetünk, kérje meg ajánlatunkat!
Megjelent a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggõ átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrõl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (továbbiakban: Törvényjavaslat).
A módosító javaslat a Ptké. 13. §-ában 2017. március 15-ére módosítással egy évvel meghosszabbítja a korlátolt felelõsségû társaságok esetében a 3 milliós törzstõke megteremtésére vonatkozó 2016. március 15-ei határidõt.
Civil szervezetek létesítõ okiratának módosításáról (törvényjavaslat)
Megjelent a Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggõ átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrõl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (továbbiakban: Törvényjavaslat).
A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggõ átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrõl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 11. § rendelkezése elõírja az alapítványok és egyesületek részére létesít okirataiknak az új Ptk. hatályos rendelkezéseihez való igazítását 2016. március 15-ig.
Jelenleg 52.922 azon szervezetek száma országosan, amelyek még nem feleltették meg létesítõ okiratukat a hatályos Ptk. rendelkezéseinek. Ez a szám az összes nyilvántartott civil és egyéb cégnek nem min õsülõ szervezetek számának mintegy 65%-a .
A törvényjavaslat indokolása alapján célszerû ezért a Ptké. 11. § (1) bekezdésében - és ezzel összhangban a 11. § (3) bekezdésében is - az egyesületek és alapítványok számára a létesítõ okiratuk módosításához elõírt jogszabályi határidõt 2017.március 15-ére módosítani.
A törvényjavaslat elérhetõ az alábbi oldalon:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Civil szervezetek létesítõ okiratának módosításáról (törvényjavaslat)
Kérem engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét a Kúria Önkormányzati Tanácsának alábbi határozataira:
- Törvényellenes az, ha az önkormányzat az adókötelezettség fennállását, vagy fenn nem állását, mértékét a lakcímnyilvántartás adataitól teszi függõvé. (Az ügy száma: Köf.5048/2015/3.)
- A Helyi adó tv. 6. § d) pontja szerinti felhatalmazáson alapuló mentesség, kedvezmény rendeleti szabályozása akkor felel meg a jogegyenlõség 6. § c) pontja szerinti követelménynek, amennyiben az ésszerû indokokkal alátámasztható. A település megtartó képességének erõsítése, a tényszerû helyben lakás ösztönzése, a saját források növelése ésszerû alap lehet a vagyoni típusú adók alóli mentességek, kedvezmények megkülönböztetõ szabályozásakor. Amennyiben azonban az életvitelszerûen helyben lakó adóalany telke nem beépíthetõ ingatlan, úgy a részére nyújtott adómentesség, kedvezmény ésszerûen nem indokolható az önkormányzat gazdálkodási követelményeivel. (Az ügy száma: Köf.5053/2014/3.)
- Az önkormányzati rendelet bevezetõ részében pontosan utalni kell azokra a törvényekre, amelyek felhatalmazásán az önkormányzati rendelet nyugszik. (Az ügy száma: Köf.5044/2015/3.)
- Az Mötv.-ben kapott, a közösségi együttélés szabályainak megsértése kapcsán megalkotott önkormányzati rendelet kerete és korlátja az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése. (Az ügy száma: Köf.5052/2015/2.)
- A települési önkormányzatnak nincs törvényi felhatalmazása arra, hogy rendeletében az építési engedély kiadásának feltételéül a teljes közmûvesítettség meglétét írja elõ. A központi jogszabályok a használatbavételi engedélyhez kötik a közmûvesítettség igazolását. Ugyanakkor a hatóság az építési engedély iránti egyedi kérelmek elbírálása során figyelemmel lehet arra, hogy a közmûellátás a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható-e. (Az ügy száma: Köf.5028/2015/7.)
Kérem engedje meg, hogy az államháztartási és a számviteli jogszabályok, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, illetve a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mûködésérõl szóló 2009. évi CXXII. törvény alapján felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy vállaljuk költségvetési szervek, illetve köztulajdonban álló gazdasági társaságok szervezeti és mûködési felépítését, létrehozását támogató belsõ szabályozás kialakítását.
Az adatkezelõknek az Infotv. 20. § (2) bekezdésének alapul vételével – és az Infotv. 15. § (1) bekezdésének és egyéb, speciális tájékoztatási kötelezettségek figyelembe vételével – egy olyan elõzetes tájékoztatást kell biztosítani, amelyen keresztül az adatalanyok felismerhetik azt, hogy az adatkezelés milyen hatással járhat a magánszférájukra.
Az Adatvédelmi Hatóság állandó gyakorlata szerint ennek legegyszerûbb formája egy adatkezelési tájékoztató megalkotása, és annak biztosítása, hogy az érintettek az adatkezelést megelõzõen a tájékoztatót megismerhetik.
Az Adatvédelmi Hatóság több követelményt is megfogalmazott az adatkezelési tájékoztató tartalmával kapcsolatban, amely az alábbi oldalunkon elérhetõ:
www.greendrone.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Adatvédelmi Hatóság ajánlása az elõzetes adatvédelmi tájékoztató ügyében
A fentiek különösen fontosak azon esetekben, amikor is bizonyos adatkezelések esetében az adatkezelés céljáról nyújtott tájékoztatással összefüggésben többletkövetelmény állapítható meg.
Ennek okán például a munkahelyi kamerás megfigyelõ-rendszerrel kapcsolatos ajánlásában az Adatvédelmi Hatóság leszögezi, hogy a munkáltatónak a tájékoztatóban minden egyes kamera vonatkozásában pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezte el az adott területen és milyen területre, berendezésre irányul a kamera látószöge. A munkáltató ezzel igazolni tudja a munkavállaló számára azt, hogy miért tekinthetõ szükségesnek az adott terület megfigyelése.
(Nem fogadható el az a gyakorlat, amikor a munkáltató általánosságban tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy elektronikus megfigyelõrendszert alkalmaz a munkahely területén.)
Megjelent a vidéki térségekben található, településképet meghatározó épületek külsõ rekonstrukciójának és energetikai fejlesztésének, a közösségi funkciókat ellátó létesítmények energetikai korszerûsítéseinek, továbbá a többfunkciós közösségi terek létrehozásának és fejlesztésének pályázati felhívása.
A pályázati felhívás az alábbi oldalon olvasható:
www.greendrone.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Településképet meghatározó épületek külsõ rekonstrukciója pályázati felhívás 2016. év
Vállaljuk az adatkezeléssel, adatvédelemmel, adattovábbítással kapcsolatos gyakorlat felülvizsgálatát, iratminták kialakítását, adatvédelmi szabályzat, közérdekû adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezõen közzéteendõ adatok nyilvánosságra hozatalának rendjérõl szóló szabályzat elkészítését.
Ajánlatunk és a megrendelõ nyomtatványa elérhetõ:
www.greendrone.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Adatkezeléssel, adatvédelemmel, adattovábbítással kapcsolatos gyakorlat felülvizsgálata (megrendelõ) megnevezéssel
A Kormány támogatja és kiemelt célnak tekinti a Nemzeti Kastélyprogram, valamint a Nemzeti Várprogram (a továbbiakban: Program) megvalósítását.
A fejlesztés fõ irányait a Nemzeti Kastélyprogramról szóló 1663/2014. (XI. 20.) Korm. határozat és a Nemzeti Várprogramról szóló 1483/2015. (VII. 21.) Korm. határozat jelöli ki.
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 33 milliárd Ft.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 30-45 db.
A felhívás keretében konzorciumi formában benyújtott pályázat esetében a konzorcium vezetõje minden esetben a Forster Központ, a támogatást igénylõ konzorciumi tag lehet: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt, az önkormányzatok, költségvetési szervek, nonprofit szervezetek.
A támogatási kérelmek benyújtása 2015. szeptember 28-tól 2017. augusztus 31-ig lehetséges.
A felhívás és a hivatkozott kormányhatározatok az alábbi oldalon érhetõk el:
Az önkormányzatok tulajdonában lévõ ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjérõl szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. § (1)-(3) bekezdései alapján az ingatlan valóságos állapotában, értékében bekövetkezett változást, a bekövetkezéstõl számított 90 napon belül a kataszteren át kell vezetni.
Az (1) bekezdés szerinti változást a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, vállalata, egyéb gazdálkodó szerve, valamint a megbízásában eljáró vagyonkezelõ 60 napon belül - okirattal igazolva - köteles jelenteni a fõjegyzõnek, illetve jegyzõnek.
A tulajdonjogban vagy az ingatlan valóságos állapotában bekövetkezett változásnak járási hivatali ingatlan-nyilvántartásban való átvezetéséig az ingatlant a kataszterben elkülönítetten, járási hivatallal rendezendõ tételként kell nyilvántartani.
A Zöld ipari innováció program célja a zöld vállalkozások versenyképességének erõsítése, meglévõ iparágak zöldebbé tétele, zöld innovációk elterjesztése.
Jelen nyílt, egyfordulós pályázati felhívás keretében az alábbi alprogramterületek támogathatóak:
1. alprogram: Hulladék mennyiségének és a levegõ, víz, talaj szennyezésének csökkentése
- hulladékgazdálkodás és kármentesítés;
- vízminõség védelme;
- levegõszennyezés csökkentése.
2. alprogram: Környezetbarát termelési technológiák fokozottabb használata
Felhívjuk a Pályázók figyelmét, hogy egy pályázatban csak egy alprogramra pályázhatnak, egy Pályázó több pályázatot is benyújthat.
A pályázati ûrlap kitöltése, a csatolandó mellékletek benyújtása elektronikusan történik, a www.norvegalap.hu honlapon keresztül. Az elektronikus pályázati ûrlap benyújtásának határideje 2016.03.14., 16.00 óra. Az elektronikus pályázati ûrlap benyújtását követõen nyomtatható nyilatkozatot postai úton, egy eredeti példányban cégszerûen aláírva ajánlott küldeményként, legkésõbb 2016.03.14., 24.00 óráig kell postára adni (postabélyegzõ dátuma) és a következõ címre kell beküldeni:
Zöld ipari innováció program
Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt.
1037 Budapest, Montevideo u. 16/A.
Pályázatok személyes és futárszolgálaton keresztüli benyújtására nincs mód.
Pályázati felhívás elérhetõ:
www.greendrone.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Zöld ipari innováció program pályázati felhívás 2016. év
- A mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggõ egyes rendelkezésekrõl és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103/A. § (1)-(2) bekezdése alapján a helyi földbizottság állásfoglalását a települési önkormányzat jegyzõje annak kézhezvételét követõ 3 napon belül a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, illetve közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetõtábláján 5 napra kifüggeszti. Az állásfoglalás ellen - 5 napon belül - az eladó, a vevõ, illetve a határidõben elfogadó nyilatkozatot tevõ elõvásárlásra jogosult kifogást terjeszthet elõ a települési önkormányzat képviselõ-testületénél. A kifogást a jegyzõhöz kell benyújtani. A kifogás benyújtásáról és annak idõpontjáról a jegyzõ haladéktalanul értesíti a mezõgazdasági igazgatási szervet.
A képviselõ-testület megváltoztatja a kifogással érintett állásfoglalást, ha annak kiadására a Földforgalmi törvény 23-25. §-a megsértésével került sor, egyébként a kifogást elutasítja. Az elkésett kifogást a képviselõ-testület érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A képviselõ-testület a kifogást 15 napon belül zárt ülésen bírálja el. A képviselõ-testület a döntését jegyzõ útján közli a helyi földbizottsággal, a kifogást tevõvel és a mezõgazdasági igazgatási szervvel.
A képviselõ-testület felülvizsgálati hatáskörét illetõen utalni kívánunk a mezõ- és erdõgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 68.§ (3) bekezdésére, amely alapján a helyi földbizottság a település közigazgatási területén a törvény hatálya alá tartozó földek tulajdonjogának forgalmát a birtokviszonyok átláthatóságába spekulatív földszerzések megelõzése, az üzemszerû mûvelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képzõ fölbirtokok kialakítása és megõrzése, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítése érdekében a földbirtok-politikai célokkal összhangban a 24. és 25. §-ban foglalt feladatának gyakorlásával befolyásolja.
- A közszolgálati tisztviselõkrõl szóló 2011. évi CXCIX. törvény 226.§ (7) bekezdés alapján a képviselõ-testület hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselõ részére a 143. § (2) bekezdése szerinti bankszámlahozzájárulás a helyi önkormányzat képviselõ-testületének rendeletében meghatározott módon és mértékben nyújtható.
- A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb mûködésérõl szóló 2009. évi CXXII. törvény 2.§ (3) bekezdés alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel idõpontjában fennálló adatok alapján gondoskodik a pénzeszközei felhasználásával, a gazdasági társaság vagyonával történõ gazdálkodással összefüggõ - az egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatárát elérõ vagy azt meghaladó értékû - árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésre, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékû jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerzõdések megnevezésének (típusának), tárgyának, a szerzõdést kötõ felek nevének, a szerzõdés értékének, határozott idõre kötött szerzõdés esetében annak idõtartamára vonatkozó adatoknak, valamint az említett adatok változásainak közzétehetõvé tételérõl. Önkormányzati rendelet a kötelezõen közzétételre kerülõ szerzõdések értékhatárát az egyszerû közbeszerzési eljárás értékhatáránál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.
- A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58.§ (5) bekezdése alapján a települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselõ-testületnek évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejûleg kell rendelkeznie.
Tájékoztatjuk a T. Érdeklõdõket, hogy a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyes eseteivel kapcsolatos tájékoztató jegyzõkönyv a Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok oldalon, "Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése (nyugdíj esetén)" megnevezéssel elérhetõ.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Ipari parkok, iparterületek fejlesztése” címû, TOP-1.1.1-15 kódszámú felhívás. A Felhívás célja a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér és szolgáltatások fejlesztésének támogatása. Az üzleti infrastruktúra részeként kiemelt célterület a helyi ellátáshoz kapcsolódó önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtése a helyi vállalkozók megerõsítése és a foglalkoztatás bõvítése céljából.
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi gazdaságfejlesztés” címû (TOP-1.1.3-15 kódszámú) felhívás. A Felhívás célja a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális háttér és szolgáltatások fejlesztésének támogatása. Az üzleti infrastruktúra részeként kiemelt célterület a helyi ellátáshoz kapcsolódó önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtése a helyi termelõk, termékek elõtérbe hozása és a foglalkoztatás bõvítése céljából.
Tájékoztatjuk a T. Érdeklõdõket, hogy az egyes jogszabályok változásait a www.szantoestarsa.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok oldalon a "Jogszabályváltozás (.....) 2016. január 1. naptól" megnevezéssel találják meg.
A feltöltött anyagok 2016. január 1. nappal történõ változásokat jelölik az érintett jogszabályok szövegében. A jogszabály a változásokat egységes szerkezetben - a hatályon kívül helyezett szöveggel együtt - tünteti fel.
Mezõgazdasági termékek értéknövelése és erõforrás-hatékonyságának elõsegítése a feldolgozásban (pályázati felhívás 2016. év)
A mezõgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztésére, a magasabb hozzáadott értéket eredményezõ technológiák beszerzésére és az ágazaton belüli munkahelyteremtésre irányuló projektek megvalósítása érdekében hirdetett 151 milliárd forintos keretösszeggel pályázatot a Miniszterelnökség.
A Vidékfejlesztési Program keretében 2015. december 28-án megjelent felhívással a kormány az élelmiszeripar ágazati innováció ösztönzését, ezáltal az elavult technológiai módszerek fejlesztését, s ezen intézkedések mentén új munkahelyek teremtését tûzte ki célul. A célok elérése érdekében mezõgazdasági termelõk, valamint mezõgazdasági termelõnek nem minõsülõ mikro- és kisvállalkozások nyújthatnak be pályázatot akár egyénileg, akár kollektív beruházás keretében.
A megjelent felhívás keretében igényelhetõ, vissza nem térítendõ támogatás összege egyéni beruházás esetén maximum 500 millió forint, kollektív beruházás esetén maximum 1,5 milliárd forint. A támogatás intenzitása egyes régiónként eltérõ, legfeljebb 50 százalék.
Az érintettek elektronikus úton nyújthatják be pályázatukat és kifizetési kérelmüket az MVH felületén, a www.mvh.gov.hu weboldalon, 2016. február 15. naptól 2018. február 15. napig. Ezen idõszak alatt a felhívásban feltüntetett értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra.
A felhívás részéletes megismerésében és a pályázatok leadásában a www.szechenyi2020.hu weboldal és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gondozásában megjelent kézikönyv ad részletes tájékoztatást és segítséget.
A pályázati felhívás az alábbi oldalunkon érhetõ el:
www.greendrone.hu/Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Mezõgazdasági termékek értéknövelése és erõforrás-hatékonyságának elõsegítése a feldolgozásban pályázati felhívás 2016. év
A barnamezõs területek rehabilitációjára összesen 11 milliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat. Célja a vállalkozások és befektetõk, valamint a lakosság számára vonzó, ugyanakkor környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása. Az intézkedés elsõsorban infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, segítik fenntartható fejlõdési pályára állításukat, továbbá hozzájárulnak a települések lakosságának megtartásához.
A zöld város kialakítása elnevezésû felhívás csaknem 43 milliárd forintos keretösszeggel elsõsorban azokat az infrastruktúra-fejlesztéseket segíti, ahol a beruházások során olyan technológiákat, módszereket alkalmaznak, amelyek környezet- és természetvédõ módon biztosítják a település mûködését. Fontos, hogy a kialakított városi közterületek alkalmasak legyenek a családok és a fiatalok számára szabadidejük hasznos eltöltéséhez, és a fejlesztések a városi zöld környezet megteremtéséhez is hozzájáruljanak.
A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bõvítése, fejlesztése címû pályázat azt segíti, hogy elsõsorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelõ intézményi háttér. A felhívás keretösszege 11,2 milliárd forint.
A leromlott városi területek rehabilitációját segítõ pályázatnál 16 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre az érintett városrészek lakófunkciójának erõsítésére, meglévõ funkcióinak bõvítésére, fejlesztésére, szociális, közösségi és közterületi funkciók kialakítására.
A pályázati felhívások az alábbi oldalunkon érhetõek el:
A Földmûvelésügyi Minisztérium 2016-ban is meghirdeti a Zöld Forrás pályázatot
A tárca az elõzõ évek hagyományait folytatva 2016-ban is kiírja a Zöld Forrás pályázatot, melyre a Nemzeti Környezetvédelmi Program megvalósításában részt vállaló civil szervezetek pályázhatnak.
A pályázati keretet a minisztérium – a 2016. évi költségvetési törvény alapján –várhatóan a tavalyi évhez hasonlóan az idén is 70 millió forintban határozza meg. 2015-ben ezen pályázati forrásból 52 társadalmi szervezet kérelmét támogatta a tárca 300 ezer és 3 millió forint közötti összegekkel. A civil szervezetek delegáltjai az idei évben is részt vesznek mind a pályázati kiírás elkészítésében, mind a pályázatok bírálatában. A teljes átláthatóság biztosításán túl így a kedvezményezett szervezeteknél az évek alatt összegyûlt szakmai szempontok is érvényesíthetõk a kiírás és értékelés során. A 2016-os pályázat mielõbbi meghirdetése érdekében a minisztérium munkatársai már 2015 végén megkezdték az egyeztetést a civil delegáltakkal, így a korábbi éveknél egyszerûbb felhívásra az év elsõ félévében benyújthatják pályázataikat a zöld társadalmi szervezetek.
A 2015. évben megjelent Zöld Forrás pályázati felhívás az alábbi oldalunkon érhetõ el:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Zöld Forrás pályázati felhívás 2015. év
Kérem engedjék meg, hogy az alábbiakról tájékoztassuk Önöket.
A honlapunk alábbi oldalán elérhetõek a 2015. december 21. (hétfõ) naptól 2015. december 30. napig (szerda) megjelenõ egyes jogszabályok, kormányhatározatok.
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/ Jogszabályok .... 2015. december 21. (hétfõ) naptól 2015. december 30. napig (szerda) megjelenõ egyes jogszabályok, kormányhatározatok
Külön szeretnénk felhívni szíves figyelmüket a Magyar Közlöny 202. számában (2015. év) megjelent jogszabályokra, különös tekintettel az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvényre, amelynek indokolása elérhetõ az alábbi oldalunkon.
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/ Szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb törvények módosításáról
Az egyes gyermekvédelmi és köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 418/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (Közlönyállapot) az alábbi oldalon érhetõ el:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Gyermekvédelmi és köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Drónok használatával, adatkezelésével kapcsolatos információk:
A helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM rendelet) mellékletének (A helyi közutak kezelésének szakmai szabályai) 3.3. pontja alapján a téli útüzemeltetés keretében a téli idõjárásnak a - forgalombiztonságot veszélyeztetõ - hatásait mérsékelni kell.
A közútról a hó eltakarítása és az út síkossága elleni védekezés a helyi közutakon (ideértve a kerékpárutakat, valamint a gyalog- és kerékpárutakat is), továbbá az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járdán, a gyalogúton, a lépcsõn, a lejtõn és a sétányon a települési önkormányzat feladata.
Az elvégzendõ feladatok különösen a következõk: téli üzemeltetési terv készítése megelõzõ intézkedések, felkészülés, információgyûjtés és -szolgáltatás megszervezése, a közutak téli védekezési rendszerbe sorolása, hóakadályok és síkosság elleni védekezés, hóeltakarítás, az utak és tartozékaik tisztántartása érdekében.
Kérem engedje meg, hogy a GKM rendelet alapján felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosság-mentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévõ növényzet (fasorok, cserjék) védelmére.
A fás szárú növények védelmérõl szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévõ fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
Földutak esetében a síkosság-mentesítést a települési önkormányzat - a helyi igényeknek megfelelõen - saját hatáskörben szabályozza.
Jó tudni! (Településrendezési terv felülvizsgálata, "munkaköri leírás")
- Több településen is folyamatban van az adott település településrendezési terveinek felülvizsgálata, amely során az érintett önkormányzat képviselõ-testülete újonnan beépítésre szánt területeket jelöl ki.
A fentiek, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (1) bekezdés alapján tisztelettel felhívjuk szíves figyelmét, hogy a helyi építési szabályzatban a területre elõírt kiszolgáló utakat és a közmûveket az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésõbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a fõvárosban megosztott feladatkörüknek megfelelõen a fõvárosi, illetve a fõvárosi kerületi - önkormányzat feladata.
- A Kjt. 24.§ (2) bekezdése alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítésérõl és a munkaszerzõdés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII. és IX. fejezet) közül a 32-35. §, a 42-43. §, a 44/A. §, a 45. § (1) bekezdése, a 45. § (5) bekezdése, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.
Az Mt. 46.§ (1) bekezdés alapján a munkáltató egyoldalú jognyilatkozatban (tájékoztatóban) tájékoztatja a közalkalmazottat - többek között - munkaköri feladatokról, a napi munkaidõrõl.
Az Mt. 46.§ (4) bekezdése alapján a munkáltató megnevezésének, lényeges adatainak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak változásáról a munkavállalót (közalkalmazottat) a változást követõ tizenöt napon belül írásban tájékoztatni kell.
A tájékoztató nem része a kinevezésnek, csak egy tájékoztató dokumentum, amelyet a munkáltató egyoldalúan ad ki.
Az Mötv. 41.§ (9) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselõ-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza.
Az Mötv. 42. § 4. pontja alapján a képviselõ-testület hatáskörébõl nem ruházható át a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztetõ kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása.
Általánosságban indokolt még kitérni a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (továbbiakban: Törvény) rendelkezéseire. A Törvény hatálya minden olyan az államháztartáson kívülre folyósított pénzügyi támogatásról szóló egyedi döntésre kiterjed, amely az államháztartás alrendszereibõl, európai uniós forrásból, vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó kifizetésrõl szól. Így a törvény hatálya alá nem csak a központi kormányzati támogatások tartoznak, hanem a helyi önkormányzati támogatások is. (Lásd még: a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet)
Meg kívánjuk még jegyezni, hogy a az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 20. § (5) bekezdése alapján a támogatást nyújtó minden év március 30-ig köteles az általa a megelõzõ évben a 2012/21/EU bizottsági határozat alapján nyújtott támogatásokról beszámolót készíteni a miniszter számára a 37/2011.(III. 22.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott adattartalommal. Álláspontunk alapján az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 37/2011. (III. 22.) Kormányrendelet 7.§ (1) bekezdés alapján a közszolgáltatási szerzõdés tervezetet felülvizsgálat céljából meg kell küldeni a Támogatásokat Vizsgáló Irodának.
A Kultúráért Felelõs Államtitkárság közzétette a könyvtári minõségirányítás bevezetéséhez kapcsolódó ajánlását.
A módszertani ajánlás célja, hogy a könyvtárosok a jogszabályok teljesítése érdekében átfogó képet kapjanak a teljes körû Minõségirányítás, a TQM szempontjairól, eszközeirõl, és szakirodalmáról. Emellett az ajánlás a nyilvános könyvtárak minõségügyi adatlapjának két változatát is tartalmazza.
Az ajánlás elérhetõ az alábbi oldalon:
Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Könyvtárak minõségirányításának bevezetéséhez készült ajánlás (EMMI, Kultúráért Felelõs Államtitkárság)
Jó tudni! (Felelõs akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók)
A közbeszerzésekrõl szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) új jogintézményként vezeti be a felelõs akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók intézményét.
Erre tekintettel a közbeszerzésekrõl szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: régi Kbt.) szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadói jogintézmény megszûnik, a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységrõl szóló 93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet alapján nyilvántartásba vett hivatalos közbeszerzési tanácsadók a 2015. november 1-je után induló közbeszerzési eljárásokban már nem járhatnak el tanácsadóként.
További részletek (Miniszterelnökség fentiekre vonatkozó közleménye) az alábbi oldalunkon olvasható:
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekrõl szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat alkalmazásáról
A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekrõl szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat 1.1 pontja alapján a Kormány felhívja a minisztereket és a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkárt, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó költségvetési szervekkel közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon személyek jogviszonyának megszüntetése vagy a megszüntetés kezdeményezése érdekében, akik a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idõt megszerezték.
Megállapítható, hogy a határozat 1.1. pontja a miniszterek irányítása és felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyának megszüntetésérõl szól.
Álláspontunk alapján a kormányhatározatban nem ágazati irányításról és felügyeletrõl van szó.
Véleményünk alapján az önkormányzati fenntartású (és irányítású) bölcsõdék és óvodák az érintett szakminisztérium ágazati irányítása alatt állnak (míg a kormányhatározat az "ágazati" kifejezést nem használja), tehát rájuk a fenti kormányhatározat nem vonatkozik.
A hivatkozott kormányhatározat az alábbi oldalon olvasható:
Megjelent a közbeszerzésekrõl szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Tv.). Az elõbbiekben hivatkozott jogszabály (Közlönyállapot) több vonatkozásban is kitér a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére. (Tv. 28.§ (1) bekezdés, 76.§ (1) bekezdés, 132.§ (1) bekezdés, stb.)
A környezetvédelmi szempontok érvényesítése kapcsán utalni szeretnénk az alábbi példákra.
A zöld szemléletû közbeszerzés olyan területekre terjed ki, mint az energiahatékony számítógépek és épületek, környezetvédelmi szempontból fenntartható elõállítású fából készülõ irodai berendezések, újrafelhasznált papír, elektromos autók, környezetbarát tömegközlekedés, bioélelmiszerek forgalmazása menzákon, megújuló energiaforrásokból származó áram, a legkorszerûbb megoldásokat alkalmazó légkondicionáló berendezések beszerzése, stb.
További információ: Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Zöld közbeszerzés
Nyilatkozat közlése az Mtv. alapján. (Lásd még: Kjt. 3.§)
A nyilatkozat közlése akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Ha a munkavállaló nem hajlandó átvenni az írásbeli felmondó nyilatkozatot/felmentést, azt összetépi, vagy a felmondási szándékról közvetlenül értesülve nyomban elhagyja a munkahelyét, a nyilatkozatot a közlés megkísérlésének idõpontjában közöltnek kell tekinteni. A korábbi szabályok szerint ilyenkor a közlés megkísérlésérõl jegyzõkönyvet kellett felvenni. Ezt az új Mt. nem tartalmazza, de a bizonyíthatóság érdekében továbbra is érdemes akár így, akár egyéb alkalmas módon a közlés megkísérlését dokumentálni, ugyanis vita esetén a jognyilatkozatot tevõ felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerûen megtörtént (például hang-, videó-, vagy képfelvétellel, illetve tanúkkal, stb.).
Vita esetén tehát a jognyilatkozatot tevõt terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerûen megtörtént. E rendelkezésnek különösen az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozat tekintetében van jelentõsége. Ha ugyanis a címzett vitatja az ilyen módon tett jognyilatkozat közlését, a jognyilatkozat tevõ terhére esik - a jelenlegi technikai eszközök mellett kétségtelenül nem egyszerû - bizonyítás. Az erre irányuló bizonyítás bármilyen alkalmas módon történhet, ezért mellõzi a törvény a hatályos szabályozásnak a kötött bizonyításra (jegyzõkönyv felvétele) való utalását.
A jognyilatkozat közlése kapcsán jelezni kívánjuk, hogy - álláspontunk alapján - a késõbb közölt újabb rendes felmondáshoz/felmentéshez joghatás nem fûzõdhet, miután a munkaviszonyt/közalkalmazotti jogviszonyt csak egy ízben lehet rendes felmondással/felmentéssel jogszerûen megszüntetni. (BH2003. 168.)
Kérem engedje meg, hogy tárgyi ügyben az alábbiakról tájékoztassuk.
Az eddigi ismertek alapján törekvés, hogy a folyamatosan betelõ hulladéklerakók helyett hulladékégetõk is létesüljenek.
Figyelemmel az elõbbiekre, az alábbi álláspontunkról kívánjuk Önt tájékoztatni.
A klór tartalmú hulladék égetésekor (pl. PVC), valamint a füstgáz lehûlése közben képzõdõ dioxinvegyületeknek számos egészségre káros hatása ismert.
A hulladékégetés - ellentétben a hulladék válogatásával - nem egyeztethetõ össze a hulladékgazdálkodás céljaival (megelõzés, hasznosítási arányok növelése).
Erõmûvek esetleges megépítésével kapcsolatban különösen hangsúlyoznánk a várható környezeti hatások felmérését, különös tekintettel a "kritikusnak" nevezhetõ nitrogén-dioxidra, a felszíni és feszín alatti vizek védelmére, illetve magára a vízrendezési kérdésekre.
Meg kívánjuk még jegyezni, hogy a hulladékégetés maradékai a salak, pernye és a filter-por. Ezen hulladékok alapvetõen veszélyes hulladékok, melyeket a környezet szennyezését kizáró módon kell elhelyezni.
A belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezetõ miniszter közösen meghirdette a Magyarországi Falumegújítási Díj 2015 pályázatot.
Pályázatot egy település önkormányzata, vagy települések együttmûködõ társulása (max. 20.000 lakossal) nyújthat be. Amennyiben az adott település önkormányzata nem kíván pályázni, a pályázatot civil szervezetek is benyújthatják. A Magyarországi Falumegújítási Díj Pályázat korábbi kiírásainak gyõztesei önálló településként nem nyújthatnak be pályázatot.
A pályázat, valamint mellékletei elérhetõ az alábbi oldalon a következõ megnevezéssel:
- Falumegújítási Díj 2015. év pályázati felhívása
- Falumegújítási Díj 2015. év pályázati felhívás 1. sz. mell.
- Falumegújítási Díj 2015. év pályázati felhívás 2. sz. mell.
- Megjelent a közbeszerzésekrõl szóló 2015. évi CXLIII. törvény. Ennek kapcsán különösen az alábbiakra híjuk fel szíves figyelmüket.
Az ajánlatkérõnek már a közbeszerzési eljárás elõkészítése során törekednie kell a magas minõségû teljesítés feltételeinek biztosítására, a környezet – beszerzés tárgyára tekintettel biztosítható – védelmére. (Tv. 28.§ (1) bekezdés.)
Az ajánlatkérõ köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot vagy szempontokat, amelyek alapján a számára – az adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is – gazdaságilag legelõnyösebb ajánlatot kiválasztja (a továbbiakban: értékelési szempontok). (Tv. 76.§ (1) bekezdés.)
Az ajánlatkérõ a szerzõdés teljesítésére vonatkozóan sajátos, különösen szociális, környezetvédelmi, illetve az innovációt ösztönzõ feltételeket határozhat meg. Az ilyen szerzõdéses feltételeket az eljárást megindító felhívásban fel kell tüntetni, a részletes feltételek az egyéb közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak. (Tv. 132.§ (1) bekezdés.)
Célszerû a fentieket átgondolni az alábbi közbeszerzési szakterületeken:
Megjelent a T/6410 sz. törvényjavaslat a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggõ törvénymódosításokról. A hivatkozott törvényjavaslat több ágazati jogszabályt érint.
A törvényjavaslat az alábbi oldalon elérhetõ (Közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggõ törvénymódosításokról megnevezéssel)
Linkek-letöltések/Hasznos-dokumentumok
Az alábbi oldalon elérhetõ a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság állásfoglalása az esetlegesen megvalósítani tervezett arcfelismerõ rendszerek alkalmazásáról (Arcfelismerõ rendszer létrehozását véleményezõ NAIH álláspont megnevezéssel):
Pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat a törvény kógens rendelkezései alapján a betöltött munkakörére elõírt legmagasabb iskolai végzettség alapján kell besorolni.
A vonatkozó jogeset a fenti címen megtalálható a Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok oldalon.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ajánlása (a munkahelyen alkalmazott elektronikus megfigyelõrendszer alapvetõ követelményeirõl) elérhetõ az alábbi oldalon, Kamerás megfigyelés (ajánlás, általános megállapítások) megnevezéssel:
Jó tudni! (Önkormányzati adatszolgáltatás elismerése)
A 2015. évi központi költségvetés 50 millió forint összegben – az önkormányzati adatszolgáltatások minõségének javítása érdekében – támogatást biztosít az államháztartási adatszolgáltatásokat rendszeresen határidõre, valós tartalommal teljesítõ települési önkormányzatok számára. A támogatás az államháztartási adatszolgáltatások teljesítésében közremûködõ dolgozók egyszeri elismerésére fordítható.
A pályázati kiírás elérhetõ az alábbi oldalon (Önkormányzati adatszolgáltatás elismerése megnevezéssel):
Tájékoztatjuk T. Ügyfeleinket, Partnereinket, hogy általános ajánlattételi listánkat megtekinthetik a Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Általános ajánlattételi lista oldalunkon.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 16. § (1) bekezdése alapján a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása - a védõmûvek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés - az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelõzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége.
A Vgtv. 16.§ (4) bekezdés d)-e) pontjai alapján a vízügyi igazgatási szervnek vízkárelhárítással összefüggõ feladata a helyi önkormányzatok vízkár-elhárítási tevékenységének szakmai irányítása, valamint a helyi önkormányzatok számára a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggõ vízkárelhárítási tervek és fejlesztési tervek elkészítéséhez és felülvizsgálatához adatok szolgáltatása, valamint a folyók menti nyílt ártéri települések esetében a vízkárelhárítási tervek elkészítése és a meglévõ tervek felülvizsgálata.
A Vgtv. 7. § (1) bekezdés alapján az állami tulajdonban lévõ, valamint a 6/A. § szerint állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülõ vizek és vízilétesítmények üzemeltetésének és fenntartásának költségeit - a 9. és 10. §-ban foglaltakra is figyelemmel - a közérdek mértékéig a központi költségvetés útján kell biztosítani.
A Vgtv. 7.§ (2) bekezdés c) pont alapján, az elõzõ (1) bekezdésben megjelölt feladat különösen a természetes állóvizek, holtágak, patakok vagy patakszakaszok szabályozása, fenntartása, partvédelme és üzemeltetése, a vizek kártételeinek megelõzése, mérséklése.
A közérdekû adat megismerése iránti igény szabályainak 2015. október 1. naptól történõ változásai (Infotv.) elérhetõek a Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok oldalon (Közérdekû adat megismerése iránti igény szabályainak változásáról megnevezéssel).
Jó tudni! (Költségvetési rendelet és a környezetvédelmi alap.)
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58.§ (4)-(6) bekezdése alapján az önkormányzati környezetvédelmi alapot környezetvédelmi célokra kell felhasználni. A települési önkormányzati környezetvédelmi alap felhasználásáról a képviselõ-testületnek évente a költségvetési rendelet és a zárszámadás elfogadásával egyidejûleg kell rendelkeznie.
A környezet igénybevételével, terhelésével, szennyezésével érintett települési önkormányzat kezdeményezheti meghatározott bevétellel rendelkezni jogosult települési önkormányzatnál a bevétel arányos megosztását a hatásterületen lévõ települési önkormányzatok között. Igényének mértékét adatokkal alá kell támasztania.
Az 5000 lakosúnál kisebb települések önkormányzatai hárommilliárd forint értékben igényelhetnek támogatást az idén. Ezúttal is kemény- illetve lágylombos tûzifa, valamint barnakõszén beszerzésére igényelhetõ vissza nem térítendõ támogatás.
Gyvt. 174.§ (4)-(5) bekezdése alapján a gyermekjóléti szolgáltatás és családsegítés 2016. január 1-jétõl kizárólag egy szolgáltató keretében mûködtethetõ. A gyermekjóléti központ feladatainak ellátására 2016. január 1-jétõl a települési önkormányzat egyházi fenntartóval és nem állami fenntartóval ellátási szerzõdést nem köthet.
A települési önkormányzat 2015. október 31-éig felülvizsgálja a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerzõdést. A települési önkormányzat 2015. november 30-áig dönt a családsegítés, illetve a gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának a 2016. január 1-jétõl hatályos rendelkezéseknek megfelelõ biztosítása módjáról. A fenntartó a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak a (4) bekezdésben foglaltak biztosításához szükséges módosítását 2015. november 30-áig kérelmezi. Ha a fenntartó a kérelmet határidõben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerõsen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.
Az átmeneti szabályok rendezik, hogy 2016. január 1-jétõl családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás kizárólag egy szolgáltató keretében mûködtethetõ. Ennek megvalósítása érdekében a települési önkormányzatnak 2015. október 31-éig felül kell vizsgálnia a családsegítési, illetve gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátásának módját, szervezeti kereteit és az e feladatok biztosítására kötött ellátási szerzõdést, és 2015. november 30-áig döntenie kell az új szabályoknak megfelelõ feladatellátásról. A szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatoknak az átalakítás miatt szükséges módosítását a fenntartónak 2015. november 30-áig kell kérelmeznie. Ha a fenntartó a kérelmet határidõben benyújtja, az eljárás befejezéséig úgy kell tekinteni, mintha a kérelmezett adatmódosítás jogerõsen be lenne jegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba.
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35.§ (1) bekezdés g./ pontja alapján a települési önkormányzat képviselõ-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggõ személyes adatok (a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím) kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.
Figyelemmel a fentiekre felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései jelentõsen módosulnak 2015. október 1. napon történõ hatálybalépéssel.
Többek között bevezetésre kerül az ún. adatvédelmi incidens fogalma.
Adatvédelmi incidens alatt értjük a személyes adat jogellenes kezelését vagy feldolgozását, így különösen a jogosulatlan hozzáférést, megváltoztatást, továbbítást, nyilvánosságra hozatalt, törlést vagy megsemmisítést, valamint a véletlen megsemmisülést és sérülést.
Az adatkezelõ - ha belsõ adatvédelmi felelõssel rendelkezik, a belsõ adatvédelmi felelõs útján - az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenõrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens idõpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést elõíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
Tekintettel a fentiekre célszerû a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggõ személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket, illetve az érintett települési önkormányzat adatkezelésével, adatvédelmével kapcsolatos gyakorlatát felülvizsgálni.
Jó tudni! (Kormányhatározat az építésügy átalakításáról)
Megjelent az építésügy átalakítását célzó intézkedési tervrõl és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015. (IX. 4.) Korm. határozat (továbbiakban: Kormányhatározat).
A Kormányhatározat építésügy átalakítását célzó intézkedési terve - többek között - az alábbiakat rögzíti:
Az ügyintézés hatékonyabbá tétele érdekében az általános építésügyi hatósági hatáskört a jegyzõtõl a járási hivatalba kell integrálni, hogy az engedélyezési eljárásokban a szakhatósági közremûködés az integráció következtében nagymértékben lecsökkenjen, aminek a szervezeti, személyi és forrásigényét, valamint hatásait vizsgálni kell. Valamennyi járásban legalább egy építésügyi hatóságot létre kell hozni.
Felül kell vizsgálni az Építésügyi Szolgáltatási Pontok helyét, mennyiségét, a létesítés feltételeit, és javaslatot kell tenni az igényekhez igazodó korszerûsítésre.
A készülõ általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény vegye figyelembe az építésügyi- és építésfelügyeleti hatósági eljárások különleges szabályait, tekintettel az építésügy társadalomban betöltött kiemelt szerepére.
A lakossági építkezések támogatása érdekében átlagosnak tekinthetõ minimum méret meghatározásával egy gyorsabb eljárásmenet kialakítása indokolt. Legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületû lakóépület (legfeljebb 3 szint: pince+földszint+tetõtér) építése vagy meglévõ lakóépület legfeljebb 160 m2 hasznos alapterületûvé történõ bõvítése vagy átalakítása esetén, amennyiben szakhatósági közremûködés, és építésügyi követelmények vizsgálatán túlmenõ szakkérdés vizsgálat nem szükséges, az építésügyi hatóságnak tudomásulvételi eljárást kell lefolytatnia.
A Kormányhatározat teljes terjedelmében megtalálható: Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Kormányhatározat az építésügy átalakításáról (Magyar Közlöny)
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései jelentõsen módosulnak 2015. október 1. napon történõ hatálybalépéssel.
A változások - többek között - a következõk:
- Bevezetésre kerül a kötelezõ szervezeti szabályozás fogalma.
- Bevezetésre kerül az ún. adatvédelmi incidens fogalma. Az adatkezelõ - ha belsõ adatvédelmi felelõssel rendelkezik, a belsõ adatvédelmi felelõs útján - az adatvédelmi incidenssel kapcsolatos intézkedések ellenõrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személyes adatok körét, az adatvédelmi incidenssel érintettek körét és számát, az adatvédelmi incidens idõpontját, körülményeit, hatásait és az elhárítására megtett intézkedéseket, valamint az adatkezelést elõíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.
- Változik a közérdekû adat megismerése iránti igény teljesítésével kapcsolatos eljárás. (Az elutasított kérelmekrõl, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelõ továbbra is nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Hatóságot.)
- Az eljáró Hatóság által kiszabható bírság mértéke százezertõl húszmillió forintig terjedhet.
- Az önkormányzati rendelet bevezetõjében pontosan meg kell jelölni, hogy az önkormányzat milyen törvényi felhatalmazás alapján alkotta meg rendeletét. Eredeti jogalkotói jogkör esetén az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésére kell utalni. [1995. évi LVII. tv. 44/C. §, 45. § (6) bek.; 2010. évi CXXX. tv. 8. § (2) bek.; 2012. évi CLXXXV. tv. 1. § (2) bek.; 61/2009. (XII. 14.) IRM r. 53. § (2) bek., 54. § (1) bek.] KGD2015. 45.
- A lakóhely létesítéséhez nem elegendõ a lakcím bejelentése, az életvitelszerû tartózkodásnak is meg kell valósulnia. [1992. évi LXVI. tv. 5. § (2) bek., 26. § (1) és (4) bek.; 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 34. §] KGD2015. 43.
A fenti jogesetek megtalálhatóak az alábbiak szerint:
+ Önkormányzati rendelet megalkotása és módosítása (KGD2015. 45.)
+ Lakóhely létesítésének feltételei (KGD2015. 43.) megjelöléssel a
- Megjelent az 1551/2015. (VIII. 7.) Korm. határozat a 2015. évi éves fejlesztési keretek (ÉFK) végrehajtásával kapcsolatos feladatokról.
- Megjelent az 1560/2015. (VIII. 7.) Korm. határozat a logisztikai, közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességének növelését szolgáló intézkedésekrõl.
A fentiekben hivatkozott kormányhatározatok elérhetõek
+ "Kormányhatározat a 2015. évi fejlesztési keretek végrehajtásáról", valamint
+ "Kormányhatározat a logisztikai, árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások versenyképességének növelésérõl" megnevezéssel az alábbi oldalon:
- A Kormány 1561/2015. (VIII. 12.) Korm. határozata a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról.
- A Kormány 1562/2015. (VIII. 12.) Korm. határozata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program keretében megvalósuló integrált területi programok jóváhagyásáról.
(A TOP 18 megye és 22 megyei jogú város fejlesztését támogatja.)
Lásd: Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok/Kormányhatározatok KÖFOP, TOP
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, továbbá egyes más törvények módosításáról szóló 2015. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Törvény) módosította az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt, bevezetve a - 2015. október naptól hatályos - kötelezõ szervezeti szabályozást (továbbiakban: BCR).
A kötelezõ szervezeti szabályozás fogalma: több országban, de köztük legalább egy EGT-államban is tevékenységet folytató adatkezelõ vagy adatkezelõk csoportja által elfogadott és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által jóváhagyott, az adatkezelõre vagy adatkezelõk csoportjára nézve kötelezõ belsõ adatvédelmi szabályzat, amely a harmadik országba történõ adattovábbítás esetén a személyes adatok védelmét az adatkezelõ vagy adatkezelõk csoportjának egyoldalú kötelezettségvállalása útján biztosítja.
Fontos hangsúlyozni, hogy az összeállított anyagot a NAIH hatósággal jóvá kell hagyatni.
- A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésrõl szóló 39/2010.(II.26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 2015. augusztus 1. naptól hatályos 4.§ d./ pontja értelmében a munkavállaló részére a munkába járás (jövedelemnek nem számító) költségtérítése akkor is jár, ha a munkavállalónak óvodai vagy bölcsõdei ellátást igénybe vevõ gyermeke van.
A Kormányrendelet 5. § rendelkezése alapján a munkáltató a 4. § c) és d) pontjában említett munkavállaló esetében a közigazgatási határon belül történõ munkába járást is e rendelet szerinti munkába járásnak minõsítheti.
- Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) módosítása, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 13.§ (2) bekezdés h./ pont (a továbbiakban: Ávr. ), a környezet védelmének általános szabályairól szóló 12.§, valamint a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjérõl szóló 311/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján indokolt felülvizsgálni a a közérdekû adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezõen közzéteendõ adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeirõl szóló 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 7.§ (1a)-(1b) bekezdés, valamint a 15.§ (1) bekezdése alapján a közszolgáltató a vegyes hulladék gyûjtésére szolgáló 2 különbözõ ûrmértékû gyûjtõedény közül - meghatározott kivétellel -
a) a természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyûjtõedény választásának lehetõségét biztosítja, amelynek az ûrmértéke a 80 litert,
b) a lakóingatlant egyedül és életvitelszerûen használó természetes személy ingatlanhasználó részére legalább egy olyan gyûjtõedény választásának lehetõségét biztosítja, amelynek ûrmértéke a 60 litert nem haladja meg.
Az (1a) bekezdés b) pontja szerinti jogosultságot az ingatlanhasználó csak abban az esetben veheti igénybe, ha annak tényét, hogy a lakóingatlant egyedül és életvitelszerûen használja, a települési önkormányzat által kiadott igazolás útján a közszolgáltató részére bizonyítja.
A Kormányrendelet 13.§ (2) bekezdése alapján a 15. § (1) és (2) bekezdése 2015. július 1-jén lépett hatályba.
A Kormányrendelet 13/A. § rendelkezése alapján a 7. § (1a)-(1c) bekezdésében, valamint a 7. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakat 2016. január 1-jétõl kell alkalmazni.
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21/B.§ (2)-(3) bekezdése alapján a települési önkormányzat - a fõvárosban a kerületi önkormányzat, illetve a Margitsziget tekintetében a Budapest XIII. kerületi önkormányzat - a talajterhelési díjból származó bevételt - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minõségi védelmére használhatja fel.
Az elõzõ bekezdés szerinti felhasználásnak minõsül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és mûködtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezõforrások szennyezésének megelõzõ, illetve utólagos mûszaki védelme.
Megjelent a 27/2015. (VI. 17.) OGY határozat a 2015−2020 közötti idõszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról (továbbiakban: NKP)
Az NKP utal arra, hogy környezetvédelmi törvény szerint a helyi önkormányzat településfejlesztési feladatai során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elõsegíti a környezeti állapot javítását. A településtervezés kifejezetten környezeti vonatkozású tervfajtája a települési környezetvédelmi program.
Az NVP megfogalmazza a célok elérése érdekében - többek között az önkormányzat, illetve a lakosság részérõl - szükséges és kötelezõ intézkedéseket is.
Néhány példa az alábbiak szerint:
- A lakosság évenkénti tájékoztatása a település levegõminõségének állapotáról.
- Zajcsökkentést célzó intézkedések megtétele a 100 000 fõnél kisebb népességû településeken.
- A vízi közmû szolgáltatóval együttmûködve üzemeltetési koncepció és felújítási ütemterv kidolgozása és végrehajtása.
- Települési szennyvízkezelési program kidolgozása a települési környezetvédelmi program részeként. (A balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programjának 2018. év végéig történõ megvalósítása.)
- Zöldfelület-gazdálkodási tervezés (pl. koncepció, program kidolgozása; városi parkok stratégiai tervének elkészítése, rendelkezésre álló, hasznosítatlan területek felmérése és annak integrációja a településrendezésbe).
- A zöldfelületi rendszer monitoringja, zöldfelületi kataszter térkép és adatbázis (nyilvántartás) létrehozása.
Az NVP elérhetõ (Nemzeti Környezetvédelmi Program megnevezéssel) a Linkek-letöltések/Hasznos dokumentumok oldalon.
A Nemzetgazdasági Minisztérium idén is meghirdette a Nyári diákmunka programot 1,5 milliárd forintos támogatási összeggel, amelynek keretében a 16-25 év közötti diákok kaphatnak a helyi önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetõséget.
A program a béreket támogatja, a százszázalékos támogatás legfeljebb két hónapra adható, 2015. július 1. nap és 2015. augusztus 31. nap között, maximum napi hat órás idõtartamra. A támogatás a minimálbér, illetve a garantált bérminimum idõarányos részének felel meg, így a szakképzettek esetében 91.500 forint, a szakképzettséggel nem rendelkezõk esetében 78.750 forint lehet személyenként és havonta. Az önkormányzatoknak a járási hivatalokhoz kell benyújtani munkaerõigényüket. A diákok 2015. június 22-tõl, azaz jövõ hét hétfõtõl már biztosan regisztrálhatják magukat az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályánál.
Az Alkotmánybíróság tanácsa határozatában megállapította, hogy a pedagógusok elõmeneteli rendszerérõl és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 326/2013 (VIII. 30.) Korm. rendelet 2014. november 3-áig hatályban volt 30. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenes volt. Az indítványozó, aki pedagógiai szakszolgálatban pedagógusi munkakörben dolgozik, alkotmányjogi panaszában elõadta: a jogalkotó diszkriminatív módon kizárta õt a pedagógus pótszabadságra jogosultak körébõl. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt megalapozottnak találta. A határozat indokolása szerint a szabály megsértette a diszkrimináció tilalmát, mert egymással összehasonlítható helyzetben lévõ munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak között tett különbséget az emelt mértékû pótszabadságra való jogosultság kapcsán.
Az Alkotmánybíróság szerint a rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítása a jövõre nézve megnyithatja az indítványozó (és a vele azonos helyzetben lévõ más személyek) elõtt az igényérvényesítés lehetõségét, mivel a Munka törvénykönyvérõl szóló 2012. évi I. törvény 286. § (1) bekezdése alapján a munkajogi igény három év alatt évül el, ezért éppen az Alkotmánybíróság döntése biztosíthatja egyedüliként a pótszabadsággal kapcsolatos igény eredményes érvényesítésének lehetõségét.
Kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel alól felmentés
A nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20.§ (2a)-(2c) bekezdései alapján
- az a szülõ, aki a 2015/2016. nevelési év kezdõ napjától esedékes kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel alól felmentést kér, 2015. április 30-ig nyújtja be kérelmét települési önkormányzati fenntartású óvoda esetén a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzõnek címezve a kötelezõ felvételt biztosító óvoda vezetõjének, aki öt napon belül továbbítja azt a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzõnek. Ha a szülõ nem települési önkormányzati fenntartású óvodába kívánja beíratni gyermekét, akkor a kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentési kérelmét a nem települési önkormányzati fenntartóhoz nyújtja be, továbbá a kérelem másolatát megküldi a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzõhöz.
A jegyzõ, a fenntartó - az óvodavezetõ, valamint a védõnõ egyetértésével - a gyermek jogos érdekét szem elõtt tartva az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a 2015/2016. nevelési év kezdõ napjától esedékes kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
- A kötelezõ óvodai nevelésbe beíratott gyermek szülõje az óvodai beiratkozást követõen az elsõ bekezdésben meghatározott eljárás szerint 2015. április 30-ig, illetve a nevelési év során kérheti a kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel alóli felmentést, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja.
- A kötelezõ óvodai nevelésben való részvétel alól felmentett gyermek szülõje a nevelési év közben kérheti a gyermek óvodai felvételét.
A mai naptól honlapunk (Linkek-letöltések/hasznos dokumentumok) oldalán ingyenesen biztosítjuk az olyan közérdekû anyagok hozzáférését, amely álláspontunk alapján munkavégzésük során hasznosnak bizonyulhat.
Az elõvásárlási jog megsértésével kötött szerzõdés
Az elõvásárlási jog megsértésével kötött szerzõdés az elõvásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan. Annak feltétele azonban, hogy a jogosult a szerzõdés hatálytalanságára hivatkozzon az, hogy az igényérvényesítéssel egyidejûleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tegyen, valamint igazolja teljesítõképességét. Az elõvásárlásra jogosult értesítésének mellõzése vagy a válasz bevárása nélküli értékesítés tehát nem hat ki a harmadik személlyel megkötött adásvételi szerzõdés érvényességére.
Nem elvekrõl és deklaratív szabályokról van szó az elõvásárlási jogosultat megilletõ jogok tekintetében, így a jogának megsértésével kötött szerzõdés hatálytalanná nyilvánítását csak akkor kérheti, ha egyben a szerzõdés vele való létrehozatalát kívánja, és annak teljesítésére képes. A forgalom biztonsága érdekében a Ptk. határidõt szab az elõvásárlási jog megszegése miatti igényérvényesítésre. A jogosult a tudomásszerzéstõl számított harminc napon belül érvényesíthet igényt (szubjektív határidõ), és az igényérvényesítéshez való joga a szerzõdéskötéstõl számított három év elteltével megszûnik (objektív, jogvesztõ határidõ). Ha a jogszabályon alapuló elõvásárlási jog jogosultjának az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerzett tulajdonjoga nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, az elõvásárlási joga megsértésére nem hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemû vevõvel szemben. Ha az elõvásárlási jogot megalapozó tény vagy körülmény az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethetõ, a jogosult e jogának a sérelmére csak e tény vagy körülmény feltüntetése esetén hivatkozhat az ingatlan-nyilvántartásban bízó jóhiszemû vevõvel szemben (2/2009. PK (VI. 24.) PK vélemény).
Az Ávr. 13.§ (2) bekezdés b./ pontja alapján a költségvetési szerv vezetõje belsõ szabályzatban rendezi a mûködéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, mint quasi versenyeztetési eljárási rendet.
Nvt. 11. § (16) bekezdése alapján - fõszabályként - törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelõnyösebb ajánlatot tevõ részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
A Ptk. 6:155. § (2) bekezdése a behajtási költségátalányról, míg a Ptk. XIV. Fejezete (szerzõdéskötés versenyeztetési eljárás során) a versenyeztetési eljárás során irányadó egyes szabályokról rendelkezik, amelyek szerint - álláspontunk alapján azon beszerzések/versenyeztetések során, amelyek értéke nem éri el a közbeszerzési értékhatárokat - célszerû és indokolt az önkormányzati, az önkormányzat fenntartásában mûködõ költségvetési szervek, gazdasági társaságok beszerzéssel, illetve versenyeztetési eljárással kapcsolatos rendelkezéseinek és iratmintáinak (Ajánlattételi felhívás, behajtási költségátalány érvényesítésérõl történõ lemondás) felülvizsgálata. (Lásd még: Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 7. pont)
Megjelent az 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet a kiskereskedelmi szektorban történõ vasárnapi munkavégzési tilalomtól eltérõ nyitva tartás engedélyezésének feltételeirõl (Hatályba lépés: 2015. március 18.)
A kiskereskedelmi szektorban történõ vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény bevezette a kiskereskedelmi tevékenységet folytató üzletek vasárnapi, kötelezõ zárva tartását. A törvény ugyanakkor bizonyos esetekben lehetõvé teszi a vasárnapi nyitva tartást, meghatározva annak feltételeit (2014. évi CII. törvény 4-6. §).
Az 53/2015. (III. 17.) Korm. rendelet a vasárnapi nyitva tartás további feltételeit határozza meg, pontosabban akkor alkalmazható, ha a Kormány a kiskereskedelmi szektorban történõ vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényben elõírtaktól eltérõ nyitva tartására vonatkozó mentességi feltételeket határoz meg. (Ilyen, a Kszvmtv-tõl eltérõ feltételek jelenleg nincsenek, tehát ez a kormányrendelet a gyakorlatban nem „él”!).
A rendelet további szabályai:
- Abban az esetben, ha a kormány a Kszvtm-en túlmenõ nyitvatartási feltételeket állapítana meg: a kereskedõnek a vasárnapi nyitva tartásra vonatkozó engedély iránti kérelmet az illetékes jegyzõhöz kell benyújtani. Ha a jegyzõ a jogosultság hiányát öt napon belül nem jelzi, a tevékenység folytatható,
- a kérelmet évente kell megújítani,
- a nyitva tartási tilalom alóli mentesülésre vonatkozó kérelmekrõl és engedélyekrõl a jegyzõ nyilvántartást vezet, mely az önkormányzat honlapján megtekinthetõ.
Közérdekû adat megismerése iránti igény, ennek keretében közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának (bizonylatainak) átfogó, számlaszintû, illetve tételes ellenõrzése
- A benyújtott kérelemben a kérelmezõnek meg kell jelölni az adatkérés jogalapját és célját.
- Az Ávr. 13.§ (2) bekezdés h./ pontja alapján a költségvetési szerv vezetõje belsõ szabályzatban rendezi a mûködéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a közérdekû adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezõen közzéteendõ adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.
- Az Info tv. 30.§ (6) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szervnek a közérdekû adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítõ szabályzatot kell készítenie.
- Info tv. 24.§ (3) bekezdés alapján az állami és önkormányzati adatkezelõknek az Info tv. végrehajtása érdekében adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot kell készítenie.
- Az Info tv. 30.§ (7) bekezdése alapján a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintû, illetve tételes ellenõrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései irányadók. Ha erre való hivatkozással az adatigénylés elutasításra kerül, az adatigénylõ az 52. § alapján a Hatóságnál (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet.
- Az Info tv. 32.§ rendelkezései alapján a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerzõdésekre, a piaci szereplõk, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elõsegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
- Az Info tv. 30.§ (1) bekezdése alapján, ha a közérdekû adatot tartalmazó dokumentum az igénylõ által meg nem ismerhetõ adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhetõ adatot felismerhetetlenné kell tenni.
- Az Info tv. 30.§ (2) bekezdés alapján az adatigénylésnek közérthetõ formában és - amennyiben ezt az adatot kezelõ közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes - az igénylõ által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hozták, az igény teljesíthetõ az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthetõ formában nem lehet eleget tenni.
- Lásd még: Az adatok megismerését korlátozó rendelkezések (Info. tv. 27.§ (5) bekezdés)
A hivatkozott rendelkezések közül külön hangsúlyoznánk az Info tv. 30.§ (7) bekezdésének rendelkezéseit.
A közfeladatot ellátó szervek gazdálkodásának célszerûségét, eredményességét, valamint törvényességét érintõ ellenõrzések lefolytatására külön törvényben meghatározott szervek jogosultak és nem az Info tv. szerinti adatigénylõ . (E rendelkezés nem zárja ki ugyanakkor, hogy az állampolgárok e szervek költségvetésével, a költségvetését érintõ juttatásokkal, kedvezményekkel, vagyonának kezelésével, birtoklásával, használatával, hasznosításával, az azzal való rendelkezéssel, annak megterhelésével, az ilyen vagyont érint õ bármilyen jog megszerzésével, támogatások felhasználásával kapcsolatos egyes adatokat megismerhessenek.) Amennyiben a közfeladatot ellátó szerv ezen rendelkezésre hivatkozással elutasítja az adatigénylõ közérdekû adat megismerésére irányuló kérelmét, illetõleg a kérelmezõ úgy véli, hogy a közérdekû adatok vagy a közérdekbõl nyilvános adatok megismeréséhez fûzõdõ joga sérült, úgy az Info tv. 52. §-a alapján a Hatóság vizsgálatát kezdeményezheti.
Nkt. 65.§ (10) bekezdés alapján az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A pedagógiai asszisztens, szabadidõ-szervezõ, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelõ, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász pótszabadságának meghatározására a pedagógusmunkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nkt. 98.§ (18) bekezdés alapján ha az intézményvezetõi megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetõi szakképzettséggel, akkor legfeljebb egyszeri alkalommal két évre szóló intézményvezetõi megbízás adható olyan személynek is, aki az intézményvezetõi megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával és megbízásával egyidejûleg vállalja az intézményvezetõi szakképzettség megszerzését. Az e bekezdés szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, amennyiben az érintett az intézményvezetõi megbízását követõen az intézményvezetõi szakképzettséget megszerezte.
Nkt. 67.§ (2) bekezdés alapján nem lehet a köznevelési intézmény vezetõje a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezetõ állású munkavállaló vagy vezetõi megbízással rendelkezõ köztisztviselõ, közalkalmazott. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira. (Hatálybalépés napja: 2014.október 12.)
Nkt. 25.§ (5) bekezdés alapján a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletérõl, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérõl, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésérõl, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szûrõvizsgálaton vegyen részt.
Az Nkt. 25.§ (4)-(5) bekezdése alapján az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekbõl a fenntartóra, a mûködtetõre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a mûködtetõ egyetértése szükséges. Az SZMSZ és a házirend nyilvános.
A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletérõl, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésérõl, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezésérõl, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szûrõvizsgálaton vegyen részt.
A nyilatkozat közlése akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Ha a munkavállaló nem hajlandó átvenni az írásbeli felmondó nyilatkozatot, azt összetépi, vagy a felmondási szándékról közvetlenül értesülve nyomban elhagyja a munkahelyét, a nyilatkozatot a közlés megkísérlésének idõpontjában közöltnek kell tekinteni. A korábbi szabályok szerint ilyenkor a közlés megkísérlésérõl jegyzõkönyvet kellett felvenni. Ezt az új Mt. nem tartalmazza, de a bizonyíthatóság érdekében továbbra is érdemes akár így, akár egyéb alkalmas módon a közlés megkísérlését dokumentálni, ugyanis vita esetén a jognyilatkozatot tevõ felet terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerûen megtörtént (például hang-, videó-, vagy képfelvétellel, illetve tanúkkal).
Vita esetén tehát a jognyilatkozatot tevõt terheli annak bizonyítása, hogy a közlés szabályszerûen megtörtént. E rendelkezésnek különösen az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozat tekintetében van jelentõsége. Ha ugyanis a címzett vitatja az ilyen módon tett jognyilatkozat közlését, a jognyilatkozat tevõ terhére esik - a jelenlegi technikai eszközök mellett kétségtelenül nem egyszerû - bizonyítás. Az erre irányuló bizonyítás bármilyen alkalmas módon történhet, ezért mellõzi a törvény a hatályos szabályozásnak a kötött bizonyításra (jegyzõkönyv felvétele) való utalását.
Egyes helyi önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeknek a választásokkal összefüggõ módosításáról szóló 2014. évi XXIII. törvény 19. § rendelkezése alapján az Mötv. a következõ 108/B. §-sal egészült ki:
„108/B. § Az Nvt. 11. § (16) bekezdése szerinti versenyeztetés mellõzhetõ:
a) az Nvt. 11. § (17) bekezdésében foglalt esetekben, továbbá
b) ha az önkormányzati vagyon használatát biztosító, határozott idõre kötendõ szerzõdés tartama a kilencven napot nem haladja meg.”
(Nvt. 11.§ (16) bekezdés alapján törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyont hasznosítani - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelõnyösebb ajánlatot tevõ részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.)
Az Nkt. 62.§ (2) bekezdés alapján a pedagógus hétévenként legalább egy alkalommal - jogszabályban meghatározottak szerint - továbbképzésben vesz részt. Megszüntethetõ - munkaviszony esetében felmondással, közalkalmazotti jogviszony esetében az alkalmatlanság jogcímén történõ felmentéssel - annak a pedagógusnak a munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya, aki a továbbképzésben önhibájából nem vett részt, vagy tanulmányait nem fejezte be sikeresen. Az elsõ továbbképzés az elsõ minõsítés elõtt kötelezõ. Mentesül a továbbképzési kötelezettség alól az a pedagógus, aki betöltötte az 55. életévét. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.
A pedagógus-továbbképzésrõl, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevõk juttatásairól és kedvezményeirõl szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 1.§ (1)-(2) bekezdése alapján a rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nemzeti köznevelésrõl szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 62. § (2) bekezdésében szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére.
A nevelési-oktatási intézmény vezetõje az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a pedagógiai program figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési idõszak) továbbképzési programot készít. A továbbképzési programot a nevelõtestület véleményének kikérését követõen a fenntartó fogadja el. A továbbképzési idõszak a program elfogadását követõ év szeptember hónap elsõ napján kezdõdik, és az ötödik év augusztus hónap utolsó munkanapján fejezõdik be. A továbbképzési programot a továbbképzési idõszak elsõ évét megelõzõ év március 15-éig kell elfogadni. A továbbképzési program felülvizsgálatára a fenntartóval egyeztetve évente egy alkalommal kerülhet sor.
A Kormányrendelet 1.§ (7)-(8) bekezdése alapján a fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történõ felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez támogatást nyújt.
A fenntartó az Nkt. 83. § (2) bekezdés e) pontja alapján ellenõrzi
a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a pedagógiai program összhangját,
b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv végrehajtásának törvényességét és
c) ha a nevelési-oktatási intézményt nem az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: központ) tartja fenn, a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.
A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 7.§ (1)-(5) bekezdés rendelkezései alapján a játszótéri eszköz üzemeltetõjének a játszótéri eszköz idõszakos ellenõrzését az idõszakos ellenõrzés végzésére engedéllyel rendelkezõ szervezettel négyévenként kell elvégeztetni.
Ha a játszótéri eszköz balesetveszélyessé válik, az üzemeltetõnek haladéktalanul intézkedni kell az eszköz használatának megakadályozása és annak egyidejû kijavítása vagy lebontása érdekében.
A játszótéri eszközökrõl, azok állapotáról, valamint az idõszakos ellenõrzésekrõl a 6. melléklet szerinti adattartalommal az üzemeltetõnek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásokat és az intézkedést igazoló dokumentumokat a játszótéri eszköz üzemeltetõjének legalább 10 éven keresztül meg kell õrizni.
A játszótéri eszközök idõszakos ellenõrzése a biztonságossági követelményeknek való megfelelõségre, azok biztonsági állapotára, telepítési feltételeinek megfelelõségére irányul.
A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 9.§ (3) bekezdése alapján az üzemeltetõ a játszótér és játszótéri eszköz létesítését, telepítését és ezek állapotával kapcsolatos változásokat 30 napon belül köteles bejelenteni a területileg illetékes fogyasztóvédelmi felügyelõségnek a 6. melléklet szerinti adattartalommal.
A Kjt. 24.§ (2) bekezdés alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt.-nek a munkaviszony alanyairól, a munkaviszony létesítésérõl és a munkaszerzõdés módosításáról szóló rendelkezései (V., VII., és IX. fejezet) közül a 32-35. §, a 42-43. §, a 45. § (1) bekezdés, a 45. § (5) bekezdés, az 50. § és a 62. § nem alkalmazható.
Az Mt. 44.§ rendelkezése alapján a munkaszerzõdést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerzõdés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követõ harminc napon belül - hivatkozhat.
A közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5.§ rendelkezése alapján meghatározott adatok esetében a Támogatónak közzétételi kötelezettsége van.
A közzététellel érintett adatokról, a kiemelt adatszolgáltatókról a közpénzekbõl nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet rendelkezik.
Az elévülés megszakítására vezetõ jogi tények közül az Új Ptk. elhagyja a „követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítást”. (Új Ptk. 6:25. § [Az elévülés megszakítása])
Az Új Ptk. indokolása alapján ezen megszakítási ok ellentétes az elévülés intézményének lényegével: nem az igény érvényesítésére, hanem az igényérvényesítési idõ (és az azzal járó bizonytalanság) meghosszabbítására ösztönöz. A jogbiztonságot szolgálja, ha önmagában egy ilyen aktus nem eredményezi az elévülés megszakítását.
Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérõl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: törvény) 75.§ (5) bekezdése alapján a törvény hatálybalépése elõtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedõen közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti a törvény hatálybalépése elõtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú.
A törvény hatályba lépése elõtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedõen közhasznú jogállású szervezet a törvény szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezheti a törvénynek megfelelõ közhasznúsági nyilvántartásba vételét.
2014. június 1. napjától csak a törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére.
2014. június 1. napjától a szervezet nyilvántartására illetékes szerv törli a törvény hatályba lépése elõtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedõen közhasznú jogállású szervezetek közhasznú jogállását, kivéve, ha a szervezet igazolja, hogy a törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránt kérelmét benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.
A törvény 35.§ (1) bekezdése alapján civil szervezettel állami, közigazgatási, költségvetési szerv közszolgáltatási szerzõdést kizárólag akkor köthet, ha a civil szervezet közhasznú jogállású.
A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggõ átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrõl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 12.§ (1)-(5) bekezdések rendelkezései alapján a Ptk. hatálybalépésekor a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követõ elsõ létesítõ okirat módosítással egyidejûleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbmûködésérõl dönteni, és a legfõbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.
A gazdasági társaságnak a Ptk. rendelkezéseit
a) az (1) bekezdés szerinti döntés idõpontjától, ennek hiányában
b) közkereseti társaság és betéti társaság esetén 2015. március 15-étõl, korlátolt felelõsségû társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén 2016. március 15-étõl kell alkalmaznia [az a) és a b) pontban megjelölt idõpont ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbmûködés idõpontja], és ezt követõen létesítõ okirata nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
A létesítõ okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítõ okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítõ okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítõ okirat a társaság vezetõ tisztségviselõjét ügyvezetõként nevesítse. Ha azonban a létesítõ okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni.
Illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani az (1) bekezdés szerinti társasági határozatot, továbbá a változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítõ okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történõ igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedõ szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintõ változás esetén e bekezdés nem alkalmazható.
Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott rendelkezések irányadók azon cég esetében is, amelyre jogszabály a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok alkalmazását írja elõ azzal, hogy e cégeknek - döntés hiányában - a Ptk.-t 2016. március 15-étõl kell alkalmazniuk.
A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggõ átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekrõl szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 13.§ (1)-(4) bekezdések rendelkezései alapján a Ptk. hatálybalépésekor bejegyzett, vagy a 9. § (1) bekezdése szerint bejegyzés alatt álló azon korlátolt felelõsségû társaság esetén, amelynek jegyzett tõkéje nem éri el a hárommillió forintot, a 12. § rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Az (1) bekezdés szerinti korlátolt felelõsségû társaság legkésõbb 2016. március 15-éig köteles a törzstõkéjét megemelni vagy átalakulni, egyesülni azzal, hogy a tõkeemelésrõl a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat.
A (2) bekezdés szerinti döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia, a 12. § szerinti társasági szerzõdés módosításról nem határozhat.
E § rendelkezései megfelelõen irányadóak azon cég esetében is, amelyre jogszabály a korlátolt felelõsségû társaságokra vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elõ.
Tisztelt Ügyfeleink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az ÁSZ kialakította az önkormányzatok kockázati megfigyelő rendszerét (ÖKOMER).
A Magyar Államkincstár központi információs rendszerében rendelkezésre álló önkormányzati éves költségvetési beszámolók adatait felhasználva, monitoring riportok kiértékelésével az ÁSZ feltárja azon területeket (érintett önkormányzat eladósodási kockázatait, pénzügyi gazdálkodásuk fenntarthatóságának, valamint a vagyongazdálkodás során a vagyon értéke megőrzésének biztosítását), amelyek beavatkozást igényelnek az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának biztosítása érdekében.
A fentiek kapcsán az ÁSZ az alábbi területeket vizsgálja:
1. Az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodásának fenntarthatósága biztosított volt-e?
1.1. alkérdés - Az önkormányzatok által ellátott feladatok finanszírozási struktúrája jelentett-e kockázatforrást a pénzügyi gazdálkodásra?
1.2. alkérdés - Az önkormányzatok felhalmozási kiadásai és finanszírozásuk jelentett-e kockázatforrást a pénzügyi gazdálkodásra?
1.3. alkérdés - Az önkormányzatok által igénybevett külső források visszafizetése jelentett-e kockázatforrást a pénzügyi gazdálkodásra?
2. Fennállt-e az önkormányzatok eladósodásának kockázata?
2.1. alkérdés - Az önkormányzatok gazdálkodása előrevetíti-e az (újbóli) eladósodást?
2.2. alkérdés - Az önkormányzatok dologi, beruházási és felújítási kiadásokkal kapcsolatos kötelezettség állománya jelentett-e kockázatforrást az eladósodásra?
2.3. alkérdés - Az önkormányzatok pénzintézetek felé történő eladósodása jelentett-e kockázatforrást az önkormányzat eladósodására?
2.4. alkérdés - Az önkormányzatok eladósodására jelentett-e kockázatforrást az önkormányzat garancia- és kezességvállalási helytállási kötelezettsége?
3. Az önkormányzatok vagyongazdálkodása során biztosított volt-e a vagyon értékének megőrzése?
3.1. alkérdés - A vagyonváltozás jelentett-e kockázatforrást az önkormányzatok vagyoni helyzetére?
3.2. alkérdés - A belső eladósodás kockázatforrást jelentett-e az önkormányzatok vagyongazdálkodására?
3.3. alkérdés - A többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok pénzügyi helyzete kockázatforrást jelentett-e az önkormányzatok gazdálkodására?