Aktuális híreink:
| 2012-02-22 | | #7382 |
|
|
- Elérhető a KIM honlapján a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló Korm. rendelet tervezete.
Az előterjesztés - többek között - rendelkezik az egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, a munkaidő vasárnapra történő beosztásának szabályairól, valamint a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályokról.
- Elérhető a KIM honlapján a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet-tervezete is.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-02-14 | | #7352 |
|
|
Egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvény 17.§ rendelkezései módosították az Mt. 90.§ (1) bekezdés e) pontját. (A törvény a gyermekgondozási ellátások átalakításával összefüggésben módosítja az Mt. 90. §-a (1) bekezdésének e) pontját.)
A törvény előírja, hogy a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés] az időtartama alatt, valamint a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves koráig. Ez utóbbi esetben a védelem a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. A módosításra a gyermekgondozási ellátások átalakításával összefüggésben volt szükség, ugyanis a felmondási védelmet függetleníteni kell a gyermekgondozási segélyre való jogosultságtól, illetve annak folyósításától.
Nem csupán az örökbefogadó házastársak egyikére, hanem az egyedül örökbe fogadni szándékozó munkavállalóra is kiterjed a felmondási védelem. A rendelkezés a jogalkalmazás számára is egyértelművé teszi, hogy a védelem azokra a munkavállalókra is vonatkozik, akik a gyermeket egyedül kívánják örökbe fogadni.
A felmondási védelem időtartama 2010. április 30-ig a gyermekgondozási segély 3 éves időtartamához, és az erre az időtartamra biztosított fizetési nélküli szabadsághoz igazodik.
A felmondási védelem időtartamát 2010. május 1-jét követően nem indokolt a gyermekgondozási segély 2 évre történő lecsökkentésével együtt lerövidíteni. Erre tekintettel a törvény előírja, hogy 2010. május 1-jétől a felmondási védelem továbbra is a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a felmondási védelem mindkét szülőt nem, csupán azt a szülőt illeti meg, aki utoljára igénybe vette a gyermek otthoni gondozása céljából a fizetés nélküli szabadságot. |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-02-02 | | #7342 |
|
|
Építtetőt terhelő jelzálogjog megszűnése
A 35/2010. (III. 31.) AB határozat alapján 2010. március 31. naptól hatálytalan a Ptk. 402.§ (2)-(3) bekezdése, amely - 2010. március 30. napig bezáróan – a következők szerint rendelkezett:
"(2) A vállalkozót a megrendelő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon - díjkövetelése erejéig - jelzálogjog illeti meg, amely a szerződéskötés ténye és a vállalkozó kérelme alapján a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével jön létre; az ezzel ellentétes rendelkezés semmis. Ha a megrendelő a vállalkozó díját kiegyenlítette, a vállalkozó köteles a jelzálogjog törléséhez hozzájárulni, az ennek elmulasztásából származó kárért felelős.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a megrendelő tulajdonát képező ingatlannak kell tekinteni azt az ingatlant is, amelynek tulajdonosával való viszonyában a megrendelőnek, vagy a megrendelőhöz való viszonyában a tulajdonosnak többségi befolyása (685/B. §) áll fenn, illetve amelynek tulajdonosa és a megrendelő ugyanazon jogi személy többségi befolyása alatt áll."
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-02-02 | | #7332 |
|
|
Felmerült kérdésekre válaszolva ……
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 92/E. § (1) bekezdése alapján ha törvény a helyi önkormányzat vagyonának az állami részére való átadásáról rendelkezik, e vagyon tekintetében a 79. § (2) bekezdés a) pontja, a 80. § (2) bekezdése, a 92. § (14) bekezdése, a 92/C. § (6) bekezdése rendelkezéseit – 2012. január 1. naptól - nem kell alkalmazni.
Az Ötv. 92/C. § (6) bekezdés alapján, ha a könyvvizsgáló tudomást szerez az önkormányzat vagyonának várható jelentős csökkenéséről és más olyan tényről, amely önkormányzati tisztségviselő törvényben meghatározott felelősségre vonását vonhatja maga után, köteles a képviselő-testület összehívását kérni a polgármestertől. Ha a polgármester a képviselő-testület ülését nem hívja össze, a könyvvizsgáló kezdeményezésére a fővárosi és megyei kormányhivatal az ülést összehívja. Ha a képviselő-testület a szükséges döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a fővárosi és megyei kormányhivatalt értesíti.
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-02-02 | | #7322 |
|
|
A Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § rendelkezései alapján a helyi önkormányzat a rendelete szerint forgalomképtelennek minősülő vagyonából - a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.
Törvényben, kormányrendeletben vagy - a helyi önkormányzati vagyon tekintetében - a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
Ugyanakkor a fentiek mellett célszerű meghatározni az üzleti vagyon körét is, különös tekintettel a Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5.§ (3) bekezdésére, valamint 6.§ (1) és (6) bekezdésére. (6.§-ra tekintettel osztott tulajdon: olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg.)
Ugyancsak felhívjuk szíves figyelmüket, hogy Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (1) bekezdése alapján az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet - főszabályként - érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet.
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-30 | | #7312 |
|
|
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletről (Az építési szerződés tartalmáról)
A rendelet hatálya - az alábbi bekezdésekben meghatározott kivétellel - kiterjed
a) az építőipari kivitelezési tevékenység folytatására,
b) az építőipari kivitelezési tevékenység megvalósításában részt vevő építtető, beruházáslebonyolító, építészeti-műszaki tervező (a továbbiakban: tervező), tervellenőr, kivitelező, felelős műszaki vezető, tervezői művezető, építési műszaki ellenőr és az építtetői fedezetkezelő feladataira,
c) az építési napló, az építési napló alvállalkozói nyilvántartása és a felmérési napló vezetésére,
d) a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelményeire,
e) az építőipari kivitelezési tevékenység pénzügyi fedezetének, valamint a kivitelező által nyújtott biztosíték kezelésének rendjére,
f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésével kapcsolatos eljárásra és adatszolgáltatásra,
g) az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésével kapcsolatos eljárásokra,
h) az építészeti-műszaki tervezési (a továbbiakban: tervezési) és az építési szerződés kötelező tartalmi és formai előírásaira,
i) a vállalkozói díjjal kapcsolatos szabályozásra,
j) az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének a vezetésére.
A rendeletnek a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásait - az antennák, antennatartó szerkezetek és csatlakozó műtárgyak kivételével - a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre akkor kell alkalmazni, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.
A rendeletnek
a) az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó előírásait az atomenergia alkalmazására szolgáló, a nemzetbiztonsági, a honvédelmi és a katonai célú építményekre, és
b) az építtetői fedezetkezelésre és az építtetői fedezetkezelőre vonatkozó előírásait az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal összefüggő építményekre nem kell alkalmazni.
A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében e rendelet rendelkezéseit a Kbt.-ben és a Kbt. végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
A Kbt. hatálya alá tartozó építési beruházások esetében nem lehet alkalmazni a rendelet 2. § e), f), h)-j) pontját, a 3-4. §-t, a 17-21/A. §-t, továbbá a 31. § (5) bekezdését.
Az építési szerződés tartalmáról a 3.§ (2) bekezdés, valamint a 4.§ rendelkezik.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-30 | | #7302 |
|
|
Lezárult a társadalmi egyeztetése a kormányhivatalok járási hivatalainak kialakításáról szóló munkaanyagnak, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) 2012. január 10-én hozott nyilvánosságra.
Ennek eredményeként egyes települések akár más járáshoz kerülhetnek, de a nyilvánosságra hozott járások száma nem változik: a 168 járás és hét fővárosi körzet fix szám, ami azt is jelenti, hogy ha valaki új járást akar alakítani, azzal kell számolnia, hogy abban a megyében egy másik járást kell megszüntetni.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-26 | | #7292 |
|
|
Legkésőbb 2012. március 31. napján megszűnik a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények vezetői megbízása
A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Törvény) 13-14. §-ában foglalt rendelkezések határozzák meg a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények foglalkoztatottainak és a megyei önkormányzati hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők (vezetők és irányítást végzők) jogviszonyával kapcsolatos alapvető szabályokat.
A Törvény 14. § (1) bekezdése alapján a munkáltatói jog gyakorlójának eltérő döntése hiányában a törvény erejénél fogva legkésőbb 2012. március 31. napján megszűnik az átvett nem egészségügyi intézmény
a) nem közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott vezetőjének, gazdasági vezetőjének, vezető tisztségviselőjének, kuratóriuma vezetőjének a foglalkoztatási jogviszonya,
b) közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott vezetőjének, gazdasági vezetőjének a vezetői megbízása.
A megszűnés nem érinti a jogszabályban vagy a foglalkoztatásra vonatkozó szerződésben meghatározott, a megszűnéshez kapcsolódó juttatáshoz való jogot. Az átvett közoktatási intézmény vezetője megbízásának és a megbízás visszavonásának jogát a törvény hatálybalépése és 2012. szeptember 1-je között az oktatásért felelős miniszter gyakorolja.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-23 | | #7272 |
|
|
Az önkormányzati vagyonrendelet és intézményi alapító okirat felülvizsgálata, különös tekintettel az általános iskolákra
A Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § rendelkezései alapján a helyi önkormányzat a rendelete szerint forgalomképtelennek minősülő vagyonából - a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.
Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az 1. § (2) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt.
Törvényben, kormányrendeletben vagy - a helyi önkormányzati vagyon tekintetében - a helyi önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott vagyonelem az erről rendelkező jogszabály erejénél fogva elidegenítési és - vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével - terhelési tilalom, valamint osztott tulajdon létesítésének tilalma alatt áll.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-23 | | #7262 |
|
|
A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása, használata
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nemzeti vagyonról szóló törvény) 13. § alapján törvényben, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68. § (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja. A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.)
Nemzeti vagyonról szóló törvény 13.§ rendelkezései alapján nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.
A Nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § rendelkezései alapján nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető.
Nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy
a) a hasznosításra vonatkozó szerződésben előírt beszámolási, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségeket teljesíti,
b) az átengedett nemzeti vagyont a szerződési előírásoknak és a tulajdonosi rendelkezéseknek, valamint a meghatározott hasznosítási célnak megfelelően használja,
c) a hasznosításban - a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik félként - kizárólag természetes személyek vagy átlátható szervezetek vesznek részt.
A Nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont alapján a törvény alkalmazásában átlátható szervezet:
a) a
aa) nemzetközi szervezet, az állam, külföldi állam, külföldi helyhatóság,
ab) köztestület,
ac) költségvetési szerv, önkormányzati intézmény,
ad) külföldi állami vagy helyhatósági szerv,
ae) lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti egyház, belső egyházi jogi személy,
af) helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és azok társulása, valamint
ag) gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik; továbbá
b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ba) - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,
bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,
bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;
c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:
ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,
cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,
cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van.
A Nemzeti vagyonról szóló törvény 11.§ (13) bekezdése alapján nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.
A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.
Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:
a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;
b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.
Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon - az állam által történő tulajdonszerzést kivéve - e törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi.
Amennyiben megállapítást nyer, hogy a meghatározottak szerinti tulajdonjogot megszerző fél a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben nem tesz eleget, köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig az állam vagy a helyi önkormányzat részére megfizetni, és a jogsértő állapotot megszüntetni.
Ennek elmulasztása esetén a vagyont átadó szervezet a szerződéstől azonnali hatállyal eláll.
A Nemzeti vagyonról szóló törvény 17. § (1) bekezdés alapján a törvény hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket e törvény rendelkezései nem érintik.
Ugyanakkor jó tudni, hogy a fenti jogszabály hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának a törvény hatálybalépését követően történő meghosszabbítása új jogviszony létesítésének minősül.
A Nemzeti vagyonról szóló törvény 18. § rendelkezései alapján a helyi önkormányzat a rendelete szerint forgalomképtelennek minősülő vagyonából - a törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5. § (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.
Aki nemzeti vagyonnak a törvény hatálybalépését megelőzően kötött, e törvény hatálybalépésekor fennálló szerződés alapján a használója, 2012. december 31-éig köteles feltárni a 3. § (1) bekezdés 1. pontja szerint a tulajdonosi szerkezetét.
Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-15 | | #7222 |
|
|
Pénzügyi ellenjegyzés (államháztartás)
Az Áht. 37.§ (1) bekezdés alapján kötelezettséget vállalni a Kormány rendeletében foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
Az Áht. 37.§ (2) bekezdés alapján a pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit a Kormány rendeletben határozza meg.
A hivatkozott rendelkezés tehát fenntartja azt a folyamatba épített, garanciális jellegű kontrollt, miszerint kötelezettségvállalásra csak pénzügyi ellenjegyzés - ezt a korábbi szabály simán ellenjegyzésnek nevezte, nem különböztetve meg a más tartalmú (pl. jogi) ellenjegyzéstől - után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban kerülhet sor.
A főszabály alól kormányrendelet eltérést engedélyezhet, ennek tipikus esete az ún. kis összegű kötelezettségvállalás. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
A pénzügyi ellenjegyzésre jogosult személyek körét, a pénzügyi ellenjegyző feladatait, összeférhetetlenségének eseteit, képesítési követelményeit kormányrendelet határozza meg.
Hangsúlyozni kell, hogy a szakasz csak a kötelezettségvállaláshoz kívánja meg az előzetes írásos formát és a pénzügyi ellenjegyzést, a már említett más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez - mivel azok a kiadási előirányzattal rendelkező akaratától függetlenül jönnek létre, állnak fenn - nem.
Az új Ámr. 55.§ rendelkezései alapján a pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére
a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén - az e) pontban meghatározott kivétellel - a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,
b) a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó külön szervezeti egység - a 9. § (8) bekezdése szerinti esetben a szakigazgatási szerv szervezeti egységének - vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,
c) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén - a d) pontban meghatározott kivétellel - a 10. § (7) bekezdés b) pontjában megjelölt személy,
d) a 11. § (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,
e) az 52. § (5) bekezdése szerinti keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy,
f) az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
g) a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
h) az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő,
i) a többcélú kistérségi társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet állományába tartozó köztisztviselő, ha a többcélú kistérségi társulás nem hozott létre munkaszervezetet a többcélú kistérségi társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,
j) a jogi személyiségű társulás nevében vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (5) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője, ennek hiányában a jegyzője által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, és
k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet alkalmazottja írásban jogosult.
A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-11 | | #7212 |
|
|
Egyes rendelkezések hatályba lépése
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 67.§ f) pontja alapján a polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.
Hatálybalépés: 2013. január 1.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 82.§ (1) bekezdés alapján a polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői megbízásnak minősül, alkalmazni kell rá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vezetői megbízásra vonatkozó rendelkezéseit.
Hatálybalépés: 2013. január 1.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 88-95.§ rendelkezései határozzák meg a helyi önkormányzatok társulásának, a társulások szervezetének, a társulási megállapodások általános szabályait.
Hatálybalépés: 2013. január 1.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146.§ (1) bekezdés rendelkezése alapján a törvény hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületek felülvizsgálják és e törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítják a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül.
Hatálybalépés: 2013. január 1.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84-86.§ rendelkezései szólnak a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal jogállásáról.
Hatálybalépés: 2013. január 1.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146.§ (2) bekezdés alapján a polgármesteri hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt a 84-86.§ hatálybalépését követő hatvan napon belül kell megalakítani.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14-15.§ alapján amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik.
Helyi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett a nemzeti vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő.
A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti volt állami (tanácsi) és önkormányzati bérlakások esetében az állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.
A jelen törvény rendelkezéseibe ütköző szerződés, más jogügylet vagy rendelkezés semmis.
Hatálybalépés: 2012. január 1.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18.§ (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzat a rendelete alapján forgalomképtelennek minősülő vagyonából - az e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül - rendeletben köteles megjelölni azokat a tulajdonában álló vagyonelemeket, amelyeket az 5.§ (4) bekezdés szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként forgalomképtelen törzsvagyonnak minősít.
Hatálybalépés: 2012. január 1.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-11 | | #7202 |
|
|
Jó tudni!
Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68.§ (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzatok, települési és területi nemzetiségi önkormányzatok tekintetében a nemzeti vagyonról szóló törvényben előírt versenyeztetés kötelező, ha az érintett vagyontárgy forgalmi értéke a 25,0 millió forintot meghaladja.
A helyi önkormányzat rendeletében, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzat határozatában ennél kisebb értékhatárt is meghatározhat.
Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 68.§ (2) bekezdés alapján az államháztartásról szóló törvény alkalmazása során a kisösszegű követelés értékhatára 100 000 forint.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-10 | | #7192 |
|
|
Tervezett járások (Vas megye)
Celldömölk: Boba, Borgáta, Celldömölk, Csönge, Duka, Egyházashetye, Jánosháza, Karakó, Keléd, Kemeneskápolna, Kemenesmagasi, Kemenesmihályfa, Kemenespálfa, Kemenessömjén, Kemenesszentmárton, Kenyeri, Kissomlyó, Köcsk, Mersevát, Mesteri, Nagysimonyi, Nemeskeresztúr, Nemeskocs, Ostffyasszonyfa, Pápoc, Szergény, Tokorcs, Vönöck
Körmend: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Felsőjánosfa, Felsőmarác, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Hegyhátszentjakab, Hegyhátszentmárton, Ivánc, Katafa, Kemestaródfa, Kisrákos, Körmend, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nádasd, Nagykölked, Nagymizdó, Nemesrempehollós, Őrimagyarósd, Pankasz, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szaknyér, Szarvaskend, Szőce, Vasalja, Viszák
Kőszeg: Bozsok, Bük, Cák, Csepreg, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Lócs, Lukácsháza, Nemescsó, Ólmod, Peresznye, Pusztacsó, Tormásliget, Velem
Sárvár: Bejcgyertyános, Bő, Bögöt, Bögöte, Chernelházadamonya, Csánig, Csénye, Egervölgy, Gérce, Gór, Hegyfalu, Hosszúpereszteg, Ikervár, Jákfa, Káld, Megyehíd, Meggyeskovácsi, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Nick, Nyőgér, Ölbő, Porpác, Pósfa, Rábapaty, Répcelak, Répceszentgyörgy, Sajtoskál, Sárvár, Simaság, Sitke, Sótony, Szeleste, Tompaládony, Uraiújfalu, Vámoscsalád, Vásárosmiske, Vasegerszeg, Vashosszúfalu, Zsédeny
Szentgotthárd: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Bajánsenye, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Ispánk, Kercaszomor, Kerkáskápolna, Kétvölgy, Kondorfa, Magyarlak, Magyarszombatfa, Nagyrákos, Nemesmedves, Orfalu, Őriszentpéter, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, Szalafő, Szatta, Szentgotthárd, Vasszentmihály, Velemér
Szombathely: Acsád, Balogunyom, Bozzai, Bucsu, Csempeszkopács, Dozmat, Felsőcsatár, Gencsapáti, Gyanógeregye, Gyöngyösfalu, Horvátlövő, Ják, Kenéz, Kisunyom, Meszlen, Nárai, Narda, Nemesbőd, Nemeskolta, Pecöl, Perenye, Pornóapáti, Rábatöttös, Rum, Salköveskút, Sé, Sorkifalud, Sorkikápolna, Sorokpolány, Söpte, Szentpéterfa, Szombathely, Tanakajd, Táplánszentkereszt, Torony, Tömörd, Vasasszonyfa, Vaskeresztes, Vassurány, Vasszécseny, Vasszilvágy, Vát, Vép, Zsennye
Vasvár: Alsóújlak, Andrásfa, Bérbaltavár, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Gersekarát, Győrvár, Hegyhátszentpéter, Kám, Mikosszéplak, Nagytilaj, Olaszfa, Oszkó, Pácsony, Petőmihályfa, Püspökmolnári, Rábahídvég, Sárfimizdó, Szemenye, Telekes, Vasvár
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-09 | | #7172 |
|
|
Megjelent a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
A legfontosabb változások érintik a köznevelés közfeladataival, a feladatellátásra kötelezettekkel kapcsolatos rendelkezéseket. (74-76.§)
A Köznevelésről szóló törvény alapján a köznevelés nem szolgáltatás, hanem közszolgálat, melynek ellátása alapvetően a Magyar Állam feladata, joga és kötelessége.
Az intézményrendszer fenntartója főszabály szerint az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait.
A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére tekintettel az állam határozott időre köznevelési szerződés útján átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak. Az állam ez esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül.
Az óvodai nevelésről továbbra is a települési önkormányzat gondoskodik.
A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja. Amennyiben a kormányhivatal, vagy óvoda esetén a települési önkormányzat vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával köznevelési szerződést köt, a megállapodás megkötése nem mentesíti a feladat-ellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében sem, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket.
A kormányhivatal feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítésére. A fejlesztési terv elkészítésekor a kormányhivatal kikéri a megye területén működő települési önkormányzatok, területi és országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.
A köznevelési intézmények közötti különbségek kialakulásának elkerülése végett a központi költségvetés a kormányhivatalok nyilvántartásai alapján fenntartótól függetlenül biztosítja a köznevelési intézmény működéséhez szükséges, a pedagógusok és egyéb, a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő alkalmazottak munkabérét és annak járulékait.
Ha az intézményt a települési önkormányzat köznevelési szerződés útján átvette, az intézmény működéséhez szükséges további (épület-fenntartási, karbantartási, beruházási, eszközbeszerzési) támogatásokat az intézményfenntartónak kell biztosítaniuk. Ebben az esetben a települési önkormányzat vállalja az átvett intézmény épülete állagának megóvását, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése azonban már nem kötelessége.
A települési önkormányzat köteles legalább olyan színvonalon biztosítani az intézmény fenntartását, mint azt az állam az intézmény átvételének idején biztosította. A köznevelési szerződésben vállaltakat a kormányhivatal ellenőrzi és annak megsértése esetén szankciókat alkalmazhat. A szerződés tartalmazza az intézmény felvételi körzetét is.
Az óvodai nevelésről a települési önkormányzat vagy saját alapítású intézmény vagy köznevelési szerződés révén gondoskodik.
A 74-76.§ 2013. január 1-jén lép hatályba. (95.§ (2) bekezdés)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-08 | | #7162 |
|
|
A hulladékkezelési közszolgáltatási díjról
Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 196.§ (2) bekezdés alapján a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alcíme a következő 57. §-szal egészül ki:
"57. § (1) A hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a települési önkormányzat képviselő-testülete által rendeletben 2011. évre megállapított hulladékkezelési közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét.
(2) Ha az egységnyi díjtétel mértéke nem éri el 2011. évre a települési önkormányzat képviselőtestülete által rendeletben megállapított közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértéke 2012. évben nem haladhatja meg a 2011. december 31-én alkalmazott díjat."
A fenti rendelkezés 2012. január 1. naptól hatályos.
Ugyanakkor a közszolgáltatási díj megállapításának általános szabályait a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet szabályozza, különös tekintettel a Kormányrendelet 3.§-ában foglalt rendelkezésekre.
A települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 64/2008. (III. 28.) Korm. rendelet - 2012. január 1. napon hatályos rendelkezései, így - a 3.§ (5) bekezdés alapján is, ha a közszolgáltatási díjat az önkormányzat a 3.§ (1)-(4) bekezdés alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a közszolgáltatónak megtéríteni.
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-06 | | #7152 |
|
|
Megjelent T/5538. számú törvényjavaslat a hulladékról.
A Javaslat megteremti az összhangot a 2011. szeptember 1-én hatályba lépett új környezetvédelmi termékdíj törvénnyel.
Az újdonságnak számító rendelkezések egy része határidőhöz kötött feladatokat tartalmaz.
2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani az üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék esetében. A háztartásokból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50%-ra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában történő hasznosítását pedig 70%-ra kell növelni 2020-ig. A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget pedig az 1995-ben országos szinten képződött – a települési hulladék részét képező – biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra kell csökkenteni.
2013. január 1-től a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása állami szervezésbe kerül. A közszolgáltató csak olyan gazdálkodó szervezet lehet, amelyben az állam, illetve a települési önkormányzat a tulajdonosok szavazatának többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, és a társaság tulajdonosaként jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők és a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja.
Tervezett hatályba léptető rendelkezések
„81.§
(1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. május 1-jén lép hatályba.
(2) A 85., 86., valamint a 101. § 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 87. § 2015. január 1-jén lép hatályba.”
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-04 | | #7132 |
|
|
Egyes – gazdálkodást érintő – jogszabályváltozásokról
-Önkormányzati adósságot keletkeztető ügyletekről a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény alapján
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10.§ rendelkezései alapján:
"10. § (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet.
(2) A Kormány hozzájárulása nélkül lehetséges:
a) a magyar költségvetést érintő, az Európai Uniós vagy más nemzetközi szervezettől megnyert pályázat önrészének és a támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgáló adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásra,
b) az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelre,
c) a likvid hitelre vonatkozó, valamint
d) a Fővárosi Önkormányzat és a megyei jogú város esetében a 100 millió forintot, országos nemzetiségi önkormányzat esetében a 20 millió forintot, egyéb önkormányzat esetében pedig a 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötése.
A d) pont alkalmazása tekintetében az ugyanazon fejlesztési cél megvalósítását szolgáló fejlesztéshez kapcsolódó ügyletek értékét egybe kell számítani.
(3) Az önkormányzat 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az adósságot keletkeztető ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át.
(4) Az önkormányzat működési célra csak likvid hitelt vehet fel.
(5) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása és az önkormányzatok egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulása adósságot keletkeztető ügylethez kapcsolódó kötelezettségeinek teljesítését a társulásban résztvevő önkormányzatok kezességvállalása biztosítja.
(6) Az önkormányzat az általa vállalt kezességekről jogszabályban foglaltak szerint adatot szolgáltat.
(7) Az önkormányzat a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, határozatában szerepeltetett adósságkeletkeztetési szándékáról, az adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó fejlesztési céljáról és az ügylet várható értékéről a Kormányt előzetesen tájékoztatja a kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletek esetében.
(8) Az önkormányzat fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügyletéhez a Kormány a következő feltételek együttes fennállása esetén járul hozzá:
a) az adósságot keletkeztető ügylet az államháztartás önkormányzati alrendszere adósságának a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértéke teljesítését nem veszélyezteti,
b) az adósságot keletkeztető ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi azzal, hogy a működési kiadások folyamatos teljesítése biztosított, és
c) amennyiben teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel.
(9) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás iránti kérelméhez
a) hitel felvételének szándéka esetén a hitelt folyósító pénzügyi szolgáltató és az önkormányzat közötti hitelszerződés tervezetét,
b) kötvény nyilvános kibocsátásának szándéka esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére jóváhagyásra benyújtandó tájékoztatót, illetve a jóváhagyott engedélyt,
c) kötvény zártkörű kibocsátásának szándéka esetén a befektető és az önkormányzat közötti, a kötvény lejegyzéséről vagy megvásárlásáról szóló megállapodás tervezetét,
d) egyéb adósságot keletkeztető ügylet esetén az ügyletet alátámasztó dokumentumokat mellékeli.
(10) A Kormány az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, abban az esetben járul hozzá, amennyiben teljesül a (3) bekezdés szerinti feltétel. Kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető esetben a Kormány a (3) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásától eltekinthet.
(11) A (3) bekezdés szerint megállapítandó fizetési kötelezettség mértékébe nem számítandó bele a likvid hitelből és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó, de beleszámítandó a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettségek összege.
(12) Az önkormányzat - az Európai Unió kötelező jogi aktusából következő vagy nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségből eredő fejlesztést kivéve - nem indíthat új fejlesztést, ha adósságot keletkeztető ügyletéhez kapcsolódó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége eléri vagy meghaladja a (3) bekezdés szerinti mértéket.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdése alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletéhez történő kormányzati hozzájárulás részletszabályait, valamint a 10. § (3) bekezdésében meghatározott saját bevételek körét.
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 46.§ rendelkezései alapján
"46.§ (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-3.§, a 4.§ (1) és (3) bekezdése, az 5-35.§, a 37.§, a 39-45.§, a 47.§, az 53.§, az 54.§ 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 36.§ 2013. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 4.§ (2) bekezdése és a 38.§ 2015. január 1-jén lép hatályba."
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 47.§ (3) bekezdése alapján a 9. és 10.§-t a 2012. január 1-je után megkötött ügyletekre kell alkalmazni.
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29.§ (A középtávú tervezés) (3) bekezdése:
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 29.§ (A középtávú tervezés) (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, és a jogi személyiségű társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg a Stabilitási tv. 45.§ (1) bekezdés a) pontja felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek, valamint a Stabilitási tv. 3.§ (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegét.
-A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9.§ (1) bekezdés alapján a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7.§ (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni.
-Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelete 52. § (1) bekezdés alapján kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel –
a) a költségvetési szerv,
b) a központi kezelésû elõirányzat, a fejezeti kezelésû elõirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelõ szerve, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében ideértve a fõvárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervét is, és
c) a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségû társulás, térségi fejlesztési tanács [az a)–c) pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetõje, vagy az általa írásban felhatalmazott, a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)–(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.
Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 52.§ (6)-(8) bekezdése alapján:
(6) A helyi önkormányzat kiadási elõirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.
(7) A nemzetiségi önkormányzat kiadási elõirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselõ jogosult kötelezettségvállalásra.
(8) A többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségû társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási elõirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban felhatalmazott tagja vállalhat kötelezettséget.
A Kormányrendelet 2012. január 1-jén lépett hatályba.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-03 | | #7082 |
|
|
Megjelent:
2011. évi CCVI. törvény A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
2011. évi CCVII. törvény Egyes rendvédelmi tárgyú törvények módosításáról, valamint az azzal összefüggõ további törvénymódosításokról
2011. évi CCVIII. törvény A Magyar Nemzeti Bankról
2011. évi CCIX. törvény A víziközmû-szolgáltatásról
2011. évi CCX. törvény Az emberiesség elleni bûncselekmények büntetendõségérõl és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bûncselekmények üldözésérõl
2011. évi CCXI. törvény A családok védelmérõl
368/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
369/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet, valamint a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról
370/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet A költségvetési szervek belsõ kontrollrendszerérõl és belsõ ellenõrzésérõl
371/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról
372/2011. (XII. 31.) Korm.rendelet A megyei önkormányzat egészségügyi intézményei és a Fõvárosi Önkormányzat egészségügyi intézményei átvételének részletes szabályairól
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2012-01-02 | | #7062 |
|
|
Megjelent:
2011. évi CCV. törvény az igazságszolgáltatást érintő egyes törvények módosításáról
2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról
2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
2011. évi CCI. törvény egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról
2011. évi CC. törvény a nemzeti mobil fizetési rendszerről
2011. évi CXCVIII. törvény a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
2011. évi CXCVII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról
2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról
2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról
2011. évi CXCII. törvény a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal kapcsolatos módosításáról
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-12-20 | | #7032 |
|
|
Elfogadta az Országgyűlés a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényt. A rokkantsági nyugdíj megszűnik, a megváltozott munkaképességűek a következő évtől két típusú ellátást kaphatnának: rehabilitációsat vagy rokkantságit. Jövő évtől, azaz 2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék és a bányászok egészségkárosodási járadéka nem állapítható meg.
A következő évtől az lesz jogosult a megváltozott munkaképességűek ellátásaira, akinek az egészségi állapota - a rehabilitációs hatóság komplex minősítés alapján - 60 százalékos vagy kisebb mértékű.
A megváltozott munkaképességűek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor lesznek megállapíthatók, ha kedvezményezettjük egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, és ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon - tehát összesen három éven - át volt társadalombiztosítása. Utóbbi feltétel azonban nem vonatkozna azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az átalakuló ellátások valamelyikében.
A megváltozott munkaképességű emberek két típusú ellátást kaphatnak ezután: rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást. Az előbbiben azok részesülhetnek - legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek. Az utóbbit pedig azok kaphatják, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.
A jogszabály kimondja, hogy annak, aki rehabilitációs ellátást kap - ennek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között lehet-, együttműködési kötelezettsége van, amely kiterjed az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is. A rehabilitációs ellátás folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amíg az ellátott keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt.
A rokkantsági ellátás legkevesebb a minimálbér 30 százaléka lehetne, maximum pedig annak 150 százaléka. A szabályozás szerint meg kell szüntetni a rokkantsági ellátást, ha az ellátott nem tesz eleget bejelentési és felülvizsgálati kötelezettségének. Ennek az ellátásnak a folyósítása mellett lehet keresőtevékenységet folytatni, ám az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladhatná meg a minimálbér 150 százalékát.
Azoknak ugyanakkor, akik a jelenlegi III-as csoportú egészségkárosodási rokkantsági nyugdíjban részesülnek felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen akik rehabilitálhatók, rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem, azok pedig rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő 84 ezer emberre.
A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatásokkal kapcsolatban bevezetik az akkreditált munkáltató intézményét. Bevezetik a rehabilitációs kártyát is, amely mentességet ad a munkabérre rakodó munkaadói terhek befizetésének teljesítése alól.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-12-20 | | #7022 |
|
|
Hírek röviden
A parlament elfogadta az új önkormányzati törvényt, így a közoktatási intézmények és a kórházak is állami fenntartásba kerülnek.
A megyék szerepe alapvetően megváltozik; a jelenlegi intézményfenntartó szerepük teljesen megszűnik, az iskolákat, egészségügyi és szociális intézményeket, valamint az ott dolgozó munkatársakat az állam veszi át. A megyék a jövőben területfejlesztési és a területrendezési feladatokat látnak el
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-12-17 | | #7012 |
|
|
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 33-35.§ rendelkezései az alábbiak szerint módosítják a Ktv. és a Kjt. egyes rendelkezéseit:
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
"33. § A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17.§ (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha)
g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18.§ (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő köztisztviselő kérelmezi.
34. § Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény
a) 17.§ (2) bekezdés f) pontja,
b) 17.§ (9) bekezdése,
c) 19.§ (2) bekezdésében a vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra szöveg,
d) 49/E.§ (7) bekezdésében az f) vagy szövegrész.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
35. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 30.§ (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A-30B.§-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha)
f) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi.
36. § Hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
a) 16.§ (2) bekezdés d) pontjában az a korengedményes nyugdíjazásra és szövegrész,
b) 30.§ (1) bekezdés e) pontja,
c) 37.§ (7) bekezdésében a vagy a korkedvezményes öregségi nyugdíjra szövegrész,
d) 78.§ (3) bekezdésében az , e) szövegrész."
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-12-15 | | #7002 |
|
|
Tárgyalási jegyzőkönyv a Magyar Köztársaság Kormánya, valamint a lakossági deviza-jelzáloghitel állománnyal rendelkező pénzügyi intézmények képviseletében eljáró Magyar Bankszövetség képviselői között zajlott egyeztetésekről (Kivonat)
- A) Megállapodás a lakossági deviza jelzáloghitelek kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztésével kapcsolatos szabályok módosításáról
1. A Kormány 2011. december 21-ig – sürgősségi eljárást kezdeményezve – törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: „Hpt.”) 200/B. § (2) bekezdés e) pontja módosítása érdekében, amely szerint a végtörlesztési igény a hitelező részéről visszautasítható abban az esetben, ha a bejelentett végtörlesztési igényhez az adós legkésőbb 2012. január 30-áig nem tudja bemutatni a végtörlesztéshez elegendő összegű, más hitelintézet által kiállított kötelező érvényű hitelígérvényt, vagy a végtörlesztéshez szükséges pénzfedezet meglétét a hitelező banknál vezetett bankszámláján.
2. A Kormány 2011. december 21-ig törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: „Kjtv.”) kapcsolatban, miszerint a Kjtv. 4/A. és 4/B. §-a alapján különadó fizetésére kötelezett pénzügyi szervezet, illetve amennyiben a hitelező a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozik, akkor az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelezők leírhatják a 2011. évben bevallott különadóból a Hpt. 200/B. §-a alapján biztosított kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő veszteségének 30%-át. Amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelező a 2011. évi banki különadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni a kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő vesztesége 30%-át, akkor az el nem számolt veszteség összegét a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező érvényesítheti. Erről a bevallásban kell nyilatkozni. Az igény előterjesztése a 2011-re benyújtott adóbevallás 2012. január 31-éig lefolytatott önellenőrzésével, a visszatérítés pedig pénzeszközben vagy – akár részben is – 1 éven belüli lejáratú állampapír tulajdonba adásával történik. Az adó-visszatérítés során adott állampapírokat aktuális piaci árukon kell figyelembe venni. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy az így szerzett állampapírokat lejáratig tartják. Ezen banki különadó-visszatérítés esetleges hatását a 2011. évi társasági adóelőleg kiegészítésénél nem szükséges figyelembe venni. Az emiatti esetleges adóelőleg megfizetésének a hiányát a Magyar Állam, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem szankcionálja.
3. A Kormány 2011. december 21-ig – sürgősségi eljárást kezdeményezve – törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénnyel, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénnyel kapcsolatban, miszerint a közalkalmazottaknak és a köztisztviselőknek a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéséhez vissza nem térítendő támogatás vagy a jövőbeni juttatások terhére megelőlegezett kifizetés nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható, amelynek mértéke a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függ. A munkáltatói kölcsön nyújtásának feltétele, hogy az a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg).
4. A Kormány 2011. december 21-ig – sürgősségi eljárást kezdeményezve – törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, miszerint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvénnyel megállapított, a Hpt. 200/B. §-ával kapcsolatos rendelkezései akként módosulnak, hogy a végtörlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt legkésőbb 2011. december 31-ig folyósítani kell. A munkáltatói kölcsön és a vissza nem térítendő támogatás nyújtásának feltétele, hogy az a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg).
- B) Megállapodás a 90 napnál hosszabb késedelembe esett deviza jelzáloghitelek adósai helyzetének kezelése érdekében hozott lépésekről
1. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy erre vonatkozó törvényi szabályozás esetén a 2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását – amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor – forintra váltják, és a tartozás 25%-át elengedik 2012. május 15-ig, feltéve, hogy a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg.
1.1. A Kormány törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a Kjtv. módosítása érdekében, miszerint a Kjtv. 4/A. és 4/B. §-a alapján különadó fizetésére kötelezett pénzügyi szervezet, illetve amennyiben a hitelező a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozik, akkor az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelezők leírhatják a 2012 évre esedékes banki különadóból az elengedett követelés 30%-át. Az elengedett követelés-hányad után a hiteladósoknak sem személyi jövedelemadó-, sem ajándékozási illeték-fizetési kötelezettségük nem keletkezik.
Amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelező a 2012. évi esedékes banki különadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni az elengedett követelés 30%-át, akkor a le nem írt elengedett követelés összegét a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező érvényesítheti. Erről az adott évi bevallásban kell nyilatkozni.
1.2. Amennyiben a deviza jelzáloghitel forintra történő átváltására korábban nem került sor, a hitelező a késedelmes deviza-jelzáloghitel alapján fennálló, devizában nyilvántartott tartozást a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. március 15. és 2012. április 15. között irányadó középárfolyamok átlagán átváltja. A konverziót követően a hitelező a tartozás 25%-át elengedi.
1.3. Amennyiben a hitelező az eredetileg devizában nyújtott jelzáloghitelt már korábban forintra váltotta, úgy az elengedett követelés a könyv szerint nyilvántartott forint tartozás 25%-a.
1.4. A konverziók során előálló nyitott devizapozíciók zárásához a Magyar Nemzeti Bank egy bankokkal közösen kidolgozott eszköztárat biztosít. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy a konverzió során a rövid külső forrásaikat törlesztik.
1.5. A tartozás elengedés feltétele, hogy a fent definiált késedelmes hiteladós 2012. március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.
2. A Kormány kiegészíti az otthonteremtési kamattámogatásról szóló, 2011. szeptember 28-án elfogadott, még ki nem hirdetett rendeletet egy további konstrukcióval, melynek alapján időben csökkenő mértékű kamattámogatást nyújt azoknak, akiknek a devizahitelét a hitelező forinthitelre átváltotta, feltéve, hogy a hitelfedezetként szolgáló ingatlan a hiteladós életvitelszerű lakhatását szolgálja, és állandó lakcíme a fedezetül szolgáló ingatlanban van. A kamattámogatás további feltétele, hogy a fedezeti ingatlan szerződéskötés-kori forgalmi értéke ne haladja meg Budapesten a 20 millió forintot, vidéken a 15 millió forintot, és legalább egy kiskorú eltartott legyen a háztartásban. Nem veheti a konstrukciót igénybe az a hiteladós, aki fizetéskönnyítő program hatálya alatt áll, és az ebből eredő köztelezettségeinek 90 napot meghaladóan és a minimálbér mértékét elérő összegben nem tett eleget. A kamattámogatás – összhangban a Kormány által elfogadott kamattámogatással – 5 évre szól, mértéke az első évben az állampapír-referenciahozam (ÁKKH) 50%-a, a második évben 45%-a, a harmadik évben 40%-a, a negyedik évben 35%-a, míg az ötödik évben 30%-a. A kamattámogatásban részesülő hiteladósok hitelét a hitelező átütemezheti akként, hogy a kamattámogatás igénybevételétől számított 5 évig a hiteladós csak a hitel kamatát törleszti. A hiteladós a kamattámogatásra való jogosultságát elveszíti, amennyiben fizetési kötelezettségeinek 60 napot meghaladóan nem tesz eleget.
3. A Kormány 2012. január 15-ig törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvénnyel kapcsolatban, miszerint a Nemzeti Eszközkezelő a jogosult jelzáloghitel-adósok lakóingatlanát abban az esetben is megvásárolja, ha a háztartásban csak egy gyermeket nevelnek, akikre tekintettel a hiteladós a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult. A Kormány továbbá biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 25.000 darab lakóingatlant tudjon megvásárolni 2014 év végéig a következő ütemezés szerint: 2012 év végéig 8.000 darabot, 2013 év végéig 15.000 darabot, 2014. év végéig 25.000 darabot.
4. A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakóingatlanokat nem kell a kényszerértékesítési kvótában figyelembe venni.
- C) Megállapodás a lakossági, devizában nyilvántartott jelzáloghitel-adósok árfolyamkockázatának mérsékléséről és az átlátható árazás bevezetésének határidejéről
1. A Kormány 2012. január 31-ig törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvénnyel kapcsolatban, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza, egyebekben a törvény rendelkezései továbbra is irányadóak.
1.1. A szerződésszerűen teljesítő illetve a 90 napi késedelmet meg nem haladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok számára 2012 végéig biztosított legyen az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépés lehetősége. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig legyen biztosított.
1.2. A program hatálya alatt a 180-270 CHF/HUF, a 250-340 EUR/HUF és a 2,5-3,3 JPY/HUF közötti árfolyamsávokban a deviza jelzáloghitelek törlesztésére az adós az alsó sávhatárnak megfelelő árfolyamon köteles azzal, hogy a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a tőkerészt a hiteladós viseli a hatályos gyűjtőszámla-szabályok szerint. A deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányad 50%-át a pénzügyi intézmények, 50%-át a költségvetés viseli. Az elszámolásra negyedévente kerül sor mind az állami, mind a banki kamatrész vonatkozásában.
1.3. A 270 CHF/HUF, a 340 EUR/HUF, a 3,3 JPY/HUF árfolyamszintek feletti árfolyamkockázatot teljes egészében a költségvetés viseli.
1.4. A programba jelentkező deviza jelzáloghitel-adósok a rendszerből a bejelentkezés után 3 évvel jogosultak kilépni.
1.5. Bankszövetség tagjai vállalják, hogy egységes minták alapján tájékoztatják ügyfeleiket a programban való részvétel lehetőségéről.
2. A Kormány vállalja, hogy akként módosítja a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) kormányrendeletet, hogy az árfolyamvédelmi programba belépő, nem hátralékos hiteladósok esetében ne kelljen a hitelezőknek értékvesztést képezni.
3. A pénzügyi közvetítőrendszerre nehezedő operációs terhekre tekintettel a Kormány vállalja, hogy 2011. december 21-ig – sürgősségi eljárást kezdeményezve – törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíj mutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLVIII. törvény hatálybalépésével kapcsolatban, miszerint a törvény 2012. április 1-jén lép hatályba.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-12-14 | | #6982 |
|
|
Törvényességi bírság és fegyelmi eljárás?
A Házszabály 94.§ (1) bekezdése alapján „a helyi önkormányzatokról” szóló törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatot terjesztették elő a törvényjavaslat 140.§ (1) bekezdés vonatkozásában:
„140. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzattal szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,
a) ha a jegyző a fővárosi és megyei kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének;
[b) ha a polgármester, a jegyző határidőben nem tesz eleget a fővárosi és megyei kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének;]
[c)] b) ha a bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási, határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;
[d)] ha a fővárosi és megyei kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem dönt [folytatja le határidőben] a polgármester, a jegyző elleni [a] fegyelmi eljárás[t] megindítása tárgyában.”
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-12-14 | | #6962 |
|
|
Megjelent a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény. (továbbiakban: Törvény)
A Törvény 1.§ értelmező rendelkezései többek között meghatározzák, hogy mely ellátások alakulnak át: az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj és a szolgálati nyugdíj (továbbiakban: korhatár előtti öregségi nyugdíj).
A Törvény szerint korhatár előtti öregségi nyugdíj 2012. január 1-jétől nem állapítható meg. Aki 2011-es kezdő nappal jövőre kéri korhatár előtti öregségi nyugdíj megállapítását, vagy akinél a nyugdíj-megállapítási eljárás jövőre zárul le, annak a jelenleg hatályos szabályok alapján még korhatár előtti öregségi nyugdíjat kell megállapítani. Az így megállapított nyugdíj a Törvény 4. és 5. §-ban foglaltaknak megfelelően alakul át korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá.
A Tny. 18.§ (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat a Törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani. (Továbbra is nyugdíjas marad az a nő, aki a 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezmény feltételeit teljesíti.)
A korhatár előtti ellátás és a szolgálati járandóság melletti munkavégzés szabályai megegyeznek a korhatár előtti öregségi nyugdíjak jelenlegi szabályaival. E szerint, ha a nyugdíjjárulék alapja egy naptári évben meghaladja a minimálbér 18-szorosát, a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósítását az év végéig szüneteltetni kell.
A szüneteltetés szabályait a 2008. január 1-jét megelőzően korhatár előtti nyugdíjba vonult, a nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek esetében is alkalmazni kell. Annak érdekében, hogy az érintetteknek legyen elegendő felkészülési idejük, esetükben csak a 2012. június 30-át követően elért jövedelmet kell figyelembe venni.
A Törvény - főszabályként - 2012. január 1-jén lép hatályba.
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-12-13 | | #6952 |
|
|
1429/2011. (XII. 7.) Korm. határozat a Kormány 2012. I. félévi munkatervéről
A Kormány a 2012. június 30-ig terjedő időszak munkaterveként az e határozat mellékletében meghatározott feladatoknak az ott megjelölt ütemezését fogadja el.
Melléklet az 1429/2011. (XII. 7.) Korm. határozathoz
1. A Kormány 2012. januári ülései
1.1. Előterjesztés a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosításáról
Felelős: KIM
1.2. Előterjesztés a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
1.3. Előterjesztés az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
1.4. Előterjesztés az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról
Felelős: NGM
1.5. Előterjesztés a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényről
Felelős: VM
2. A Kormány 2012. februári ülései
2.1. Előterjesztés a 2003/109/EK tanácsi irányelv hatályának a nemzetközi védelmet élvező személyekre történő kiterjesztése tekintetében a fenti irányelv módosításáról szóló, 2011. május 11-i 2011/51/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összefüggő törvénymódosításokról
Felelős: BM
2.2. Előterjesztés az egyes építésüggyel kapcsolatos törvények módosításáról
Felelős: BM
2.3. Előterjesztés a járások kialakításáról, valamint ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról
Felelős: KIM
2.4. Előterjesztés a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM
2.5. Előterjesztés a kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről, minősítéséről szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM
2.6. Előterjesztés a Büntető Törvénykönyvről
Felelős: KIM
2.7. Előterjesztés az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról
Felelős: NEFMI
2.8. Előterjesztés a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló törvényről
Felelős: NFM
2.9. Előterjesztés a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
2.10. Előterjesztés a transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról szóló 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
2.11. Előterjesztés a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
2.12. Előterjesztés a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
2.13. Előterjesztés a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosításáról
Felelős: NGM
2.14. Előterjesztés az ingatlanügyi hatósági eljárások és szolgáltatások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvényről
Felelős: VM
3. A Kormány 2012. márciusi ülései
3.1. Előterjesztés a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvénnyel összefüggő egyes kormányrendeletekről
Felelős: BM
3.2. Előterjesztés a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: BM
3.3. Előterjesztés az egyes építésüggyel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról
Felelős: BM
3.4. Előterjesztés a honvédelmi szervezetek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: HM
3.5. Előterjesztés az információbiztonság szabályairól szóló törvényről
Felelős: KIM
3.6. Előterjesztés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény elektronikus kapcsolattartással összefüggő végrehajtási rendeletről szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM
3.7. Előterjesztés a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény összerendelési nyilvántartási tárgyú végrehajtási rendeletről szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM
3.8. Előterjesztés a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NEFMI
3.9. Előterjesztés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NEFMI
3.10. Előterjesztés a közúti közlekedésről szóló egyes törvények módosításáról
Felelős: NFM
3.11. Előterjesztés a védett foglalkoztatók és szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek részére fenntartott szerződésekről szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
3.12. Előterjesztés a közbeszerzések tekintetében a környezetvédelmi, fenntarthatósági és energiahatékonysági követelményekre vonatkozó szabályokról szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
3.13. Előterjesztés a kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
3.14. Előterjesztés a szén-dioxid geológiai tárolásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
3.15. Előterjesztés a villamosenergia-rendszer és az együttműködő földgázrendszer tekintetében az európai és a nemzeti kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
3.16. Előterjesztés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. CXL. törvény elektronikus ügyintézési rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
3.17. Előterjesztés a termékek piacfelügyeletének egységes szabályozásáról szóló törvényről
Felelős: NGM
3.18. Előterjesztés a nemzetgazdaság biztonságos működéséről és védelmi felkészítéséről szóló törvényről
Felelős: NGM
3.19. Előterjesztés az üzletszerűen végzett életjáradék nyújtására irányuló szolgáltatás alapvető szabályairól szóló törvényről
Felelős: NGM
3.20. Előterjesztés az új lakást vásárlók védelmét biztosító garanciák kialakításáról, a projektcégek tevékenységéről szóló törvényről
Felelős: NGM
3.21. Előterjesztés a Pénzügyi Ágazati Közfelügyeletről szóló törvényről
Felelős: NGM
3.22. Előterjesztés a szakképzési követelménymodulokról szóló kormányrendeletről
Felelős: NGM
3.23. Előterjesztés a Pénzügyi Ágazati Közfelügyeletről szóló törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletről
Felelős: NGM
3.24. Előterjesztés a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, valamint az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzési kötelezettségével kapcsolatos módosításáról
Felelős: NGM
3.25. Előterjesztés a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: VM
3.26. Előterjesztés az állattartást segítő kedvezményes Hitelprogram bevezetéséről szóló kormányrendeletről
Felelős: VM
4. A Kormány 2012. áprilisi ülései
4.1. Előterjesztés a település közbiztonságának biztosításában közreműködő szervek feladatairól szóló törvénycsomagról
Felelős: BM
4.2. Előterjesztés a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényről
Felelős: BM
4.3. Előterjesztés a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosításáról
Felelős: BM
4.4. Előterjesztés az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: BM
4.5. Előterjesztés a Polgári Törvénykönyvről
Felelős: KIM
4.6. Előterjesztés a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról
Felelős: KIM
4.7. Előterjesztés az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény végrehajtásáról szóló 111/1992. (VII. 1.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: KIM
4.8. Előterjesztés a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal és munkáltatókkal összefüggő támogatási és akkreditációs szabályok módosításáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NEFMI
4.9. Előterjesztés az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NEFMI
4.10. Előterjesztés az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosításáról
Felelős: NFM
4.11. Előterjesztés a postai szolgáltatásokról szóló törvényről
Felelős: NFM
4.12. Előterjesztés az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról
Felelős: NFM
4.13. Előterjesztés a talált, illetve lefoglalt radioaktív vagy nukleáris anyagokkal kapcsolatos intézkedésekről szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
4.14. Előterjesztés a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosításáról
Felelős: NGM
4.15. Előterjesztés az Új Munka Törvénykönyvéhez kapcsolódó törvénymódosításokról
Felelős: NGM
4.16. Előterjesztés a lánctartozások csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló törvényről
Felelős: NGM
4.17. Előterjesztés a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlásáról szóló törvényről
Felelős: VM
5. A Kormány 2012. májusi ülései
5.1. Előterjesztés a kéményseprő-ipari közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló törvényről
Felelős: BM
5.2. Előterjesztés a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényről
Felelős: BM
5.3. Előterjesztés a harmadik országbeli állampolgárok beutazásával, tartózkodásával, a harmadik országbeli állampolgárok részére kiállított, magyarországi beutazás céljából elismert okmányok meghatározásával kapcsolatos kormányrendeletekről
Felelős: BM
5.4. Előterjesztés az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényről
Felelős: KIM
5.5. Előterjesztés a Gyermekbarát Igazságszolgáltatás érdekében egyes törvények módosításáról
Felelős: KIM
5.6. Előterjesztés az állami nyilvántartások összehangolásáról szóló törvényről
Felelős: KIM
5.7. Előterjesztés a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról
Felelős: KüM
5.8. Előterjesztés egyes gyermekvédelmi és szociális tárgyú törvények módosításáról
Felelős: NEFMI
5.9. Előterjesztés az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Felelős: NEFMI
5.10. Előterjesztés a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NEFMI
5.11. Előterjesztés a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NEFMI
5.12. Előterjesztés a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszerről szóló törvényről
Felelős: NFM
5.13. Előterjesztés a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti önkormányzati társulásoknak nyújtott támogatás mértékéről, felhasználásának ellenőrzéséről és elszámolásának rendjéről szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
5.14. Előterjesztés a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti program kidolgozására, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, továbbá a nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzésére kijelölt szerv tevékenységéről, és annak pénzügyi forrásáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
5.15. Előterjesztés a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszerről szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
5.16. Előterjesztés a kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékek egységesített és biztonságos rendszeréről szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
5.17. Előterjesztés a vízi személyszállítás feltételeiről szóló 261/2008. (XI. 3.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
5.18. Előterjesztés a közúti személyszállítási szerződésekről szóló 20/1981. (VI. 19.) MT rendelet módosításáról
Felelős: NFM
5.19. Előterjesztés a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
5.20. Előterjesztés a fűtő- és hűtőrendszerek felülvizsgálatáról szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
5.21. Előterjesztés a megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszerről (METÁR) szóló kormányrendeletről
Felelős: NFM
5.22. Előterjesztés a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló törvényről
Felelős: NGM
5.23. Előterjesztés az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
Felelős: NGM
5.24. Előterjesztés a felnőttképzésről szóló törvényről
Felelős: NGM
5.25. Előterjesztés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény módosításáról
Felelős: NGM
5.26. Előterjesztés az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényről
Felelős: NGM
5.27. Előterjesztés a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról
Felelős: NGM
5.28. Előterjesztés a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NGM
5.29. Előterjesztés a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NGM
5.30. Előterjesztés a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetése alól történő mentesítés eljárási szabályairól szóló 342/2007. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NGM
5.31. Előterjesztés az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról
Felelős: VM
5.32. Előterjesztés a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról szóló 178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: VM
5.33. Előterjesztés a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: VM
5.34. Előterjesztés a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: VM
6. A Kormány 2012. júniusi ülései
6.1. Előterjesztés a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve kijelöléséről, valamint feladatai ellátásának, a kifogástalan életvitel ellenőrzés és a megbízhatósági vizsgálat részletes szabályainak megállapításáról szóló 293/2010. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: BM
6.2. Előterjesztés a helyi önkormányzatok adósság rendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény végrehajtásának egyes kérdéseiről szóló 95/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: BM
6.3. Előterjesztés az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: KIM
6.4. Előterjesztés a járások kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
Felelős: KIM
6.5. Előterjesztés a Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletről
Felelős: KIM
6.6. Előterjesztés a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról
Felelős: NEFMI
6.7. Előterjesztés az egyes egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Felelős: NEFMI
6.8. Előterjesztés az egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Felelős: NEFMI
6.9. Előterjesztés az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NFM
6.10. Előterjesztés a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet módosításáról
Felelős: NFM
6.11. Előterjesztés a vendéglátó tevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletről
Felelős: NGM
6.12. Előterjesztés a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: NGM
6.13. Előterjesztés a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről, valamint a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló kormányrendeletről
Felelős: NGM
6.14. Előterjesztés gyakorlati képzést folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról, ellenőrzéséről és az ellenőrzés során kiszabható bírság mértékéről szóló kormányrendeletről
Felelős: NGM
6.15. Előterjesztés a termőföldről szóló törvényről (egységes földkódex)
Felelős: VM
6.16. Előterjesztés a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról
Felelős: VM
6.17. Előterjesztés a szőlőtermelésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról
Felelős: VM
6.18. Előterjesztés a szakmaközi szervezetekről szóló törvényről
Felelős: VM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-12-01 | | #6902 |
|
|
Minden településen lesz önkormányzati ügyintézés és hivatal, és maradnak a főváros feladatai a vonatkozó új törvény elfogadása után is – mondta a 180 percben Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára.
Tállai István szerint a főváros feladatai lényegében nem fognak változni. „Illetve a tekintetben igen, hogy sokkal egyértelműbb lesz a kerületek és a főváros viszonya. Sokkal egyértelműbb feladat és hatáskör elhatárolások, meghatározások lesznek majd az új önkormányzati törvényben.” Például az utak fenntartását, a parkolási tevékenységet, vagy a több kerületen átnyúló fejlesztéseket, beruházásokat illetően világosabb lesz a szabályozás. A fővárosnak kerületeken átívelő, a teljes várost érintő feladatai maradnak. Azok a feladatok például, amelyek egy-egy települési önkormányzatnál – példaként Debrecennél – megvannak, azok a kerületeknél adott esetben nincsenek meg, hanem a fővároshoz kerülnek. Tehát egy nagyon speciális helyzet volt a fővárosban, és egy speciális helyzet fog e tekintetben maradni – mondta az államtitkár.
A beadott módosítók Tállai István szerint nem érintik az önkormányzati törvénytervezet lényegét. Az, hogy az oktatásban, az egészségügyben, az államigazgatási feladatok terén és a katasztrófavédelem területén mi történik, nem fog változni alapvetően – mondta az államtitkár.
A belügyi tárca tisztségviselője azt mondta, az önkormányzatok nem szűnnek meg, minden településen lesz képviselőtestület és polgármester. A hivatalok sem szűnnek meg, minden településen lesz ügyintézés, a polgároknak egyetlen lépéssel sem kell többet menni, mint most, hogy az önkormányzati, illetve a közügyeiket elintézzék.
Körjegyzőségek azonban lesznek, mint ahogy már az elmúlt huszonegy évben is voltak. Tállai András hozzátette: 2066 település már most is a 768 irányítása alá tartozik, és lényegében az új rendszer is erről fog szólni, mert nem bír el minden település egy főállású jegyzőt, akihez adott esetben négy-öt vagy még több település is tartozik majd.
Tállai András szerint az egészségügyi ellátás nem sérül azzal, hogy az állam nagyobb szerepet vállal ezen a területen. Az alapellátás önkormányzati feladat marad, a háziorvosi szolgálatok pedig ezentúl is ugyanúgy lesznek megszervezve, mint eddig. A járóbeteg-ellátás állami feladattá válik, de az emberek ugyanott fogják megkapni az egészségügyi ellátást, ahol eddig. A különbség az, hogy annak az állam lesz a szervezője, a felelőse és a finanszírozója.
„Egyébként nagyon érdekes az egészségügyi finanszírozása, hiszen ez ma sem jelenik már meg az önkormányzatok költségvetésében, csak beleírjuk a költségvetésbe.” Az önkormányzatok erre a feladatra nem kapják meg a pénzt, az összegek közvetlenül a szolgáltatók, intézetek, gazdasági társaságok, háziorvosok számlájára megy, tehát alapvető változás ezen a területen sem lesz – mondta az államtitkár.
„Az igaz, hogy a feladatokkal együtt a forrást, amit eddig az állam biztosított, azt valóban nem fogja odaadni a településnek, de hát azt gondolom, hogy ez teljesen természetes. Az önkormányzati törvény egyébként kimondja, hogy fenn kell tartani az önkormányzatok helyi adókivetési érdekeltségét, tehát az világos: most is érdekelt az önkormányzat abban, hogy megfelelő adókat vessen ki, hogy még több szolgáltatást tudjon nyújtani a lakossága számára. Ez az érdekeltség nyilvánvalóan meg fog maradni, de nem az a cél, hogy még több adóval terheljék meg az egyébként is túladóztatott vállalkozásokat és lakosságot” – mondta Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára 180 percben.
Forrás: hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-29 | | #6892 |
|
|
Megszűnnek a korhatár előtti nyugdíjak
2012. január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam.
Ugyanakkor az 57 éven aluli szolgálati nyugdíjasok csak a nyugdíjemelés mértékével növelt, de a személyi jövedelemadóval (szja) csökkentett összegű ellátást kaphatnak a következő évtől, ha nem mennek vissza dolgozni a rendőrség szenior állományába.
A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről rendelkező kormányjavaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés.
A már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, a fegyvereseknél szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és 2012-től ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak, akik erre jogot szereztek.
A megszüntetés alól kivételt jelent a negyven év szolgálati idővel rendelkező nők nyugdíjkedvezménye, őket továbbra is megilleti az öregségi nyugdíj.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-25 | | #6872 |
|
|
Hírek röviden
- A devizahiteles családok védelmében december elsejétől újra bevezeti a Kormány a kilakoltatási moratóriumot, március végéig senkit nem lehet otthonából kilakoltatni.
- Már eldőlt, hogy mely feladatok maradnak az önkormányzatoknál, és milyen hatásköröket vesznek át a kormányhivatalok, az erről szóló jogi szabályozás 2013 januárjában lép hatályba.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-23 | | #6862 |
|
|
A közös szükségletek fedezéséhez való külön hozzájárulásról
Elérhető a T/5005 számú törvényjavaslat Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezéseiről
A törvényjavaslat 28. cikk (1) bekezdése alapján mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntéséből az állam által teljesítendő olyan fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra előzetesen meghatározott összeg nem elegendő, és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetésről szóló törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható, tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az e kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani.
A Javaslat indokolása szerint, ha az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bíróság a döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben e célra meghatározott összeg nem elegendő — és a hiányzó összeg a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás követelményének sérelme nélkül a központi költségvetési törvényben más célra meghatározott összeg terhére sem pótolható —, a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulást kell megállapítani. E hozzájárulásnak tartalmában és elnevezésében is kizárólag és kifejezetten az érintett jogalkalmazói döntésből fakadó fizetési kötelezettség teljesítéséhez kell kapcsolódnia. A Javaslatból nem következik, hogy a hozzájárulás megállapításának és beszedésének a fizetési kötelezettség teljesítése előtt kell megtörténnie. A rendelkezés addig alkalmazandó, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-22 | | #6852 |
|
|
Megjelent a T/5003 számú törvényjavaslat a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
A közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény (a továbbiakban: Kttv.) hatálybalépésével indokoltnak tűnik megalkotni a Kttv.-ben meghatározott jogintézményekkel összefüggő átmeneti szabályokat. Továbbá sor kerül a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) hatályon kívül helyezésére. Erre tekintettel indokolt volt azon törvények módosítása, amelyek szakaszszerűen hivatkozták meg a Ktv., illetve a Ktjv. rendelkezéseit.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-22 | | #6842 |
|
|
Közszolgálati életpályát megalapozó új közszolgálati tisztviselői törvényt terjeszt az Országgyűlés elé Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, amely egységes szerkezetbe foglalja a köztisztviselőkre és a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat
Mint ismert, a kormány júniusban döntött a közszolgálati életpályák összehangolásáról, majd októberben megtárgyalta és a további jogalkotási munka alapjául elfogadta a Kormányzati Személyzeti Stratégiát.
A parlament elé benyújtott javaslat a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek kormányzati szolgálati jogviszonyára, továbbá az autonóm szerveknél, illetve a helyi önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők közszolgálati jogviszonyára terjed ki. A Rendőrségnél, a büntetés-végrehajtásnál és a katasztrófavédelem szerveinél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre szintén e törvény szabályait kell alkalmazni. Emellett a szakmai állami vezetők (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) és a jegyző jogállása is az új törvényben kerül szabályozásra.
A törvényjavaslat - fő szabályként - 2012. március 1-jén lép hatályba, így kellő felkészülési idő áll rendelkezésre a jogalkalmazók számára.
Jelentősebb új szabályok:
- átalakul a teljesítményértékelés rendszere;
- a rugalmasság érdekében megszűnik az ügykezelők illetménytáblája, a továbbiakban a munkáltató a garantált bérminimum, illetve az illetményalap hatszorosa körüli mértékben (kb. 230 ezer forintban) meghatározott felső korlát keretei között állapítja meg az illetmény összegét, figyelembe véve a szolgálatban eltöltött időt is;
- a munkaköri pótlék megállapításának lehetősége lépést tesz a munkakör-alapú rendszerre való áttérés irányába; bevezetésére 2012. július 1-jétől kerül sor a minisztériumokban (fontos, hogy ehhez többletforrás nem szükséges);
- a törvényjavaslat rögzíti a kormánytisztviselői hivatásetikai alapelveket és kötelezettségeket is. A vezetőkkel szemben támasztott további alapelvek, a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése, a számonkérési kötelezettség.
- A törvényjavaslat átalakítja az érdekegyeztetés rendszerét, ennek keretében egyrészt létrehozza az állami közszolgálat szakmai kamaráját, a Magyar Kormánytisztviselői Kart, másrészt a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumot.
Magyar Kormánytisztviselői Kar.
A Kar létrehozásának célja, olyan közös értékalapú egységes hivatásrend létrehozása, amely hozzájárul a közigazgatás működése iránti állampolgári bizalom megerősödéséhez. A tagság kötelező. A Kar a feladatait, hatásköreit, valamint kötelezettségeit, jogait a törvénytervezet keretei között és a belső szabályozás szerint kialakított önigazgatási rendszerében gyakorolja. Hatásköre a kormánytisztviselői hivatás gyakorlásával összefüggő ügyekben az érdekképviselet, a kormánytisztviselői kar tekintélyének védelme, konzultáció a kormánytisztviselők foglalkoztatását és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló jogszabályok megalkotásában, etikai eljárás lefolytatása, díj alapítása, szakmai konferenciák szervezése, valamint tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatások nyújtása. A Kar állami felügyeletét az ügyészség látja el.
Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum
A központi érdekegyeztetés eddigi két fóruma egységesítésre kerül és Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum (KÉF) néven működik a közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselők érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-22 | | #6832 |
|
|
Adók és illetékek egyes változásai
Illetékek
Az igazgatási illeték 2200 forintról 3000 forintra nő. A peres eljárás illetéke 10 000 és 1 500 000 forint közé változik. A válóper, valamint a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti eljárás illetéke 30 000 forint lesz.
Eva
A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.
Az eva körből 2012-től kilépő vállalkozások az eddigi szabályok szerint 2013. június 30-ig nem kellett volna társaságiadó-előleget fizetniük, ezt az előírást most módosították.
Adótehert növelő kisebb lépések
- a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások után 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás bevezetése,
- kikerül a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások köréből az internetszolgáltatás munkáltató által megtérített díja,
- a termőfölddel spekulálókra 48 százalékos személyi jövedelemadó kivetése,
- bírósági és más tételes illetékek emelése,
- egyéni és társas vállalkozók egészségbiztosítási járulékának alapja a minimálbér másfélszerese lesz a minimálbér helyett,
- a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka havi 5100 forintról 6390 forintra nő,
- a fuvarozók gázolajjövedékiadó-kedvezménye literenként 19,5 forintról 17 forintra esik,
- adóbírságok emelkednek, az adóhatóság jobban figyelemmel követi a nem tiszta múltú adózók cégalapítását,
- 25 százalékos pornóadó bevezetése,
- a kommunális adó 12 ezerről 17 ezer forintra nőhet éves szinten,
- a bioetanol jövedéki adója literneként 40-ről 70 forintra nő.
Teherkönnyítő lépések
- 300 ezerről 450 ezer forintra nő a kedvezményesen adózó, a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt jövedelem,
- a házi sör- és pezsgőkészítés évi 1000 literig adómentes lesz,
- a végtörlesztéshez a cég által a munkavállalónak adott támogatás, kölcsön adómentes lesz.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-16 | | #6822 |
|
|
Köznevelési törvényjavaslat egyes tervezett rendelkezései
- Köznevelési intézmény vezetője
A köznevelési intézmény működéséért az intézmény vezetője felel. Az intézményrendszer irányítása és fenntartása főszabály szerint a kormányhivatalokon keresztül az állam feladata.
Ennek megfelelően az állami köznevelési intézmények vezetőinek kinevezése is az állam feladata. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére tekintettel az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, de az állam – az oktatásért felelős miniszter által – ez esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül.
Az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény vezetőjének megbízásához az oktatásért felelős miniszter egyetértésére van szükség, de ezt csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
Az intézményvezető személyes felelősséggel tartozik a köznevelési intézmény valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért.
- Köznevelési intézmény fenntartása
Az intézményrendszer fenntartója főszabály szerint az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére tekintettel az állam határozott időre köznevelési szerződés útján átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak. Az állam ez esetben is érvényesíti jogait az igazgatók kinevezésén keresztül.
Az óvodai nevelésről továbbra is a települési önkormányzat gondoskodik.
A nem állami (egyházi és magán) intézményrendszer működésének minőségét az állam szabályozással és ellenőrzéssel biztosítja. Amennyiben a kormányhivatal, vagy óvoda esetén a települési önkormányzat vallási, világnézeti szempontból elkötelezett nevelési, nevelési-oktatási intézmény fenntartójával köznevelési szerződést köt, a megállapodás megkötése nem mentesíti a feladat-ellátási kötelezettsége alól azon gyermekek tekintetében sem, akiknek a szülei nem akarják vallási, világnézetileg elkötelezett iskolába járatni gyermeküket.
A kormányhivatal feladat-ellátási, intézményhálózat-m¬űködtetési és köznevelés-fejlesztési tervet készít a köznevelési feladatok megszervezéséhez szükséges döntései előkészítésére.
A fejlesztési terv elkészítésekor a kormányhivatal kikéri a megye területén mű¬ködő helyi önkormányzatok véleményét.
- A köznevelési rendszer finanszírozása
A köznevelési intézmények mű¬ködését a központi költségvetés, a fenntartók hozzájárulása, az intézmények saját bevétele, valamint az ellátottak térítési díjai biztosítják.
A központi költségvetési előirányzat biztosítja a nem állami szerv által fenntartott köznevelési intézmény m¬űködéséhez szükséges, a pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkabérét és annak járulékait.
Állami fenntartású intézmény esetén a további dologi kiadások is nyilvánvalóan közvetlenül a központi költségvetést terhelik. Ennek törvényben történő kimondása azonban szükségtelen, mivel evidencia.
Az egyházi, valamint a nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartók nevelési, oktatási feladatellátása során a központi költségvetési finanszírozás az állami fenntartású intézményekre vonatkozó általános szabályok alapján történik, az állami fenntartású intézményekkel azonos mértékben.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-15 | | #6812 |
|
|
Több törvényjavaslatot is tárgyal a héten az Országgyűlés
Az Országgyűlés e heti ötnapos ülése során dönthet a megyei önkormányzati intézmények államosításáról, tárgyalja többek között az új köznevelési törvényjavaslatot, az önkormányzatokról szóló sarkalatos javaslatot és megkezdődik a civil szervezetekről szóló törvényjavaslat vitája is.
A képviselők szavaznak a módosító indítványokról a jövő évi adótörvényekkel kapcsolatban, így döntenek többek között az eváról is. Több más javaslathoz kapcsolódó módosító indítványokról is szavaz a Ház, ezek az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló javaslat, a mozgóképről szóló javaslat, illetve az ügyészségről és a bíróságokról szóló jogszabályokat magába foglaló igazságügyi reform.
Kedden nyolcórás időkeretben, általános vita keretében kezdi meg az Országgyűlés a köznevelési törvény tervezetének tárgyalását, mely 16 évre csökkentené a jelenlegi 18-ról a tankötelezettség felső korhatárát. Kedden kezdődik meg az egyesülési jogról és a civil szervezetek működéséről, támogatásáról szóló sarkalatos törvényjavaslat általános vitája is, majd részletes vita lesz a népszavazásról szóló sarkalatos törvénytervezetről, illetve a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényjavaslatról.
Szerdán három javaslat általános vitáját tartják meg. Ezek az újabb bürokráciacsökkentést biztosító közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényjavaslat, az egyes egészségügyi törvények módosítását kezdeményező javaslat, illetve a szellemi tulajdonról szóló törvénymódosítási javaslat.
Csütörtökön megkezdődik a lakáshitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelőről szóló javaslat tárgyalása. A javaslat szerint az Eszközkezelő megvásárolná a rászoruló hiteladósok ingatlanát biztosítva, hogy bérleti díj ellenében továbbra is ott lakhassanak. Majd szintén csütörtökön a 2012. évi költségvetés tervezetéhez benyújtott 486 módosító javaslatról tárgyalnak a képviselők tíz órán át részletes vita keretében.
Pénteken a Ház megkezdi a helyi önkormányzatokról szóló sarkalatos javaslat tárgyalását az általános vitával, tíz órás időkeretben. A javaslat szerint a kétezernél kevesebb lakosú településeken nem működhetne önálló önkormányzati hivatal. Pénteken a szabálysértési törvény módosításáról is vitáznak majd a képviselők, mely szerint az elkövetők felelősségre vonásának lehetőleg még a helyszínen meg kellene történnie, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül. A javaslat szerint lehetőség lesz az elkövető meghallgatása nélküli határozathozatalra is, ha egyértelmű a tettenérés.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-14 | | #6802 |
|
|
- Megjelent a T/4916 számú törvényjavaslat a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról.
A törvényjavaslat célkitűzése a civil és egyéb szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásrend felülvizsgálata.
A törvényjavaslat 2012. június 30. naptól megteremti az egyszerűsített eljárás lehetőségét.
- Megjelent a T/4918 számú törvényjavaslat a bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról.
A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosítja a bírósági végrehajtási eljárási határidőkre, az eljárási folyamatra, a végrehajtási értékesítésekre és végrehajtási költségekre vonatkozó törvényi szabályokat.
A tervezett változtatások közül kiemelendő az ingóságok és ingatlanok árverésére vonatkozó szabályozás továbbfejlesztése. A javaslat szélesebb körben teszi kötelezővé az ingóságok elektronikus árverését, ingatlanok esetében pedig kizárólagosan elektronikus árverésre kerül sor. A vevők szélesebb körű tájékoztatása érdekében bővül az értékesítésre kerülő vagyontárgyakról közzéteendő adatok köre. A tervezet rögzít bizonyos, az árverésekkel kapcsolatos visszaélésszerű magatartások megelőzésére szolgáló rendelkezéseket és lerövidíti az eljárások végleges lezárását késleltető jogorvoslati eljárásokat.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-14 | | #6792 |
|
|
Megjelent a T/4922 törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról. Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-08 | | #6772 |
|
|
Megjelent a 2011. évi CXL. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
"1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 58. § (1) bekezdése helyébe a kővetkező rendelkezés lép:
(1) A pótszabadság a közalkalmazottat alapszabadságán felül - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivételekkel - egyszerre többféle jogcímen is megilleti.
2. § A Kjt. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
(3) A munkakör és a beosztás [57. § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
3. § Ez a törvény 2012. január 1. napján lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti."
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-08 | | #6762 |
|
|
Hamarosan elfogadásra kerül a T/4866 számú törvényjavaslat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Jelentős változás, hogy nem működő, illetve megszűnt civil szervezeteket a bíróság törli a nyilvántartásából. Ezt szolgálja a csőd-, a felszámolási-, valamint a végelszámolási eljárás rendelkezéseinek – a gazdasági társaságok analógiájára – civil szervezetekre való alkalmazása is.
A csőd- és felszámolási eljárások, valamint a végelszámolás civil szervezet-specifikus alkalmazásával rendeződik a szervezetek tartozási problémáinak kezelése, valamint szabályozva lesznek a szervezetek megszűnése esetén lefolytatandó eljárások.
A civil szervezet definíciója kérdésében jelenleg nincs általánosan elfogadott, jogszabályban rögzített meghatározás; értelmezési kerete különböző körülményektől függően változik. A jogalkalmazási, jogértelmezési problémák, valamint a civil szféra részéről erőteljesen megfogalmazódott igények alapján, a törvény új gyűjtőfogalmat, a civil szervezet fogalmát vezeti be a jogrendszerbe.
A civil szervezet fogalmának definíciós tisztázása lehetőséget ad arra, hogy az alulról jövő kezdeményezéseken alapuló szervezeteket lehatárolja az e fogalomtól alapjaiban különböző szervezetektől, úgymint például a köztestülettől, illetve a közalapítványtól.
A törvény átfogóan szabályozza a civil szervezeti formák működésére vonatkozó szabályokat. Szabályozza továbbá a civil szervezetek megszűnését, gazdálkodását, valamint rögzíti a civil szervezetekre vonatkozó egyes, speciális nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályokat.
Az átláthatóság és a könnyebb alkalmazhatóság érdekében, a civil szervezetek gazdasági életének szabályaival együtt, a könyvvezetési és beszámolási szabályok is ebben a törvényben, egységes szerkezetbe foglalva jelennek meg.
Az indokolás szerint a közhasznúság fogalmának, törvényi feltételeinek újragondolása is szükségessé vált az elmúlt évek során, ezért a közhasznúsági kategóriák pontos lehatárolása, új tartalommal való feltöltése időszerű.
A törvény egyik legfontosabb – közhasznúságra vonatkozó – újítása a minősítés egyfokozatúvá tétele. Ennek oka az, hogy a kétfokozatú rendszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, mivel a fokozatok közötti tartalmi eltérés minimális lett, a határok és a kedvezmények körében fennálló különbségek elmosódtak. A törvény célja, hogy az eredeti elképzeléseknek megfelelően, tényleges tartalommal töltse meg a közhasznúság fogalmát.
Az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében a törvény meghatározza a közhasznú tevékenység céljának fogalmát, valamint a közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges feltételeket.
A közhasznú szervezetek nyilvános és ellenőrzött működési garanciáinak megteremtése érdekében e szervezeteknek a közhiteles nyilvántartást vezető szervnél letétbe kell helyezniük közhasznúsági mellékletüket és számviteli beszámolójukat. A közhasznú jogállás megőrzése szempontjából elengedhetetlen, hogy a szervezet által letétbe helyezett melléklet és beszámoló adatai megfeleljenek a törvényben előírt feltételeknek.
Amennyiben az említett feltételek nem teljesülnek, úgy a közhiteles nyilvántartást vezető szerv a közhasznú jogállást hivatalból, azonnali hatállyal megszünteti.
A civil szervezetek működésének szakmai támogatása, fenntarthatóságuk erősítése, valamint a támogatások szabályszerű felhasználásának elősegítése érdekében a törvény Civil Információs Centrumokat hoz létre.
A törvénnyel létrehozandó Nemzeti Együttműködési Alap, a 2012-es költségvetési évtől kezdődően a bejegyzett civil szervezetek számára működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés, illetve a Kárpát-medencében kifejtett civil társadalmi aktivitás támogatására költségvetési forrásokat biztosít.
A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 2012. január 1-jén hatályát veszti.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény a törvényjavaslat elfogadását követően, annak kihirdetését követő nyolcadik napon hatályát veszti.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-06 | | #6752 |
|
|
Megjelent a T/4864 számú törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról.
- Finanszírozás
A törvényjavaslat alapján az önkormányzati kötelező feladatok ellátásához a központi költségvetés feladatfinanszírozás rendszerén keresztül járul hozzá. A feladatfinanszírozási rendszer célja, hogy az önkormányzatok kötelező feladatainak – szakmai jogszabályok által meghatározott feltételek szerinti – ellátásához szükséges működési kiadások fedezete rendelkezésre álljon.
A feladatfinanszírozás rendszerében az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter – az ágazati miniszterrel egyeztetett tartalommal – meghatározza az önkormányzati feladat ellátásának kiadási szükségletét és ennek megfelelően kerül meghatározásra az egyes önkormányzatok költségvetési támogatása. (Így például a közös önkormányzati hivatalok esetében is irányadó, hogy a költségvetés által finanszírozott létszámkerettől csak akkor lehet eltérni, ha ennek fedezetét - az érintett önkormányzatok - kizárólag saját bevételükből meg tudják oldani.)
A törvényjavaslat indokolása szerint a feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását. (Ez a mondat vélhetően arra utal, hogy a települések esetében a finanszírozási rendszer figyelembe veszi a települések helyi "adóerőképességét".)
Az állam által prioritásként kezelt, önként vállalt feladatok finanszírozásához is biztosítható állami támogatás.
A Javaslat továbbra is biztosítja annak lehetőségét, hogy az önkormányzatok működőképességük megőrzése érdekében jogszabályban meghatározott módon kiegészítő támogatásban részesüljenek.
- Közös hivatalok
A Javaslat szerint közös hivatal létrehozása minden 2000 fő állandó lakosságszámot meg nem haladó települések számára kötelező lesz, azt azonban maguk választhatják meg, hogy a járáson belül kivel/kikkel társulnak. (A járási egység figyelembevételével biztosítható az egységes közigazgatási rendszer, az önkormányzati és az államigazgatási szervek zavartalan együttműködése – jogorvoslati fórum rendszer, statisztikai adatszolgáltatás.)
Közös önkormányzati hivatalt azok a járáson belüli települési önkormányzatok hoznak létre, melyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól és a települések lakosságszáma nem haladja meg a 2000 főt. A járáson belüli városi önkormányzat, valamint a 2000 fő lakosságszámot meghaladó települések képviselő-testületei nem tagadhatják meg a közös hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését. További szabály, hogy legalább 2000 fő összlakosságszámnak vagy legalább hét településnek meg kell lennie a közös hivatal megalakításakor.
A kizárólag községi önkormányzatok által létrehozott közös hivatal létszámát az érintett települések a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban állapítják meg. Ha a közös hivatalt működtető települések egyike város, a közös hivatal létszámát a város képviselő-testülete állapítja meg. Mindkét esetben a költségvetés által finanszírozott létszámkerettől csak akkor lehet eltérni, ha ennek fedezetét kizárólag saját bevételükből meg tudják oldani.
Közös hivatalt alakítani, megszüntetni, ahhoz csatlakozni, abból kiválni önkormányzati ciklusonként csak egyszer, az általános helyhatósági választásokat követő 60 napon belül lehet. A Javaslat rögzíti, hogy ha az érintett képviselő-testületek a megállapodást hatvan napon belül nem kötik meg, vagy valamely település a közös hivatalhoz nem tud csatlakozni, a kormányhivatal vezetője dönt a hivatali feladatok ellátásnak módjáról, illetve a megállapodás pótlásáról.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-04 | | #6732 |
|
|
Hírek röviden
- Rövidebb ügyintézési határidő, gyorsabb hatósági eljárások, több elektronikus ügyintézési lehetőség: ezeket célozza meg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény módosítása, amelyről szóló javaslatot a Kormány szerdai ülésén fogadta el.
Változtatás például, hogy az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt ezt követően csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, illetve az is, hogy az eljárási kódex – a hatályos szabályozás logikáját megfordítva – általánosan a „hallgatás-beleegyezés” szabályának alkalmazását írja elő arra az esetre, ha a hatóság vagy a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem hoz döntést, illetve nem ad ki állásfoglalást.
A közigazgatási eljárási kódexet érintő változások – néhány kivételtől eltekintve – 2012. február 1-jén lépnek hatályba. A javaslat többek között a hátósági eljárások időbeni lefolytatását ösztönzi, hogy a jövőben az ügyfeleknek ne származzon hátránya az időhúzásból.
- A Kormány elfogadta az önkormányzati törvény tervezetét
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-03 | | #6722 |
|
|
- Megjelent a T/4831 számú törvényjavaslat az otthonvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
A Javaslat elsődleges célja, hogy pontosítsa a Központi Hitelinformációs Rendszerhez kapcsolódó adatkezelési, tájékoztatási szabályokat, hosszabb időt biztosítson az adatok feltöltésére, egyszerűsítse a nyilatkozattételi szabályokat, valamint a kedvezményes végtörlesztés igénybevételének lehetőségét kiterjessze a deviza alapú lakóingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésre. Ezen felül a gyakorlati tapasztalatok okán a Javaslat egyértelműsíti a végtörlesztéshez kapcsolódó tájékoztatási, valamint zálogjog törlésére vonatkozó szabályokat.
A javaslat célja továbbá, hogy egyértelmű, egységes szabályozást teremtsen a végtörlesztés tekintetében, kiküszöbölve a gyakorlatban előforduló visszaéléseket és félreértéseket. A javaslat kiterjeszti a végtörlesztés lehetőségét a lízing-szerződéssel rendelkező fogyasztókra, illetve egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés az úgynevezett kombinált szerződésekre is alkalmazandó. A javaslat pontosítja továbbá a lakóingatlan fogalmát is a gyakorlati problémák elkerülése céljából.
- Megjelent a T/4832 számú törvényjavaslat a kölcsönök kamatai és a teljes hiteldíjmutató korlátozása, valamint az átlátható árazás biztosítása érdekében az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
A Javaslat korlátot állít a kölcsönök után felszámítható kamatok, költségek elé kimondva, hogy a magánszemélyek egymás közötti ügyeleteiben alkalmazott kamat, valamint a pénzügyi intézmények hiteleinél a fogyasztó által fizetendő kamatot és egyéb költségeket is tartalmazó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a törvényben meghatározott értéket.
A Javaslat további célja a jelzáloghitelek árazásának átláthatóbbá tétele. Az árazás új szabályai lehetővé teszik, hogy az ügyfelek megalapozott döntést tudjanak hozni hitelfelvételnél a pénzügyi intézmények különböző hiteltermékeinek összehasonításával.
A Javaslat így például rögzíti, hogyha jogszabály másként nem rendelkezik, a felszámítható kamat, illetve késedelmi kamat mértéke magánszemélyek egymás közötti ügyleteiben legfeljebb 24 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot. A kamatkikötés e mértéket meghaladó részében semmis. Az e mértéket meghaladó szerződéses kikötés azonban önmagában nem teszi az egész szerződést semmissé, a semmisség kizárólag a kamatnak a maximum értéket meghaladó részében következik be.
A korlátozó rendelkezéseket a Javaslat hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
A Javaslat korlátozza a pénzügyi intézmények által fogyasztónak nyújtott kölcsönök teljes hiteldíj mutatóját oly módon, hogy a teljes hiteldíj mutató legfeljebb 24 százalékponttal haladhatja meg a jegybanki alapkamatot. Kivételt jelentenek ugyanakkor a magasabb kockázatú és magasabb költségekkel járó áruhitelek, hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó kölcsönök, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönök, amelyeknél a teljes hiteldíj mutató maximális értékére a Javasat magasabb korlátot határoz meg.
A korlátozó rendelkezéseket a Javaslat hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
A Javaslat alapján az új jelzáloghitelek nyújtásánál a pénzügyi intézménynek a kamatot vagy referencia-kamatlábhoz kell kötnie, vagy hosszabb időre, legalább három évre rögzítenie kell.
Állami támogatással nyújtott lakáscélú hitelek esetén a kamat meghatározásának szabályait a támogatásról szóló kormányrendeletek tartalmazzák.
Kamaton kívül más rendszeresen fizetendő költséget a hitelező nem számíthat fel az ügyfél szerződésnek megfelelő teljesítése esetén.
A Javaslat meghatározza a referenciához kötött hitelkamat esetén figyelembe vehető, a hitelezőtől független referencia-kamatlábak körét. Referencia árazás esetén a felárat a pénzügyi intézmény csak a hitelkockázat változása esetén módosíthatja a jogszabályban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén.
Hosszú kamatperiódusra rögzített kamattal nyújtott kölcsönök esetén az új kamatperiódust megelőzően legalább kilencven nappal értesíteni kell az ügyfeleket a kamat új mértékéről annak érdekében, hogy az adósnak elegendő idő álljon rendelkezésére egy esetleges hitelkiváltáshoz. Az ügyfél minden kamatperiódus végén jogosult a szerződés díjmentes felmondására, így az új kamat ismeretében költségmentesen előtörlesztheti a hitelét. A korábban nyújtott egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű hitelek esetén, amennyiben nem felelnek meg az új árazási szabályoknak, az ügyfelek meghatározott ideig módosíthatják vagy kiválthatják más hitelezőtől felvett új hitellel módosítási, illetve előtörlesztési díj fizetése nélkül.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-02 | | #6702 |
|
|
Néhány gondolat az új Munka Törvénykönyvéről
A hatályos Mt. megoldásához képest alapvető eltérés, hogy a Javaslat nem célozza az egyenlő bánásmódra, illetve az esélyegyenlőségre vonatkozó európai uniós jogi aktusok átvételét, mivel ezt a jogalkotási célt a magyar jogrendszerben a 2003. évi CXXV. törvény (Ebtv.) valósítja meg. Az Ebtv. – hasonlóan az eddigi rendszertani megoldáshoz – az Mt. háttérjogszabálya, amelyet a Javaslat által szabályozott jogviszonyokban is alkalmazni kell. A Javaslat emellett figyelemmel van a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) keretében létrejött olyan egyezményekre, amelyekhez Magyarország csatlakozott.
A Javaslat nem tartalmaz rendelkezést az ún. országos érdekegyeztetés tárgyában.
Ennek hivatalos indokolása az, hogy erre vonatkozóan külön törvény lépett hatályba előbb 2009-ben és a jogalkotó 2011-ben a tárgykör újabb törvényi rendezését valósította meg. A Javaslat megoldásának elvi (kormányzati) indoka az, hogy az érdekegyeztetés körébe tartozó alapvetően közjogi természetű joganyag idegen a magánmunkajog szabályozási tárgyától (a munkaviszony szabályaitól, illetve a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek egymáshoz való viszonyainak és a munkaviszonyt érintő megállapodásainak rendezésétől).
Noha a Javaslat a – a közszolgálati jogviszonyoktól eltekintve – a függő munka jogviszonyának (a munkaviszonynak) teljes körű szabályozására törekszik és e körben hatálya kiterjed az ún. atipikus jogviszonyokra is, nem zárható ki egyes gazdasági ágazatok, illetve szakmák tekintetében (például a közlekedési, egészségügyi, oktatási ágazatban, illetve alágazatokban) a munkaviszonyra vonatkozó külön törvényi szabályozás. Ilyen szabályok a Javaslat készítésekor is hatályosak a munkajog rendszerében és ezt megoldást a Javaslat továbbra sem kívánja megszüntetni. A Javaslat (általában) mellőzi az ilyen külön törvényekre vonatkozó, a hazai jogalkotásban egyébként szokásos utalásokat, mivel ezeket rendszertanilag szükségtelennek ítéli.
A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének intézményei körében a Javaslat több tekintetben változtatja meg a munkajogunkban az elmúlt két évtizedben kialakult rendszert. A javaslat részben megszünteti az ún. felmondási tilalmak rendszerét.
A javaslat szerint nem fenntartható a munkaviszony jogellenes megszüntetése jogkövetkezményeinek a hatályos Mt. alapján kialakult alkalmazása sem.
A Javaslat új szemléletű szabályozást tartalmaz a határozott időre létesített munkaviszony megszüntetése, illetve a munkaviszony azonnali hatályú megszüntethetősége körében is.
Míg a Javaslat a szakszervezet jogállásának általános szabályozása körében (az Alaptörvény kereti között) nem hoz újdonságot a korábbi szabályozáshoz képest, addig alapvetően változtatja meg a szakszervezet ún. munkahelyi szervének (a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetnek) a helyzetét, illetve a munkáltató e tekintetben érvényesülő kötelezettségeit.
E változások köréből a jogpolitikai felfogás alapvető változását tükrözi a szakszerveteket megillető munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltása törvényi kötelezettségének megszüntetése, valamint az ún. szakszervezeti vétó intézményének felszámolása. A Javaslat az előbbi jogintézményt nem tartja összeegyeztethetőnek a nemzetközi munkajogi normákkal és a felek egymással szembeni függetlensége követelményével sem.
A Javaslat felfogása szerint a munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltásának törvényi előírása sérti az állammal szembeni azt a jogállami követelményt is, hogy az az érdekképviseletek viszonyában semleges magatartásra köteles. A szakszervezeti vétó (kifogás) intézményét a Javaslat nem kívánja a továbbiakban fenntartani. A Javaslat ugyanakkor nem zárja ki a kollektív szerződéses megállapodások - e körben korlátozás nélküli - lehetőségeit. A szabályozás új megközelítésben tartja fenn a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét azzal, hogy az illeszkedik az új felmondásvédelmi intézményrendszerbe.
A kollektív szerződésre vonatkozó szabályozás kialakításában a Javaslat szemléletét az határozza meg, hogy a legkevésbé korlátozza a felek ún. kollektív autonómiáját, azaz egymáshoz fűződő viszonyuk rendezését és a munkaviszonyok szabályozását.
A munkaügyi viták szabályozása körében a Javaslat a munkajogi igények érvényesítésének rendjét állapítja meg, szemben a korábban alkalmazott megoldással, amely az ún. munkaügyi jogviták szabályozására irányult. A munkajogi igények érvényesítésének rendjét a Javaslat elsősorban a kialakult bírói gyakorlatra figyelemmel határozza meg. Új elem a Javaslatban az, hogy a kizárólag kollektív szerződéses jogcímen fennálló munkavállalói igények esetében lehetővé teszi az igényérvényesítésnek a törvényben kialakított szabályaitól való eltérést (például az elévülési idő rövidítését) is.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-11-02 | | #6692 |
|
|
Változások a bírósági szervezetben
A vonatkozó törvényjavaslatok és az Alaptörvény szerint a bírósági szervezet a jövőben is négyszintű lesz: megmarad a helyi szint járásbíróságnak nevezve, a megyei bírósági szint törvényszéknek nevezve, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság, azaz a Kúria. Ezeken túl a bírósági szervezeten belül Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság működik különbíróságként.
A legfőbb bírói szerv, a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a Köztársasági Elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. A Kúria elnöke a bíróság szakmai vezetéséért lesz felelős, a bíróságok központi igazgatásáért pedig az Országos Bírósági Hivatal elnöke, akit szintén a bírák közül az Országgyűlés választ 9 évre.
Az igazgatás ellenőrzésére pedig egy bírói testület lesz hivatott. Ezáltal a szakmai vezetés a Kúriára, az igazgatási vezetés pedig az Országos Bírósági Hivatal elnökére fog tartozni. A bírák jogállásával kapcsolatban kiemelendő az, hogy az Alaptörvény szerint bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte; a bíró szolgálati jogviszonya pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
Nagyobb szerepet kap a jövőben a bírói munkában a mobilitás: olyan szakemberek is dolgoznak majd a bírói karban, akik egy-egy régió, bíróság ügyhátralékát, rendkívüli ügyterhét dolgozzák fel.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-25 | | #6672 |
|
|
A kormány módosítja a jogi szakvizsgáról szóló mintegy húsz éves IM rendeletet. (Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van, ezért annak tartalma változhat.)
A változtatás célja, hogy a jogászok a meghatározott gyakorlati idő megszerzését követően gyakorlati szaktudásukról és jogalkalmazási készségükről objektív keretek között, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjaira koncentráló módon, átfogó jelleggel adhassanak számot.
A jogi szakvizsga továbbra is egységes rendszerű lesz, azonban a jelenlegi egy írásbeli részvizsga és három szóbeli vizsga rendje felcserélődik: három írásbeli vizsgára kerül sor, illetve egy általános szóbeli vizsgán kell majd megfelelni a jelölteknek.
Eddig csak a hároméves gyakorlat végeztével lehetett jelentkezni az írásbeli vizsgákra, a tervezet szerint erre már a hároméves gyakorlat második évének befejeztével lehetőség lesz. Így a harmadik évben letehetők majd az írásbeli vizsgák és csak a szóbeli vizsga esetében kell megvárni, hogy a hároméves gyakorlati időszak véget érjen.
A tervezet szerint az új rendszer több ponton rugalmasabb lesz, nagyobb választási lehetőséget adva a jelölteknek. A három írásbeli vizsgatárgy esetén kettő kötelező, a harmadik vizsga viszont kötelezően választható lesz, azaz a jelölt határozhatja majd meg, hogy két vizsga közül harmadikként melyiket választja. A jelölt dönthet arról is, hogy a szóbeli vizsgáját milyen hivatásrendi bizottság előtt (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői vagy közigazgatási) szeretné letenni.
A rendelet 2012. január 1-vel lép hatályba, de még további egy évig, tehát 2013. január 1-ig mindkét vizsgarendszerben lehet majd vizsgázni.
A tervezet meghatározza továbbá a jogi szakvizsgára történő jelentkezés módját, a szakvizsga lefolytatásának rendjét, az egyes vizsgarészeket, a szakvizsgázással kapcsolatos részletszabályokat (pl. vizsgadíj befizetése, vizsgaismétlés, a vizsgahalasztásának és kimentés szabályai, a vizsgán szerezhető érdemjegyek, a vizsgázó korábban megszerzett végzettsége elismertethetőségének lehetősége) valamint a vizsgáztatásban közreműködő bizottságok felépítését és működésének szabályait.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-25 | | #6662 |
|
|
Megyei önkormányzatok vagyonának átadása
- Milyen vagyont kell érteni az átvett vagyon fogalma alatt?
Átvett vagyon fogalma alatt a teljes vagyont érteni kell.
- Milyen vagyon lehet kivétel?
Az átadásra nem kerülő vagyonelemeket a törvényi kivételek szabályozzák. Az állami tulajdonba vétel kivételeinek meghatározása a megyei önkormányzat és az állam közötti külön megállapodás hatáskörébe kerül. A külön megállapodás megkötésének szabályait a Kormány külön rendeletben szabályozza.
- A jogszabályok mellett milyen megállapodások lesznek az irányadók?
A miniszterelnök és a megyei közgyűlés elnöke, MNV Zrt., a kormánymegbízottak és a megyei közgyűlés elnöke között megkötendő átadás-átvételi megállapodás, valamint a megyei önkormányzat és az állam között létrejövő, átvett vagyon alóli kivételeket meghatározó megállapodás.
- Ki lesz a vagyonkezelő és intézményfenntartó szerv?
A megyei intézményfenntartó központ, valamint - egészségügyi intézmény esetében - a kijelölt szerv.
- Mi a szerepe az átadás-átvételi bizottságnak?
Önkormányzati és állami szereplők részvételével megalakuló bizottság, amelynek szerepe a koordináció és az előkészítés. Legjelentősebb feladata az átadás-átvételi megállapodás előkészítése.
- Milyen időponttól kerül átadásra a megyei vagyon?
Az intézmények és vagyonelemek átadása-átvétele 2012. január 1. nappal megtörténik. Az átvétel végrehajtására irányuló megállapodás megkötésének elmulasztása nem bír halasztó hatállyal.
Forrás: T/4659 számú törvényjavaslat a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-19 | | #6652 |
|
|
Változik a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény. A törvényjavaslat akként bővíti például az önkormányzatok adóztatási mozgásterét, hogy eltörli az építmény és telekadó adómaximumát. A túladóztatás elkerülési érdekében azonban az adóösszeg nem lehet magasabb az ingatlan forgalmi értékének 3 %-ánál. A törvényjavaslat lehetővé teszi a települési adó levonását a helyi iparűzési adóból. Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-17 | | #6642 |
|
|
Elérhető a T/4663 számú törvényjavaslat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról
A Törvényjavaslat szerint a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2012. január 1-jétől alakulnak át.
Az érintett ellátások a következők: az előrehozott öregségi nyugdíj, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj, a korkedvezményes nyugdíj, a bányásznyugdíj, a művésznyugdíj, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíja, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíja, a korengedményes nyugdíj (a továbbiakban együtt: civil korai nyugdíj), valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának (a továbbiakban együtt: fegyveresek) szolgálati nyugdíja.
Ezek az ellátások 2012. január 1-jétől megszűnnek, a már megállapított ellátásokat korhatár előtti ellátásként, föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén átmeneti bányászjáradékként, illetve fegyveresek esetében szolgálati járandóságként kell továbbfolyósítani, és a jövő évtől ugyanilyen ellátást kell megállapítani azoknak is, akik az ellátásra a jogot már megszerezték. A föld alatt végzett bányászati tevékenység esetén a bányásznyugdíj helyébe lépő átmeneti bányászjáradékra a továbbiakban is lehet jogot szerezni.
A Törvényjavaslat a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíjkedvezményét nem érinti, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék társadalombiztosítási szempontból nem minősül nyugellátásnak, de sok esetben osztja annak sorsát: pl. az ilyen ellátásban részesülő személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultak lesznek.
A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és az átmeneti bányászjáradék mellett a korhatár előtti öregségi nyugdíjakra vonatkozó hatályos szabályokhoz hasonlóan lehet munkát vállalni azzal, hogy a szabályokat fél év felkészülési idő után a 2008. előtt korai nyugdíjba vonult személyekre is alkalmazni kell.
A Törvényjavaslat az átalakítással összefüggésben 50 törvény módosítását vagy hatályon kívül helyezését és 3 kormányrendelet hatályon kívül helyezését tartalmazza, köztük a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.), valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (Hjt.) módosítását.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-14 | | #6622 |
|
|
A megyék vagyonátadásának településeket érintő oldala
- Jelenleg az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 39.§ rendelkezései alapján az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzatot a közigazgatási területén lévő másik önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra elővásárlási jog illeti meg.
- Az a körülmény, hogy a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt dolgot más dolgokkal együttesen kívánja értékesíteni, nem szünteti meg az eladó tulajdonjogát korlátozó elővásárlási jogot az e joggal terhelt dolog tekintetében.
- Meghatározott esetben a cserével vegyes adásvétellel szemben is gyakorolható elővásárlási jog.
- Önkormányzat tulajdonába került műemlék épületre és védett természeti területre az államnak az előbbiekben említett önkormányzatokat megelőző elővásárlási joga van, amelyet a feladatkör szerint érintett miniszter gyakorol.
- Fontos kiemelni és ezért erre a figyelmet felhívni, hogy amennyiben a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél és az, akinek ehhez törvényes érdeke fűződik, a szerződést megtámadhatja.
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-12 | | #6592 |
|
|
Az új önkormányzati törvény (továbbiakban: Törvény) tervezetének átmeneti rendelkezései alapján, annak hatálybalépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületeknek felül kell vizsgálni, és a Törvény rendelkezéseinek megfelelően módosítani szükséges a törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül. A járási társulást e törvény hatálybalépését követő három hónapon belül meg kell alakítani. A Törvény tervezett hatályba léptetésének időpontja - főszabályként - 2012. január 1. nap.
A társulási megállapodást a helyi önkormányzati általános választásokat követő hat hónapon belül felül kell vizsgálni.
Az önkormányzati hivatalt és a közös önkormányzati hivatalt e törvény 81. - 83. §-ának (önkormányzati hivatalok) hatálybalépését (2013. január 1. nap) követő 60 napon belül kell megalakítani.
A Törvény tervezete alapján:
Az Ötv. 32.§ második mondata, 61. § (1) bekezdés; a 61/A. §; a 69-70. §; a 88. § (1) bekezdés b)- d) pont, a 88. § (2)-(4) bekezdés, a 98-99. §; a 115. § (5) bekezdés 2012. január 1-jén hatályát veszíti.
Az Ötv. 1-18. §; a 22-31. §; a 32. § első mondata, a 33.§; a 35 -60. §; a 61. § (2) - (6) bekezdés; a 62-68/D§; a 71-72. §; a 74. § (2)-(3) bekezdés; a 75.-87.§; a 88. § (1) bekezdés a) pont; a 89-97. §; a 101-115. § (4) bekezdés; a 115. § (6) bekezdés 2013. január 1-jén hatályát veszíti.
Az Ötv. a 2014. évi általános önkormányzati választás napján hatályát veszíti.
2013. január 1-jén hatályát veszíti:
a) a Ktv. 30/B. § (13) bekezdés, valamint a 46. § (6)-(8) bekezdés;
b) a területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény,
c) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény,
d) a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény.
A 2014. évi általános önkormányzati választás napján hatályát veszíti
a) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény,
b) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-12 | | #6572 |
|
|
Körjegyzőség helyett közös önkormányzati hivatal, a jegyző munkáltatója a polgármester lesz
Elkészült az új önkormányzati törvény normaszöveg-tervezete, amely számos új elemet tartalmaz.
Változást jelent a tervezet azon rendelkezése is, amely szerint közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli, egymással határos települési önkormányzatok, melyek lakosságszáma nem haladja meg a 3000 főt.
A 3000 fő lakosságszámot meghaladó település is tartozhat közös önkormányzati hivatalhoz.
A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább 3000 fő.
Közös önkormányzati hivatal létrehozásáról, illetve megszüntetéséről az érintett települési önkormányzatok képviselő-testületei az általános önkormányzati választások napját követő 60 napon belül állapodnak meg.
Amennyiben a határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására, vagy ahhoz valamely település nem tud csatlakozni, akkor a fővárosi, megyei kormányhivatal vezetőjének döntése alapján – a határidő lejártát követő hónap első napjával – kell kijelölni. A kijelölés esetén is teljesülnie kell a meghatározott feltételeknek.
Abban az esetben, ha a közös önkormányzati hivatalt működtető települések egyike város, akkor a város a székhelytelepülés. Egyéb esetekben a székhelytelepülést a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok képviselő-testületei határozzák meg.
Amennyiben a közös önkormányzati hivatalt város működteti, úgy a hivatal létszámát a városi önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg.
A községi önkormányzatok által létrehozott közös önkormányzati hivatal létszámát az érintett képviselő-testületek a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban határozzák meg.
A városi, valamint a 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat képviselő-testülete nem tagadhatja meg a közös hivatal létrehozására irányuló megállapodás megkötését, ha azt a vele határos település kezdeményezi.
A közös önkormányzati hivatal létrehozásáról szóló megállapodásban meghatározottak szerint minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
A közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a nem hivatali székhely településeken az ügyfélfogadás a közös önkormányzati hivatal által létrehozott, állandó jelleggel működő kirendeltség, vagy ügyfélszolgálati megbízott személyén keresztül, informatikai hálózat alkalmazásával történjen.
Ugyancsak változás, hogy a tervezet szerint a jegyző munkáltatója a polgármester lesz.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-09 | | #6542 |
|
|
Szerződéses jogviszonyba történő beavatkozás esetei, különös tekintettel a „végtörlesztés” lehetőségére
A Ptk. 226. § (2) bekezdésében írt rendelkezés első fordulatának az a funkciója, hogy a fennálló szerződések szolgáltatási egyensúlyának felborulása esetén az állami beavatkozást társadalmi méretekben lehetővé tegye.
Ugyanennek a beavatkozásnak a lehetősége a Ptk. 241. §-a alapján az egyes-egyedi jogviszonyokban a bíróság részére is adott. Eszerint a bíróság jogosult a szerződést módosítani, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.
A Ptk. 241. §-ához hasonló - általánosabb megfogalmazású - generálklauzula a Ptk. 226. § (2) bekezdésének kivételességi formulája, amelynek alapján jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen megváltoztathatja.
Mind az egyedi jogviszonyok, tehát egy-egy konkrét szerződés tartalmának megváltoztatása, mind pedig a jogviszonyok társadalmi méretű, tehát jogszabály útján történő megváltoztatása csak alkotmányos keretek között történhet meg.
A változtatás alkotmányos garanciája pedig az egyedi jogviszonyok tekintetében a bírói, a jogviszonyok társadalmi méretű megváltoztatása körében pedig az alkotmánybírósági kontroll.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint tehát a kivételességet - amelynek fennállása esetén a meglevő jogviszonyok tartalma jogszabály útján módosítható - éppúgy esetenként, jogszabályonként kell vizsgálni, mint a bírósági szerződésmódosítás alkalmazhatóságát az egyedi jogviszonyokban.
Jogszabályonként külön-külön eldöntendő kérdés tehát az, hogy mikor felel meg a fennálló szerződési kapcsolatokba való állami beavatkozás az Alkotmánynak, illetőleg az előbbi szempontoknak. Ennek eldöntése elsősorban a törvényhozó felelőssége, de a beavatkozás alkotmányosságát az Alkotmánybíróságnak kell eldönti.
Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli. Erre pedig a clausula rebus sic stantibus tételét alkalmazva kerülhet sor.
A már fennálló szerződések tartalmának jogszabály útján való megváltoztatása tehát általában csak akkor kivételes, ha a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, ugyanakkor túlmegy a normális változás kockázatán és a beavatkozás társadalmi méretű igényt elégít ki.
Azt, hogy a Ptk. 226.§ (2) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján a beavatkozás feltételei alkotmányosan fennállnak-e, az Alkotmánybíróság jogosult eldönteni, ugyanúgy, ahogy a konkrét szerződésekben a Ptk. 241. §-a alapján esetenként azt a bíróság is teszi.
Ha ugyanis az állam a polgári jogi jogviszonyokban közvetlenül vesz részt, ezt alkotmányosan csak ugyanolyan feltételek mellett teheti meg, mint amilyen feltételeket az általa kiadott jogszabályokban a polgári jogi jogviszonyok egyéb résztvevői számára megszab (egyenjogúság, mellérendeltség stb.).
Így az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Ptk. 226. § (2) bekezdése alkalmazási feltételei fennállnak, ha a háttérjogviszonyban beállott változások eredményeként a hitelszerződésekben kialakult aránytalanságok a szerződések társadalmi méretű megváltoztatását, a szerződés terheinek a szerződő felek közötti arányosabb elosztását teszik szükségessé.
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság 13/1990. (VI. 18.) AB határozata szerint (ABH 1990, 55.) a szerződési szabadság a piacgazdaság lényegi eleme. A szerződési szabadságot az Alkotmánybíróság e határozatában önálló alkotmányos jogként karakterizálta. Az Alkotmánybíróság felfogásában tehát a szerződési szabadság alkotmányos alapjognak nem tekinthető, hanem az az Alkotmány 9. § (1) bekezdésének kontextusában nyer alkotmányos értéktartalmat. A szerződési szabadság így nem részesül alapjogi védelemben - még lényegi tartalmát illetően is korlátozható - de az Alkotmánybíróság megkívánja a korlátozás alkotmányos indokoltságát (ABH 1991, 159., 378.).
Forrás: 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, 66/1995. (XI. 24.) AB határozat
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-07 | | #6522 |
|
|
Ha a munkavállaló (közalkalmazott) több műszakos munkakörben úgy dolgozik, hogy a műszakbeosztása állandó, a többműszakos munkarend egyik törvényi feltétele - a műszakbeosztás rendszeres váltakozása - hiányában műszakpótlékra nem jogosult [1992. évi XXII. törvény 117. § (1) bek. e) pont, 146. § (2) bek.]. EBH2005. 1345
A közalkalmazottat a havi illetménye a rendes munkaidőben végzett munkájáért illeti meg. Ha a munkakörébe tartozó feladatok ellátása érdekében, a munkáltató tudtával túlmunkát végez, ez a munkavégzés a munkáltató érdekét szolgálja, ezért a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés ellenértékére jogosult [1992. évi XXII. törvény 126. § (1) bek., 147. § (1)-(2) bek.]. EBH2006. 1443
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-10-02 | | #6512 |
|
|
Kivonat a Nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciójából
I. FINANSZÍROZÁS
A köznevelési intézmények működését a központi költségvetési hozzájárulások, a fenntartók hozzájárulása, az intézmények saját bevétele, illetve az ellátottak térítési díjai biztosítják.
A központi költségvetési hozzájárulás összegét az éves költségvetési törvény határozza meg, és tanévre lebontva biztosítja. A központi költségvetés a kormányhivatalok nyilvántartásai alapján biztosítja a köznevelési intézmény működéséhez szükséges, a pedagógusok és egyéb, a pedagógusok munkáját közvetlenül segítő alkalmazottak munkabérét és annak járulékait. Állami fenntartású intézmény esetén a további dologi kiadások is közvetlenül a központi költségvetést terhelik.
Az állami alkalmazottként (állami, önkormányzati fenntartású intézményben) dolgozó pedagógusok létszámának, előmenetelének és bérezésének, valamint a pedagógus munkáját közvetlenül segítő alkalmazottak létszámának és bérezésének megállapítása a kormányhivatal feladata, számukra a megállapított bért a Magyar Államkincstár folyósítja. Az egyéb alkalmazottak bére az intézmény fenntartásának egyéb költségeibe értendő.
A nevelő-oktató munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő, nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak bérelőmenetelét a Kjt. szabályozza.
Az intézményfenntartók biztosítják az intézménynek a működéshez szükséges további (épület-fenntartási, karbantartási, beruházási, eszközbeszerzési) támogatásokat.
További bér-jellegű juttatások csak az állami költségvetéstől független alapítványi forrásból finanszírozhatók, a támogatási összeg 20%-át ilyen esetben a fenntartó köteles egy központi állami alapba befizetni, amelynek a hátrányosabb helyzetben levő köznevelési intézmények közötti felosztásáról az oktatásért felelős államtitkárság rendelkezik.
A köznevelési feladatot ellátó, nem állami, nem önkormányzati, oktatási azonosítóval rendelkező intézmények ugyancsak megkapják a bérek és járulékok összegét a költségvetéstől. Ezek létszámkeretét a megyei (fővárosi) kormányhivatalok állapítják meg. További támogatásra csak kiemelt jelentőségű feladatellátás esetén, az oktatásért felelős miniszterrel kötött egyedi szerződés alapján jogosultak. Csak olyan intézménnyel köthető ilyen szerződés, amely nem szed tandíjat illetve alapítványi támogatást, vagy egyéb, kötelező jellegű hozzájárulást.
Az egyház és egyházi jogi személy, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok által fenntartott köznevelési intézmények kiegészítő támogatását a központi költségvetés biztosítja. A költségvetési hozzájárulás meghatározásánál a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
A köznevelés az állam által térítésmentesen nyújtott közszolgálat. Az térítésmentesen nyújtott közszolgáltatás körét és az ahhoz kapcsolódó térítési díj- illetve tandíjköteles tevékenységek körét a törvény határozza meg.
A tankönyvellátásról az iskola a tankönyvpiac rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint gondoskodik, illetve biztosítja az térítésmentes tankönyvellátást.
A belföldi tanulmányi kirándulásokhoz az iskola térítési díjat szedhet, amelynek mértékével és felhasználásával kapcsolatban a szülői közösség egyetértési jogot gyakorol.
Az intézmények megszervezik a közétkeztetést, figyelembe véve a normatív kedvezményeket szabályozó törvényt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.
II. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK
A budapesti és a kerületi önkormányzatok a köznevelési intézményfenntartás szempontjából települési önkormányzatnak minősülnek.
Valamennyi települési önkormányzat joga és feladata az óvodai ellátásról való gondoskodás.
A 2000 főt meghaladó lakosságú települési önkormányzat a kormányhivatal által készített megyei/fővárosi köznevelési fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban átvállalhatja a fenntartást, azt szerződéssel veheti át az államtól az alábbi feladatot ellátó intézmények esetében:
- általános iskola,
- középiskola,
- alapfokú művészeti iskola,
- kollégium
- többcélú intézmény
- gyógypedagógiai intézmény,
- felnőttoktatás.
Az intézményfenntartás átvállalása a pedagógusok és a pedagógus munkát közvetlenül segítő alkalmazottak bér-jellegű juttatásain felüli intézményfinanszírozás vállalásával jár. Valamennyi, a fejlesztési tervben szereplő, ellátandó feladat, melyet a települési önkormányzat nem képes ellátni, a kormányhivatalokon keresztül ismét teljes állami fenntartásba kerül. Az államtól átvett feladatok esetében az átvételről rendelkező szerződés határozza meg a feladatellátáshoz kapcsolódó infrastruktúra tulajdonviszonyait is.
III. INTÉZMÉNY VEZETÉSE
Az intézményvezetőt − pályázati eljárást követően − állami fenntartású iskolában a nevelőtestület véleményének figyelembevételével, más fenntartó esetén a fenntartó javaslatára a fővárosi, megyei kormányhivatal, középiskolák vezetőit a kormányhivatal előterjesztésére az oktatásért felelős miniszter bízza meg legfeljebb öt évre. Az egyházi és más nem állami, nem önkormányzati fenntartású köznevelési intézmény vezetőjének megbízásához a köznevelési intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal egyetértésére van szükség. A kormányhivatal az egyetértését csak jogszabálysértés esetén tagadhatja meg.
A nemzeti-etnikai kisebbségi nevelést-oktatást biztosító nevelési, illetve köznevelési intézmény vezetőjének megbízásakor az illetékes (helyi vagy megyei) kisebbségi önkormányzat egyetértését is kérni kell.
A vezetői megbízás meghosszabbítható. A pályázat az első meghosszabbítás alkalmával mellőzhető abban az esetben, ha azzal a nevelőtestület és a fenntartó egyetért. Egyetértés hiányában és a harmadik vezetői ciklus kezdete előtt új pályázati eljárást kell kezdeményezni.
Az intézményvezetői megbízás részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik.
Az intézményvezető személyes felelősséggel tartozik a köznevelési intézmény valamennyi feladatának szakszerű, a minőségi fejlődést szolgáló ellátásáért.
Az intézményvezető feladatai különösen:
a) az intézmény pedagógiai munkájának szakszerű vezetése;
b) tanítás, illetve foglalkozások vezetése a 18. mellékletben foglalt időkeretben;
c) az alapító okiratban szereplő tevékenységek jogszabályi követelményeknek megfelelő ellátásának biztosítása;
d) munkáltatói jogok gyakorlása;
e) gazdálkodási jogkör gyakorlása a költségvetési források és saját bevételek felett az alapító okirattal összhangban;
f) az intézmény képviselete;
g) a pedagógusetika normáinak betartása és betartatása.
Az intézményvezető munkáját helyettesek segítik. A helyetteseket az intézményvezető a nevelőtestület véleményének kikérésével bízza meg legalább 1, legfeljebb 5 évre. A megbízás meghosszabbítható.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-30 | | #6472 |
|
|
Jubileumi jutalom és az áthelyezés
A Kjt. 78. §-ának (1) bekezdése alapján a huszonötödik, harmincadik, illetve negyvenedik évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottnak jár a jubileumi jutalom.
A Kjt. az 1. §-ában határozza meg, hogy mely munkáltatók kerülnek 1992. július 1-jén, majd tartoznak ezt követően a törvény hatálya alá. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a hatálya alá vont szerveknél korábban, 1992. július 1-je előtt munkaviszonyban töltött idő alakulhatott át a Kjt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján közalkalmazotti jogviszonnyá.
A Kjt. 87.§ (1) bekezdés alapján e törvény hatálybalépésével a hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatottak munkaviszonya közalkalmazotti jogviszonnyá alakul át.
A Kjt. 87/A.§ (1) bekezdése a) pontja alapján e törvény alkalmazásakor közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az e törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt.
A Kjt. 86.§ alapján a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a Munka Törvénykönyvének Vegyes és Átmeneti rendelkezései közül (Ötödik rész) a 206.§ (1)-(2) bekezdése, a 210. §, valamint a 211. § (2) bekezdése nem alkalmazható.
Az Mt. 209.§ (1) bekezdés alapján ha a munkavállaló munkaviszonya e törvény hatálybalépése előtt áthelyezéssel keletkezett, korábbi munkaviszonyát, mindaddig míg munkaviszonyát nem szünteti meg - 95. § alkalmazását kivéve -, úgy kell tekinteni, mintha jelenlegi munkáltatójánál töltötte volna el.
Forrás: BH1998. 251.
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-26 | | #6462 |
|
|
Jó tudni az "üdülési jogról"
"Üdülési jogra" vonatkozó szerződéskötés során gyakran előfordul, hogy a fogyasztó nem kap megfelelő tájékoztatást, különösen a kapcsolt hitelszerződésekről, illetve az elállási jog gyakorlásáról.
A 2011. augusztus 31. napig hatályos ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a vállalkozás köteles mindenki számára, aki tájékoztatást kér az ingatlanról, továbbá aki közvetlen üzletszerzés keretében közölt reklámban [a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pont, 6. §] kap az ingatlanról átfogó tájékoztatást, írásbeli tájékoztatót rendelkezésre bocsátani.
Az írásbeli tájékoztatóban az ingatlan általános leírása mellett egyértelműen, közérthetően és pontosan rögzíteni kell a 7. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeket, és utalni kell az információhoz jutás további lehetőségére és módjára. Ennek megfelelően a fogyasztót különösen tájékoztatni kell az elállás jogáról, az elállási jog gyakorlásának feltételeiről, különös tekintettel annak határidejére és írásbeli alakhoz kötöttségére, elállás esetén a fogyasztó által megtérítendő költségek megjelölésével.
2011. szeptember 1. nappal lépett hatályba a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet), amely szintén szabályozza a fogyasztó tájékoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket, különösen a fogyasztó elállási jogát.
A Kormányrendeletet a hatálybalépését követően megkötött szerződések ügyében kell alkalmazni.
A Kormányrendelet 12.§ (1) bekezdése alapján, ha a fogyasztó által a használati jog megszerzéséért fizetendő ellenértéket részben vagy egészben a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerinti kapcsolt hitelszerződés fedezi, a fogyasztó elállási jogának gyakorlása a kapcsolt hitelszerződést is felbontja. A fogyasztó a vállalkozásnak a kapcsolt hitelszerződés felbontásából eredő kárát nem köteles megtéríteni, és tőle kamat vagy egyéb költség sem követelhető.
A vállalkozás köteles a hitelezőt - ha az a vállalkozás személyétől különbözik - a fogyasztó elállásáról haladéktalanul értesíteni.
Fogyasztó elállási jogának gyakorlására a Kormányrendelet 5. számú mellékletét veheti igénybe.
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-23 | | #6452 |
|
|
A magasabb vezető/vezető esetében a munkakör és a beosztás [57 . § (2) bekezdése] alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű pótszabadság jár.
Elérhető a T/4260 számú törvényjavaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról.
A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2011.évi LII. törvény 2011. június 1. napjától módosította a Kjt. pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. E módosításokra azért volt szükség, mert a 2009. január 1-től bevezetett kinevezett vezetői rendszer 2011 . január 1-jével megszűnt, így indokolttá vált a 2009. január előtti állapotokat helyreállítani, amikor is - a jelenlegihez hasonlóan - csak megbízás keretében lehetett ellátni a magasabb vezetői feladatokat.
A Kjt. 57/B.§ (1)-(2) bekezdésének a 11/2011. (III. 9.) AB határozat által történt megsemmisítése, továbbá a magasabb vezetői/vezetői beosztás alapján járó pótszabadság ismételt bevezetése azonban nem állította vissza az „eredeti” állapotot, az a jelen módosító indítványban foglaltakkal valósulna meg.
A Kjt. 2010. január 1-től hatályon kívül helyezett 58.§ (3) bekezdése - amely korábban kimondta, hogy az oktató-nevelő munkát végző magasabb vezetőt/vezetőt a munkakör alapján járó pótszabadság mellett már nem illeti meg a beosztás alapján járó 10, illetve 5 munkanap pótszabadság - továbbra is hatálytalan, azaz jelenleg mindkét jogcímen jár a pótszabadság.
Ez azt eredményezi, hogy pl. egy oktató-nevelő munkát végző magasabb vezetőt a Kjt. 57-58.§-ai alapján évi 56 munkanap szabadság illet meg, amelynek igénybe vétele a tapasztalatok alapján gondot jelent az intézményvezetők számára, továbbá indokolatlan különbségtételt eredményez az oktató-nevelő munkát nem végző magasabb vezetőkhöz képest, akik esetében a szabadság mértéke a fizetési fokozat függvényében évi 31 – 45 munkanap.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-22 | | #6442 |
|
|
Mobiltelefon vásárlása, cseréje
Gyakran előfordul, hogy br. 10.000 forint értéket meghaladó mobiltelefont vásárlunk, majd otthon észleljük, hogy a készülék nem használható rendeltetésszerűen. Ezt követően a forgalmazóhoz fordulunk, aki a fogyasztó felhívása ellenére nem hajlandó a készülék azonnali cseréjére, inkább a készülék javítását vállalja azzal, hogy előtte azt a szakszervizzel megvizsgáltatja.
Ilyen esetekben jó tudni, hogy a vásárlástól számított 3 munkanapon belül érvényesített csereigény esetén a forgalmazó nem vizsgálhatja a tartós fogyasztási cikk meghibásodásának eredetét, azaz, ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított 3 munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. [151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 7. §].
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-19 | | #6422 |
|
|
Kamatemelés a hitelintézet részéről, illetve az ezzel kapcsolatos panaszkezelés
A fogyasztók gyakran kapnak értesítést a hitelintézet részéről, amelyben a hitelintézet a "kölcsönszerződés idevonatkozó" pontjára hivatkozva - adott fordulónappal - közli az esedékes kamat mértékét. Ennek során a hitelintézet rendszerint nem jelöli meg a kamatváltozás mértékét, illetve annak okát.
Ugyanakkor a 2010. évi XCVI. törvény módosította a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt (továbbiakban: Hpt.). A 2010. november 27. naptól hatályos módosítás értelmében a lakáscélú hitel- és kölcsönszerződések, valamint pénzügyi lízingszerződések esetében a Hpt. egyértelműen kimondja az ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás tilalmát. (Hpt. 210/A.§)
A pénzügyi intézmények számára kivételes esetekre fenntartott kedvezőtlen, egyoldalú módosításhoz való jog leszűkül a kamatemelés esetére, melynek feltételei is lényegesen szigorodtak. A módosítás részletes szabályait a módosítást megalapozó, szigorúbb körülményeket és feltételeket a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet szabályozza. (A Kormányrendelet szövege az alábbiakban olvasható.)
Tekintettel a fentiekre, valamint a Hpt. 215/B.§ rendelkezéseire, ilyen esetben célszerű a pénzügyi intézménytől további információt kérni, illetve adott esetben a pénzügyi intézményhez panaszt benyújtani.
A pénzügyi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül küldi meg az ügyfélnek.
"A szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről szóló 275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet
A Kormány a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdésének o) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
1. § (1) A pénzügyi intézmény a fogyasztóval kötött, lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés kamatát az ügyfél számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat mértékére ténylegesen hatást gyakorló, az alábbi feltételek bekövetkezése esetén módosíthatja:
a) a hitelező (2) bekezdés szerinti forrásköltségeinek, forrásszerzési lehetőségeinek kedvezőtlen változása,
b) a hitelkockázat (4) bekezdésben meghatározott változása,
c) a hitelező adott tevékenységének költségeit növelő, a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő jogszabályváltozás.
(2) A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása az alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezését jelenti:
a) jegybanki alapkamat emelkedése,
b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése,
c) a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése,
d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,
e) a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.
(3) A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.
(4) A kamat ügyfél számára kedvezőtlen módosítására a hitelkockázat változásai esetén is sor kerülhet:
a) a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján az adott ügyfél, illetve a hitelügylet magasabb kockázati kategóriába történő átsorolása esetén, ha az átsorolásra a kölcsön összegében vagy a fedezetül szolgáló ingatlan értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás miatt került sor, feltéve, hogy ez a változás a kölcsön visszafizetését jelentős mértékben veszélyezteti, vagy
b) a hitelező eszközminősítési vagy belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának növekedése esetén, ha a kockázat növekedése az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének emelését teszi indokolttá.
(5) A (4) bekezdés a) pontja alapján a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel kamatának mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a kölcsön forintban meghatározott összege az árfolyamváltozás miatt emelkedik.
(6) A (4) bekezdés b) pontja alapján a pénzügyi intézmény nem módosíthatja a kamat mértékét az ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a fogyasztó nem esett 30 napon túli fizetési késedelembe.
2. § (1) E rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(2) E rendelet szabályait annak hatálybalépését megelőzően, fogyasztóval kötött lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés e rendelet hatálybalépését követő módosítása tekintetében is alkalmazni kell."
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-19 | | #6412 |
|
|
Elérhető:
- a T/4144 számú törvényjavaslat az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról. A Javaslat átmeneti időre lehetővé teszi, hogy az ingatlannal fedezett fogyasztóval kötött deviza alapú hitelek rögzített árfolyamon teljes előtörlesztésre (végtörlesztésre) kerüljenek, illetve a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programban résztvevők, valamint a szociálisan rászoruló természetes személyek megsegítése érdekében meghatározott körben adó- és illetékmentességet ír elő.
- T/4145 számú törvényjavaslat a központi hitelinformációs rendszerről. A hitel és hiteljellegű pénzügyi szolgáltatások szabályozása során kiemelt jelentősége van a hiteligénylések elbírálásához felhasználható hitel- és személyes adatok központi nyilvántartásának. A Javaslat célja ennek megteremtése.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-18 | | #6402 |
|
|
A Legfelsőbb Bíróság elé került egy szegedi takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításainak ügye, miután a másodfokú eljárást lebonyolító ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a pénzintézet összes egyoldalú szerződésmódosítása tisztességtelen volt, és három évre visszamenőleg érvénytelen.
A bíró szerint ugyanis a felek egyenjogúsága sérül, ha csak a bank változtathat egyoldalúan a szerződésen, miközben a hitelfelevevő nem, pedig neki is emelkedhetnek a költségei, nemcsak a bankoké. A végső szót a Legfelsőbb Bíróság mondja ki a jövő héten.
Forrás: hirado.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-13 | | #6392 |
|
|
Fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötései, deviza alapú lakáshitelek
-A Ptk. 685.§ d) pont alapján
Fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy.
E módosított rendelkezés a 2003. július 1. napját követően kötött szerződések esetében irányadó.
A Ptk. 685.§ e) pont alapján
Fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti; a törvény jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó szabályai alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve a villamos energiát, a - tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt - vizet és gázt, továbbá a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés folytán eladott dolgot, valamint az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fogyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk).
A Ptk. 209/A.§ (1) bekezdése alapján az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötést a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.
A Ptk. 209/A.§ (2) bekezdése alapján a fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
A Ptk. 209/A.§ határozza meg a tisztességtelen szerződési kikötések jogkövetkezményeit. Az érvénytelenség mindkét alakzata megtalálható a jogkövetkezmények között:
- az (1) bekezdés megtámadhatóságot,
- a (2) bekezdés semmisséget ír elő.
A két jogkövetkezmény eltérő esetekre vonatkozik.
A Ptk. 209/A.§ (2) bekezdése a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseit semmisséggel szankcionálja, függetlenül attól, hogy az adott kikötés általános szerződési feltételként került-e alkalmazásra.
Az (1) bekezdéstől eltérő jogkövetkezmény indoka az eltérő alanyai körben keresendő. Fogyasztói szerződésekre ugyanis a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv előírja, hogy a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötései nem kötik a fogyasztót.
Az irányelv tehát relatív semmisséget követel meg: a tisztességtelen feltételt alkalmazó fél nem hivatkozhat az általa kialakított feltétel semmisségére.
Az irányelvvel való összhang megkívánja fogyasztói jogviszonyokban a tisztességtelen feltételek semmisséggel szankcionálását. A semmisség előírása azonban indokolatlan beavatkozás lenne a magánautonómiába. A Ptk. 209/A.§ (1) bekezdése ezért az általános szerződési feltételek esetén a tisztességtelenség jogkövetkezményeként megtámadhatóságot és nem semmisséget ír elő.
Nem fogyasztói szerződésekben alkalmazott általános szerződési feltételek tisztességtelenségét tehát a bíróság nem észleli hivatalból, azt a félnek kell megtámadnia.
-Ugyancsak a fogyasztók védelmében került elfogadásra a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet.
A fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet alapján, annak hatályos szövege szerint:
„A Kormány a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) módosításáról szóló 1997. évi CXLIX. törvény 11. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § (1) A fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a szerződési feltétel, amely
a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a fogyasztóval szerződő felet egyoldalúan jogosítja;
b) kizárólagosan a fogyasztóval szerződő felet jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a fogyasztóval szerződő fél nem teljesíti a szerződést;
d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem értve, ha a szerződés megszűnésére szerződésszegés következtében kerül sor;
f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással szüntesse meg;
g) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja,
h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztóval szerződő félnek az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon vagy a felek közötti megállapodáson alapuló igényérvényesítési lehetőségeit, kivéve, ha azt egyben más, jogszabályban meghatározott vitarendezési móddal helyettesíti;
j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
(2)
2. § A fogyasztói szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni különösen azt a szerződési feltételt, amely
a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;
b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére ésszerűtlen alaki követelményeket támaszt;
c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve, hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő ésszerűtlenül rövid;
d) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől azonnali hatállyal elállni, vagy azt felmondani;
e) lehetővé teszi, hogy a fogyasztóval szerződő fél egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;
f) a fogyasztóval szerződő fél teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a fogyasztóval szerződő fél akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;
g) a fogyasztóval szerződő félnek aránytalanul hosszú vagy nem megfelelően meghatározott határidőt biztosít szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;
h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a fogyasztóval szerződő fél szerződésszegése esetén;
i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít, amennyiben hasonló kikötés a fogyasztóval szerződő felet nem terheli;
j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít.
3. § (1) Ez a rendelet 1999. március 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit csak a hatálybalépését követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.
(2) Ez a rendelet - a Ptk. irányadó rendelkezéseivel együtt - a fogyasztóval kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen szerződési feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
-Ugyancsak a fogyasztók érdekében jelent meg az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló 2010. évi XCVI. törvény, amely a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényt módosította.
A 2010. évi XCVI. törvény általános indokolása alapján a deviza- és forintalapú lakáshitellel rendelkezők rendkívül sürgető problémáinak megoldása érdekében a törvény három alapelv tiszteletben tartásának szellemében született:
1. a felvett hitelét az adós köteles visszafizetni,
2. a törvénycsomag a magyarországi hitelezési rendszer veszélyeztetése nélkül segít a nehéz helyzetbe kerültek adósoknak,
3. a kockázatviselésnek közösnek kell lennie, (Azaz a kockázatviselésnek közösnek kell lennie).
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-09 | | #6362 |
|
|
A 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalom nyugdíjazáskori kifizetésének - a szolgálati időről szóló szabály mellett - az a feltétele, hogy a közszolgálati jogviszony megszűnése és a nyugdíjazás összefüggjön; ennek eldöntésére az 1992. évi XXIII. törvény 19/A. § (1) bekezdésének nincs kihatása. Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-09 | | #6352 |
|
|
Jó tudni! (Átirányítás)
Az átirányítás esetén nem szükséges a munkaszerződés módosítása, hanem a munkáltató - egyoldalú döntéssel - utasításban kötelezheti a munkavállalót arra, hogy eredeti munkaköre mellett, (korábban ez helyettesítésnek minősült) vagy ahelyett más munkakörbe tartozó feladatokat lásson el.
A munkáltató ezen intézkedése az új terminológia szerint az átirányítás. E jogával azonban csak akkor élhet a munkáltató, ha működésével összefüggő okból van szükség az átirányításra és ez csak ideiglenes jellegű, továbbá nem jár a munkavállalóra nézve aránytalan sérelemmel.
A munkaidő kihasználása érdekében elrendelt átirányítás díjazására vonatkozó szabályok szerint, ha a munkavállaló eredeti munkaköre helyett lát el más feladatokat, akkor a ténylegesen végzett munka alapján illeti meg díjazás, de nem lehet kevesebb a munkavállaló átlagkereseténél.
Ha a munkavállaló eredeti munkaköre mellett végez más munkakörbe tartozó feladatokat, és ennek időtartama egyértelműen behatárolható, akkor a ténylegesen végzett munka szerinti bér illeti meg, a végzett munka arányában.
A fentiektől eltérően előfordulhat, hogy a munkavállaló eredeti munkaköre ellátása mellett úgy lát el más munkakörbe tartozó feladatokat, hogy azok időtartamát nem lehet elkülöníteni. Ez esetben a munkavállaló eredeti munkabérén felül helyettesítési díjra is jogosult.
Az átirányítás keretében végzett munka éves mértékéről kollektív szerződés rendelkezhet. Ennek hiányában irányadó a Munka tv. azon szabálya, miszerint a munkavállaló átirányítás alapján végzett munkája nem haladhatja meg évenként a 44 munkanapot.
Tekintettel arra, hogy az átirányítás mellett, a kiküldetés, a kirendelés, valamint a más munkáltatónál történő munkavégzés is a munkaszerződéstől eltérő átmeneti időtartamú foglalkoztatást jelent, a Munka tv. ezért előírja, hogy az ilyen átmeneti foglalkoztatások időtartama adott naptári éven belül összességében a 110 munkanapot nem haladhatja meg. A Munka tv.-nek az elrendelés időtartamára vonatkozó mértékei csak akkor irányadóak, ha e mértéket a kollektív szerződés nem határozza meg. A kollektív szerződés a törvényi mértéktől alacsonyabb, illetve magasabb mértéket is megállapíthat. (Mt. 83/A.§)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-04 | | #6342 |
|
|
Megjelent a T/4003 számú törvényjavaslat a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról
A Javaslat elsődleges célja a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény pontosítása, az árfolyamrögzítés lehetőségének a 2015. január 1-jét megelőzően lejáró kölcsönökre történő kiterjesztése, valamint annak egyértelművé tétele, hogy a törvény olyan devizakölcsönökre is alkalmazandó, ahol a fedezet egy része nem lakóingatlanon alapított jelzálogjog, hanem állami kezesség.
Forrás: parlament.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-04 | | #6322 |
|
|
Jó tudni!
Zálogkötelezettel szembeni igény fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető. A zálogkötelezett nem egyetemleges adóstárs, vele szemben a jogosult igénye pénz fizetésére nem irányulhat, hanem csak annak tűrésére, hogy végrehajtás során a követelés a zálogtárgyból kielégítést nyerjen. (Pp. 313.§ (1) bekezdés) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-02 | | #6312 |
|
|
Kormány 1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozata a járások kialakításáról
A Kormány a járások kialakítása és az ehhez szükséges intézkedések biztosítása érdekében a következő határozatot hozza:
1. A Kormány szükségesnek tartja a járás, mint az állam szervezetének legalacsonyabb szintű területi és szervezeti egysége kialakítását a hatékonyabb, költségtakarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás megteremtése érdekében.
2. A Kormány a járások kialakításának elveit a következők szerint határozza meg:
a) A járások kialakításának időpontja 2013. január 1.
b) A járások kialakításával olyan területi léptékű alsószintű államigazgatási egységek jöjjenek létre a település és a megye szintje között, ahol a telepített feladatok méretgazdaságos elvégzésére van lehetőség.
c) A járások kialakítása vegye figyelembe az országon belüli településszerkezeti különbségeket, az egyes nagytérségek sajátosságait.
d) A járásrendszer bevezetése biztosítsa a térszervező funkciókat betöltő települések fejlődését, és lehetőség szerint járuljon hozzá az ország hátrányos helyzetű térségeinek felzárkóztatásához.
e) A járások területének kialakítása során törekedni kell a járás területének más állami, államigazgatási területi egységekkel, illetékességi területekkel való összhangjára, határaik lehetőség szerint metszés nélküli egybeesésére.
f) A járások területe a megyék határaihoz metszés nélkül igazodjon.
g) A járási székhely olyan település legyen, ahol már kiépült az államigazgatási infrastruktúra.
h) A járáson belül a székhelytől legtávolabb levő település lehetőség szerint ne legyen messzebb 30 kilométernél, a székhely kijelölésénél figyelembe kell venni a közlekedési infrastruktúra és a közúti-vasúti megközelíthetőség szempontjait, a tömegközlekedési lehetőségeket.
i) Az egymáshoz közeli, megfelelő adottságú települések esetében a jelentősebb igazgatási infrastruktúrával és/vagy központi elhelyezkedéssel rendelkező legyen a járás székhelye.
j) A járások kialakítása során szervezeti szinten is szét kell választani az önkormányzati és államigazgatási feladatok ellátását.
k) A járásokban járási hivatalok, a fővárosban kerületi járási hivatalok működjenek, amelyek legyenek a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei.
l) A járási hivatalok és a kerületi hivatalok (a továbbiakban együtt: járási hivatalok) kialakítása az államigazgatási feladatokat ellátó szervek – a fővárosi és megyei kormányhivatalok kirendeltségei és a polgármesteri hivatalok – bázisán, a működési feltételek és szervezeti kapacitás feladatokat követő átcsoportosításával történjen.
m) A járási hivatalok szervezeti egységeként működő járási kormányablakok kialakítása tegye lehetővé, hogy az ügyfelek a hivatali ügyintézés lehetőségéhez gyorsan és egyszerűen hozzáférjenek.
n) A jelenleg önkormányzati feladatok államigazgatási feladattá minősítése esetén az ellátásukhoz, az intézmények fenntartásához szükséges költségvetési forrásokat, szervezeti kapacitásokat és elhelyezési feltételeket az államigazgatás keretében kell biztosítani és rendelkezni kell a feladatátadással összefüggő vagyon tulajdonjogi rendezéséről is.
o) A meglévő ügyintézési helyszíneket lehetőség szerint fenn kell tartani.
3. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy készítsen koncepciót a járások kialakításáról és biztosítsa az érintett társadalmi szervezetekkel történő széles körű szakmai egyeztetést.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: a koncepció elkészítésére: 2011. szeptember 15.
4. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy
a) az egységes államszervezési igények alapján vizsgálják meg, hogy az irányításuk alatt működő államigazgatási szervek illetékességi területe a járásokhoz igazítható-e,
b) az a) pont szerinti vizsgálat eredményéről, valamint a végrehajtás feltételeiről és ütemezéséről tájékoztassák a közigazgatási és igazságügyi minisztert.
Felelős:
közigazgatási és igazságügyi miniszter
belügyminiszter
nemzetgazdasági miniszter
nemzeti erőforrás miniszter
nemzeti fejlesztési miniszter
vidékfejlesztési miniszter
Határidő: 2012. március 31.
5. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy
a) készítse elő és terjessze a Kormány elé a járásokról szóló törvényjavaslat tervezetét,
b) – a Kormány tagjaival együttműködve – az a) pontban meghatározott törvényjavaslattal összefüggésben készítse elő és terjessze a Kormány elé a szükséges törvény-módosításokat, illetve készítse elő és terjessze a Kormány elé a vonatkozó kormányrendeleteket, kormányrendelet-módosításokat.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő:
az a) pont tekintetében 2012. február 10.
a b) pont tekintetében 2012. június 30.
6. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy az 5. pont szerinti jogszabályokra figyelemmel készítsék elő a járási hivatalok létrehozása miatt szükséges miniszteri rendeleteket, miniszterirendelet-módosításokat.
Felelős:
belügyminiszter
honvédelmi miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
nemzetgazdasági miniszter
nemzeti erőforrás miniszter
nemzeti fejlesztési miniszter
vidékfejlesztési miniszter
miniszterelnök általános helyettese
Határidő: 2012. november 30.
7. A Kormány felhívja a nemzetgazdasági minisztert a járási hivatalok kialakításához szükséges költségvetési-pénzügyi intézkedések megvalósításának megalapozására, különösen arra, hogy Magyarország 2013. évi költségvetéséről szóló törvény tervezetének elkészítésekor kiemelten vegye figyelembe a járási hivatalok kialakításának és fenntartásának költségvetési hatását. A Kormány egyetért azzal, hogy a járási hivatalok, mint a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységei költségvetését a költségvetési törvény tervezetének „Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium” fejezete tartalmazza.
Felelős:
nemzetgazdasági miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2013. évi költségvetés tervezésével egyidejűleg
8. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Forrás: MK 2011. évi 101. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-09-02 | | #6302 |
|
|
A Kormányablakok felállításáról és az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról szóló 1300/2011. (IX. 1.) Korm. határozat.
A Kormány szükségesnek tartja a Kormányablakok megvalósítását a hatékonyabb, koordináltabb, takarékosabb és ügyfélközpontú területi közigazgatás feltételeinek megteremtése érdekében, ezért a Kormányablakok felállítása és az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása érdekében a következőkről határoz:
1. A Kormány felkéri a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Kormányablakok fővárosi, megyeszékhelyi, megyei jogú városi, illetve járási szinten történő létrehozása érdekében.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: folyamatos
2. A Kormány felhívja az érintett minisztereket, hogy az általuk, vagy központi hivatalaik által irányított területi szervek és szakmai irányításuk alá tartozó egyéb szervek tekintetében a közigazgatási és igazságügyi miniszter koordinációjával
a) gondoskodjanak a Kormányablakok létrehozása érdekében szükséges intézkedések végrehajtásáról,
b) gondoskodjanak a Kormányablakok létrehozásához szükséges adatok szolgáltatásáról, jogi szabályozás előkészítéséről és a szakmai közreműködés biztosításáról.
Felelős:
közigazgatási és igazságügyi miniszter
nemzeti fejlesztési miniszter
nemzetgazdasági miniszter
vidékfejlesztési miniszter
nemzeti erőforrás miniszter
belügyminiszter
Határidő:
folyamatos
2012. december 31.
3. A Kormány felkéri a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy tegye meg a kormányablakok fizikai kialakításához szükséges 7,225 milliárd forint – az Új Széchenyi Terv Regionális Operatív Programjainak 2011–2013. évi akcióterveit terhelő – forrás rendelkezésre állása érdekében szükséges intézkedéseket.
Felelős:
nemzeti fejlesztési miniszter
nemzetgazdasági miniszter
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2011. szeptember 30.
4. A Kormány egyetért azzal, hogy az Új Széchenyi Terv Közlekedés Operatív Program akciótervében 1,1 milliárd forint álljon rendelkezésre a Kormányablakok fizikai kialakításának pénzügyi fedezetére, egyúttal felkéri a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy gondoskodjon a pénzügyi fedezet tervezéséről és biztosításáról.
Felelős:
nemzeti fejlesztési miniszter
Határidő: 2011. szeptember 15.
5. A Kormány felkéri a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy az integrált ügyfélszolgálati rendszer keretében megvalósuló Kormányablakok kialakításával egyidejűleg – a költségtakarékosság jegyében – a párhuzamosságok elkerülése érdekében külön jelentésben vizsgálja felül a régi ügyfélszolgálatok működésének indokoltságát.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: 2012. december 31.
6. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
7. E határozat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az integrált ügyfélszolgálatok felállításáról és a felállítás pénzügyi fedezetének biztosításáról szóló 1187/2010. (IX. 10.) Korm. határozat.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Forrás: MK 2011. évi 101. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-31 | | #6282 |
|
|
Változások szeptembertől
2011. szeptember elsején újabb jelentős változások lépnek életbe, többek között szociális alapú gázár- és távhő ár-támogatás helyébe lép a lakásfenntartási támogatás, változnak az álláskeresési járadékra vonatkozó szabályok, átalakul a bérpótló juttatás, adót kell fizetni a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerek után, emellett pedig több mint 1.3 millió gyermek számára kezdődik el az új tanév.
Több a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabály is változik. 2011. szeptember 1-jétől az eddig bérpótló juttatásként ismert ellátás helyébe lép a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, mely szigorú feltételek mellett adható. Aki nem vesz részt a közfoglalkoztatásban, vagy nem folytat álláskereső tevékenységet, illetve nem fogadja el a számára, törvényben előírt feltételekkel felajánlott munkalehetőséget, az nem lenne rá jogosult. 2011. szeptember 1-jétől változnak az álláskeresési járadékra vonatkozó szabályok is. Megmaradnak a járadéknak, mint ellátásnak a biztosítási jellegű vonásai, változik azonban a folyósítási idő felső határa, ami 270 napról 90 napra csökken és négy évről öt évre nő a számbavételi időszak, valamint 1 nap folyósítási időhöz az eddigi 5 nap jogosultsági idő helyett 10 nap jogosultsági időre lesz szükség. A járadék összegének felső határa a kötelező legkisebb munkabér 120 százaléka helyett a kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő összeg lesz. 2011. szeptember 1-jétől közfoglalkoztatás a lakóhelytől távolabb is felajánlható, ilyenkor a közfoglalkoztatott minden többletköltségét - utaztatás, elszállásolás, ellátás költségei – a munkáltató köteles megtéríteni a távolságtól függő mértékben.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére szeptember elsejétől - attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése - 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta, de foglalkoztató teljesítményhez kötött bért is megállapíthat. Teljes munkaidőben a havibér 57.000 forint, a hetibér 13.120 forint, a napibér 2.624 forint lesz. Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények száz százalékos és a teljes munkaidő teljesítésénél a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb összege 57.000 forint. A követelmények száz százalék feletti teljesítésénél azonban a bér növelhető, illetve csökkenthető is abban az esetben, ha a követelményeket nem teljesíti a közfoglalkoztatott.
2011. szeptember 1-től jelentősen átalakul a lakásfenntartási támogatás, megszűnik a szociális alapú gázár- és távhő ár-támogatás és beépül a lakásfenntartási támogatásba, az új támogatást a helyi önkormányzatnál kell igényelni. A támogatást azok is igénybe vehetik, akik fával, olajjal vagy más módon fűtenek. Az új támogatási rendszer lényegesen megemeli a jogosultsági jövedelemhatárt, amelyet a törvény 71.250 Ft-ban, az öregségi nyugdíjminimum 250 százalékában határoz meg (a korábbi 150 százalék helyett). A lakásfenntartási támogatás feltétele lesz a jövedelem- és vagyonvizsgálat és annak előírása, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell nyújtani.
Szeptember 1-jétől életbe lép a „chipsadó”, azaz a népegészségügyi termékdíj, adót kell fizetni a bizonyítottan egészségkárosító élelmiszerek után. A magyar lakosság egészségi állapota igencsak elmarad az unió más országaitól: a szív és érrendszeri megbetegedések, a daganatos betegségek kirívóan magasak. Minden második magyar ember halálát valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés okozza, mely éppen a kétszerese a daganatos betegségekben elhunytak számának. A népegészségügyi termékdíj bevétele az egészségügy új forrása lesz. Adókötelessé válnak a magas cukor, só vagy koffein tartalmú ételek és italok, mint például a 25 %-nál kevesebb gyümölcstartalmú üdítők, az energiaitalok, chipsek, előre gyártott és csomagolt sütemények, sós snack-ek. Az adó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként.
Szeptembertől bűncselekménynek számít a sporthuliganizmus, így két évig tartó szabadságvesztéssel is sújthatók a futballhuligánok, a törvény rögzíti azt is, hogy a sportrendezvényekről nemcsak a helyszínen, hanem az odautazás, illetve a hazaút alatt randalírozókat is kitilthatják. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) módosításával két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, aki sportrendezvényen a létesítmény nézőktől elzárt területére jogosulatlanul belép - például beszalad a pályára -, vagy oda bármit bedob. Három évig terjedő büntetés jár, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el.
Szeptember elsejétől igényelhető az Agrár Széchenyi Kártya, mely a gazdasági válság és az elemi károk által leginkább sújtott őstermelőknek, családi gazdaságoknak, összességében az agrár kis- és középvállalkozásoknak nyújt segítséget. Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel összege minimum 500 ezer Ft és maximum 25 millió Ft lehet. Agrár Széchenyi Kártyával csökkenthető a kisvállalkozások versenyhátránya, mérsékelhetőek lesznek a hazai mezőgazdasági KKV-k finanszírozási költségei. Kisebbek lesznek a nagyvállalatok és a KKV-k hitelei közötti tényleges kamatszint különbségek, bővülnek a hitelintézetek által túl kockázatosnak tartott agárágazati mikro- és kisvállalkozások támogatási lehetőségei. Az Agrár Széchenyi Kártya Program segíti a vidéki munkahelyek megőrzését, a további munkahelyteremtést, biztosítva ezzel több száz mezőgazdaságból élő család megélhetését.
A Tanyafejlesztési Program keretében összesen 825 millió forintra pályázhatnak szeptember 1-től 30-ig az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek. A Tanyafejlesztési Program a Nemzeti Vidékstratégia egyik kulcsfontosságú eleme. Kiemelt célja a tanyarendszer korszerű megújítása, valamint az ott élők helyzetének, gazdálkodásának támogatása. Jellegzetes földrajzi, építészeti, nyelvi, néprajzi és tájképi sajátosságai alapján a tanyás településrendszer a magyar nemzeti örökség és egyben az európai örökség részét képezi.
Szeptember elsején megkezdi működését az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A 100 százalékban állami tulajdonban lévő nonprofit társaság egyetlen állami szervezetként irányítja a jövőben a termékdíj-köteles hulladékok begyűjtését és hasznosítását.
A köztisztviselői pályán maradás feltétele lesz 2011. szeptember 1-jétől, hogy a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezőknek egy, a középiskolai végzettségűeknek pedig két éven belül közigazgatási alapvizsgát tegyenek, ennek elmulasztása, vagy többszöri sikertelen próbálkozás után ugyanis a jogviszony megszűnik.
Szeptembertől változnak a külföldi rendszámú járművek belföldi üzemeltetésére, használatára vonatkozó szabályok, így az üzemben tartók nem hivatkozhatnak ősztől külföldi szokásos tartózkodási helyükre a nem magyar rendszám használatakor, azt csak a rendszeres külföldi munkavégzéssel, vagy a magyarországi forgalomba helyezés megkezdésével igazolhatják.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-28 | | #6262 |
|
|
Több jogszabályi változás lép életbe a 2011. szeptember 1-jén kezdődő tanévben.
Megszűnik a pedagógusoknál a kéthavi tanítási időkeretre vonatkozó rendelkezés. Visszaáll a 2006 előtti gyakorlat, vagyis a többlettanításért járó óradíj havonta történő elszámolásának rendszere, így a pedagógusok a többlettanításért járó juttatásaikat már minden hónapban megkaphatják.
A közoktatási törvény 2009-es módosítása lehetővé teszi, hogy az óvoda 2010. szeptember 1-jétől felvegye azt a körzetében lakó gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelmét teljesítette, és maradt szabad helye.
Az intézményfenntartók számára ez eddig csupán lehetőség volt, központi költségvetési hozzájárulás nélkül, a forrásról az önkormányzatnak kellett gondoskodnia. 2011. szeptember 1-jétől már ezek után a gyermekek után (vagyis akik 2009. január 1. és 2009. június 30. között születettek) is igényelhető a közoktatási alaphozzájárulás.
A tanulók mulasztásával kapcsolatosan módosították, hogy a nevelőtestület mikor, milyen mértékű hiányzás esetén tagadhatja meg az osztályozóvizsga letételét: a rendeletben most pontosított feltételek fennállása esetén akkor, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Pontosították - egyéb jogszabályhelyekkel összhangban - a szakmai képzés foglalkozásairól történő mulasztás maximumát is.
Változás még, hogy a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nyilvántartásba vételével, működésének engedélyezésével, fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzésével összefüggő feladatok július 1-jei határidővel átkerültek a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladatkörébe, módosítás következtében a kormányhivatalokhoz kerültek elsőfokú hatósági jogkörök (például kötelező felvételt biztosító oktatási intézmény kijelölése). Az érettségi vizsgákkal kapcsolatban a kormányhivatalok több feladatot átvettek az Oktatási Hivataltól.
A közoktatási közfeladatot ellátó egyház a normatív hozzájáruláson és támogatásán túl kiegészítő támogatásra jogosult. Ennek összege a 2010. évi 190 ezer forintról 230 ezer forintra emelkedett, ez az egyházat a közoktatási törvényben meghatározottak szerint számított gyermek- és tanulólétszám alapján illeti meg.
A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat ugyanilyen összegű, 230 ezer forintos kisebbségi fenntartói kiegészítő támogatásra jogosult a normatív hozzájáruláson és támogatáson túl. A humánszolgáltatók normatívaigénylési feltétele kiegészült azzal, hogy sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után 2011. szeptember 1-jétől akkor vehető igénybe a normatív hozzájárulás és támogatás, ha az intézmény működési engedélye meghatározza a közoktatási törvény szerint a fogyatékosság típusát is.
Változás, hogy emelkedik az alapfokú művészetoktatási intézményekben fizetendő térítési díj felső határa, a változás értelmében a térítési díj tanévenként a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának maximum 20 százaléka lehet (15 helyett) a 18 éven aluli tanulóknál; illetve legfeljebb 40 százaléka lehet (35 helyett) 18 éven felüli, de 22 éven aluli tanulóknál.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-26 | | #6252 |
|
|
A házastársi közös vagyon megosztása során nem állapítható meg többlethasználati díj annak a házastársnak a javára, aki a közös ingatlant önként, saját elhatározásából hagyta el és ezért nem élt a birtoklásra, használatra való joggal. A közös vagyoni vagyontárgyakra fennálló tartozás, kezelési és fenntartási költségek a feleket közösen, egyenlő arányban terhelik, így ha ezeket a kiadásokat csak az egyik házastárs teljesítette, alappal érvényesíthet megtérítési igényt a kiadások fele része iránt.
Kapcsolódó jogszabályok:
- 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. § (1), 28. § (1)
- 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 148. § (3)
Bírósági határozat száma: 20-H-PJ-2007-34.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-25 | | #6242 |
|
|
Milyen joghatása van annak, ha az a tény, hogy az ingatlan tulajdonosa kiskorú, az ingatlan-nyilvántartásban nincs feltüntetve?
Példánk esetében a jelenlegi tulajdonos BZ-től vásárolt meg egy ingatlant. BZ az eladás időpontjában kiskorú volt. Az ingatlan-nyilvántartásból személyi adatai megállapíthatók voltak, de a kiskorúság nem került feltüntetésre. A gyámhatóság a bejegyzésről szóló határozat átvétele után 30 napon belül megfellebbezte a bejegyzést azzal az indokkal, hogy az adásvételhez a kiskorú törvényes képviselőjének hozzájárulása is szükséges lett volna. A vevő véleménye az volt, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nem volt látható a kiskorúság, így azt neki nem kellett volna tudnia. Ugyanakkor a bejegyzés elmaradása esetére kilátásba helyezte a földhivatal ellenei kártérítési igény lehetőségét is hiányos tájékoztatás címén.
Esetünkben a vevőnek nincs igaza. Az 1997. évi CXLI. törvény szövege szerint egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. Tehát a kiskorúság akkor is fennáll - minden jogkövetkezményével együtt - ha azt az ingatlan-nyilvántartás nem tünteti fel. Ilyen esetben a feleknek - s mivel ügyvédkényszer van, így kiemelten az ügyvédnek - kell odafigyelnie azokra a jogokra, tényekre, amelyek a szerződéskötést akadályozhatják, esetleg semmissé tehetik. A kérdés szerinti esetben a földhivatallal szemben indított kártérítési per minden jogalapot nélkülözne, ugyanakkor az ügyvédi felelősség megállapítása igen valószínű.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-25 | | #6232 |
|
|
Miért megy ki a szerződő fél régi címére az értesítés, határozat a földhivataltól, amikor egyértelmű, hogy új címre költözött, hisz azért vásárolt új lakást?
Garanciális szabály, hogy a földhivatal valamennyi intézkedéséről az ügyfelet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett címen értesíti. Ez a szabály széles körben váltott ki értetlenséget, főleg azok körében, akik a szerződésben vagy kérelemben megadták helyes, friss értesítési címüket, mégsem oda kapták a határozatot. A szabályozás célja a szervezett bűnözés egyik elkövetési módjának kizárása.
Ugyanis az elkövetők gyakran a szerződésben az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett címtől eltérő postázási címet adtak meg, legtöbbször postafiókot, a földhivatal által erre a címre kipostázott értesítések, határozatok természetszerűen nem érkezhettek meg a tulajdonoshoz, aki így nem szerzett tudomást az ingatlana kapcsán történt tulajdonosváltozásról, az elkövetőknek pedig volt idejük az ingatlant akár többször is továbbértékesíteni.
A jogszabály nem határozza meg egyértelműen azt a módot, ahogy az érintettnek a lakcím változását be kell jelenítenie [lásd:1997. évi CXLI. törvény 27. § (1) és (3) bek.]
A lakáscsere egyébként sem egyértelmű, mivel ma már egyre többen vesznek befektetési céllal lakást, így egy adásvételi szerződés nem jelenti automatikusan a lakhely megváltozását is. A vevőnek saját érdeke, hogy címváltozása bejelentésre kerüljön. Bár ennek elmaradását a földhivatal nem szankcionálhatja, egy-egy meg nem kapott határozat, s a kapcsolt jogorvoslati határidők lekésése elég büntetés lehet.
A lakcímváltozás bejelentéséhez korábban - az okirati elvből levezetve, s a törvényalkotó céljának megfelelően - hiteles okiratot, személyi igazolványt, lakcímkártyát, vagy ezek közjegyző által hitelesített másolatát kérték. Jelenleg már sima fénymásolatot is el kell fogadni, akár levélben beküldve is.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-24 | | #6222 |
|
|
Az oktatásban nagy változásokat hozó 2011-2012-es tanévtől már nem az önkormányzatok, hanem az oktatásért felelős miniszter fogja kinevezni az iskolaigazgatókat - jelentette be Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár hétfőn egy salgótarjáni évnyitón. A változást az indokolja, hogy a jövőben az állam fogja működtetni és finanszírozni a közoktatást.
Az államtitkárság közoktatási koncepciója szerint az iskola fenntartója tesz majd javaslatot az igazgató személyére, és a döntést az államot képviselő illetékes kormányhivatalok hozzák majd meg.
Forrás: origo.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-18 | | #6212 |
|
|
A jövőben a polgármesterek gyakorolhatják a jegyzők feletti munkáltatói jogokat
Tegnapi ülésén a Kormány döntött az új önkormányzati törvény alapelveiről – jelentette be Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Tállai András a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
Kovács Zoltán bejelentette, októberben kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvény, amely új fenntartható struktúrát hoz létre. A változtatásra azért van szükség, mert az előző kormányok rossz gyakorlatának köszönhetően mára súlyos gondjai vannak az önkormányzatoknak.
Tállai András elmondta: a javaslatok előkészítése már hónapokkal ezelőtt megkezdődött, az összes önkormányzati szövetséggel egyeztettek és mindezek alapján egyetértés mutatkozik abban a tekintetben, hogy az elmúlt húsz év hiányosságait figyelembe véve változtatásra szorul a rendszer. Működőképes, a választópolgárokat gyorsabban és magasabb színvonalon kiszolgálni képes önkormányzati rendszer jön létre – jelentette ki.
Mindezek megvalósításához a Kormány tegnapi ülésén, a törvényjavaslat elkészítéséhez segítséget nyújtó alapelveket fogadott el. Az államtitkár kifejtette: a jövőben is minden helyi közösséget megillet az önkormányzatiság joga, azonban a létrejövő járásokhoz kapcsolódóan közös önkormányzati hivatalok jöhetnek létre, a jelenleg is működő körjegyzőségekhez hasonló formában. A hatékonyságjavító intézkedések azonban nem eredményezhetik azt, hogy akár egyetlen település is ügyintézői szolgáltatás nélkül maradjon – hangsúlyozta.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a jövőben világosan szét fogják választani az állami és az önkormányzati feladatokat és ehhez kapcsolódóan feladatfinanszírozási rendszert vezetnek be. Az önkormányzatok nagyobb szabadságot kaphatnak a helyi adók tekintetében is. Az elmúlt húsz év legnagyobb problémája az volt, - folytatta -, hogy az állam feladatokat delegált az önkormányzatokhoz ám ezek finanszírozásához forrásokat nem biztosított, az önkormányzatok pedig a forrás megnevezése nélkül vállaltak plusz feladatokat magukra. Ezért a jövőben – hangsúlyozta Tállai András -, erőteljesebb állami ellenőrzés valósulhat meg az önkormányzatok gazdálkodása felett, az önkéntes feladatokhoz pedig megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük és a hitelfelvételeik szabályai is szigorodnak. A végleges feladat meghatározást az egyes ágazati törvényekben fogják pontosan szabályozni. A cél az, hogy az önkormányzati rendszer ne legyen egyenlő a kifizetetlen számlákkal – tette hozzá.
Az alapelvek tartalmazzák azt is, hogy a jövőben a polgármesterek gyakorolhatják a jegyzők feletti munkáltatói jogokat és speciális esetekben a határozatképtelen képviselő-testület nélkül is felhatalmazást kaphatnak határozathozatalra, így erősödhet legitimitásuk. A Kormány jóváhagyta azt is, hogy a megyei önkormányzatok feladatköre átalakuljon és a területfejlesztési feladatok hozzájuk kerüljenek. Ehhez kapcsolódóan átalakulhat összetételük is és helyet kapnak a létrejövő járási székhelyek polgármesterei is a testületben.
Tállai András elmondta a javaslat ősszel az Országgyűlés elé kerülhet, egy része pedig már 2012. január 1-től hatályos lehet, más részei pedig a járási rendszer felállításához kötődve 2013-tól léphetnek hatályba.
Forrás: kormany.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-16 | | #6192 |
|
|
Törvényalkotási program az Országgyűlés 2011. évi őszi ülésszakára (az elfogadás kért időpontja szerint)
Szeptember
1. A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat (T/3479. szám)
2. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3486. szám)
3. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/3499. szám)
4. Törvényjavaslat az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: VM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. július
Az Alkotmánybíróság 2010. szeptember 30-i hatállyal megsemmisítette a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendeletet, mert az jogbizonytalanságot okozott. Ennek következményeként a veszélyes ebek tartására jelenleg nem vonatkoznak speciális szabályok, ezért a fennálló joghézag mielőbbi pótlása indokolt.
5. Törvényjavaslat a hadisírok és hősi emlékművek védelméről
Parlamenti előadó: HM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. augusztus
A vonatkozó Genfi Egyezmények, kétoldalú kormánymegállapodások és a temetkezési törvény végrehajtásának tapasztalatai alapján szükséges a hősi temetők, hősi temetési helyek, hősi emlékművek és emlékhelyek koherens módon történő új szabályozásának megalkotása.
6. Törvényjavaslat a gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVIII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: KIM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. augusztus
Az európai uniós szabályozást és az abban foglalt követelményeket hazai jogi környezetbe átültető 2006. évi XLVIII. törvény előírása szerint a szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírását ötévenként, így legközelebb 2012-ben meg kell ismételni. Ugyanakkor az adatfelvétel megfelelő lebonyolításához, az adatszolgáltatók terheinek és az összeírás költségeinek csökkentéséhez személyes adatokat is érintő adminisztratív adatátvételre lesz szükség, melynek kapcsán felmerül az igény a jelenleg hatályos törvény kiegészítő jellegű módosítására is.
7. Törvényjavaslat a kereskedelmi és iparkamarákról
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. augusztus
A szabályozás célja biztosítani a területi kereskedelmi és iparkamarák számára azon közfeladatok és közigazgatási feladatok ellátását, illetve az azokban való közreműködést, amelyek hatékonyabban láthatók el önkormányzati keretek között (pl. engedélyezéssel, bejelentéssel, szakképzéssel, ellenőrzéssel, nyilvánosságra hozatallal, etikai szabályok érvényesítésével kapcsolatos feladatok). Emellett erősíti a kamarák jogosítványait a gazdaság fejlesztése, az üzleti forgalom biztonságának növelése és a gazdaság szereplőinek érdekérvényesítése tekintetében.
8. Törvényjavaslat a vidékfejlesztési, agrár- és élelmiszergazdasági kamarákról
Parlamenti előadó: VM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. augusztus
A szabályozás célja az agrár- és élelmiszergazdaság szereplői legszélesebb körének integrálása azt az európai elvet követve, hogy az élelmiszer-lánc minden részvevője - a mezőgazdasági termelő tevékenységtől az élelmiszerfeldolgozáson át egészen a késztermék piacra jutásáig - az agrár- és élelmiszergazdasági összérdeket reprezentáló köztestület tagjává váljon. Ez érvényre juttatná az élelmiszer-biztonság elveit, valamint a kis- és középvállalkozások megerősítését is szolgálná.
Október
9. Törvényjavaslat a civil szervezetek működéséről és támogatásáról
Parlamenti előadó: KIM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. június
A civil szervezetek működését alapvetően befolyásoló jogszabályokat a túlszabályozottság, az átláthatatlanság, valamint a nehezen alkalmazhatóság jellemzi, ezért szükséges egy olyan átfogó törvény megalkotása, amely a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének eleget téve a lehető legteljesebben biztosítja mind a szervezett, mind a közösségi jellegű egyesülési formák megalakulásának, az azokhoz való csatlakozásnak, valamint működésük szabadságának garanciáit.
10. Törvényjavaslat a közoktatásról
Parlamenti előadó: NEFMI
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. augusztus
A törvényjavaslat a közoktatási rendszer alapvető újraszabályozásával új értékalapokra helyezi az oktatási rendszert. A kerettörvény csak a legfontosabb területekkel foglalkozik, a részletszabályokat kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet fogja szabályozni.
11. Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetésének végrehajtásáról
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. augusztus
12. Törvényjavaslat a személyszállítási szolgáltatásokról
Parlamenti előadó: NFM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A törvényjavaslat célja egyrészről az, hogy a személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó, eddig külön jogszabályokba foglalt állami normarendszert felváltva egységes elvek mentén, egy törvényben megjelenő előírásokkal biztosítson homogén, konzisztens, kiszámítható szabályozási környezetet a személyszállítási szolgáltatásokban érintett szereplők számára, másrészt az, hogy a személyszállítás szabályozási rendszere összhangba kerüljön a Kormány közösségi közlekedés szervezeti és működési korszerűsítésére vonatkozó koncepciójával.
13. Törvényjavaslat a társadalmi szervezetek nyilvántartásáról
Parlamenti előadó: KIM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a civil szervezetek számára olyan nyilvántartási rendszer és nyilvántartásba vételi eljárás megteremtése, amely mind a nyilvántartottnak, mind a civil szervezetekkel kapcsolatosan feladatot ellátó szervezeteknek az elektronikus ügyintézésre alapított hatékony szolgáltatást tesz lehetővé.
14. Törvényjavaslat az elektronikus ügyintézésről
Parlamenti előadó: KIM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja egy olyan átfogó, keretjellegű normarendszer kialakítása az elektronikus közszolgáltatás számára, amely figyelembe veszi a szolgáltatást igénybevevő állampolgár igényeit (különböző biztonsági szint), valamint lehetőséget biztosít a szolgáltatást nyújtó szerv számára az adott ügytípushoz legmegfelelőbb elektronikus ügyintézési mód (pl. mobiltelefon, internet) megválasztására.
15. Törvényjavaslat a kollektív befektetési formákról
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a kollektív befektetési formákra (befektetési alapokra, kockázati tőkealapokra és ezek kezelőire, felügyeletükre) vonatkozó új és korszerű szabályozás kialakítása, továbbá a 2009/65/EK irányelv, a 2010/43/EU irányelv és a 2010/44/EU irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése.
16. Törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: VM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A díjtörvény legutóbbi átfogó módosítása óta eltelt időszakban összegyűjtött jogalkalmazási tapasztalatok, valamint a beérkezett észrevételek, javaslatok alapján - figyelemmel továbbá a földhivatalok megyei (fővárosi) kormányhivatalokba történt integrációja miatt megváltozott körülményekre - a tárgyi díjmentességi körök komplex felülvizsgálata szükséges.
17. Törvényjavaslat a géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: VM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A törvény módosítása a géntechnológiai tevékenységgel, annak mezőgazdasági és élelmiszer-előállítási alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről és az ezeket érintő magyar stratégiáról szóló 53/2006. (IX. 29.) OGY határozatra és a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvényre figyelemmel szükséges.
18. Törvényjavaslat egyes büntető tárgyú törvények módosításáról
Parlamenti előadó: KIM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a büntető anyagi és végrehajtási szabályokat az Alaptörvény választójogból kizártak körét meghatározó rendelkezéséhez igazítani, pontosítani a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, egyben eleget tenni jogharmonizációs kötelezettségnek is.
19. Törvényjavaslat a bírósági végrehajtással kapcsolatos jogszabályok módosításáról
Parlamenti előadó: KIM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a követelések behajtásának hatékonyabbá tétele, és annak elérése, hogy a végrehajtási eljárások indítása komolyabb visszatartó erőt jelentsen a tartozásukat önhibájukból felhalmozó és ki nem egyenlítő jogalanyok számára.
20. Törvényjavaslat a nemzetiségek jogairól
Parlamenti előadó: KIM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
Az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése értelmében a Magyarországon élő nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
21. Törvényjavaslat a Munka Törvénykönyvéről
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A javaslat célja a kötelező erejű törvényi szabályozást arra a körre korlátozni, amely a munkavállalók garanciális érdekekeit védi, különösen a munkavállalás alsó korhatárát, a napi és havi munkaidő maximális mértékét, a kötelező szabadság mértékét illetően. Emellett tág teret enged a felek kölcsönös megállapodásán alapuló szerződési autonómiának, továbbá olyan megoldások alkalmazásának, amelyek erősítik a foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás rugalmasságát és jogszerű keretet ad az atipikus foglalkoztatási formák szélesebb körű alkalmazásának.
22. Törvényjavaslat a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: NGM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A törvényjavaslat célja megteremteni a helyi termelői piacok működésének feltételeit.
23. Törvényjavaslat a szakképzésről
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja az, hogy a foglalkoztatáspolitikával összehangoltan kerüljön fejlesztésre a teljes szakképzés, ennek intézmény- és feladat-ellátási rendszere annak érdekében, hogy a képzési struktúra a gazdaság szereplőinek fokozottabb bevonásával, a munkáltatók igényeinek figyelembevételével, a munkaerőpiac tényleges elvárásainak megfelelően alakuljon ki.
24. Törvényjavaslat az országgyűlési képviselők választásáról
Parlamenti előadó: KIM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a választási rendszer új előírásainak megalkotása.
25. Törvényjavaslat az igazságügyi szervezet átalakításával kapcsolatos törvénymódosításokról
Parlamenti előadó: KIM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a bírósági szervezet működésének átalakítása, amely az Alaptörvénnyel való összhang megteremtése, a bíróságok működési színvonalának javítása, egységesítése érdekében szükséges.
November
26. Törvényjavaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: KIM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a jogvitás eljárás kereteinek megteremtése, az anyagi jogi bírságolás eljárási keretszabályainak kialakítása, a hatósági ellenőrzés szabályainak bővítése, megerősítése, a szabálysértési jogot érintően a közigazgatás-ellenes szankció felülvizsgálata, a végrehajtási eljárás szabályainak átfogó rendezése, a miniszterek hatósági hatásköreinek felülvizsgálata.
27. Törvényjavaslat a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: KIM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása, a visszaélések hatékonyabb kezelése.
28. Törvényjavaslat az információbiztonság szabályairól
Parlamenti előadó: KIM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
Az információ biztonsága kiemelkedő jelentőségű prioritás, ezért egységes, törvényi szintű szabályozása szükséges.
29. Törvényjavaslat a versenyképesség javítását megalapozó és egyéb adótörvények módosításáról
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A szabályozás célja a gazdasági versenyképesség javítását biztosító normák megalkotása.
30. Törvényjavaslat a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény és a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: NFM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A törvények módosítására nemzeti adminisztratív eljárások (megelőzési cselekvési terv, vészhelyzeti terv kidolgozása, gázellátás biztonságára vonatkozó kockázatértékelés, gázáramlás akadályozásának tilalma a válsággal érintett piacok tekintetében, stb.) szabályozása, valamint jogharmonizációs záradékkal történő kiegészítése érdekében van szükség.
31. Törvényjavaslat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: NEFMI
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
A törvénymódosítás célja megteremteni a jogszabályi feltételeit annak, hogy az OTKA által támogatott kutatások jellemzően négyéves kifutásúak lehessenek.
32. Törvényjavaslat a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: NGM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a munkavédelmi bírságra és a felügyelők által alkalmazható intézkedésekre, a kockázatértékelés elvégzésére, továbbá egyéb munkáltatói kötelezettségekre vonatkozó előírások módosítása.
33. Törvényjavaslat a helyi önkormányzatokról
Parlamenti előadó: BM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A törvényjavaslat célja a kötelező és nem kötelező feladatok, a társulások szerepének újraszabályozása, az önkormányzatok új finanszírozási rendszerének meghatározása, a helyi önkormányzati szervek feladat- és hatáskörének, a polgármesterekre és képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi előírások pontosítása.
34. Törvényjavaslat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: BM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a törvény mellékletében megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatása (az érintett önkormányzati képviselő-testületek kezdeményezése alapján).
35. Törvényjavaslat a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint a szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlásáról
Parlamenti előadó: VM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a Magyar Állatorvosi Kamara átalakítása, az állatorvosok köztestületi formában működő szakmai szervezetének hatékonyabb működéséhez a jogszabályi feltételek megteremtése.
36. Törvényjavaslat az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: VM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja felügyeleti díj bevezetése, a parlagfű elleni közérdekű védekezésre vonatkozó rendelkezések módosítása a hatékonyabb hatósági eljárás érdekében.
37. Törvényjavaslat a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: VM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozást az indokolja, hogy a hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv átültetésének hiánya miatt az Európa Bizottság 2011/0168. számon kötelezettségszegési eljárást indított.
38. Törvényjavaslat a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
Parlamenti előadó: VM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A törvényjavaslat célja egy új, komplex kockázatkezelési rendszer működésének a szabályozása, amely a termelők legszélesebb köre számára a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatti károk (elemi károk), továbbá a katasztrófakárok kezeléséhez, kompenzációjához biztosít megfelelő lehetőséget.
39. Törvényjavaslat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: NEFMI
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat tervezett módosításában foglalt változásoknak a sportjog rendszerében történő átvezetése, a sport nem-kormányzati szervezeti rendszerének átalakítása, valamint az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatainak érvényesítése.
40. Törvényjavaslat a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes törvények módosításáról
Parlamenti előadó: NFM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a hatályos 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet jogharmonizációs kötelezettségek miatti módosításához kapcsolódóan az egyes rendelkezések megalkotásához szükséges törvényi szintű felhatalmazás megteremtése.
41. Törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulásról
Parlamenti előadó: NGM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a szakképzési hozzájárulási rendszer átalakítása azért, hogy egyrészt az a jelenleginél átláthatóbb, egyszerűbb legyen, másrészt a szakképzési hozzájárulás eredeti funkcióját, vagyis az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés támogatását szolgálja, harmadrészt a gazdálkodó szervezetek számára - méretüktől függetlenül - egyenlő esélyt biztosítson a támogatásokhoz való hozzáférésben.
42. Törvényjavaslat a lánctartozások csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A jogszabály megalkotása a vállalkozások adósságterhének csökkentése érdekében tett intézkedéssorozat része.
43. Törvényjavaslat a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: KIM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
Az Európai Parlament és a Tanács 2008/115/EK irányelve a tagállamok kötelezettségévé teszi, hogy biztosítsanak ingyenes jogi segítséget a harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban. A szabályozás e jogharmonizációs kötelezettségnek tesz eleget.
44. Törvényjavaslat a polgárőrségről
Parlamenti előadó: BM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A polgárőri tevékenységgel kapcsolatban a közelmúltban felmerült problémák rávilágítottak a szabályozás hiányosságaira, amelyek csak átfogó felülvizsgálat keretében rendezhetők.
45. Törvényjavaslat a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról
Parlamenti előadó: BM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A tárgykört szabályozó kormányrendelet helyett - az azt felváltó - törvényi szabályozás megalkotása indokolt.
46. Törvényjavaslat a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: NGM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a törvény hatályba lépését követő 5 éves időszakban bekövetkezett és a közeljövőben várható jogszabályi változások, továbbá uniós jogharmonizációs lépések miatti módosítás megtétele.
47. Törvényjavaslat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
Parlamenti előadó: NGM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
Az egységes, átlátható hazai szabályozás érdekében szükséges az Európai Unió jogi aktusain alapuló pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtását egy törvényben szabályozni, amely átfogó szabályozást tartalmaz az újonnan kialakításra került eljárások és felhatalmazások tekintetében is.
48. Törvényjavaslat egyes egészségügyi törvények módosításáról
Parlamenti előadó: NEFMI
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozásra a Széll Kálmán Tervben és a Semmelweis Tervben foglaltak végrehajtása érdekében van szükség.
49. Törvényjavaslat az Alaptörvénnyel összefüggő átmeneti rendelkezések megalkotásáról
Parlamenti előadó: KIM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja az Alaptörvény záró rendelkezései 3. pontjának végrehajtása.
50. Törvényjavaslat az Alaptörvénnyel összefüggő egyes jogszabályok módosításáról
Parlamenti előadó: KIM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja az Alaptörvény záró rendelkezései 4. pontjának végrehajtása.
51. Törvényjavaslat a Tanács 2008/977/IB kerethatározata (2008. november 27.) átültetéséről
Parlamenti előadó: KIM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelme.
52. Törvényjavaslat a kutatás-fejlesztés és innováció közgazdasági környezetét segítő egyes intézkedésekről
Parlamenti előadó: NGM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A szabályozás célja lehetővé tenni azt, hogy a jelenleginél egyértelműbbé és összehangoltabbá váljanak a kutatás- fejlesztés és innováció állami forrásból való közvetett támogatásának módozatai.
53. Törvényjavaslat a turizmusról
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
Törvényi szintű szabályozás hiányából adódóan nincsenek a turizmus jelentőségét megfogalmazó, alapdefiníciókat lefektető, a turizmus működésének struktúráját megállapító előírások. Ez számos problémát okoz, elsősorban a szétaprózott, alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazása során.
54. Törvényjavaslat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: NFM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A törvény bányászati tevékenység definíciója nem felel meg az ásványi nyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek, ezért szükséges a jogharmonizációs szabályozás megalkotása.
55. Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: NFM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. október
A gazdasági változások és az új kormánycélok miatt a jelenleg hatályos program felülvizsgálata és időbeni kiterjesztése szükséges.
December
56. Törvényjavaslat egyes szellemi tulajdonjogi tárgyú törvények módosításáról
Parlamenti előadó: KIM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. november
A szabályozás célja az európai szabadalmak magyarországi hatályosításának előfeltételét képező fordítási körülményekre vonatkozó rendelkezések pontosítása és a szerzői jogi szabályok ehhez kapcsolódó módosítása.
57. Törvényjavaslat a közérdekű adatok üzleti célú felhasználásáról
Parlamenti előadó: NFM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. november
A 2003/98/EK irányelv rendelkezik a közérdekű adatok üzleti célú további hasznosításának általános szabályairól. Az irányelv tételes átültetése eddig nem történt meg, ezért indokolt a törvény megalkotása.
58. Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság 2012. évi költségvetéséről
Parlamenti előadó: NGM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. szeptember
59. Törvényjavaslat a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
Parlamenti előadó: HM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. november
A szabályozás célja az újrafogalmazott honvédelmi kötelezettségi rendszer elemeinek - az Alaptörvénynek és az új honvédelmi törvénynek megfelelő -kodifikálása, a katonai életpálya és a szolgálati viszonyból adódó sajátosságok összehangolása a közszolgálati életmodellel, továbbá a szolgálati nyugdíjrendszer új normáinak meghatározása.
60. Törvényjavaslat a honvédségi adatkezelésről
Parlamenti előadó: HM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. november
A szabályozás célja a honvédelmi tevékenységgel összefüggő adatkezelés, adatvédelmi garanciák megfogalmazása, a hazánkban tartózkodó külföldi katonákkal összefüggő adatkezelési szabályok pontosítása, figyelemmel az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseire.
61. Törvényjavaslat a fejlesztéspolitika új alapokra helyezéshez szükséges egyes törvények módosításáról
Parlamenti előadó: NFM
Nagy terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. november
A szabályozás célja - a fejlesztéspolitikai reform keretében, a fejlesztési joganyag teljes átvizsgálásával - egységes fejlesztési fejezet kialakítása, az intézményrendszer átalakítása, strukturált és szabályozott területi tervezési rendszer kialakítása.
62. Törvényjavaslat a felnőttképzésről
Parlamenti előadó: NGM
Közepes terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. november
A szabályozás célja a jelenleginél egyszerűbb, átláthatóbb, hatékonyabban ellenőrizhető, egyben kevésbé bürokratikus rendszer kialakítása annak érdekében, hogy a támogatott felnőttképzésből minőségi tudással kerüljenek ki az abban résztvevők.
63. Törvényjavaslat a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról
Parlamenti előadó: VM
Kis terjedelmű szabályozás
Benyújtás várható időpontja: 2011. november
A törvényjavaslat célja a bor forgalomba hozatali járulékára vonatkozó, az adminisztráció egyszerűsítésével, a hatósági munka hatékonyságának növelésével összefüggő módosítások megtétele.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-11 | | #6182 |
|
|
Jó tudni!
- A 2011. július 26. napon került kihirdetésre az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amelynek 85.§ (1) bekezdése alapján 2012. január 1. naptól hatályát veszti a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény.
- A 2011. július 20. napon került kihirdetésre a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, melynek 181. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 2012. január 1-jén hatályát veszti. Annak rendelkezéseit a 2012. január 1. napját megelőzően megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra és az azokkal kapcsolatban kérelmezett, kezdeményezett vagy hivatalból indított jogorvoslati eljárásokra és előzetes vitarendezési eljárásokra alkalmazni kell.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-11 | | #6162 |
|
|
Jó tudni!
Az Mt. 138.§ (5) bekezdése alapján a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
Az Mt. - 2011. augusztus 1. naptól hatályos - 138.§ (5a) bekezdése alapján, ha a munkavállaló az (5) bekezdés szerinti fizetés nélküli szabadságát meg kívánja szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kell a munkáltatóval. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélkül szabadság kezdetétől számított
a) hat hónap letelte előtt kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap,
b) hat hónap elteltével vagy azt követően kíván munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-08-08 | | #6152 |
|
|
Tisztelt Polgármester Asszony/Úr!
Tisztelt Kör/Jegyző Asszony/Úr!
Kérjük engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi CLIII. Törvény 16.§ (15) bekezdésére, mely módosította – 2011. szeptember 1-i hatállyal - a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121.§ (1) bekezdés 29. pontját, mely a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók fogalmát tartalmazza.
Tekintettel a fentiekre, az Alapító Okirat módosítása az un. SNI-s normatíva igénylése miatt indokolt, mivel a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 3. számú melléklet kiegészítő szabályok 10. c) pontja értelmében a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a hozzájárulás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza a - Közokt. tv. 121.§ 29. pontja szerinti - fogyatékosság típusát is.
A fenti módosítás hiányában a 2011. évi 4/12 vonatkozásában az SNI-s gyerekek/tanulók részére a normatíva igénylés nem lesz megvalósítható.
További kellemes napot kívánunk!
Üdvözlettel:
Hosszuné Szántó Anita
Vezető tisztségviselő
www.szantoestarsa.hu
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
www.drhosszu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-07-25 | | #6112 |
|
|
Társulási megállapodás alkalmazása során felmerülő kérdésekről
Hatáskör-átruházás:
Gyakran lehet találkozni olyan társulási megállapodással, amely alapján a jogi személyiséggel nem rendelkező társulás Társulási Tanácsa jogosult intézmény alapítására (Alapító okirat elfogadására, kiadására, ezzel együtt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 103.§ (1) bekezdés c./ pont alapján az intézmény megszüntetésére, illetve átszervezésére.)
Álláspontunk alapján ezen eljárás és szabályozás nem jogszerű.
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Társulási törvény) 20.§ (3) bekezdése alapján önkormányzati hatáskör, valamint törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt
a) kinevezés és megbízás a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 9. és 16. §-aiban meghatározott társulásokra,
b) intézmény alapítása a külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulásra, továbbá e törvény 16. §-ában meghatározott társulásra ruházható át.
A fentiek alapján látható, hogy az intézmény alapítására külön törvényben meghatározott többcélú kistérségi társulás, továbbá jogi személyiséggel rendelkező társulás jogosult.
Döntéshozatali eljárás:
A döntéshozatali eljárást alapjaiban meghatározza a hatáskör-átruházás szabályozásának jogszerűsége.
Amennyiben a hatáskör-átruházás alkalmazására jogellenesen kerül sor, úgy véleményünk szerint a döntéshozatal sem joghatályos.
Egyes esetekben a Társulási Tanács hatáskörében tartozó ügyekben is szükséges az érintett képviselő-testületek előzetes döntése, amelyre például az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet 72.§ (1) és (8) bekezdése is utal. (Ez alapján csak a települési önkormányzat költségvetésében elfogadott előirányzat terhére vállalható kötelezettség.)
Alapelvek:
A társulási megállapodásnak meg kell felelnie a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.) 201.§ által meghatározott értékarányosság, egyenértékűség és a Társulási törvény 2.§ által előírt arányos teherviselés elvének.
Társulási megállapodás közös tulajdon esetén:
Egyes esetekben a társult település - aki egyébként tulajdonostárs az intézmény vonatkozásában - a társulási megállapodásban foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, ezzel akadályozva a szükséges döntéshozatalt, illetve kötelezettség-vállalásának teljesítését.
Közös tulajdon fennállásáig és az intézmény tényleges igénybevételéig, illetve a társulási megállapodás felmondásáig az érintett település köteles gondoskodni a tényleges működtetésről.
Több bírósági határozat utal arra, hogy az Ötv. 8. § (4) bekezdésére hivatkozással megállapított alapfokú oktatásról mindegyik önkormányzat gondoskodni köteles. Az alapfokú oktatásról gondoskodás kötelezettsége magában foglalja annak forrásai előteremtését is, amely nem szorítkozik az állam által biztosított normatív támogatás átutalására, illetve átengedésére.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-07-20 | | #6072 |
|
|
Néhány ízelítő a "jogszerűség, illetve az esélyegyenlőség" érdekében (lásd: pl. egyenlő bánásmód) a kör/jegyzői pályázatok esetében előírt feltételek közül:
- " Legalább 15 éves közigazgatási gyakorlat, legalább 10 éves vezetői tapasztalat, legalább 3 év jegyzői munkakörben töltött idő, adatvédelmi vizsga, a jegyzőkönyv-vezetéshez szükséges gyors- és gépírói végzettség"
- "A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
+ Anyakönyvi szakvizsga,
+ legalább 10 éves jegyzői gyakorlat
+ S.-F. kistérségbeli helyismeret, valamint a kistérség intézményrendszerének ismerete ....."
- Pályázati feltételek:
+" ...legalább 10 éves közigazgatási gyakorlat
+ önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos tapasztalat
+ település ismerete
+ európai uniós vagy nemzeti pályázati eljárásokban való részvétel
+ egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség"
- A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
+ "2 évnél hosszabb, települési önkormányzatnál eltöltött közigazgatási gyakorlat, és egyéb jogi szakmai gyakorlat, S. Város Polgármesteri Hivatalában eltöltött legalább 3 éves gyakorlat."
- Pályázati feltételek:
+ ".....Főiskola, Igazgatásszervezői, vagy állami- és jogtudományi doktori képesítés. ,
+ Legalább két éves közigazgatási gyakorlat. - Legalább 1-3 év szakmai tapasztalat, .."
A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
+ Főiskola, ...."
- Pályázati feltételek:
+ ....anyakönyvi szakvizsga ..."
- Pályázati feltételek:
+ " ...Legalább 2 éves közigazgatási gyakorlat - Legalább 1-3 év vezetői tapasztalat, ..."
- A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
+ "Anyakönyvi szakvizsga,
+ B kategóriás jogositvány; E. községben életvitelszerű lakás"
- A pályázat elbírálásánál előnyt jelent:
+ "Fővárosi Kerületi Polgármesteri Hivatalnál hatósági területen szerzett vezetői gyakorlat."
- "Elvárt kompetenciák:
+ jogi szakvizsga,"
Jó tudni, hogy az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indult perben nem elégséges a hátrányos megkülönböztetésre való puszta hivatkozás, a bizonyítási teher megfordításából következően azonban elégséges, ha a jogsérelemre hivatkozó fél bizonyítja azt a tényt, hogy őt hátrány érte, ezt követően a másik félnek kell bizonyítania, hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta.
Ennek sikertelenségét a terhére kell róni. A bíróság az alapos munkáltatói kimentést fogadhatja el, a bizonyítékok összességében való értékelése eredménye alapján.
Az egyenlő bánásmód követelményeinek megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés az, amelynek eredményeként meghatározott személy, vagy csoport neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, vallása stb., illetve egyéb tulajdonsága miatt összehasonlítható helyzetben lévő más személyhez, vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesül (2003. évi CXXV. törvény 8. §). EBH2007. 1629
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-07-20 | | #6052 |
|
|
Megjelent:
- 2011. évi XCVIII. törvény az egyes választási törvények módosításáról
- 2011. évi XCIX. törvény az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról
- 2011. évi C. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
- 2011. évi CI. törvény az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról
- 2011. évi CII. törvény a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról
- 2011. évi CIII. törvény a népegészségügyi termékadóról
- 2011. évi CIV. törvény a sport huliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
- 2011. évi CV. törvény az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról
- 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról
- 2011. évi CVII. törvény az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról
Forrás: MK 2011. évi 85. szám
- 125/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról
- 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet az egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kormányrendeletek módosításáról
Forrás: MK 2011. évi 84. szám
- 2011. évi XCIII. törvény a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról
- 2011. évi XCIV. törvény az egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról
- 2011. évi XCV. törvény az egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról
- 2011. évi XCVI. törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról
Forrás: MK 2011. évi 81. szám
- 2011. évi LXXXIX. törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról
- 2011. évi XC. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról
- 2011. évi XCI. törvény az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
- 2011. évi XCII. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról
Forrás: MK 2011. évi 79. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-07-07 | | #6032 |
|
|
A munkaviszonyt a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás nem érinti. Ehhez képest a jogelőddel létesített munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll és különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából az e munkaviszonyban töltött időket együttesen kell számításba venni. MK 154. szám
Az Mt. 86. §-a értelmében a munkaviszony megszűnik - többek között - a munkavállaló halálával vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével. Ebből következőleg a munkaviszonyt a munkáltató jogutódlással való megszűnése (megváltozása) nem érinti. Hasonló szabályozás érvényesült korábban is [Mt. V. 19. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata]. Ennek felel meg az a rendelkezés, amely szerint a munkáltató jogutódlással történő megszűnése a kollektív szerződés hatályát nem érinti [Mt. 40. §-ának (2) bekezdése].
A gyakorlatban vitás, hogy a munkáltató jogutódlással történő megszűnése (megváltozás) esetén a munkavállaló egyes jogai - különösen a felmondási időre járó átlagkereset és a végkielégítés szempontjából - hogyan alakulnak.
A felmondási idő törvényben meghatározott legkisebb tartama a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időtől függ (Mt. 92. §).
A végkielégítésnek a törvényben meghatározott legkisebb mértéke a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időhöz képest alakul [Mt. 95. § (3)-(4) bekezdése].
Az előrebocsátottak szerint a munkáltatónak jogutódlással történő megszűnése (megváltozása) nem vezet a munkaviszony megszűnéséhez, hanem ilyenkor a munkaviszony - megegyezésen alapuló módosítás hiányában - változatlanul fennáll a jogutód munkáltató és a munkavállaló között.
Ezt nem érintik azok a rendelkezések, amelyek szerint a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő tartamába az áthelyezést közvetlenül megelőző időt
- a felmondási idő szempontjából be kell számítani,
- a végkielégítés szempontjából pedig nem kell figyelembe venni (Mt. 209. §.).
Jogutódlás estén ugyanis nem lehetett, illetve lehet szó áthelyezésről [Mt. V. 19. § (1) bekezdése; új Mt. 86. §], következésképpen az erről szóló akár megengedő, akár tiltó - rendelkezések a vitás kérdés elbírálása szempontjából közömbösek.
Ezért a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás a munkaviszonyt nem érinti. Ilyenkor a jogelőddel létesített munkaviszony a jogutóddal változatlanul fennáll, és az e munkaviszonyban töltött időket különösen a felmondási idő és a végkielégítés szempontjából együttesen kell számításba venni.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-07-05 | | #6002 |
|
|
Elfogadta hétfőn az Országgyűlés azt a munkaügyi törvénycsomagot, amely több ponton is megváltoztatja a Munka törvénykönyvét, így a heti munkaidőt, a próbaidőt, valamint a szabadság kiadását.
A törvény rögzíti azt szabályt, amely szerint a rendes munkaidő mértékének átmeneti csökkentése miatt fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók úgy, hogy később a munkavállalók heti 44 órát is dolgozhatnak heti 40 órára járó bérért. A jogszabály ugyanakkor tartalmazza: a hosszabb munkaidőben való foglalkoztatás legfeljebb egy évig lehetséges, ezen idő túllépése esetén a munkavállaló számára háromszoros bér jár.
Változik a túlmunka kifizetése is, a munkáltató előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet majd kiadni. Kivételes esetben a munkáltató kettőnél több részletben is kiadhatja a szabadságot, azonban - eltérő megállapodása hiányában - ebben az esetben is megilleti a munkavállalót évenként egyszer legalább 14 összefüggő nap távollétet biztosító szabadság.
Továbbá 6 hónapos próbaidőt is kiköthet ezután a munkaadó, de csak akkor, ha erre a hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-07-03 | | #5982 |
|
|
Passzív táppénz megszűnése
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló korábbi T/3357. számú törvényjavaslat rendelkezett a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) módosításáról.
A törvényjavaslat 11.§-ának rendelkezései - annak elfogadását és 2011. július 1. napon történő hatályba lépését követően - módosították az Ebtv. 43.§, 46.§, valamint a 48.§ rendelkezéseit.
A jelenleg - 2011. július 1. naptól - hatályos rendelkezések alapján táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. (A korábbiakban táppénzre jogosult az volt, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a Tbj.-ben meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-07-01 | | #5972 |
|
|
"A foglalkoztatás viszonyait hozzá kell igazítani a valósághoz" - ezzel indokolta az [origo] kérdésére Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a munka törvénykönyvének tervezett változtatásait. A tárca a hazai cégek versenyképességét javítaná a bürokráciacsökkentő program második ütemével is, mely szeptemberben kerülhet a kormány elé.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által áprilisban bejelentett, a munkavállalói jogokat érintő tervezett változások valószínűleg részét képezik majd a munka törvénykönyve módosítási koncepciójának - mondta az [origo] kérdésére Cséfalvay Zoltán, a tárca gazdaságstratégiáért felelős államtitkára egy csütörtöki konferencián.
Az NGM áprilisban a vállalkozások adminisztrációs terheinek enyhítésére meghirdetett "bürokráciacsökkentő csomag" részeként harangozta be az egyebek mellett az üzemi tanács opcionálissá tételét, a munkavállalók elbocsátásának megkönnyítését, az éjszakai-hétvégi bérpótlék, a végkielégítések és a felmondási idő csökkentésének, valamint az 5,5 munkanapos munkahét alkalmazásának lehetőségét megteremteni hivatott jogszabályok megalkotását.
Cséfalvay Zoltán közölte, annyiban félreértésről van szó, hogy az adminisztrációs terhek mérséklését célzó programnak ezek az intézkedések valójában nem részei, de ettől még elengedhetetlenek, és a munka törvénykönyvében bizonyára meg is fognak jelenni.
Forrás: [origo]
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-30 | | #5962 |
|
|
A Ptk. 167. §-a szerinti szükségbeli út szolgalma ex lege, azaz a törvény erejénél fogva keletkezik és áll fenn. Ezért téves a szolgalom alapítására vonatkozó ítéleti rendelkezés, amely helyett a bíróságnak a szolgalom fennállásának megállapításáról (terjedelméről, ingatlan-nyilvántartási adatokról) kell rendelkeznie. Törvényi szolgalom keletkezik akkor is, ha az ingatlan érintkezik ugyan közúttal, de az nem megfelelő. Ha a szükségbeni út szolgalma a szolgáló telek tulajdonjoga megszerzésekor már fennállt, az új telek tulajdonosa értékcsökkenést az uralkodó telek tulajdonosával szemben jogszerűen nem követelhet. BDT2001. 533
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-27 | | #5942 |
|
|
- Megjelent a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi LXXI. törvény, amelynek az 1. §-a alapján a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 29. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(E fejezet szerinti eljárást nem kell alkalmazni)
„g) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján a helyi önkormányzat kötelező közoktatási feladatának nem állami intézményfenntartó útján történő ellátására, valamint a közoktatási intézmény intézményfenntartói jogának nem állami intézményfenntartónak történő átadására.”
Forrás: MK 2011. évi 69. szám
- Megjelent a T/3649 szám törvényjavaslat az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról
A javaslat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) módosításával meghatározza a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.) és a Tft. közötti viszonyt, továbbá a tulajdonostársak közötti adás-vétel kapcsán az elővásárlási jogra, valamint az erdők esetében a haszonbérlet időtartamára és az előhaszonbérleti jogra vonatkozó szabályozást módosítja. Emellett a javaslat az ajándékozás jogcímén történő átruházására vonatkozó szabályokat módosítja, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként megvalósuló ajándékozási szerződés megkötésére a nem közeli hozzátartozók között is lehetőség legyen, valamint kiegészíti a gazdálkodó család tagjainak a fogalmi meghatározását.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-22 | | #5932 |
|
|
A Magyary Program intézkedési terve
A Magyary Program intézkedéseinek zömét belső erőforrásból, illetve az Államreform Operatív Program (ÁROP) és az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) révén rendelkezésre álló európai uniós forrásból, kisebb részben nemzeti forrásból kívánják megvalósítani.
A részletes intézkedési tervet az ÁROP és az EKOP 2009-2010 és a 2011-2013-as időszakra vonatkozó akcióterveinek elfogadását követően fogják a Kormány elé terjeszteni, erre figyelemmel, mint a Magyary Program más elemeinél, itt is az elméleti és célrendszer keretei között elképzelhetőek még változások.
A Program intézkedési terve:
- Befejezik az alapítványok, közalapítványok rendszerének felülvizsgálatát és egyszerűsítését.
Határidő: 2011. december 31.
- Felülvizsgálják a gazdasági társaságok rendszerét.
Határidő: 2012. december 31.
- Elvégzik a területi államigazgatás szervezetrendszerének átalakítását és a kormányhivatalok integrációját.
Határidő: 2012. december 31.
- Áttekintik és hatékonyabbá teszik a kormányhivatalok, központi hivatalok és háttérintézmények rendszerét.
Határidő: 2013. december 31.
- A minőségmenedzsment eszközei révén javítják a szervezeti teljesítményt a közigazgatás szervezeteinél.
Határidő: 2013. december 31.
- Kialakítják a szervezeti működést elősegítő korszerű informatikai infrastruktúrát.
Határidő: 2013. december 31.
- Részletes és mindenre kiterjedő, folyamatosan aktualizált állami feladatkatasztert készítenek, amelyet összekötnek a szervezetkataszterben szereplő szervezetekkel.
Határidő: 2011. december 31.,
- Elvégzik a jogrendszer tartalmi és formai deregulációját.
Határidő: Törvények 2011. december 31., Kormányrendeletek 2012. június 30.
- Kialakítják az egységes stratégiai tervezési és monitoring rendszert.
Határidő: 2012. június 30.
- Az állam ellenőrzési és jogérvényesítési eszközrendszerét hatékonyabbá teszik a visszaélések elleni küzdelem javítása érdekében.
Határidő: 2012. december 31.
- Kialakítják és működtetik az állami információszolgáltatás, az állami közérdekű adatvagyon egységes és átlátható új rendszerét.
Határidő: 2012. június 30.
- Hatékonyabbá teszik a nem rendszerszinten, ad hoc jelentkező feladatok megoldását.
Határidő: 2011. december 31.
- Felülvizsgálják a közigazgatás feladatai tekintetében a kiszervezéseket.
Határidő: 2012. december 31.
- Új e-közigazgatási intézkedési tervet fogadnak el, amely alapján végrehajtják a közigazgatás megfelelő szintű elektronizálását.
Határidő: 2011. szeptember 30.
- Egyszerűsítési Program keretében csökkentik a lakosságra nehezedő adminisztratív terhek mértékét.
Határidő: 2012. december 31.
- Tovább csökkentik a vállalkozói adminisztratív terhek mértékét.
Határidő: 2011. december 31.
- Az esélyegyenlőség érvényesítése, a társadalmi felzárkózás érdekében a közigazgatási szervezetrendszert érintő intézkedéseket vezetnek be.
Határidő: 2013. december 31.
- Számonkérhetőségi és antikorrupciós intézkedési tervet fogadnak el.
Határidő: 2011. szeptember 30.
- Létrehozzák a Nemzeti Egységes Kártyarendszert.
Határidő: 2012. június 30.
- Lehetővé teszik és ösztönzik az állampolgárok véleménynyilvánítását a közigazgatás, az állam szolgáltatásairól.
Határidő: 2011. július 31.
- Sztenderdizálják a közigazgatási eljárásokat.
Határidő: 2012. december 31.
- Érdemi hatásvizsgálati rendszert hoznak létre.
Határidő: 2012. december 31.
- Hatékonyabbá teszik a közigazgatás szervezetrendszerén belüli eljárásokat.
Határidő: 2013. december 31.
- Kiterjesztik és továbbfejlesztik a kormányablakok hálózatát, megvalósítva a többcsatornás, integrált, egyablakos ügyfélszolgálati rendszert.
Határidő: 2013. június 30.
- Szélesítik az állampolgárokat, civil szervezeteket és vállalkozásokat érintő közigazgatási eljárások elektronizálását.
Határidő: 2013. december 31.
- Bevezetik a közszolgálati életpályák összehangolt rendszerét, az életpálya modelleket és az új javadalmazási rendszert.
Határidő: 2012. január 1.
- Létrehozzák a kormányzati személyügyi centrumot a KIM keretein belül az egységes személyzeti politika működtetése érdekében.
Határidő: 2011. december 31.
- Kidolgozzák a közszolgálat egységes hivatásetikai szabályzatát.
Határidő: 2011. augusztus 31.
- Bevezetik a közszférában a munkakör-alapú rendszert.
Határidő: 2013. január 1.
- Kidolgozzák az egységes és integrált közszolgálati teljesítménymenedzsment rendszerének alapjait.
Határidő: 2011. december 31.
- Javítják a közszféra általános tudásszintjét.
Határidő: 2011. december 31.
- Megújítják a képzési és továbbképzési rendszert, a vezetőképzést, az alap- és szakvizsgát, létrehozzák a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet.
Határidő: 2012. január 1.
- Megteremtik a rugalmas munkavégzés kereteit a közszférában.
Határidő: 2012. december 31.
FORRÁS: MAGYARY ZOLTÁN KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI PROGRAM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-21 | | #5922 |
|
|
- Az érintett személyét sértő tényállítást nem köteles eltűrni a felperes önmagában azért, mert az kampányidőszakban történt. Köztudomású tényként elfogadható, hogy ha a közlés nyomán a helyi közösségben a felperessel szemben bizalmatlanság alakul ki, magyarázkodásra kényszerül, ez hátrányként értékelhető, és nem vagyoni kártérítési igényt keletkeztet.
Kapcsolódó jogszabályok:
1952. évi III. törvény (Pp.) 163. § (3)
1959. évi IV. törvény (Ptk.) 84. § (1)
Bírósági határozat száma: LB-H-PJ-2009-258.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-21 | | #5912 |
|
|
- Bár a közlekedés igazgatási szabályok a gépjárművezető kötelezettségévé teszik annak ellenőrzését, hogy valamennyi utas biztonsági öve bekapcsolásra került-e, azonban a polgári jogi felelősség szempontjából az utasoktól általában elvárható, hogy a gépjármű forgalomban való részvételét megelőzően biztonsági övüket becsatolják. A biztonsági öv bekapcsolásának elmulasztása a károsult felróható közrehatásának tekinthető, és erre tekintettel a kármegosztás szabályai alkalmazhatók.
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §
Bírósági határozat száma: FIT-H-PJ-2009-224.
- Az utas felróható magatartása következtében a vasút működési körében bekövetkező károk megtérítésének kötelezettsége alól a vasúttársaság nem mentesülhet az utas magatartására való hivatkozással. A mozgó vasúti szerelvényről való leugrás azonban olyan súlyosan felróható károsulti közrehatás, mely 40%-os mértékű kármegosztást indokol.
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 340. §
Bírósági határozat száma: FIT-H-PJ-2008-542.
- A járdafeltöltéssel okozott károk megtérítése során önmagában az a körülmény, hogy az alperes jogerős építési engedély alapján végezte a kivitelezési munkákat, nem alkalmas a felelősség alóli kimentésre.
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §
Bírósági határozat száma: LB-H-PJ-2009-68.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-21 | | #5902 |
|
|
Megjelent a T/3589 számú törvényjavaslat az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról
A törvényjavaslat a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelést végre nem hajtó munkáltatókra az analógia eszközével a rendezetlen munkaügyi kapcsolattal rendelkező munkáltatókra vonatkozó jogkövetkezményeket rendeli alkalmazni.
A hatályos jogszabályok alapján az érintett munkáltatót különösen az alábbi jogkövetkezmények sújtják: közbeszerzési eljárásban az érintett munkáltató nem lehet ajánlattevő - 2003.évi CXXIX. Tv. (Kbtv.), és 1992. évi XXXVIII.tv. (Áht.) -; nem kaphat támogatást a központi költségvetésből és az elkülönített állami pénzalapokból - Áht . -; a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény szerint az érintett munkáltató felkerül a hatóság honlapjára két évre. Az érintett munkáltató továbbá elesik a különböző ágazati szabályozásban – így például a felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V. 12.) Korm. Rendeletben; a szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzésének és a létszámleépítések megelőzése érdekében a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásáról szóló 70/2009. (IV.2.) Korm. Rendeletben - meghatározott kedvezményektől.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-20 | | #5892 |
|
|
Megjelent:
- a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi bűncselekményekkel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi LXIII. törvény
A fentiekben hivatkozott jogszabály - többek között - tartalmazza a Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással, Költségvetési csalás, A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása új törvényi tényállásokat.
Forrás: MK 2011. évi 66. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-16 | | #5882 |
|
|
Jogalkalmazással kapcsolatos érdekességek
- A 20. század elején, amikor a gépkocsik terjedni kezdtek, nem volt jogszabály a gépkocsival okozott balesetekért való felelősségről. Állítólag az első ilyen perben az angol bíróság egy olyan indiai esetet vett alapul, amelyben a személyeket hordó elefánt elszabadult és kárt okozott másoknak.
- A jogos védelem a római jogban már nagyon korán megjelenik. A XII. táblás törvény az „éjjel tetten ért tolvaj” megölését feltétel nélkül, míg a nappal tetten ért tolvaj életének a kioltását abban az esetben ismerte el jogszerűnek, ha fegyverrel védekezett a leleplezésekor (a védekezés és a bosszú megengedhetőségének gondolata még nem különül el teljesen egymástól).
- 1884-ben a Mignonette nevű angol hajó viharba került az Atlanti-óceánon, és elsüllyedt. Négy matróz azonban életben maradt, és egy mentőcsónakban hánykolódott a tengeren. Az éhhalál küszöbén ketten megölték és megették eszméletlen negyedik társukat. Pár nappal ez után Rio de Janeiro közelében a Moctezuma nevű német hajó megmentette a túlélőket. Bíróság elé állították, és halálra ítélték mindkettőjüket. Az ügy azonban óriási visszhangot vert fel, és végül kegyelemben részesültek, és csak fél évet kellett fogházban letölteniük. Az eset kapcsán kerültek tudományos értékkel kidolgozásra a végszükségre vonatkozó szabályok.
- A római XII táblás törvények vegyítették a büntető- és civil jogi szabályozási témaköröket, például a rablást birtokháborításként kezelték, és pénzbeli reparációt írtak elő.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-15 | | #5862 |
|
|
Megjelent a T/3538 számú törvényjavaslat a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról
A törvényjavaslat megalkotja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra (SZIT) vonatkozó szabályokat
A SZIT egy olyan nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze. Az ingatlanhasznosításból és fejlesztésből realizált jövedelem túlnyomó részét (90%-át) pedig a részvényeseknek fizetné ki osztalék formájában. A pénzügyi termék alapkoncepciója, hogy a SZIT által realizált jövedelem csak a részvénytulajdonosok szintjén adózna osztalék- és árfolyamnyereség-adó formájában. Ennél fogva a SZIT-részvény lényegében osztalékrészvényként funkcionálna, ennek köszönhetően a részvényárfolyam volatilitása az átlagnál várhatóan alacsonyabb lesz.
A törvényjavaslat tartalmazza a SZIT-ek működésére vonatkozó szabályokat, valamint a SZIT-ekre irányadó speciális – a nemzetközi gyakorlattal összhangban lévő – kedvező adó, illeték és eljárási szabályokat.
Volatilitás:
Részvények/tőzsdék esetén változékonyság gyakorisága. Nagy volatilitású részvény/piac, amely föl-le ugrál, ellenkező esetben stabil részvényről beszélünk. Kötvények kamatláb-érzékenységére is használják a kifejezést.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-15 | | #5852 |
|
|
Megjelent a T/3525 számú törvényjavaslat a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban : Étv.) 2011. január 1-jén hatályba lépett 54. § (6) bekezdése felhatalmazást ad az önkormányzat számára, hogy rendeletben a település belterületi közterületének a jogszabályban meghatározott rendeltetésétől eltérő engedély vagy megállapodás nélküli használatát szabálysértéssé nyilváníthatja.
A közterületek nem rendeltetésszerű használata körébe tartozik többek között a közterület életvitelszerű lakhatás céljára történő használata, az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságoknak a közterületen való tárolása, amely komoly problémákat okoz az érintett, nagyobb lélekszámú településeken. A probléma kezelésére, az Étv.-ben kapott felhatalmazás alapján az érintett önkormányzatok a közterületet életvitelszerű lakhatás céljára használatot szabálysértésként büntetni rendelik, általában pénzbüntetéssel szankcionálják. Ez azonban az érintett elkövetői kör esetében általában nehezen hajtható végre, kevés a visszatartó hatása az ismételt elkövetés szempontjából. A rendelkezés az Sztv. módosítására irányul annak érdekében, hogy ha valaki ismételten megszegi az önkormányzati rendeletben előírt, a közterület rendeltetésszerű használatára vonatkozó szabályokat, úgy az új, külön tényállás szerint az elkövetővel szemben – a kellő visszatartás érdekében – súlyosabb, bíróság által alkalmazható szankció legyen kiszabható.
A bevezetendő tényállás (2) bekezdése meghatározza az ismételt elkövetés fogalmát. Ismételt elkövetésről akkor beszélhetünk, ha az eljárás alapját képező cselekmény elkövetését megelőző hat hónapon belül történt már jogerős felelősségre vonás az önkormányzati rendeletben meghatározott, azonos tényálláson alapuló szabálysértés elkövetése miatt.
Önkormányzati rendeletek már jelenleg is szankcionálják a közterületen életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegését. A visszatartó hatás fokozása érdekében szükséges az ismételt elkövetés mielőbbi szankcionálása, ezért a törvény 2. §-a a módosításnak a kihirdetést követő nyolcadik napon történő hatályba lépéséről rendelkezik.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-13 | | #5842 |
|
|
- Elérhető a T/3500 számú törvényjavaslat a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról
A Javaslat célja az új közfoglalkoztatási intézményrendszer létrehozása.
A munkanélküliek ellátása jelenleg az álláskeresési járadék, és az álláskeresési segély tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásától szóló 1991. évi IV. törvény (Fltv.), a bérpótló juttatás, és a rendszeres szociális segély vonatkozásában a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (Szt.) alapján történik.
Az Szt. a bérpótló juttatás helyett hasonló tartalommal bevezeti a foglalkoztatást helyettesítő támogatási formát, amelyre valóban csak azok az aktívkorú munkaképes személyek válnak jogosulttá, akik még a közfoglalkoztatás körében sem tudnak átmenetileg munkát végezni. A foglalkoztatási rendszerben az Flt. szerint nyújtható támogatások köre, valamint a támogatások folyósításának feltételei is megváltoznak.
A Javaslat részét képezi az Szt. személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokra, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátásaira vonatkozó egyes szabályainak – néhány kérdésben koncepcionális, de kisebb terjedelmű – módosítása is. A módosítások közül kiemelendő, hogy mindkét területen bevezetésre kerül a kapacitásszabályozás, amely új szolgáltatók, intézmények létesítése, meglévő férőhelyek bővítése, illetve ellátotti létszám növelése esetén a továbbiakban megalapozza a normatív állami hozzájárulásra való jogosultságot. Fontos továbbá, hogy a szociális ágazatban módosulnak a Társadalombiztosítási Azonosító Jel alapú nyilvántartás szabályai, illetve a gyermekjóléti, gyermekvédelmi ágazatban is megteremtődnek a TAJ alapú nyilvántartás alapjai a finanszírozás ellenőrzése céljából kialakítandó egységes és nyomon követhető információs bázis érdekében. Változás lesz a módszertani feladatok ellátásában is: egyes gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások vonatkozásában a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet fogja országos hatáskörrel ellátni ezen feladatokat.
- Elérhető a T/3502 számú törvényjavaslat a közbeszerzésekről
Az új törvényjavaslat áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását. A törvény számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-13 | | #5832 |
|
|
A helyi önkormányzatok nem tilthatják helyben a házaló kereskedést és ilyen korlátozás látszatát sem kelthetik. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint nem férnek össze a jogállamiság elvével és a jogbiztonság követelményével az olyan önkormányzati megoldások, amely alkalmasak arra, hogy a településen tartózkodó személyeket a jogi szabályozással, különösen pedig a jogkorlátozásokkal kapcsolatosan megtévesszék.
Az ombudsman jelentésében - a miniszter álláspontjával egyetértve - rámutatott, hogy a kereskedelmi törvény alapján egyértelmű: az önkormányzatok 2009. október 1-től nem írhatnak elő korlátozásokat a házaló kereskedelmi tevékenységgel összefüggésben, valamennyi ilyen tartalmú előírás törvénysértő.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-08 | | #5822 |
|
|
Gépkocsi és ingatlan adás-vétele
- Használt gépkocsi adásvétele esetén a teljesítés akkor hibátlan, ha a gépkocsi az életkorának és futásteljesítményének megfelelő műszaki állapotban van. Ettől eltérő körülmény esetén a teljesítés csak akkor tekinthető hibátlannak, ha a kérdéses hibát az arról szóló tájékoztatással a felek az ügylet részévé tették.
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305.§
Bírósági határozat száma: LB-H-PJ-2009-31.
- Önmagában az, hogy a jogosult a hibás gépkocsit rendeltetésszerűen használta, s azzal több mint 80.000 km-t tett meg a vásárlás óta, s hogy a hiba mértéke időközben növekedett, nem eredményezheti azt, hogy a kötelezett a Ptk. 306. § (1) bekezdése a) pontja ellenére a kicserélés alól mentesüljön, hiszen a Ptk. 309. § (2) bekezdése arra is tartalmaz rendelkezést, hogy kicserélés esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye.
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 306.§, 309.§ (2)
Bírósági határozat száma: FIT-H-PJ-2009-87.
- Nem jelenti a hibás teljesítés elfogadását és a szavatossági igényekről való lemondást, ha a jogosult a birtokbavétel idején nem tudott az épület alapozási, szigetelési, szellőzőrendszerben meglévő és más hibáiról, vagyis a teljesítést nem a szerződésszegésről tudva fogadta el.
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 305.§
Bírósági határozat száma: LB-H-PJ-2007-197.
- Nincs akadálya annak, hogy a felek az ingatlan adásvételi szerződésben a közteher viselési kötelezettség viseléséről rendelkezzenek. Az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségek alatt - a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint - a közüzemi díjakat, a karbantartással járó kiadásokat kell érteni. A költségek kifejezést nem lehet úgy értelmezni, hogy az kiterjed a közterhek (elsősorban adók) körére is.
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 365.§
Bírósági határozat száma: LB-H-PJ-2008-423.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-08 | | #5812 |
|
|
A pótmunka és a többletmunka megkülönböztetésének az a jelentősége, hogy az átalánydíjas építési szerződés esetében eldönthető legyen, a kikötött díjon felül a vállalkozó mely munkálatok ellenértékét számolhatja el. Erre csak a pótmunka elvégzése esetén van lehetőség, mert többletmunkavégzésre tekintettel külön díjazás nem jár.
Kapcsolódó jogszabály: 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 403. § (4)
Bírósági határozat száma: FIT-H-PJ-2009-99.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-03 | | #5802 |
|
|
Megjelent:
- a T/3404 számú törvényjavaslat az egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról
A törvényjavaslat több vonatkozó ágazati jogszabály módosítását célozza, így például az Mt. próbaidőre vonatkozó szabályai alapján a közszférában alkalmazott megoldáshoz hasonlóan, akár 6 hónapos próbaidő is kiköthető lenne a munkaszerződés létesítésekor, de csak akkor, ha erre a munkáltatónál hatályos kollektív szerződés felhatalmazást ad.
Ugyanakkor a kollektív szerződés ilyen jellegű előírása esetén is irányadó természetesen az Mt. 81. § (1) bekezdése, amely szerint a hosszabb, legfeljebb hat hónapig tartó próbaidő kikötéséről is a munkaszerződésben kell rendelkezniük a feleknek.
A törvényjavaslat alapján az Mt. 81. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A próbaidő tartama harminc nap. Harminc napnál rövidebb próbaidőt kollektív szerződés vagy a felek is megállapíthatnak. Harminc napnál hosszabb, de legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt a felek, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidőt kollektív szerződés állapíthat meg. A próbaidő meghosszabbítása tilos, ettől érvényesen eltérni nem lehet.”
- a T/3409 számú törvényjavaslat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosításáról
A fogalmi meghatározások pontosítása mellett bizonyos határidők jelentős kibővítésére, a képviselő-testületi, közgyűlési döntéshozatal erősítésére és a megváltozott jogi környezetre vonatkoznak a módosítások.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-06-02 | | #5792 |
|
|
Amennyiben a megszüntetett intézményből átvett közalkalmazottak foglalkoztatása közalkalmazotti jogviszony keretében folytatódik, nem valósul meg a jogviszonyváltás. A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén ugyanis még nem kizárt a munkáltatói jogutódlás megállapítása, amennyiben annak a jogszabályban meghatározott feltételei fennálltak. Bővebben: „Aktualitások” oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-30 | | #5782 |
|
|
Vezetékjog az azt engedélyező közigazgatási határozat jogerőre emelkedésével keletkezik; az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés csupán deklaratív hatályú; így az ingatlan tulajdonosát a vezeték ingatlanon történő elhelyzése és üzemeltetése ellentételezéseként megillető kártalanítás a vezetékjog gyakorlásának megkezdésével esedékes.
Abban az esetben, ha a jogosult ténylegesen még a vezetékjogi engedély jogerőre emelkedését megelőzően megkezdi a vezeték kiépítését, úgy már a munkálatok megkezdésével beáll a tulajdonossal szembeni kártalanítási kötelezettsége.
Kapcsolódó jogszabályok: 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 3. § (2), 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 171.§ (1) bekezdés
Bírósági határozat száma: GYIT-H-PJ-2008-56.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-27 | | #5752 |
|
|
2012. január elsejétől a kormányhivatalok bíróságon támadhatják meg az önkormányzatok jogszabályt sértő rendeleteit, illetve mulasztásos törvénysértés esetén a kormányhivatal alkothat rendeletet a képviselők helyett. Ugyancsak a jövő év elejétől az önkormányzatoknál megszűnik a jegyzői poszt, helyette korlátozottabb jogkörrel hivatalvezetőt neveznek ki. Szeptember elsejétől a fővárosi kormányhivatal látja el az összes budapesti nem állami és nem önkormányzati oktatási intézmény szakmai és pénzügyi felügyeletét.
Forrás: nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-27 | | #5742 |
|
|
Internet és telefon
Az előfizetői szerződés létrejötte:
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 127. § (1) - (2) bekezdései alapján az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető, illetve igénylő (a továbbiakban együtt: felek) előfizetői szerződést kötnek, amely az általános szerződési feltételekből, valamint egyedi előfizetői szerződésből áll.
Az előfizetői szerződésekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 129. § (1) - (3) bekezdése alapján a felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással - így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével - köthetik meg. A nyilvános előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató az általános szerződési feltételei szerint köteles előfizetői szerződést kötni.
Internetszolgáltatás telefonhálózaton keresztül történő elérése esetén ráutaló magatartással is létrejön az előfizetői szerződés a hívást kezdeményező előfizető és a hívott internetszolgáltatóval az internetszolgáltatóhoz irányuló forgalom eljuttatására vonatkozó hálózati szerződéses jogviszonyban álló szolgáltató között.
Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést, az általános szerződési feltételek kivonatát, valamint - az előfizető kérése esetén - az általános szerződési feltételek egy példányát az előfizető rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles tájékoztatni az előfizetőt az általános szerződési feltételek elérhetőségéről.
A fenti jogszabály ugyancsak szabályozza a szolgáltatás korlátozására, valamint az előfizetői bejelentések, panaszok szolgáltató általi kezelésére vonatkozó szabályokat.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-24 | | #5722 |
|
|
Jó tudni!
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
(151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 7. §)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-23 | | #5712 |
|
|
Közös megegyezés
- Ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadta, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat (Mt. 3. §, 87. §). EBH1999. 42
- A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése csak írásba foglalva érvényes. A munkaviszony megszüntetéséről szóló írásbeli munkáltatói igazolás átadása és átvétele egymagában nem tekinthető írásba foglalt közös megegyezésnek. Ha azonban a szóbeli megállapodás alapján a megszüntetést mindkét fél végrehajtotta, egymagában az írásba foglalás elmaradása miatt nem állapítható meg a megszüntetés jogellenessége [1992. évi XXII. törvény 87. § (2) bek.]. BH1999. 331.
- Ha a munkáltató a munkavállaló által elkövetett kötelezettségszegés vagy valamely magatartás miatt - a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének hiánya esetén - jogszerű eljárás megindítását helyezi kilátásba, e körülmény nem jelent jogellenes fenyegetést [1992. évi XXII. törvény 7. § (1) bek.]. BH1998. 50.
- A munkaviszony közös megegyezéssel történt megszűnése esetén a rendkívüli felmondás kilátásba helyezése miatt tett jognyilatkozat nem támadható meg sikeresen a munkavállaló részéről. Ebből következően nincs jelentősége, és konkrét intézkedés hiányában nem is vizsgálható, hogy a rendkívüli felmondás - a jogszabály összes feltételét figyelembe véve - jogszerű lett volna-e [Mt. 7. § (1) és (2) bek.]. BH2002. 74
- A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló megállapodásból ki kell tűnnie a megszüntetésre irányuló félreérthetetlen és valódi munkavállalói szándéknak [Mt. 87. § (1) bek. a) pont, (2) bek., 90. § (1) bek. a) pont, (2) bek. b) pont]. BH2002. 202
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-23 | | #5702 |
|
|
A Kormány 1156/2011. (V. 20.) Korm. határozata a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2011. évi felülvizsgálatával kapcsolatos feladatokról
1. A Kormány elrendeli a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) felülvizsgálatáról és módosításáról szóló javaslat előkészítését az alábbi célok megvalósítása érdekében:
a) a hatósági eljárások túlszabályozottságának érdemi mérséklése az ügyféli jogok és a szolgáltató közigazgatás szemléletének csorbítása nélkül,
b) az ügyfelekre háruló adminisztratív terhek további mérséklése úgy, hogy megmaradjon az ellenérdekű ügyfelek jóhiszemű eljárásának, valamint a biztosítani kívánt közérdekek érvényesítésének az eszközrendszere,
c) a hatóságok terheinek lehetőség szerinti mérséklése akkor, ha az biztosítható az ügyféli adminisztratív terhek növelése és a garanciális ügyféli jogok csorbítása nélkül,
d) a hatóság és az ügyfelek kapcsolatában az eljárás gyors, jogszerű, valamennyi jogosultságot és jogos érdeket, valamint védendő közérdeket megfelelően mérlegelő, költséghatékony szabályozása, továbbá az eljárás jóhiszemű lefolytatásáért való felelősség megerősítése,
e) az ügyfél választási lehetőségeinek kibővítése annak érdekében, hogy a jóhiszeműség keretei között maga választhassa meg a számára legkényelmesebb, legkisebb teherrel járó ügyintézési formát,
f) az engedélyezéstől az ellenőrzésen és a bírságoláson keresztül a végrehajtásig a hatósági tevékenység magas színvonalú ellátása fenntarthatóságának biztosítása.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter
Határidő: a javaslat előterjesztésére 2011. szeptember 30.
2. A Kormány elrendeli a Ket. szerinti eljárási garanciák és az 1. pontban foglalt célok minél teljesebb érvényesítése érdekében
a) annak megvizsgálását, hogy az egyes szabálysértési jog hatálya alá tartozó közigazgatás-ellenes magatartások többszörös szankcionálása feloldható-e a vonatkozó szabálysértési szankció és a közigazgatási bírságolás körének felülvizsgálatával, és
b) az a) pontban foglalt felülvizsgálat eredménye alapján a szükséges jogszabály-módosításokra vonatkozó javaslat előkészítését.
Felelős: belügyminiszter, közigazgatási és igazságügyi miniszter, nemzetgazdasági miniszter a feladatkörben érintett miniszterek bevonásával
Határidő: a javaslat előterjesztésére 2011. szeptember 30.
3. A Kormány elrendeli a Ket. szerinti eljárási garanciák és az 1. pontban foglalt célok minél teljesebb érvényesítése érdekében a hatósági nyilvántartásra vonatkozó ágazati szabályozás vizsgálatát a hatósági nyilvántartásba vétel során figyelembe vehető bizonyítási eszközök és a Ket. szabályaitól való eltérés indokoltsága tekintetében.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter a feladatkörben érintett miniszterek bevonásával
Határidő: a javaslat előterjesztésére 2012. szeptember 30.
4. A Kormány elrendeli, hogy – az elektronikus közigazgatás készülő új jogszabályi környezetének figyelembe vételével – készüljön felmérés arról, mely eljárásokban és milyen formában van lehetőség az elektronikus út igénybevételére, illetve középtávon milyen fejlesztések várhatók az egyes hatóságok esetében, továbbá annak megvizsgálását, hogy az informatikai fejlesztésekre figyelemmel milyen – középtávon bevezethető – lehetőségei vannak a hatóságok közötti kapcsolattartás, valamint a hatósági ügyintézés során az elektronikus út szélesebb körben való alkalmazásának.
Felelős: közigazgatási és igazságügyi miniszter, nemzeti fejlesztési miniszter a feladatkörben érintett miniszterek bevonásával
Határidő: a javaslat előterjesztésére 2011. október 30.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Forrás: MK 2011. évi 53. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-20 | | #5692 |
|
|
Jó tudni, ha Ön munkavállaló!
Ha a munkáltató a munkavállaló valamilyen magatartása miatt figyelmeztetést alkalmaz, az később nem képezheti felmondás indokát, legfeljebb a munkaviszonynak egy hasonló magatartás miatt történő megszüntetése indokoltságát támaszthatja alá. A munkaviszony megszüntetése előtt három évvel elkövetett és figyelmeztetéssel értékelt mulasztás egyébként sem lehet okszerű indoka a felmondásnak.
Vonatkozó jogesetek:
- Ha a munkáltató a munkavállaló valamilyen magatartása miatt figyelmeztetést alkalmaz, az később nem képezheti felmondás indokát, legfeljebb a munkaviszonynak egy hasonló magatartás miatt történő megszüntetése indokoltságát támaszthatja alá [1992. évi XXII. törvény 89. § (2) és (3) bek.]. BH1999. 332.
- A rendkívüli felmondás indoka általában több, akár azonos jellegű kötelezettségszegés elkövetése is lehet, azonban ha a munkáltató a magatartásokat korábban már külön írásbeli figyelmeztetéssel értékelte, ezekre ismételten a rendkívüli felmondás indokaként nem, csupán a magatartás súlyát alátámasztandóan hivatkozhat [1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bekezdés a) pont]. BH2007. 311.
- A rendkívüli felmondás indoka - általában - lehet több azonos jellegű kötelezettségszegés sorozatosnak minősülő elkövetése, azonban ha a munkáltató a magatartásokat korábban már külön, írásbeli figyelmeztetéssel értékelte, ezekre a bírói gyakorlat értelmében ismételten a rendkívüli felmondás indokaként nem, csupán a magatartás súlyát alátámasztandóan hivatkozhat [1992. évi XXII. törvény 96. § (1) bek. a) pont]. EBH2006. 1440.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-18 | | #5672 |
|
|
Jó tudni!
- A kölcsönszerződésben kikötött előtörlesztési díj a hitelintézet kieső kamatbevételének kompenzálására szolgál, ezért a feleknek erre vonatkozó megállapodása semmis. Az előtörlesztés következtében felmerült többletköltségek felszámításának jogi akadálya nincsen [1959. évi IV. törvény 292. § (2) bekezdés]. BH2011. 107
- Gépjármű-vásárlásokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelszerződések megkötése során használt általános szerződési feltételek tisztességtelensége megállapításánál irányadó szempontok [1959. évi IV. törvény 209. §; 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1-2. §; 1992. évi LXIII. törvény 2-7. §; 1992. évi LXVI. törvény 29. §, 1996. évi CXII. törvény 214. §]. BH2010. 46
A Ptk. 292. § (2) bekezdése az adós érdekét előtérbe helyezve mondja ki, hogy a jogosult köteles a határnapot megelőzően, illetőleg a határidő kezdete előtt felajánlott teljesítést is elfogadni, ilyenkor a teljesítés és a lejárat közötti időre sem kamat, sem kártalanítás nem jár, a felek ezt figyelmen kívül hagyó megállapodása pedig - jogszabály engedélye hiányában - semmis.
E rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a hitelező az előtörlesztés miatti kártalanításra csak jogszabályi felhatalmazás alapján jogosult, és a kieső kamat bevételből származó kárát pedig nem érvényesítheti. Ezt az álláspontot fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság a BH2010. 46. számon közzétett Gfv. IX. 30.316/2008. számú határozatában, mely azt is tartalmazta, hogy az előtörlesztés következtében a hitelintézetnél felmerült többletköltségek felszámításának nincs jogi akadálya. A perbeli kölcsönszerződés rendelkezése szerint viszont előtörlesztés esetén az adós az előtörlesztés napjáig fennálló kamatok és kezelési költségek megfizetése mellett köteles az előtörlesztési díj megfizetésére. Egyetértett a Legfelsőbb Bíróság az eljárt bíróságokkal abban, hogy az adott esetben az előtörlesztési díj az elmaradt haszon kompenzálására szolgáló összeg, azaz kártalanítás volt a hivatkozott esetben, melynek kikötését a Ptk. 292. § (2) bekezdése tiltja. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a magyarországi gyakorlatban kirívóan magas mértékűnek számít az 5%-os előtörlesztési díj kikötése.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-16 | | #5652 |
|
|
Megjelent a T/3199 számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges módosításáról
A Javaslat az Alkotmány 70/E.§ új (3) bekezdését megállapító része rögzíti, hogy a szociális biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó ellátásra főszabályként azok jogosultak, akik – a törvényhozó által a mindenkori demográfiai viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított – öregségi nyugdíjkorhatárt elérték.
A Javaslat lehetővé teszi ugyanakkor, hogy törvény a nyugdíjjogosultságot (átmeneti vagy tartós jelleggel) kiterjessze pl. a nők fokozottabb védelme érdekében.
A Javaslat módot ad arra is, hogy a törvényhozó a jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át oly módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött személyek a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-15 | | #5642 |
|
|
Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy az új önkormányzati törvény munkaanyaga megtalálható a Belügyminisztérium honlapján. (Ötéves ciklusok az önkormányzatiságban című cikk keretében)
Tartalmi felépítés
I.Bevezető:
- helyzetértékelés,
- az önkormányzati rendszer megújításának célrendszere.
II. Az önkormányzati – állami feladatok áttekintése, csoportosítása, szétválasztása:
- oktatással kapcsolatos feladatok,
- egészségügyi ellátással kapcsolatos feladatok,
- államigazgatási ügyek,
- szociális ellátással kapcsolatos feladatok,
- tűzoltóságokkal kapcsolatos feladatok,
- tisztán önkormányzati feladatok,
- közfoglalkoztatási feladatok
o állami feladatcsoportok,
o önkormányzati feladatcsoportok,
o vegyes feladatcsoportok,
III. Az önkormányzati rendszer belső átalakítása:
- községek,
- városok,
o főváros, kerületek
o megyei jogú város
+ megyeszékhely város
o járási jogú város (körzetközponti)
o város (egyéb, általános)
- megyei önkormányzatok,
- területfejlesztési hatáskörök,
- társulások.
IV. Az önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítása:
- helyi adók körének újraszabályozása,
- kötelező feladatok finanszírozási prioritása,
- önként vállalt feladatok,
- csak saját bevétel terhére átengedett bevételek,
- központi források felhasználásának szigorítása,
- kiegyenlítő rendszerek.
V. Az adósságkezelési és rendezési eljárások újraszabályozása:
- felügyeleti (jóváhagyás) rendszer kiépítése,
- hitelfelvételi és költségvetési korlátok kiépítése,
- szigorítás és szankciórendszer bevezetése,
- kétlépcsős adósságkezelési rendszer kiépítése,
- adósságrendezés-, átvállalás feltételeinek megteremtése (pénzintézetek bevonásával).
VI. Törvényességi felügyeleti és gazdasági ellenőrzés rendszerének kiépítése:
- jogszabályba ütköző, jogellenes önkormányzati működés, vagy döntés kikényszeríthető megváltoztatási lehetőségének megteremtése, elmaradt döntés „kormányzati” pótlása (aktuspótlás)
VII. Összeférhetetlenségi, jogállási és egyéb kapcsolódó jogszabályok átalakítása.
VIII. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
IX. Összegzés
X. Mellékletek – jogszabályok
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-11 | | #5632 |
|
|
A teljesítési igazolás (nyugta) kiadásának jogtalan megtagadása
A Ptk. 284.§ (1) bekezdése alapján a kötelezett a teljesítéskor nyugtát követelhet.
A nyugta olyan okirat, amelyben a jogosult a teljesítés megtörténtét igazolja, azaz a jogosult írásbeli nyilatkozattal ismeri el a teljesítést. A jogosult által aláírt elismervény mint okirati bizonyíték az ellenkező bizonyításáig bizonyítja a nyilatkozat megtételét, a teljesítés megtörténtét.
A törvény biztosítja a kötelezettnek azt a jogot, hogy a teljesítéssel egyidejűleg a jogosulttól követelje a nyugta kiállítását és átadását. Ennek átadásáig a kötelezett a teljesítést megtagadhatja (visszatarthatja), a szolgáltatás tárgyát bírósági letétbe helyezheti, illetve ha részéről a teljesítés már megtörtént, nyugta adására való kötelezés (jognyilatkozat pótlása) iránt a Ptk. 295.§-a alapján pert indíthat.
Ebben az esetben - vagyis amíg a kötelezett a teljesítést azért tagadja meg, mert a jogosult nem állítja ki a nyugtát - a jogosult késedelembe esik (Ptk. 302. § c) pont).
A kötelezett kártérítés címén a jogosult késedelmével okozott teljes kára (Ptk. 355.§ (4) bekezdés), valamint az át nem vett dolog felelős őrzéséből (Ptk. 196.§ (1) bekezdés) származó költségeinek a megtérítését igényelheti.
A nyugta (teljesítési igazolása) jogtalan megtagadása ugyanakkor felvetheti a Btk. 225.§-ában foglaltakat (hivatali visszaélés), melynek elkövetési magatartásai a hivatali kötelesség megszegése a hivatali hatáskör túllépése, vagy a hivatali helyzettel való egyébkénti visszaélés.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-10 | | #5622 |
|
|
Tisztelt Érdeklődők!
Több települési önkormányzat részéről kérdésként merült fel, hogy milyen módon biztosítható az érintett önkormányzatot megillető követelések viszonylag gyors és hatékony érvényesítése.
Ennek kapcsán tisztelettel tájékoztatjuk Önöket az alábbiakról:
A fennálló követelés (egyoldalú jognyilatkozat vagy két-, illetve többoldalú jogügylet) közjegyzői ügyleti okiratba foglalható. Az ügyleti okirat magában foglalhat bármely magánjogi értelemben vett jogügyletet. Így az okirat tartalma lehet egyoldalú jognyilatkozat (pl. tartozáselismerés, egyoldalú kötelezettségvállalás) vagy két-, illetve többoldalú jogügylet (pl. szerződés).
A közjegyzői ügyleti okirat előnye, hogy - a kiemelt bizonyító erő mellett, amely alapvetően a fél perbeli pozícióit erősíti - közvetlen állami kényszer (bírósági végrehajtás) alkalmazására teremt alapot a szerződésszegő féllel szemben. (Közvetlen végrehajthatóság, külön per nélkül.)
A közjegyzői okiratnak tehát a legnagyobb előnye más okirathoz képest, hogy a benne foglalt kötelezettség megszegése, nem teljesítése esetén a jogosultnak nem szükséges egy költséges és hosszadalmas peres eljárás megindítania ahhoz, hogy jogát érvényesítse, hanem lényegesen gyorsabban végre tudja hajtani a közokiratban meghatározott követelését.
Ebben az értelemben a közjegyzői ügyleti okirat szerkesztése perelhárító célú nemperes eljárás. ( Közjtv. 112.§, Vht. 10.§ és 23/C.§)
A felek részére garanciát jelent a Közjtv. 2.§ (2) bekezdése, amely alapján a közjegyző az ügyekben részrehajlás nélkül, hivatását személyesen gyakorolva köteles eljárni.
Külön megjegyzést érdemel a települési önkormányzatok között létrejött intézményfenntartó társulási megállapodás, amelyek vonatkozásában célszerű kitérni az alábbiakra:
Amennyiben az igénybevevő önkormányzatok a fenntartási költségek hozzájárulási arányairól megállapodtak, ettől utóbb egyoldalúan nem térhetnek el. (EBH1999. 120)
Önkormányzati társulásból eredő, a társult önkormányzatok közötti pénzfizetési igény polgári perben érvényesíthető. (EBH2006. 1482)
A települési önkormányzatok által intézmények közös fenntartására kötött megállapodásokat a polgári jogi szerződésekre irányadó általános szabályok szerint kell megítélni. EBH2006. 1482
Tekintettel a fentiekre - álláspontunk szerint - nincs akadálya annak sem, hogy az intézményfenntartó társulási megállapodásokat közjegyzői ügyleti okiratba foglalják.
Az önkormányzatok közötti jogügylet vonatkozásában a közjegyzői ügyleti okirat megalapozhatja a hosszú távú együttműködést, illetve a kölcsönös bizalmat, hiszen a szerződő feleket teljesítésre ösztönzi, ugyanakkor azon esetekben, amikor ezen okirat - valamely fél (kötelezett) miatt - nem kerülhet aláírására, megkímélheti a jogosultat attól, hogy kétes kimenetelű ügyletet kössön, illetve követeléséhez csak hosszadalmas eljárás után jusson hozzá. (Ugyanakkor indokolt figyelembe venni azt is, hogy intézményfenntartó társulási megállapodás hiányában is érvényesíthető az érintett települést terhelő követelés. Célszerűbb tehát a kölcsönös együttműködésre alapozni.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-09 | | #5612 |
|
|
I. A közalkalmazott vezetői megbízását írásban, valós és okszerű indokkal lehet visszavonni. A visszavonás indokára - a joghasonlóság miatt - megfelelően alkalmazni kell a Munkaügyi Kollégium 95. sz. állásfoglalásának a felmondás indokolásával kapcsolatos iránymutatását. Ezért, ha a munkáltató több okot jelöl meg indokként, egyetlen indok valósága is megalapozza a visszavonást, amennyiben az okszerű.
II. A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [1992. évi XXXIII. tv. 23. § (1) és (4) bek., MK 95]. BH2002. 116
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-09 | | #5592 |
|
|
Az Alkotmánybíróság 35/2011. (V. 6.) AB határozata alapján:
Az Alkotmánybíróság folyamatban lévõ ügyekben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezések tárgyában a következõ határozatot hozta:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: alkotmányos követelmény, hogy a bíró az elé tárt jogvitát alkotmányos jogszabály alapján döntse el. Amennyiben a bíró az elõtte folyamatban lévõ perben alkalmazandó jog alkotmányellenességét észleli – az alkotmányellenes jogszabály mellõzésére vonatkozó hatásköre hiányában –, az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján köteles az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezni.
2. A bírói kezdeményezések alapján indult konkrét normakontroll eljárásokban az azonos ténybeli alapú, azonos jog alapján megítélendõ polgári peres ügyekben az Alkotmánybíróság megállapíthatja az általa alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály általános alkalmazási tilalmát. Ha az Alkotmánybíróság nem általános, hanem csak konkrét alkalmazási tilalmat rendel el, akkor – újabb bírói kezdeményezés esetén – lefolytatja a kizárólag alkalmazási tilalom iránti bírói indítvánnyal kapcsolatos eljárást. Az általános, illetve a konkrét alkalmazási tilalomra vonatkozó alkotmánybírósági rendelkezés jogkövetkezményeit az eljáró bíró vonja le, és hozza meg a peres ügyben az annak megfelelõ döntést.
3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy amennyiben a bíró – az eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 38. § (1) bekezdése alapján, akkor alkotmányos követelmény, hogy az Alkotmánybíróságnak címzett bírói kezdeményezés közvetlenül, más bírói fórumok eljárása nélkül jusson el az annak elbírálására hatáskörrel rendelkezõ Alkotmánybíróság elé.
Forrás: MK 2011. évi 48. szám |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-08 | | #5582 |
|
|
Az Alkotmánybíróság 2011. május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98%-os különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. Az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről. Ennek hiányában – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.
Forrás: www.mkab.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-06 | | #5572 |
|
|
Felmondásról
I.
a) A bíróság a munkáltató rendes felmondása - a továbbiakban: felmondás - miatt indult munkaügyi jogvitában abban az esetben is megállapítja a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét [Mt. 100. §-ának (1) bekezdése], ha a munkáltató felmondásának indoka megfelel a valóságnak, de nem okszerű.
b) A jogszerű felmondást sem méltányosságból, sem pedig olyan körülményekre tekintettel nem lehet hatálytalanítani, amelyek a munkaügyi jogvita keretein kívül esnek (pl. hogy nem volt célszerű a vállalat átszervezése).
II.
Az írásban közölt munkáltatói felmondásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie [Mt. 89. §-ának (2) bekezdése], enélkül a bíróság ugyancsak megállapítja a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét. E törvényi követelménynek a felmondás indokolása abban az esetben felel meg, ha tartalmazza azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket is, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem szükséges azonban a felmondási ok részletes leírása, hanem a körülményekhez képest elegendő az ok összefoglaló megjelölése is.
III.
Vita esetén a munkáltatót terheli annak bizonyítása, hogy az írásban közölt felmondási ok helytálló. Nincs helye olyan új felmondási okok bizonyításának, amelyek közlése a felmondásban nem történt meg.
IV.
A megszabott módon közölt munkáltatói felmondás esetén is meg kell állapítani a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét, ha megállapítható, hogy a munkáltató a felmondás jogát nem rendeltetésének megfelelően gyakorolta. Ilyen eset különösen, ha a körülmények arra mutatnak, hogy a munkáltatói felmondás a munkavállaló jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult vagy erre vezetett [Mt. 4. §-ának (2) bekezdése].
I. a) A Mt. 89. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató köteles felmondását megindokolni, a (3) bekezdés pedig úgy rendelkezik, hogy a felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. A törvény azonban nem sorolja fel tételesen a munkáltatói felmondási okokat, a munkáltató az említett tárgykörökkel összefüggő bármely indok alapján felmondhat.
A gyakorlatban mindemellett szükség van annak közelebbi megvizsgálására is, hogy a munkáltatói felmondás indokolása a törvény helyes értelme szerint milyen követelményeknek kell hogy megfeleljen.
A törvény kiindulópontja az, hogy a munkáltató indokolás nélkül nem szüntetheti meg a munkavállaló munkaviszonyát, ha pedig felmondja azt, az indokolásnak komolynak és meggyőzőnek kell lennie. Ehhez pedig az szükséges, hogy a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő felmondási ok az Mt. 89. §-a (2) bekezdésének megfelelően való és okszerű legyen.
A felmondási indok valóságának követelménye azt jelenti, hogy a tényeknek meg nem felelő indokolás esetén a munkáltatói felmondás eleve nem fogadható el. A felmondási oknak azonban valósága mellett egyszersmind okszerűnek is kell lennie. A tényeknek megfelelő felmondási indok okszerűségéből lehet ugyanis megállapítani azt, hogy az adott esetben a munkavállaló munkájára a munkáltatónál a felhozott indok következtében valóban nincs szükség, az okszerűsége teszi megalapozottá azt a munkáltatói nyilatkozatot, amelynek célja a munkaviszony megszüntetése.
Nem elegendő tehát a munkáltatói felmondáshoz az az egyébként tényszerűen fennálló indok, amelyből elfogadhatóan nem lehet arra következtetni, hogy miatta a munkavállaló munkájára a munkáltatónál a továbbiakban nincs szükség.
Néhány példát említve: valósága ellenére sem helytálló a munkáltató felmondásának az az indokolása, hogy a munkavállaló a megelőző évben többször beteg volt; ebből ugyanis nem következik, hogy a már egészséges, munkaképes és feladatait kifogástalanul ellátó munkavállaló munkája a munkáltatónál a továbbiakban nem szükséges. Nem fogadható el például az a felmondási indokolás sem, hogy a huzamos ideje munkaviszonyban álló munkavállaló egy esetben késve érkezett a munkakezdésre. Ez ui. elszigetelten bármely munkavállalóval előfordulhat, és a mulasztás jellegének is a figyelembevételével a felmondásra okszerűen nem adhat alapot.
I. b) Az Mt. 90. §-ának szabályai a munkavállaló védelmében szociális megfontolások alapján s a méltányosság figyelembevételével tiltják és korlátozzák, illetve megfelelő feltételekhez kötik a munkáltatói felmondását. Nem teszi azonban lehetővé a törvénykönyv az említett tiltó, illetve korlátozó szabályokba nem ütköző felmondás megtámadását a vázolt körön kívül eső méltányossági szempontok alapján, mert ez a jogbiztonsággal nem férne össze. A jogszerű munkáltatói felmondást tehát pusztán az eset méltányosságot igénylő körülményei alapján nem lehet hatálytalanítani.
A jogbiztonság követelményeiből az is következik, hogy a felmondási ok vizsgálata nem jogosítja fel a bíróságot arra, hogy a munkáltató vezetésének körébe tartozó olyan kérdések eldöntésébe is beavatkozzék, amelyek a munkaügyi jogvita keretein kívül esnek. Olyan felmondás esetén például, amelynek indokolása arra hivatkozik, hogy a munkáltatónál történt átszervezés miatt a munkavállaló munkaköre megszűnt, a munkaügyi jogvitában nem lehet vizsgálni, hogy a megtörtént átszervezés célszerű volt-e, illetve hogy a munkáltató miért az érintett munkavállaló munkaviszonyát mondta fel, s miért nem valamely azonos munkakört betöltő munkatársának munkaviszonyát szüntette meg.
II. A munkáltatói felmondásnak az I. részben vázolt tartalmi követelményeken felül alaki kelléke, hogy a felmondást a munkavállalóval írásban kell közölni, s abból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie [Mt. 87. §-ának (2) bekezdése és Mt. 89. §-ának (2) bekezdése]. A törvénynek ezekkel az alakiságokkal az a célja, hogy a munkavállaló a felmondás vele történt közlése után nyomban megismerhesse és ellenőrizhesse azokat az okokat, amelyekre a munkáltató a felmondást alapítja, és ennek eredményéhez képest módja legyen - esetleg már a munkáltató által az Mt. 89. §-ának (4) bekezdése alapján lehetővé tett egyeztetés során - a felmondás indokolását vitatnia, illetve cáfolnia is. A szóban levő alaki kellékek nélkül közölt felmondás esetén a munkavállalónak minderre nem lenne lehetősége, s ezért a törvény 100. §-ának (1) bekezdése alapján e kellékek bármelyike hiányában helye van a munkaviszony-megszüntetés jogellenessége megállapításának, mert a felmondás nem a megszabott módon történt.
A gyakorlat főként arra vonatkozólag igényli az eligazítást, hogy mit jelent a munkáltató által közölt felmondási ok világosságának követelménye.
A törvény fenti céljához képest a munkáltatói felmondás abban az esetben fejezi ki világosan a felmondás okát, ha a felmondásban a munkáltató megjelölte azokat a konkrét tényeket, illetve körülményeket, amelyekre a munkáltató a felmondást alapította. Nem az a lényeges tehát, hogy a felmondás részletező indokolást tartalmaz-e vagy összefoglaló meghatározást használ, hanem hogy a felmondás okaként közöltekből megállapítható legyen: miért nincs a munkáltatónál szükség a továbbiakban a munkavállaló munkájára. Világos tehát pl. az az indokolás is, amelyben a munkáltató pontosan leírja, hogy a munkavállalót egymást rövid időközönként követő három alkalommal a munkaidő alatt italos állapotban találták, de világos a pusztán azt rögzítő indokolás is, hogy a munkavállaló a munkaidő alatt rendszeresen italozott.
Nem világos a fentiekhez képest az az indokolás, amely nem öleli fel azokat a tényeket és körülményeket, amelyekből kitűnik, hogy a munkavállaló munkájára miért nincs szükség, s így a munkavállalónak nem nyújt lehetőséget sem azok ellenőrzésére, sem a munkaügyi jogvitára való felkészülésére. Ilyen megítélés alá esik különösen a tartalmatlan, közhelyszerű indokolás, pl. hogy "a munkavállaló nem felelt meg a személyéhez fűzött várakozásoknak", vagy pl. hogy "a munkáltatónál a munkavállaló munkakörének betöltésére más elképzelések alakultak ki", illetve hogy "a munkavállaló vezetői magatartásában olyan alapvető hiányosságok tapasztalhatók, amelyek lehetetlenné teszik a munkahelyen való működését".
Nem elégíti ki a világos indokolás követelményét a fentieket képest pl. a munkavállaló munkaköri alkalmatlanságára való puszta hivatkozás sem, ha nem tűnt ki belőle az a közelebbi konkrét körülmény, mely az alkalmatlanságot kiváltja. Ennek megjelölése viszont részletezés nélkül is világossá teszi az indokolást. Elegendő tehát annak előadása a felmondás indokolásában, hogy pl. az anyagkönyvelő rendszeresen elemi számítási hibákat követ el, de nem feltétlenül szükséges azoknak az eseteknek a tételes ismertetése, hogy melyek voltak s mikor, milyen körülmények között történtek a hibák.
III. Vita esetén a felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania [Mt. 89. §-ának (2) bekezdése]. A bizonyítási teher a munkáltatóra hárul egyébként is, minthogy a munkáltatónak áll érdekében, hogy az általa közölt felmondást a bíróság fenntartsa [Pp. 164. §-ának (1) bekezdése].
A munkaügyi jogvita során nemcsak a felmondás indokolásában kifejezetten közölt, hanem olyan további tények és körülmények bizonyításának is helye lehet, amelyek - az indokolás keretein belül maradva - azt kiegészítik és alátámasztják. A bizonyítás azonban nem lépheti túl a felmondásban közölt indokolás kereteit, mert az ellenkező álláspont lehetővé tenné, hogy a munkáltató a felmondásának jogosságát olyan új felmondási okra alapítsa, amelyet az írásbeli felmondásban törvényben megszabott módon nem közölt. Ebből következik, hogy a munkáltató által eredetileg közölt felmondási okon, illetve okokon felül további felmondási okot a munkaügyi jogvita során bizonyítani nem lehet. Erre csak újabb munkáltatói felmondás alapján, újabb munkaügyi jogvitában kerülhet sor.
IV. Az Mt. 4. §-a egyebek között kimondja, hogy a törvényben megállapított jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a Munka Törvénykönyvén alapuló jogot nem lehet olyan célból gyakorolni, amely ellentétbe kerül a jog által szolgálni hivatott céllal.
Mindez a munkáltatói felmondási jog gyakorlására is irányadó. Ehhez képest az egyébként fennálló munkáltatói felmondási jog gyakorlása is jogellenessé válik abban az esetben, ha bizonyítottan rendeltetésével össze nem férő célból, esetleg ártási szándékkal, bosszúból, zaklatásszerűen gyakorolták, illetve ilyen eredményre vezet. Ezért ilyen esetben a munkáltatói felmondás jogellenességét a bíróság az Mt. 100. §-ának (1) bekezdése értelmében megállapítja.
A munkáltató felmondási jogával való visszaélés abban az esetben is megállapítható, amikor a munkavállaló a munkáltatóval illetve a munkaviszonnyal összefüggésben - a jogszabályok keretei között - véleményét nyilvánította, s a körülmények arra mutatnak, hogy a vele közölt - egyébként szabályszerű - munkáltatói felmondás ezzel összefügg. Ha tehát a bíróság ilyen esetben megalapozott meggyőződést szerzett arról, hogy a munkáltató a felmondást a munkavállalónak a véleménynyilvánítási szabadsága körében tett észrevétele vagy megjegyzése miatt annak mintegy következményeként közölte, a felmondás jogellenességét a fentiek értelmében meg kell állapítania. A munkáltató ugyanis nem azért élhet felmondással, hogy ennek révén elfojtsa a munkavállalók jogos véleménynyílvánítását.
MK 95. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-03 | | #5562 |
|
|
Megjelent a T/3037 sz. törvényjavaslat a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) akként rendelkezik, hogy az önkormányzatok kötelező közoktatási feladataikat intézmény fenntartásával, társulás keretében vagy más intézményfenntartóval kötött megállapodás keretében teljesíthetik.
A Kt. 2010. évi LI. törvénnyel történt módosításának következtében a helyi önkormányzatok érdekeltebbé váltak abban, hogy közoktatási intézményeiket megállapodás keretében átadják más intézményfenntartó jogosultsággal rendelkező jogi személyeknek, így többek között egyháznak, egyházi jogi személynek.
Az ilyen intézményfenntartói jog átadása mindeddig a két fél egyoldalú akaratnyilvánítását tartalmazó megállapodás alapján történt. Felvetődött azonban az, hogy harmadik személy megtámadhatja a megállapodást és a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulhat, mivel az oktatással kapcsolatos szolgáltatások a Kbt. 4. számú mellékletében fellelhetők, így tárgykörét tekintve az oktatással kapcsolatos szolgáltatás — így az intézményfenntartás is — a Kbt. hatálya alá tartozhat, illetve e szolgáltatással kapcsolatos hasznosítási jog átengedése szolgáltatási koncessziónak minősülhet.
Az előterjesztő szakmai álláspontja szerint az önkormányzatok intézményfenntartói jogának átadása nem tartozik a Kbt. alkalmazási körébe, mivel az intézményfenntartói jog átadása nem tekinthető a közbeszerzési szabályok értelmében szolgáltatás megrendelésének vagy szolgáltatási koncessziónak. A közbeszerzési törvény alkalmazása rendkívüli terhet róna az önkormányzatokra, mind adminisztrációs, mind pénzügyi szempontból. Mindeddig az ilyen megállapodásokat senki sem támadta meg.
Tekintettel arra azonban, hogy ezen jogértelmezést mások aggályosnak vélik, indokoltnak tűnt az esetleges későbbi jogviták elkerülésének érdekében a Kbt. hatálya alól kivett eljárások közé felvenni az intézményfenntartói jog és a közoktatási feladat átadását. A kivételi kör megjelenítésére a Kbt. 29. §-ában kerül sor, ezáltal a 243.§ a) pontjára is figyelemmel egyértelmű, hogy ezek a megállapodások sem az uniós, sem a nemzeti eljárásrendben nem tartoznak a Kbt. hatálya alá.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-05-02 | | #5552 |
|
|
Együttműködési kötelezettség a szomszédjogok gyakorlása során (PK 3. szám)
Növényzet eltávolítása iránt indított perben a döntésnél irányadó szempontok
A szomszédos ingatlanon - különösen a közös határvonal közelében - levő növényzet zavaró, károsító hatása miatt a növényzet eltávolítása iránt indított perben mindenkor azt kell vizsgálni, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e a károsodás veszélye.
A növényzet kivágására való kötelezésre kivételesen kerülhet sor, csak abban az esetben, ha az érdeksérelem más módon, így kártérítéssel sem hárítható el.
A tulajdonos az ingatlan használata során az azon lévő növényzet tekintetében is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat - különösen szomszédait - szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Az ezzel kapcsolatos perekben a felek magatartásának jogszerűségét a Polgári Törvénykönyvnek a joggyakorlásra és az együttműködésre vonatkozó általános szabálya (Ptk. 4. és 100. §-ok) és egyes különös szomszédjogi rendelkezései (Ptk. 101-104. §-ok) szerint kell elbírálni. Figyelemmel kell lenni azonban arra is, hogy a Ptk. szomszédjogi rendelkezéseitől más jogszabályok, továbbá a felek megállapodásai is eltérhetnek (Ptk. 106. §). A növényzet telepítésére, kezelésére vonatkozóan a tulajdonosi jogok gyakorlását termelési, egészségügyi, építésügyi stb. előírások is érinthetik [Ptk. 108. § (3) bek.].
Nem mellőzhető ilyenkor sem annak vizsgálata, hogy a növényzet szükségtelenül zavarja-e a szomszédot ingatlana birtoklásában, használatában, okoz-e kárt, vagy fennáll-e károsodás veszélye.
A növényzet zavaró - leggyakrabban árnyékoló, ritkábban kilátást elvonó - hatása miatt indított perekben, amelyekben a szomszéd rendszerint a növényzet kivágását, eltávolítását igényli, az érintett tulajdonosoknak (egyéb használóknak) az ingatlan birtoklásához és használatához fűződő érdekeik egybevetésével, a körülmények gondos mérlegelésével kell a jogvitát eldönteni, figyelemmel arra is, hogy a szomszédoknak egymás közötti kapcsolatukban a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően kölcsönösen együttműködve kell eljárniuk.
Ezért jelentőséget kell tulajdonítani annak is, hogy a szomszéd olyan időben tiltakozott-e az ültetés ellen - feltéve, ha a várható érdeksérelmet felismerhette -, amikor az áttelepítés még nem járt volna aránytalan költséggel. A kölcsönös érdekek mérlegelése mellett tekintettel kell lenni az ingatlan fekvésére, valamint a környezetvédelem szempontjaira is.
Az említett körülmények indokolttá tehetik, hogy a bíróság az érdeksérelem egyéb módon történő (pl. csonkolás, áttelepítés) elháríthatóságának hiányában a kivágásra, eltávolításra való kötelezés helyett az okozott kár megtérítését rendelje el. Ha a jogszabály a növényzet kivágását engedélyhez köti, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az illetékes hatáskörrel rendelkező szerv a növényzet kivágásához szükséges engedélyt megadja-e vagy sem.
[Jelen állásfoglalás eredeti száma PK 440. (Bírósági Határozatok 1985. évi 1. szám); az átszámozást a PK 444. számú állásfoglalás (1985. VI. 13.; Bírósági Határozatok 1985. évi 8. szám) rendelte el.]
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-04-24 | | #5522 |
|
|
Megjelent a T/2941 számú törvényjavaslat a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat célja a kormánytisztviselők, köztisztviselők felmentésére vonatkozó rendelkezések újraszabályozása.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-04-18 | | #5512 |
|
|
A rendőrség az általa telepített és működtetett térfigyelő kamerák pontos elhelyezkedéséről köteles a lakosságot tájékoztatni és erre irányuló kérelem esetén köteles ezen adatokat kiszolgáltatni. Önmagában az a körülmény, hogy ez általában veszélyeztetheti a bűnüldözési érdeket, az adatkérés megtagadását nem alapozza meg. A kamerák telepítésére és működtetésére az önkormányzatokkal kötött szerződést a rendőrség, mint szerződő fél ugyancsak köteles kiadni. A rendőrség technikai rendszerének fejlesztésével kapcsolatos tervek, elképzelések, mint a későbbi döntés meghozatalát előkészítő adatok, nem nyilvánosak (1992. évi LXIII. törvény 19. §, 20. §, 1994. évi XXXIV. törvény 42. §, 86. §). BH2008. 123
Nyilvánvalóan érvénytelen az a telekhatár-rendezési megállapodás, amelyben a földrészletek helyrajzi számai alapján megállapítható, hogy a jogügylet az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába tartozó közutat és közterületet is érinti (1959. évi IV. törvény 173. §; 1990. évi LXV. törvény 79. §; 1997. évi CXLI. törvény 51. §). EBH2006. 1562
Intellektuális közokirat-hamisítás valósul meg, ha a terhelt tartózkodási hely bejegyzését kéri a települési önkormányzat jegyzőjénél olyan címre, amely nem a tartózkodási helye és ezáltal valótlan adat kerül bejegyzésre a közhiteles lakcímnyilvántartásba [1978. évi IV. törvény 274. § (1) bek. c) pont; 1992. évi LXVI. törvény 3. §, 5. § (2), (3), (4) bek., 26. § (1) bek., 3. számú melléklet]. EBH2005. 1293
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-04-14 | | #5502 |
|
|
Tisztelt Érdeklődők!
Több település részéről kérdéssel fordultak Hozzánk azzal kapcsolatban, hogy milyen formában érvényesíthető a más településről az adott intézménybe (iskola, óvoda) bejáró gyermekek után felmerülő kiadás, ha a felek között nem jött létre intézményfenntartó társulás, illetve társulási megállapodás, különös tekintettel arra, hogy a szülők - a tanszabadság elve alapján - abba az iskolába íratják be a gyermekeiket, ahova akarják, a gyermek felvételéről az iskola dönt, az önkormányzat abba nem szólhat bele.
A fentiekkel kapcsolatban - a vonatkozó jogesetre tekintettel - az alábbiakat kívánjuk megjegyezni azzal, hogy amennyiben a más településeken élő gyermekek adott intézményeket igénybe veszik, a fenntartó önkormányzat és az adott szolgáltatásra a jogszabályban ugyancsak kötelezett önkormányzat között szerződéses jogviszony jön létre [Ptk. 198. § (1) bek.].
Indokolásul meg kívánjuk jegyezni, hogy megítélésünk szerint a települések önkormányzatai kötelesek gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről.
A jogszabály azonban arról nem rendelkezik, hogy a községben lakó gyermekekről történő ilyen gondoskodás kizárólagosan a településen belül történhet. Ebből következik, hogy az önkormányzatoknak az 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (4) bekezdésében meghatározott törvényi kötelezettsége akkor is fennáll, ha a területén óvodát és iskolát nem működtet, ennél fogva a területéről a gyermekek más települések intézményeibe járnak.
Azzal, hogy a más településeken élő gyermekek adott intézményeket igénybe veszik, a fenntartó önkormányzat és az adott szolgáltatásra a jogszabályban ugyancsak kötelezett önkormányzat között szerződéses jogviszony jön létre [Ptk. 198. § (1) bek.].
Esetleges peres eljárás esetén megállapítható, hogy a szerződéssel kikötött szolgáltatásért egyenértékű ellenszolgáltatás jár [Ptk. 201. § (1) bek.]. A fenntartó felperes által nyújtott szolgáltatásoknak ellenértéke az alperes részéről nem lehet más, mint a ténylegesen felmerült működési költségek gyermekarányos része.
A jogvita elbírálása szempontjából – véleményünk szerint - közömbös, hogy az iskola működtetése gazdaságos-e, valamint az is, hogy más települések az alperesi településen lakó gyermekek után milyen mértékű hozzájárulást kérnek.
Megállapítható tehát, hogy a küldő és a fogadó önkormányzatok között keletkezik a jogviszony (Ptk. 198. §), amit a szerződésekre vonatkozó jogszabályok - így a Ptk. 201. §-ának (1) bekezdése - alapján kell elbírálni.
Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-04-12 | | #5472 |
|
|
Az alaptörvény-javaslatához beérkezett módosító indítványokból eredő fontos változások
- Az új alkotmány nem tartalmazza az alaptörvényt megszavazó képviselők nevét.
- Az új alkotmány nem tartalmazza a Himnusz kottáját.
- Nem lesz címeres zászló.
- A bírói szolgálati jogviszony alsó korhatára a 30. életév, a felső pedig az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése, 62, illetve 65 év.
- A Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre nevezheti ki a köztársasági elnök.
- A jegybanki alelnököket is a köztársasági elnök nevezi ki.
- Nem lesz „vármegye”; Magyarország területe megyékre, városokra és községekre tagozódik.
- Alkotmányos jog lesz az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog.
- Tényleges életfogytiglani büntetés szabható ki szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén.
- 15 fős lesz az Alkotmánybíróság.
- Az AB-nek akkor adják vissza költségvetési és adókérdésekben is a hatáskörét, ha az államadósság mértéke a GDP 50 százaléka alá csökken.
- A kormány és a képviselők negyede mellett az alapvető jogok biztosa is kezdeményezhet utólagos normakontrollt az Alkotmánybíróságnál.
- Az ombudsman köteles lesz kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek és a kisebbségi jogok védelmére.
- Magyarország hivatalos pénzneme a forint.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-04-08 | | #5462 |
|
|
MK 2011. évi 37. számában megjelent az Alkotmánybíróság 29/2011. (IV. 7.) AB határozata a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított – 17. § (1) bekezdése alkotmányellenességének tárgyában.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-04-06 | | #5452 |
|
|
Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy a 111/B/2011. AB határozat (A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított – 17. § (1) bekezdésének tárgyában) letölthető a Jó tudni/Köztisztviselői jogviszony oldalon "Felmentés indokolás nélkül AB határozat Ktv." megjelölés alatt.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-04-06 | | #5442 |
|
|
Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy az Alkotmánybíróság az alábbiak szerint határozott a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított – 17. § (1) bekezdéséről.
Meg kívánjuk ugyanakkor jegyezni, hogy a főszabály az, hogy a jogszabálynak vagy a közjogi szervezetszabályozó eszköz megsemmisítése, nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőzően létrejött jogviszonyokat, s a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket. (Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 43.§ (2) bekezdés.)
Azaz az Alkotmánybíróság által megsemmisített rendelkezések a megsemmisítés időpontját követően nem alkalmazhatók. Önmagában tehát az a körülmény, hogy a munkáltató a felmentést "utóbb alkotmányellenesnek minősített" jogszabály alkalmazásával hozta, még nem ad alapot a munkáltatói intézkedés jogellenességének megállapítására. A keresetlevélnek más körülményekre is hivatkoznia kell. (pl. Mt. 4.§ (1)-(2) bekezdés, Mt. 6.§ (3) bekezdés.)
"111/B/2011. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján – Dr. Bihari Mihály, Dr. Bragyova András, Dr. Paczolay Péter és Dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolásával – meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított – 17. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezés e határozat közzétételét követő napon veszti hatályát.
2. Az Alkotmánybíróság a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvénynek – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról rendelkező 2010. évi CLXXIV. törvény 1. §-ával megállapított – 18. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott indítványokat elutasítja.
3. Az Alkotmánybíróság az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvénnyel kihirdetett, az Európai Unió Alapjogi Chartája megsértésének megállapítására irányuló indítványokat visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi."
"Az Alkotmánybíróság a Ktv. 17. § (1) bekezdését „ex nunc” hatállyal – a határozat közzétételét követő nappal – semmisítette meg." |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-31 | | #5402 |
|
|
Egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény 1. § alapján a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha]
„g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő kérelmezi.”
A Ktv. 19/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/A. § (1) A 17. § (2) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt
betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e) a Tny. 18. § (2a) bekezdés szerinti nyugdíjban, vagy
f) szolgálati nyugdíjban, vagy
g) korengedményes nyugdíjban, vagy
h) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, vagy
i) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, illetve
j) a 17. § (2) bekezdés f) vagy (9) bekezdése alapján, vagy
k) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján felmentését kéri.
(2) A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b)–i) pontokban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
(3) A köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.
(4) A 17. § (2) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi nyugdíjra az (1) bekezdés a)–c) pontokban szabályozott esetben jogosult.”
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-29 | | #5392 |
|
|
Az egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXX. törvény 15-16.§-a alapján:
- A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A–30/B. §-ban foglalt korlátozással – felmentéssel megszüntetheti, ha a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi.
- A Kjt. 37/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki
a) az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik és felmentésére a 30. § (1) bekezdés e) pontja alapján kerül sor,
b) a negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj feltételével rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdés f) pontja alapján kerül sor.”
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-25 | | #5362 |
|
|
Hivatkozva a megküldött kérdésekre tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy az Ámr. 36.§ (3) bekezdése alapján a jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés írásban rögzített eredményét tartalmazó dokumentumokat a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a polgármester a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-18 | | #5352 |
|
|
Indokolás nélküli felmentés a közszolgálati jogviszonyban
(Letölthető: Jó tudni/Köztisztviselői jogviszony/Felmentés indokolás nélkül II.)
A zárt rendszerű közszolgálat egyik alapvető jellemzője a köztisztviselői jogviszonyok stabilitása, nevezetesen az, hogy a köztisztviselő csak törvényben szabályozott feltételek esetén mozdítható el hivatalából.
A magyar Ktv. azonban eleve nem a felmenthetetlenség elvéből indult ki, széles körben biztosított lehetőséget a köztisztviselők felmentésére. A felmentési okok, a felmentés feltételei az 1992 óta eltelt időben tovább bővültek.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata következetes volt a tekintetben, hogy a közszolgálati jogviszonyok zárt rendszerében a felmentési okok és ebből következően a felmentés indokolási kötelezettségének törvényi szabályozását olyan garanciális kérdésnek tekintette, amely alkotmányos jelentőséggel bír, amelynek szabályozása az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésében szabályozott munkához való joggal összefüggésben az állam intézményvédelmi kötelezettsége körébe tartozik.
Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a köztisztviselők (kormánytisztviselők) jogállásának szabályozása során a törvényhozónak az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdésén kívül figyelemmel kell lennie az Alkotmány 70. § (6) bekezdésében szabályozott alapjogra, a közhivatal viselés jogára is.
Megállapítható, hogy az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű szabadsággal rendelkezik a felmentési okok szabályozásában, ez a döntési szabadsága azonban – amint arra az Alkotmánybíróság már rámutatott – nem terjed odáig, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának szabad és korlátlan döntési jogkört adjon a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére.
A munkáltatói jogkör gyakorlója számára az indokolás nélküli felmentés, mint minden törvényi korlátozás nélküli szabad döntési jogkör az Alkotmánybíróság álláspontja szerint alkotmányellenes módon korlátozza az Alkotmány 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot.
Az Alkotmánybíróság ugyancsak megállapította, hogy az államnak a közhivatal viseléséhez való joggal összefüggő intézményvédelmi kötelezettsége körébe tartozik, hogy a közhivatal viselőjének védelmet nyújtson a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felmentésére irányuló önkényes döntésével szemben.
Álláspontom szerint az említett munkáltatói felmentésre vonatkozó szabályozás alkotmányellenessége következik az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből is.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság egyik elemének tekinti a közigazgatás törvény alá rendeltségét. [először: 56/1991. (XI. 8.) AB határozat, ABH 1991, 454, 456.; legutóbb: 31/2010. (III. 25.) AB határozat, ABK 2010. március, 247, 253-254.]
Véleményem szerint - figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára - a köztisztviselő (kormánytisztviselő) munkáltató általi indokolás nélküli felmentésének a szabályai nem felelnek meg a közigazgatás jogállamiságból fakadó törvény alá rendeltsége követelményének sem, mivel a köztisztviselő felmentése esetén a munkáltatói indokolási kötelezettség törvényi szabályozásának hiánya a közigazgatási döntések pártpolitikai semlegességét, befolyástól való függetlenségét, pártatlanságát és ezzel együtt törvényességét is veszélyezteti.
Ugyancsak célszerű kitérni az Alkotmány 57. § (1) bekezdésére, amely alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy valamely perben a jogait vagy kötelezettségeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. Az Alkotmány 57. § (1) bekezdéséből vezette le az Alkotmánybíróság a hatékony bírói jogvédelem követelményét, nevezetesen azt, hogy a jogi szabályozásnak olyan jogi környezetet kell biztosítani, hogy a perbe vitt jogok a bíróság által érdemben elbírálhatók legyenek. Ezt a követelményt a közigazgatási határozatok törvényességének bírói felülvizsgálatával összefüggésben fogalmazta meg az Alkotmánybíróság 39/1997. (VII. 1.) AB határozatának rendelkező részében.
E határozatában az Alkotmánybíróság nyomatékkal mutatott rá arra, hogy az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt eljárási garanciák teljesedéséhez önmagában a bírói út megléte nem elegendő, az Alkotmány által megkövetelt hatékony bírói jogvédelem attól függ, hogy a bíróság mit vizsgálhat felül.
Ebből az okból nem csupán az a jogszabály lehet alkotmányellenes, amely kifejezetten kizárja a jogkérdésen túlmenő bírói felülvizsgálatot, vagy annak a közigazgatási mérlegeléssel szemben olyan kevés teret hagy, hogy az ügy megfelelő alkotmányos garanciák közötti érdemi elbírálásáról nem beszélhetünk, hanem az olyan jogszabály is, amely az igazgatásnak korlátlan mérlegelési jogot adván semmilyen jogszerűségi mércét nem tartalmaz a bírói döntés számára sem.” (ABH 1997, 263, 272.)
Az Alkotmány 57. § (1) bekezdéséből fakadó ezen követelmények irányadók a Ktv. vitatott szabálya alapján keletkező közszolgálati jogvitákra nézve is.
Az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében szabályozott általános bírói jogvédelmi garanciákat az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikk (1) bekezdése is megköveteli. Az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely az utóbbi időkben folytatott gyakorlatában fokozatosan kiterjesztette a 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazhatóságát a köztisztviselők közszolgálati jogvitáira is [Frydlender v. Franciaország no. 30979/96 2000. június 27.; Vilho Eskelinen és társai v. Finnország no. 63235/00 2007. április 19.; Iordan Iordanov és társai v. Bulgária no. 23530/02 2009. július 2.] a bírósághoz fordulás jogának elemét képező fair eljárásból eredő követelménynek tekinti a hatékony bírói felülvizsgálat követelményét.
Nem tekinti hatékonynak a bírói jogvédelmet akkor, ha eljárási vagy anyagi jogi akadálya van annak, hogy a bíróság önálló, érdemi vizsgálatot végezzen, a felek jogairól érdemben döntsön. [Delcourt v. Belgium 1970. január 17. Series A no. 11.; Barbera, Messegué és Jabardo v. Spanyolország 1988. december 6. Series A. no 285-C]
Az Alkotmánybíróság által korábban - hasonló ügyben - közölt álláspontja szerint a törvényhozó azzal, hogy lehetőséget adott a döntés indokolásának mellőzésére, aránytalanul korlátozta a köztisztviselőt az Alkotmány 57. § (1) bekezdése alapján megillető bírói jogvédelemhez való jogot.
Az indokolási kötelezettség hiánya miatt és a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó szabályok hiányában, jelentősen leszűkült azoknak az eseteknek a köre (a felmentő határozat semmissége, a felmentési tilalomba ütközés, egyenlő bánásmód megsértése, rendeltetésellenes joggyakorlás), amikor a köztisztviselő a siker reményében fordulhat a bírósághoz, a bíróság a felmentés jogszerűségét érdemben el tudja bírálni.
A fentiek figyelembevételével megállapítható, hogy sérelmet szenved az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jog is.
Az Alkotmánybíróság a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatában kifejtette: „Az emberi méltósághoz való jog azt jelenti, hogy van az egyén autonómiájának, önrendelkezésének egy olyan, mindenki más rendelkezése alól kivont magja, amelynél fogva – a klasszikus megfogalmazás szerint – az ember alany marad, s nem válhat eszközzé vagy tárggyá. A méltósághoz való jognak ez a felfogása különbözteti meg az embert a jogi személyektől, amelyek teljesen szabályozás alá vonhatók, nincs érinthetetlen lényegük.” [ABH 1991, 297, 308.]
A már említett jogi megoldás – amint arra az Alkotmánybíróság a fentiekben rámutatott – magában hordozza a közszolgálati jogviszony önkényes, a munkáltató szubjektív megítélésén alapuló megszüntetésének lehetőségét, amelynek következtében előre kiszámíthatatlan módon kerülhet veszélybe a köztisztviselőnek és családjának létfenntartása is. Mindez feltétlen alárendeltséget, kiszolgáltatott helyzetet teremt a köztisztviselő számára. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a köztisztviselőnek (kormánytisztviselőnek) ez a kiszolgáltatott helyzete, az állami feladatmegoldás „eszközeként” való kezelése ellentétes az emberi méltósággal.
A kifejtettek alapján tehát megállapítható, hogy az Alkotmánybíróság már a korábbiakban rögzítette, hogy az indokolás nélkül alkalmazott felmentés alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság elvét, a 70/B. § (1) bekezdésében szabályozott munkához való jogot, a 70. § (6) bekezdésében szabályozott közhivatal viseléséhez való jogot, az 57. § (1) bekezdésében szabályozott bírósághoz fordulás jogát, és az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében szabályozott emberi méltósághoz való jogot.
Az Mt. 6.§ (3) bekezdésének értelmezése esetében az alábbiakat indokolt megjegyezni:
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként rögzítette, hogy jogalkotásra csak a jogbiztonság alkotmányos elvének megfelelően kerülhet sor. A jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogalkotás, s ennek részeként a jogszabályok módosítása, hatályba léptetése ésszerű rendben történjék, a módosítások egyértelműen követhetőek és áttekinthetőek legyenek mind a jogalanyok, mind a jogalkalmazó szervek számára. [8/2003. (III. 14.) AB határozat]
Ez az alkotmányos elvárás azonban nemcsak szűk értelemben a törvény-előkészítéssel, hanem általában az általános magatartási szabályokat előíró valamennyi norma megalkotásával szemben megkövetelhető. A jogszabályszerkesztéssel szemben támasztott alkotmányos követelmények mellett a jogállamiságból a jogszabály-előkészítésre nézve is fakadnak következmények. Az Alkotmánybíróság már rámutatott, hogy a jogalkotással szemben alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályok szerkesztése és módosítása (hatályon kívül helyezése, kiegészítése stb.) ésszerű és áttekinthető legyen. [108/B/2000. AB határozat]
A jogalkotással szemben egyidejűleg tehát két követelmény támasztható: egyfelől, hogy a jogalkotás a társadalmi viszonyok változását rugalmasan kövesse, másfelől, hogy érvényesüljön a jogszabályok stabilitásába vetett bizalom.
A jogszabályok áttekinthetetlen, követhetetlen változtatása mind a jogalkalmazókat, mind a jogalanyokat jogbizonytalanságban tartja, s ez összeegyeztethetetlen a jogbiztonság alkotmányos elvének lényegi tartalmával. A jogalkotás alkotmányos jogállami követelménye többet jelent tehát, mint a jogalkotással kapcsolatos formális eljárási szabályok betartása.
Álláspontunk szerint tehát például a felmentés indokolásához való jogosultságot kizáró módosító jogszabályt a jogbiztonság követelményének megfelelően kell alkalmazni. Jogbiztonság elvéhez - megítélésünk szerint - szorosan hozzátartozik a szerzett jogok védelmének elve is abban az esetben, ha a munkáltató intézkedését a vonatkozó jogszabály egyértelműen nem támasztja alá. (Lásd még: A fentiekben hivatkozott, az Alkotmány 57. § (1) bekezdése alapján megillető bírói jogvédelemhez való jogot.)
Dr.Hosszú Károly
Ügyvéd
Forrás:
- hivatkozott jogszabályok
- hivatkozott AB határozatok
- 1068/B/2010. AB határozat |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-17 | | #5332 |
|
|
T/2627 számú törvényjavaslatról (Magyarország Alaptörvényéről)
A törvényjavaslat néhány - önkormányzatokat érintő - gondolata az alábbiak szerint emelhető ki:
- A központi hatalom mellett a helyi közügyek intézése és helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás alapvető részét sarkalatos törvényre hagyja a Javaslat, széles mozgásteret engedve a törvényhozónak az önkormányzati rendszer meghatározására.
- Magyarország fővárosa Budapest. Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban kerületek alakíthatók.
- Magyarország a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét érvényesíti. Ezen elv megvalósulásáért az Országgyűlés és a Kormány viseli az elsődleges felelősséget.
Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk ellátása során az előbbiek szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.
- A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják. A vármegyei képviselő-testület elnökét a vármegyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára. A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat és hivatalt hozhat létre.
- A Javaslat meghatározza a helyi önkormányzat szerveit: a képviselő-testületet, amely az önkormányzat feladat-és hatásköreit gyakorolja, a képviselő-testületet vezető polgármestert, a törvény keretei között létrehozható bizottságokat és a képviselő-testület hivatalát. A vármegyei képviselő-testület a tagjai közül választja elnökét.
- A Javaslat a képviselő-testület kifejezést általános értelemben használja, de nem zárja ki törvényben rögzített más elnevezések (mint például: közgyűlés) használatát a különböző képviselő-testület típusokra.
- A Javaslat szerint Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását. A Javaslat így lehetővé teszi, hogy Törvény kötelező önkormányzati feladat társulás keretében való ellátását írja elő, figyelemmel a feladatok hatékony és takarékos ellátásához fűződő közérdekre.
- A Kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
- A Javaslat szerint Törvény előírhatja a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását. (A költségvetési felelősség helyi szintű megvalósításának biztosítékaként a Javaslat alapján Törvény az önkormányzat — törvényben meghatározott mértékű — kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását írhatja elő.)
- A Javaslat szerint az Alaptörvény a legfőbb bírósági szerv elnevezését Legfelsőbb Bíróságról Kúriára változtatja a közjogi hagyományokkal összhangban, hatáskörét pedig kibővíti az önkormányzati rendeletek jogszabályba ütközésének vizsgálatával, tehermentesítve ezzel az Alkotmánybíróságot.
- A Javaslat felsorolja az önkormányzatok alkotmányos feladat- és hatásköreit, amelyek a helyi önkormányzás lényegét írják le. A feladat- és hatáskörök között legjelentősebb a jogalkotási jogkör: az önkormányzat mind eredeti jogalkotó hatáskörében, mind törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkothat. Garanciális jelentőségű, hogy a törvényesség biztosítása érdekében a fővárosi és vármegyei kormányhivatal a bíróságnál kezdeményezi a határozat, illetve a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
- A Javaslat értelmében a petíciós jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez, ideértve az önkormányzatokat is. A rendelkezés a bírósági és hatósági eljáráson kívüli kérelmekre, panaszokra, javaslatokra vonatkozik.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-11 | | #5312 |
|
|
T/2605 számú törvényjavaslat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról
A Javaslat célja a lakáshitel-tartozások adósainak újabb kedvezmény biztosítása : az ő ügyeikben maradna fenn a kilakoltatási moratórium. Azt illetheti meg a Javaslat szerint a moratórium meghosszabbítása, aki megfelel a Vht. 182/A.§-ban foglalt feltételeknek (természetes személy, lakóingatlant kell elhagynia és nem jogosult más beköltözhető ingatlan használatára, illetve a végrehajtást kérő lakhatását sem lehetetleníti el a lakásban maradásával, nem önkényes lakásfoglaló, nem rendbírsággal sújtott személy), akit nem ítélt el a bíróság hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt, és aki lakáshitel-tartozásból eredő követelés (akár pénzkövetelés, akár kifejezetten ingatlan kiürítésre vonatkozó kötelezettség) végrehajtása miatt áll eljárás alatt . Az első két feltétel az előző — a 2010.évi LXXXI.törvénnyel létrehozott — moratórium esetében is érvényesült, az utóbbi azonban a Javaslat által bevezetett új elem.
Forrás, további információ: parlament.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-11 | | #5302 |
|
|
Az új önkormányzati törvény már egyeztetés alatt áll
A nagy adósságot felhalmozó városok polgármesterei és önkormányzati képviselői nem indulhatnának újra a következő választáson - közölte a Világgazdaság pénteken kormányzati tervekre hivatkozva.
A kormány nem cáfolta a lap információját, amely szerint akár a képviselő-testület és a polgármester állásába is kerülhet, ha túl nagy az adósságállomány egy-egy településen. A lehetséges következmények között van a testület munkájának a felfüggesztése és új választás kiírása.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint az új önkormányzati törvény már egyeztetés alatt áll.
Forrás: hirado.hu/nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-09 | | #5292 |
|
|
Új rendszer
Öt évre nőne egy önkormányzati ciklus hossza, a helyhatósági választást pedig az EP-választással azonos napon rendeznék meg – adta hírül kedden a Magyar Hírlap, a Fidesz alkotmánytervezetére hivatkozva.
Ezt a helyes irányba tett lépésként értékelné Tóth Zoltán választási szakértő, bár szerinte szerencsésebb lenne, ha a parlamenti ciklus félidejében tartanák az önkormányzati tisztújítást. Mindazonáltal úgy véli, szakmai szempontból ez az elképzelés sem elfogadhatatlan.
Az új rendszert akár már 2014-től bevezethetnék, és erre elvileg két lehetőség kínálkozik. Az őszi önkormányzati választást előre hozhatják, és együtt rendezhetik meg a júniusi EP-, de esetleg a parlamenti választással is, ami Tóth szerint azért aggályos, mert a jelenlegi képviselők nem töltenék ki a négyéves ciklust. Szakmailag korrektebb – állítja –, ha a következő, még októberben tartandó helyhatósági választáson elnyert mandátumok 2019 júniusáig szólnának, és az akkori európai parlamenti választástól kezdődően állna be az új rend.
A jelenlegi kormányzati elképzelés mára úgy látja, szükség van a települések felett egy erős és közvetlen kontrollra. Ezt a feladatot láthatja el az állam embereként a járási hivatal jegyzője, aki – a korábbi szolgabíróhoz hasonlóan – valamennyi államigazgatási hatósági jogkört maga gyakorolja, s talán még az önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzésben is lehet szerepe, így fontos ügyek sorának az ura lesz. A „szolgabíró” még nagyobb hatalmat kaphat akkor, ha az iskolákat – és esetleg az egészségügyi alapellátást – viszszaállamosítják.
A települési önkormányzatok sorsát illetően több forgatókönyv képzelhető el. A városokban minden bizonnyal továbbra is lesz képviselő-testület és polgármester, bár a többé-kevésbé önálló fővárosi kerületek sorsa már bizonytalan. Könnyen lehet, hogy kevesebb kerület lesz, s a képviselők és a polgármester helyett csupán elöljárót választanak, aki amolyan kijáróember lehet. A kistelepüléseken hasonló helyzet állhat elő, mert elképzelhető, hogy a néhány fős testületeket megszüntetik, és elöljáró viszi a helyi ügyeket – ha a pár száz lelkes falvakban maradnak még ilyen ügyek egyáltalán. A további inkább csak elvi lehetőség: a kis önkormányzatokat mindenestül felszámolják, és egyes települések társközségként delegálhatják saját képviselőjüket a másutt – esetleg a járási székhelyen – működő közös testületbe.
Ha a járási rendszert visszaállítják, kézenfekvő, hogy az önkormányzati feladatok ellátását is újragondolják. A parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának koncepciója szerint „a hatékony és eredményes feladatellátás érdekében” a törvény kivételesen társulási kötelezettséget írhat elő. Ez a kisebb önkormányzatok számára azt is jelentheti, hogy valóban feladatok nélkül maradnak, mert a száz-kétszáz lakosú települések – de az ennél akár lényegesen nagyobb községek egy része is – önállóan szinte egyetlen közszolgáltatást sem képesek gazdaságosan biztosítani.
Magyar Köztársaság helyett Magyarország lenne a hivatalos elnevezés a legutóbbi alkotmánytervezet szerint. Modern alaptörvény azonban nehezen képzelhető el anélkül, hogy abban ne határoznák meg az államformát, ami az írott alkotmányokból nem is szokott kimaradni. A parlamenti eseti bizottság javaslatában is szerepel a kitétel: az ország „államformája köztársaság”. Ez a társadalom jövője szempontjából másodlagos kérdés, mert fontosabb, hogy az állam „visszaállítható-e szolgálati helyére, és a társadalommal szembeni kötelezettségeit teljesíti-e”, nyilatkozta korábban erről Pozsgay Imre, a miniszterelnök által az új alkotmány előkészítésére felkért hat szakértő egyike, aki mindazonáltal a respublika töretlen hívének vallotta magát. Az ötlet költségei szinte beláthatatlanok: egyebek közt meg kellene változtatni az összes személyi okmány (személyi igazolvány, útlevél, lakcímkártya, jogosítvány) feliratát, a címertáblákat, érméket.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-07 | | #5282 |
|
|
Központosított szabadságolás a közigazgatásban (Kormánytisztviselõk és önkormányzati hivatali dolgozók esetében)
A Kormány 19/2011. (III. 2.) Korm. rendelete a 2011. évi igazgatási szünetrõl
A Kormány a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 64. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében és a 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következõket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a kormánytisztviselõk jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 1. §-ában meghatározott szervekre és az ott foglalkoztatott kormánytisztviselõre, kormányzati ügykezelõre, munkavállalóra, szakmai vezetõre, továbbá az igazságügyért felelõs miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra és ügyészre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a szervekre, amelyek a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvényben foglaltak elõkészítésében és végrehajtásában érintettek.
2. § A Kormány az igazgatási szünetet 2011. július 18-tól augusztus 21-ig, valamint 2011. december 23-tól 2012. január 6-ig terjedõ idõszakra határozza meg.
3. § (1) A 2. §-ban meghatározott igazgatási szünet teljes idõszaka alatt az alapszabadság terhére az alábbi mértékû szabadságot kell kiadnia a munkáltatónak:
a) a kormánytisztviselõ esetében 15 munkanap;
b) a kormányzati ügykezelõ esetében 12 munkanap;
c) a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló esetében 12 munkanap;
d) az igazságügyért felelõs miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró és ügyész esetében 18 munkanap.
(2) A 2. §-ban meghatározott idõszakban – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérõen – a szakmai vezetõ számára legfeljebb 24 munkanap adható ki.
(3) A 2. §-ban meghatározott igazgatási szünet idõszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.
(4) A munkáltató az igazgatási szünet idõszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülõ szabadságot.
4. § Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetõje az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkezõ szervek esetében a folyamatos feladatellátást.
5. § A Kormány a köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 41/A. § (9) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselõ-testülete számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.
6. § Ez a rendelet a kihirdetést követõ 3. napon lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
Forrás: M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2011. évi 20. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-04 | | #5272 |
|
|
Új életpályamodell és értékelési rendszer készül a közigazgatásban.
Az Index értesülése szerint a jegyzők állami szolgálatba kerülnek, 2013-tól újra lesznek járások. Többek között ilyen változtatásokra készül a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A tervezett változtatások – amelyek Magyary Zoltán-program néven futnak – március közepén kerülnek nyilvánosságra.
Az új közigazgatási rendszer fontos eleme lesz, hogy a most jegyzők által végzett feladatok várhatóan kettéválnak. Az eddig önkormányzati felügyelet és kinevezés alapján dolgozó jegyzők átkerülnek a megyei kormányhivatalok alá. A jegyzők a 2013 elején feltámadó járások közigazgatási vezetői lesznek. Kifejezetten önkormányzathoz kötődő munkájukat egy új hivatalnok, a polgármesteri hivatalvezető veheti át.
Készül azoknak a feladatoknak is a listája, amelyeket az állam átvenni készül az önkormányzatoktól. Néhány engedély kiadása bizonyosan a megyei kormányhivatalokhoz kerül a településektől. Arról még komoly vita folyik, hogy az oktatási és egészségügyi intézményekkel mi legyen.
A Magyary Zoltán-program tervezete szerint komolyabb és rendszeresebb értékelést kapnak majd a közigazgatásban dolgozók. A mostani évenkénti és egységes értékelési rendszer a KIM vezetése szerint kiüresedett, nem hatékony. A rendszeresebb főnöki jellemzéseket munkakörökhöz illesztenék. Legalább háromféle értékelési rendszer készül a különböző helyeken dolgozó hivatalnokoknak.
Hatékonysági mérőrendszereket kapnak az egyes hivatalok is, hogy mérni lehessen, mennyire hatékony az államigazgatás.
Készül a közigazgatásban dolgozók életpályamodellje, ami meghatározza, hogy milyen rendszerben léphetnek előre és milyen poszton mekkora fizetés jár nekik. Az új rendszer mintegy nyolcvanezer közigazgatásban dolgozó embert érint majd.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-03-02 | | #5252 |
|
|
A kormánycsomag huszonhat pontja
EGÉSZSÉGÜGY
1. 2011. április 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium konzultációkat folytat az érintettekkel egy hatékonyabb gyógyszer-finanszírozási rendszer kialakítása érdekében.
2. 2011. július elsejéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja az új gyógyszer-támogatási rendszer működéséhez szükséges jogszabályokat.
Az Új Széchenyi Terv 298 milliárd forintnyi forrást tartalmaz egészségüggyel kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra.
Át kell alakítani a gyógyszertámogatás rendszerét úgy, hogy a gyógyszerek ára ne emelkedjen, de az adófizetők pénzéből kevesebbet kelljen költeni erre. „A gyógyszergyárak extraprofitjához ezentúl nem járul hozzá feleslegesen a magyar adófizetők pénze." Mindezt egy többlépcsős folyamatban kell elvégezni, „a támogatások korrupt és átláthatatlan jellegét pedig fel kell számolni." Ehhez meg kell vizsgálni, mi indokolja a gyógyszergyárak által finanszírozott, gyógyszerfelíró orvosok részére egzotikus üdülőhelyeken szervezett továbbképzéseket és a jutalékok átláthatatlan rendszerét. Az átszervezéssel megtakarított forrásokat az egészségügyben kell elkölteni, kórházak fejlesztésére vagy akár tömegsportprogramokra.
OKTATÁS
3. 2011 szeptemberéig elfogadják a közoktatási és felsőoktatási rendszert szabályozó új törvényeket.
4. 2012. szeptember 1-jével megkezdi működését a felsőoktatás új rendszere.
5 . 2012. szeptember 1-jén hatályba lép az új közoktatási törvény.
Rendelkezésre álló forrás: az Új Széchenyi Terv 285 milliárd forintnyi forrást tartalmaz oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre.
Az új közoktatási törvény az oktatási kötelezettséget a jelenlegi 18-ról 15 éves korra szállítja le. „Föl kell kínálni a fiatalok számára, hogy választhassanak, folytatni kívánják-e tanulmányaikat vagy munkába állnak." Az államnak vissza kell térnie az oktatás világába, mert „nem függhet az oktatás színvonala az önkormányzatok helyzetétől, eseti döntéseitől".
A felsőoktatási rendszerben is tervszerűen érvényesíteni kell az államadósság csökkentését. Az államilag finanszírozott helyek számát évről évre a gazdasági lehetőségek függvényében állapítják meg, a képzés belső összetételéről szintén a kormány hozza meg a szükséges döntéseket.
Felmerült: az általános iskolák „államosítása" már eldőlt, de a finanszírozási kérdések „még nem tisztultak le", ezért csúszik a bejelentés.
NYUGDÍJ
6. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálja a korengedményes nyugdíjak rendszerét, valamint a táppénzfolyósítás szabályait, és javaslatot tesznek azok megváltoztatására.
7. 2011. július 1-jéig a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Belügyminisztériummal, a Honvédelmi Minisztériummal és a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal kidolgozza az új közszolgálati életpályamodelleket.
8. 2011. július 1-jéig a közigazgatási tárca megvizsgálja, hogy a jelenlegi büntetőjogi szabályozás elégséges visszatartó erőt jelent-e a táppénzcsalásokkal szemben.
2011. december 31-ig megalkotják azokat a jogszabályokat, amelyek az új nyugdíjrendszer működéséhez szükségesek.
9. 2012. január elsején hatályba lép az új, fenntartható nyugdíjrendszer.
A nyugdíjasok pénzét, amely az aktívak járulékbefizetéseiből áll össze, csak nyugdíjakra szabad elkölteni. Nyugdíj Magyarországon ezentúl csak az a járandóság lehet, amelyet a nyugdíjkorhatárt betöltő munkavállalóknak biztosítanak. Ehhez meg kell szüntetni minden olyan jogcímet - a nők 40 éves munkaviszonya kivételével -, amely lehetővé teszi, hogy a törvény által előírt korhatár előtt munkaképes emberek nyugdíjba menjenek. Egységessé kell továbbá tenni a nyugdíjszámítás módját is.
MUNKA
10. 2011. július 1-jéig elkészítik az új, sok ember munkáját igénylő közmunkák kivitelezési terveit, a közmunkarendszer keretéül szolgáló új jogszabályokat.
11. 2011. július 1-jéig megalkotják azokat a jogszabályokat és létrehozzák azokat az intézményeket, amelyek az új rokkanttá nyilvánítási rendszer alapjait jelentik.
12. 2012. január 1-jéig méltányos módon felülvizsgálják a korábbi rokkanttá minősítéseket.
13. 2012. január 1-jével elindítják a közmunkák új rendszerét.
Az Új Széchenyi Terv 73 milliárd forint forrást tartalmaz a közmunkaprogramok és hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásának támogatására.
A jelenlegi 55 százalékos foglalkoztatási szintet, amellyel Magyarország sereghajtó az EU-ban, tíz éven belül 70 százalékosra emelik.
KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
14. 2011. december 31-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kidolgozza a MÁV adósságrendezésének és átszervezésének tervét.
15. 2012. január 1-jével megalakul a Nemzeti Közlekedési Társaság, megkezdődik a közösségi közlekedés konszolidációja, aztán új díj- és kedvezményrendszer lép életbe.
16. 2013. január elsejétől életbe lép a használatarányos elektronikus útdíjrendszer.
17. Az Új Széchenyi Terv 752 milliárd forintot tartalmaz közlekedési és közösségi közlekedési fejlesztésekre, felújításokra. Így az állam rendezi a MÁV 300 milliárdos tartozását is.
VÁLLALKOZÁSOK
18. 2011. december 31-ig a Nemzetgazdasági Minisztérium megalkotja azokat a további lépéseket, amelyek a vállalkozások adósságterhének további csökkentéséshez vezetnek.
19. 2011. december 31-ig a közigazgatási tárca megalkotja azokat a jogszabályokat, amelyek a végrehajtási és felszámolási eljárásokat felgyorsítják.
20. Az Új Széchenyi Terv 516 milliárd forintot tartalmaz vállalkozásfejlesztésre és a vállalkozások támogatására.
MEGÉLHETÉS
21. 2011. július 1-jéig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a BM kidolgozza a rezsiköltségek befagyasztását lehetővé tévő szabályozás részleteit.
A devizahitelek törlesztése sok család esetén már a megélhetést fenyegeti. A védelmükben fontos, hogy a rezsiköltségek ne emelkedjenek az égig. Ezért a kormány például hatósági árképzéssel, az extraprofit visszaszorításával befagyasztja a legfontosabb rezsiköltségeket.
ÁLLAM
22. Az állami vezetők, miniszterek szabadsága évi negyvenről húsz napra csökken mindaddig, amíg az államadósság 65 százalék alá nem esik.
23. Befagyasztják a pártok nominális támogatásának mértékét a 2011-es szinten, mindaddig, amíg az államadósság 65 százalék alá nem esik.
24. Az új alkotmány hatálybalépésével bevezetik az adósságfék intézményét. A terv szerint az új alkotmány közpénzügyi passzusai az államadósság maximumát a hazai össztermék 50 százalékában határozzák meg.
25. 2011. július 1-jéig az Országgyűlés elfogadja az új közbeszerzési törvényt. A közbeszerzésből kitiltják az offshore cégeket.
26. 2014-től kétszáz fős lesz az Országgyűlés.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-16 | | #5172 |
|
|
Kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentése, avagy mi a teendő 2011. május 31. napig
A munkáltatói felmentés indokolás nélkülisége nem jelenti azt, hogy a kormánytisztviselő egyáltalán nem indíthatna eséllyel közszolgálati jogvitát a megszüntető jognyilatkozat ellen.
1./
Így például a megszabott módon közölt munkáltatói felmondás esetén is meg kell állapítani a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésének jogellenességét, ha megállapítható, hogy a munkáltató a felmondás jogát nem rendeltetésének megfelelően gyakorolta. Ilyen eset különösen, ha a körülmények arra mutatnak, hogy a munkáltatói felmondás a munkavállaló jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányult vagy erre vezetett [Mt. 4. §-ának (2) bekezdése].
2./
Amennyiben a keresetlevél benyújtása eredménytelen volt, azaz a kormánytisztviselő a munkaügyi pert elveszti, úgy ezt követően az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 48. § (1) bekezdése alapján az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Így az, akinek a jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be, és egyéb jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, illetőleg más jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva a jogerős határozat kézbesítésétől számított hatvan napon belül alkotmányjogi panasszal élhet, melyet írásban lehet benyújtani.
(Alkotmányjogi panasszal az fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek ügyében alkotmányellenes jogszabályt alkalmaztak, és ezáltal valamilyen alkotmányos joga sérült. Amennyiben az Alkotmánybíróság az alkalmazott jogszabály alkotmányellenességét megállapítja, a megsemmisítés mellett kimondhatja, hogy az adott jogszabály az indítványozó konkrét ügyében nem alkalmazható. Hangsúlyozni kell, hogy alkotmányjogi panasz keretében az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a bíróságok jogértelmezését, vagy magát a bírósági eljárást, illetve az eljáró bírók magatartását; hatásköre kifejezetten csak az alkalmazott jogszabály alkotmányosságának vizsgálatára terjed ki.)
3./ A hivatkozott alkotmányjogi panasz elbírálása - a fentiekre tekintettel - feltehetően a kormánytisztviselő részére pozitív eredménnyel zárul. (Az Alkotmánybíróság - amennyiben megállapítja az alkotmányos alapjog megsértését - megsemmisíti az alapjogot sértő határozatot.)
4./ A előbbieket követően már a perújításban a munkaügyi bíróság nem alkalmazhatja az alkotmányellenes rendelkezést, így pedig az indoklás nélkül elbocsátott kormánytisztviselők joggal bízhatnak igényeik érvényesítésében.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-16 | | #5162 |
|
|
Az Alkotmánybíróság 2011. február 15-én kelt határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését. Az 1068/B/2010. AB határozat szövege letölthető: Jó tudni/Köztisztviselői jogviszony/Felmentés indokolás nélkül megnevezés alatt. |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-15 | | #5142 |
|
|
Alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2011. február 15-én kelt határozatában egyhangúlag megállapította, hogy alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvénynek az a szabálya, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a kormánytisztviselő indokolás nélküli felmentését. A törvény szövegezéséből adódóan a közzététel napjával történő megsemmisítéssel a kormánytisztviselők felmentése mellett a lemondásuk is szabályozatlanná vált volna, ezért az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Az indokolásban az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának fokozása érdekében az ott dolgozó tisztviselők felmentési védelme könnyíthető, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.
Az Ab a törvény alkotmányosságának megítélése során a közszolgálati jogviszonyok sajátosságaiból és az ezekkel összefüggő alkotmányossági követelményekből indult ki. A kormánytisztviselők közhivatalt viselnek, jogviszonyuk nem szerződésen alapul, jogaikat és kötelezettségeiket törvény határozza meg. Megbízatásukat közigazgatási határozattal, kinevezéssel nyerik el, és közigazgatási döntéssel történik felmentésük is. A törvényi szabályozás azonban nem felel meg a közigazgatás törvény alá rendeltségének, ami a közigazgatási döntésekkel szemben – így kormánytisztviselő felmentésére irányuló döntéssel szemben is – azt a követelményt támasztja, hogy jogszabály határozza meg a döntés jogi kereteit. Az Ab továbbá úgy ítélte meg, hogy a kormánytisztviselő munkáltatója számára indokolási kötelezettség nélkül biztosított felmentési jogkör aránytalanul és ezért alkotmányellenesen korlátozza a közhivatal viseléséhez való jogot. Az európai bíróságok joggyakorlatával összhangban az Ab azt is megállapította, hogy a felmentés jogszerűségének elbírálásához szempontot adó törvényi szabályok hiánya miatt sérelmet szenved a hatékony bírói jogvédelemhez való jog, és ezzel összefüggésben – a kormánytisztviselő kiszolgáltatottsága okából – sérülhet az emberi méltósághoz való jog is.
Az Alkotmány keretei között a törvényhozó széles körű döntési szabadsággal rendelkezik a felmentés feltételeinek szabályozásában, ez a döntési szabadsága azonban nem terjed odáig, hogy korlátlan döntési jogkört adjon a munkáltatói jogkör gyakorlójának a közhivatalt betöltő tisztviselő felmentésére. Az Ab nem vitatja, hogy a közigazgatás hatékonyságának, teljesítményének és színvonalának emelése indokolhatja a közigazgatásban dolgozó tisztviselők felmentési védelmének megkönnyítését, azonban az Országgyűlésnek olyan szabályt kell alkotnia, amely összhangot teremt a kormánytisztviselők alkotmányos jogainak védelme és a kormányzati célok megvalósítása között.
Az Ab figyelemmel volt az európai normákra, az Európai Szociális Karta és az Európai Unió Alapjogi Chartájának az indokolatlan elbocsátással szembeni hatékony védelemre vonatkozó szabályaira, valamint az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által a köztisztviselők jogállásáról alkotott ajánlásra is, amely a köztisztviselők felmentésével kapcsolatosan követelményként fogalmazza meg, hogy a köztisztviselői jogviszony megszüntetésére csak törvényben meghatározott esetekben és okokból kerüljön sor.
Az Ab az alkotmányellenes rendelkezést 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg. Ennek indoka az, hogy a közzététel napjával történő megsemmisítés következtében lényegében lehetetlenné vált volna a kormánytisztviselők lemondása is. A megsemmisítés időpontjával az Ab megfelelő időt kívánt biztosítani a jogalkotónak az Alkotmánnyal összhangban álló új szabályok megalkotására.
Az Ab megsemmisítette a törvénynek az államigazgatási szervekkel munkaviszonyban álló munkavállalók felmentésével kapcsolatos hasonló rendelkezéseit is.
Az Ab egyebekben az indítványokat elutasította.
A határozathoz Dr. Bihari Mihály, Dr. Paczolay Péter és Dr. Stumpf István alkotmánybírák párhuzamos indokolást fűztek.
Forrás, további információ: http://www.mkab.hu/
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-14 | | #5132 |
|
|
2011. június 1-jével indítja el az új kormánytisztviselői életpálya-rendszer bevezetését a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a vonatkozó törvény módosításával.
Az életpálya egyes elemeit - így az új rendszerű teljesítményértékelést, vizsgáztatási és továbbképzési rendszert, etikai kódexet, javadalmazási és előmeneteli rendszert - 2012. január 1-jéig folyamatosan, több ütemben léptetik hatályba.
Az életpályára vonatkozó részletes elképzeléseket a magyar közigazgatás fejlesztési stratégiája, a Magyary Program részeként mutatják be 2011. február 25-én az összkormányzati közigazgatatási vezetői értekezleten, ezt követően indul a közigazgatási és szakmai egyeztetés. A Magyary Program kidolgozása párhuzamosan halad az alkotmányozással, és ahhoz folyamatosan idomul, majd annak elfogadását követően kerül végleges formában kidolgozásra.
Az életpálya-rendszer kapcsán a KIM szakemberei áttekintették a kormányváltás óta eltelt nyolc hónap személyzeti munkáját, és megállapították, hogy az új kormánytisztviselői törvénynek és egyéb személyügyi intézkedéseknek köszönhetően lehetővé vált, hogy az új kormány hivatalba lépése után újrainduljon, és az elmúlt húsz év viszonylatában – mértékadó mutatók szerint – a leghatékonyabban működjön a központi közigazgatás.
Ennek is köszönhető, hogy olyan jelentős állami feladatokra sikerült felkészülni és azokat magas színvonalon ellátni, mint az EU-elnökség, az egyszerűsített honosítás, a kormányhivatalok és kormányablakok kialakítása, az árvízi védekezés vagy költségvetési gazdálkodás feszessé tétele.
Forrás: Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-11 | | #5122 |
|
|
- T/2241 számú törvényjavaslat a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
A törvénymódosítás - többek között - visszaállítja a közigazgatási alapvizsgát, amely a pályán maradás feltétele lesz.
Ennek értelmében a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében 1, a középiskolai végzettségűek esetében 2 éven belül kell a vizsgát teljesíteni. Ellenkező esetben a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik.
A vizsga alóli mentesítés eseteit a Kormány rendeletben határozza meg. A rendelkezés értelmében közigazgatási alapvizsgát kell tennie annak is, aki a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség megszűnését követően kapott kinevezést. Továbbá a törvénymódosítás rövidebb időtartamban határozza meg a politikai vezetők esetében a szabadság időtartamát.
A törvényjavaslat további pontosításokat is tartalmaz.
- T/2250 számú törvényjavaslat a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alappal, valamint a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő törvények módosításáról
A Törvényjavaslat célja a – összhangban az Országgyűlés által már megteremtett nyugdíjpénztár-választás szabadságával, valamint a Nemzeti Együttműködés Programjában foglalt célkitűzésekkel – nyugdíjasok vagyonának, eddigi magánnyugdíj-pénztári befizetéseinek védelme, melynek fontos eszközeként megteremti a jogszabályi lehetőséget az állam számára a magán-nyugdíjpénztári vagyon kezelésének ellenőrzésére és átvilágítására.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-10 | | #5112 |
|
|
Prémium kitűzése
BH1997. 210. Ha a munkáltató a prémiumfeladatok értékelésénél indokolatlan különbséget tett a munkavállaló hátrányára, az esetleges kizáró feltétel bizonyítottságának nincs jelentősége, és a munkavállalót - a többi dolgozóhoz hasonlóan - megilleti a prémium [1992. évi XXII. törvény 5. § (1) és (2) bek.].
BH2002. 158 Ha a munkáltató a munkaszerződés megkötésekor kötelezettséget vállal a prémium kitűzésére, annak elmulasztása a munkavállaló igényét nem érinti, mert a munkáltató kötelezettségvállalása folytán jogosultságot szerez a prémiumra [Mt. 3. § (1) bek., 76. § (4) bek.].
BH1997. 257. A prémium kitűzése a munkáltató joga. Ha annak fizetésére a munkaszerződésben vállal kötelezettséget, ez önmagában megalapozza a munkavállaló igényét a prémiumra [1992. évi XXII. törvény 76. § (4) bek.].
BH1994. 225. Többirányú prémiumfeladat kitűzése és a feladatok teljesítése esetén alaptalan a munkáltatónak a prémium fizetését kizáró feltételekre hivatkozása, ha azok egyrészt nincsenek összefüggésben a munkavállalónak a teljesítés érdekében a munkakörében kifejtett tevékenységével, másrészt ha a munkáltató teremtett a gazdálkodása körében olyan helyzetet, amelyet az egyébként prémiumra jogosult - segítő észség ellenére - képtelen volt befolyásolni [Mt. V. 62. § (3) bek. ].
BH1992. 796. Ha a dolgozó prémiumfeladatát felettese határozta meg, és a munkáltató a prémium kifizetése esedékességének időpontjában vitassa teszi a felettes jogosultságát a prémiumfeladat kitűzése vonatkozásában, a dolgozó amennyiben a feladatát teljesítette és a prémium kifizetését kizáró tényező nem gátolja - jogszerűen követelheti annak kifizetését [48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 36. § (1) bek.].
BH1997. 553. Ha a munkáltató a munkaszerződésben vállalta, hogy juttatásként meghatározott mértékű prémiumot fizet a munkavállalónak, prémiumfeladatot azonban ennek ellenére nem tűz ki, ez nem jelentheti, hogy a munkaszerződésben vállalt e kötelezettségét ne kellene teljesítenie [1992. évi XXII. törvény 76. § (3) bek.].
BH1997. 316. Ha a munkáltató a munkaszerződésben feltétel nélkül vállalt kötelezettséget meghatározott mértékű prémium kifizetésére, utóbb nem hivatkozhat jogszerűen arra, hogy a munkavállalót prémiumfeladat kitűzésének hiányában nem illeti meg a prémium [1992. évi XXII. törvény 76. § (3) bek.].
EBH1999. 44. Prémium a munkaszerződésben is kiköthető. A munkaszerződésben megállapított prémium fizetését a munkáltató a prémiumfeladat kitűzéséhez és teljesítéséhez kötheti, ha azonban ezt elmulasztja, erre mint kizáró okra nem hivatkozhat, és a munkaszerződésben kikötött juttatást megfizetni köteles [Mt. 76. § (3) bek.].
EBH1999. 44. - prémium kikötése munkaszerződésben
BH1997. 553. - prémium kitűzésének elmaradása és következménye
BH2000. 125. I. Részteljesítés esetén nem illeti meg prémium a munkavállalót, kivéve, ha a munkáltató a kitűző intézkedésében erre nézve kifejezetten rendelkezett [Mt. 143. § (2) bek.].
EBH2004. 1057. A munkaszerződésben kikötött prémium megilleti a munkavállalót akkor is, ha a munkáltató a prémiumfeladat kiírásával oly mértékben késlekedett, hogy annak teljesítése már nem volt elvárható (Mt. 143. §).
BH1995. 377. Az átlagkereset-számítás alapját az irányadó időszakban kifizetett munkabérek képezik. A prémium a teljesítménybér egyik fajtája, ezért munkabérként kell számításba venni, és a törvény, valamint az ítélkezési gyakorlat értelmében az átlagkereset-számítás szempontjából munkabérnek minősül a jutalom is [1992. évi XXII. törvény 152. § (1) bek.].
BH1997. 50. - prémiumelőleg az általános elévülési időn belül követelhető vissza
BH1996. 342. A munkáltató a közlést követően nem vonhatja vissza a már kitűzött és a munkavállalóval közölt olyan prémiumfeladatot, amelynek a teljesítését a munkavállaló már megkezdte [1967. évi II. tv. 46. § (2) bek., 48/1979. (XII. 1.) MT r. 62. § (3) bek., 1992. évi XXII. tv. 205. § (1) bek., Legf. Bír. M. törv. I. 10.321/1982. sz.].
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-09 | | #5102 |
|
|
Jó tudni! (A Bérgarancia Alapról)
A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg. Az alábbiakban a mai napon hatályos vonatkozó jogszabály szövege olvasható. Bérgarancia alap támogatás maximuma: 999.000,- forint/fő.
Forrás: A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 7.§ (1)-(2) bekezdés
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény
Az Országgyűlés a munkavállalók szociális biztonságának elősegítése érdekében, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54. §-a alapján, a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A bérgarancia-eljárás keretében a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló, kiegyenlíthetetlen bértartozása előlegezhető meg.
(2) E törvény alkalmazásában
a) felszámolás: a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL. törvény (a továbbiakban: Cstv.) szerinti felszámolás, továbbá az Európai Unió államának és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT állam) joga szerinti bármely olyan eljárás, amely alapján
aa) a munkáltató fizetésképtelensége alapján az adott tagállam joga szerinti kollektív eljárás kezdeményezésére irányuló kérelmet terjesztettek elő, amely a munkáltató vagyona feletti rendelkezési joga részleges vagy teljes elvonásával, valamint felszámoló vagy hasonló feladatot ellátó személy (a továbbiakban: felszámoló) kinevezésével jár, és
ab) az említett rendelkezések alapján az illetékes hatóság vagy bíróság döntött az eljárás megkezdéséről, vagy megállapította, hogy a munkáltató vállalkozása vagy üzeme végleg megszűnt, és a rendelkezésre álló eszközök nem elegendőek az eljárás megkezdéséhez;
b) gazdálkodó szervezet: a Cstv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt minden gazdálkodó szervezet, továbbá minden olyan, valamely EGT tagállam joga szerint alakult egyéb szervezet, amely az a) pontban írottak alapján felszámolás alatt állhat;
c) bértartozás: a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetet - mint munkáltatót - terhelő minden munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. §-ának (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítés tartozás.
(3) A pénzügyi támogatás (a továbbiakban: támogatás) a felszámolás kezdő időpontja előtt megszűnt munkaviszonyból származó bértartozások fedezetéül is szolgál.
(4) A támogatás forrásául a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprésze szolgál.
2. § (1) Ha a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatott, szokásos magyarországi munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalókkal szemben fennálló bértartozást a felszámolás kezdő időpontját követően a felszámolási költségek fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt a bérfizetési napon - ideértve a 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is - nem tudja kielégíteni, haladéktalanul kérelmet nyújt be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő pénzügyi támogatás iránt. Ettől eltérően, a 7. § (2) bekezdésében foglalt esetben a felszámoló a feltételek fennállása esetén kérelmet nyújthat be.
(2) Az (1) bekezdésben említett kérelem a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező munkavállalói tekintetében nem terjeszthető elő.
(3) Vitás esetben az állami foglalkoztatási szerv, a felszámoló, vagy a munkavállaló kérelmére a munkaügyi bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban dönt arról, hogy a munkavállaló szokásos munkavégzési helye Magyarországon található-e.
(4) A (3) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a munkaügyi bíróság illetékességét az eljáró állami foglalkoztatási szerv székhelye határozza meg, eljáró állami foglalkoztatási szerv hiányában a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az illetékes.
2/A. § (1) A külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a 2. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolóját terheli.
(2) A külföldi gazdálkodó szervezet fióktelepe ellen Magyarországon indult felszámolási eljárás esetén a fenti kötelezettség a fióktelep munkavállalói tekintetében a fióktelep felszámolóját terheli.
2/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv köteles a támogatást megállapítani és a megállapított támogatást az 5. § (1) bekezdése szerint a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet pénzforgalmi számlájára átutalni, ha a gazdálkodó szervezet által benyújtott kérelem az e törvényben foglaltaknak megfelel.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a támogatást az állami foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor mérlegeli, hogy
a) a kérelemben meghatározott jogosultakkal szemben fennálló munkabértartozás tartalmaz-e állásidőre járó díjazást, illetve
b) a támogatás megállapítása a kérelem benyújtását követő hat hónap alatt - ismételt kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben meghatározott határidőig - várhatóan elősegíti-e a felszámolási eljárás lezárását, illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt).
3. § (1) A támogatás iránti kérelmet a felszámolónak vagy meghatalmazottjának az állami foglalkoztatási szervhez az 1. és 2. számú melléklet szerint, értelemszerűen kitöltött formanyomtatványon, valamennyi előírt mellékletet becsatolva kell három példányban benyújtania.
(2)
4. § (1) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a támogatásról a kérelem benyújtását követő nyolc napon belül határozattal dönt.
5. § (1) Támogatás nyújtása esetén az állami foglalkoztatási szerv a kérelem átvételétől számított 15 napon belül intézkedik annak a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből történő átutalásáról.
(2) A támogatás kamatmentes.
(3) A felszámoló a támogatásnak a gazdálkodó szervezethez történő beérkezését követő három munkanapon belül gondoskodik a fennálló bértartozások munkavállalók részére történő kifizetéséről. Ha a támogatás beérkezésétől számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a bértartozások kifizetése a következő bérfizetési napon történik.
6. §
7. § (1) A felszámoló a támogatási igény meghatározása során a támogatásra jogosult gazdálkodó szervezetnek a jogosultakkal szemben, a bérfizetési napon fennálló bértartozását, de egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét veheti figyelembe. Amennyiben a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően,
a) ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt,
b) azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette az (1) bekezdésben meghatározott ötszörös mértéket,
jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak.
(3) A Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb olyan mértékű támogatás igényelhető, amennyivel a gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben a bérfizetés napján fennálló bértartozása meghaladja a gazdálkodó szervezetnél a bérfizetés napjáig és azt követően - a kérelem benyújtásáig - keletkezett forrás együttes összegét,
(4) Azon munkavállalókkal szembeni bértartozást, akiknek a munkaviszonya a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 86. §-ának b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg, illetőleg azt a bértartozást, amely a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésének időpontjában válik esedékessé, a felszámoló köteles rendelkezésre álló fedezet hiányában - a munkavállaló külön igénybejelentése nélkül - a felszámolási zárómérleg elkészítését megelőzően a Munkaerőpiaci Alap bérgarancia alaprészéből megigényelni, és a bérköveteléssel érintett munkavállaló részére kifizetni.
8. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetésből a kamatrész a felszámolót, a támogatás összege a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonát terheli.
(3) A Cstv. 51. és 54. §-ában meghatározott, a felszámolóra vonatkozó felelősségi szabályokat a felszámolónak a támogatás igénybevételével kapcsolatos eljárására is alkalmazni kell.
9. § (1) A támogatás visszafizetése annak folyósításától számított 60. napon, illetve, ha a felszámolási zárómérleg benyújtására a 60. napot megelőzően kerül sor, a felszámolási zárómérleg benyújtásának napját megelőző napon válik esedékessé. E rendelkezés alkalmazása szempontjából a felszámolási mérleg benyújtásának napján a zárómérleg postára adásának vagy a bírósághoz történő beadásának napját kell érteni.
(2) A támogatás (1) bekezdés szerinti visszafizetése érdekében a külföldi gazdálkodó szervezet, illetve fióktelepe felszámolójával szemben az állami foglalkoztatási szerv köteles fellépni.
10. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a külföldi bérgarancia-szervezet vagy a külföldi felszámoló megkeresésére tájékoztatást ad a magyar bérgarancia-rendszer működéséről, a bérgarancia-eljárásban részt vevő hatóságok elérhetőségéről és az eljárás menetéről.
(2) A külföldi bérgarancia-szervezet megkeresésére az állami foglalkoztatási szerv - a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat adatszolgáltatása alapján - tájékoztatást ad a felszámolás alatt álló magyar cégek cégjegyzékének azon adatairól, amelyek a külföldi bérgarancia-szervezet tájékoztatása alapján a külföldi bérgarancia-eljárás lefolytatásához szükségesek.
11-13. §
14. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2)-(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
15. § (1)
(2)
(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) A Tanács 1980. október 20-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK számú irányelve;
b) Az Európai Parlament és a Tanács 2002. szeptember 23-i, a munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 80/987/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2002/74/EK irányelve.
(3)
1. számú melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez (Kérelem a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatásról)
2. számú melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez (Adatlap a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-09 | | #5092 |
|
|
Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy a Segítő családtag foglalkoztatására vonatkozó megállapodás iratminta letölthető az Iratminták/Szerződések/Segítő családtag megállapodása, valamint Iratminták/Hasznos-holmik/Segítő családtag megállapodása megnevezés alatt.
Forrás: A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4.§ g./ pont.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-07 | | #5072 |
|
|
Jó tudni! (A jogszabályokról)
Az érvényesség:
A jogszabály jogszerű és jogos alkalmazhatóságát jelenti, mert az megfelel a jogszabállyal kapcsolatban előírt feltételeknek.
- a jogszabályt az adott életviszony szabályozására feljogosított szerv (személy) hozza,
- az adott jogszabályra vonatkozó konkrét eljárási szabályokat tartsák be,
- a jogszabályok illeszkedjék be a jogforrások hierarchiájába,
- a jogszabályt az előírásoknak megfelelően hozzák a címzettek tudomására (kihirdetés, közlés)
Hatály:
Azt mutatja meg hogy mettől-meddig kikre nézve és milyen földrajzi területen alkalmazható vagy kell alkalmazni a jogszabályt (alkalmazhatósági keretek). Létezik időbeli hatály, személyi hatály, területi hatály, és tárgyi hatály.
A jogszabály tartalmának megállapítására vonatkozó rendezőelvek:
- lex superior derogat legi inferiori: a magasabb szintű jogszabály lerontja az alacsonyabb szintű jogszabályt
- lex specialis derogat legi generali: a különös szabály lerontja (megelőzi) az általánosabbat
- lex posteriori derogat legi priori: később hozott szabály ereje lerontja a korábbiét
Tartalmi koherencia: Ugyanazon magatartás ugyanazon összefüggésben egy adott jogrendszerben egyidejűleg nem minősülhet jogosnak és jogellenesnek.
Általános elvek (jogértelmezés):
- a jogszabályt mindig a maga egészében kell értelmezni,
- a jogszabály betű szerinti követése nem zárja ki a törvénysértés lehetőségét (in fraudem legis eljárás, „törvényt kijátszó”); (summum ius summa iniuria, vagyis a legteljesebb mértékben érvényre juttatott jog vezet a legnagyobb mértékű jogtalansághoz, Cicero)
- mindenekelőtt a törvényhozó akaratát (voluntas legis) kell megvizsgálni,
- amennyiben ez nem állapítható meg, az érintettre nézve enyhébb megoldást eredményező intézkedést kell alkalmazni (in dubio pro reo),
- a logika általános szabályait is alkalmazni kell:
+ a kevesebbre való következtetés (argumentum a maiori ad minus) elvét
+ az ellenkezőből való következtetés (argumentum a contrario) elvét.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-04 | | #5062 |
|
|
JÓ TUDNI! A KÖZSZOLGÁLATI JOGVISZONY MEGSZÜNTETÉSÉRŐL
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Ktv.) 2011. január 1-jétől hatályos módosítása kimondja, hogy a közszolgálati jogviszony - esetenként - indokolás nélkül megszüntethető.
Ugyanakkor a Ktv. 71.§-ában foglaltak a Munka törvénykönyvének (továbbiakban: Mt.) egyéb olyan rendelkezéseire is utalnak - azaz többek között az Mt. 6.§ (3) bekezdésére - amely szerint a munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet.
A felmentés a Ktv. 59.§ (3) bekezdés a./ pontja alapján pedig tipikusan ilyen.
Részleteiben:
Ktv. 71. § (1) bekezdés alapján a közszolgálati jogviszonyra a Mt. szabályait akkor kell alkalmazni, ha e törvény kifejezetten elrendeli.
Mt. rendelkezéseit a Ktv. 71.§ (2) bekezdése alapján az abban meghatározottak szerint kell alkalmazni, így figyelembe kell venni az Mt. 5-12.§-át.
A Mt. 6.§ (3) bekezdése alapján a munkáltató írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen a munkavállaló jogorvoslatot kezdeményezhet. Ebben az esetben a jogorvoslat módjáról és határidejéről a munkavállalót ki kell oktatni.
A felmentés a Ktv. 59.§ (3) bekezdés a./ pontja alapján pedig tipikusan ilyen, hiszen írásban kell közölni, és a keresetet a munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a bírósághoz benyújtani.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-02-02 | | #5052 |
|
|
Jóhiszemű joggyakorlás, joggal való visszaélés a közjogban, különös tekintettel a jogalkotó szervek, a jogalkalmazó szervek, illetőleg az ügyfelek magatartására, avagy érdekes próbálkozások ……
Az Alkotmánybíróság a 8/1992. (I. 30.) határozatában a jóhiszemű joggyakorlással kapcsolatban a következőket állapította meg: „a jogállamiság elvéből [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] következik az Alkotmányban szabályozott szerveknek az a kötelessége, hogy alkotmányos jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, feladataik teljesítését kölcsönösen segítve, együttműködve gyakorolják”.
A 31/1998. (VI. 25.) AB határozat indokolása pedig azt a követelményt állította a jogalkotók és a jogalkalmazók elé, hogy tartózkodjanak a joggal való visszaéléstől.
A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 5. §-ának (1) bekezdése szerint "A törvény tiltja a joggal való visszaélést." Ugyanezen § (2) bekezdése pedig kimondja "Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik biztosítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne."
Ezen hivatkozott alkotmánybírósági döntés ugyanis rámutat arra, hogy „(…) a demokratikus jogállamokban - így hazánkban is - a joggal való visszaélés tilalmának érvénye nem szorítkozik egyetlen jogágra, hanem e tilalom - az egyes jogágak sajátosságaitól függő formában - az egész jogrendszerben érvényre jut.
A Magyar Köztársaságban az említett tilalomnak az egész jogrendszerre kiterjedő általános érvénye közvetlenül az Alkotmány 2. §-ának (1) bekezdéséből vezethető le. A kifejtetteknek megfelelően érvényesül a joggal való visszaélés tilalma a közjogban is, ahol e tilalom egyaránt irányadó a jogalkotó szervek, a jogalkalmazó szervek, illetőleg az ügyfelek magatartására.”
„Érdekes” próbálkozások:
A./ Az 55/1993. (X. 15.) AB határozat pl. a jogalkotói hatalommal való visszaélésnek minősítette, hogy egy önkormányzati testület akként játszotta ki a helyi adókra vonatkozó rendelet év közbeni módosításának tilalmát: korábbi adóügyi rendeletét év közben hatályon kívül helyezte, egyidejűleg azonban szigorúbb adótételt tartalmazó új rendeletet léptetett hatályba. Ez ugyan formai szempontból nem tekinthető módosításnak, ám eredményét tekintve épp úgy a törvényi tilalomba ütközik, mint a módosítás. (ABH 1993. 500., 501.)
B./ Voltak azután olyan — precedens értékű — alkotmánybírósági döntések, amelyekben a testület nem mindig hivatkozott ugyan a jogalkotói hatalommal való visszaélésre, de egyértelműen megállapítható, hogy a megsemmisítő döntés valójában ezen alapult. Ilyen volt mindenek előtt a 1531/B/1991. AB határozat. A hivatkozott döntés alapjául szolgáló tényállás szerint egy községi önkormányzat a belterületi földekre 100 Ft./négyzetméter tételű telekadót vetett ki. Noha ez az összeg nem haladta meg az akkor irányadó törvény szerinti maximális tételt, s így formailag nem állott fenn alkotmányellenesség, a határozat szerint "az Alkotmánybíróság szükségesnek tartotta azonban a két rendelkezés kizárólag formális, jogpozitivista összevetését szélesebb körű, tényellenőrzéssel, valamint adóelméleti szakvéleménnyel alátámasztott törvényességi, illetőleg alkotmányossági vizsgálattal kiegészíteni."
Ennek során az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg:
a) A szóban forgó községben egyetlen jogi személynek volt jelentős alapterületű, több mint 24 hektáros belterületi földje. A kirendelt igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő e terület forgalmi értékét 6 120 000 Ft-ban állapította meg. Eme terület után évi 24,5 millió forint — azaz a forgalmi érték négyszeresét kitevő összegű — adót kellett volna fizetni. Az ugyancsak kirendelt adóelméleti és adóigazgatási szakértő úgy nyilatkozott, hogy "ha adó címen olyan elvonást alkalmaz egy norma, amely az adóalany lehetetlenülését eredményezi, az már nem adó". A szakértő ugyanis úgy ítélte meg, hogy "a tételes adó mértékénél súlyosan aránytalan, ha az adott vagyontárgy értékének 20 %-át meghaladja az évi vagyonadó mértéke."
b) Megállapítható volt, hogy a polgármesteri hivatal szerette volna megszerezni a jogi személy tulajdonában álló belterületi földet, hogy azt lakásépítésre, illetőleg üdülőterületenként és szabadidőközpontként hasznosítsa. (Ilyen módon való hasznosítás esetén az ingatlanforgalmi szakértő már 21 800 000 Ft-ban jelölte meg a terület forgalmi értékét.) Mivel a tulajdonos nem mutatott hajlandóságot a tulajdonjog átengedésére, az önkormányzati testület az adó jogintézményét eszközül használta fel arra, hogy nagyobb nyomatékot adjon tulajdonszerzési szándékának. Miként a polgármester írta az Alkotmánybíróságnak: "…többször felkínáltuk az MGTSz-nek a teljes adótartozása elengedését annak fejében, hogy adja át tulajdonunkba a fenti területeket". Ezt a célzatosságot támasztotta alá az is, hogy az önkormányzati rendelet 99 %-os telekadó kedvezményt biztosított az érintett tulajdonosoknak, de a jogosultak körét úgy határozta meg, hogy a szóban forgó tulajdonos ne kerülhessen a kedvezményezettek közé.
Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy "…az önkormányzati rendelet (Ör.) sérelmezett szabályai olyan típusú gazdasági szabályozó eszközöket tartalmaznak, amelyek kifejezetten az indítványozó MGTSz gazdasági tevékenységének a közvetett — nem adóztatási funkciójú — befolyásolását szolgálják." Emiatt az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálat alá vont rendelkezéseket alkotmányellenesnek minősítette. (ABH 1993. 707., 710.)
C./ Figyelmet érdemel a 49/1995. (VI. 30.) AB számú határozat is. A tényállás szerint az egyik város képviselő-testülete rendeletében — túl általános és határozatlan fogalmakat használva — olyan széles körben írta elő a közterület-használati engedély beszerzését, hogy ebbe a tömegesen előforduló "hétköznapi" cselekmények is beletartoztak. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság elvi jelentőséggel mutatott rá: "Az önkormányzati testületnek viszonylag széles körű mérlegelési jogköre van a tekintetben, hogy mely tevékenységi formákhoz írja elő közterület-használati engedély beszerzését. Ez a mérlegelési jogkör azonban nem korlátlan. A jogalkotói felhatalmazással való visszaélésnek minősül ugyanis, ha a rendelet a közterület megszokott, mindennapi, másokat nem korlátozó használatát — pl. a gyalogjárdán való végigsétálást, a parkban fénykép vagy videokép készítését, az önkormányzat által szervezett szemétgyűjtés keretében a háztartási hulladéknak arra megszabott edényben vagy más módon való elhelyezését — is engedélybeszerzési kötelezettség körébe vonja. Az önkormányzati rendelet így teljes jogbizonytalanságot teremt, s az állampolgárokat túlbuzgóságból vagy hibás értelmezésből eredő indokolatlan zaklatásnak teszi ki." Az Alkotmánybíróság ebben az ügyben is megsemmisítette a sérelmezett rendelkezéseket. (ABH 1995. 519.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-01-27 | | #5002 |
|
|
Pályázati kiírás szabadidősport-események támogatására
A lakosság egészségi állapotának javítását, a rendszeres fizikai aktivitást, és a mozgás-gazdag életmód széleskörű elterjesztését támogató és 2011. január 1. és 2011. június 15. között zajló sport rendezvények szervezői - sikeres pályázat esetén - vissza nem térítendő állami támogatást kapnak.
A pályázatokat és azok mellékleteit legkésőbb 2011. február 21-én éjfélig kell postára adni.
Forrás, további információ: www.kormany.hu, www.nefmi.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-01-24 | | #4992 |
|
|
A kormány döntött arról, hogy 2011. április 30-ig, azaz a fűtési szezon végéig a jelenlegi támogatási mértékekkel és feltételekkel meghosszabbítják a szociális alapú gáz- és távhőtámogatást.
A rendelet módosítása nélkül a támogatás egyébként 2011. január 1-jén megszűnt volna. Az intézkedés biztosítja, hogy az arra rászorulók a leghidegebb téli hónapokban is ki tudják fizetni a fűtésszámlájukat. A meghosszabbítás automatikus, az érintetteknek nem kell külön kérelmet benyújtaniuk.
A döntéssel párhuzamosan a szociális törvény módosításával 2011-ben átalakul a lakásfenntartási támogatás rendszere is. Bővül az ellátásra jogosultak köre, amely a jövedelmi határ módosításával és a tényleges jövedelmi küszöb eltörlésével valósul meg. Az ellátásra való jogosultságot továbbra is az önkormányzatok állapítják meg.
Lakásfenntartási támogatásra az lesz jogosult, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250%-át és a háztartás tagjainak nincs a szociális törvényben meghatározottak szerint vagyona. (Nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, illetve nem minősül vagyonnak a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.)
A jövedelmi határ módosításával elérhető, hogy akik jelenleg energiatámogatásban részesültek, azok szeptembertől közel teljes körben jogosultak legyenek a lakásfenntartási támogatásra. Ez mintegy 906 ezer háztartást jelent. A támogatás célzottsága érdekében a természetbeni támogatási formák kerülnek majd előtérbe.
A költségvetési keret szűkös volta miatt a gáz-, és távhőtámogatás megszűnése, valamint az átalakított lakásfenntartási támogatás bevezetése szükségszerűen időbeni eltolással valósítható meg. Így a két ellátás nem párhuzamosan él majd, az energiatámogatás fennmarad a téli hónapokban (2011. április 30-áig), a kibővített körű lakásfenntartási támogatás pedig 2011. szeptember 1-jén, vagyis még az újabb fűtési időszak beköszönte előtt lép hatályba. Új igénylést szeptember 1-től lehet beadni az illetékes önkormányzatnál.
Forrás: www.nefmi.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-01-21 | | #4982 |
|
|
Megjelent:
- 1009/2011. (I. 19.) Korm.határozat: A Gazdaságfejlesztés Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének jóváhagyásáról
- 1010/2011. (I. 19.) Korm.határozat: A Környezet és Energia Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének jóváhagyásáról
- 1011/2011. (I. 19.) Korm.határozat: A Közlekedés Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének jóváhagyásáról
- 1012/2011. (I. 19.) Korm.határozat: A Regionális Operatív Programok 2011–2013. évekre szóló akcióterveinek jóváhagyásáról
- 1013/2011. (I. 19.) Korm.határozat: A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének jóváhagyásáról
- 1014/2011. (I. 19.) Korm.határozat: A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének jóváhagyásáról
- 1015/2011. (I. 19.) Korm.határozat: A Végrehajtás Operatív Program 2011–2013. évekre szóló akciótervének jóváhagyásáról
MK 2011. évi 6. szám
- A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága 4/2010. polgári jogegységi határozata
(A közhasznú társadalmi szervezet legfõbb szerve nem minõsül vezetõ szervnek. Ebbõl következõen a legfõbb szerv tagjaira nem vonatkozik a vezetõ szerv elnöke vagy tagja és a felügyelõ szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya. A vezetõ szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelõ szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet. A társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek.)
MK 2011. évi 5. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-01-15 | | #4942 |
|
|
A Kollégiumok döntései alapján megjelentette a 2011. évi civil szervezetek működését, szakmai programok létrejöttét és aktuálisan az Önkéntesség Európai Évéhez kötődően az önkéntesség fejlesztését szolgáló pályázati programok támogatását célzó pályázati kiírásokat a Wekerle Sándor Alapkezelő.
Az Alapkezelő készíti elő és bonyolítja le a jövőben többek között a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz rendelt, hazai költségvetési forrásból megvalósuló egyházi, nemzetiségi, kisebbségi, civil és társadalmi felzárkózással kapcsolatos pályázatokat.
A 6,251 milliárd forint összegű 2010. évi NCA pályázati támogatásokból eddig 6,095 milliárd forintot utaltak ki, mely támogatás lehetővé teszi a civil szervezetek 2011 évi első féléves működésének, szakmai programjainak tényleges előfinanszírozását. Az új kezelő szerv a szerződéskötéssel és a támogatások kiutalással kapcsolatos feladatait is folyamatosan végzi.
A pályázati kiírások elérhetőek az Alapkezelő internetes oldalán: www.wekerle.gov.hu és a Nemzeti Civil Alapprogram hivatalos honlapján a www.nca.hu -n. A pályázatokkal kapcsolatos információszolgáltatást a Wekerle Sándor Alapkezelő ügyfélszolgálata végzi. Az ügyfélszolgálat elérhetősége: telefon: 301-3200, e-mail: info@wekerle.gov.hu, címük: Wekerle Sándor Alapkezelő, 1055 Budapest, Bihari János u. 5.
Forrás: kormany.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-01-04 | | #4882 |
|
|
Megváltozott a hagyatéki leltár nyomtatványa
A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény felhatalmazása alapján kiadásra került a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet.
A két jogszabály 2011. január 1. napján lépett hatályba, egyidejűleg pedig hatályon kívül helyeződik a korábbi szabályozást tartalmazó, a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet. Az új rendelkezéseket a 2010. december 31. után indult hagyatéki eljárásokban kell alkalmazni.
Forrás, további információ: www.kim.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-01-03 | | #4862 |
|
|
A kormányablakok helyszínei:
Budapest 1081 Budapest Fiumei út 19/a
Budapest 1112 Budapest Bartók Béla út 120-122.
Budapest 1133 Budapest Visegrádi utca 110-112.
Budapest 1139 Budapest, Teve utca 1/a-c
Baranya: 7623 Pécs Nagy Lajos király útja 3.
Bács-Kiskun: 6000 Kecskemét, Izsáki út 8.
Békés: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.
Borsod-Abaúj-Zemplén: 3530 Miskolc, Csizmadia köz 1.
Csongrád: 6800 Hódmezővásárhely Kossuth tér 1.
Csongrád: 6741 Szeged Rákóczi tér 1.
Fejér: 2400 Dunaújváros Vasmű út 39.
Fejér: 8000 Székesfehérvár, Piac tér 10.
Győr-Moson-Sopron: 9021 Győr, Árpád u 32.
Győr-Moson-Sopron: 9400 Sopron, Új utca 26.
Hajdú-Bihar: 4026 Debrecen, Darabos u. 9-11. B épület
Heves: 3300 Eger, Klapka Gy. u. 9.
Jász-Nagykun-Szolnok: 5000 Szolnok, Kossuth tér 5/a
Komárom-Esztergom: 2800 Tatabánya, Népház u. 12.
Nógrád: 3100 Salgótarján, Zemlinszky Rezső út 9.
Pest: 2700 Cegléd, Kossuth tér 7.
Pest: 2030 Érd Budai út 7.
Pest: 2600 Vác Dr. Csányi László krt.16.
Somogy: 7400 Kaposvár Csokonai u. 3.
Szabolcs-Szatmár-Bereg: 4400 Nyíregyháza Hősök tere 3.
Tolna: 7100 Szekszárd, Garay tér 4-6.
Vas: 9700 Szombathely, Hunyadi u. 45.
Veszprém: 8200 Veszprém Óvári Ferenc út 7.
Zala: 8800 Nagykanizsa Fő u. 24.
Zala: 8900 Zalaegerszeg, Kossuth u. 9-11.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2011-01-01 | | #4842 |
|
|
Megjelent:
2010. évi CLXXIII. törvény Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
2010. évi CLXXIV. törvény A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
2010. évi CLXXV. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról
2010. évi CLXXVI. törvény A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról
2010. évi CLXXVII. törvény A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosításáról
2010. évi CLXXVIII. törvény A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról
2010. évi CLXXIX. törvény Az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról
2010. évi CLXXX. törvény A honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény, valamint egyes törvények ezzel összefüggõ módosításáról
2010. évi CLXXXI. törvény Az egyes energetikai témájú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról
2010. évi CLXXXIII. törvény Egyes törvényeknek a bíróságok hatékony mûködését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról
MK 2010. évi 201. szám
2010. évi CLXIX. törvény A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésérõl
2010. évi CLXX. törvény Egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
2010. évi CLXXI. törvény Egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
2010. évi CLXXII. törvény Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
351/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával összefüggõ módosításáról
MK 2010. évi 200. szám
2010. évi CLXIV. törvény A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosításáról
2010. évi CLXV. törvény A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirõl és az önkormányzati képviselõk tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény módosításáról
MK 2010. évi 197. szám
A közigazgatási és igazságügyi miniszter 31/2010. (XII. 31.) KIM rendelete a jogi szakvizsgáról szóló 5/1991. (IV. 4.) IM rendelet módosításáról
MK 2010. évi 204. szám |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-21 | | #4792 |
|
|
A nemzetgazdasági miniszter 7/2010. (XII. 14.) NGM rendelete a 2011. évi munkaszüneti napok körüli munkarendrõl
A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezetõ államtitkár feladat- és hatáskörérõl szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73.§ m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. §
(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelõ és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is mûködõ munkáltatónál, illetve az ilyen jellegû munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.
2. §
A 2011. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtõl való eltéréssel járó – munkarend a következõ:
a) március 19., szombat munkanap,
március 14., hétfõ pihenõnap,
b) november 5., szombat munkanap,
október 31., hétfõ pihenõnap.
3. §
Az általánostól eltérõ munkaidõ-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján – a 2.§-tól eltérõen is meghatározható.
4. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és 2011. december 31-én hatályát veszti.
Dr. Matolcsy György s. k.,
nemzetgazdasági miniszter |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-17 | | #4752 |
|
|
T/2036 számú törvényjavaslat a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény módosításáról
Indokolás:
A sztrájkjog gyakorlása a közszolgáltatásokat nyújtó munkáltatóknál a még elégséges szolgáltatás biztosításához kötött, amelynek mértékét és feltételeit a sztrájkról szóló törvény a felek megállapodására bízza. A megállapodás elmaradása jogbizonytalansághoz vezet a sztrájk jogszerűsége tekintetében, ezért a javaslat a még elégséges szolgáltatás mértékének és feltételeinek meghatározását törvényben is lehetővé teszi. Ha az adott közszolgáltatásra nézve nincs e tekintetben törvényi szabályozás, ilyen esetben biztosít lehetőséget a javaslat a sztrájk előtti egyeztetés keretében a megállapodásra. Ha azonban a megállapodás nem jön létre, bármelyik fél kérelmére erről a munkaügyi bíróság dönt. A javaslat ezzel biztosítja, hogy mindenképpen legyen döntéshozó fórum és döntés, egyben egyértelművé teszi, hogy megállapodás vagy bírói döntés hiányában a sztrájk nem tartható meg. Ez a megoldás minden fél számára megnyugtató, és a jogbiztonságot erősíti, mert kiszámíthatóvá teszi a sztrájk során is teljesítendő kötelezettségeket. A munkaügyi bíróság eljárásának rövid határidői biztosítják, hogy a bírósági eljárás időtartama ne lehetetlenítse el a sztrájkjog gyakorlását. A javaslat ezzel összefüggésben egyértelművé teszi azt is, hogy jogellenes az a sztrájk, amely a még elégséges szolgáltatás biztosítására vonatkozó törvényi követelményt sérti, valamint a sztrájkjoggal való visszaélés is jogellenességhez vezet.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-16 | | #4722 |
|
|
T/1956 számú törvényjavaslat a munkavállalók szabad vasárnapjának biztosításához szükséges egyes törvények módosításáról
Általános Indokolás
A pihenésre fordított idő hossza világszerte a társadalmi és gazdasági jólét alapvető mércéje. Európában a vasárnap, mint általános heti pihenőnap hosszú évszázadok alatt beépült az emberek életritmusába. A vasárnapi pihenőnap az európai társadalmaknak olyan történelmi, szociális vívmánya, amely komoly értéket képvisel. A vasárnapokat az emberek hagyományosan pihenéssel, kikapcsolódással, családjuk, barátaik társaságában töltik. A szabad vasárnap a társadalmi kapcsolatok ápolását teszi lehetővé.
A rendszeresen vasárnap végzett munka számos esetben tönkreteszi a családi és társas életet, ellehetetleníti a kikapcsolódást, a feltöltődést. A vasárnap is munkát végzőknél mérhetően lényegesen rosszabbak az egészségügyi statisztikák. A vasárnapi munkaszünetnek komoly környezetvédelmi vonatkozása is van. Vasárnaponként a városokból kitisztulhat a szmog, országszerte jelentősen csökkenhet a zajterhelés. A környezetünknek is szüksége van hetente egy napra, hogy regenerálódhasson.
A vasárnapi munka alkotmányos jogokat is érint. Érinti a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz való alkotmányos jogot, érinti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jogot, valamint a szabad vallásgyakorlás alkotmányos jogát. A kellően súlyos társadalmi érdekkel nem igazolható vasárnapi munka kötelező elrendelése sérti a munkavállalóknak a fenti alkotmányos jogait. A Munka Törvénykönyve (Mt.) a vasárnapot 124. § (1) és (2) bekezdésben alapvető heti pihenőnapként határozza meg Vasárnap, rendes munkaidőben történő munkavégzés elrendelésének lehetőségét a jogalkotó kivételnek tekinti, amelyre csak az Mt. 124/A.§-ban meghatározott esetekben kerülhet sor. A jelenleg hatályos 124/A. §-ban meghatározott esetek
olyan széles körben engedtek kivételt az általános szabály alól, hogy az már lényegében megkérdőjelezte az általános szabály érvényesülését, a vasárnapi munkavégzés kivételes jellegét, megsértve egyúttal a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban kialakult társadalmi szokásokat, hagyományokat is.
Az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésében (10/1993. (II. 27 .) AB határozat a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatban megfogalmazta, hogy a vasárnapi pihenőnap szokása a hagyományokon alapul, jelenlegi célja az, hogy az állampolgárok számára egységes heti pihenőnapot biztosítson. Az Alkotmánybíróság arra is utal ebben a határozatában, hogy a munkajogi szabályozás egyetlen egységes heti pihenőnap biztosítására törekszik a lehetőségek határain belül. Az Mt. fent említett jelenlegi rendelkezései nem feleltek meg a vasárnapi pihenőnappal kapcsolatos alkotmánybírósági értelmezésnek sem, hiszen azzal, hogy a szabályozás a „lehetőségek határain” aránytalanul és indokolatlanul túllépet, nem biztosította a munkavállalók számára a társadalmi hagyományokon alapuló egységes heti pihenőnap lehetőségét, s ezáltal alkotmányos jogokat sértett. A vasárnapi munkavégzés csak kivétel lehet, amelyet csak az indokolt mértékben és esetekben, szűken értelmezve lehet elrendelni.
Az éjjel-nappali szolgáltatások jelenlegi ütemű terjedése, avagy az, hogy azok a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhetőek, társadalmilag nem fenntartható. Az „éjjel-nappali társadalom" szükségszerűen vonja magával a munkavállalók egyre hosszabb heti munkaidejét, és a hagyományostól eltérő munkaidő beosztását. A boltok vasárnapi nyitva tartása következtében — a számukra kötelezően elrendelt vasárnapi munkavégzés miatt — hazánkban hozzávetőlegesen százezer családot fosztanak meg rendszeresen a szabad vasárnap szociális vívmányától. A felmérések szerint a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként. A kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1- 2 százalékos, az ő számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelműen veszteséges.
A jelen törvénymódosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenőnap legyen, és csak azok dolgozzanak vasárnap, akiknek a munkájára ténylegesen alapvető társadalmi szükséglet mutatkozik. A törvénymódosítás egy határozott lépést jelent abba az irányba, hogy a vasárnapi munkát a társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre szorítsuk vissza.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-13 | | #4702 |
|
|
Az eddig harminc napról öt napra tervezi csökkenteni a csoportos létszámleépítés bejelentési határidejét a kormány, hogy az év végéig szélnek ereszthesse a Költségvetési Tanács stábját - értesült az index.hu.
A Költségvetési Tanács szakértői stábját alkotó negyvenegynehány fő utcára tétele csoportos létszámleépítésnek minősül, azt pedig 30 nappal korábban be kellene jelenteni a munkaügyi központnál. Év végéig nincs ennyi idő, inkább átírják a Munka Törvénykönyvét, 5 napra viszik le a bejelentési időt - jelentette a hírportál.
Az Országgyűlésben hétfőn tartják a költségvetést megalapozó salátatörvény zárószavazását. Ehhez kapcsolódóan szövegeznek a Miniszterelnökségen, illetve a Közigazgatási Minisztériumban egy módosító indítványt, amelyet az index értesülése szerint a zárószavazás előtt nem sokkal fognak benyújtani. "Ebben az utolsó pillanatban beérkező javaslatban valamely parlamenti bizottság mögé bújva módosítja a kormány a Munka Törvénykönyvét" - írta az index.hu.
A parlament a múlt héten rábólintott arra javaslatra, amely kimondta, hogy 2010. december 31-én a Költségvetési Tanács titkársága megszűnik.
Forrás: hirado.hu/Index.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-13 | | #4692 |
|
|
A kormányhivatalok 2011. évi költségvetéséről
2011. január 1-jén a közigazgatási hivatalok és 14 területi államigazgatási szerv integrációjával létrejönnek a fővárosi és megyei kormányhivatalok, amelyek ügyfélszolgálati irodái (a Kormányablakok) az ország 29 pontján állnak az állampolgárok rendelkezésére.
Az újonnan megalakuló kormányhivatalok költségvetése a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok tervezett költségvetéséből és a kormányhivatalokba integrált 14 területi szakigazgatási szerv (Területi Igazságügyi Hivatalok, Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalok, Földhivatalok, Regionális Egészségbiztosítási Pénztárak, Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságok, Regionális Munkaügyi Központok, Regionális Munkaügyi Felügyelőségek, Regionális Munkavédelmi Felügyelőségek, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Regionális Felügyelőségei, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodái, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetei, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóságai, Nemzeti Közlekedési Hatóság Regionális Igazgatóságai, Oktatási Hivatal Regionális Igazgatóságai) költségvetéséhez tartozó előirányzatok átcsoportosításából jött létre.
A költségvetési törvény benyújtásakor a közigazgatási hivatalok költségvetését 8 milliárd forintra tervezték, mivel a költségvetési törvény benyújtáskor még nem volt elfogadva a kormányhivatalokról szóló törvény. Szintén emiatt a januártól integrálódó 14 területi államigazgatási szerv költségvetésében sem vehették figyelembe az integrációs folyamatot és az eredeti költségvetési fejezetekben tervezték az egyes szervek büdzséjét.
Miután a kormányhivatalokról szóló törvényt (2010. évi CXXVI. törvény) november 16-án megszavazta az országgyűlés, módosító indítványokkal a költségvetési tervezetet korrigálták és átcsoportosították a területi szervek szervezeti működésének költségeit, 116 milliárd forintot.
A kormányhivatalok 2011. évi költségvetése az Országgyűlés által elfogadott módosító javaslatok alapján tehát 124 milliárd forint lesz. Ez az összeg a kormányhivatalok 2011-re várható működési költségének összege, mely többletforrást nem tartalmaz.
Forrás: KIM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-09 | | #4672 |
|
|
T/1888 számú törvényjavaslat a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról
Indokolás:
Az Országgyűlés a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásainak intézményesítése, a kistérségek összehangolt fejlesztésének előmozdítása, az önkormányzati közszolgáltatások színvonalának kiegyenlített emelése érdekében alkotta meg a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004 . évi CVII. törvényt. A törvény melléklete határozza meg egy adott megyén belül a kistérségekbe tartozó településeket.
A kistérségi lehatárolás kialakítása óta eltelt időszak, az érintett települések, település-együttesek együttműködésében bekövetkezett tapasztalatok indokolhatják a korábban kialakított lehatárolás megváltoztatását. Az indítvány is egy ilyen jellegű módosításra tesz javaslatot.
Már a törvény megszületésekor is viták voltak arról, hogy az ajkai kistérség, amely kétpólusú és amelyet 39 település alkot, megfelel-e egyáltalán a törvényalkotó által kívánt céloknak. A települések közötti kapcsolatok azt igazolták, hogy a jelzett kistérség esetében indokolttá vált a kistérségi lehatárolás megváltoztatása. A helyi igényekre is tekintettel célszerű Devecser központtal, - amely a korábbi járási székhely volt bírósággal, földhivatallal- egy új kistérség kialakítását, egyben az ajkai kistérségnek a javaslat szerinti megmaradását.
Devecser városának az utóbbi évtizedben végbement fejlődése, közlekedési, közszolgáltatási és igazgatási szerepe, alkalmassá teszi térségi központi feladatok ellátására. Ezzel lehetőséget biztosítanánk a környék településeinek, hogy a jelenlegi kétpólusú térségi szerveződés önállóan egy-egy pólusúvá váljon, egyúttal megteremtenénk a vörös-iszap katasztrófában összekovácsolódott települések közös gazdasági, társadalmi fejlődésének lehetőségét.
A benyújtók véleménye szerint a változtatással kialakított két új kistérség hatékonyabban, költségtakarékosabban, az állampolgárok igényeihez jobban igazodva tudják majd ellátni feladataikat.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-08 | | #4662 |
|
|
Az új pedagógus életpálya-modell tervezetének alapelvei
Az új pedagógus előmeneteli rendszer minden nevelési-oktatási intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra vonatkozik.
A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további szakaszból áll (a továbbiakban „fokozatból”): Pedagógus I., Pedagógus II., Pedagógus III. (mesterpedagógusi), és Tudóstanár fokozatból. Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő „minősítő vizsgán”, míg a Pedagógus II. fokozathoz „minősítés” szükséges.
A Pedagógus III. (mesterpedagógusi) fokozat elérésének feltétele a pedagógus-szakvizsga megszerzése, 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg Tudóstanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, és megszerezte a második minősítést. A minősítő eljárás életpálya-szakaszonként első alkalommal a pedagógus számára ingyenes.
A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus előmeneteli rendszer új pedagógus bértáblát jelent, amely már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusainak fizetési „kategóriába” sorolása a közalkalmazott pedagógusokkal azonos módon történik.
Az új rendszerben jelentős alapilletmény növekedést az a pedagógus ér el, aki megszerezte a Pedagógus II. illetve a Pedagógus III. fokozatba kerüléshez szükséges minősítést. Az egyes fokozatok a munkaviszony időtartamának növekedésével további fizetési kategóriákra tagozódnak. (6)
(6) A gyakornoki fokozat 1, a Pedagógus I. fokozat 2-3, a Pedagógus II. fokozat 2-12, a mesterpedagógusi és a tudóstanári fokozat pedig maximálisan 10 fizetési kategóriára tagozódik.
A minősítés dönti el, hogy a pedagógus milyen speciális szakmai feladatokat láthat el (osztályfőnök, munkaközösség-vezető, vizsgáztató tanár, vizsgaelnök, intézményvezető, mentor, szakértő, szaktanácsadó), és a kötelező óraszámok tekintetében is különbségek lehetnek az egyes fokozatok között.
A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba történő továbblépés kötelező, a Pedagógus III. (mesterpedagógusi) szint elérése azonban már nem.
A minősítést követően a pedagógus a következő fokozat első fizetési kategóriájába kerül, függetlenül attól, hogy hány év után szerezte meg a minősítést.
A minősítési eljárás során fokozottan figyelembe kell venni a pedagógusok alapvető kötelezettségeinek teljesítését.
Forrás, további információ: nefmi.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-08 | | #4642 |
|
|
Az új közoktatási törvény tervezetének alapelvei
• A közoktatás közszolgálat, melynek általánosan érvényes kereteit és tartalmi garanciáit az állam biztosítja a közoktatásra jogosult, illetve arra kötelezett állampolgárok számára.
• A közoktatás a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat egyaránt szolgálja.
• A közoktatásban a gyermekek szülei, illetve gondviselői a nevelés és oktatás feladatát megosztják a közoktatási intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.
• A közoktatás középpontjában a gyermek és a pedagógus, továbbá a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak.
• A közoktatás egészét erkölcsi és szellemi értékek határozzák meg, elsősorban a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás, a szektorsemlegesség tisztelete és fenntartása, továbbá minden hátrányos megkülönböztetés elvetése. A közoktatási rendszer fenntartása az állam közszolgálati kötelessége.
• A közoktatás finanszírozása a közfeladatok ellátását szolgálja.
• Az óvodák 3 éves kortól fogadják a gyermekeket, 5 éves kortól kötelező az óvodai nevelésben részt venni.
• A gyermekek tankötelezettsége 6 éves korban kezdődik, és 17 éves korig tart.
• Az általános iskolát követően, illetve – nyolc vagy hat évfolyamos gimnáziumi képzés választása esetén 5. vagy 7. évfolyamtól kezdődően – minden gyermek képességeinek, törekvéseinek és tudásának megfelelően, a középfokú iskola felvételi követelményei szerint folytathatja tanulmányait.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók speciális igényeik figyelembe vétele, integrációjuk elősegítése a nevelési-oktatási rendszer prioritásai közé tartozik, amelynek keretei között az oktatási rendszer biztosítja a gyermekek, tanulók számára a hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítását, újak kialakítását célzó többletszolgáltatásokat.
• Az iskolarendszer átjárható, azaz a fogadó intézmény követelményei szerint más iskolába vagy iskolatípusba akár tanév közben is át lehet lépni.
• Az alapfokú, az iskolarendszerű szakképzést is magában foglaló középfokú nevelés-oktatás, a felsőoktatás az oktatási rendszer egymásra épülő, szerves részei. A közoktatás bármely szintje felnőttoktatásként is folyhat.
• Ingyenes a gyermekek számára az állam, az önkormányzatok és az egyházak által fenntartott óvodák, iskolák – valamint a helyi önkormányzati kötelező feladatellátásban (közoktatási megállapodással) részt vevő bármely iskola – látogatása a tankötelezettség végéig, illetve az érettségi vizsga letételéig. Ugyancsak ingyenes a második szakképzettség megszerzése, továbbá a pedagógiai szolgáltatások és szakszolgálatok igénybe vétele.
• A tankönyvek az általános iskolában ingyenesek, az iskola tulajdonát képezik.(1)
• A közoktatás rendszerének alapelemei a szakmai önállósággal rendelkező intézmények. Munkájuk minőségét, demokratikus és jogszerű működésüket törvényi szabályozás és állami ellenőrzés biztosítja.
• A szülőknek jogukban áll világnézetük szerint iskolát választani gyermeküknek.
• A tanítás nyelve magyar, nemzetiségi iskolákban részben vagy egészben a nemzeti-etnikai kisebbség anyanyelve, a két tanítási nyelvű iskolákban – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv.
(1) - 2013-tól, felmenő rendszerben
Forrás: nefmi.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-06 | | #4622 |
|
|
T/1864 számú törvényjavaslat a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvények módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS:
Az előterjesztő részben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) felülvizsgálatára, részben az eljárásjogi törvények – a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III . törvény (a továbbiakban: Pp .) és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) – módosítására tesz javaslatot.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-12-06 | | #4602 |
|
|
T/1813 számú törvényjavaslat az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS:
A Javaslat közepes terjedelemben módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Cst.).
A fentiek mellett a Javaslat kis terjedelemben módosítja a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt (a továbbiakban: Fot.), a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt (a továbbiakban: Jtv.), az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvényt, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.), a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt és a foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi CLXXX. törvényt.
Forrás: parlament.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-23 | | #4582 |
|
|
Tájékoztatjuk a T. regisztrált Ügyfeleinket, hogy az Ámr. 16. § (1) bekezdésének b. pontja alapján az irányító szervek közötti - költségvetési szerv kijelöléséről szóló - megállapodás iratmintája honlapunk iratmintái között megtalálható. (Iratminta/Szerződések vagy Iratminta/Hasznos-holmik oldalon Irányító szervek közötti megállapodás megjelöléssel.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-22 | | #4572 |
|
|
Megjelent:
- Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIV. törvény
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 174. szám
- A fõvárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fõvárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggõ törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény.
(A megyei kormányhivatal a székhelye szerinti megyei közigazgatási hivatal általános jogutódja. A fõvárosi kormányhivatal a fõvárosi közigazgatási hivatal általános jogutódja.)
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2010. évi 177. szám
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-22 | | #4552 |
|
|
A jövő évi egyenlegcél nagy valószínűséggel elérhető, de a következő években ismét 3 százalék fölé kúszik az államháztartás deficitje, amennyiben nem lesz tartós intézkedés – ezt mondta a Világgazdaságnak Kopits György,a Költségvetési Tanács elnöke.
Kopits György beszélt arról is, hogy a magánnyugdíj-pénztári vagyon valóban segíthet leszorítani az államadósságot, egyazon tételt azonban nem lehet háromfelé elkönyvelni, vagyis folyó kiadásokat is finanszírozni, sőt a visszalépő tagok egyéni számláin is jóváírni az eddigi felhalmozásokat.
Kopits György azt nyilatkozta, ha a kormány úgy dönt, hogy megszünteti a Költségvetési tanácsot, tisztában kell lennie azzal, hogy egy hasznos intézmény pusztul el. Kopits György a különadók kapcsán azt nevezte a legnagyobb problémának, hogy a kormány a következő években átmeneti adótételekkel kíván tartós kiadásokat finanszírozni.A testület szerint ezért a GDP-arányos hiánymutató már 2012-től ismét jócskán 3 százalék fölé kerülhet. Ezt a hiányt lehetne csökkenteni, ha megvalósulnának azok a szerkezetátalakítások, amelyeket a kormány jövő tavasszal szándékozik ismertetni.
A szakember a kormány növekedési prognózisa kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykulcsos szja bevezetésnek az eddigi tapasztalatok szerint nincs túl nagy hatása a foglalkoztatottak számának növekedésére. Az adózás terén a változás mindössze annyi, hogy a gyermekesek továbbra sem fizetnek szja-t, míg a gyermektelenek terhe nő.
Az adópolitika , bizonyos korlátokkal a tagállamok hatáskörébe tartozik. Így Kopits György semmiképpen nem számít arra, hogy az unió jogi akadályokat gördítene a különadók beszedése elé, netán azok visszavonására szólítaná fel a magyar kormányt. Az már más kérdés, hogy a magyarországi pénzügyi szervezeteket, valamint a távközlési, kereskedelmi és energiaszolgáltató cégeket terhelő különadóhoz hasonlót több tagállamban biztosan nem lehetne kivetni. Ám az EU-nak nincs olyan direktívája, amely gátolná e különadók bevezetését.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-20 | | #4542 |
|
|
Megjelent:
T/1745 számú törvényjavaslat az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
Indokolás az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz:
Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (Rjtv.), a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.), valamint egyes kapcsolódó törvények módosítását tartalmazza.
A törvényjavaslat legfontosabb célja a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjkedvezményének megteremtése, a nők kettős – családi és munkahelyi – szerepvállalásának, a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése. A nyugdíjkedvezmény a fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi szerepvállalását, ezáltal a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is javulhatnak.
A módosítások növelik a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás megbízhatóságát, az adatok közlésével, kijavításával és ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések elősegítik a biztosítottak jogainak gyakorlását, az életpálya tervezését és a nyugdíjtudatosságot. Mivel az előző években nem történtek meg a szükséges előkészületek a korkedvezmény átalakítása terén, a törvényjavaslat meghosszabbítja a jelenleg használt munkaköri lista alkalmazhatóságát.
A javaslat megakadályozza, hogy a saját jogú nyugdíj mellett rövidebb ideig munkát vállalók befizetett nyugdíjjárulékai elvesszenek, és alkalmazhatóbbá, életszerűbbé teszi a rehabilitációs járadékra vonatkozó szabályokat.
A törvényjavaslat több rendelkezést érthetőbbé, áttekinthetőbbé, életszerűvé tesz, egyszerűsít és olcsóbbá tesz egyes eljárási cselekményeket. Ezt segíti, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat úgy módosítja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 13. § (2) bekezdését, hogy lehetővé teszi az általános eljárási szabályoktól való eltérést a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban.
A törvényjavaslat szabályozza a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők kedvezményes nyugdíjba vonulását. A kedvezményes konstrukció alapja a nők munkaviszonyban (továbbá közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban stb.), egyéni vagy társas vállalkozóként, illetve más kereső tevékenységgel eltöltött hosszú életpályája, és a nők kettős, családi és munkahelyi szerepvállalásának elismerése érdekében a gyermekneveléssel összefüggő időszakok (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás ideje) beszámítása. Az a nő, aki az említett kereső tevékenységgel és a gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat. Annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne csökkenjen, a kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. A szabályozás más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. A nyugdíj igénybevételekor az általános szabályoknak megfelelően meg kell szüntetni a biztosítással járó jogviszonyt.
A kedvezményre jogosultak nyugdíjának összegét az általános szabályok szerint kell kiszámítani, vagyis a nyugdíjszámítás során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni. A kedvezmény a nyugdíj csökkentése nélkül jár, a feltételnek eleget tevő jogosultak a hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerinti teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak. A módosítás további kedvezményt jelent az érintett nők számára, a jelenlegi előrehozott, csökkentett összegű előrehozott nyugdíjkonstrukciók továbbra is igénybe vehetők.
Forrás, további információ: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-17 | | #4522 |
|
|
Új feladat előtt a megújuló közigazgatás
Gál András Levente közigazgatási államtitkár az Inforádió Aréna című műsorának vendégeként elmondta, hogy a 2011-es költségvetésben a szükséges és elégséges mértékben költ magára az állam. Az állam el tudja látni a feladatát, a jövő évi költségvetésben tervezett 5-10 %-os kiadás csökkentés mellett, nem lesz a működést veszélyeztető leépítés.
Nagy feladat előtt áll a közigazgatás, mivel elindult a kormányhivatalok megszervezése. Véleménye szerint az emberek azt akarják, hogy az állam jól, hatékonyan működjön, szolgáltatásait ellássa, védelmet adjon, ha szükséges, és az csak másodlagos, hogy mennyit költ, ha a megszabott keretek között marad.
Az államtitkár kifejtette, hogy az egyablakos rendszerrel, ügyfélbaráttá válik a közigazgatás. A cél az, hogy a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban egy helyen legyen jelen az állam, és segítse az embereket. A kivételt ezek közül csak a bevándorlási és állampolgársági hivatal, valamint az Államkincstár jelent majd, amely nem lesz része a rendszernek, de stratégiai együttműködésben állnak majd a kormányhivatalokkal.
Mindezzel azt kívánja elérni a kormány, hogy az eljárási szabályok egyszerűsítésével a leggyorsabban, párhuzamosságoktól mentesen tudjon előre haladni az ügyfél. A kormányablaknál a teljes állami eljárási szolgáltatást át tudja tekinteni az állampolgár, itt befogadják az ügyintézéshez szükséges dokumentumokat, és a kormánytisztviselők optimalizálják, hogy milyen sorrendben, melyik hivatalhoz kerül az ügy a 30 napos határidőt betartva - magyarázta az államtitkár.
Forrás: KIM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-16 | | #4512 |
|
|
Megjelent:
T/1674 számú törvényjavaslat az egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról
Általános indokolás:
A törvényjavaslatnak többek között célja, hogy a közigazgatási hatósági eljárásokban a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 . évi CXL. törvény (a továbbiakban : Ket.) 2009. október 1-től hatályos módosítása nyomán bevezetett munkanapokban való határidő-számítás helyett – az ágazati törvények vonatkozásában – újra a határidők naptári napban való számításának elve érvényesülhessen. (Több ágazati jogszabályban foglalt határidő is módosul.)
Forrás: parlament.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-16 | | #4502 |
|
|
Korlátozták az Alkotmánybíróság hatáskörét!
Az Országgyűlés döntött: csak egyes alapjogok sérelme esetén semmisítheti meg az Alkotmánybíróság (Ab) a költségvetésről, az adókról, illetékekről és járulékokról szóló törvényeket ezután. A parlament a kormánypárti képviselők támogatásával fogadta el név szerinti szavazással az alkotmány módosítását, amely a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Forrás: hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-12 | | #4482 |
|
|
A jövőben családi napközik üzemeltetésével is biztosíthatják a három év alatti gyermekek napközbeni ellátását a 20 ezer főnél kevesebb lakost számláló települések – derül ki a gyermekvédelmi törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslatból. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium célja, hogy az új ellátási forma elterjesztésével orvosolja a súlyos bölcsődei férőhelyhiányt. Emelkedik a bölcsődei étkeztetés térítési díja, és a bölcsikben is lesz nyári szünet.
Forrás: mno.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-12 | | #4472 |
|
|
Az ország egyik (ötödik) legfejlettebb települése jövőre közel 2,5 milliárd forint bevételtől esik el annak a törvénymódosításnak a következtében, amelyet november 8-án fogadott el az Országgyűlés.
A kieső bevétel - idei értékeken számítva – a város költségvetésének 29 százaléka. Mindez egy olyan jószándékú törvénymódosítás következtében, amely igazságosabban osztaná el azt az iparűzési adót, amelyet a telekommunikációs cégek fizetnek.
A településen nemrég székházat épített a Telenor, amely idáig teljes egészében Törökbálintnak fizette az iparűzési adót. Csakhogy - ha nem módosítanak a törvényen - akkor a jövő évi iparűzési adóját, szét kell ossza 3200 önkormányzat között.
A törvénymódosítás abból indult ki, hogy az ország egész területén vannak átjátszóállomások, ezért a mobilszolgáltató nem csak egy település területét használja a működéséhez, hanem több ponton ott van. Az új jogszabály alapján az egy-egy településen élő előfizetők arányában fizetne a telekommunikációs cég iparűzési adót.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-12 | | #4462 |
|
|
Nagy Anna kormányszóvivő a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta: ezután kedvezményes nyugdíjba vonulhat minden olyan nő, aki 40 év munkaviszonnyal rendelkezik.
A kabinet döntése alapján a rendelkezés 2011-től érvényes. A szóvivő hangsúlyozta: a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is.
Nagy Anna a csütörtöki sajtótájékoztatón bejelentette: elfogadták azt a javaslatot, miszerint nyugdíjba mehetnének a nők 40 éves munkaviszony után. Az állam a nyugdíjjárulék-emelésből befolyó többletpénzből fedezné a legalább negyvenéves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba vonulását. A szóvivő hangsúlyozta: a munkaviszonyba beleszámít a gyermekneveléssel töltött időszak is, vagyis amikor az érintett nő gyermekgondozással kapcsolatos ellátásokat kapott. Mivel ez azonban kiesést idéz elő a költségvetésben, így az adótörvényekhez benyújtott módosító indítvány szerint ennek fedezésére 9,5 százalékról tíz százalékra emelkedne a nyugdíjjárulék.
A férfiak kedvezményes nyugdíjazásáról még nem tárgyalt a kabinet.
Forrás: OrientPress Hírügynökség
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-11 | | #4452 |
|
|
Közlemény
Az Alkotmánybíróság állásfoglalása a hatáskörének módosítására irányuló alkotmánymódosítási törvényjavaslattal kapcsolatban:
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága a demokratikus jogállam egyik fontos intézménye és garanciája, fő feladata az Alkotmány, az alkotmányosság és az állampolgárok alapvető jogainak védelme.
A magyar Alkotmánybíróság hatásköre a jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálata tekintetében megegyezik más európai országokban alkotmánybíróságként elismert szervezetekével.
A jogszabályok utólagos felülvizsgálata során az alkotmánybíráskodásnak két fő követelménye van. Az egyik, hogy az alkotmánybírósági kontroll valamennyi jogszabályra kiterjedjen, azok szabályozási tárgyára tekintet nélkül, a másik, hogy az alkotmányellenesnek minősített jogszabályt az Alkotmánybíróság megsemmisíthesse. A hatályos Alkotmány alapján az Alkotmánybíróság utólagos norma-felülvizsgálati jogosítványa megfelel ennek a két feltételnek. Az Alkotmánybíróság határozata továbbá – feltétel és időkorlátozás nélkül – mindenkire nézve kötelező.
Az Alkotmánybíróság utólagos felülvizsgálati jogkörének változatlan fenntartása a magyar alkotmányos rend lényegi biztosítéka.
A hatáskörök megváltoztatásának tervével kapcsolatban az Alkotmánybíróság továbbá azt is megjegyzi, hogy a törvényhozásnak még az alkotmánybírósági felülvizsgálat alól kivont területeken is számolnia kell az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága által végzett ellenőrzés lehetőségével.
Forrás: AB
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-02 | | #4432 |
|
|
T/1509 sz. törvényjavaslat: A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról
Indokolás
A prémiumévek programnak, mint foglalkoztatáspolitikai intézkedésnek az az elsődleges célja, hogy a közszférából való fokozatos, méltányos kivonulást elősegítse az érintettek létbiztonságának megteremtésével. A program sikeresnek bizonyult.
A világgazdasági válság következményei és az abból fakadó hazai költségvetési — pénzügyi nehézségek arra sarkallták a jogalkotót, hogy a közszférában évtizedekig dolgozó, nyugdíj előtt álló közalkalmazottak, köztisztviselők, és ügykezelők foglalkoztatásának ellehetetlenülését kompenzálja.
Figyelemmel a közszolgálatból távozni kényszerülők korfájára, számára és helyzetére, a törvényjavaslat két évvel kívánja meghosszabbítani a prémiumévek programba való belépésre nyitva álló határidőt. A szabályozáshoz kapcsolódva a költségvetési források biztosításáról is rendelkezik.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-11-02 | | #4422 |
|
|
T/1507 sz. törvényjavaslat: Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításáról
Általános indokolás
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosításával elérni kívánt cél az ügyvédi kamarai tagság megszerzéséhez szükséges feltételek szigorítása.
A Javaslat alapján a kamarai tagság további feltétele lenne legalább egy év ügyvédjelölti vagy alkalmazott ügyvédi joggyakorlat a korábban hatályban levő kritériumok mellett.
A jelenleg hatályban levő törvény alapján a jogi szakvizsga megszerzését követően a kamarába fel lehet venni ügyvédként azt is, aki ténylegesen nem szerzett gyakorlatot az ügyvédi hivatásban.
A tapasztalatok szerint, szükség van az ügyvédek iránti magasabb szakmai elvárásokra, ezért írja elő a Javaslat ezt a speciális joggyakorlatot.
Az ügyvédi hivatás magas szintű végzéséhez elengedhetetlen a komplex tudás, amit csak a gyakorlati készségek megszerzésével lehet elsajátítani.
A Javaslat új feltételének meghatározása közérdek, ugyanis az ügyvédekkel szembeni közbizalom fenntartása változatlan feltételekkel már nem biztosítható.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-30 | | #4412 |
|
|
T/1495 törvényjavaslat: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény módosításáról
Indokolás:
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezéseinek e törvényjavaslatban szereplő módosítását a jogalkalmazók által észlelt több olyan körülmény is indokolttá teszi, amelyek esetében szükségessé válik szabályozás egységesítése .
I./ Az Ötv. alpolgármesteri tisztségre vonatkozó szabályainak módosítását a tisztség megszűnésére vonatkozó okok több, eltérő jogszabályi helyen történő szabályozása teszi szükségessé.
A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2010. július 6-ai módosítása alkalmával a jogalkotó által újragondolásra került a helyi önkormányzatok alpolgármestereire vonatkozó jogi szabályozás több eleme. Az Alkotmány módosítása által lehetővé tett — nem a képviselő-testület tagjaként megválasztott — alpolgármesteri tisztség megalkotásával egyidejűleg sor került az alpolgármesteri tisztség megszűnési eseteinek újraszabályozására is. Az alpolgármesteri tisztség megszűnésére vonatkozó szabályok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény (a továbbiakban: Ötv.) 34.§ (1) és (4) bekezdéseiben, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. Törvény (a továbbiakban: Pttv.) 2. § (2) bekezdésében kerültek megállapításra. A különböző jogszabályi helyeken történő szabályozás eltérő jogértelmezésre adott lehetőséget attól függően, hogy a jogalkalmazók mely jogszabály alapján vizsgálták a tisztség megszűnésének feltételeit. Az ellentmondásra is okot adó rendelkezések összhangba hozása és a többszörös- és túlszabályozás elkerülése érdekében indokolt a jogszabályok módosítása .
II./ Az Ötv. aljegyzői feladatok ellátásával kapcsolatos szabályainak módosítása a másik olyan terület, amelyet a számos ágazati jogszabályban meghatározott, speciális feladatokkal is felruházott nagyobb települési önkormányzatok jogalkalmazási gyakorlatának tapasztalatai alapján javasolt módosítani.
Az Ötv. 36. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület a jegyző, a főjegyző javaslatára — a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint — községben kinevezhet, más önkormányzatnál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására . Az aljegyző által ellátandó feladatok mennyisége tekintetében nyilvánvalón komoly eltérést tapasztalhatunk a különböző típusú önkormányzatok között . Erre tekintettel az Ötv. a főváros vonatkozásában már jelenleg is tartalmazza azt a lehetőséget, hogy a közgyűlés több aljegyzőt is kinevezhet. A több aljegyző kinevezésére okot adó körülmények — így az ellátandó feladatok összetett volta, sokrétűsége — nem csupán a főváros tekintetében, hanem az ott lévő kerületek, továbbá a megyei jogú városok, és a megyei önkormányzatok esetében is fennállnak. Erre tekintettel — a fővárosi önkormányzaton túl — a többi felsorolt önkormányzati típus esetében is indokolt több aljegyző kinevezésének lehetővé tétele.
T/1494 törvényjavaslat: A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. módosításáról
Indokolás
A közszolgálat valós szolgálattá tételének igényéből indult ki az a folyamat, melynek eredménye az államigazgatásban már megjelent. A jogviszony munkáltató általi megszüntetésének egyszerűsítése lehetőséget nyújt a minőségi szakembergárda kialakítására és a közszolgálatában végzett munka színvonalának emelésére.
Ennek célnak nem csak az államigazgatásban, hanem a közigazgatásban is meg kell valósulnia.
Szükséges az önkormányzati képviselő-testületek hivatalában is megteremteni a munkáltató általi, indokolás nélküli, rövid felmentési idővel történő felmentés lehetőségét.
A köztisztviselői illetményrendszer alapján az illetmények emelkedése nem a jobb munkavégzéshez, hanem a jogviszonyban eltöltött évek számához kapcsolódik. A jogszabály szűk körben ad csak felhatalmazást a differenciált — munkavégzés minőségétől függő — illetmény megállapítására. A munkáltatónak lehetősége van az illetmény +30, -20%-kal történő eltérítésére vagy az éves költségvetésben megállapított létszám 20%-áig ennél nagyobb mértékű pozitív irányú eltérítésre.
E korlátozásoknak köszönhetően egyrészt a magasan kvalifikált munkaerő számára nem jelent perspektívát a közigazgatás, másrészt a közigazgatásból a versenyszférába nagyarányú az elvándorlás.
A közigazgatás hatékonyságát növelné - ugyan a versenyszférával még mindig nem versenyképesen - a magasabb illetmény szélesebb körben történő megállapításának lehetősége. Erre figyelemmel szükséges, hogy a hivatali szervezet vezetője által indokoltnak látott esetekben sor kerülhessen személyi illetmény megállapítására, tekintet nélkül a magas színvonalú munkát végző közszolgálati dolgozók költségvetésben meghatározott létszámhoz való arányára.
Az önkormányzatoknak az Alkotmányban, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. év LXV. Törvényben biztosított joga a szervezetalakítás szabadsága. Ezt a jogot határolja be a Ktv. azon rendelkezése, mely megszabja a polgármesteri hivataloknál a vezetői szintek számát.
A korlátozást indokolja, hogy a kis létszámú polgármesteri hivatalok ne hozzanak létre indokolatlanul sok vezetői szintet. Azonban a l0 000 feletti lakosú településeken, valamint a körzetközponti feladatot ellátó önkormányzatoknál, megyei jogú városi önkormányzatoknál, megyei önkormányzatoknál, fővárosi kerületi, fővárosi önkormányzatnál a város lakosságszámából, a szélesebb feladat- és hatáskörből adódóan lényegesen több feladatot látnak el, mely csak nagyobb létszámmal oldható meg.
A munkavégzés hatékonyságát növeli, ha hivatal tagozódása lehetővé teszi az egyes területek fokozott vezetői ellenőrzését. Ez több vezetői szinttel érhető el.
Forrás: parlament.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-30 | | #4382 |
|
|
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, a kormány jövőre a közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni
A közszféra jelenlegi 690 ezres létszámát 25-30 ezerrel kívánja csökkenteni a kormány jövőre - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szombati kormányszóvivői tájékoztatón.
Ennek nagyobb részét, megközelítőleg 25 ezer főt az évenként szokásos természetes fogyás adja, a többiek pedig a magánszférába kerülhetnek - jelezte a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György elmondta: a központi költségvetési intézményeknél 5 százalékos, a költségvetési háttérintézményeknél 10 százalékos lesz a létszámleépítés, 5 százalékos dologi költségcsökkentés mellett.
A kormány azzal számol, hogy jövőre a közszférában a nominális bérkiáramlás összege nem változik, de a jövő évi adóváltozások és a létszámcsökkenés következtében 4-5 százalékos bruttó béremelés válik lehetségessé - tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter szerint a családok, különösen a gyermeket vállaló családok egyértelműen jól járnak, egyúttal az adóváltoztatások révén az üzleti szektort, főleg a munkaadókat erőteljesen támogatja az adórendszer révén a büdzsé. A közszférát azonban részben a pazarlás megszüntetésével, részben hatékonyabb működés elérésével át kell alakítani.
Matolcsy György úgy vélte: "a közszféra erős nyomást érzékel majd a belső átalakításra". A közszférában valójában a bérkiáramlás nem változik, a dologi költségek pedig 5 százalékkal csökkennek, és a létszámleépítést sem lehet elkerülni. "A magyar közszférát át kell alakítani. A mai pazarló működés felől el kell indulni a valóban hatékony, csak a szükséges költségekkel számoló működés felé" - mondta a miniszter.
Kérdésre válaszolva a miniszter közölte: évente a közszférában a természetes fogyás 25 ezer főt tesz ki. Ezeknek a munkavállalóknak a nagy része nyugdíjba vonul. A jövő évi, legfeljebb 30 ezer fős létszámleépítés döntő részét szintén a természetes fogyás adja majd, de a vélhetően 3 százalékos gazdasági növekedés azt is hozza, hogy a versenyszféra "elszívja" a közszféra magasabb képzettségű, jobb képesítésű szakembereit - tette hozzá a miniszter.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-26 | | #4352 |
|
|
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót. A testület ezért visszamenőlegesen megsemmisítette a hónap elején életbe lépett törvényt.
Az eltörölt jogszabály szerint a közszféra dolgozóinak a kétmillió forint feletti végkielégítések után 98 százalékos különadót kellett volna fizetniük.
A törvény alkotmányosságával kapcsolatban több mint 90 beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz magánszemélyektől és szakszervezetektől.
Az Országgyűlés július 22-én fogadta el a gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, amely a 98 százalékos különadóról is rendelkezik.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-25 | | #4322 |
|
|
Újabb kinevezések a megyei közigazgatási hivataloknál
A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok további négy főtitkárát nevezte ki dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter.
A kinevezési okmányok ünnepélyes átadására és az eskü letételére 2010. október 21-én került sor, a főtitkárokat dr. Szabó Erika, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár és helyettes-államtitkárai köszöntötték.
Főtitkárnak az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A főtitkárt a hivatalvezető javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja felette. A főtitkár szakmai tapasztalatával, tudásával és vezetői gyakorlatának felhasználásával segíti a hivatal mindennapi irányítását.
A főtitkár minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő, mivel kiválasztása szakmai szempontokhoz, végzettséghez kötött.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter által 2010. októberében kinevezett főtitkárok névsora a következő:
- dr. Demeter András, főtitkár Heves Megyei Közigazgatási Hivatal
- Török Ádám, főtitkár Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal
- dr. Fehér Zoltán, főtitkár Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal
- dr. Kalocsai Péter, főtitkár Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal
- dr. Vadlek Krisztina, főtitkár Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal
Forrás: Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-19 | | #4312 |
|
|
Kevesebb adó, és több fajta kedvezményes adózású juttatás várhatja azokat a munkáltatókat, akik 2011-ben is szeretnék igénybe venni a cafeteria rendszerben rejlő előnyöket
A hétvégén benyújtotta a kormány az adótörvény javaslatait a Parlamentnek.
A törvényjavaslat 2011-re is meghatároz egy kedvezményesen adózó juttatási kört, a leggyakrabban adott béren kívüli juttatásokra.
Ide tartozik az üdülési csekk éves szinten a minimálbér értékéig, az étkeztetés formájában juttatott bevétel havonta 18.000 Ft értékig (amely lehet „meleg” és „hideg” étkezés is), iskolakezdési támogatás gyermekenként a minimálbér 30%-ig, helyi utazási bérlet, az önkéntes nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50%-ig, egészségpénztárba havonta a minimálbér 30%-ig terjedő hozzájárulás.
Új elem a béren kívüli juttatások között a megújulási kártya-számlára történő utalással adott munkáltatói támogatás, melynek mértéke éves szinten 300.000 forint. A megújulási kártya egy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel speciálisan meghatározott célú szolgáltatások vásárolhatóak a rendszerbe bevont szolgáltatóknál. Ennek pontos felhasználási módját későbbi jogszabályok írják majd le.
A leggyakrabban alkalmazott juttatások közül az átalakítás vesztese lehet az eddig adómentes internet juttatás, mely 2011-ben a javaslat szerint az eddig felsorolt juttatásokhoz hasonló mértékű adóterhet visel havi maximum 5.000 Ft értékhatárig.
Az eddigi 25%-os adóteher helyett az előbb felsorolt juttatásokra a törvényjavaslat szerint a munkáltató által fizetendő 16% adóteher várható, melyet a juttatás értékének 1,19-szerese után kell megállapítani. Tehát az adó mértéke így 19,04 százalékra csökken.
Ezen kedvezményes körbe tartozó juttatások után a munkáltatónak további járulékfizetési kötelezettsége nincs.
hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-17 | | #4302 |
|
|
Törvényjavaslat az ügyészség megerősítése érdekében
A kormány elfogadta a közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztését, illetve törvényjavaslatát az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításról.
A javaslat célja, hogy tovább erősítse a legfőbb ügyész függetlenségét és szakmaiságát. Az Alkotmánybíráékhoz hasonlóan 6 évről 9 évre emeli a legfőbb ügyész megbízatási idejét, és a kinevezés feltételeként írja elő az ügyészi tapasztalatot.
A legfőbb ügyész megbízási idejének meghosszabbításának különös jelentősége van a legfőbb ügyész függetlenségében. Ez legfőbb ügyész függetlensége különösen fontos, ha arra gondolunk, hogy az általa irányított ügyészségnek kiemelt szerepe van a korrupció elleni bűnüldözésben. A kormány által javasolt változtatások között van a legfőbb ügyész kiválasztásának további politikamentesítése is.
A törvénymódosítás értelmében ezentúl legfőbb ügyésszé "kívülről" nem választható senki, csak olyan személy lehet a legfőbb ügyész, aki ügyészi tapasztalattal eleve rendelkezik. Ügyész az a választójoggal rendelkező magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi jogi végzettséges van, és külön jogszabály szerinti szakvizsgával rendelkezik. Eddig a legfőbb ügyésszé történő kinevezéshez is elég volt az ügyésszé történő kinevezés feltételeit teljesíteni.
Összefoglalva tehát: ha támogatja az OGY a törvényjavaslatot, akkor a jövőben a legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül. A jogszabálytervezet javaslatot tesz arra is, hogy katonai ügyész kinevezésének az általános feltételeken túl az is, a kinevezendő személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. Az életszerűséget szem előtt tartva, arra is javaslatot tesz a tárca, hogy egy ügyész, ha (baleseti) rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy a 65. életévét betöltötte, vagy az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött ügyész felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri, akkor szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel megszüntetheti.
A most elfogadott törvényjavaslat mellett az Országgyűlés hétfőn megkezdte annak az alkotmánymódosításnak az általános vitáját, amely a legfőbb ügyész jogállását érinti.
A legfőbb ügyész a törvényjavaslat szerint a jövőben nem interpellálható, vagyis nem köteles interpellációra válaszolni. Erre a változtatásra azért volt szükség, mert az interpelláció a politikai ellenőrzés parlamenti eszköze, és az Országgyűlés az interpelláció elfogadásáról való döntés során politikai véleményt formál a legfőbb ügyész és a legfőbb ügyészség tevékenységéről, ezért az interpelláció nehezen illeszthető az ügyészség alkotmányos jogállásához.
Forrás: Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság/kim.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-17 | | #4292 |
|
|
Benyújtotta a kormány a parlamentnek azt a módosító javaslatot, amely a társadalombiztosítási törvény (Tbj.) módosításával megteremti annak alapját, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.
A javaslat ezt azzal indokolja, hogy az idei 3,8 százalékos hiánycélt csak kormányzati intézkedésekkel lehet tartani. Mivel a kormány ezt a lakosság életszínvonalának csökkentése nélkül kívánja elérni, olyan megoldásokat kell találni, amelyek mindkét céllal összhangban vannak. A javasolt intézkedés javítja a költségvetés pénzforgalmi és ESA-hiányát, és nem jár az életszínvonal csökkenésével, továbbá nem okoz érdemi adminisztrációs tehernövekedést.
A magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke a javaslat szerint 9,5 százalék, a magánnyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék).
Mivel az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásból (ekho) a magánszemélyt terhelő 15 százalék is tartalmaz magánnyugdíjpénztárt megillető hányadot a pénztártag adózók esetében, a szükséges módosításokat az Ekho törvényben is átvezeti a javaslat: az ekhoalap 3,9 százaléka minősül majd nyugdíjjáruléknak.
Hasonló okok miatt módosul az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény is: magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő közteherből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg.
Forrás: MTI/hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-15 | | #4282 |
|
|
Nem tud arról, hogy a kormány hozzányúlni tervezne az egészségpénztári befizetésekhez, vagy 5-10 százalékos leépítést hajtana végre a közszférában - mondta a köztévében a kormányszóvivő
A károsodást mértéke nem befolyásolja azt, hogy finanszírozza-e az állam az iszapömlés károsultjainak elköltözését – mondta Nagy Anna kormányszóvivő a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában. Hangsúlyozta: ha valaki amellett dönt, hogy költözni akar, megteremtik ennek a lehetőségét.
A magánnyugdíj-pénztári befizetések befagyasztásáról elmondta: itt egy ideiglenes, 14 hónapra szóló intézkedésről van szó. Szavai szerint a befizetések egy másik zsákba kerülnek majd, de ezek a pénzek nem vesznek el, az érintettek vissza fogják kapni. Hangsúlyozta: mindannyiunk érdeke, hogy ez a másik zsák, a magyar gazdaság talpra álljon, jól működjön.
Nagy Anna leszögezte: jelenleg nem tud semmilyen olyan tervezett kormányzati intézkedésről, ami az egészségpénztári befizetéseket érintené. Nem tud arról sem, hogy a közszférában 5-10 százalékos leépítést tervezne a kormány – tette hozzá.
Az energetikai, a távközlési és a kereskedelmi szektort sújtó válságadók kapcsán a kormányszóvivő azt mondta: nem fél attól, hogy ezeket az adókat áthárítják az állampolgárokra.
Kiemelte: amikor bejelentették a bankadót, akkor is felmerült ez, végül a pénzintézetek mégsem hárították át az ügyfelekre. Szerinte egyfelől vannak olyan szervezetek, melyek ezt hivatottak megakadályozni, másfelől ezzel a lépésbe a cégek könnyen versenyhátrányba kerülhetnek.
Forrás: hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-11 | | #4262 |
|
|
A magyar kormány által létrehozott adománygyűjtő számlaszámok:
Magyar Kármentő Alap a vörösiszap tragédia áldozatainak javára, a helyreállításra
Bankszámlaszámok:
- belföldi utalásnál: 11794022 22222222,
- külföldi utalásnál: IBAN HU 28 117940 2222222222 00000000
SWIFT kód: OTP-HU-HB
Hogyan segíthetünk?
· Továbbra is várja a felajánlásokat a vörösiszap által károsultak megsegítésére az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) a felajanlas@katved.hu email címen. Arra kérik a segíteni kívánókat, hogy kizárólag az e-mail elérhetőségen tegyék meg felajánlásaikat, más módon (telefon, faxon) történő kapcsolatfelvételt egyelőre mellőzzék.
· Nemzeti segélyvonal (250Ft/hívás csak a Magyar Telekom és az Invitel vonalas készülékeiről, illetve a T-Mobile hálózatából lehet hívni). A 1752-es nemzeti Segélyvonallal összegyűjtött pénzadományok az öt legnagyobb karitatív szervezeten keresztül jutnak el károsult honfitársainkhoz. OTP számlaszám: 11702036-20707637
· 1749 – A Telenor, a T-Mobile, a T-Home, a Vodafone, az Invitel és a UPC kedden délután ismét elindította a 1749-es segélyvonalat. Ezt számot hívó vagy az erre a számra az “ISZAP” szót szöveges üzenetben küldő ügyfelek 200 forintot adományoznak a vörösiszap-katasztrófa károsultjainak. A segélyvonalat a Magyar Vöröskereszt üzemelteti, s – ellentétben a 1752-es számmal – a Telenor, a T-Mobile, a T-Home, a Vodafone, az Invitel és a UPC hálózatából is hívható.
(Az adományok esetében célszerű leellenőrizni az adománygyűjtő által megadott bankszámlaszámot, hogy valóban a hivatkozott néven vezetik-e, illetve arról is meg kell győződni (akár egy telefonhívással), hogy ténylegesen gyűjt-e bármilyen adományt az a szervezet, cég, magánszemély, akinek a nevében megkeresték Önöket. Forrás: ORFK Szóvivői Iroda)
Forrás, további információ: http://vorosiszap.bm.hu/, http://www.nefmi.gov.hu/
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-07 | | #4242 |
|
|
Megjelent:
A nemzeti erõforrás miniszter 11/2010. (X. 6.) NEFMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a 2010/2011. tanév rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet módosításáról
MK 2010. évi 156. szám |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-06 | | #4232 |
|
|
Részleges legeltetési és takarmányfelhasználási tilalom a vörösiszappal elöntött megyékben
Az MGSZH részleges legeltetési és takarmányfelhasználási tilalmat rendelt el a vörösiszappal elöntött megyékben
Legeltetési tilalom:
- Győr-Moson-Sopron megye: Mórichida
- Vas megye: Nemeskeresztúr, Karakó, Jánosháza, Kemenespálfa, Boba, Nemeskocs, Celldömölk, Mersevát, Kemenesmagasi, Szergény
- Veszprém megye: Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny
Takarmányfelhasználási tilalom:
- Győr-Moson-Sopron megye: -
- Vas megye: Nemeskeresztúr, Karakó, Jánosháza, Kemenespálfa, Boba, Nemeskocs, Celldömölk, Mersevát, Kemenesmagasi, Szergény
- Veszprém megye: Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Somlójenő, Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny
Forrás: VM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-10-06 | | #4222 |
|
|
Módosul a hagyatéki eljárás
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter törvényt módosító javaslatot nyújtott be a hagyatéki eljárással kapcsolatban.
A Ptk. elfogadása után az Országgyűlés márciusban törvényt alkotott a hagyatéki eljárásról. A törvényt módosító javaslat szerint, amennyiben a hagyatékban társasági vagy szövetkezeti üzletrész van, akkor a települési jegyző, illetve a közjegyző ügygondnokot rendelhet el.
A hagyatéki eljárás új szabályai illeszkedtek az új Ptk.-hoz, de az Alkotmánybíróság megtiltotta az új Ptk. hatályba lépését. Így még mindig a régi hagyatéki törvény van életben. A törvényt módosító javaslatban új szabály lesz, hogy a termőföldeket, állatokat, illetve a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket felajánlhatják az államnak. Ebben az esetben nem kell várni az állam elfogadó nyilatkozatára, mivel azt a közjegyző automatikusan elfogadottnak tekinti, ajándékozás jogcímmel adja át az államnak a felajánlott vagyont.
Forrás: KIM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-09-27 | | #4162 |
|
|
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosítása
Módosult az önkormányzat - Köot. 88. § (6) bekezdésében szabályozott, megyei önkormányzat és közoktatási szakértő szakvéleményéhez kapcsolódó - egyeztetési kötelezettsége, nem terjed ki arra az esetre, amikor a fenntartó az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezési jogot vonja meg az intézménytől. (Köotm. 1. §-a)
A 2010. évi LXIII. törvény 2010. július 14-i hatállyal módosította a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény intézményfenntartásra, intézményátszervezésre vonatkozó néhány szabályát.
Módosult az önkormányzat - Köot. 88. § (6) bekezdésében szabályozott, megyei önkormányzat és közoktatási szakértő szakvéleményéhez kapcsolódó - egyeztetési kötelezettsége, nem terjed ki arra az esetre, amikor a fenntartó az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyont, illetve a vagyon feletti rendelkezési jogot vonja meg az intézménytől.
(Köotm. 1. §-a)
A módosítás egyszerűsítette a közoktatási intézmények működésével kapcsolatos fenntartói döntések kialakításához szükséges, a Köot. 102. § (3) bekezdésében szabályozott, a közoktatási intézményben működő közösségek és a kisebbségi önkormányzatot megillető vélemények beszerzését, a három vagy annál több nevelési-oktatási intézmény fenntartása esetén oly módon, hogy nem csupán a fenntartó keresheti meg közvetlenül a közösségeket, hanem a tervezett intézkedés véleményeztetése az intézményvezetők útján is történhet.
(Köotm. 2. § (1) bekezdése)
Az intézmények működésével kapcsolatos önkormányzati döntések meghozatalának határideje az alábbiak szerint változott:
Az intézkedés tervezett végrehajtása évében
- május utolsó munkanapja
o a fenntartói jog átadása, az intézmény megszüntetése, az alapfokú művészetoktatási intézményben a tanszak indításával és megszüntetésével kapcsolatban,
- július utolsó munkanapja
o a fenntartói jog átadására vonatkozó döntés meghozatala, amennyiben az átadásra az önkormányzat és részvételével működő társulás között kerül sor,
(Köotm. 2. § (2) bekezdése)
o az egyéb átszervezésre vonatkozó döntések határideje.
A módosítás szűkítette a közoktatási intézmények átszervezésének fogalmát azzal, hogy a feladatellátáshoz nem szükséges vagyont érintő önkormányzati döntés meghozatala nem minősül átszervezésnek.
(Köotm. 3. § -a)
Az intézményi költségvetés meghatározásával, módosításával kapcsolatos fenntartói döntés meghozatalának a továbbiakban nem előfeltétele - a Köt. 102. § (3) bekezdésében szabályozott - az intézményben működő közösségekkel (alkalmazotti közösség, szülői szervezet, diákönkormányzat) való egyeztetés.
(Köotm. 4. § -a)
Szerző:dr. Kovács Györgyi / Vas Megyei Közigazgatási Hivatal
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-09-23 | | #4132 |
|
|
Még két hétig lehet jelentkezni a Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra
Már 166 fiatal jelentkezett a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Programra, amit a múlt hétvégén tartott Kormányzati Karrierexpón hirdetett meg a kormány.
A programban 300 fiatal, a közigazgatásban dolgozó, vagy ott karriert építeni készülő diplomás kap lehetőséget arra, hogy több hónapos szakmai gyakorlatot szerezzen egy uniós tagállamban, majd valamely hazai közigazgatási intézményben. Még két hét maradt a jelentkezési határidőig.
Az ösztöndíjra jelentkezés feltétele a felsőfokú végzettség, a 35 év alatti életkor és a tárgyalási szintű angol nyelvtudás. Bármely más európai uniós nyelv ismerete előnyt jelent a kiválasztáskor. A résztvevőknek továbbá vállalniuk kell, hogy a program sikeres teljesítése után legalább 2-3 évig a hazai közigazgatásban folytatják karrierjüket, és a külföldön megszerzett tudásukat itthon kamatoztatják.
Az ösztöndíjasok öt hónapos szakmai gyakorlatot töltenek más uniós országok minisztériumaiban vagy egyéb központi közigazgatási intézményeinél. Ezzel alapos betekintést nyerhetnek más uniós tagállamok közigazgatási rendszerébe, megismerkedhetnek azok munkamódszereivel és ügykezelési technikáival, továbbá lehetőségük van nemzetközi személyes kapcsolati háló kiépítésére is. A fiatalok a hazatérésük után öthónapos hazai szakmai gyakorlaton vesznek részt a központi közigazgatásban. Az ezzel egyidejűleg zajló e-learninges képzés sikeres teljesítése után lehetőségük lesz tisztviselői karrierük megkezdésére a hazai közigazgatásban.
A Magyar Közigazgatási Ösztöndíjra a www.kozigosztondij.gov.hu internetes oldalon lehet regisztrálni. Az elmúlt napokban 166-an töltötték fel önéletrajzukat és a szükséges adatokat a honlapra. A jelentkezés folyamata még nem zárult le, az érdeklődőknek október 8-ig van idejük dönteni és beadni a jelentkezésüket.
A program része a közigazgatás átalakításának és annak a szemléletváltásnak, amelynek célja a hatékonyabb, dinamikusabb, a szaktudást és rátermettséget elismerő közigazgatás megteremtése.
Forrás: KIM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-09-22 | | #4122 |
|
|
Kinevezték a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok főtitkárait
Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter kinevezte a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok főtitkárainak egy részét. A kinevezési okmányok ünnepélyes átadására és az eskü letételére 2010. szeptember 21-én került sor, a főtitkárokat dr. Szabó Erika, a területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár és helyettes-államtitkárai köszöntötték.
A főtitkárok jogállás szerint hivatalvezető-helyettesek, akik a fővárosi és megyei közigazgatási hivatal vezetőjének szakmai munkáját segítik.
Főtitkárnak az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.
A főtitkárt a hivatalvezető javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki és menti fel, az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja felette. A főtitkár szakmai tapasztalatával, tudásával és vezetői gyakorlatának felhasználásával segíti a hivatal mindennapi irányítását.
A főtitkár minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő, mivel kiválasztása szakmai szempontokhoz, végzettséghez kötött.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter által 2010. szeptember 21-én kinevezett főtitkárok névsora a következő:
- Gillyné dr. Jármay Magdolna, Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala,
- Popovicsné dr. Tisza Edit, Vas Megyei Közigazgatási Hivatal
- Dr. Ruttkainé dr. Jelenka Gyöngyi, Békés Megyei Közigazgatási Hivatal
- Dr. Tiboly Kriszta, Zala Megyei Közigazgatási Hivatal
- Dr. Weiszné Takács Andrea, Győr-Moson Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal
- Dr. Jászberényi Gábor, Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal
- Dr. Kovács Zsolt, Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal
- Dr. Pomázi Miklós, Pest Megyei Közigazgatási Hivatal
- Dr. Tombácz Ferenc, Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal
A kinevezésre váró további 11 megyei közigazgatási hivatalhoz tartozó főtitkárt előreláthatólag még szeptember folyamán kinevezik.
Forrás: KIM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-09-13 | | #4102 |
|
|
Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy megjelent a Belügyminisztérium honlapján (www.bm.gov.hu) a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségével , valamint a képviselő-testületek 2010. évi alakuló ülésével kapcsolatos módszertani ajánlás a jogalkalmazók számára.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a módszertani ajánlás kizárólag a jogalkalmazók jogértelmezését segíti. Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI. 17.) AB határozata szerint nem minősül jogi iránymutatásnak, kötelező erővel nem bír, konkrét ügyekben hivatkozási alapul nem szolgálhat.
Forrás: Belügyminisztérium |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-09-06 | | #4072 |
|
|
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐK ÉS POLGÁRMESTEREK ÁLTALÁNOS VÁLASZTÁSA
2010. október 1-jén 16.00 óráig: Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján idáig lehet kérni, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az 2010. szeptember 28-án 16.00 h-ig megérkezzen az illetékes HVI-be (Ve. 104.§ (4) bek.)
2010. október 1-jén 16.00 h-ig: A módosított névjegyzék megtekinthető a Polgármesteri Hivatalban (Ve. 15.§ (3) bek.)
2010. szeptember 17-én 16.00 h-ig: Választási bizottságok megbízott tagjait be lehet jelenteni (Ve.25.§ (2) bek.)
2010. október 4-én: A választási bizottságok tagjai mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól, erre az időre átlagbér illeti meg őket, amit a munkáltató fizet. A bér megtérítését október 8-ig igényelheti a munkáltató a HVI-től (Ve.21.§ (4) bek.)
2010. szeptember 13-át követően: A közszemlére tett névjegyzék másolatát a HVI vezetője a jelölt, jelölő szervezet kérésére átadja. (Ve.45.§ (2) bek.
2010. szeptember 18-tól szeptember 30-ig: A helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a jelölés, illetve a listaállítás arányában legalább egyszer ingyenesen közlik a jelölő szervezetek, továbbá a polgármesterjelöltek politikai hirdetését (Ve. 106.§ (1) bek.)
2010. október 3-án 00.00 óráig tart: Tart a választási kampány (Ve.40.§ (1) bek.)
2010. október 3-án 00.00 órától 19.00 óráig: Kampányt folytatni tilos (Ve.40.§ (2) bek.)
2010. november 2-ig legkésőbb: Aki a plakátot elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték köteles eltávolítani (Ve.42.§ (6) bek.)
2010. szeptember 3-án 16.00 h-ig lehet Jelöltet ajánlani (Ve. 46.§ (3) bek.), illetve a jelöltet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál (Ve.52.§ (1) bek.)
2010. szeptember 6-án 16.00 h-ig: A jelöltnek, illetve a jelölő szervezetnek a be nem nyújtott ajánlószelvényeket meg kell semmisíteni. Az erről készült jkv-et szept. 9-én 16.00 h-ig át kell adni a választási bizottságnak.
2010. szeptember 7-én 16.00 h-ig: Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, legkésőbb nyilatkoznia kell arról, hogy melyik jelöltés fogadja el (Ve.57.§)
2010. október 3-án: Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda megsemmisíti (59.§ (1) bek.)
2010. október 4-ig: Az illetékes választási bizottság az SZSZB-k jegyzőkönyvei alapján összesíti a szavazatokat és megállapítja a választás végeredményét (Ve.73.§ (3) bek.)
2010. október 6-án 16.00 h-ig: A szavazóköri jkv-ek egy példánya az illetékes választási irodában megtekinthető (Ve.75.§ (2) bek.)
2011. január 1-jéig: A szavazólapokat meg kell őrizni. 2011. január 1. után a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni. (Ve. 75.§ (3) bek.)
2011. január 1.után: A jegyzőkönyveket át kell adni az illetékes levéltárnak (Ve. 75.§ (4) bek.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-31 | | #4062 |
|
|
Tisztelt Érdeklődők!
Felhívjuk szíves figyelmüket az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 135.§ (5) bekezdésére, amely a következőkről rendelkezik:
"A IV. Fejezet hatálybalépését megelõzõen kiegészítõ vagy kisegítõ tevékenységként meghatározott tevékenységekre az Áht. e törvény 52. §-ával megállapított 92. §-a szerinti alaptevékenység szabályait, vállalkozási tevékenységként meghatározott tevékenységekre a vállalkozási tevékenység szabályait kell alkalmazni. A tevékenységtípusokra vonatkozó elõírások változása miatt a költségvetési szerv alapító okiratát a IV. Fejezet hatálybalépését követõ elsõ módosítása során kell módosítani."
A hivatkozott jogszabály 135. § (1) bekezdése alapján a IV. Fejezet 2010. augusztus 15-én lépett hatályba.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-30 | | #4052 |
|
|
Kinevezték az új közigazgatási hivatalok vezetőit
Húsz közigazgatási hivatal vezetőjének adta át kinevezését dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Parlament Vadásztermében. Szeptember 1-jén a hét regionális államigazgatási hivatal helyett tizenkilenc megyei, továbbá egy fővárosi közigazgatási hivatal jön létre.
A közigazgatási hivatalok vezetői:
Budapest Főváros Közigazgatási Hivatal: Haszonicsné dr. Ádám Mária
Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Bércesi Ferenc
Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilona
Békés Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Gulyás Imre
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Lukács Irén
Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Polner Eörs
Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Balogh Ibolya
Győr- Moson- Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal: Nagyné dr. László Edit
Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Fazakasné dr. Veszprémy Anna Mária
Heves Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Balás István
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Csíkos Zoltán
Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal: Tóthné dr. Menczel Zsuzsanna
Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Nagy Zsuzsanna
Pest Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Józsa Veronika Mária
Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Neszményi Zsolt
Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Galambos Ildikó Zsuzsanna
Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal: Gerhátné dr. Péter Mária
Vas Megyei Közigazgatási Hivatal: Ágh Ernőné
Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal: dr. Nagylaki Csilla
Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője dr. Sifter Rózsa. |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-30 | | #4042 |
|
|
Megjelent!
MK 134. szám:
- Az elzárás, illetõleg a pénzbírságot helyettesítõ elzárás végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2000. (III. 29.) IM–BM együttes rendelet módosításáról szóló 1/2010. (VIII. 18.) BM rendelet
- A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyûlési képviselõk választásán történõ végrehajtásáról szóló 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselõk választásán történõ végrehajtásáról szóló 5/2010. (VII. 16.) KIM rendelet módosításáról szóló 8/2010. (VIII. 18.) KIM rendelet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-25 | | #4012 |
|
|
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. Törvény módosította - többek között - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. Törvényt, illetve hatályon kívül helyezte a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. Törvényt (Státusz törvény).
Bővebben: "Aktualitások" oldalon. |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-24 | | #4002 |
|
|
Adatlapok megküldése az adatvédelmi biztosnak
Az ajánlószelvények gyűjtésének megkezdését megelőzően a jelölő szervezetnek, illetőleg a független jelöltnek az alábbi címen be kell jelentkeznie az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.
Az adatlapot cégszerűen aláírva, az adatvédelmi biztosnak címezve postai úton (1051. Budapest, Nádor utca 22., vagy 1387. Budapest, Pf.: 40.) kell megküldeni. |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-21 | | #3982 |
|
|
2/1998. (III. 14.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvények kitöltése tárgyában, valamint a 7/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvények kitöltése tárgyában
- 2/1998. (III. 14.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvények kitöltése tárgyában
… az ajánlószelvény érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat az ajánló választópolgár által - indokolt esetben jelenlétében és felkérése alapján - más módon pl. gépírással) is rávezethető az ajánlószelvényre.
A nevének saját kezű aláírására képtelen (pl. testi fogyatékos, vak, illetve gyengénlátó, írástudatlan) választópolgár az ajánlószelvényt a választási iroda vezetője, tagja, valamint bíróság, közjegyző előtt láthatja el kézjegyével. A választópolgár kézjegyét a választási iroda hivatalos személyként eljáró vezetője vagy tagja, valamint a bíróság, illetőleg a közjegyző hitelesíti.
A választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani.
- 7/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás az ajánlószelvények kitöltése tárgyában
A hivatkozott rendelkezések értelmezése során az Országos Választási Bizottság 2/1998. (III. 14.) OVB állásfoglalásában megállapította, hogy "a választópolgárnak az ajánlási szelvény kitöltése során kinyilvánított akaratát a legmesszebbmenőkig tiszteletben kell tartani."
A választópolgár sokszor nincs tisztában a jelölt vagy a jelölő szervezet pontos, nyilvántartásba vett nevével. Mindez az ajánlószelvények minősítése során a gyakorlatban gondot okozhat.
A választópolgár akaratának érvényesítése érdekében ezért azokat az ajánlószelvényeket is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem az anyakönyvben szereplő formában, de egyébként egyértelműen azonosíthatóan (pl. leánykori név, felvett név stb.), illetőleg amelyeken a jelölő szervezet neve a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan (pl. rövid név, betűszavas rövidítés stb.) szerepel.
Közös jelölés estén az ajánlószelvénynek a jelöltet állító valamennyi jelölő szervezet nevét tartalmaznia kell, a fentiekben kifejtett értelmezésnek megfelelő formában. Az ajánlószelvényen a jelölő szervezetek sorrendjének nincs jelentősége.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-17 | | #3942 |
|
|
Megjelent!
MK 133. szám:
- Egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 229/2010. (VIII. 16.) Korm. rendelet
MK 132. szám:
- Egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény
- Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet
MK 131. szám:
- A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény
- A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXVIII. törvény
- Egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIX. törvény
MK 130. szám:
- A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-13 | | #3932 |
|
|
Jó tudni! (Választás)
Értesítők és ajánlószelvények megküldése (Ve.14.§ (1) bek. ): 2010. augusztus 16-tól augusztus 19-ig.
Jelöltet ajánlani (Ve. 46.§ (3) bek.), illetve a jelöltet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál (Ve.52.§ (1) bek.): 2010. szeptember 3-án 16.00 h-ig lehet.
Ugyanakkor tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 28. § (1) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség szerint az adatkezelőknek be kell jelenteni a személyesadat-kezeléseiket az Adatvédelmi Nyilvántartásba, azaz az ajánlószelvények gyűjtésének megkezdését megelőzően a jelölő szervezetnek, illetőleg a független jelöltnek be kell jelentkeznie az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-13 | | #3922 |
|
|
Képviselőjelölt állítása 10 000-nél több lakosú településen
A 10 000-nél több lakosú településeken a képviselő-testület tagjait úgynevezett „vegyes választási rendszerben” választják. A képviselők egy részét egyéni választókerületekben választják, a képviselők másik része kompenzációs listáról szerez mandátumot.
I. Jelöltállítás az egyéni választókerületekben
A település területét annyi egyéni választókerületre osztották, ahány képviselő egyéni választókerületből mandátumhoz juthat, azaz egy választókerületből egy mandátum szerezhető meg. A választáson független jelöltek és – a választási bizottsághoz bejelentett és nyilvántartásba vett – jelölő szervezetek által állított jelöltek indulhatnak.
Egyéni választókerületi képviselőjelölt az lehet, akit a választókerület választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A jelöléshez szükséges ajánlások pontos számáról a polgármesteri hivatalban működő Választási Információs Szolgálatnál érdeklődhet.
Az ajánlószelvények gyűjtésének megkezdését megelőzően a jelölő szervezetnek, illetőleg a független jelöltnek be kell jelentkeznie az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.
Ajánlást kizárólag a választási iroda által a választópolgároknak megküldött hivatalos ajánlószelvényen lehet gyűjteni, azok másolása – még a kitöltést megelőzően is – tilos.
Nem gyűjthető ajánlószelvény:
a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Ugyanakkor nincs jogszabályi rendelkezés az ajánlószelvény-gyűjtést végző aktivista díjazásának kérdésében.
Az ajánlószelvényen – saját adatai mellett – a választópolgár feltünteti az ajánlott jelölt nevét, a jelöltet állító szervezet nevét (akár a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan, pl. rövid név, betűszavas rövidítés is elfogadható), illetőleg független jelölt esetében a „független” megjelölést. Amennyiben két vagy több szervezet közös jelöltet kíván állítani, az ajánlószelvényen valamennyi érintett szervezet nevét fel kell tüntetni.
Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,
b) nem teljes körűen kitöltött ajánlószelvényen adtak le,
c) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.
Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Aki több képviselőjelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Tekintettel arra, hogy az érvénytelen ajánlások miatt mindig kevesebb a figyelembe vehető ajánlások száma, mint amennyi ajánlószelvényt leadnak a jelölt bejelentésekor, érdemes ráhagyással gyűjteni.
Az ajánlószelvényekről, illetőleg az azokon feltüntetett adatokról másolatot készíteni szigorúan tilos. Ha a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt nem adja le az összes, általa gyűjtött ajánlószelvényt, akkor a be nem nyújtott ajánlószelvényeket 2010. szeptember 6-án 16.00 óráig meg kell semmisítenie, erről jegyzőkönyvet kell készítenie, és a jegyzőkönyvet 2010. szeptember 9-én 16.00 óráig át kell adnia a helyi választási bizottságnak.
A jelöltet 2010. szeptember 3-án 16.00 óráig lehet bejelenteni a helyi választási bizottságnál. A bejelentést az E jelű formanyomtatványon kell megtenni, mellékelve az ajánlószelvényeket.
Ha a kisebbséget képviselő jelölt kéri, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, az E nyomtatványhoz csatolni kell az N jelű nyomtatványt is.
A jelöltet a helyi választási bizottság a bejelentését követő 2 napon belül veszi nyilvántartásba.
Ha a választópolgárt több helyen is egyéni választókerületi képviselőjelöltnek ajánlották, legkésőbb 2010. szeptember 7-én 16.00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
Az egyéni választókerületi jelölt egyidejűleg ugyanazon településen egy polgármester-jelölést és egy kompenzációs listás jelölést, valamint ugyanazon megyében egy megyei listás jelölést fogadhat el. A fővárosi kerület egyéni választókerületi jelöltje egyidejűleg ugyanazon kerületben egy polgármester-jelölést és egy kompenzációs listás jelölést, valamint egy fővárosi listás jelölést fogadhat el. A megyei jogú város egyéni választókerületi jelöltje egyidejűleg ugyanazon településen egy polgármester-jelölést és egy kompenzációs listás jelölést fogadhat el.
II. Kompenzációs lista állítása
Kompenzációs listát azok a jelölő szervezetek állíthatnak, amelyek a település egyéni választókerületeinek több mint felében jelöltet állítottak. Közös egyéni jelöltek alapján közös listát lehet állítani.
A kompenzációs listát és az azon szereplő jelölteket 2010. szeptember 6-án 16.00 óráig lehet bejelenteni a helyi választási bizottságnál. A bejelentést az L jelű formanyomtatványon kell megtenni. A bejelentéshez mellékelni kell az egyéni választókerületi jelöltek nyilvántartásba vételéről (vagy bejelentéséről) a választási iroda vagy a választási bizottság által kiállított igazolásokat.
A listán állított minden jelölthöz mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt.
A kompenzációs listán legfeljebb háromszor annyi jelöltet lehet állítani, mint a listáról megszerezhető mandátumok száma. A listán szereplő jelöltek sorrendjét a jelölő szervezet határozza meg. A lista bejelentése után azonban a sorrendet nem lehet módosítani, új jelöltet nem lehet a listára felvenni, a listán szereplő jelöltet a jelölő szervezet nem vetetheti le a listáról, s a jelölő szervezet a listát nem vonhatja vissza. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik (elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről), helyére a listán soron következő jelölt lép.
Közös lista állítása csak a listát állító jelölő szervezetek képviselőinek egybehangzó nyilatkozatával lehetséges. A választási szervek a közös listával kapcsolatos ügyekben egy kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a listaállításkor.
A kompenzációs listát és az azon szereplő jelölteket a helyi választási bizottság a bejelentésüket követő 2 napon belül veszi nyilvántartásba.
Ha a választópolgárt több kompenzációs listán is jelöltnek állították, legkésőbb 2010. szeptember 7-én 16.00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
A kompenzációs listás jelölt egyidejűleg ugyanazon településen egy polgármester-jelölést és egy egyéni választókerületi jelölést, valamint ugyanazon megyében egy megyei listás jelölést fogadhat el. A fővárosi kerület kompenzációs listás jelöltje ugyanazon kerületben egy polgármester-jelölést és egy egyéni választókerületi jelölést, valamint egy fővárosi listás jelöltést fogadhat el. A megyei jogú város kompenzációs listás jelöltje ugyanazon településen egy polgármester-jelölést és egy egyéni választókerületi jelölést fogadhat el.
Forrás: valasztas.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-10 | | #3912 |
|
|
Képviselőjelölt állítása 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen
A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeken a képviselő-testület tagjait úgynevezett „egyéni listás” választáson választják.
A választáson független jelöltek és – a választási bizottsághoz bejelentett és nyilvántartásba vett – jelölő szervezetek által állított jelöltek indulhatnak.
Képviselőjelölt az lehet, akit a település választópolgárainak legalább 1%-a jelöltnek ajánlott. A jelöléshez szükséges ajánlások pontos számáról a polgármesteri hivatalban működő Választási Információs Szolgálatnál érdeklődhet.
Az ajánlószelvények gyűjtésének megkezdését megelőzően a jelölő szervezetnek, illetőleg a független jelöltnek be kell jelentkeznie az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.
Ajánlást kizárólag a választási iroda által a választópolgároknak megküldött hivatalos ajánlószelvényen lehet gyűjteni, azok másolása – még a kitöltést megelőzően is – tilos.
Nem gyűjthető ajánlószelvény:
a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Ugyanakkor nincs jogszabályi rendelkezés az ajánlószelvény-gyűjtést végző aktivista díjazásának kérdésében.
Az ajánlószelvényen – saját adatai mellett – a választópolgár feltünteti az ajánlott jelölt nevét, a jelöltet állító szervezet nevét (akár a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan, pl. rövid név, betűszavas rövidítés is elfogadható), illetőleg független jelölt esetében a „független” megjelölést.
Amennyiben két vagy több szervezet közös jelöltet kíván állítani, az ajánlószelvényen valamennyi érintett szervezet nevét fel kell tüntetni.
Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,
b) nem teljes körűen kitöltött ajánlószelvényen adtak le,
c) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.
Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Aki több képviselőjelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Tekintettel arra, hogy az érvénytelen ajánlások miatt mindig kevesebb a figyelembe vehető ajánlások száma, mint amennyi ajánlószelvényt leadnak a jelölt bejelentésekor, érdemes ráhagyással gyűjteni.
Az ajánlószelvényekről, illetőleg az azokon feltüntetett adatokról másolatot készíteni szigorúan tilos. Ha a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt nem adja le az összes, általa gyűjtött ajánlószelvényt, akkor a be nem nyújtott ajánlószelvényeket 2010. szeptember 6-án 16.00 óráig meg kell semmisítenie, erről jegyzőkönyvet kell készítenie, és a jegyzőkönyvet 2010. szeptember 9-én 16.00 óráig át kell adnia a helyi választási bizottságnak.
A jelöltet 2010. szeptember 3-án 16.00 óráig lehet bejelenteni a helyi választási bizottságnál. A bejelentést az E jelű formanyomtatványon kell megtenni, mellékelve az ajánlószelvényeket.
Ha a kisebbséget képviselő jelölt kéri, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, az E nyomtatványhoz csatolni kell az N jelű nyomtatványt is.
A jelöltet a helyi választási bizottság a bejelentését követő 2 napon belül veszi nyilvántartásba.
Ha a választópolgárt több helyen is „egyéni listás” képviselőjelöltnek ajánlották, legkésőbb 2010. szeptember 7-én 16.00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
Az „egyéni listás” képviselőjelölt egyidejűleg ugyanazon településen egy polgármester-jelölést és ugyanazon megyében egy megyei listás jelölést fogadhat el.
Forrás: valasztas.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-08-10 | | #3902 |
|
|
Polgármesterjelölt állítása
A polgármester-választáson független jelöltek és – a választási bizottsághoz bejelentett és nyilvántartásba vett – jelölő szervezetek által állított jelöltek indulhatnak.
Polgármesterjelölt az lehet, akit
a) a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3%-a,
b) a 10 000 lakost meghaladó, de 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2%-a, de legalább 300 választópolgár,
c) a 100 000-nél több lakosú település esetén a választópolgárok 1%-a, de legalább 2000 választópolgár jelöltnek ajánlott. A jelöléshez szükséges ajánlások pontos számáról a polgármesteri hivatalban működő Választási Információs Szolgálatnál érdeklődhet.
Az ajánlószelvények gyűjtésének megkezdését megelőzően a jelölő szervezetnek, illetőleg a független jelöltnek be kell jelentkeznie az adatvédelmi biztos által vezetett adatvédelmi nyilvántartásba.
Ajánlást kizárólag a választási iroda által a választópolgároknak megküldött hivatalos ajánlószelvényen lehet gyűjteni, azok másolása – még a kitöltést megelőzően is – tilos.
Nem gyűjthető ajánlószelvény:
a) munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben,
b) a Magyar Honvédségnél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben,
c) tömegközlekedési eszközön,
d) állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.
Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Ugyanakkor nincs jogszabályi rendelkezés az ajánlószelvény-gyűjtést végző aktivista díjazásának kérdésében.
Az ajánlószelvényen – saját adatai mellett – a választópolgár feltünteti az ajánlott jelölt nevét, a jelöltet állító szervezet nevét (akár a hivatalos megnevezéstől eltérő formában, de egyébként minden kétséget kizáró módon megállapíthatóan, pl. rövid név, betűszavas rövidítés is elfogadható), illetőleg független jelölt esetében a „független” megjelölést. Amennyiben két vagy több szervezet közös jelöltet kíván állítani, az ajánlószelvényen valamennyi érintett szervezet nevét fel kell tüntetni.
Érvénytelen az az ajánlás, amelyet
a) nem a hivatalos ajánlószelvényen adtak le,
b) nem teljes körűen kitöltött ajánlószelvényen adtak le,
c) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek.
Aki ugyanazt a jelöltet többször ajánlotta, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Aki több polgármesterjelöltet is ajánlott, annak valamennyi ajánlása érvénytelen. Tekintettel arra, hogy az érvénytelen ajánlások miatt mindig kevesebb a figyelembe vehető ajánlások száma, mint amennyi ajánlószelvényt leadnak a jelölt bejelentésekor, érdemes ráhagyással gyűjteni.
Az ajánlószelvényekről, illetőleg az azokon feltüntetett adatokról másolatot készíteni szigorúan tilos. Ha a jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt nem adja le az összes, általa gyűjtött ajánlószelvényt, akkor a be nem nyújtott ajánlószelvényeket 2010. szeptember 6-án 16.00 óráig meg kell semmisítenie, erről jegyzőkönyvet kell készítenie, és a jegyzőkönyvet 2010. szeptember 9-én 16.00 óráig át kell adnia a helyi választási bizottságnak.
A jelöltet 2010. szeptember 3-án 16.00 óráig lehet bejelenteni a helyi választási bizottságnál. A bejelentést az E jelű formanyomtatványon kell megtenni, mellékelve az ajánlószelvényeket.
Ha a kisebbséget képviselő jelölt kéri, hogy nevét a kisebbség nyelvén is feltüntessék a szavazólapon, az E nyomtatványhoz csatolni kell az N jelű nyomtatványt is.
A jelöltet a helyi választási bizottság a bejelentését követő 2 napon belül veszi nyilvántartásba.
Ha a választópolgárt több helyen is polgármesterjelöltnek ajánlották, legkésőbb 2010. szeptember 7-én 16.00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el.
A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település polgármesterjelöltje egyidejűleg ugyanazon településen egy „egyéni listás” és ugyanazon megyében egy megyei listás jelölést fogadhat el.
A 10 000-nél több lakosú település polgármesterjelöltje egyidejűleg ugyanazon településen egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás, valamint ugyanazon megyében egy megyei listás jelölést fogadhat el.
A fővárosi kerület polgármesterjelöltje ugyanazon kerületben egy egyéni választókerületi, egy kompenzációs listás, valamint egy fővárosi listás jelölést fogadhat el.
A megyei jogú város polgármesterjelöltje ugyanazon településen egy egyéni választókerületi és egy kompenzációs listás jelölést fogadhat el.
Forrás: valasztas.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-30 | | #3842 |
|
|
APEH tájékoztatója a helyi iparűzési adónemekre teljesített befizetésekkel kapcsolatban
A helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerültek.
A 2010. június 29-én megjelent tájékoztatóban felhívtuk a Tisztelt Adózók figyelmét arra, hogy a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adószámlára az állami adóhatóság a 2010. június 28-i, mint legkésőbbi terhelési dátummal teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el.
Tekintettel arra, hogy továbbra is érkeznek befizetések az állami adóhatóság helyi iparűzési adó számlájára, ezért ismételten felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a 2010. június 29-e után átutalt, postára adott megbízások alapján beérkező befizetéseket az állami adóhatóság haladéktalanul „visszafordítja”, visszautalja a befizető számára.
Az ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót 2010. június 29-től már az önkormányzathoz kell befizetni. Az esetleges későbbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében kérjük, szíveskedjenek a leírtakat betartani. A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó június 29-től nem fizeti meg adóját vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat) fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat).
A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.
APEH
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-25 | | #3822 |
|
|
Az oktatásért felelős államtitkár reményei szerint jövő ősszel életbe léphet az új közoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó új nemzeti alaptanterv. Hoffmann Rózsa új finanszírozási alapelvet javasol, s bízik abban, hogy a jövő évi büdzsé lehetőséget nyújt a pedagógusok bérének "gesztusértékű" emelésére is.
Az új jogszabály megalkotásának szükségességét azzal indokolta: az 1993-ban született törvényt száznál többször módosították, s az a mostani formájában alkalmatlan arra, hogy egyértelműen szabályozza az oktatási rendszert.
Kiemelte: új alapokra kívánják helyezni a közoktatást. Míg korábban egyfajta közgazdasági, piaci szemléletű irányítás működött, az új kormány emberközpontú szemléletet kíván megvalósítani.
Az államtitkár elmondta: az új nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozása is megkezdődik, mert a közoktatás mostani tartalmi szabályozatlanságát elfogadhatatlannak tartják. Hozzátette, a kompetenciák meghatározása fontos, de az tarthatatlan, hogy a NAT a minimális ismeretanyagot, a közoktatás kötelező tartalmi alapjait ne rögzítse. Hangsúlyozta: iskolatípusonként eltérő, választható kerettanterveket adnak majd ki, és "a rémhírekkel ellentétben" megtartják a közoktatási rendszer azon vívmányát, hogy az iskolák a tudás átadásához az általuk leginkább helyesnek tartott utat választhassák.
Utalt arra, hogy az iskolaszerkezet jelenlegi formája húsz év alatt spontán módon alakult ki. Mint mondta, ez a rugalmas szerkezet - a hat és nyolc évfolyamos iskolákkal - jó, s elvben minden gyereknek lehetőséget teremt arra, hogy megtalálja azt az iskolatípust, ahol eredményesen kibontakoztathatja tehetségét. Hoffmann Rózsa ugyanakkor hiányolja azt a jól körülírt feltételrendszert, amelynek a tehetséggondozó iskoláknak meg kell felelniük. Ezek hiányában olyan szerkezetváltó iskolák jöttek létre, amelyek nem felkutatják és gondozzák a tehetségeket, hanem "éppen csak összevadásszák a jobb tanuló gyerekeket".
Tervei szerint a hat és nyolc évfolyamos intézményekkel együttműködve szakmai minőségi kritériumokat dolgoznak ki, amelyekhez az iskoláknak "fel kell nőniük"". Ha ez meghatározott időn belül nem sikerül, visszaminősülnek négy évfolyamos intézményekké. Az érettségi valamennyi gimnáziumban egységes lesz - tette hozzá, jelezve: a nyolcosztályos gimnáziumban érettségizők a tudást illetően mindenképpen többletet "könyvelhetnek el" de ez nem jelent feltétlenül többletforrást is.
Hoffmann Rózsa kitért arra, hogy a normatíva alapú finanszírozás megszüntetését célul tűzte ki, mert azt a köz- és a felsőoktatásban egyaránt minőségellenes elvnek tartja. A kormányzati ciklus végére szeretnék elérni, hogy a központi költségvetés garantáljon minden pedagógusi és egyéb dolgozói bért, s annak járulékait. Ezen felül az iskola működtetéséhez szükséges költségeket a fenntartóknak kell finanszírozniuk. Intézménytípus, feladat és tanulószám alapján kalkulált pedagóguslétszámot kapna minden akkreditált iskola, s az körülbelül három évig lenne állandó. Így a pedagógusok fizetése biztonságban lenne - hangsúlyozta.
Közölte, hogy a méltatlanul alacsony pedagógusbérek rendezésének forrásait ugyan még nem látja, de azt szeretné, ha a következő költségvetésben már legalább "gesztusértékű javítás", azt követően pedig "látványosabb" emelés valósulna meg. E kívánság teljesülése természetesen annak függvénye, hogy az ország jövedelemtermelő képessége javul-e. A pedagógusokat oly módon kell megfizetni, hogy "tisztes értelmiségi átlagszínvonalon tudjanak megélni fizetésükből" - tette hozzá.
A pedagógusok kötelező óraszámának csökkentéséről szólva az államtitkár azt mondta, hogy ennek szintén komoly költségvetési vonzata van. Tarthatatlan, hogy a pedagógusok heti átlagban 51 órát dolgozzanak azért a "nyomorúságos fizetésért" - utalt egy közelmúltbeli felmérésre, rámutatva arra: most egyelőre annyit tudnak tenni, hogy áttekintik, a pedagógusok egyéb munkaterheit miként lehet csökkenteni, kiderült ugyanis, hogy hetente átlagosan 13 órát fordítanak felesleges adminisztrációra.
Hoffmann Rózsának ezzel együtt az a véleménye, a heti 22 tanóra azért is sok egy pedagógusnak, mert nem áll rendelkezésére olyan oktatási szakasszisztencia, amely a munkáját segítené. Az államtitkár azt ígérte, mindent elkövet azért, hogy az oktatási ráfordítások az elkövetkező években növekedjenek.
A kétszintű érettségiben is lesz változás - jelezte az államtitkár. Az objektivitás megőrzése mellett olcsóbb, egyszerűbb, átláthatóbb érettségit szeretne - utalt az új rendszer kidolgozásakor követendő irányelvre. Ugyanaz a tanulási út vezethetne az alap- és az emelt szintű érettségihez, s mint mondta, el tud képzelni olyan megoldást, hogy a vizsgán egy feladatsoron belül legyenek közép- és emelt szintű feladatok, s ott helyben dönthetne a diák arról, melyiket választja. A felsőoktatásba való belépés feltétele azonban az emelt szintű vizsga lesz - szögezte le.
Tájékoztatása szerint a felsőoktatásban zajlik a magántőke bevonásával kötött szerződések felülvizsgálata, s ha törvénybe vagy jó erkölcsbe ütközőnek találják az adott megállapodást, megteszik a szükséges jogi lépéseket.
A felsőoktatási integráció elmúlt tízéves tapasztalatait is áttekintik, ahol nem működőképes a rendszer, ott újabb integrációs folyamatok indulhatnak el. Az intézmények abszolút száma csökkenhet, fel kell mérni szükség van-e ekkora intézményi kapacitásra a hallgatói létszám tükrében - tette hozzá az államtitkár.
Hoffmann Rózsa szólt arról is, hogy a hallgatói keretszámok kis mértékű csökkentése várható majd, s a kereten belül az ország gazdasági fejlődését szem előtt tartva egyértelműen növelnék a műszaki és természettudományos szakokon tanuló hallgatók számát.
Forrás: hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-24 | | #3812 |
|
|
Új jogszabályok:
- Aktív szereplővé válik az állam a magyar földpiacon
- Augusztustól jelentősen módosul a közbeszerzési törvény
- Bankadó van, lex Járai nincs
- Megválasztották az Országos Választási Bizottság tagjait
- Elfogadták a médiacsomagot! - Létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
- Adó- és járulékmentes háztartási munka
- Jövedéki adó változtatás a pálinkánál
- Kétmilliós bérplafon a közszférában
- Megszűnik a deviza alapú jelzáloghitelezés
- Gazdasági és pénzügyi törvénycsomag: államháztartási tv. változások
- Gazdasági és pénzügyi törvénycsomag: 98%-os különadó a közszférában
- Gazdasági és pénzügyi törvénycsomag: ajándékozás és örökösödés változásai
- Gazdasági és pénzügyi törvénycsomag: csökkentett társasági adó
- Elzárással is büntethetők a kisebb értékű lopások, csalások, rongálások
- Jövő év április 15-ig tart a kilakoltatási moratórium
- Módosulnak a volt államfőket megillető juttatások
- Három évig nem választhatók a fegyveres erők volt tagjai
Részletek:www.hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-22 | | #3792 |
|
|
Megjelent (MK 121. szám):
Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXVII. törvény
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyûlési képviselõk választásán történõ végrehajtásáról szóló 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet módosításáról szóló 6/2010. (VII. 21.) KIM rendelet
A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselõk választása költségeinek normatíváiról, tételeirõl, elszámolási és belsõ ellenõrzési rendjérõl szóló 7/2010. (VII. 21.) KIM rendelet |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-20 | | #3712 |
|
|
Megjelent (MK 120. szám):
A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek 2010. október 3. napjára kitûzött választása, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselõk választása eljárási határidõinek és határnapjainak megállapításáról szóló 4/2010. (VII. 16.) KIM rendelet.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselõk választásán történõ végrehajtásáról szóló 5/2010. (VII. 16.) KIM rendelet. |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-15 | | #3702 |
|
|
A Köztársasági Elnöki Hivatal tájékoztatása szerint Sólyom László államfő csütörtökön hozott határozatában a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választásának időpontját 2010. október 3-ra, vasárnapra tűzte ki.
Az Országgyűlés által 2010. június 8-án elfogadott, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek megválasztásáról szóló törvény értelmében ősztől a jelenleginél kisebb létszámúak lesznek az önkormányzati képviselő-testületek.
Az őszi önkormányzati választás napján az eddigieknél kettővel több, összesen 3176 településen lesz voksolás, ugyanis a választással két új település "születik". A Zala megyei Tekenye és a Győr-Moson-Sopron megyei Mosonudvar községgé nyilvánításáról szóló köztársasági elnöki határozatok a kihirdetésüket követő (általános) önkormányzati választás napján lépnek hatályba.
Az önkormányzati választáson szavazati joga van minden, Magyarországon lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar és uniós állampolgárnak. A települési önkormányzati választáson szavazhatnak a menekült, bevándorolt, letelepedett státusúak is, ha a településen lakóhelyet létesítettek.
Az önkormányzati választás egyfordulós, amely az ország település szerkezetéhez igazodva településtípusonként más-más elemekből áll össze. A parlament nemrég arról döntött, hogy a települési képviselő-testületek, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlések tagjainak számát a települések lakosságszáma alapján kell meghatározni, így sok testületbe nem annyi képviselőt választanak majd, mint négy évvel ezelőtt.
A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településen a helyi önkormányzati képviselőket a település választópolgárai egyéni listás (korábban kislistásnak nevezett) választási rendszerben választják meg, ahol a település egy választókerületet alkot. A 10 000-nél több lakosú településen és a fővárosi kerületben a képviselők vegyes választási rendszerben - egyéni választókerületben és kompenzációs listán - jutnak mandátumhoz.
A választópolgárok Budapest főváros közgyűlésének tagjait fővárosi listán választják meg, ebben az esetben a főváros egy választókerületet alkot. A megyei önkormányzati képviselőket pedig megyei listán választják a választópolgárok, a választás tekintetében minden megye egy választókerületet alkot, amelynek nem része a megyei jogú város, valamint a főváros.
A polgármestert és a főpolgármestert a települések választópolgárai közvetlenül választják, polgármester, főpolgármester az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazás napjának kezdetéig tart, vagyis - a korábbi választásoktól eltérően, a jogszabály megváltozása miatt - kampányt folytatni csak a szavazás napján 0 órától 19 óráig tilos.
Forrás: hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-14 | | #3692 |
|
|
Még a héten kiírhatja Sólyom László köztársasági elnök az őszi önkormányzati választás időpontját - értesült az MTI szerdán.
A választási eljárásról szóló törvény megszabja, hogy a választást legkésőbb 60 nappal a szavazás napja előtt kell kitűznie az államfőnek úgy, hogy a voksolás napja ne essen nemzeti ünnepre vagy munkaszüneti napra, illetve az azokat megelőző vagy követő napra.
A választásokat hagyományosan vasárnap tartják Magyarországon, így várhatóan a 2010-es önkormányzati választást is vasárnapra tűzi ki az államfő.
Ennek fényében Sólyom László, aki augusztus 5-ig tölti be hivatalát, három októberi hétvége közül "választhat": október 3-a, 10-e vagy 17-e közül. A következő két hétvége azért nem felel meg a kitűzés feltételeinek, mert október 24-e a 23-ai nemzeti ünnep utáni nap, 31-e pedig a mindenszentek napját előzi meg, amely szintén munkaszüneti nap.
Forrás: hirado.hu/mti
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-14 | | #3682 |
|
|
A regionális államigazgatási hivatalok helyett – a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként – szeptember elsejétől ismét felállnak a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok. A területi államigazgatási szervek többsége valószínűleg elveszíti függetlenségét.
Megyei kormányhivatalok jönnek létre, amelyek élén az állam megyei vezetője áll, aki – a rendőrség és az APEH kivételével – maga alá gyűjti, átszervezi, ésszerűsíti a hivatalokat – közölte Orbán Viktor még kijelölt miniszterelnökként. Szerinte a nyár végére a középszintű közigazgatást teljesen átalakítják, mert ,,lehetetlen, hogy negyven körüli hatóságnál kelljen az embernek az ügyeit intéznie középszinten”. Hogy az emberek valóban jól járnak-e, azt egyelőre nem tudni, de a struktúra átalakításához szükséges jogszabályi hátteret a kabinet egy múlt pénteken kihirdetett kormányhatározattal már megteremtette.
A „szuperhivatal” szeptembertől – a kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveként – a fővárosi, illetve megyei közigazgatási hivatal. A rendelet szerint a hivatal – amely a regionális államigazgatási hivatalok jogutódja is lesz – kormányrendelet alapján további szakigazgatási szervekkel egészülhet ki. A jogszabály ezek tételes felsorolásával egyelőre adós marad, de a kormányfő korábbi kijelentése alapján valószínű, hogy például az ÁNTSZ, a Magyar Államkincstár, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, a környezetvédelmi, illetve a munkaügyi felügyelőség vagy a Nemzeti Közlekedési Hatóság ma még önállóan működő regionális vagy megyei szervei a közigazgatási hivatal részévé válnak.
Ezzel tulajdonképpen az 1990 előtti állapotot hozzák vissza, amikor az ilyen hatóságok a megyei tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveként működtek. Közigazgatási szakértők szerint ez nem feltétlenül visszalépés, mert az átalakítás után a rendszer a jelenleginél hatékonyabban és olcsóbban működtethető. Hasonló szándék egyébként már korábban is megfogalmazódott, ám a próbálkozás az ágazati minisztériumok ellenállásán megbukott.
Ami bizonyos: szeptember 1-jétől ismét fővárosi, illetve megyei hatáskörrel működnek a közigazgatási hivatalok.
Az önkormányzati törvény csendben elfogadott módosítása szerint más tekintetben is visszaáll a régi rend. A helyhatóságok törvényességi ellenőrzése bő másfél éve szünetel, a települések ősztől azonban ismét számíthatnak arra, hogy a jogellenes határozatokat és helyi rendeleteket a közigazgatási hivatal bíróság elé viszi, illetve az Alkotmánybíróság előtt támadja meg.
Az átszervezés miatt megszűnik a regionális hivatalok és a megyei kirendeltségek vezetőinek státusa, akik helyett a kormányfő valószínűleg új embereket nevez ki. A képesítési követelmény eddig a jogi végzettség és a szakvizsga volt, mostantól viszont bármilyen diploma és öt év – akárhol szerzett – vezetői gyakorlat elég. A hivatalvezetői poszt nem titkoltan politikai beosztássá válik, mert a kinevezés a mindenkori kormány megbízatásának idejére szól. A szakmát így a főtitkárnak nevezett helyettes képviseli, akinek felsőfokú közigazgatási végzettséggel, illetve államigazgatási tapasztalattal kell rendelkeznie. Egyébként a többi, a közigazgatási hivatalhoz kerülő területi kormányhivatalnál is fejcserékre lehet számítani.
A közigazgatási hivatalba integrálódó szakigazgatási szervek megőrzik viszonylagos önállóságukat, hiszen a szakmai munkát továbbra is az ágazati miniszter irányítja. A vezetők kinevezése viszont már a közigazgatási és igazságügyi miniszter hatásköre, bár ehhez a szakminiszterek egyetértése is szükséges.
„A közigazgatási hivatal a jogszabályoknak és a kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában” – áll a rendeletben. Ennek megfelelően a közigazgatási hivatal széles jogosítványokat kap: a tőle független területi kormányszerveknél – a rendvédelmen kívül várhatóan nem sok ilyen marad – ellenőrzéseket folytathat, de még a vezető menesztését is javasolhatja. A hivatal emellett bekérheti az államigazgatási jogkörben hozott valamennyi döntést, és törvénysértést észlelve akár a közigazgatási miniszter beavatkozását is kezdeményezheti.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-11 | | #3672 |
|
|
Tájékoztatjuk a T. Kör/Jegyző Asszonyokat/Urakat, hogy az Áht. 50/A.§ (4) bekezdés alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását megelőző 30 nappal a polgármester, a főpolgármester és a megyei közgyűlés elnöke részletes jelentést tesz közzé a helyi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a képviselő-testület megalakulását követően keletkezett, a későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről. |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-11 | | #3662 |
|
|
Jogalkotási nagyüzem. Döntenek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról.
A kilakoltatással kapcsolatos törvénymódosítás általános vitáját folytatja le az Országgyűlés hétfőn, jövő heti kétnapos ülésének első napján. A Ház dönthet az idei költségvetés módosításáról is, amely csökkenti a pártok állami támogatását.
Hétfőn az interpellációk, azonnalik kérdések és kérdések után dönthetnek a 2010-es költségvetés módosításáról, amely 15 százalékkal csökkenti a pártok támogatását. Rendelkezik arról is, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság, a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Szabadalmi Hivatal és Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mekkora összeget köteles befizetni a büdzsébe.
Ezek a rendelkezések összefüggnek az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akciótervvel.
Döntenek az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról. A hatályos törvény szerint 2010. július 1-től az önkormányzat hazai, vagy uniós pályázaton érvényesen csak akkor pályázhat, ha rendelkezik esélyegyenlőségi programmal. Ezt a határidőt most kitolnák 2011. december 31-re.
Módosul az esélyegyenlőségi szakértők bevonására vonatkozó kötelezettség határideje is 2010. július 1-ről 2010. október 1-re.
Az eredetileg benyújtott törvényszöveg jelentősen módosult, ugyanis ellenzéki kezdeményezésre továbbra is megmarad a megyei önkormányzatok esélyegyenlőségi program készítésére vonatkozó kötelezettsége.
Döntés várható az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatról. A 15 tagból álló, kormánypárti többségű testület azt javasolhatja az Alkotmánybíróság tagjának, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta.
Több törvényhez benyújtott módosító indítványokról is döntenek, például a banki különadót szabályozó, egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvényjavaslat, a patikaalapítási moratóriumot megszabó egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat esetében.
Lefolytatják a kilakoltatási moratórium meghosszabbításával összefüggő, a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításának általános vitáját. A kilakoltatási moratórium 2011. március elsejéig hosszabbodna meg, és nemcsak december elsejétől, hanem már a kilakoltatást elrendelő bírósági végzés kézhezvételét követő naptól legkorábban így a törvény hatálybalépését követő naptól el kellene halasztani a lakáskiürítést a következő év március elsejéig.
Általános vita lesz a közcélú adományok áfamentességével összefüggő, az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról.
Lefolytatják a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló törvénymódosítás általános vitáját. A javaslat lehetővé tenné, hogy a katasztrófavédelmi feladatok ellátására kirendelhetők legyenek a honvédség tényleges állományába tartozó, honvédtiszti alapképzésben részt vevő ösztöndíjas hallgatók és a katonai szakképzésben részt vevő tényleges állományú hallgatók.
Általános vita lesz a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról is, miszerint hetente legalább öt testnevelés órát kellene tartani az általános iskola mind a nyolc évfolyamán a 2014-2015-ös tanévtől. Az előterjesztés szerint megszűnne a Nemzeti Sporttanács és visszaállítanák a kis értékű kupák, érmek közelmúltban megszüntetett adómentességét.
Kedden lefolytatják az iskolai nemzeti összetartozás napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját. Ebben az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy készítse elő iskolai emléknap bevezetését a 2010/2011-es tanévtől a trianoni döntéssel kapcsolatban.
Emellett azt is kérik a kormánytól, tegyen javaslatot a szomszédos országokba irányuló iskolai tanulmányi kirándulásokról szóló program kiterjesztésére 2013-ig pályázati formában.
Vita lesz arról az alkotmánymódosításról, miszerint még polgármesterek vagy képviselőjelöltek sem lehetnének a honvédség, a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai a szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő öt évig.
Kedden határozathozatalok is lesznek, több törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról is döntenek, majd le is folytatják ezeket a részletes vitákat.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-07 | | #3642 |
|
|
Kevesebb közteher sújtja az idénymunkát
Több százezer embert érint itthon az alkalmi munkavállalás, a most megszavazott törvény szerint a mezőgazdasági idénymunkások után 500 Ft/fő/nap adót kell fizetniük a munkáltatóknak. Az alkalmi munkások után 1000/Ft/nap/ fő lesz a járulék összege. Egy naptári évben 120 napnál nem lehet több az idény- és alkalmi munka időtartama együttesen, ha valakit egy helyen többször is alkalmaznak így.
Az alkalmi munkások létszámát az adott helyen főállásban foglalkoztatottak számához kötik. Ott, ahol főállásban legfeljebb öten vannak, 2 alkalmi munkás lehet, 6 és 20 fő között 4, 20 fő felett pedig legfeljebb 20 százalékos lehet az alkalmi dolgozók aránya.
Az egyszerűsített foglalkoztatást az Ügyfélkapun, SMS-ben, egy kód segítségével vagy telefonos ügyfélszolgálaton jelenthetik be a munkáltatók, ha előtte ők és a munkások is regisztráltatják magukat az Ügyfélkapun. Ezzel együtt megszűnik a kötelező alkalmi munkavállalói szerződés, de aki szeretné, maradhat ennél a megoldásnál.
Forrás: VM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-07 | | #3632 |
|
|
A kormány föld- és birtokpolitikája (Közlemény)
A kormány beterjesztette a Termőföldről szóló törvény módosítását és a Nemzeti Földalapkezelő létrehozásáról szóló törvényt azért, hogy a föld- és birtokpolitikai céljait megvalósítsa.
•A földtörvény módosítással megakadályozzuk a földspekulációt és a zsebszerződésekkel való visszaéléseket. A Nemzeti Földalap létrehozásával megteremtjük a közcélú földkészlet-gazdálkodás feltételeit, földhöz juttatjuk a fiatal gazdákat.
•Birtokpolitikánk célja, hogy elősegítsük a működőképes családi gazdaságok kialakítását, támogassuk a szakirányú végzettséggel rendelkező agrárvállalkozók, a fiatal, gazdálkodni akaró és gyermekeket vállaló családok földhöz jutását, és befolyásoljuk a földárak és a haszonbérleti díjak alakulását.
•A Nemzeti Földalap visszakerül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ZRt.-től a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, azért hogy a népesedési, demográfiai földprogramot végrehajtsuk.
•A Nemzeti Földalapba tartozó földeket négy módon lehet hasznosítani: nyilvános pályázaton történő eladással, haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással, továbbá földcserével.
•A földtulajdonosok elsőként az NFA-nak kell felajánlaniuk az eladásra szánt földjüket, amelyért a helyben kialakult piaci árat fizeti az alapkezelő.
•A megkötött szerződés tartalmából nyilvános lesz a szerződő neve, a föld fekvése és helyrajzi száma, az ellenszolgáltatás összege és a fizetési határidő, valamint haszonbérletnél és vagyonkezelésnél a szerződés időtartama is. A nettó 5 millió forintnál magasabb ellenértékű szerződéseket az NFA a honlapján teszi közzé.
•A földek hasznosításának fő szabálya, a nyilvános pályáztatás.
•Az NFA jogutóda a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek, ezért a korábbi szerződéseknél nem kell szerződést módosítani.
•A Nemzeti Földalap kezeli az állam tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági földterületeket. Az állam tulajdonosi jogait az agrárpolitikáért felelős miniszter – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) útján – gyakorolja az alap felett.
•A miniszter évente beszámol az Országgyűlésnek a földbirtok-politikai irányelvek érvényesüléséről.
•A Nemzeti Földalapban lévő nagy értékű (100 millió Ft. vagy 100 hektár feletti) földterületek hasznosításáról a Birtokpolitikai Tanács dönt.
•A Nemzeti Földalapba tartozó földek hasznosításából származó bevételeket, földvásárlásra valamit a földbirtok politikai irányelvek megvalósításra kell fordítani.
•A Termőföldről szóló törvény módosításának a célja, hogy megakadályozzuk a földspekulációt és a zsebszerződések realizálását.
•Az új törvényben változik az elővásárlási jog sorrendje. Első helyen a magyar állam jogosult élni elővásárlási jogával, hogy a birtokpolitikai irányelveknek megfelelően „piaci szereplőként” tudjon fellépni.
•A földpiac aktív szereplőjévé előlépő állam elővásárlási jogának biztosításával létrejön a föld köztulajdona, amelyből tartós, örökölhető földbérleti jogot ad elsősorban a gazdálkodó családoknak valamint a fiatal pároknak, ha vállalják, hogy letelepednek, gazdálkodnak, és 2-3 gyermeket felnevelnek.
•A tervezet újraszabályozza a „ helyben lakó” definícióját. Helyben lakónak az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkező őstermelő vagy egyéni mezőgazdasági vállalkozó magánszemély minősül, akinek a bejelentett lakóhelye legalább három éve azon a településen, illetve 15 km-en belüli szomszédtelepülésen van, amelynek közigazgatási területén a termőföld vagy tanya fekszik.
•A törvénytervezetet egyeztettük a MOSZ-szal, a MAGOSZ-szal, a Magyar Agrárkamarával és az AGRYA-val.
•A családon belüli gazdaságátadás megkönnyítése érdekében kezdeményezzük az illetéktörvény módosítását: illeték és adómentes lesz a családon belüli gazdaságátadás. Ezzel is segítjük az egymást követő nemzedékek kapcsolatának erősödését, a családon belüli gazdálkodás folytonosságát, stabilitását.
•Erősítjük a „jó gazda gondossága” tulajdonosi szemlélet elterjedését.
•Elkészítjük az országleltárt, az állam tulajdonában lévő teljes ingatlanvagyont – benne a földvagyont – feltérképezzük (vagyonleltár tv. megalkotása).
•Átvilágítjuk a Natura 2000 programot (A kialakult, nem egyértelmű helyzet áttekintése, az anomáliák kiküszöbölése, egy EU-konform rendszer kialakítása).
A nemzeti együttműködés kormánya arra vállalt kötelezettséget, hogy segíti - az elsősorban az elmúlt 8 év elhibázott gazdaságpolitikája miatt - mély válságba került vidék felemelkedését. A két törvénytervezet elősegíti az európai és a hazai történelmi hagyományoknak megfelelő családi gazdálkodások megerősödését, a vidék talpra állítását.
Forrás: VM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-05 | | #3622 |
|
|
Közbiztonság javítását célzó törvénycsomagot nyújtott be a kormány
A kis értékű lopások, magánlaksértések, a feloszlatott társadalmi szervezetek tevékenységében való részvétel és a terrorfenyegetettség elleni hatékonyabb fellépés egyaránt szerepel abban a közbiztonság javítását célzó törvényjavaslatban, amelyet péntek délután nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek.
A parlament honlapján olvasható javaslat indokolása szerint a szabálysértési törvény módosítását szükségessé teszi egyes cselekmények társadalomra veszélyességének növekedése, a kistelepülésen élőket sújtó tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenül maradása.
A módosítás többek között 30-ról 50 ezer forintra növeli az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak - eddig tiltott - elzárását is szabálysértés miatt. Ez utóbbi indoka többek között az, hogy miután a fiatalkorúak többnyire nem rendelkeznek önálló jövedelemmel, vagyonnal, így esetükben pénzbírság eleve nem jöhet szóba, és ezért az általuk elkövetett szabálysértéseknél alig van szankcionálási lehetőség. A javaslat tágítja a szabálysértéssel kapcsolatos őrizetbe vétel lehetőségét, illetve a tettenérés fogalmát.
"A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén — ha tettenérésre kerül sor — az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja" - áll az előterjesztésben.
A szabálysértések felderítését a tapasztalattal nem rendelkező jegyző helyett a büntetőeljárások során már ez irányú ismereteket szerzett rendőrség hatáskörébe utalja a javaslat, amely bővíti a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának lehetőségét.
Az indoklás szerint "a közvéleményt irritálja, hogy noha a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel sok helyen a nyilvánosság előtt történik, mégsem kerül sor rövid időn belül a tényállás felderítésére és hatékony szankcionálására".
Alternatív büntetésként a javaslat lehetővé teszi elzárás kiszabását a magánlaksértés, a valótlan bejelentés és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértésénél, valamint a tulajdon elleni szabálysértéseknél. Ennek nem csak az lehet a következménye, hogy fokozódik az e szabálysértések elkövetését visszatartó erő, ennél lényegesebb, hogy növekedhet a felderítés eredményessége, hiszen az elzárással is sújtható szabálysértések esetén eltérő a szabályozás, például gyorsított eljárás van érvényben - olvasható az indoklásban.
A törvénycsomag, illetve egy szintén pénteken beterjesztett alkotmánymódosítás megteremtené annak lehetőségét, hogy helyi bírósági hatáskörben egyesbíróként járhassanak el a bírósági titkárok.
A javaslat szerint a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk komplexebb adatok alapján történő elemzését, értékelését, valamint a szükséges döntési szintek csökkentését, és ezáltal a döntések gyorsítását eredményezi, hogy ezeket a feladatokat az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter irányításával végzik majd.
(Forrás: MTI/BM)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-07-01 | | #3612 |
|
|
Valamennyi közszolgálatban dolgozó végkielégítését, illetve a felmondási időre és a szabadságmegváltásra vonatkozó kifizetéseket is érinti a kormány azon intézkedése, miszerint 98 százalékos, rendkívüli személyi jövedelemadót vetnek ki - olvasható a Népszabadságban. Az intézkedés miatt az MKKSZ az Alkotmánybíróságra megy.
A kormány határozott arról, hogy a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a hatvan napon túli végkielégítésekre - nyilatkozta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
A rendkívüli adó a közszolgálatban dolgozó valamennyi munkavállalót érinti, ráadásul nemcsak a végkielégítésekre, hanem a felmondási időre kifizetett összegekre és a szabadságmegváltásra is vonatkozik - nyilatkozta Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára a Népszabadságnak.
Az intézkedés összességében 683 ezer embert hozhat a korábbinál sokkal kedvezőtlenebb helyzetbe - tette hozzá. Ugyanakkor a szakszervezetek változatlanul tartanak attól, hogy a végkielégítések összegének lefaragásával a kormány tömeges személycseréket készít elő.
Fehér úgy látja: a kormánytisztviselők körében az indokolás nélküli elbocsátást már lehetővé tették, míg ez a mostani lépés azt is szolgálhatja, hogy a közszférában foglalkoztatottakat olcsóbban lehessen kirúgni.
A lépés ugyanakkor könnyen visszaüthet, mert az érdekképviselet információja szerint a közszolgálatban akár a százezret is elérheti azok száma, akik állami garanciavállalás mellett vettek fel devizaalapú lakáshitelt.
Ha az elbocsátások őket is tömegesen érintik, a bedőlt hitelekért a költségvetésnek kell majd jótállnia. A kormányintézkedés miatt egyébként az érdekképviselet az Alkotmánybírósághoz fordul.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-06-28 | | #3572 |
|
|
Dr. Sólyom László köztársasági elnök és dr. Gémesi György köszöntőjével megkezdődött Gödöllőn a VIII. Magyar Polgármesterek Világtalálkozója.
A Premontrei Szent Norbert Gimnázium aulájában rendezett eseményre a Kárpát-medence minden tájáról érkeztek polgármesterek, önkormányzati szakemberek.
A plenáris ülésen beszédet mondott dr. Ullmann Péter premontrei perjel, dr. Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, dr. Tállai András államtitkár, dr. Sepsey Tamás, az Állami Számvevőszék főigazgató-helyettese, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, dr. Nagy Zoltán, a GVH elnöke.
Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára – aki kinevezéséig Mezőkövesd polgármestere volt – az önkormányzati rendszer átalakításának programját ismertette a hallgatósággal. Mint elmondta, élete eddigi legnehezebb döntése volt az új feladat elvállalása. Döntését nagymértékben befolyásolta, hogy – polgármesteri tapasztalatai felhasználásával – ebben a beosztásban többet tehet a magyar önkormányzati rendszer reformjáért.
A korábban az Önkormányzati Minisztériumhoz tartozó önkormányzati és közigazgatási feladatok az Orbán-kormányban különváltak: önkormányzatiak a Belügyminisztériumhoz kerültek, ahol önálló államtitkárság alá tartoznak. A mai kormányzati erő kétharmados többsége lehetővé teszi az önkormányzati rendszer régóta szükségszerű átalakítását. Ennek része a lesz a közigazgatási szervek túlságosan magas számának csökkentése. Ma ugyanis harminchárom ilyen szerv működik hazánkban, míg Franciaországban mindössze huszonnégy, Portugáliában pedig húsz.
A közigazgatási hivatalok első lépésben megyei szinten szerveződnek újra, erős feladat- és hatáskörrel, erős kormányhivatalokká alakulva át. Ez hasznos lesz a lakosság, az önkormányzatok és az állam számára: az ügyfelek egy helyen intézhetnek el mindent, időt, energiát és pénzt takarítva meg, az önkormányzatok válláról több feladat lekerül, s a jelenlegi az átfedések is megszűnnek.
Az önkormányzati rendszerben tapasztalható anomáliákat is fel kell számolni, aminek első lépése a helyzetelemzés. Nem volt hatékony például az „Út a munkához” program, ami a sok pozitívuma mellett túlságosan nagy feladatot adott az önkormányzatoknak. Elmaradt a közszolgáltatások reformja, s a túlburjánzott a bürokráciát is drasztikusan csökkenteni kell. Meg kell teremteni az erős önkormányzati középszintet, újra kell szabályozni a főváros és a kerületek viszonyát, különös tekintettel a forrásmegosztás kérdésére. Tisztázni kell a polgármesterek jogállását, az alpolgármesterek választásának kérdését, illetve a polgármester és a jegyző viszonyát.
Tállai András kiemelt feladatnak nevezte a gazdálkodási anomáliák felszámolásának szükségességét is. Az állami támogatás folyamatos szűkülése miatt ugyanis drasztikusan megnőtt az önkormányzatok eladósodottsága, ami a jövőben nem folytatható tovább. Az októberi önkormányzati választás után 30-40 százalékkal csökken az önkormányzati képviselők száma, 72 nap helyett 60 napra rövidül a kampányidőszak, a polgármester pedig a képviselő-testületen kívülről is választhat magának alpolgármestert.
A helyi iparűzési adó beszedése visszaszállhat az önkormányzatok hatáskörébe.
Természetesen amennyiben egy település nem akar foglalkozni ezzel, nincs rá kellő apparátusa, úgy kérheti, hogy továbbra is az APEH végezze el helyette. Az egészségügy és az oktatás tekintetében is át kell vizsgálni az önkormányzatok szerepét, s bizonyos feladatok tekintetében az államnak át kell vállalnia a felelősséget. Meg kell határozni a közszolgáltatási minimumot is, hiszen ez alkotmányos kötelessége az államnak.
„Összességében az erős állam megteremtése a cél, hiszen az erős állam, erős országot és erős településeket jelent.” – összegezte előadását Tállai András. „Végre érdemi változásoknak kell bekövetkeznie.”
A Magyar Polgármesterek VIII. Világtalálkozójának első napján átadták a polgármesteri Ezüstlánc-díjakat. Ebben az esztendőben dr. Baranyi István, Pusztaföldvár, valamint Bukovszky János, a szlovákiai Deáki polgármestere vette át a kitüntetéseket.
(Forrás: www.godollo.hu)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-06-28 | | #3562 |
|
|
Hamarosan felülvizsgálhatja az Országgyűlés a szabálysértési törvényt, amelyet úgy módosítanának, hogy elzárással is büntethető legyen akár egy kis értékű lopás is - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Az államtitkár szerint a Fidesz "komplex" közbiztonsági csomagja többek között azt is tartalmazza, hogy ne csak pénzbírsággal lehessen sújtani a szabálysértéseket. Mint elmondta: Pintér Sándor belügyminiszternek az az álláspontja, hogy sokkal nagyobb visszatartó erőt jelentene az elzárás - még akkor is, ha az csak rövidebb idejű, néhány hetes lenne.
Répássy Róbert a belügyminiszterre hivatkozva azt mondta, hogy elsősorban vidéken keserítik meg az emberek mindennapjait a kis értékű lopások, terménylopások, ahol a pénzbírságnak semmilyen visszatartó ereje nincsen, "ezért mondja a belügyminiszter - joggal -, hogy célszerűbb lenne, ha gyakrabban alkalmaznák az elzárás büntetését".
Pintér Sándor egy, a Népszabadságnak adott interjújában azt mondta, hogy az úgynevezett kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben tervezik bevezetni az elzárást "mint régi-új büntetési formát".
Mint mondta, terveik szerint a bíró legfeljebb 90 napos elzárással büntethetné az efféle cselekményeket. "Tarthatatlan és enyhén szólva nevetséges is pénzbüntetésre ítélni valakit, akiről egyébként tudható, hogy segélyből és kisebb lopásokból él. Ő nem fogja befizetni a bírságot, vagy ha mégis, elmegy lopni, csak azért, hogy befizethesse" - tette hozzá a Népszabadságnak adott korábbi interjújában a miniszter.
(Forrás: MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-06-21 | | #3552 |
|
|
A Fidesz a köztársasági elnök aggályai ellenére továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy indoklás nélkül bárkit el lehessen küldeni a közigazgatásból.
Sólyom László köztársasági elnök azért küldte vissza megfontolásra a törvényt az országgyűlésnek, mert nem értett egyet azzal, hogy a munkáltatók a kormánytisztviselőket indokolás nélkül 2 hónapos felmondással, menthetnék fel a jövőben és aggályosnak tartotta, hogy eltérően szabályozták a köztisztviselői kar tagjainak jogállását.
A törvényjavaslatot jegyző Rétvári Bence az ATV híradójának megerősítette, hogy a törvényjavaslatot részben módosították, az indokolás nélküli felmondás azonban továbbra is szerepel a javaslatban.
„Magyarország aláírt nemzetközi szerződéseket, de azt a részt, ami az indokolást illeti, nem írta alá és nem épült bele a magyar jogba. A köztársasági elnök úr is egy közvetett indokolásról beszél, ellenkező esetben ezt most is így kellene tenni” – mondta Rétvári Bence, államtitkár.
A szakszervezetek már korábban jelezték, hogy a jogszabály miatt az alkotmánybírósághoz fordulnak.
Forrás: ATV/Világgazdaság |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-06-21 | | #3522 |
|
|
Az Országos Választási Bizottság közleménye
Az Országos Választási Bizottság a 2010. évi települési kisebbségi önkormányzati választásra tekintettel felhívja a választópolgárok figyelmét, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya, ha a választópolgár nem a választási iroda által 2010. május 31-ig megküldött, hanem internetről letöltött, fénymásolt, vagy egyéb módon sokszorosított kérelem-nyomtatványt tölt ki, és juttat el a helyi választási iroda vezetőjéhez.
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény egyértelműen rendelkezik arról, hogy a kisebbségi választói jegyzékbe vétel a választópolgár által a helyi választási irodához eljuttatott kérelem-nyomtatványon kérhető. Az Országos Választási Bizottság felhívja a kisebbségi szervezetek és kisebbségi önkormányzatok figyelmét, hogy súlyosan jogellenes a szervezetek azon magatartása, ha kisebbségi jegyzékbe való felvétel iránti kérelem-nyomtatványt gyűjtenek, illetve a nyomtatvány hozzájuk történő megküldésére hívják fel a választópolgárokat.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási
Bizottság Elnöke
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-06-10 | | #3492 |
|
|
Tájékoztató a jegyzők, a főjegyzők, az intézményfenntartók részére a 2010. júniusi árvízi katasztrófahelyzettel érintett településeken működő nevelési-oktatási intézményekben elrendelhető rendkívüli tanítási szünettel, illetve a tanév szorgalmi időszakának lezárásával kapcsolatban. Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-06-08 | | #3482 |
|
|
Rendkívüli tanévzárás az árvízzel sújtott településeken
Hoffmann Rózsa, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára azzal a kéréssel fordul az árvízzel sújtott borsodi települések jegyzőihez, hogy rendkívüli szünet elrendelésével, zárják le az idei tanévet azokban az oktatási intézményekben, ahol a tanítás ellehetetlenült, valamint ott, ahol az iskolába járó diákok meghatározó többsége a súlyosan veszélyeztetett településeken él, s az elmúlt napokban családjaikkal otthonaikból kitelepítések elszenvedőivé váltak.
Az intézkedés indoklásaként hangsúlyozta: ebben a megrendítő helyzetben, ilyen zaklatott lelkiállapotban érdemi munka sem a tantestület, sem a diákok részéről nem várható el.
Az államtitkár tájékoztatása szerint természeti katasztrófa esetén a jogszabályok lehetővé teszik, hogy az idő előtti tanévzárás ellenére a tanulók megkaphassák bizonyítványaikat. Hozzáfűzte: az elmaradt tananyag pótlásáról a szeptembertől kezdődő új tanévben az iskolák gondoskodnak.
Az Oktatási Államtitkár és munkatársai kapcsolatot tartanak az érintett települések polgármestereivel, a térség országgyűlési képviselőjével és közreműködnek a szakszerű döntések meghozatalában.
Az államtitkár egyúttal felkérte az Oktatási Hivatal Észak-magyarországi regionális igazgatóság vezetőjét, Ragályiné Hajdú Zsuzsát, hogy munkatársaival haladéktalanul mérjék fel, hogy az intézkedés hány iskolát, hány gyermeket érint.
Hoffmann Rózsa arról is beszámolt, hogy a kormány soron kívüli intézkedésével, gondoskodik az elöntött településekről kitelepített mintegy 1000 gyermek biztonságos elhelyezéséről.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium részéről az oktatási, valamint Soltész Miklós, szociális államtitkár egyeztetéseket folytatott a Zánkai Gyermek és Ifjúsági Centrum vezetőjével, hogy az árvízkárosult gyermekek – tanári kísérettel – 10 napra térítésmentesen a fenyegető árvíztől távol, nyugodt körülmények között tölthessék el azt az időt, amíg hazatérésük lehetővé válik.
Az érintett települések polgármesterei, jegyzői a gyermeklétszám feltüntetésével a zánkai táboroztatásra az info@oh.gov.hu e-mail címen jelezhetik igényeiket.
Forrás: www.okm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-06-03 | | #3472 |
|
|
Az Európai Parlament közlekedési bizottságának tagjai támogatják azt a javaslatot, mely alapján az EU-ban busszal utazó személyek hasonló jogokkal rendelkeznének utazásaik során, mint a repülőgépek, vagy vonatok utasai.
A kérdésről a tagállamok még tavaly decemberben határoztak, az EP plenárisa előreláthatólag júliusban ad zöld utat az új szabályozásnak. Ennek megfelelően a busztársaságoknak a jövőben a jegyárat – vagy annak egy részét – vissza kell téríteniük, ha a busz sokat késik, vagy a buszjárat kiesik. A szabályozás elsősorban a távolsági járatokra vonatkozik, a városon belüli közlekedést az egyes államok kivehetik ez alól.
Buszbaleseteknél az üzemeltető társaságot kötelezik a sérültek, illetve hozzátartozóik kártérítésére. Az új szabályozás szerint az új buszpályaudvarokat már a mozgássérültek igényeihez igazodva kell megépíteni.
Forrás: euvonal.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-05-28 | | #3452 |
|
|
Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy megjelent a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, amely - többek között - rendelkezik a közszolgálati jogviszony vonatkozásában a versenyvizsgát, valamint a pályázati eljárást érintő változásokról. (MK 2010. évi 85. sz.) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-05-26 | | #3442 |
|
|
Jövő év január elsején kezdené el hivatalosan működését az összevont APEH-VPOP, a csúcsszervezet munkáját öt elnökhelyettes segíti majd - írta szerdai számában a Népszava.
A lap úgy tudja, hogy egy elnökhelyettes a vám, egy a nyomozati és három az adó-ellenőrzési tevékenységért lesz felelős. Ez a vezetési struktúra egyúttal azt is sugallja, hogy a korábban beharangozott adórendőrség egy későbbi időpontban jönne létre - derül ki a Népszavából.
A lap szerint a szervezet elnöke Béndek József, a határőrség volt országos parancsnoka lesz.
A lap szakértőkre hivatkozva azt írta, hogy a törvényjavaslat és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény (Hszt.) között koherenciazavar lehet, mivel a törvénytervezet nem szögezi le, hogy a kormánybiztos csak hivatásos állományban lévő személy lehet. A Hszt. pedig ezt kimondja.
A Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezetének (VPSZF) elnöke szerint is fennállhat a probléma. Ezért az érdekképviselet az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnökéhez fordult, s a törvényjavaslat megtárgyalását kérték a bizottságtól.
Forrás: hirado.hu/Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-05-26 | | #3432 |
|
|
A Magyar Közlöny 2010. évi 78. számában megjelent a 2010/2011. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 22/2010. (V. 13.) OKM rendelet.
A rendelet szövege megtalálható a www.magyarkozlony.hu oldalon.
22/2010. (V. 13.) OKM rendelet
A tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet kiadásának célja a 2010/2011. tanév vonatkozásában a nevelési-oktatási feladatok ellátásában részt vevők számára pontos időbeli keretek és munkamegosztás kijelölése, ezáltal a következő tanév megfelelő előkészítéséhez történő segítségnyújtás.
Ennek megfelelően a 2010/2011. tanév rendjéről szóló rendelet meghatározza:
- a tanév kezdő és befejező napját,
- az őszi, téli és tavaszi szünetek idejét,
- a tanév egyéb fő határnapjait,
- az érettségi és a szakmai vizsgák idejét (1. sz. melléklet),
- az Oktatási és Kulturális Minisztérium által meghirdetett, finanszírozott, illetőleg anyagilag támogatott tanulmányi versenyek felsorolását (2. sz. melléklet),
- a külön jogszabályban szabályozott középiskolai és szakiskolai felvételi eljárás e tanévre szóló feladatai időbeni ütemezését (3. sz. melléklet), valamint
- a 2008/2009. tanévre vonatkozó tanulói képességszinteket (4. sz. melléklet).
A jogszabályban új elemként jelenik, hogy a tanítási év (szorgalmi idő) lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2011/2012. tanítási évben történő feldolgozásáról.
A szakmai ellenőrzésekkel kapcsolatosan új elem, hogy 2011. március 1. és május 31. között szakmai ellenőrzés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelv és népismeret oktatásának vizsgálatát a nemzetiségi nyelvoktató iskolákban. A szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával.
A jogszabály 1. számú mellékletét érintő újdonság az emelt szinten letehető érettségi vizsgatárgyak számának szűkítése. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról szóló 254/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet hatálybalépésével a felsőoktatási felvételi rendelet 3. számú mellékletében felsorolt érettségi vizsgatárgyakból lehet a 2011. év május-júniusi vizsgaidőszakától kezdődően emelt szinten érettségi vizsgát tenni.
A korábbi négy évben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet 4. számú melléklete szabályozta a körzetközponti jegyzők, valamint a vizsgaszervező iskolák írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjaival kapcsolatos feladatait. Kodifikációs okok miatt az ezzel kapcsolatos előírások átkerültek kormányrendeleti szintre, így az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 18/C-18/D. §-sai rendelkeznek mind a körzetközponti jegyzők, mind a vizsgaszervező iskolák írásbeli érettségi vizsgák feladatlapjaival kapcsolatos feladatairól.
A közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet 7. § (4) bekezdése alapján a tanév rendjéről szóló rendeletnek - évente, az országos mérések lebonyolítása évének megjelölésével együtt - tartalmaznia kell az országos méréshez, értékeléshez kapcsolódó tanulói képességszinteket, ezért a rendelet 4. számú melléklete az előírt adatokat a 2008/2009. tanévre vonatkozóan közli.
OKM Közoktatási Főosztály |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-05-19 | | #3422 |
|
|
Tisztelt Ügyfeleink!
I.
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról 2008. évi CV. törvény (a továbbiakban: Kt.) 28. §-a iktatta be az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:Áht.) 90. §-ába a megvalósítási terv, illetve a teljesítményterv fogalmát, amely szabályokat 2009. január 1-től kell alkalmazni. Ezen tervek a törvényalkotó szándéka szerint a költségvetési szervek költségvetésének részét képezik, azzal együtt kerülnek – a végrehajthatóság, a meghatározott feladatellátás teljesítésének garanciájaként elfogadásra, valamint – kivételektől eltekintve – irányító szervi jóváhagyásra.
Ugyanakkor a 2009. évi CIX. törvény 2. § (67) bekezdése lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy mentesítse intézményeit az adminisztrációs terhek növekedése alól azzal, hogy helyi önkormányzati költségvetési szerveknél az Áht. 90. § (4) bekezdésében foglalt megvalósítási terv elkészítésétől az irányító szerv – helyi önkormányzat esetében a képviselő-testület - a 2010-2011. években eltekinthet.
II.
Az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. ( XII. 19. ) Kormányrendelet 72.§ (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzat nevében az önkormányzati hivatal költségvetési előirányzatai terhére - meghatározott kivétellel - a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.
Tekintettel a fentiekre tájékoztatjuk a T. Ügyfeleinket, hogy honlapunkon (Iratminta/Egyéb vagy Iratminta/Hasznos-holmik)
- meghatalmazás kötelezettség-vállalásra,
- megvalósítási terv alóli mentesítés előterjesztése
megnevezéssel megtalálják a vonatkozó iratmintákat.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-05-07 | | #3362 |
|
|
Országgyűlés alakuló ülésének menetrendje
Május 14-én Sólyom László, Schmitt Pál, Bajnai Gordon és Orbán Viktor is felszólal
Sólyom László köztársasági elnök beszédével kezdődik a tervek szerint az új Országgyűlés alakuló ülése a parlamentbe jutott pártok pénteki budapesti egyeztetésén elfogadott napirend szerint.
A törvényhozás május 14-re tervezett alakuló ülését az államfő 13 órakor nyitja meg, majd a Himnusz elhangzása után beszédet mond.
Ezt követően a köztársasági elnök bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről és felkéri az ülés vezetésére a korelnököt és a korjegyzőket.
A fideszes Horváth János korelnökként mond beszédet, majd bejelenti, mely képviselőknél áll fenn összeférhetetlenség.
Az Országgyűlés vita nélkül hallgatja meg a választási beszámolókat: az Országos Választási Bizottság (OVB) képviseletében az elnök, Szigeti Péter, az állami feladatok végrehajtásáról pedig Varga Zoltán önkormányzati miniszter tájékoztatja a parlamentet.
Az első öt igazolt képviselőből álló mandátumvizsgáló bizottság jelentést tesz a korelnök és a korjegyzők által végzett mandátumigazolás eredményéről.
Majd a képviselők szavaznak a választási beszámolókról; ezt követően pedig ismertetik az igazolt képviselők névsorát.
A napirend szerint ezután következik a frakciók megalakításának és vezetőik nevének bejelentése. A képviselők titkos szavazáson választják meg az Országgyűlés tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket.
Az eredmény ismertetését követően megalakul a házbizottság, és az elnöklést átveszi az új elnök a korelnöktől.
A tervek szerint ezt követően három beszéd hangzik el, először az Országgyűlés új elnökének beszéde; a Fidesz Schmitt Pált jelölte erre a posztra.
Felszólal Bajnai Gordon leköszönő miniszterelnök, aki bejelentést tesz a kormány megbízatásának megszűnéséről.
A köztársasági elnök javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére, és várhatóan Orbán Viktor már miniszterelnök-jelöltként szólal fel.
A napirend szerint ezután döntenek a képviselők arról az országgyűlési határozati javaslatról, amely a parlament bizottságairól, azok tisztségviselőiről, tagjainak megválasztásról szól. Az alakuló ülést a Szózat zárja.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-05-01 | | #3352 |
|
|
Tizenkét pontos nyilatkozatban fogalmazták meg az új kormánnyal és az új összetételű Országgyűléssel szembeni elvárásaikat az önkormányzati szövetségek elnökei.
Az önkormányzati vezetők pénteki tanácskozásukat követő sajtótájékoztatón, Gödöllőn bejelentették: az újrakezdett párbeszéd alapjául is szolgáló tizenkét pontos "csomag" elvárásai között nagy hangsúllyal szerepel egyebek mellett az önkormányzati rendszer átalakításának, a folyamatos egyeztetésnek, a helyi adórendszer megváltoztatásának, illetve a polgármesteri jogállás megerősítésének igénye.
Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke azt mondta: az elnökök egyik konkrét javaslata, hogy a jövőben az önkormányzati választások időpontja két országgyűlési választás közé essen.
hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-30 | | #3342 |
|
|
1884-ben a Mignonette nevű angol hajó viharba került az Atlanti-óceánon, és elsüllyedt. Négy matróz azonban életben maradt, és egy mentőcsónakban hánykolódott a tengeren. Az éhhalál küszöbén ketten megölték és megették eszméletlen negyedik társukat. Pár nappal ez után Rio de Janeiro közelében a Moctezuma nevű német hajó megmentette a túlélőket. Bíróság elé állították, és halálra ítélték mindkettőjüket. Az ügy azonban óriási visszhangot vert fel, és végül kegyelemben részesültek, és csak fél évet kellett fogházban letölteniük.
Az Ön véleménye szerint a fenti jogeset mely jogintézmény létrehozását alapozta meg? Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-29 | | #3332 |
|
|
Módosul a Munka törvénykönyve
Május 1-től átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, amelynek következtében a gyes két évre csökken, a gyed jogosultsághoz szükséges munkaviszony ideje pedig 180 napról 365-re emelkedik a 2010. április 30-a után született gyermekek esetében - közölte a hirado.hu a BDO Magyarország könyvvizsgáló és tanácsadó cégre hivatkozva.
A munkajogi felmondási védelem viszont továbbra is a gyermek hároméves koráig illeti meg a szülők közül azt, aki a fizetés nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
Május 1-től bővül a felmondási védelem alatt állók köre, mégpedig az örökbefogadási eljárásban részt vevő munkavállalókkal. A felmondási védelem az örökbefogadást megelőző - úgynevezett gondozási - időszak kezdetétől számított hat hónapig tart.
A cselekvőképességgel kapcsolatos szabályok is módosulnak szombattól. Ha a bíróság a munkavállaló cselekvőképességét a munkaviszonyával összefüggésben korlátozta, a munkavállaló jognyilatkozatainak érvényességéhez a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulása szükséges. Hozzájárulás kell többek között a munkaviszony létesítéséhez, vagy megszűntetéséhez, a munkaszerződés módosításához, vagy a munkáltatói utasítás megtagadásához.
A BDO Magyarország közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság április 26-ai döntése nyomán, május 1-jén nem lép életbe az új Ptk. I. és II. könyve. A Munka törvénykönyvének az új Ptk.-hoz kapcsolódó szabályai viszont hatályba lépnek, ami a könyvvizsgáló cég szerint jogalkalmazási problémákhoz vezethet.
Forrás: hirado.hu/mti
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-28 | | #3322 |
|
|
PM-SZMM-APEH-NFH - tájékoztató az online szerencsejátékokról
Az utóbbi időben megszaporodott az online szerencsejátékok kapcsán bejelentett játékosi panaszok száma, ezért az érintett szervek szükségesnek tartják az alábbi tájékoztató kiadását.
Napjainkban az Interneten több honlap található, melyek magyar játékosok által hozzáférhető módon - akár magyar nyelven is - fogadást, pókert, illetve egyéb szerencsejátékot ajánlanak. Jellemzően ezeket a honlapokat a hatályos magyar jogszabályok értelmében illegálisan működtetik, többségében külföldi székhelyű, azonosíthatatlan hátterű cégek. Az online szerencsejátékokra vonatkozó reklámok egyaránt nagy számban megtalálhatók a nyomtatott és az elektronikus médiában.
Ezek a cégek az állami adóhatóság engedélyének a hiányában törvénysértő módon végzik a tevékenységüket, tekintettel arra, hogy a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény és a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) értelmében szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - az állami adóhatóság engedélye szükséges.
Jelenleg Magyarországon kizárólag a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik engedéllyel arra, hogy egyes játékait online módon szervezze, értékesítse.
Az Interneten elérhető szerencsejátékok túlnyomó többsége a magyar jogszabályok szerint bukmékeri rendszerű fogadásnak vagy kaszinójátéknak minősül. Bukmékeri rendszerű fogadásról akkor beszélünk, ha a játékos nyereményét a fogadási esemény eltalálása esetén a feltett tét és a nyereményszorzó határozza meg. Jelenleg kártyajáték szervezése kizárólag kaszinójátékként játékkaszinóban engedélyezhető (a szabályozás az élőjátékot ajánló játékkaszinóktól elkülöníti a kizárólag pénznyerő automatákat tartalmazó játéktermeket), azonban 2010. május 1-je után lehetőség lesz kártyatermek nyitására is az Szjtv.-ben meghatározott feltételek fennállása esetén az APEH engedélyével.
Bukmékeri rendszerű fogadás szervezésére jelenleg kizárólag a Szerencsejáték Zrt. rendelkezik engedéllyel a www.szerencsejatek.hu oldalon, kaszinójáték online szervezését a jogszabályok nem teszik lehetővé, sőt, azt kifejezetten tiltják.
A szerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget kimondó előírás legfontosabb szerepe annak a jog eszközével történő biztosítása, hogy szervező tevékenységet megfelelő személyi és gazdasági háttérrel rendelkező cég folytathasson, színvonalas tárgyi eszközökkel, biztonságosan és szakszerűen. Amennyiben egy cég az Interneten, rendszeresen, engedély nélkül szervez a magyar játékosok számára is hozzáférhető módon szerencsejátékot, akkor a hatályos magyar jogszabályok be nem tartásával bűncselekményt követ el.
Fontos megemlíteni továbbá, hogy a nem engedélyezett, külföldi szervező ajánlatának elfogadása kizárólag a játékos saját kockázatára történik. Amennyiben a játékost bármilyen jogsérelem éri (pl. elért nyereményét nem kapja kézhez) a magyar hatóságok nem tudnak fellépni a szervezővel szemben, továbbá az illegális szerencsejátékban való részvétel magyar bíróság útján sem peresíthető, sok esetben pedig már a szervezővel való kapcsolatfelvétel is lehetetlenné válik elérhetőség közzétételének hiányában
Kiemelést érdemel az is, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény csak a legális szerencsejátékokból származó jövedelmet mentesíti, így az engedély nélkül szervezett játékokból megszerzett nyereményt adó terheli.
Az említett kockázatok miatt szükséges, hogy a játékosok fokozott körültekintést tanúsítsanak az online szerencsejátékokban való esetleges részvétel során.
További információ a www.szf.hu, illetve www.nfh.hu oldalakon található.
Forrás: PM-SZMM-APEH-NFH
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-27 | | #3312 |
|
|
436/B/2010. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok alapján – dr. Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával és dr. Bragyova András alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdése, valamint 208. §-a alkotmányellenes, ezért azokat – a jelen határozat közzétételének napjával – megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló 2010. évi XVII. törvény 15. §-a alkotmányellenes, ezért azt – a jelen határozat közzétételének napjával – megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezések nem lépnek hatályba.
3. Az Alkotmánybíróság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 209. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-20 | | #3282 |
|
|
Az önkormányzati miniszter módosította a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtását szabályozó 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendeletet.
A pénteken hatályba lépett 10/2010. (IV. 16.) ÖM rendelet segíthet az igazolással szavazás adminisztrációjának mérséklésében.
Eszerint a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága (szszb) mellett működő jegyzőkönyvvezető az szszb döntése alapján "a választópolgár nevénél lévő körbe tett megjelöléssel gondoskodik az igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgár névjegyzékbe vételének dokumentálásáról".
A rendelet szerint a szavazás befejezését követően a jegyzőkönyvvezetőnek gondoskodnia kell a "Névjegyzékbe vehető választópolgárok" listáján (az előző módon meg nem jelölt) "tételek" áthúzásáról.
A jegyzőkönyvvezetőnek a "jelölt tételeket" a névjegyzékbe a nyomtatásakor utolsó sorszámon szereplő választópolgár sorszámától folytatva fel kell vennie.
A jegyzőkönyvvezető felvezeti a szavazás napján igazolás alapján a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát, valamint aláírásával és lebélyegzéssel hitelesíti a névjegyzéket, az "F" (felvettek) jegyzékére felvezeti az igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok adatait.
A rendeletmódosítás lényege, hogy az igazolással szavazók adatait (nevét, lakcímét) nem kézzel vezetik fel a névjegyzékbe, hanem már szerepelnek egy előre kinyomtatott listán. Ezen a szavazatszámláló bizottság jelzéssel látja el, hogy mely választópolgárokat vette névjegyzékbe.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-15 | | #3272 |
|
|
Főszabály szerint ellentétes az uniós joggal a külföldi illetőségű diákok bizonyos felsőfokú közegészségügyi képzésekre való beiratkozásának korlátozása (A C-73/08. sz. ügyben hozott ítélet Nicolas Bressol és társai, valamint Céline Chaverot és társai kontra Gouvernement de la Communauté française) Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-13 | | #3262 |
|
|
Ellentétes az európai uniós joggal a külföldi illetőségű diákok felsőfokú képzésekre való beiratkozásának korlátozása - mondta ki keddi ítéletében az EU luxembourgi székhelyű bírósága.
A testület ezzel részben egyetértett azzal a beadvánnyal, amely tiltakozik a franciaajkú belga egészségügyi intézményekre vonatkozó - a külföldieket megkülönböztetéssel sújtó - kvótarendszer ellen.
A bíróság azt is kimondta, hogy ez a fajta korlátozás azonban összeegyeztethető az uniós joggal, ha "a közegészség védelmére irányuló céllal igazolható".
Jelenleg az Európai Unió több országában korlátozni igyekeznek a felsőoktatási intézményekbe beiratkozó külföldiek számát, ezért az ítélet példaértékű lehet.
A mostani döntés alapja egy belga ügy. Miután Vallóniában jelentősen nőtt a felsőoktatási intézményekbe iratkozó, más tagállamokból - főképp Franciaországból - származó diákok száma az orvosképző szakokon, Vallóniában rendeletet fogadtak el, amely szerint az egyetemek és a főiskolák 30 százalékra kötelesek korlátozni azon külföldi diákok számát, akik első alkalommal iratkozhatnak be az érintett képzések egyikére.
Korábban a belga alkotmánybíróság megállapította, hogy a szóban forgó szabályozás eltérően kezeli a belföldi és a külföldi illetőségű diákokat, azaz állampolgárságon alapuló, közvetett megkülönböztetést folytat, ez pedig az uniós szabályok értelmében tilos, kivéve, ha objektív okok igazolják.
A bíróság szerint a rendszer finanszírozásának túlzott megterhelésétől való félelem nem igazolhatja az eltérő bánásmódot.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-13 | | #3252 |
|
|
A külföldiek földvásárlási tilalmának 3 évvel történő meghosszabbítását kéri a magyar kormány az Európai Uniótól, egyúttal benyújtotta a földvásárlási tilalom meghosszabbításáról szóló szakértői anyagot Brüsszelnek.
A munkaanyagként kiküldött dokumentum alapján a nyár folyamán megtörténhet a szakmai egyeztetés az unió illetékes bizottságaival, ezt követően az új kormány feladata lesz, hogy a kérelem végleges változatát várhatóan az ősz elején benyújtsa az Európai Uniónak. A végső döntés az Európai Unió Bizottságában véleménye szerint januárra várható.
A moratórium 2011. április 30-án jár le, Magyarország onnantól kezdve kíván élni a földvásárlási tilalom három évvel történő meghosszabbításával.
Forrás: euvonal.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-13 | | #3232 |
|
|
Az Országos Választási Iroda vezetőjének vasárnap késő esti tájékoztatása szerint a szavazás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, érvényes és eredménytelen pedig 57 helyen.
Virág Rudolf ezt az Országos Választási Központban tartott tájékoztatót Sólyom László államfő jelenlétében a szavazóköri adatok mintegy 99 százalékos összesítése alapján közölte.
A választópolgárok száma a névjegyzék zárásakor 7.901.330 volt, a szavazás napján igazolással felvett választók száma 29.487 volt, vagyis a választópolgárok száma a névjegyzéken a szavazás befejezésekor 7.930.817 volt. A külképviseleti névjegyzéken 8.276 választó szerepelt, így a választópolgárok száma összesen 7.939.093 volt április 11-én.
Szavazóként megjelent 5.097.909, a szavazásról szóló nyilatkozatok (külképviseleti voksok) száma 6.265 volt, így szavazóként megjelent 5.104.174 választópolgár (64,29 százalék).
Az egyéni választókerületi választásról szólva elmondta: az urnákban lévő szavaztok száma 5.101.956, ebből érvényes 5.047.540 (98,89 százalék). A szavazatszámláló bizottság által vitatott szavazólapok száma 88.
A szavazás várhatóan 119 egyéni választókerületben lesz érvényes és eredményes, érvényes és eredménytelen pedig 57 helyen(ez utóbbi helyeken kell második fordulót tartani).
A területi listás választásról szólva azt mondta: az urnákban 5.091.508 szavalólap volt, ebből érvényes 5.054.470 volt (99,03 százalék). A vitatott szavazólapok száma 43.
Közölte: a szavazás várhatóan érvényes mind a 20 területi választókerületben, ezért második fordulót sehol nem kell tartani.
A területi listás mandátumokból csak azok a jelölőszervezetek részesülhetnek, amelyek elérték az összes szavazata 5 (közös lista esetén 10) százalékát. Az 5 százalékos szavazathatár 252.723 volt, a 10 százalékos pedig 505.447.
Országos összesítésben az előírt százalékos határ alapján várhatóan mandátumszerzésre a következő listák lesznek jogosultak: Fidesz-KDNP 87 mandátum (az elért szavazatok 52,76 százaléka), MSZP 28 mandátum (19,30 százalék), Jobbik 26 (16,70 százalék), Lehet Más a Politika 5 (7,43 százalék).
A százalékos határ alapján várhatóan nem lesz jogosult mandátumszerzésre az MDF (2,65 százalék), a Civil Mozgalom (0,90 százalék), a Munkáspárt (0,11 százalék), az MSZDP (0,08 százalék), az Összefogás Párt (0,05 százalék), a MIÉP (0,03 százalék).
Az országos listára várhatóan "felcsúszó" mandátumok száma 6, ez azt jelenti, összesen 64 mandátumot osztanak majd ki.
(Forrás. MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-04-07 | | #3222 |
|
|
Közlemény a Településőr program kapcsán (IRM)
Tárca tudomására jutott, hogy a Településőr Programban részt vevő támogatottak az általuk foglalkoztatott településőröket nem a Program felhívásában, illetve a támogatási megállapodásban meghatározott célra veszik igénybe. A helyi közösség biztonságának erősítése helyett különböző köztisztasági, illetve közterület-fenntartói feladatokat (például parkápolás) végeztetnek velük.
A Településőr Program célja, hogy a Kormány központi forrásból nyújtott támogatással segítse elő az önkormányzatok helyi közbiztonság erősítése körébe tartozó feladatai végrehajtását. Ennek megfelelően a településőrök feladata az, hogy közterületi jelenlétükkel közreműködjenek a helyi bűnmegelőzésben, együttműködjenek a közbiztonságért, az élet és vagyonbiztonságért, a közterület rendjéért felelős szervekkel, nyújtsanak segítséget a lakosságnak veszélyhelyzetekben, és ezáltal járuljanak hozzá a lakosság biztonságérzetének erősítéséhez.
A településőrök munkabéréhez nyújtott támogatást kizárólag a támogatási megállapodásban meghatározott feladatok finanszírozására fordíthatja a Támogatott. A támogatási megállapodás IV. 1. és IV.2 pontjai ellenőrzési és monitoring jogosítványok rögzítenek, amelyekből a támogatottak oldalán együttműködési kötelezettség fakad. A támogatott önkormányzatokkal megkötött támogatási megállapodás VII. c) pontja szerint:
„A Minisztérium egyoldalú, írásban előterjesztett jognyilatkozatával a Támogatási megállapodástól való elállásra jogosult, ha az alábbi okok közül bármelyik bekövetkezik: [...] a Támogatott a támogatást nem a megállapodásban meghatározott célra használja fel.”
A fentiekre tekintettel felhívjuk a támogatottakat, hogy tartózkodjanak a településőrök a megállapodásban rögzített feladatoktól eltérő foglalkoztatásától. A Támogatás nem rendeltetésszerű, a megállapodással ellentétes, illetve attól eltérő felhasználása esetén az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szükséges intézkedéseket minden esetben megteszi.
Budapest, 2010. március 31.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-29 | | #3192 |
|
|
A Tanzer Consulting Kft. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) fővédnökségével 2010-ben is meghirdeti az Arany Hangya Díjat.
Célja a hulladékgazdálkodás területén kiemelkedő tevékenységet folytató települési önkormányzatok és felsőoktatásban tanuló diákok kitüntetése, jutalmazása. Az Arany Hangya Díj lehetőséget ad a települési Önkormányzatoknak a szelektív hulladékgyűjtés terén végzett munkájuk elismerésére valamint az egyetemi, főiskolai tanulmányait végző diákoknak a hulladékgazdálkodás területén való továbbfejlődésre.
Egy díj, amely önkormányzati szinten a szelektív hulladékgyűjtést, a környezeti szemléletformálást támogatja. Diák kategóriában a hulladékgazdálkodásban alkalmazható innovatív megoldásokat kívánja díjazni.
Arany Hangya Díjat a következő kategóriákban hirdetik meg:
- Önkormányzati hulladékgazdálkodás
Fődíj : 1.000.000 – Ft - Arany Hangya vándordíjjal
- Egyetemi tanulmányi díj:
„Innovatív megoldások a hulladékgazdálkodás területén”
Fődíj: 100.000 Ft
Jelentkezési határidő:
- Önkormányzati kategória: 2010. május 31.-ig
- Egyetemi kategória: 2010. június 30.-ig
Szervező: Tanzer Consulting Környezetvédelmi Kft.; www.tanzerconsulting.com
További információ: tel: +36 30 824 8438; e-mail: budapest@tanzerconsulting.com
Részletes információ, jelentkezési lap: www.aranyhangya.hu
Forrás: KVM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-29 | | #3182 |
|
|
Tűzgyújtási tilalom Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Pest megye, valamint Budapest területén (FVM közleménye)
Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Pest megye és Budapest területén lévő erdőkre valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre – jelen határozatom közzétételének időpontjától azonnali hatállyal általános tűzgyújtási tilalmat rendelek el.
A fenti időponttól kezdődően tilos a tűzgyújtás a felsoroltterületeken kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést is.
Felhívom a közúton és vasúton utazókat, az erdőben kirándulókat, a mezőgazdasági területeken dolgozókat, hogy égő cigaretta csikket és dohányneműt ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedem.
Indokolás
Az utóbbi időben a rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Pest megye és Budapest területén lévő erdőkben fokozott tűzveszély alakult ki.
A közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók által eldobott égő cigaretta csikk és dohánynemű fokozott tűzveszéllyel jár, mivel a kiszáradt árokparton, illetve vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
A fentiek által indokolt tűzgyújtási tilalom elrendelése az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (1) bekezdésén alapul.
Forrás: FVM - Humánpolitikai és Igazgatási Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-29 | | #3172 |
|
|
Kiemelt jelentőségű szabadidősport események megrendezésének támogatására (SPO-SE-10)
Az Önkormányzati Minisztérium pályázatot hirdet olyan 2010. április 16. és 2011. április 15. közötti hazai rendezésű, kiemelt jelentőségű szabadidősport események támogatására, amelyek célja a lakosság sporttevékenységének ösztönzése, a szabadidősport, a rendszeres fizikai aktivitás és a mozgásgazdag-életmód népszerűsítése.
Pályázatot nyújthatnak be belföldi székhelyű jogi személyek (kivéve sportegyesületek) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok.
A pályázatok támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 135 millió forint.
Az Önkormányzati Minisztérium által elkülönített forrásból a program összköltségének maximálisan 60%-a nyerhető el. A győztes pályázók vissza nem térítendő támogatást kapnak.
Az alábbi négy kategóriában lehet benyújtani pályázatokat:
A. kategória: hagyományokkal rendelkező, országos jelentőségű, nagy tömegeket (min. 2000 fő) megmozgató szabadidősport esemény;
B. kategória: szabadidősport rendezvénysorozat (min. 3 esemény), amelyeken eseményenként legalább 500 fő vesz részt;
C. kategória: országos kommunikációs jelentőséggel bíró, a mozgás-gazdag, egészséges életmódot népszerűsítő események (résztvevők száma min. 5000 fő);
D. kategória: helyi szinten kommunikációs jelentőséggel bíró, a mozgásgazdag, egészséges életmódot népszerűsítő szabadidősport események (résztvevők száma min. 1000 fő);
A formanyomtatvány és az abban foglalt nyilatkozatok (azaz a pályázathoz szükséges összes dokumentum) a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány honlapjáról (www.wesselenyikozalapitvany.hu) tölthetők le.
A pályázatokat 2010. április 27-ig az alapítványhoz kell benyújtani.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-25 | | #3152 |
|
|
Véleményezhető tervezetek
2010. március 22-étől megtekinthetőek és 2010. április 2-áig véleményezhetőek a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény végrehajtási rendeletei (a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos rendeletekről szóló tervezet, valamint a végrehajtói kézbesítés részletes eljárási szabályairól szóló 250/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló tervezet), a http://www.irm.gov.hu/velemenyezheto_eloterjsztesek linken.
Véleményeket az ikszfo@irm.gov.hu email címre lehet elküldeni.
Forrás: IRM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-25 | | #3142 |
|
|
7500 forint illetéket kell fizetnie annak, aki kifogást nyújt be a bíróságokhoz a választási bizottságok határozatai ellen
Mostantól illetéket kell fizetni a választási bizottságok határozatainak bírósági felülvizsgálata esetén - így döntött legfrissebb jogegységi határozatában a Legfelsőbb Bíróság (LB) közigazgatási kollégiuma.
Aki tehát a választási szervek döntése ellen kifogást kíván benyújtani, annak előbb 7500 forintot kell fizetnie.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-19 | | #3112 |
|
|
A pártok közül csak a Jobbik, az MSZP és a Fidesz-KDNP tudott mind a 176 egyéni választókerületben jelöltet állítani
Péntek délután négy órakor lejárt az ajánlószelvény-gyűjtési és jelöltállítási határidő az áprilisi országgyűlési választásra. Az országgyűlési választáson csak azok indulhatnak jelöltként, akiknek eddig az időpontig sikerült összegyűjteniük 750 érvényes ajánlást, leadták a választási bizottságoknál és a testületek az ajánlások ellenőrzése után a jelöltet hivatalosan nyilvántartásba vették. A péntek délután négy órai határidőn túl beérkező ajánlásokat és jelentkezéseket a bizottságok már nem fogadhatják el. Ezzel lezárult a választási eljárás egyik legvitatottabb része, a "nulladik fordulónak" is nevezett ajánlásgyűjtés.
Azokat a jelölteket, akik közvetlenül a péntek délutáni határidő előtt adták le ajánlószelvényeiket, a választási bizottságok három napon belül, azaz legkésőbb hétfőn veszik nyilvántartásba. A választási bizottságok döntéseit a bizottságok mellett működő választási irodák rögzítik a választási informatikai rendszerben, és az adatok így jelennek meg az Országos Választási Iroda honlapján, a www.valasztas.hu-n. Mindezek alapján tehát bár a határidő 16 órakor lejárt, a www.valasztas.hu oldalon még egy ideig folyamatosan frissülnek a jelöltek számára vonatkozó adatok.
Emellett azoknak, akik pénteken, az utolsó napon adták le az ajánlószelvényeket, még számolniuk kell azzal is, hogy a jogorvoslati eljárás akár április 3-áig is eltarthat.
A pártok közül csak a Jobbik, az MSZP és a Fidesz-KDNP tudott mind a 176 egyéni választókerületben jelöltet állítani. 2006-ban 998 egyéni jelölt indult a parlamenti választáson, ebből 10 volt független, a többi egy vagy több párt - összesen 27 jelölőszervezet - támogatásával indult a megmérettetésen.
Forrás: mti
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-18 | | #3102 |
|
|
Két napjuk maradt a pártoknak, hogy jelölteket állítsanak az áprilisi országgyűlési választásra. Az Országos Választási Iroda (OVI) nyilvántartása szerint csütörtök reggelig 17 jelölőszervezet (esetenként két vagy három párt együtt) összesen 646 jelöltjét, valamint 12 független képviselőjelöltet vettek nyilvántartásba a választási bizottságok.
Az országgyűlési egyéni választókerületben indulni szándékozó jelöltek még két napig, március 19-én 16 óráig gyűjthetik az ajánlószelvényeket, a gyűjtést a nyilvántartásba vett pártoknak és független jelölteknek be kell jelenteniük az adatvédelmi biztosnál is.
A jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges, ezeket a választókerületi választási bizottságnál kell leadni, majd az ajánlások ellenőrzése után a választási bizottság dönt a jelölt nyilvántartásba vételéről.
Az OVI internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu szerint két nappal a határidő előtt 725 jelölt adta le ajánlószelvényeit az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságoknak, a 176 testület ebből 658 jelölt ajánlását már ellenőrizte és őket nyilvántartásba vette hivatalos jelöltként. A legtöbb jelöltet, 115-öt, Budapesten vették nyilvántartásba.
A pártok közül eddig a Jobbik, az MSZP és a Fidesz-KDNP tudott mind a 176 egyéni választókerületben jelöltet állítani (a Fidesz egy választókerületben a KDNP-vel és a Magyar Vállalkozók és Munkaadók Pártjával közösen állított indulót) . Az MDF-nek 38, a Lehet Más a Politikának (LMP) 32, a Magyar Kommunista Munkáspártnak (Munkáspárt) 12, a Civil Mozgalomnak (CM) 10, az MDF-SZDSZ-nek 6, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak (MSZDP) 5, a Magyarok Egymásért Szövetségnek (MESZ), a Somogyért Szövetségnek (Somogyért) és az Összefogás Pártnak (ÖP) és a Torgyán-Kisgazda Koalíciónak 3-3, a Magyar Igazság és Élet Párjának (MIÉP) valamint a Zöld Demokraták-Zöld Baloldal-Zöldek Szövetségének (Zöld Baloldal) egy-egy nyilvántartásba vett jelöltje van. Az Összefogás Pártnak és az MDF-nek szintén egy közös, nyilvántartásba vett jelöltje van.
Emellett 12 független jelölt is megméreti magát a csütörtök reggeli adatok szerint.
Azokat a jelölteket, akik közvetlenül a péntek délutáni határidő előtt adják le ajánlószelvényeiket, a választási bizottságok három napon belül, azaz legkésőbb hétfőn veszik nyilvántartásba. A választási bizottságok döntéseit a bizottságok mellett működő választási irodák rögzítik a választási informatikai rendszerben, és az adatok így jelennek meg a www.valasztas.hu-n. Mindezek alapján tehát bár a határidő pénteken 16 órakor lejár, a www.valasztas.hu oldalon még egy ideig folyamatosan frissülni fognak a jelöltek számára vonatkozó adatok.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-15 | | #3092 |
|
|
Az idén jelentősen változik a munkaviszonyra vonatkozó szabályozás, ami az alkalmi munkavállalói könyvet, a munkáltató jogutód nélküli megszűnését, a munkaerő-kölcsönzést, valamint a gyermekgondozási segélyt érinti
Április 1-jétől megszűnik az alkalmi munkavállalói kiskönyv, ezeket 2010. július 31-ig kell leadni a Munkaügyi Hivatalnak.
Az alkalmi munkavállalói kiskönyvet az úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatás váltja ki. A munkáltató ilyenkor is köteles meghatározott tartalmú munkaszerződést kötni a munkavállalóval, ha a munkavégzés egybefüggően meghaladja az 5 napot, és a munkavégzés megkezdése előtt elektronikus úton be kell jelenteni az adóhatóságnak a munkavállaló foglalkoztatását. Ha a foglalkoztatás nem haladja meg az 5 napot, elegendő jelenléti ívet vezetni, a bejelentés azonban ekkor is kötelező, ami telefonon, vagy elektronikus úton is megtörténhet.
Az egyszerűsített munkavégzés esetei a következők: az alkalmi jellegű munkaviszony (ha a határozott időre szóló munkaviszony időtartama legfeljebb 5 naptári nap, havonta legfeljebb 15 naptári nap, vagy évente legfeljebb 90 naptári nap); az idényjellegű munkaviszony (mezőgazdaság, idegenforgalom), ha a munkavégzés nem haladja meg a 31 napot, illetve idegenforgalom esetében nem haladja meg a szezonidőszakot (például síszezont); a munkaviszony természetes személy háztartásában van; a kiemelten közhasznú szervezetek által létesített munkaviszony.
Módosulnak a munkaügyi bírság kiszabásának szabályai is. A foglalkoztató mentesül a munkaügyi bírság alól, ha a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, vagy a bejelentési kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más teljesíti.
A május 1-jétől hatályba lépő törvény értelmében a gyermekgondozási segély (gyes) időtartama az eddigi három évről kettőre csökken. A Munka Törvénykönyve (Mt.) viszont nem csökkenti ezzel egyidejűleg az ehhez kapcsolódó felmondási tilalom mértékét, tehát a felmondási tilalom továbbra is fennáll a gyermek 3 éves korának betöltéséig azon szülőnél, aki gyermekének gondozása céljából utoljára vette igénybe a fizetés nélküli szabadságot.
A munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás, azaz a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) jogosultsági ideje 180 napról 365-re emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a kismamának a szülést, illetve a gyed igénylését megelőző 2 éven belül minimum 365 nap igazolt munkaviszonnyal kell rendelkeznie ahhoz, hogy kapjon tgyást, majd gyedet.
A terhességi-gyermekágyi segélynél és a gyednél további változás, hogy a jogszerző időbe nem számítható be a felsőoktatásban eltöltött idő egésze, hanem csak 180 napot lehet majd figyelembe venni. A szociális tárca számításai szerint a gyedre vonatkozó változások az igénybe vevők alig 5 százalékát fogják érinteni. A gyed továbbra is a gyermek kétéves koráig jár majd.
A gyesnél a jövőben sem lesz szükség jogszerző időre, ám ennek időtartama háromról két évre csökken, kivéve az ikergyermekeket, amikor a kismamák továbbra is a tankötelessé válás évének a végéig kapják a segélyt.
A három vagy több gyermeket nevelőknél a gyermeknevelési támogatás (gyet) eddig a legkisebb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig járt. A törvénymódosítással az alsó határ három évről két évre módosul, a felső határ azonban nem változik. Ez azt jelenti, hogy egy évet nyernek a főállású anyák.
Forrás: hirado.hu/MTI/RSM DTM adótanácsadó cég
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-12 | | #3082 |
|
|
Az önkormányzatok és egyéb szervezetek április 15-ig pályázhatnak akadálymentesítési támogatásra a Baranya, Bács-Kiskun, Pest és Tolna megye 60 települése számára meghirdetett komplex akadálymentesítési pályázat utolsó, harmadik fordulójában - közölte a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány csütörtökön az MTI-vel.
Az "Akadálymentesítések megvalósításának támogatása a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány által érintett települések területén" című pályázatot az alapítvány tevékenysége által érintett önkormányzatok, társulások, az ott működő intézmények, közhasznú szervezetek, civil és gazdálkodó szervezetek számára hirdették meg.
A kiírás célja, hogy minél több helyen valósuljanak meg akadálymentesítési projektek, a pályázat keretösszege közel 87 millió forint.
MTI/hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-11 | | #3072 |
|
|
A Külügyminisztérium mintegy 250 munkatársát készítették fel kedden a külképviseleteken tartandó áprilisi országgyűlési képviselő-választásra az Országos Választási Iroda (OVI) munkatársai.
A 2010-es választáson a külföldön tartózkodó választópolgárok a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak április 4-én (az amerikai kontinensen egy nappal korábban), ha a helyi jegyzőnél március 19-éig jelentkeznek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt eddig több mint négyezren kérték mind az első, mind a második fordulóra.
A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai lesznek a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, a küvi vezetője azonban a Külügyminisztériumból érkezik. A keddi, a tárca budapesti székházában tartott felkészítésen tájékoztatták őket a jogszabályi előírásokról, délután pedig foglalkozásokon gyakoroltatták velük a konkrét szavazásnapi feladatokat.
A választópolgárok 88 külképviseleten - nagykövetségen és konzulátuson - adhatják le voksukat. (A tavalyi európai parlamenti választáson még 95 külképviseleten szavazhattak a választók, azóta többet bezártak, Líbiában pedig azért nem lesz szavazás, mert az ország február 14-től a schengeni tagállamok polgárainak nem állít ki beutazó vízumot, így a külképviseleti szavazás feltételeit nem lehet biztosítani.)
A külképviseleti voksolásnak három sajátossága is van: az egyik, hogy a külképviseleteken az első fordulót a magyarországi szavazás előtt egy héttel kell megtartani, hogy az urnák időben hazaérkezhessenek. Ez azt jelenti, hogy a külképviseleteken április 4-én, húsvét vasárnap lesz a voksolás, az amerikai kontinensen pedig egy nappal korábban az időeltolódás miatt. A külképviseleteken a második fordulót már a magyarországi szavazással egy időben tartják, kivéve az amerikai kontinenst, ahol egy nappal korábban lesz a voksolás.
A szavazás másik sajátossága, hogy az "igazi" névjegyzéket és a szavazólapokat a külképviseleteken nyomtatják ki, arra a biztonsági jegyekkel ellátott papírra, amelyre a magyarországi szavazólapokat is nyomtatták, a szavazólap "képét" pedig elektronikus úton juttatják ki a külképviseletekre.
A szavazás harmadik sajátossága, hogy a külképviseleteken nem számolják össze a szavazatokat. Azaz amennyiben a választópolgár a külképviseleteken szavaz, a szavazólapját egy kis borítékba teszi, mint Magyarországon. A szavazatot tartalmazó lezárt boríték mellé azonban ki kell töltenie még egy nyilatkozatot is, ebben a választópolgár és a küvi vezetője igazolja, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazata van. (A nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját.) Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba teszik, lezárják, a választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírja, majd ezt az úgynevezett szavazási iratot dobja az urnába.
Az urnát a szavazás befejezése után lezárják, a küvi vezetője pedig azzal elindul Budapestre, az Országos Választási Központba (OVK). Az urnákat nem szabad poggyászként feladni, annak az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében - az ölében vagy a szomszéd ülésen - kell lennie.
Az urnákat a repülőgép leszállása után azonnal, de legkésőbb a szavazás napja utáni csütörtök éjfélig a Ferihegyi repülőtérről taxival szállítják az OVK-ba.
A külképviseleti szavazásra a választáson országos listát állító pártok - saját költségükön - megfigyelőket küldhetnek. A megfigyelőnek nincs intézkedési joga, és csak akkor szavazhat ő is a külképviseleten, ha előzőleg felvetette magát a külképviseleti névjegyzékbe. Ha a választással kapcsolatban bármilyen észrevétele van, azt a jegyzőkönyvben teheti meg. A külképviseleti megfigyelőket március 26-áig lehet bejelenteni.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-02 | | #3042 |
|
|
Nyugat-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szombathelyi Kirendeltség honlapján az alábbi anyagok elérhetőek:
- Határidős feladatok
- Változás a versenyvizsga szabályaiban
A Magyar Közlöny 15. számában megjelent a Kormány 21/2010. (II.9.) Kormányrendelete, melyben a versenyvizsgát érintő módosítások is vannak. A rendelkezések február 15-én léptek hatályba.
- Tájékoztató a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. (Kt.) önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket érintő változásairól
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény a Kt. az önkormányzati fenntartású intézményekre vonatkozó szabályait módosította.
- Tájékoztató a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (Szt.) képviselő-testületek feladat- és hatáskörét érintő változásairól
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi CIX. törvény az Szt. szabályait is módosította.
Forrás: www.vaskozig.helyinfo.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-03-02 | | #3032 |
|
|
EU önerő támogatás - 2010
A 8/2010. (II. 26.) ÖM rendelet meghatározta az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrása kiegészítésének 2010. évi támogatási rendjét.
Támogatást kizárólag a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik igényelhetnek.
A pályázat 2010. október 1-jéig nyújtható be a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez papír alapon, valamint elektronikus úton. A rendelet, az 1-3. melléklet szerinti adatlapok és a kitöltéssel kapcsolatos útmutató az ebr42 rendszerben elérhetők (http://ebr42.otm.gov.hu/palyazat/).
Az EU Önerő Alap támogatásról az önkormányzati miniszter a pályázatoknak, vagy a hiánypótlás(ok)nak az ÖM-be érkezését követő 60 munkanapon belül – folyamatos elbírálás keretében – dönt.
A megítélt EU Önerő Alap támogatás vissza nem térítendő támogatás, amely a fejlesztés teljes időtartamára vonatkozóan kerül megállapításra.
Az önkormányzati miniszter a döntéséről az elbírálást követő 15 munkanapon belül értesíti a pályázókat. A támogatási döntés az ÖM honlapján a döntést követő 15 napon belül kerül közzétételre.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-27 | | #3022 |
|
|
Új jogszabály a munkába járás utazási költségtérítéséről
Májustól az Európai Gazdasági Térség országaiban lakóknak is jár a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés, sőt akik hetente egyszer repülővel utaznak haza, azok legfeljebb havi 30 ezer forintos költségtérítésre jogosultak - egyebek mellett ezt tartalmazza a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet.
A munkába járási költségtérítést szabályozó, májusig hatályos kormányrendelet még 1993-ban született. Ebben a teljes árú vasúti 2. osztályú menetjegy, vagy bérlet 86 százalékát, míg az elővárosi vasúti-, illetve buszjegy - vagy bérlet - 80 százalékát köteles megtéríteni a munkaadó.
Az új rendelet - a felsoroltakon túl - kiterjeszti a közlekedési eszközök körét a menetrendszerinti hajóval, és komppal való közlekedésre.
A dolgozó bármilyen közlekedési eszközt használ a más településről történő munkába járáshoz, a munkaadójának minimum a jegy vagy bérlet 86 százalékát kell megfizetnie. A HÉV és a busz 80 százalékos támogatási megkülönböztetése tehát megszűnik.
Az új rendelet felveszi a támogatandó utazási eszközök közé a légi közlekedési járművet, de csak a hazautazásnál. A hazautazás legfeljebb heti egy utazást jelent a lakó- és a munkahely között. Erre is vonatkozik a 86 százalékos támogatás, valamint a havi 30 ezer forintos támogatási limit, amely a többi közlekedési eszközre is igaz, de csak erre az évre. A következő években ugyan is a 30 ezer forint minden évben a KSH átlagos fogyasztó áridexével emelkedik.
A 9 forintos kilométerenkénti, adómentes autó-költségtérítés akkor jár, ha az alkalmazott lakó- és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, vagy olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak számít az a várakozás, amely meghaladja az utazási időt.
A mozgáskorlátozott - vagy másért fogyatékos - személy akkor is kaphat autóra költségtérítést, ha van tömegközlekedés a munka- és lakóhelye között. Sőt neki akkor is jár a kilométerenkénti 9 forint, ha a munkahelyi településen belül lakik.
Forrás: hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-24 | | #3012 |
|
|
Pályázati felhívás (Idősbarát Önkormányzat Díj)
A szociális és munkaügyi miniszter és az önkormányzati miniszter az 58/2004. (VI.18.) ESZCsM-BM együttes rendeletben elhatározottak, és kapott felhatalmazás szerint közös pályázatot hirdet önkormányzatok számára a 2010. évi "Idősbarát Önkormányzat" Díj elnyerésére.
Határidő: 2010. június 7.
Forrás, további információ: www.szmm.gov.hu / pályázatok (Az oldal közepén.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-24 | | #3002 |
|
|
Tilos ajánlószelvényt gyűjteni kocsmában, könyvesboltban
Állásfoglalással erősítette meg az Országos Választási Bizottság (OVB), hogy nem lehet ajánlószelvényeket gyűjteni munkahelyeken, így például könyvesboltokban, vagy italkimérésekben és nem lehet előre meghirdetett munkahelyeken sem ajánlásokat gyűjteni.
A Választási eljárási törvény szerint nem lehet gyűjteni ajánlószelvényt munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben.
Az OVB azzal kapcsolatban vizsgálta a kérdést és adott ki állásfoglalást, hogy több, az áprilisi országgyűlési választáson indulni szándékozó párt az interneten hirdette meg, mely boltokban, kocsmákban lehet leadni rájuk az ajánlószelvényeket.
Állásfoglalásában az OVB megállapította: a törvényben foglalt tilalom célja "a választási cselekmények" kizárása a munkahelyekről. "Ebből következően a tilalom nemcsak a munkahelyen munkát végzők egymás közötti kapcsolatában zárja ki az ajánlószelvények gyűjtését, hanem tilalmazza azt is, hogy munkahelyen munkaidőben bárki ajánlószelvényt gyűjtsön" - állapította meg a testület.
Az OVB a munkahely fogalmának meghatározásánál a munkavédelemről szóló törvényben foglaltakat tekintette irányadónak, amely szerint munkahely "minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozók (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét".
Az OVB felhívta a figyelmet arra, hogy értelemszerűen nem vonatkozik a tilalom a jelölőszervezetek által fenntartott, működtetett munkahelyekre. Megjegyezték ugyanakkor, hogy a tilalom megsértését jelenti, ha a jelölőszervezet - a saját maga által fenntartott munkahelyeken kívül - más munkahelyet jelöl meg, hirdet meg, népszerűsít az ajánló szelvények gyűjtésére vagy leadására.
Az egyéni választókerületekben csak azok a jelöltek indulhatnak, akik összegyűjtöttek 750 érvényes ajánlószelvényt.
(Forrás: MTI/ÖM)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-22 | | #2982 |
|
|
Még négy nap és lezárul az illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt pályázati felhívás beadási határideje. (A pályázatok benyújtásának határideje: 2010. február 25. (csütörtök) 24.00 óra.)
A támogatás célja a közterületen található illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása (felszedése és kezelése, ártalmatlanítása), megszüntetése, a hulladékelhagyó magatartás jelenségének megváltoztatását, az ismétlődő lerakások megakadályozását célzó komplex programok (előzetes felmérés, takarítás, utánkövetés, szemléletformálás stb.) támogatása.
Forrás: www.kvvm.hu / 2010. évi pályázati felhívás az illegális hulladéklerakók felszámolásának feladataira
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-18 | | #2972 |
|
|
Tilos kitöltetlen ajánlószelvényt átadni
Tilos kitöltetlen vagy aláíratlan ajánlószelvényt átadni, ez az ajánlási szabályok megsértését jelenti az Országos Választási Bizottság (OVB) állásfoglalása szerint.
A testület éppen egy évvel ezelőtt adott ki állásfoglalást az ajánlószelvényekről és az ajánlás folyamatáról. Az OVB e témában várhatólag rövidesen egy újabb állásfoglalást is kiad Budapest főjegyzője, Tiba Zsolt kezdeményezésére.
A 2009 februárjában kiadott (1/2009.es számú) dokumentum egyebek mellett azt rögzíti, hogy az ajánlás érvényességének és hitelességének elengedhetetlen feltétele a saját kezű aláírás. A többi adat másképp (például írógéppel, vagy egy másik polgár írásával) is rávezethető az ajánlószelvényre, de mindenképpen az ajánló választópolgár jelenlétében.
Az OVB szerint az ajánlási szabályok megsértését jelenti, ha a választópolgár hiányosan kitöltött, vagy kitöltetlen ajánlószelvényt ad át, és a hiányzó adatokat a távollétében más tölti ki; az ilyen ajánlások érvénytelenek. (A Választási eljárási törvény szerint ugyanis "érvénytelen az az ajánlás, amelyet (...) az ajánlási szabályok megsértésével gyűjtöttek".)
Az állásfoglalás szerint ugyanakkor nem kell teljesen szigorúan venni az adattartalom pontosságát, ehelyett a választók "akaratára" kell figyelni. Ez azt jelenti, hogy azokat az ajánlásokat is érvényesnek kell elfogadni, amelyeken a jelölt neve nem anyakönyvi formában, de egyébként egyértelműen azonosíthatóan szerepel, vagy ha a jelölő szervezet neve a hivatalos formában (például rövidítve) van arra ráírva.
Az ajánlás folyamata a választópolgár részéről a kitöltött szelvénynek az átadásával lezárul; ez azt is jelenti, hogy a szelvényeket utólag átírni vagy visszavonni már nem lehet.
Az OVB állásfoglalása szerint ajánlószelvényeket az után is lehet gyűjteni, ha korábban már adtak át a bizottságnak ajánlásokat. Az OVB szerint ennek azért van jelentősége, mert amennyiben a nyilvántartásba vételt a szükségesnél kevesebb számú ajánlás miatt tagadta meg a bizottság, akkor egy újabb döntéshez a később gyűjtött érvényes ajánlásokat is hozzá kell számolni.
Tiba Zsolt, Budapest főjegyzője nemrég egy állásfoglalás-kéréssel fordult az OVB-hez. A beadvány azt az alapkérdést járja körbe: érvényteleníthető-e egy jelölt (jogerős) nyilvántartásba vétele, ha utóbb kiderül, hogy mégsem sikerült összegyűjtenie 750 érvényes ajánlást. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha a többes jelölések miatt az érvényes ajánlások közül többet érvénytelenít az országos ellenőrző rendszer.
Az OVB már két ülésen tárgyalta a kérdéskört, ám állásfoglalást egyenlőre nem hozott.
Az állásfoglalások egyébként nem jogforrások, azaz nem kötelező érvényűek más választási bizottságokra nézve.
(Forrás: ÖM/MTI |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-12 | | #2962 |
|
|
Kérdések és válaszok az új Ptk. alapján (Változik-e az üzleti titok védelme alól kivont adatok köre az új Ptk-ban?, Befolyásolja-e az új Ptk. a korlátozottan cselekvőképes emberek választójogát?, Személyhez fűződő jogokat sért-e az az intézmény, amely nem tesz eleget akadálymentesítési kötelezettségének?, stb.) Bővebben: „Aktualitások” oldalon. |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-05 | | #2892 |
|
|
Vis maior tartalék
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 91. § (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazása alapján a Kormány a 8/2010. (I.28.) rendeletben szabályozta a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályait.
A támogatás célja az egyes természeti károkból adódó indokolt és szükséges védekezési kiadások megtérítése, valamint önkormányzati, kisebbségi önkormányzati tulajdonban lévő építményekben a vis maior események okozta károk helyreállítása.
A pályázat beadási határideje: folyamatos
Ennek megfelelően az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak a pályázati adatlapokat folyamatosan rögzíthetik az ebr42 információs rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu/).
A részletek megtekinthetőek: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-05 | | #2882 |
|
|
Belterületi belvízrendezési célok támogatása
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 20. pontjában foglalt rendelkezés alapján az önkormányzati miniszter az 5/2010. (I. 28.) rendeletben szabályozta a belterületi belvízrendezési célok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait.
A pályázat beadási határideje: 2010. február 15.
Ennek megfelelően az önkormányzatoknak a pályázati adatlapokat 2010. február 15-éig kell az ebr42 információs rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu/) rögzíteniük.
A részletek megtekinthetőek: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-02-01 | | #2872 |
|
|
Tisztelt Partnereink!
Kérem engedjék meg, hogy felhívjam szíves figyelmüket az alábbiakra:
Az oktatási és kulturális miniszter 5/2010. (I. 29.) OKM rendelete értelmében azok a helyi önkormányzatok és azok jogi személyiségű társulásai részére, akik a 2009. évben képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, továbbá óvodai fejlesztő program szervezésének támogatásában, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatására fordítható támogatásban részesültek, a 2009/2010-es nevelési év, tanév feladatainak ellátására kiegészítő támogatás folyósítható.
A képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program támogatása esetén a kiegészítő támogatás folyósítására 2010. január 1-jétõl a tanév végéig kerül sor, a támogatás összege: 22.300,- Ft/fő, illetve 24.900,- Ft/fő.
Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatására 2010. január 1-jétõl 2010. augusztus 31-ig kerül sor, melynek összegét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (gyermekek) aránya alapján kell meghatározni.
A támogatás igénylését 2010. február 15-ig kell igényelni a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságán keresztül.
Üdvözlettel:
Dr.Hosszuné Szántó Anita
CÉGVEZETŐ
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-01-26 | | #2852 |
|
|
Senki ne induljon el örökbefogadási szándékkal Haitire - Tájékoztató a külföldről történő örökbefogadással kapcsolatban (SZMM Sajtótitkárság közleménye)
Az elmúlt napokban a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia Titkársága, a Genfi Nemzetközi Szociális Szolgálat, a Családjukat Elvesztett Gyermekek Jogait Védő Nemzetközi Központ is tájékoztatást adott ki a földrengés sújtotta Haitin élő gyermekek örökbefogadásával kapcsolatban.
A szervezetek arra hívták fel a figyelmet, hogy a jelenlegi helyzetben nem lehet örökbefogadási eljárásokat indítani mindaddig, amíg Haiti közigazgatási és jogi rendszerét helyre nem állítják. Hivatkoznak korábbi ajánlásokra, amelyek szerint háború, zavargások, vagy természeti katasztrófa sújtotta országokból nem lehet gyermekeket örökbefogadni, tekintettel arra, hogy a gyermekek személyazonosságának, családi helyzetének tisztázására sincs lehetőség. Ez a helyzet ugyanis a gyermekek jogainak súlyos megsértéséhez vezethet, előfordulhat illegális örökbefogadás, gyermekkereskedelem.
A fenti szervezetek és a tárca álláspontja szerint is elsődleges cél a gyermekeknek a saját hazájukban való megsegítése. Az semmiképp sem fordulhat elő, hogy rendezetlen helyzetű gyermekeket az országból "evakuálva" határozatlan időre kivigyenek. A Gyermekjogi Központ és a Nemzetközi Szociális Szolgálat megfogalmazása szerint a gyermekek evakuálása amiatt is aggályos, mert a gyermekek súlyos traumát éltek át, és további lelki sérüléseket okozhat a hazájukból való elvitelük.
A jelenlegi helyzetben csakúgy, mint a 2004-es cunamit követő időszakban, nem támogatják, hogy külföldiek örökbefogadási eljárásokat indítsanak a katasztrófa sújtotta területen.
Csak azoknak a gyermekeknek az örökbefogadására van lehetőség, akik esetében már korábban egyértelműen megállapították, hogy örökbefogadhatóak, őket leendő örökbefogadó szüleik megismerték, továbbá az örökbefogadást már engedélyezték is a haiti bíróságok, csak valamilyen adminisztratív okból még nem került sor arra, hogy a gyermekek örökbefogadóikhoz kerüljenek. Ezeknek a gyerekeknek leggyakrabban a kiutazási engedélyük hiányzik. Az ő esetükben is szigorú eljárások alapján ellenőrizni kell a személyazonosságukat és az iratanyagukat, amelyek ha Haitin nem lelhetőek fel, akkor az örökbefogadóknál levő másolatok szükségesek. Csak abban az esetben hagyhatják el a gyermekek Haitit, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy az örökbefogadásuk engedélyezése már korábban megtörtént.
A kapott tájékoztatókból az is kiderül, hogy a Nyugat-Európai és Észak-Amerikai országok közül van olyan, amelyik minden örökbefogadási eljárást azonnal felfüggesztett, más országok evakuálási akciókat készülnek indítani.
Haiti - hazánkkal ellentétben - nem tagja a nemzetközi örökbefogadásokra vonatkozó 1993. évi Hágai Egyezménynek (a továbbiakban: Hágai Egyezmény), ami azt jelenti, hogy a Haitiről való örökbefogadásban a minisztérium nemzetközi örökbefogadásokban közreműködő Központi Hatósága (a továbbiakban: Központi Hatóság) nem vesz részt. Azaz ha valaki örökbe kíván onnan fogadni, akkor Haitire kell utaznia, és az ottani szervekkel kell az eljárást lefolytatnia. Fentiek alapján azt tanácsoljuk, hogy senki ne induljon el örökbefogadási szándékkal Haitire, inkább az ott élő gyermekek megsegítésére adományokat gyűjtő szervezetek tevékenységét támogassák, ami valóban segítséget jelent a nehéz helyzetben lévő gyermekek számára.
Általánosságban elmondható, hogy külföldről magyar állampolgár - a gyermek származási országától függően - két módon fogadhat örökbe:
a) Olyan országból, amely részese a 2005. évi LXXX. törvénnyel kihirdetett Hágai Egyezménynek - ami jelenleg több mint nyolcvan országot jelent -, a magyar Központi Hatóságon keresztül lehet külföldről örökbe fogadni. Ez esetben a magyar hatóság veszi fel a kapcsolatot a gyermek származási országának a Központi Hatóságával.
A gyakorlatban azt tapasztaljuk, hogy a harmadik világbeli országokból nem is válaszolnak a megkereséseinkre. Vannak ugyanis olyan Nyugat-Európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada, amelyeknek polgárai több száz, esetenként ezer fölötti számban fogadnak örökbe gyermekeket egy-egy harmadik világbeli országból kirendeltségeiken keresztül. Ezek mellett a harmadik világbeli országok nem alakítanak ki kapcsolatot Magyarországgal néhány örökbefogadás érdekében.
b) Más a helyzet azokkal az országokkal, melyek nem tagjai a Hágai Egyezménynek, mint például Vietnam, Indonézia, Haiti, Argentína, Oroszország, Ukrajna, Szerbia. Ezekbe az országokba elutazhat az örökbefogadni szándékozó, akiknek van valamilyen helyismerete, segítsége, megfelelő anyagi forrása, és közvetlenül előterjesztheti az örökbefogadás iránti kérelmét. A helyi hatóságokkal való kapcsolatfelvételt követően, ha engedélyezik számára gyermek örökbefogadását, akkor Magyarországra hozhatja a gyermeket, és azt követően, hogy Magyarországon is lefolytatják az örökbefogadási eljárást, a gyermeket anyakönyvezik és megszerezi a magyar állampolgárságot. Tudomásunk szerint néhány ilyen eset volt az elmúlt években.
A fentieken túl megjegyeznénk, hogy magyar állampolgár belföldön és külföldön is csak akkor fogadhat örökbe gyermeket, ha rendelkezik olyan gyámhivatali határozattal, mely szerint alkalmas az örökbefogadásra. Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki többek között az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel vett részt, és a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében személyisége, valamint körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására, valamint a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. Így például egy ötvenéves, személyében és környezetében is alkalmas személy ötévesnél idősebb gyermeket fogadhat csak örökbe. Az életkorkülönbség tekintetében a fiatalabb házastárs, testvérek örökbefogadása esetén pedig az idősebb gyermek életkorát kell alapul venni.
Az örökbefogadás egy családpótló intézmény, ezért a nemzetközi egyezmények és a Családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) a gyermek érdekében fogalmazzák meg a sokszor szigorúnak tűnő feltételrendszerét és szabályait.
Budapest, 2010. január 22.
SZMM Sajtótitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-01-26 | | #2842 |
|
|
Felkészülés a 2010. évi országgyűlési választásra
Sólyom László köztársasági elnök kitűzte az országgyűlési képviselők megválasztásának időpontjait. Virág Rudolf az Országos Választási Iroda vezetője a választás előkészületeiről, az ezzel kapcsolatos aktuális tudnivalókról tartott tájékoztatót.
Sólyom László köztársasági elnök pénteken tűzte ki a 2010. évi országgyűlési választás időpontját: az első fordulót április 11-én, a másodikat április 25-én tartják.
Az Országos Választási Iroda (OVI) feladata az, hogy a köztársasági elnök választást kitűző határozatának megfelelően előkészítse a választást - jelentette ki Virág Rudolf, az OVI vezetője pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, nem okoz-e gondot, hogy a választás első fordulóját a külképviseleteken húsvét vasárnap tartják.
A külképviseleteken az első fordulót a magyarországi szavazás előtt egy héttel kell megtartani, hogy az urnák időben visszaérkezhessenek. Ez pedig azt jelenti, hogy a külképviseleteken a szavazást április 4-én, húsvét vasárnap rendezik meg.
A választási eljárás fontosabb határidőit az önkormányzati miniszter - a választási eljárásról szóló törvény előírásai alapján - határozza meg, a rendelet a köztársasági elnök választást kitűző határozatával egyszerre jelenik meg a Magyar Közlönyben.
A választópolgároknak február 8. és 12. között kell megkapniuk a választásról szóló értesítőket és az ajánlószelvényeket, a választói névjegyzéket pedig február 10. és 17. között teszik közszemlére a polgármesteri hivatalokban.
Az egyéni választókerületekben csak azok a jelöltek indulhatnak, akik összegyűjtöttek 750 ajánlószelvényt, a jelöltek március 19-ig gyűjthetik ezeket, és szintén eddig az időpontig kell bejelenteni az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál, ha valaki indulni kíván a választáson. Az összegyűjtött, de le nem adott ajánlószelvényeket március 22-éig kell megsemmisíteni.
Területi listát azok a pártok állíthatnak, amelyek a területi választókerületek egynegyedében, de legalább kettőben egyéni jelöltet tudtak állítani. A területi listákat március 22-ig kell bejelenteni a területi választási bizottságnál.
Országos listát az a párt állíthat, amelyik legalább 7 területi választókerületben állított listát, a listát március 23-ig lehet bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál.
Azok a választópolgárok, akik nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni, ezt igazolással megtehetik, igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján április 6-ig lehet kérni a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől.
A jogszabály lehetőséget teremt rá, hogy azok a választópolgárok, akik a magyarországi szavazás napján nem tartózkodnak az országban, a külképviseleteken voksolhassanak. Ehhez azonban fel kell vetetniük magukat a külképviseleti névjegyékbe március 19-ig. A választás első fordulóját a külképviseleteken április 4-én tartják, az amerikai kontinensen április 3-án. A választás első fordulójában a külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnáknak április 8-ig kell megérkezniük az OVI-hoz.
Az országban a szavazást megelőző szombaton, április 10-én 0 órakor életbe lép a kampánycsend, ami a szavazókörök bezárásáig, április 11-én 19 óráig tart. Az első fordulóban a szavazókörök reggel 6 és este 19 óra között tartanak nyitva, az illetékes választási bizottság április 12-én állapítja meg az első forduló eredményét.
Az amerikai kontinensen - az időeltolódás miatt - április 24-én tartják a második fordulót, a többi külképviseleten a magyarországival megegyezően, április 25-én. Ezt is megelőzi a szombat 0 órától érvényes kampánycsend.
A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnáknak április 29-ig kell beérkezniük az OVI-ba, a szavazatokat tartalmazó borítékoknak pedig legkésőbb május 1-jéig meg kell érkezniük a kijelölt szavazatszámláló bizottságokhoz.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-01-22 | | #2832 |
|
|
Új pályázati lehetőség
A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésének, valamint közösségi buszok beszerzésének támogatása A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 5. számú mellékletének 15. pontjában foglalt rendelkezés alapján az önkormányzati miniszter a 1/2010. (I. 19.) rendeletben szabályozta a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeit.
A pályázat beadási határideje: 2010. február 15.
Ennek megfelelően az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak a pályázati adatlapokat 2010. 02. 15-éig kell az ebr42 információs rendszerben (http://ebr42.otm.gov.hu/) rögzítenie.
Forrás, részletes pályázati feltételek: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-01-20 | | #2802 |
|
|
Az iratkezelés követelményeinek módosítása
Az Önkormányzati Minisztérium előkészítette a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendeletet módosító jogszabály tervezetét. A véleményezési határidő: 2010. január 24.
Forrás, további információ: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-01-15 | | #2782 |
|
|
Részmunkaidős foglalkoztatással és képzéssel a házi segítségnyújtás fejlesztéséért
A szakmai színvonal emelése és a tartós otthoni gondozás feltételeinek javítása érdekében a Kormány részmunkaidős foglalkoztatással és képzésekkel kívánja segíteni az ápolási díjban részesülőket, ezáltal is javítva a szociális ellátás színvonalát, és növelve újraelhelyezkedési esélyeiket — hangsúlyozta Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára a Kormányszóvivői tájékoztatón.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programja (TÁMOP) számos lehetőséget kínál a hozzátartozójukat éveken át otthon ápolók munkaerőpiaci helyzetének javításához, megerősödéséhez.
2010. január 15-étől pályázható a 700 millió forint keretösszegű TÁMOP 5.4.3 „Házi segítségnyújtás fejlesztése” konstrukció, amelynek legfőbb célja, hogy a házi segítségnyújtás terén részmunkaidős foglalkoztatáshoz segítse az ápolási díjban részesülőket. A pályázaton önkormányzatok vagy házi segítségnyújtó szolgálatok vehetnek részt. 10 ezer lakos alatti települések 22 és 30 millió forint közötti összeget, míg a nagyobb települések 25 és 35 millió forintot célozhatnak meg. A program lehetőséget kínál segédgondozói képzésen való részvételre, valamint részmunkaidős foglalkoztatásra, amelynek keretében a házi segítségnyújtók a 4 órás munkaidőre a minimálbér 50%-át kaphatják meg.
A munka világába visszatérni kívánó, ápolási díjban részesülők elhelyezkedési esélyeit javítja az „Ápolási díjban részesülők képzési támogatása” pályázat, amelynek keretében szakképzetlen felnőttek szerezhetnek ingyenesen, piacképes szakképesítést.
Forrás:www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-01-13 | | #2772 |
|
|
Tisztelt Partnerünk!
Az államháztartási szervek működésével kapcsolatban cégünk közel 10 éves múltra tekint vissza.
Gazdálkodó és az államháztartási szervek gazdálkodásának ellenőrzése során szerzett tapasztalatainak egyértelműen a pénzügyi területen dolgozók magas fokú leterheltségét állapították meg.
Annak érdekében, hogy a mindennapi, manuális munkavégzés alól mentesítsük a pénzügyi területen dolgozókat, kifejlesztettük utalványozó programunkat.
A program használatával az utalványok elkészítése gyors, mivel részben általunk, részben az Önök által feltöltött adatbázis alapján minimális adat rögzítésével a nyomtatvány előkészíthető, aláírásra kész.
Az előállított utalvány tartalmilag és formailag megfelel az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. ( XII. 19.) Kormányrendelet 78.§-ában előírtaknak.
A programot részben feltöltött adatbázissal forgalmazzuk, melynek ára elektronikus megküldés esetén nettó 8.000,- Ft, postázás esetén nettó 8.500,- Ft.
Amennyiben ajánlatunk felkeltette érdeklődését, kérjük forduljanak hozzánk bizalommal.
SZAHK-ÉRTELEM 2006. Bt
9700 Szombathely, Százhold u. 27.
Tel/fax: 06-94-789-148
e-mail: iroda@szantoestarsa.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-01-11 | | #2762 |
|
|
Kiss Péter: új foglalkoztatási támogatást vezet be a kormány
Új foglalkoztatási támogatási formát vezet be a kormány: mindenki, aki a válság időszakában vált munkanélkülivé, és akit képes lenne egy munkáltató foglalkoztatni, az - mintegy ösztönző támogatásként - "magával viheti" segélye és annak járulékai összegét - jelentette be Kiss Péter társadalompolitikai miniszter egy korábbi tájékoztatón.
Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a segélye hátralévő idejére ezt az összeget a munkáltató érdekeltségének növelésére, havi elszámolásban utólagosan a Munkaerő-piaci Alap kifizeti. Véleménye szerint ezrek vehetik igénybe ezt a támogatási formát.
Példaként említette, hogy ha valaki a munkanélküli segélye harmadik hónapjában el tud helyezkedni, akkor következő hat hónap járulékát és annak vonzatait magával viheti az új munkahelyére.
Kiss Péter hangsúlyozta, ezt a támogatást munkahelybővítésnél lehet kérni.
Az Út a munkához programról szólva elmondta azt is, idén több mint kilencvenezer ember kapott munkalehetőséget a közfoglalkoztatásban.
Kiss Péter emlékeztetett arra, jövőre az ideinél több, 110 milliárd forint jut a programra, és a közcélú munkavégzést kiterjesztik az állami és önkormányzati többségű gazdasági társaságokra is.
Jelezte, a közcélú foglalkoztatásra rendelkezésre álló forrásokat bértámogatásra is fel lehet használni. A miniszter magyarázata szerint ez azt jelenti, hogy ha egy önkormányzatnak végzett időszakos munkával szemben ugyanebből az összegből egy cégnél bértámogatással tartós munkát is kaphatnak az emberek, akkor erre lehetőség van.
Kiss Péter kiemelte: ezek az intézkedések mind azt célozzák, hogy az átmeneti segítség mellett a tartós munkavállalást is még jobban segítsék.
Forrás: MTI/www.meh.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2010-01-08 | | #2752 |
|
|
OKM közleménye
Felhívjuk az iskolavezetők figyelmét arra, hogy pénzért átvehető hamis küldeményeket kézbesítenek iskolákba az Oktatási és Kulturális Minisztérium nevében.
Igazgatói jelzés alapján értesült az Oktatási és Kulturális Minisztérium arról, hogy az iskolákba - futárszolgálat útján - minisztériumi hivatalos dokumentumnak látszó küldemény érkezett, amelyet 2480 forintért lehetett átvenni.
Felhívjuk az iskolavezetők figyelmét arra, hogy a minisztérium nem küldött ki hivatalos küldeményt, és amennyiben erre sor kerülne, akkor ennek költségeit nem hárítja át az iskolákra.
OKM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-12-20 | | #2702 |
|
|
A Kormány döntött a szociális alapú gáz- és távhőtámogatás 2010. évi szabályairól. Ennek értelmében azoknak, akik a támogatásra való jogosultsága 2009. december 31-én fennáll, nem kell új kérelmet benyújtaniuk, ezen esetekben ugyanis a jogosultság 2010. április 30-ig automatikusan (új határozat meghozatala, vagy a határozat módosítása nélkül) meghosszabbodik.
További információ: www.szmm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-12-16 | | #2682 |
|
|
Újabb iskolai oltási kampányt javasol az egészségügyi és az oktatási miniszter
Székely Tamás egészségügyi miniszter és Hiller István oktatási és kulturális miniszter közös levele az általános és középiskolák részére.
Valamennyi általános és középiskolai
igazgató részére
Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!
Közeledik a téli szünet és az iskolai influenza elleni kampányoltások első szakaszának a vége. A 2009. november 2-án megkezdett iskolai kampányoltások sikerét jelzi, hogy ennek keretében mintegy félmillió gyermek részesült a világjárványt okozó influenza elleni védőoltásban.
Az influenzaoltás egyéni védelmet nyújt az oltottak számára. Ha elég sokan oltatják be magukat, akkor lehetőség van a közösségi védelem szintjének elérésre is, amelynek eredményeként az influenzavírus terjedése visszaszorul. Ehhez azonban legalább 60%-os eredményt kell elérni. Az iskola számára a minél magasabb átoltottság elérése azért is fontos, hogy a tanítás a téli-tavaszi hónapok során is zökkenőmentesen folytatódhasson anélkül, hogy az iskola tanítási szünet elrendelésére kényszerülne.
Az utóbbi hetek járványügyi eseményei azt mutatják, hogy a jelenlegi influenzajárvány során a gyermekek és a fiatal felnőttek körében történik a legtöbb megbetegedés. Súlyos lefolyású megbetegedések előfordulnak nem csak a kockázati csoportba tartozók, hanem az egyébként egészséges ifjak között is.
Az utóbbi napokban, hetekben a járványügyi helyzet, valamint a súlyos kimenetelű megbetegedésekről érkező hírek hatására növekedett az oltási hajlandóság, és mind többen kérik a védőoltást. A háziorvosoknál és az oltópontokon is folyamatosan növekszik az oltásban részesülők száma. Még nem késő élni a megelőzés lehetőségével, ezért kérjük Önöket, hogy még egyszer ajánlják fel a lehetőséget mindazoknak a szülőknek, akik eddig még nem oltatták be gyermeküket. Hasonlóképpen biztosítsák mielőbb a védőoltást az iskolában még oltatlan dolgozók számára is.
Azt javasoljuk, hogy az iskolában minden körülmények között ismételjék meg az oltási kampányt. Természetesen mind a tanulók, mind az iskola dolgozói részére az oltóanyag korlátlanul és ingyenesen rendelkezésre áll, s változatlanul az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézeteinél rendelhető meg.
A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság vállalta, hogy szakmai tanácsokkal segíti az iskolák tevékenységét a pandémiás influenza védőoltási kampány során. Vállalták, hogy összegyűjtik az oltási kampány során felmerülő kérdéseket és problémákat, és segítenek azok megoldásában. Kérjük Önöket, éljenek ezzel a lehetőséggel, és kérdéseiket küldjék meg az iskolaioltas@oszmk.hu e-mail címre, ahol a szakemberek igyekeznek azokat megválaszolni.
Üdvözlettel:
Dr. Székely Tamás egészségügyi miniszter
Dr. Hiller István
oktatási és kulturális miniszter
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-12-16 | | #2672 |
|
|
Közlemény
A „Településőr” Program keretei között az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium felhívására az idén 771 önkormányzattól mintegy 1500 településőr támogatására érkezett igény. Közel ezer településőr foglalkoztatása indult el december 1-jéig, ami bizonyítja a program indokoltságát és sikerét.
Jó hír, hogy a 2010. évi költségvetési törvény forrást biztosít a program folytatásához. Ennek megfelelően azok a jelentkezők, akik még nem kaptak értesítést, igényük elbírálása után 2010. január 1-jétől részesülnek támogatásban.
Azok a támogatottak, akik idén már részt vettek a programban, jövőre is, külön igénylés benyújtása nélkül részesülnek a támogatásban.
További fontos információ, hogy a minimálbér összegének emelkedése következtében az IRM az eddigi településőrönkénti 71.500 Ft+27% járulék bértámogatás helyett 2010. január 1-jétől településőrönként 73.500 Ft + 27% járulék támogatást biztosít a program résztvevőinek.
Köszönettel tartozunk mindazoknak a települési önkormányzatoknak, társulásaiknak és közterület-felügyeleteknek, amelyek támogatás igénylésével is aktívan közreműködnek a helyi közbiztonság javításában.
Természetesen továbbra is várjuk az újabb igényléseket. A programhoz csatlakozni a www.irm.gov.hu honlapról letölthető, megújult támogatási megállapodás formanyomtatvány értelemszerű kitöltésével és visszaküldésével lehet.
IRM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-12-14 | | #2662 |
|
|
Tájékoztató a 2009. decemberi 19-ei munkanapról a nevelési-oktatási intézményekben
A közoktatási szakterületre érkező nagyszámú megkeresésre tekintettel 2009. december 19-ével kapcsolatosan a Közoktatási Főosztály az alábbi pontosított – nem kötelező erejű - tájékoztatót teszi közzé:
A nevelési-oktatási intézményekben a tanítási napok megtervezése nem része a fenntartói irányításnak, ezért erről a kérdésről a tanév helyi rendjének elkészítése során az intézményvezető – és nem a fenntartó - jogosult határozni.
A 2009/2010. tanév rendjéről szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet (a továbbiakban Rendelet) 2. §-ának (2) bekezdése szerint a 2009/2010. tanévben a tanítási napok száma száznyolcvanhárom nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában a tanítási napok száma száznyolcvankét nap.
A Rendelet 4. §-ának (2) bekezdése szerint a téli szünet 2009. december 23-tól 2009. december 31-ig tart. A téli szünet előtti utolsó tanítási nap 2009. december 22. (kedd), a szünet utáni első tanítási nap 2010. január 4. (hétfő).
A 2009. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 16/2008. (IX. 26.) SZMM rendelet 2. §-ának c) pontja szerint december 19. (szombat) munkanap, december 24. (csütörtök) pihenőnap.
Fentiekből következik, hogy a pedagógusok esetében 2009. december 19. (szombat) munkanapnak minősül, a tanulók számára pedig akkor indokolt erre a napra tanítási napot tervezni, ha e nélkül a Rendeletben előírt 183/182 tanítási nap nem teljesíthető.
Amennyiben az iskolában december 19-ét – a Rendelet 4. §-ának (4) bekezdése szerint - tanítási szünetként tervezték meg, akkor ezen a napon az intézménynek - szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről, amelyet több iskola közösen is megszervezhet.
Annak sincs jogi akadálya, hogy a tanév helyi rendjében ezt a napot tanítás nélküli munkanappá nyilvánítsák a Rendeletben megjelölt öt, illetve hat munkanap terhére.
Az óvodában 2009. december 19-én a nevelési feladatokat a fenntartó által meghatározott nyitvatartási renden belül, az éves munkatervben meghatározottak szerint kell ellátni.
A tájékoztatóban foglaltak nem kötelezőek, csupán az intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes.
Oktatási és Kulturális Minisztérium
Közoktatási Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-12-11 | | #2652 |
|
|
Kistérségi közmunka pályázat 6 milliárd forintos támogatással - Téli-tavaszi közmunkaprogram 2010 (A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Pályázati Felhívása. 2010/01 Téli- tavaszi közmunkaprogram)
1. A pályázat célja:
Munkanélküliek foglalkoztatása a téli hónapokban az önkormányzatok feladatkörébe tartozó programszerű tevékenységgel.
A Szociális és Munkaügyi közmunkapályázatot hirdet a téli-tavaszi hónapokra, mert a munkaerőpiacon a gazdasági válság miatt beszűkültek az elhelyezkedési esélyek, korlátozottak az alkalmi munka lehetőségei, megnövekednek a családi kiadások, így igen nehéz a megélhetés a munkanélküliek és családjaik számára.
A pályázat alapvető célja, hogy 5 hónapos határozott idejű munkalehetőséget teremtsen a regisztrált álláskeresők, köztük legalább 50 %-ban rendelkezésre állási támogatás jogosultjai számára úgy, hogy értékteremtő munkájukat helyi önkormányzati, vagy kistérségi célok érdekében végezzék. A pályázat kedvezményezi a leghátrányosabb, és a hátrányos besorolású kistérségeket, valamint azokat a településeket, ahol magas a RÁT jogosultak száma. A program kiemelt figyelmet fordít azokra, akiknek családjában egynél több, a RÁT kritériumainak megfelelő álláskereső van.
2. A pályázók köre:
Kistérségenként egy pályázatot nyújthat be regisztrált álláskeresők foglalkoztatásának támogatására:
• a jogi személyiséggel rendelkező, többcélú kistérségi társulás, vagy
• a társulás gyűlése által felhatalmazott tag-települési önkormányzat (gesztor), vagy
• nonprofit gazdasági társaság, ha annak a társulás, vagy valamelyik tag- települési önkormányzat alapítója, és a társulás átruházza határozatával a pályázás és a program végrehajtásának jogát.
A foglalkoztatást, és a pénzügyi elszámolást minden esetben a nyertes pályázónak kell megvalósítania, ez a kötelezettség nem ruházható át.
3. Pályázati feltételek:
3.1. A pályázatot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kiadott pályázati dokumentáció tartalmának megfelelően kell benyújtani.
A pályázat elengedhetetlen része a közmunkások által elvégzendő tevékenységre készített munkaprogram és az ennek megvalósításához szükséges munkaidő terv, valamint a feladatokhoz kapcsolódó, a program egészét átfogó költségvetési terv. Ezen elemek bármelyikének hiánya esetén a pályázat nem támogatható! Hasonlóan nem támogatható az a program, melynek tervezett tevékenységei nem különülnek el az "út a munkához" programtól.
3.2. A pályázat 3 kategóriában nyújtható be.
I. Leghátrányosabb kistérségek( 47)
II. Hátrányos kistérségek (47)
III. Azok az első 2 kategóriába nem sorolt kistérségek, amelyek 2009. szeptemberben rendelkeztek legalább 200 nyilvántartott RÁT jogosulttal.
Minden kistérség kizárólag a 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet 2. sz. melléklete alapján besorolva tartozik a megfelelő kategóriába.
3.3. A pályázóknak legalább 50 %- ban RÁT jogosultakat kell foglalkoztatniuk. Az érintettekkel határozott idejű munkaviszonyt kell létesíteni napi 8 órás foglalkoztatásra.
3.4. A pályázónak vállalnia kell, hogy a megítélt támogatási összeg minimum 80%-át kizárólag a foglalkoztatni vállalt munkanélküliek bér- és közterheinek költségeire fordítja.
3.5. A pályázónak szerződésben kell vállalnia, hogy a közmunkaprogram megvalósításához - foglalkoztatásra - más központi költségvetési támogatást nem vesz igénybe.
3.6. A közmunkaprogram kezdetének legkorábbi időpontja 2010. január 15. A befejezés végső határideje 2010. június 15. A futamidő alatt a pályázatban meghatározott átlaglétszám foglalkoztatását kell vállalni. Ez azt jelenti, hogy az 5 hónap különböző időszakaiban, a tervezett munka sajátosságainak megfelelően alakulhat a foglalkoztatottak száma.
3.7. A programban választható tevékenységek köre: Az önkormányzatok által ellátott feladatok élőmunkával történő segítése. Ezen belül különösen:
A téli hónapokban:
- Házi segítségnyújtás azon személyek részére, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek. Étkeztetés biztosítása, azoknak, akik önmaguk, és eltartottjaik részére ezt nem képesek biztosítani. A házi segítségnyújtás keretében kiemelten támogatandó gondozási tevékenység: közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, takarítás, mosás, gyógyszerek kiváltása, tűzifa bekészítés)
- önkormányzati intézmény-felújítási belső munkálatok
- település üzemeltetési és tisztasági önkormányzati feladatok ellátása. (Hó eltakarítás csak alternatív munkafeladat megjelölésével ((pl. illegális szemétlerakó felszámolása)) egyidejűleg tervezhető!)
Egyéb időjárás- függő tevékenységek:
- kül- és belterületi, önkormányzati tulajdonú csapadékvíz, és belvízelvezető csatornahálózatának kialakítása, helyreállítása, karbantartása,
- a települések belterületi útjainak fenntartása, az utak környezetének karbantartása,
- a háztartási és egyéb kommunális hulladék összegyűjtése, elszállítása kijelölt lerakóhelyre,
- parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás,
- önkormányzati tulajdonú közös helyiségek építése, kialakítása, karbantartása,
- állami és önkormányzati közintézmények felújítása, karbantartása,
- temetkezési és kegyeleti helyek és környezetük rendbetétele.
A felsoroláson kívül az önkormányzati feladati körből válaszható olyan feladat is, ami nincs megjelölve, de minden egyes tevékenységre a pályázat szintjén összesített munkatervet kell készíteni azonos normák alkalmazásával! Egy tevékenység természetesen több településen is végezhető egy időben.
Valamennyi vállalt tevékenységet és a szükséges ráfordításokat (létszám, munkaóra, költség nemek) a pályázat egészére vonatkozóan mindenképpen összesíteni kell, valamennyi érintett településen azonos munkanormákat figyelembe véve!
3.8. A munkabér előzetes megállapítása csak a kötelezően kifizetendő legkisebb munkabér (minimálbér) figyelembevételével történhet. 2010-re legfeljebb 76 000 Ft/ hó- tervezhető a segédmunkás besorolású dolgozók részére.
3.9. Kötelezően előírt önrész nincs. Egyes költség nemeket (szakképzési hozzájárulás, anyagok, program ÁFA költségei) a pályázónak kell viselni.
4. A támogatás formája, forrása, tartalma
4.1. A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. Forrása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium "képzéssel támogatott közmunkaprogram" megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatból elkülönített 6 000 millió Ft, amely magában foglalja mindhárom kategóriára vonatkozóan valamennyi támogatott költségnem összegét. A támogatás tervezett keretei:
I. kategória: 3 000.- millió Ft
II. kategória: 1 500.- millió Ft
III. kategória: 1 500.- millió Ft
4.2. A támogatás a regisztrált álláskeresők költségeire terjed ki, amelyek e pályázatban a következők:
- munkabér, valamint annak járulékai,
- a munkába-járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségek,
- munka-alkalmassági vizsgálat költsége,
- munkaruha és egyéni védőeszközök költsége,
- munkásszállítási költségek,
- a programhoz elengedhetetlenül szükséges kis értékű tárgyi eszközök és tárgyi eszközök beszerzési költsége, maximum a támogatás 10%-ának mértékéig.
- a legfeljebb a támogatás 3%-ának mértékéig a program szervezési, irányítási, működtetési költségei. E forrásból munkabér, járulékai és megbízási díj nem tervezhető.
- Képzés költségei legfeljebb 2 %.
4.3. Az adható támogatás legmagasabb összege a közmunkások létszámától függ, és nem haladhatja meg a 130 000 Ft / fő / hó normát!
Egy pályázat keretében foglalkoztatott létszám nem lehet kevesebb 25 főnél
Az egyes kategóriák maximális létszámkereteinek kiszámításánál a területileg illetékes munkaügyi központ 2009. szeptemberre vonatkozó, a RÁT -osok számára vonatkozó adata a meghatározó. Ebbe csak a pályázatban érintett települések adata számítható be, ha a kistérségnek nem minden települése vesz részt a közmunkaprogramban
Mindezek alapján az egyes kategóriákban pályázható létszám:
I. kategória ( leghátrányosabbak ) 55 fő + a kistérségben regisztrált minden megkezdett 100 RÁT-os után 3 fő.
II. kategória ( hátrányosak ) 30 fő + a kistérségben regisztrált minden megkezdett 100 RÁT-os után 2 fő.
III. kategória ( az előzőkbe nem tartozók ) 20 fő + a kistérségben regisztrált minden megkezdett 100 RÁT-os után 2 fő.
(Példa: az I kategóriába tartozó kistérségben 2009. szeptemberben 1428 álláskeresőként nyilvántartott szociális segélyezett volt. A maximális létszám: 55+ 15 x 3 =100 fő. A maximális támogatás: 100fő x 130 000 Ft ( havi norma) x 5 (hónap) = 65 millió forint)
4.4. A pályázó kizárólag olyan tárgyi eszköz (munkaeszköz) beszerzésére igényelhet támogatást, amely a program végrehajtását, a közmunkások tevékenységét közvetlenül szolgálja. A pályázó vállalja, hogy a támogató (minisztérium) által biztosított forrásból beszerzett tárgyi eszközt könyveiben, számviteli nyilvántartásában aktiválja.
A pályázó tudomásul veszi, hogy a támogató a beszerzett tárgyi eszköz vagyonkezelői jogáról lemond, és elfogadja, hogy - a támogatási szerződésben foglalt feltételek szerint - a támogató elidegenítési tilalmat ír elő a támogatásából finanszírozott tárgyi eszközre.
4.5 A pályázat kiírói fenntartják maguknak a jogot, hogy az igényelt támogatást csak részben biztosítják, vagy az egyes kategóriák között átcsoportosítást hajtanak végre.
4.6 Szerződésszegés esetén a kifizetett támogatási összeg visszakövetelhető a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő kamat felszámolásával.
5. A támogatás folyósítása és elszámolása:
A pályázóknak a pályázat keretében bejelentett kérésére - utólagos elszámolási kötelezettség terhe mellett - a program beindításához szükséges dologi kiadásokra (eszközök), valamint maximum kettő havi munkabérre és közterheire támogatási előleg folyósítható. Az előleggel legkésőbb a második hónapot záró havi elszámolás benyújtásával egyidejűleg el kell számolni. További támogatásban a pályázó csak akkor részesülhet, ha az előleggel már elszámolt. Az elszámolást követően a támogatás további része utólag, havonta, az igazolt költségeknek megfelelően folyósítható.
6. A pályázat formai és tartalmi követelményei
6.1. A pályázatot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanács által kibocsátott pályázati dokumentációban leírtaknak megfelelően kell benyújtani.
6.2. A pályázatot mellékletekkel együtt összefűzve egy eredeti és három másolati, külön borítékolt, együtt csomagolt példányban kell benyújtani. A csomagolásra és az egyes pályázati példányok borítékaira rá kell írni: Közmunkaprogram 2010/1- I, vagy II, vagy III. a kategóriától függően.
Az eredetihez mellékelni kell:
- a kitöltött pályázati dokumentáció oldalait eredeti formátumukban floppylemezen, vagy CD- adathordozón.
A pályázati csomagot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanács címére: 1146 Budapest, Hungária krt. 140-144. kell megcímezni.
6.3. A pályázati határidő lejárta után hiánypótlásra csak a kiíró felhívása esetén, egy alkalommal van lehetőség. A hiánypótlásra felhívás azonban nem terjed ki a pályázat alapvető, a pályázat elbírálását érdemben befolyásoló, fontosabb adatainak (foglalkoztatás, támogatás, önrész stb.) módosítására.
7. Értékelés:
A pályázatban foglaltak szakmai megítéléséről és elbírálásáról szakértői testület dönt, a felhívással egyidejűleg nyilvánosságra hozott bírálati szempontrendszer alapján.
8. Érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül az a pályázat, amely
8.1. nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívásban foglaltaknak,
8.2. a pályázati dokumentáció tartalmi és formai szempontból a hiánypótlási határidő lejárta után is hiányos,
8.3. a költségvetés számszaki hibát tartalmaz,
8.4. az Áfa- költséget nem saját forrásból tervezték,
8.5. a megvásárolni kívánt eszközök használatát nem igényli közvetlenül a programban tervezett foglalkoztatás,
8.6. nem felel meg a 217/1998. (XII. 30.), illetve a 49/1999. (III. 26.) kormányrendeletnek,
8. 7. határidőn túl érkezik be.
Határidőn túl a pályázat kiírójához érkezett pályázatot akkor is automatikusan el kell utasítani, ha azokat a postai bélyegző tanúsága szerint a határidő lejárta előtt adták postára.
9. A pályázat végső beérkezési határideje: 2010. január 4. (hétfő) 13.00 óra.
A pályázatok postán, zárt csomagban juttathatók el, vagy személyesen, a határidő lejártának napján 8.00 és 13.00 óra között adhatók át a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunka Tanács hivatalos helyiségében. (1146 Budapest, Hungária krt. 140-144. III. emelet)
10. Általános tudnivalók:
10.1. A pályázat elkészítéséhez szükséges teljes pályázati dokumentáció beszerezhető a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács Titkárságán (1146. Budapest XIV. kerület Hungária krt. 140-144.), valamint letölthető a http://www.kozmunka.hu/ vagy a http://www.szmm.gov.hu/ Internet címről. A pályázattal kapcsolatos kérdésekre választ kizárólag írásban, e-mail-ben, a kozmunka@szmm.gov.hu címen kaphatnak.
10.2. A támogatások odaítéléséről a pályázati eljárás eredménye alapján a szociális és munkaügyi miniszter határozattal dönt 2010. január 12-ig. A döntés meghozatalához a miniszter kikéri a Regionális Fejlesztési Tanácsok véleményét.
10.3. Támogató döntés esetén a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatási szerződést köt a nyertes pályázóval. A támogatási szerződés csak rendkívül indokolt esetben módosítható.
10.4. A pályázat eredményéről a pályázó telefaxon, vagy levélben írásos értesítést kap. Ez - támogató döntés esetén - kötelezettségvállalást jelent a program finanszírozására, és előfeltétele a munka megkezdésének.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-12-02 | | #2612 |
|
|
+ 2009. évi CIX. Törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról
MAGYAR KÖZLÖNY • 2009. évi 157. szám
- A köztisztviselõk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
- Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
- A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérõl szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítása
- A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
- A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény módosítása
- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
- A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
- Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
- A területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
- A tûz elleni védekezésrõl, a mûszaki mentésrõl és a tûzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása
- A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
- A hitelintézetekrõl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása
- A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
- A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
- A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
- Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
- Az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
- A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
- Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeirõl szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása
- A helyi önkormányzatok társulásairól és együttmûködésérõl szóló 1997. évi CXXXV. törvény módosítása
- A muzeális intézményekrõl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdésrõl szóló 1997. évi CXL törvény módosítása
- A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
- A kulturális örökség védelmérõl szóló 2001. évi LXIV. törvény
- A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
- A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény módosítása
- A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény módosítása
- Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
- Az egyenlõ bánásmódról és az esélyegyenlõség elõmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
- A közbeszerzésekrõl szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
- A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
- A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása
- A pályakezdõ fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követõen munkát keresõk foglalkoztatásának elõsegítésérõl, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
- A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény módosítása
- Az emberi alkalmazásra kerülõ gyógyszerekrõl és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
- A felsõoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
- Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
- A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
- A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
- Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
- Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
- A termõföld védelmérõl szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
- A távhõszolgáltatás versenyképesebbé tételérõl szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
- A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény módosítása
- Az erdõrõl, az erdõ védelmérõl és az erdõgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
- A közlekedéssel összefüggõ egyes törvények módosítása
+ 2009. évi CXV. Törvény Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről
+ 2009. évi CXVI. tör vény Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról
MAGYAR KÖZLÖNY • 2009. évi 161. szám
+ 35/2009. (XI. 18.) OKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 2009/2010. tanév rendjéről szóló 24/2009. (V. 25.) OKM rendelet módosításáról
+ 25/2009. (XI. 18.) PM rendelet A törzskönyvi nyilvántartásról
MAGYAR KÖZLÖNY • 2009. évi 162. szám
+ 2009. évi CXXVI. Törvény egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról
MAGYAR KÖZLÖNY • 2009. évi 171. szám
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
- A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosítása
- A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosítása
- Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása
- Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása
- A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítása
- A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosítása
- A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosítása
- Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
- A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
- Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
- A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
- Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
- A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
- A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
- A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
- A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló 2009. évi XL. törvény módosítása
- A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról szóló 2008. évi LXI. törvény módosítása
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-12-02 | | #2602 |
|
|
A szociális és munkaügyi miniszter 20/2009. (IX. 28.) SZMM rendelete a 2010. évi munkaszüneti napok körüli munkarendrõl
A Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következõket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelõ és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is mûködõ munkáltatónál, illetve az ilyen jellegû munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.
2. § A 2010. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtõl való eltéréssel járó – munkarend a következõ:
december 11., szombat munkanap,
december 24., péntek pihenõnap.
3. § Az általánostól eltérõ munkaidõ-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól eltérõen is meghatározható.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, és 2010. december 31-én hatályát veszti.
Dr. Herczog László s. k.,
szociális és munkaügyi miniszter
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-12-01 | | #2572 |
|
|
Intézkedési ajánlások influenzajárvány idején iskolák és gyermekközösségek számára
Az influenza zárt helyeken tartózkodó közösségekben gyorsan terjed. Különösen igaz ez az iskolákra, óvodákra, bölcsődékre. Általában a gyermekek a leginkább érintettek influenzajárvány idején, és ők azok, akik a leginkább terjeszthetik a fertőzést. A közösségbe járó gyermekek esetén a közösségi érintkezések száma is magas, a legtöbb szoros kontaktusuk nekik van mind a társaikkal, mind pedig a más korosztályokba tartozókkal.
Megkülönböztetünk proaktív és reaktív iskolabezárást:
Proaktív iskolabezárás: a tanítás határozattal történő felfüggesztése az egészségügyi hatóság által a járvány megelőzése céljából, amikor a közösségben még senki, vagy csak nagyon kevesen betegek.
Reaktív iskolabezárás: az iskola saját hatáskörben meghozott döntése a tanítás felfüggesztéséről a járvány következtében, amikor már a gyermekek és a pedagógusok olyan nagy hányada beteg, hogy a tanítást nem tudják folytatni.
A proaktív iskolabezárás alkalmas lehet arra, hogy a járvány terjedését lassítsa, bár a hatás mértéke nem ismert. Amennyiben az iskola újbóli megnyitásakor a gyermekek és az iskolai dolgozók közül még sokan fogékonyak, ismét járvány alakulhat ki. A proaktív iskolabezárásokkal elérhető járványügyi előnyök korlátozottak. Az iskolabezárások társadalmi-gazdasági következményei azonban számottevőek, éppen ezért proaktív iskolabezárás csak kivételes esetben, alapos kockázat-előny értékelést követően javasolt.
A proaktív iskolabezárások esetén a járvány súlyosságát is mérlegelni kell. Mivel a 2009-es influenza pandémia súlyossága eddig mérsékeltnek tekinthető, ezért Magyarországon a proaktív iskolabezárás általában nem javasolt.
Reaktív iskolabezárást, azaz rendkívüli tanítási szünetet a magas hiányzás miatt az iskola vezetősége, illetve fenntartója rendelhet el. Az ilyen típusú intézkedés nem járványügyi érdekből történik, ezért az egészségügyi hatóság ezt nem tiltja, de nem is szorgalmazza.
Abban az esetben, ha az influenzás betegek magas száma miatt döntés születik a tanítás felfüggesztéséről vagy óvodák, bölcsődék időszakos bezárásáról, mindenképpen javasolt az egyéb, szervezett közösségi gyermek programok megrendezésének az elhalasztása is.
Az ÁNTSZ által javasolt intézkedések zárt közösségek számára, enyhe/mérsékelt súlyosságú világjárvány esetén:
- Javasolt az influenza elleni védőoltásokkal történő minél magasabb átoltottság elérése a közösségben
- Fontos az iskolai kampányoltások mielőbbi befejezése, az oltási ütem gyorsítása
- Javasoljuk, hogy az influenzás tüneteket észlelő személy ne látogassa a közösséget, a komplikáció-mentes influenzaszerű tüneteket észlelő személy gyógyulásáig tartózkodjon az otthonában
- A betegség tüneteit mutató gyermek vagy munkavállaló kerüljön elkülönítésre az egészségesektől a hazamenetelig
- Ismételten fel kell hívni a figyelmet a megfelelő kézhigiéné és a légúti etikett betartására
- Javasolt a rutinszerűen végzett alapos takarítás a szokásos módszerekkel
- Fel kell hívni a figyelmet a klinikai tünetekkel megbetegedettek megfelelő egészségügyi ellátására, a kockázati csoportba tartozók és a súlyos lefolyású megbetegedés figyelmeztető tüneteit észlelő betegek antivirális kezelésének haladéktalan megkezdésére
- Proaktív iskolabezárás csak kivételes esetben javasolt (pl. olyan speciális intézmények esetén, amelyekben a gyermekek nagy része kockázati csoportba tartozik.)
- Reaktív iskolabezárásról az iskola saját hatáskörben dönthet
Forrás: ÁNTSZ Kommunikációs Főosztály/OKM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-26 | | #2562 |
|
|
A rendkívüli tanítási szünet jogszabályi háttere (Jegyzőknek, intézményeknek, munkavállalóknak)
Ki rendelhet el rendkívüli tanítási szünetet?
A járvány lokális szintű előfordulása esetén van jelentősége a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Kt.) 54. § (1) bekezdésében biztosított lehetőségnek, amely szerint a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el pl. járvány esetén, amihez be kell szereznie a fenntartó engedélyét, amennyiben ez nem lehetséges, a fenntartót értesítenie kell. A járvány helyi szinten történő kezelésére a jogszabály megfelelő keretet biztosít.
A Kt. 91. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a főjegyző az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével rendkívüli szünetet rendel el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a megye, főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges.
A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzatok jegyzőit.
A Kt. 91. §-ának (8) bekezdése szerint a jegyző - a fentebb leírt feltételek (pl: járvány) fennállása esetén, az oktatásért felelős miniszter egyidejű értesítésével - a településen működő nevelési-oktatási intézményekben rendkívüli szünetet rendel el.
Intézkedése előtt - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - beszerzi az érdekelt intézményfenntartók véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt intézményfenntartókat.
Országos járvány kitörésének veszélye esetén további lehetőséget biztosít a tárca számára a Kt. 95. § (10) bekezdése, amelynek értelmében az oktatásért felelős miniszter az Alkotmányban, illetve törvényben meghatározott rendkívüli időszakban határozatban írja elő a közoktatási intézmények működésével kapcsolatos feladatokat.
Hogyan lehet a kiesett tanítási napokat pótolni?
A rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kiesett tanítási napok pótlásával összefüggő szabály, hogy a fenntartó egyetértésével az iskola igazgatója az elmaradt heti pihenőnapok igénybevételének biztosítása nélkül is elrendelheti a hat tanítási napból álló tanítási hét megszervezését, azaz szombatonként is tanítanak, illetve elrendelhető a tanulói kötelező órákra vonatkozó időkeretet (Kt. 52. § (3) bek.) meghaladó tanítás megszervezése, azaz a délutáni tanítás, ha a rendkívüli tanítási szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani.
Mit tehet a szülő, ha a gyermek rendkívüli szünet miatt otthon van?
A munkavállaló rendes szabadságot kérhet a munkáltatótól, amely esetében az alapszabadság egynegyedét - pedagógusok esetében naptári évenként öt napot - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállalónak erről haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni.
A szülő kérheti a Munka Törvénykönyve 132. §.ának (2) bekezdésében szabályozott gyermek utáni pótszabadság ("anyanap") kiadását, amelyet a munkáltató köteles kiadni.
A szülő fizetés nélküli szabadságot is kérhet, ezt azonban a munkáltató nem köteles teljesíteni.
Beteg gyermek esetén a szülő betegállományt vehet igénybe a gyermek 12 éves életkoráig.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-18 | | #2521 |
|
|
Bővültek a krízistámogatás jogosultsági feltételei
A Kormány döntött arról, hogy a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI. 24.) Korm. rendelet szerinti támogatást egy újabb jogcímen is lehet igényelni. A 2009. november 15-től hatályos módosítás alapján azon személy, aki
- megfelel a krízis-támogatás általános jogosultsági feltételeinek (nagykorú, nem részesül nyugdíjban, meghatározott jövedelmi szint alatt él, teljesülnek az átmeneti segéllyel kapcsolatos kritériumok), és
- még nem részesült (vagy családtagja nem részesült) krízis-támogatásban, és
- háztartásában sem 2009. november 15-én, sem a kérelem benyújtásának időpontjában nem vehető igénybe fűtési célú vezetékes energiaforrás, vagyis
-- a lakásban a vezetékes áram- és gázszolgáltatás egyaránt ki van kapcsolva, vagy
-- a kérelemben megjelölt lakcímen nem áll rendelkezésre vezetékes gázszolgáltatás, és az áramszolgáltatás kikapcsolás következtében nem elérhető
fix - 50 ezer Ft összegű - vissza nem térítendő támogatásban részesül. További feltétel, hogy az áramszolgáltatás kikapcsolása a válsággal összefüggésbe hozható - azaz 2008. szeptember 30-át követően következett be. Nem jogosult e jogcím alapján támogatásra a kérelmező, ha az érintett ingatlan fűtése távhőszolgáltatás igénybevételével biztosított.
A hideg időjárás közeledtére tekintettel a jegyző által továbbított kérelmeket az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság soron kívül, 5 munkanapon belül bírálja el. Ebben az esetben a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (NYUFIG) a támogatást közvetlenül az érintett áramszolgáltató részére utalja át. Az összeg meghatározott része - 20 ezer Ft - minden esetben a fogyasztó fennálló hátralékának törlesztésére fordítódik (az ezt meg nem haladó tartozás esetén a szolgáltató a tartozás teljes összegét jóváírja). A támogatás fennmaradó részének felhasználása - az érintett felhasználási hely műszaki állapotának függvényében - az alábbiak szerint alakul:
- amennyiben az ún. előrefizető mérőkészülék felszerelését a szolgáltató biztosítani tudja, a mérőt ingyenesen felszereli, az összeg pedig a speciális mérőkészülékre kerül feltöltésre, mint lefogyasztható energiamennyiség,
- amennyiben az előrefizető mérőkészülék felszerelése nem biztosítható, a szolgáltató hagyományos, egyfázisú mérőkészülék térítésmentes üzembe helyezésével visszakapcsolja a kérelmezőt az áramszolgáltatásba. Ebben az esetben a fennmaradó összeg négy hónapon keresztül, havi egyenlő részletekben a számlán jóváírásra kerül, vagyis havi hozzájárulást biztosít az érintett család fogyasztásához,
- amennyiben a konkrét műszaki körülmények egyik típusú mérő felszerelését sem teszik lehetővé (vagy egyéb műszaki okok miatt nem biztosítottak a visszakapcsolás feltételei), az összeget a visszautalja a NYUFIG részére, amely - a krízis-támogatás általános szabályai szerint - készpénzben kerül kifizetésre.
A szolgáltató a támogatás megállapításáról szóló határozat kézhezvételét követően megkeresi a kérelmezőt a korábbi tartozás kiegyenlítésére vonatkozó részletfizetési megállapodás megkötése érdekében. A megállapodásban a felek megegyezhetnek arról is, hogy a hátralék csökkentését szolgáló támogatás jóváírása után fennmaradó összeg meghatározott része - legfeljebb 20%-a - szintén a hátralék törlesztésére fordítódjon. Ha a részletfizetési megállapodás a kérelmező számára felróható okból nem kerül megkötésre, a támogatásnak a hátralék csökkentését követően fennmaradó összege visszavonásra kerül.
A krízis-támogatás ezen jogcímen történő igénylése esetén a módosított kérelem-nyomtatványhoz csatolni kell a megfelelő nyilatkozatot, valamint az érintett szolgáltató igazolását a kikapcsolás tényéről és - áramszolgáltatás esetén - időpontjáról. Azt, hogy az adott lakcímen elérhető-e a vezetékes gázszolgáltatás, illetve hogy az érintett ingatlan fűtése nem távhő felhasználásával történik, a jegyző a kérelemlap vonatkozó részeinek kitöltésével igazolja.
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-10 | | #2481 |
|
|
Nem tudja teljesíteni az idei bevételi kötelezettségét a vám- és pénzügyőrség. A 10 milliárd forintos mínusz azt jelenti, hogy nem kap majd prémiumot a mintegy 7 ezer pénzügyőr
Az év végéig ezermilliárd forintot meghaladó bevétellel számolva sem tudja teljesíteni az idei költségvetési törvényben előírt bevételi kötelezettségét a vám- és pénzügyőrség- nyilatkozta a Népszabadságnak Nagy János, a VPOP vezetője.
Úgy véli, hogy ha csak egy százalékkal is, de a parancsnokság elmarad a törvényben előírt bevételi tervétől. A körülbelül tízmilliárdos mínusz pedig azt jelenti, hogy a korábbi évekkel ellentétben várhatóan nem kap majd prémiumot az egyre hangosabban tiltakozó több mint hétezer pénzügyőr.
Nagy János reméli, hogy a Pénzügyminisztérium és a kormány megtalálja majd a megoldást a teljesítmények elismerésére. Szerinte ugyanis nem rajtuk múlt, hogy elmaradt a bevétel a tervezettől.
A válságban lévő autókereskedelem lehúzta a VPOP-t is, elsősorban a regisztrációsadó-bevétel csökkenése miatt folyt be kevesebb pénz.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-09 | | #2471 |
|
|
Pályázat szociális földprogramok működtetésének támogatására (SZOC-FP-09) Határidő: 2009. december 3.
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (ESZA Nonprofit Kft.) a szociális és munkaügyi miniszter 7/2009. (III. 18.) SZMM rendelete alapján pályázatot hirdet szociális földprogramok működtetésének támogatására.
Pályázat a szociális földprogramok működtetésének támogatása - SZOC-FP-09
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (ESZA Nonprofit Kft.) a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 7/2009. (III. 18.) SZMM rendelete (a továbbiakban: Rendelet) alapján pályázatot hirdet szociális földprogramok működtetésének támogatására.
A pályázat célja:
Szociális földprogram működtetése: a háztartás, mint szociális és gazdasági egység jövedelemszerző képességének erősítése, a szociálisan hátrányos helyzetű inaktív, vagy tartósan alacsony jövedelmű háztartások gazdasági aktivizálása, tevékenységük bővítése értékteremtő munka lehetőségének biztosításával.
Az alapcél az alábbi célkitűzéseken keresztül valósítandó meg:
- szociális földprogramot működtető települési önkormányzatok/szervezetek szerepvállalásának erősítése a folyamatos működtetés feltételeihez történő hozzájárulással;
- a területi hátrányok mérséklése;
- a Kedvezményezettek aktivizálásával foglalkoztathatóságuk javítása.
A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 134 600 000 Ft
Pályázók köre
Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek nyújthatnak be pályázatot:
- helyi önkormányzatok,
- önkormányzati társulások,
- önkormányzat által létrehozott közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú minősítéssel rendelkező társadalmi szervezetek, alapítványok,
- non-profit gazdasági társaságok,
amelyek a szociális földprogramok működésének idejében (1992-2009 között) a Szociális és Munkaügyi Minisztériumtól, annak jogelődjeitől vagy Regionális Fejlesztési Tanácstól szociális földprogram céljára támogatást kaptak.
A pályázatok benyújtásának módja és helye:
A pályázatot elektronikus úton (e-pályázat) vagy papír alapon (papíros pályázat) lehet benyújtani.
A pályázatok benyújtásának határideje:
A pályázatok beadási határideje 2009. december 3. 24:00 óra.
További információk:
A pályázati kiírás elektronikus úton letölthető a www.szmm.gov.hu, valamint a www.esza.hu honlapokról.
A pályázattal kapcsolatban további információkat a 9.00-15.00 óra között hívható (1)273-4250 telefonszámon, valamint az hazaitamogatas@esza.hu e-mail címen is kaphatnak a pályázók.
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-06 | | #2461 |
|
|
Tovább közeledhetnek az álláspontok a jövő évi minimálbérről és a bérajánlásról az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén.
A szociális partnerek az OÉT legutóbbi, 2009.október 16-i ülésén már hajlandónak mutatkoztak engedni a minimálbért illető bérjavaslataikból. A bértárgyalások várható előrehaladására utal, hogy Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy november végére, december elejére megszülethet a jövő évi bérmegállapodás.
A szakszervezeti vezető megemlítette, hogy a szakszervezetek 80 ezer forintos minimálbért szeretnének elérni, és miután a munkáltatói oldal hajlandó elmozdulni a 71.500 forintos jelenlegi minimálbérről, így várhatóan a két összeg közötti, kompromisszumos megoldás születik. A testület pénteki napirendjén szerepel továbbá a magánnyugdíj és intézményei, valamint a foglalkoztatás elősegítése és a munkanélküliek ellátása.
(MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-04 | | #2451 |
|
|
Átalakítják a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-t jövő árpilis elsejéig - írta szerdai számában a Magyar Nemzet a társaság kibővített vezetői értekezletéről készített összefoglalóra hivatkozva.
A lap szerint a közútkezelő vezérigazgatója 2009.szeptember 30-án jelentette be az átalakításról szóló terveket.
A vezérigazgató szerint a takarékosság a cél, közutas szakemberek szerint azonban a jelenleg is kritikán aluli teljesítményt nyújtó közútfenntartó teljes szétzilálásához vezethet az elbocsátásokkal is járó akció - foglalta össze a Magyar Nemzet.
A 31.240 kilométeres magyar országos közúthálózat több mint fele kifejezetten rossz állapotban van, és csak kevesebb mint a tizede kifogástalan.
Forrás: hirado.hu/MTI/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-04 | | #2441 |
|
|
Tájékoztató a H1N1 védőoltásra jogosultak köréről
Az óvodák és iskolák vezetőinek kiküldött, a H1N1 védőoltás igénybe vételével kapcsolatos tudnivalókat tartartalmazó tájékoztató szerint a nevelési-oktatási intézményekbe járó 14 éven aluli gyermekek vehetik igénybe ingyenesen az influenza elleni védőoltást. Az intézményvezetők jelezték, hogy a tájékoztatóban leírtak "szigorú" értelmezése azzal a következménnyel járna, hogy a tanulók egy része nem vehetné igénybe a védőoltást, és ily módon veszélybe kerülhet az a célkitűzés, hogy az érintettek körében minél nagyobb legyen azoknak a száma, akik védettséget szereztek.
A tájékoztatóban leírtakkal összhangban nem kell különbséget tenni koruk miatt az első-nyolcadik évfolyamra járó tanulók között. Az általános iskolába járó, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő valamennyi tanuló jogosult arra, hogy igénybe vegye a térítés nélkül biztosított védőoltást. Ugyanez a helyzet azokkal a tanulókkal is, akik a hat, illetve nyolc évfolyamos gimnázium ötödik-nyolcadik évfolyamára járnak.
(Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium közös tájékoztatója)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-04 | | #2431 |
|
|
Megjelent a 2010. évi turisztikai vonzerővel bíró rendezvények támogatása tárgyban kiírt pályázat, amely az Önkormányzati Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap közös pályázati programjának folytatása. A pályázat benyújtási határideje 2009. november 30.
A felhívás alapján azok a rendezvények kaphatnak támogatást, amelyek a kulturális és turisztikai szakmai szempontoknak egyaránt megfelelnek, költségvetésük eléri az 50 millió Ft-ot, széles tömegeket mozgatnak meg, valamint a közönség létszáma legalább 10 ezer fő.
A pályázati adatlapot sikeres regisztráció és belépés után, kizárólag az NKA internetes portálján keresztül, on-line módon lehet benyújtani. Az on-line pályázati adatlap szintén 2009. november 30-ig lesz elérhető a portálon.
Forrás: Önkormányzati Minisztérium
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-11-02 | | #2421 |
|
|
Tájékoztató az iskolai védőoltási kampányról (Kommentár nélkül)
Valamennyi óvoda és általános iskola
vezetője részére
Tisztelt Igazgató Asszony/Úr!
Tekintettel a világjárványt okozó influenza magyarországi terjedésére, november folyamán a nevelési és oktatási intézményekben az új típusú influenza elleni védőoltásokra kerül sor a nevelési, oktatási intézményekbe járó 14 éven aluli gyermekek és az oktatási intézmények dolgozói körében. Az oltások beadását a gyermek/iskola-egészségügyi ellátás egészségügyi dolgozói végzik. Az oltásokra "oltási kampány" keretében kerül sor, mivel a kampányoltás a leghatékonyabb módja annak, hogy az egyes korosztályok fertőző betegségek elleni védelme minél nagyobb arányban legyen biztosítva.
Az ÁNTSZ szervezi és felügyeli a védőoltások végzését, ezért az elkövetkező napokban a kistérségi intézet tisztifőorvosa megkeresi Önt és/vagy az intézmény iskolaorvosát és védőnőjét a kampányoltás megszervezése érdekében. A kistérségi tisztiorvosi intézet szakemberei tájékoztatást adnak az intézmény vezetésének, orvosának, oktatási és egészségügyi személyzetének az oltási kampány jelentőségéről és a lebonyolítás részleteiről. Ismertetik a szervezés lépéseit, az oltóanyag biztosításának módját, az oltások ütemezését és a dokumentációs elvárásokat.
Kérjük, támogassa azt, hogy minél hamarabb, minél nagyobb számban részesüljenek a nevelési, oktatási intézményekbe járó 14 éven aluli gyermekek, valamint az oktatási intézmények dolgozói influenza elleni védőoltásban, mert ez az egyén és a közösség védelmét egyaránt szolgálja. Az oltás segítségével az influenza megelőzhető. Ezáltal csökken a betegek száma, és kevesebb súlyos lefolyású, kórházi ápolást igénylő influenza megbetegedés várható. Csökken továbbá a beteg gyermekektől fertőződő felnőttek és időskorúak száma is, így az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher is mérséklődik. A védőoltást a szülő hozzájárulásával, engedélyével nemcsak az iskolaorvos/védőnő, hanem a háziorvos is beadhatja. A szülői tájékoztatás megkönnyítése céljából csatoltan küldünk Önnek egy rövid összeállítást a védőoltás fontosságáról (1. számú melléklet). Munkájuk megkönnyítése érdekében elkészítettünk egy mintaként szolgáló szülői/gondviselői beleegyező nyilatkozatot, hiszen a 14 éven aluli gyermekek esetében a védőoltás beadásához szükséges a szülő/gondviselő nyilatkozata is (2. számú melléklet).
Az oltások nem csak egészségügyi, hanem társadalmi-gazdasági nyereséggel is járnak, mert a gyermekek és pedagógusok kisebb arányú hiányzása következtében kevésbé sérül az oktatási folyamat, nem lesz szükség pótlólagos oktatási napok beiktatására, és nem csökken a tanévben nyújtott oktatás minősége sem (helyettesítések).
A Magyar Köztársaság által térítésmentesen biztosított influenza elleni oltóanyag a nemzetközi elvárásoknak megfelel, bizonyítottan hatásos. Az esetlegesen kialakuló mellékhatások ritkák és enyhébbek, mint az influenza megbetegedés, illetve annak szövődményei. Ezért mindenképpen javasolt a kampányoltások mielőbbi lebonyolítása.
Köszönjük támogatását és együttműködését!
Üdvözlettel:
Dr. Székely Tamás
egészségügyi miniszter
Dr. Hiller István
kulturális és oktatási miniszter
Forrás, további információ: www.okm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-30 | | #2411 |
|
|
Hozzávetőleg 64.000, a jövő évi költségvetés oktatást érintő tételei elleni tiltakozó aláírást gyűjtött össze a Pedagógusok Szakszervezete, az íveket pénteken adta át a tömörülés elnöke az Országgyűlés civil irodáján.
Galló Istvánné újságíróknak azt mondta, hogy az aláírásokat két és fél hét alatt gyűjtötték össze.
A pedagógusok fel szeretnék hívni a döntéshozók figyelmét, hogy a közoktatásnak a nagyon nehéz gazdasági helyzetben is elsőbbséget kell adni. Az elmúlt évek pénzkivonásának hatásai nem holnap, hanem 3-5 év múlva jelennek meg. Galló Istvánné kitért arra is, hogy a pillanatnyilag beterjesztett költségvetés a közoktatási ágazatból 63 milliárd forintot vonna ki.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének jövő szombatra hirdetett demonstrációt, de a Pedagógusok Szakszervezet is szervez tiltakozó nagygyűléseket. A PDSZ-akción pedig a PSZ tagjai is részt vesznek.
Tömegesen érkeztek a módosító javaslatok a 2010-es költségvetési tervhez. Az Országgyűlés honlapján is olvasható dokumentumok száma körülbelül 1500.
A parlament kedden, tíz órás vita után dönt a jövő évi költségvetésről.
hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-29 | | #2401 |
|
|
Drasztikusan nőtt az önkormányzatok adósságállománya az elmúlt években - mondta Forgács Imre, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára 2009. október 28-án Győrben, a Magyar Ingatlangazdálkodók Szövetségének konferenciáján.
A szakállamtitkár e kockázat mérséklésének hosszú távú stratégiai megoldását a hitelgarancia intézményének létrehozásában, a pénzügyi és törvényességi ellenőrzés erősítésében látja. Míg a teljes önkormányzati szféra hosszú lejáratú kötelezettsége 2000-ben 92 milliárd forint, a rövid lejáratúaké pedig 83 milliárd forint volt, 2008 végén a bruttó önkormányzati adósságállomány közelített az ezermilliárd forinthoz. Bár ez az adósságállomány a hazai GDP-nek mindössze 2-2,5 százalékát teszi ki, ami európai uniós átlag, gondot okoz, hogy önkormányzati kötvénykibocsátások a kilencszeresére nőttek 2006 eleje és 2007 vége között. Ezek 63 százaléka felhalmozási, fejlesztési célt szolgált, 15 százalékát működésre, 22 százalékát pedig adósságrendezésre fordították az önkormányzatok.
A szakállamtitkár kiemelte: kifejezetten nyugtalanító, hogy az önkormányzatok egy része a forrásait nem betétbe, hanem határidős devizaügyletekbe fektette, ami jelentős kockázatot jelent. Az egyes ilyen ügyletek esetenként az 1 milliárd fölötti értéket is meghaladják.
Közlése szerint az eladósodottság önkormányzati típusonként nagyon eltérő, annak a leginkább a megyei jogú városok önkormányzatai és a megyei önkormányzatok vannak kitéve. A kis önkormányzatoknál pedig a felhalmozódó szállítói kötelezettségek jelentenek veszélyforrást.
Forgács Imre elmondta, hogy a helyi önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti saját vagyona 2000 és 2007 vége között 236 százalékkal nőtt, ami jelentős gyarapodásnak számít. Ugyanakkor e kiugró növekményt 2000 és 2003 között az okozta, hogy megtörtént a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanvagyon értékének megállapítása. Kedvező, hogy 2004-től már a beruházások, a felújítások eredményezték az értéknövekedést.
Magyarországon az önkormányzatok könyvviteli mérleg szerinti vagyona az Állami Számvevőszék 2008. évi adatai alapján 11 ezer milliárd forint. A vagyoni háttérrel rendelkező önkormányzatok a csaknem 3200 önkormányzatnak mindössze a 10-15 százalékát teszik ki.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-28 | | #2391 |
|
|
Költségvetési Tanács a költségvetési szabályok érvényesüléséről 2011-ben és 2012-ben – PM reagálás
A múlt évben elfogadott közpénzügyi törvény előírásait figyelembe véve készítette el a Pénzügyminisztérium a jövő évi költségvetés tervezetét, és alkalmazta a költségvetési szabályokat a középtávú költségvetési kitekintés kialakításánál.
Az Országgyűlés elé beterjesztett jövő évi költségvetési törvényjavaslat egyenleg követelményeket és kiadási limitet határoz meg 2011-re és 2012-re. A tervezet szerint 2011-ben a belső tételek egyenlege legfeljebb a GDP 20 százaléka lehet, 2012-ben pedig az elsődleges egyenlegcél a GDP 1,8 százaléka. Ezen túl meghatározza azt is, hogy 2012-ben az államháztartás központi alrendszere elsődleges kiadásainak korrigált főösszege a 2011. évi korrigált főösszeghez viszonyítva reálértéken legfeljebb a GDP növekedés felével emelkedhet.
Az eltérések a Költségvetési Tanács és a Pénzügyminisztérium számításai között alapvetően a különböző makrogazdasági prognózisból következik. Míg a Tanács a jövő esztendőt illetően optimistább – nem csak a PM-nél, hanem a MNB-nél és az IMF-nél is –, ettől eltérően 2011-et és 2012-őt pesszimistábban ítéli meg. Jelentős részben ebből vezethető le, hogy a Tanács a kitekintés időszakában egyenlegtúllépést vár.
A tárca a kormányzati makropálya alapján mind a külső tételek, mind pedig a deficit 2011-re és 2012-re vonatkozó előrejelzését megalapozottnak tekinti.
Vannak természetesen bizonytalanságok. Ezek közé tartozik az MNB eredményének alakulása. Ez nagymértékben függ attól, hogy miként változik a nemzetközi konjunktúra, ennek megfelelően a deviza kamatok, fontos befolyásoló tényező az ország nemzetközi megítélése, a jövőben folytatott monetáris politika.
A tervezés során a ma figyelembe vehető bizonytalansági tényezőkkel számolt a Pénzügyminisztérium. Ám a költségvetési tervezés folyamata több évre előre úgy működik, hogy közeledve a kérdéses időszakhoz, újabb ismeretek birtokában egyre pontosabbá válik az előrejelzés.
A közpénzügyi törvény költségvetési szabályai – a január elsejei hatálybalépést követően – fokozatosan és lépcsőzetesen érvényesülnek. Ennek megfelelően a 2010. évi költségvetési törvényjavaslatban szerepeltetni kell a 2011. évi belső tételekkel kapcsolatos egyenlegkövetelményt. A reáladósság szabály először a 2012. évi költségvetésben szereplő belső tételek tekintetében alkalmazandó. (A közpénzügyi törvény a költségvetésben megkülönböztet belső, vagyis olyan tételeket, amelyek parlamenti döntés által viszonylag szabadon mozgathatók, és külső tételeket, amelyek többnyire szaktörvény által, vagy más módon meghatározottak.)
Mindezek alapján a Pénzügyminisztérium szerint nem helytálló a Tanácsnak az a megállapítása, hogy a 2011. évi egyenlegkövetelmény 330 milliárd forinttal lazább, mint amit a törvény előír. A tárca szerint a törvény 2011-re azt írja elő, hogy a maastrichti deficitmutató értékének csökkennie kell az előző esztendőhöz képest. Ennek a követelménynek eleget tesz a tervezet.
Az előzőekben mondottaknak megfelelően 2012-ben az elsődleges egyenlegcél kialakításánál már működik a reáladósság szabály. A Tanács előrejelzése itt is különbözik, ami részben az eltérő makropályából adódik, részben pedig módszertani okokra vezethető vissza.
A tárca szerint ez utóbbiak tisztázása kívánatos, ezért a Pénzügyminisztérium meg is kereste a Költségvetési Tanácsot, ahonnan azonban ez idáig válasz nem érkezett.
Budapest, 2009. október 26.
Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-27 | | #2381 |
|
|
Sem 2011-ben, sem 2012-ben nem teljesül a kormány jelenlegi előrejelzésében szereplő költségvetési hiánycél – erre a megállapításra jutott a Költségvetési Tanács tegnap közzétett friss jelentésében. A szakemberek úgy vélik: e két évben az államháztartás GDP-arányos egyenlege 0,7-0,7 százalékkal rosszabb lehet, mint amit a 2010-es büdzsétervezet kitekintése felvázol.
Forrás: VG |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-21 | | #2371 |
|
|
Törvény készül a hagyatéki eljárásról, a tervek szerint gyorsabb lenne az eljárás - írja a Népszabadság.
A közjegyzőnek ugyanis a hátrahagyott javak leltárának összesítése után két hónapja lenne, hogy kitűzze az első hagyatéki tárgyalás időpontját.
A javaslat szerint a leltárt akkor is elkészítenék, ha azt valamelyik érdekelt kéri, vagy ha az elhunyt üzleti titok birtokában lehetett. Ennek költségeit az örökösöknek kellene állniuk, ennyivel drágulna az eljárás.
Amikor pedig valamelyik örökös úgy látja, hogy az érdekei sérülhetnek, akkor biztosítási intézkedést, például letétbe helyezést, zár alá vételt és felelős őrzés elrendelését kezdeményezheti.
A hagyatéki eljárást jelenleg egyébként egy 1958-as miniszteri rendelet szabályozza. Az új jogszabály tervezetét már elkészítette az igazságügyi tárca.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-21 | | #2361 |
|
|
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Szakállamtitkársága által üzemeltetett www.termeszetvedelem.hu honlap 2009 szeptemberétől új, kifejezetten az önkormányzatoknak és a jegyzőknek szóló felülettel bővült, melynek elérhetősége www.termeszetvedelem.hu/onkormanyzatok.
Az oldalon minden érdeklődő részletes információkat találhat a védetté nyilvánítási eljárás folyamatáról, a jegyző mint természetvédelmi hatóság egyes hatósági és szakhatósági feladatairól (jogszabályi hivatkozásokkal), a települési és megyei önkormányzatok helyi védettségű területekkel kapcsolatos jogszabályokban előírt tennivalóiról.
Mindezek mellett az önkormányzatok számára nyitva álló természetvédelmi témájú pályázati lehetőségekről is tájékoztatást kaphatnak, csakúgy, mint a fás szárú növények védelmével kapcsolatos legfontosabb szabályokról vagy a településrendezés során figyelembe veendő természetvédelmi szempontokról.
A fentieken túl természetesen megtalálhatóak a honlapon a szaktárca nyilvántartásában szereplő helyi jelentőségű védett természeti területek adatai is, megyénkénti bontásban.
A jövőben az önkormányzatok és a jegyzők természetvédelmi feladataival, lehetőségeivel kapcsolatos információk folyamatos bővítése várható a honlapon, melynek készítői bármely, a helyi jelentőségű védett természeti területekkel, vagy az önkormányzatok, jegyzők természetvédelmi feladataival kapcsolatos észrevételt, javaslatot, kérdést a helyivedett@mail.kvvm.hu e-mail címen várnak.
Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium/Önkormányzati tájékoztató
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-21 | | #2341 |
|
|
Tájékoztató a helyi önkormányzatok vezetői és a polgármesteri hivatalok munkatársai részére
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság „A diszkrimináció elleni küzdelem – a társadalmi szemléletformálás és a hatósági munka erősítése” című központi programja keretében 2009. szeptember 1-jétől működteti az egyenlő bánásmód referensek megyei ügyfélszolgálatát a megyei Esélyek Házaiban.
A hatósággal megbízási jogviszonyban álló egyenlő bánásmód referensek a hatóság szakmai irányításával, heti rendszerességgel fogadják a diszkrimináció áldozatait, az eljárás megindítására alkalmas panaszokat jegyzőkönyvbe foglalják és a hatósághoz továbbítják, egyéb ügyekben tájékoztatást adnak a jogérvényesítés más lehetőségeiről. Részt vállalnak a helyi közvélemény tájékoztatásában, kapcsolatot tartanak a civil szervezetekkel és a Hatóság más partnereivel, valamint közreműködnek az EBH helyszíni tárgyalásainak előkészítésében is.
A referensi rendszer kialakításának célja, hogy széles körben, a potenciális ügyfelek lakóhelyéhez minél közelebb elérhetőek legyenek a Budapesten működő Egyenlő Bánásmód Hatóság szolgáltatásai, ezért az egyenlő bánásmód referensek havonta egy alkalommal a kistérségekben is tartanak kihelyezett ügyfélfogadást.
Az önkormányzatok munkatársainak széles helyismerete és kapcsolatrendszere jelentősen segítheti a jogi végzettségű referenseket a szolgáltatásnyújtásban, az esélyegyenlőség előmozdításában, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésében érintett civil, állami, magán és önkormányzati szervek helyi együttműködéseiben.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság bízik abban, hogy az önkormányzatok munkatársai – felismerve a program minél eredményesebb megvalósításának össztársadalmi jelentőségét – közreműködnek a hatóság szolgáltatásainak egyre szélesebb körű elérésében és abban, hogy a helyben keletkezett igényekre a hatóság a helyi tapasztalatokra és a helyben felhalmozódott tudásra is építve, minél hatékonyabb szolgáltatásokkal felelhessen. Az ügyfélszolgálatok helyszíneiről, időpontjáról és az egyenlő bánásmód referensek elérhetőségeiről a hatóság honlapján (www.egyenlobanasmod.hu) részletesen tájékozódhatnak az érdeklődők.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársai várják a javaslatokat, véleményeket az egyenlő bánásmód szakmai területeivel, az egyenlő bánásmód referens szolgáltatásaival kapcsolatban, valamint az együttműködési lehetőségekre vonatkozóan is.
Közreműködésüket köszönöm!
Tisztelettel:
Dr. Demeter Judit elnök
Egyenlő Bánásmód Hatóság
Forrás: Önkormányzati tájékoztató
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-19 | | #2321 |
|
|
Ma kerül benyújtásra az Országgyűlésnek az a törvényjavaslat, amelynek értelmében az állami és önkormányzati tulajdonban lévő cégek esetében különadó sújtaná a kétmillió forint feletti fizetéseket.
E javaslat mellett már a Ház előtt van a szocialisták másik javaslata a köztulajdonban lévő cégek takarékosabb működéséről, mely átláthatóvá, nyilvánossá tenné az állami vállalatok vezetőinek javadalmazását.
A köztulajdonú társaságok takarékosabb működéséről szóló javaslat alapján a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok javadalmazásának és juttatásának mértékét közzé kell tenni.
A tervezet előírja, hogy köztulajdonú cégnél kötelező egy háromtagú (200 millió forintot meghaladó jegyzett tőkéjű cég esetén öttagú) felügyelőbizottság létrehozása, amelynek elnökére az Állami Számvevőszék tenne javaslatot. Kikötés, hogy az állami cégek vezetőinek alapbére legfeljebb a jegybank elnöki fizetésének egynegyede (bruttó kétmillió forint) lehet.
A törvényjavaslat általános vitája holnap kezdődik az Országgyűlésben, de az már bizonyos, hogy maguk a szocialisták is adnak be hozzá módosító javaslatokat.
Forrás: VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-19 | | #2311 |
|
|
Nyílt Napot tart az ország valamennyi régióközpontjában és megyeszékhelyen 2009. október 28-án, délelőtt 9.30-tól délután 16 óráig az APEH. Az állami adóhatóság mindennapi munkájának megmutatásával is az a hivatal fő célja, hogy a hatósági tevékenység mellett erősítse a szolgáltató jellegéről kialakult képet, és ezáltal is javuljon az adózási hajlandóság, közelebb kerüljön az ügyfelekhez formálva a hatóságról kialakult véleményt, szemléletet.
Forrás: APEH
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-14 | | #2291 |
|
|
Elvenné egy kormányjavaslat az önkormányzatoktól az érettségik lebonyolítására szánt forrást. Így vélhetően nem díjaznák a jövőben az érettségin résztvevő tanárokat és vizsgaelnököket - írja a Magyar Nemzet.
Ha az Országgyűlés is jóváhagyja, jövőre a kormány egyetlen fillért sem ad az önkormányzatoknak az érettségi vizsgák lebonyolítására, így várhatóan a vizsgaelnököket és a tanárokat sem díjazzák majd - írja a Magyar Nemzet.
A lap információi szerint a parlament oktatási bizottságának ülésén az MSZP-s tagok támogatták az SZDSZ-es Magyar Bálint javaslatát, amely azt célozza, hogy teljes egészében vegyék el az önkormányzatoktól az érettségi vizsgák megszervezésére és lebonyolítására adott támogatást.
A pénz elvonása azt jelenti, hogy az idei, összességében másfélmilliárd forint helyett jövőre ennek egyhatoda, kevesebb mint negyedmilliárd jut az érettségikre. Ebből a pénzből azonban egy fillér sem kerül a fenntartókhoz és az iskolákhoz, a teljes összeg központi kezelésben marad - olvasható a cikkben.
Forrás: hirado.hu/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-12 | | #2281 |
|
|
Nyugdíjba vonul Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője, aki egyben az Önkormányzati Minisztérium választási főosztályának vezetője. Komlósi Gábor sajtófőnök az Önkormányzati Minisztérium nevében elismerését fejezte ki a távozó hivatalvezetőnek.
Rytkó Emília pénteki budapesti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy mivel elérte a 60 éves kort, nyugdíjba vonul, és így köztisztviselőként visszavonul. Az OVI vezetője azonban csak köztisztviselő lehet, így megválik ettől a posztjától is.
Az OVI vezetője az év végéig még hivatalában marad, utódjáról - főosztályvezetői illetve az OVI-vezetői poszt betöltéséről - Varga Zoltán önkormányzati miniszter gondoskodik. (Az OVI vezetőjének két helyettese van; Berta Zsolt a jogi, illetve Zubor András a szervezési területen.)
A főosztályvezető köztisztviselőktől szokatlan módon maga jelentette be távozását, láthatóan megrendülten. A választási főosztályon 1993 óta dolgozó szakember - aki 2002 óta az OVI vezetője és 16 választás lebonyolításában vett részt - megköszönte a sajtó munkáját, mint mondta, nélküle a lakossági tájékoztató munkát nem tudta volna elvégezni.
Rytkó Emília elmondta: az európai parlamenti választás után, annak jogerős eredményét megvárva, június 16-án jelentette be a miniszternek, hogy nyugdíjba vonul. Bejelentését a miniszter tudomásul vette. Megjegyezte: bár az év végéig hivatalában marad, szükségesnek tartotta bejelenteni nyugdíjba vonulását a nyilvánosság előtt is, mivel nem akart okot adni a találgatásokra.
Rytkó Emília kérdésekre válaszolva jelezte: eléggé belefáradt a munkába, és már több éve szabadságra sem ment. Kérdésre válaszolva közölte: egyszerű köztisztviselőként eddigi munkája után nem jár számára végkielégítés.
Az OVI feladatai közé tartozik egyebek mellet a választások, népszavazások lebonyolítása, szervezése, a választási szakapparátus, köztük a jegyzők, a helyi választási irodák munkatársainak felkészítése, a lakosság tájékoztatása valamint az Országos Választási Bizottság munkájának a támogatása.
(Forrás: MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-09 | | #2271 |
|
|
Az állami normatív elvonása miatt tiltakozik Tetétlen, mely perbe fogta az államot, és várja, hogy a helyhatóságok csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Eddig 11 önkormányzat tette meg ezt - számol be a Magyar Hírlap
Az állami normatíva további csökkentése miatt az Alkotmánybírósághoz fordul a tetétleni önkormányzat - írja a Magyar Hírlap.
Azt várja, hogy november közepéig minél többen csatlakoznak hozzá, és perközösséget alkotva egységesen léphetnek fel. Eddig 11 önkormányzat döntött a pereskedés mellett.
Tetétlentől 50 millió forintot vonnak el jövőre. A település azt szeretné elérni, hogy az önkormányzati törvénybe kerüljön bele: az önkormányzat által elvégzendő feladatokhoz az államnak garantálnia kell a pénzt.
Tetétlen polgármestere, Bernáth László szerint nem lehet megoldás, hogy hitelt hitelre halmozva működjenek, de az sem, hogy a közvilágításon spóroljanak.
Forrás: hirado.hu/Magyar Hírlap
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-08 | | #2261 |
|
|
Az áfa-visszatérítés egyes szabályainak megváltoztatására, módosítására szólította fel az Európai Bizottság Magyarországot csütörtökön.
Az uniós tagországok szinte mindegyikét érintő, összesen több tucat szabálysértési eljárást bejelentve az Európai Unió végrehajtó testülete a magyar kormányhoz intézett figyelmeztetést azzal a hiányossággal indokolta, hogy az áfa-törvény szerinti azonnali visszaigénylési lehetőség a gyakorlatban nem érvényesíthető olyan esetekben, amikor a levonható áfa olyan számla után keletkezik, amelyet az adós még nem egyenlített ki.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-07 | | #2251 |
|
|
A 2010. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatásával kezdte meg munkáját szerda reggel az Országgyűlés.
Az ülésnap napirendjén csak a büdzsére vonatkozó előterjesztés, illetve az Állami Számvevőszék ahhoz kapcsolódó véleményének megtárgyalása szerepel. A jövő évi költségvetés kedden megkezdődött általános vitáját csütörtökön zárja le a törvényhozás.
A keddi vitában elhangzottak alapján a kormány álláspontja szerint a gazdaság már 2010 második felére növekvő pályára állhat a pénzügyi stabilitást szolgáló büdzsé hatására. A Fidesz úgy látja, hogy a következő költségvetés már a benyújtásakor megbukott, és fél évig sem lesz képes biztosítani az ország gazdálkodását.
(MTI/mno.hu) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-04 | | #2231 |
|
|
Megjelent a Pénzügyminisztérium honlapján (közlemény) az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény és a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával kapcsolatos tájékoztató.
Forrás: http://www.p-m.hu/
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-10-04 | | #2211 |
|
|
Polgári védelmi törvénymódosítás
Elkészült a polgári védelemről, továbbá a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvények módosítási javaslata. Véleményezési határidő: 2009. október 17.
A 17/2008. (III. 12.) AB határozat megállapította a magántulajdonú ingatlanok életvédelmi létesítményként (óvóhelyként) történő kijelölése szabályainak és kritériumainak hiányát. Felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának tegyen eleget.
Az életvédelmi építményként kijelölt ingatlanokra tulajdoni formáktól függetlenül szükséges az egységes szabályok kialakítása, ezért a Pvtv. vonatkozó rendelkezései nem csak a magántulajdonban lévő ingatlanok kijelölésére korlátozódnak.
Az életvédelmi építményekkel kapcsolatos jogszabályi hátteret a Pvtv. és a végrehajtására kiadott, az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV.18.) Korm. rendelet tartalmazza. Az egységes szerkezet megtartása érdekében új törvény alkotása helyett célszerű a Pvtv. megnyitása a szükséges keretszabályozások és felhatalmazások megalkotásához, amely alapján következő lépésként kiadhatók a részletszabályok. Ezzel eleget teszünk az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak és megteremtjük a kijelölés országosan egységes rendszerét.
A 2005. január 1-jétől hatályos Hvt. jelentősen szűkítette a Pvtv. által korábban meghatározott életkorokat, így jelenleg egy ellentmondásos helyzet áll fenn. A Hvt. és a Pvtv. a polgári védelmi kötelezettség életkori határai tekintetében egymástól eltérően rendelkezik.
A Hvt. nők esetében 18-50, férfiak esetében 18-55 éves kort, a Pvtv. pedig nőkre 18-55, férfiakra 16-60 éves kort határoz meg.
A Pvtv. 20. §-a jelenlegi formájában alkotmányellenes rendelkezést tartalmaz. Az Alkotmány 70/H. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a polgári védelmi kötelezettség a nagykorú magyar állampolgárokra terjed ki, a Pvtv. ezzel szemben a férfiak esetében 16 éves kortól – azaz a 16-18 év közötti kiskorúaknál is – kötelezővé teszi a polgári védelmi feladatok ellátását.
Az említettek miatt nélkülözhetetlen a polgári védelmi kötelezettség életkori határai az eltérő szabályozásból eredő kollíziójának megszüntetése, valamint az alkotmányellenes helyzet feloldása, továbbá a Hvt. vonatkozó 32. §-a (3) bekezdésének hatályon kívül helyezése.
A törvényjavaslat tervezete, valamint indokolása letölthető: www.otm.gov.hu
Forrás: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-09-30 | | #2191 |
|
|
A lakáshitelesek védelme
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara bemutatót szervez árverési rendszerének használatáról, melynek segítségével az önkormányzatok a hagyományos árverési részvétel mellett elektronikus úton is élni tudnak a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező polgárok védelme érdekében szükséges egyes törvény-módosításokról szóló 2009. évi XLVIII. törvény által biztosított elővásárlási jog intézményével.
A bemutatóra 2009. október 30. napján, pénteken, 10.00 órai kezdettel kerül sor a Kamara 1146 Budapest, Cházár András u. 13. sz. alatti székházában. A részvétel valamennyi jelentkező számára díjmentes.
A jelentkezéseket 2009. október 22-ig az mbvk@mbvk.hu elektronikus levélcímen várják.
Forrás: MAGYAR BÍRÓSÁGI VÉGREHAJTÓI KAMARA
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-09-28 | | #2181 |
|
|
Rendszeresített hatósági igazolványminta a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyek szolgáltatói jogosultságának igazolására
A szociális és munkaügyi miniszter rendszeresítette azt a hatósági igazolványmintát, amelyet a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 2009. október 1-jétől hatályos 14/C. §-a szerint a szálláshely fekvése szerint illetékes jegyző állít ki a szolgáltató részére a tevékenységre való jogosultság igazolására.
Az igazolványmintát a 2009. október 1-jét követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
Az igazolványminta letölthető: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-09-16 | | #2141 |
|
|
Jövőre nettó 85 milliárd forintos forrást vonnak ki az önkormányzatoktól - közölte az önkormányzati miniszter a 2009. szeptember 15-i kormányszóvivői tájékoztatón.
Varga Zoltán elmondta: jövőre is lesz gázártámogatás, de az ehhez szükséges 20 milliárd forint a tárcától átkerült szociális minisztérium büdzséjéhez. Kiemelte: folytatódik a panelprogram is, de más konstrukcióban.
A minisztérium fejezeti főösszege a jövő évi előirányzat szerint 67 milliárd forint lesz, idén 65,4 milliárd forint volt az elkölthető pénz - emelte ki a miniszter, kiemelve: a sport és turisztika nem lehet további vesztese a takarékossági intézkedéseknek.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságokról szólva elmondta, hogy a feladatok maradéktalan ellátásához a források rendelkezésre állnak. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy a tűzoltóság vezetőivel folyamatosak az egyeztetések a költségvetési támogatásról.
A helyi önkormányzatok jövő évi finanszírozása kapcsán Varga Zoltán hangsúlyozta, hogy 2010-ben a költségvetés 1.126,6 milliárd forintot biztosít a szférának, míg a tavalyi előirányzat 1.290 milliárd forint volt. Hozzátette: a jövő évi "báziskorrekció" főbb elemei a járulékcsökkentés, az eho megszűnése, a tanulólétszám-csökkenésből keletkező megtakarítás, a címzett támogatások 2010. évi kötelezettségének csökkenése, illetve az önkormányzati fejezetből más fejezetbe kerülő feladatátcsoportosítások.
Varga Zoltán szólt arról is, hogy 2010-ben az önkormányzatok különböző címeken többlet forráshoz is jutnak, ezek között említette az Út a munkához program folytatását. Kiemelte: takarékosabb lesz az önkormányzatok költségvetése, de bővül a szabadságuk.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a minisztérium vezetése pénteken egyeztet a tényleges számokról a szakmai szövetségekkel.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-09-11 | | #2121 |
|
|
Oszkó Péter pénzügyminiszter péntek délelőtt adja át Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének a 2010-es költségvetési javaslatot tartalmazó borjúbőrtáskát.
Szili Katalin csütörtökön közölte: a jövő évi büdzsé vitája pedig október 6-án kezdődik és ha a frakciók hozzájárulnak a házszabálytól való eltéréséhez, akkor az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mellett most először a Költségvetési Tanács (KT) is véleményt mondhat a törvényjavaslatról. A tervek szerint a 2010-es költségvetés zárószavazását november 30-án tartja a parlament.
A kormány szerdán fogadta el a tervezetet, amely igazodik a kabinet várakozásaihoz, miszerint az államháztartás hiánya 2010-ben a GDP 3,8 százalékára csökkenhet, illetve, hogy a GDP nominális szinten nem változik, reálértéken 0,9 százalékkal csökken.
A kormány azzal számol, hogy a 2010-es költségvetésben 400 milliárd forinttal kevesebb lesz a bevétel. Így ekkora megtakarításra van szükség, amelynek felét a központi költségvetésből „fedezik”. A másik felét az önkormányzati 120 (nettó 85-90) milliárd forintos, illetve a közösségi közlekedést érintő 40 milliárd forintos forráskivonásból fedezik. Több támogatásban részesül jövőre a közbiztonság, a foglalkoztatás és az egészségügy.
MTI/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-09-09 | | #2111 |
|
|
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium tájékoztatásul előzetesen közzéteszi a településőrök foglalkoztatásáról szóló felhívásait.
A pályázati felhívás anyagai megtekinthetők az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (www.irm.gov.hu), a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ( www.szmm.gov.hu ) az Önkormányzati Minisztérium honlapjain (www.otm.gov.hu), valamint a www.magyarorszag.hu oldalon.
A tárca jelenleg egyeztetést folytat az önkormányzati érdekszövetségekkel, de nyitott a most nyilvánosságra hozott felhívásokkal és megállapodásokkal kapcsolatban minden észrevételre, javaslatra is, melyeket a telepulesor@irm.gov.hu e-mail címre várnak. A jelentkezések benyújtására 2009. szeptember 15-től nyílik lehetőség.
Forrás: IRM Sajtó- és Kommunikációs Osztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-09-08 | | #2101 |
|
|
Forráskiegészítés a lakossági energiafelhasználás szociális támogatására
A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatására további 18,4 milliárd forintot csoportosított át a kormány az idei költségvetésben.
Az idei évre e célra eredetileg előirányzott 62,8 milliárd forint kiegészítésének szükségességével a tárca már a tavalyi év végén, a 2009. évi szabályozás kialakítása során számolt.
A többletforrást az ún. Robin Hood adóból származó bevétel terhére helyezte át a kormány a minisztériumhoz, az összeg a szociális energiatámogatás 2009. évi forrásigényének fedezésére fordítható.
Ez az intézkedés nem hozott létre egy újabb ellátást vagy alapot, az átcsoportosítás a már megítélt támogatásokat (azok mértékét), illetve a kompenzáció jogosultsági feltételeit nem érinti, az eddigi szabályozás nem változott.
Azok a családok, ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 99.750 Ft-ot - és jelenleg nem részesülnek a támogatásban - , továbbra is igényelhetik azt a Magyar Államkincstárnál (azonban jogosultságuk 2009. december 31-ig kerülhet megállapításra).
SZMM Sajtótitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-09-07 | | #2091 |
|
|
Módosult a szakmai és informatikai rendelet pályázatának beadási határideje
A Magyar Közlöny 125. számában jelent meg a szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 28/2009. (VIII.19.) OKM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) módosításáról rendelkező 30/2009. (IX. 4.) OKM rendelet, amely a következők szerint módosította a beadási határidőt.
Az új beadási határidő: 2009. szeptember 11.
Az OKMT honlapján az elektronikus igénylési rendszer a beadási határidőig folyamatosan elérhető.
További információ: www.okm.gov.hu
Forrás: OKM Közoktatási Szakállamtitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-09-03 | | #2087 |
|
|
Az ingyenes étkeztetés bizonylatolása (az áfatörvény 159. § (1) bekezdéséhez)
A szociális igazgatásról valamint a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben foglalt törvényi feltételek fennállása esetén egyes személyek ingyenesen vehetik igénybe az étkeztetést a közintézményekben. Kérdésként merült föl, hogy ilyen esetekben milyen, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) szerinti bizonylatot kell kiállítania a szolgáltatás nyújtójának. (Bővebben: "Aktualitások" oldalon.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-31 | | #2084 |
|
|
Bölcsisek vagy ovisok?
A fenntartóknak az lesz az érdeke, hogy minél több 3 év alatti gyermeket vegyen fel, mert utánok több támogatást kapnak. Nemhogy több, de kevesebb szülő mehet vissza dolgozni, ha a 10 ezer fősnél kisebb településeken szeptembertől bevezetik az egységes óvoda-bölcsődéket - írja a Magyar Nemzet.
Az eddigi 25 fős ovis csoportok helyett ugyanis csak 20 fősek indulhatnak, így éppen a 3-4 évesek szorulhatnak ki az intézményből, akik után gyes sem jár. Az egységes óvoda-bölcsőde bevezetésével a kormány célja az, hogy ott is megoldott legyen a három év alatti gyerekek napközbeni ellátása, ahol eddig nem volt bölcsőde - és így minél több édesanya állhasson munkába.
A lap szerint azonban az új intézkedés éppen ellentétes hatást vált majd ki. A fenntartónak ugyanis az lesz az érdeke, hogy felvegye a maximálisan megengedett 5 bölcsődéskorú gyereket a csoportba, mert a 3 év alatti gyerekek után kétszer annyi támogatást kapnak, mint az óvodások után. Így az eddiginél 40 százalékkal kevesebb három év feletti gyerek kerül be az óvodába.
Forrás: hirado.hu/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-31 | | #2083 |
|
|
Minden alapot nélkülöz az a sajtóértesülés, amely szerint 2010-től megszűnnének a négynapos hétvégék. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem tervez olyan rendeletet, amely tiltaná az ünnepek körüli munkanap áthelyezést.
I.
A munkaszüneti napokat - január 1., március 15., május 1., augusztus 20., október 23., november 1., december 25. és 26. - a Munka Törvénykönyve tartalmazza. A munkaszüneti napok körüli munkarendet megállapító miniszteri rendelet - az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) egyeztetve - minden évben aszerint állapít meg munkanap- és pihenőnapcserét, hogy a naptári évben milyen napra esik az adott munkaszüneti nap. Praktikus szempontok döntenek, hogy a munkaszüneti nap, valamint a pihenőnapnak tekintendő szombat és vasárnap közé eső munkanapot indokolt-e "elcserélni" egy pihenőnapra. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a munkanap áthelyezése akkor indokolt, ha az ünnepnap keddre vagy csütörtökre esik.
A jelenleg előkészítés alatt álló, rövidesen az OÉT elé kerülő, 2010-re vonatkozó miniszteri rendelet tervezete valóban csak egy munkaszüneti nap esetében, karácsony tájékán változtatna a munkarenden. Ez azonban abból ered, hogy 2010-ben csupán karácsonykor esnek úgy a napok, hogy van értelme a munkanap-pihenőnap cserének. 2010-ben minden más munkaszüneti nap hét végére, vagy pénteki, illetve hétfői napra esik a naptárban. Ez utóbbi esetben nincs szükség munkanap-áthelyezésre, hiszen a naptárból következően háromnapos hosszú hétvége áll rendelkezésre.
II.
A munkanap-áthelyezés rendjében változás csak az euro-zónához való csatlakozás - jelenleg nem tervezhető - időpontjában, csupán a kereskedelmi bankok működését érintően vetődött fel. Nekik ugyanis várhatóan át kell majd állni egy Európán belül egységes pénzügyi elszámolási rendszerre, amelynek következtében a bankok munkarendje összeütközésbe kerülhetne a munkanap áthelyezés magyar gyakorlatával. Döntés erről egyébként még nem született.
III.
A témához tartozik az is, hogy a Magyar Demokrata Fórum törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy ne vesszenek el a hétvégére eső ünnepnapok. Javaslatuk szerint, ha egy "pirosbetűs" ünnep hétvégére esik, akkor az előtte, vagy az utána lévő napot adják ki munkaszüneti napnak.
Amennyiben ebben az ügyben hivatalos megkeresés érkezik a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz, úgy azt a tárca meg fogja vizsgálni. Egyébként az a gyakorlat, hogy a tárca a munkaidő szabályozására vonatkozó javaslatokról az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) megkérdezése után alakítja ki álláspontját.
SZMM Sajtótitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-28 | | #2081 |
|
|
Nyugodt, kiszámítható tanév kezdődik, jogszabályi változás nem nehezíti a munkát - mondta Arató Gergely, az Oktatási Minisztérium államtitkára Makón, a X. Pedagógiai Konferencia után tartott sajtótájékoztatón, kedden.
Az államtitkár kijelentette: az idei tanévnek fontos tényezője, hogy az oktatás szakmai színvonala tovább növekedjen, tartalma korszerűsödjön, illetve erősödjön az esélykiegyenlítés.
Idén nagy feladat, hogy az intézmények azokra a szakmai fejlesztésekre koncentráljanak, melyeket megpályáztak. Ezek közül kiemelendők azok az uniós támogatások, melyek a kompetencia alapú fejlesztésekre vonatkoznak. Ennek során az intézmények ahhoz kapnak támogatást, hogy új pedagógiai módszereket vezessenek be, javítsák az iskola és a szülők kapcsolatát, korszerűbb eszközöket használjanak. A program a magyar közoktatás szakmai megújításának átfogó programja - hangsúlyozta. Jelenleg ebben a körben 25 milliárd forintról szóló pályázatot bíráltak el és a legtöbb már a szerződéskötés szakaszában van; a következő években ezek összességében több mint 100 milliárd forintot tesznek ki.
Ősszel írják ki a pályázatot a tananyagok megújítására vonatkozó programra. Ezek közül a természettudományos tananyagok fejlesztését emelte ki az államtitkár. A cél, hogy a diákok könnyen tanulják a vonzó tantárgyat, a pedagógusok pedig könnyen oktassák azokat.
Forrásokat biztosítanak az integrációs programokra és a hátrányos helyzetű diákokat nevelő intézmények fejlesztésére is.
Mindemellett folytatódik az a munka, mely az oktatás rugalmassá tételét célozta meg. Ennek egyik fontos eleme, amely lehetővé teszi a kistelepüléseken a közös óvodák és bölcsődék megszervezését.
A cél, hogy minél több gyereket vegyenek fel az intézmények, ha van hely és igény erre - tette hozzá Arató Gergely.
A 2009-2010-es tanév sok helyen az iskolaépületek felújításának éve. A regionális fejlesztési programok keretében 105 milliárd forintot nyertek el az intézmények, 360 pályázaton. Ezeknél általános tapasztalat, hogy a gyerekek érdekében a kivitelezők gyors munkát végeznek. Másik tapasztalat, hogy az intézmények megtanultak pályázni. Ez igaz a makói kistérségre is, melynek csaknem másfél milliárd forintot sikerült megpályázni.
Az államtitkár a konferencián korábban elmondta: jövőre olyan költségvetést kell készítenie az országnak, melyben kevesebb a kiadás. Ennek elérésére egyik lehetőség a tárca költségvetések csökkentése, ami a pályázati pénzek csökkenését jelentheti, illetve az önkormányzati rendszer költségeinek csökkentése. Az MTI azon kérdésére, hogy az oktatási tárca hol tudná csökkenteni a költségeit, elmondta: ezt még nem tudni, de a fő cél, hogy az iskolák működését és a pedagógus álláshelyeket megvédjék.
A kistérség hétszáz pedagógusából több mint hatszázan voltak jelen az immár tizedik alkalommal megtartott ingyenes szakmai továbbképzésen.
(MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-28 | | #2080 |
|
|
Információk a H1N1 vírussal kapcsolatban
Tájékoztatjuk az oktatási-nevelési intézmények vezetőit és fenntartóit, hogy a H1N1 vírus megelőzésével, terjedésével és kezelésével kapcsolatos legfontosabb információkat az Egészségügyi Minisztérium (EüM) és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) internetes oldalain, az alábbi linkeken találhatják meg:
1. Az EüM "Lakossági tájékoztató az új típusú influenzáról" című rövid tájékoztatófüzete az új típusú influenza megelőzésére, a megbetegedés esetére és a járványos időszakra vonatkozó teendőkről:
http://www.eum.hu/uj-influenzavirusrol/lakossagi-uj-tipusu
2. Az ÁNTSZ által a lakosság részére készített és szakmai tájékoztatói, valamint a Nemzeti Influenza Pandémiás Terv:
http://www.antsz.hu/portal/portal/ujinfluenza.html?menuid=eb6aa01b-3af7-11de-85eb-6357d2760e52
Forrás: OKM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-28 | | #2079 |
|
|
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium tájékoztatja az érdeklődőket, hogy a 2009. évi Nemzeti Energiatakarékossági Programra (NEP-2009) rendelkezésre álló forráskeret, a pályázatok beérkezésének ütemét figyelembe véve, hamarosan kimerül.
Ezért a minisztérium a NEP-2009 pályázatok befogadását 2009. augusztus 31-én lezárja.
A tárca arra kéri az érdeklődőket, hogy pályázataikat legkésőbb 2009. augusztus 31-én 24.00 óráig adják postára, mert csak az ezzel a határidővel záruló keletbélyegzéssel ellátott anyagok befogadására van lehetőség.
2009. augusztus 27-ig összesen 3077 db pályázat érkezett az Energiaközpont Nonprofit Kft. címére. A pályázatokban igényelt támogatási összeg összesen 1 535 millió forint. A pályázatok feldolgozása folyamatos, az eddigi tapasztalatok alapján a kizárási arány 16,2 százalékos.
A pályázatok kizárólag postai úton lehet benyújtani az Energia Központ Nonprofit Kft. részére (1437 Bp. Pf. 328.).
Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-26 | | #2078 |
|
|
Megalapozatlan információk a jövő évi költségvetés készítéséről?
Szerdán több napilapban is megalapozatlan információk jelentek meg a jövő évi költségvetésről - adta hírül a Pénzügyminisztérium.
Az írásokban közölt adatok spekulatívak, megalapozott következtetések levonására nem alkalmasak. A jövő évi költségvetés tervezete a jövő héten lesz először olyan készültségi fokon, hogy annak megvitatását a kormány napirendre tűzheti - közölte a szaktárca.
Ezt követően a már ismertté vált tervezési adatokon túl – 2010-ben a GDP további 0,9 százalékos mérséklődése várható, az államháztartási hiány pedig a GDP 3,8 százalékára mérséklődik – további részletek válnak nyilvánossá.
A jövő évi költségvetési tervezési munka jó ütemben halad, a cikkben közöltekkel ellentétben megfelelő, kimondottan jó az összhang a pénzügyi tárcánál a tervezési munka vitelében a miniszter és a pénzügyi államtitkár között. E nélkül aligha lehetett volna felgyorsítani a jövő évi költségvetés megalapozását, részleteinek kidolgozását - nyilatkozta a minisztérium.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-26 | | #2076 |
|
|
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium ismét meghirdeti a "Kerékpárosbarát Munkahely 2009" és "Kerékpárosbarát Település 2009" pályázatokat. A tárcák idén harmadik alkalommal bátorítják azon kezdeményezéseket, amelyek hozzájárulnak a környezettudatos közlekedési kultúra megteremtéséhez, és ily módon a kerékpárosbarát környezet és infrastruktúra kialakításához.
Forrás, további információ: www.kvvm.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-26 | | #2075 |
|
|
Az ingatlanvállalkozás felügyeleti hatóságok kijelölése
Az Önkormányzati Minisztérium előkészítette az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet tervezetét. A jogszabály-tervezet véleményezésének határideje: 2009. augusztus 31.
A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából eredő feladatokról szóló 2055/2008. (V. 9.) Kormányhatározat szerint az egyes tárcáknak 2008. május 31-ig kellett a jogszabályok felülvizsgálatára vonatkozó konkrét ütemterveket elkészíteni, s a Kormány munkatervébe a szükséges jogszabály-módosításokat felvetetni.
A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXIV. törvény, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása alapján, annak felhatalmazó rendelkezéseivel összhangban került rögzítésre a kialakított rendszer. A Magyarországon letelepedett szolgáltatók esetében az üzletszerű ingatlanközvetítői, és üzletszerű ingatlanvagyon- értékelő és közvetítő tevékenység előzetes engedélyhez kötött marad, ez az Európai Bizottság felé a közrendi klauzula alapján kerül indokolásra, míg az üzletszerűen végzett társasházkezelő és ingatlankezelő tevékenység végzése bejelentéshez kötött lesz. Az engedélyezés-bejelentés, nyilvántartás-vezetés részletes szabályait a jövőben miniszteri rendelet szabályozza.
Forrás, további információ: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-24 | | #2074 |
|
|
Az ideinél is lényegesen kevesebb pénz jutna jövőre a kórházi és a járóbeteg-ellátás finanszírozására – derül ki a sajtó birtokába került költségvetési tervezetből.
A Pénzügyminisztérium az egészségügy más területeitől is elvonna, így például csökkentené a vérellátó szolgálat, a tiszti főorvosi hivatal, a mentőszolgálat, az Egészségbiztosítási Felügyelet állami támogatását, és kevesebb maradna a népegészségügyi programokra, valamint a különböző országos intézetek felújítására – számol be a Magyar Nemzet.
Jelentősen csökkentené a Pénzügyminisztérium az egészségügy 2010-es költségvetését. Az ágazat egyik legfontosabb, a gyógyítómegelőző ellátásokra fordítható keretét például több mint 13 milliárd forinttal rövidítenék meg. Az idei – az évközi elvonásokkal már csökkentett – összeg 718,32 milliárd forint, míg a jövõ évre tervezett ennél jóval alacsonyabb, mindössze 704,998 milliárd. A legtöbb pénzt a két legnagyobb területtõl, az aktív fekvõbeteg-ellátástól és a járóbeteg- szakellátástól vonnák el.
Forrás: VG/MN
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-24 | | #2073 |
|
|
Átláthatóbb, fogyasztóbarát jogszabályok a lakáshitelesek védelmében
Az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága augusztus 18-i rendkívüli ülésén megteremtette a lehetőségét, hogy a bizottság tagjai és az ülésen jelenlévők megismerjék a lakáshitelesek helyzetével kapcsolatban a tényleges számadatokat, és a továbbiakban ennek alapján nyilatkozzanak a sajtóban.
A Pénzügyminisztérium 2009. június végi adatai szerint a 90 napja nem törlesztett jelzáloghitelek aránya 2 százalék volt, ami átlagos hitelnagysággal kalkulálva körülbelül 40 ezer szerződést jelent. A Magyar Nemzeti Bank felméréséből kiderült, hogy 2008. szeptember és 2009. május között az árverésre felkínált ingatlanok száma nem haladta meg a háromezret. A kilakoltatások száma ennél jóval alacsonyabb.
A bizottság a rendkívüli ülésen elfogadott tájékoztatóban három pontból álló állásfoglalást fogalmazott meg a válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítése érdekében.
1. A bizottság felkérte a bankokat és a hitelkihelyezéssel foglalkozó valamennyi pénzügyi vállalkozást, hogy az etikai kódex megalkotásáig, valamint a pénzügyi szolgáltatók működésével kapcsolatos ellenőrzések lefolytatásáig ne kezdeményezzenek a családok kilakoltatásához vezető eljárást, hanem mindazon ügyfeleikkel, akik hajlandók és képesek erre, még az előírt 90 napon belül jussanak egyezségre.
2. A bizottság felkérte a kormányt, hogy havi rendszerességgel szolgáltasson adatot a hátralékos lakáshitelesek helyzetéről.
3. A bizottság megállapította, hogy a hitellel rendelkezők védelme és egy átláthatóbb pénzügyi tevékenység kialakítása érdekében további törvénymódosítások és új törvények szükségesek. Ilyen például az a fogyasztóvédelmi jogszabály, amely a pénzügyi szolgáltatók követelései továbbadásának átláthatóságát teszi lehetővé.
A kormány fontosnak tartja, hogy minden olyan lakáshitellel rendelkező magyar családnak segítséget nyújtson, aki a közel egy éve tartó gazdasági válság következtében nem tudja rendezni hátralékát.
A dokumentumban megfogalmazott három állásfoglalás olyan szakmai megközelítés és emberiességi minimum, amit minden felelős politikusnak, pénzügyi szektorban tevékenykedő szolgáltatónak figyelembe kell venni és működésében, tevékenységében biztosítania kell.
A kormány egyetért a bizottsági tájékoztatóban foglaltakkal, ezért a transzparenciát és az adatszolgáltatást lehetővé tévő rendeleteket megalkotja, illetve a szükséges törvényjavaslatokat szeptember folyamán az Országgyűlés elé terjeszti.
Simon Gábor államtitkár
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-20 | | #2072 |
|
|
Viselniük kell az önkormányzatoknak is a válság terheit - mondta Kiss Péter, társadalompolitikai miniszter az MSZP-frakció és a miniszterelnök találkozóját megelőzően.
A párt honlapján azt írják: az önkormányzati támogatás megvonása azt mutatja, hogy ezt a szférát is hozzá kell igazítani a gazdasági válsághoz.
Kiss kifejtette: 2010-től a kormány önkormányzatoktól 120 milliárd forintot, a közösségi közlekedéstől 40 milliárdot von el, utóbbi azonban a közösségi közlekedési stratégia elfogadását követően, 70 milliárd forintra duzzadt.
VG/mszp.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-20 | | #2071 |
|
|
Szeptemberben már a Ház előtt a lakáshitelesek védelmét célzó javaslat
A lakáshitelesek védelmében a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megalkotja az átláthatóbb adatszolgáltatást lehetővé tevő rendeleteket, illetve a szükséges törvényjavaslatokat szeptemberben az Országgyűlés elé terjeszti - közölte a szaktárca szerdán az MTI-vel.
Az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága keddi rendkívüli ülésén három pontból álló állásfoglalást fogalmazott meg a válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítésére, és felkérte a kormányt, hogy a szükséges törvényjavaslatokat szeptember 15-ig terjessze be az Országgyűlésnek. Ilyen lehet például - mutat rá a szaktárca - a pénzügyi követelések kezelésének rendszerét szabályozó, azt átláthatóbbá tevő rendelkezés.
Az SZMM közleményében úgy fogalmaz, a kormány fontosnak tartja, hogy minden olyan lakáshitellel rendelkező családnak segítséget nyújtson, akik a gazdasági válság következtében nem tudják rendezni hátralékukat.
A parlamenti szakbizottság ajánlásait támogatja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara is.
MTI Eco/VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-20 | | #2070 |
|
|
Pályázati felhívás hivatalvezető munkakör betöltésére. Benyújtási határidő: 2009. szeptember 05.
A Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (KSZK) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nevében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 10. § (1) bekezdése alapján, figyelemmel a 10/A. § rendelkezéseire pályázatot hirdet a Vas Megyei Földhivatalban hivatalvezető munkakör betöltésére.
Forrás, további információ: www.fvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-20 | | #2068 |
|
|
Az idegenvezetői tevékenység újraszabályozása
Az Önkormányzati Minisztérium előkészítette az idegenvezetői tevékenységről szóló miniszteri rendelet tervezetét. A jogszabály-tervezet véleményezési határideje 2009. augusztus 31.
A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából adódó feladatokról szóló 2055/2008. (V. 9.) Korm. határozat szerint felül kell vizsgálni mindazokat a jogszabályokat, amelyeket az irányelv érint. Ezek közé tartozik az idegenvezetésről szóló 41/1995. (VII. 31.) IKM rendelet is. Az új szabályozás szerint az engedélyezésen alapuló rendszert felváltja a bejelentésen alapuló rendszer.
Forrás, további információ: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-19 | | #2067 |
|
|
Egyre kevesebbet ér a fizetésünk
A reálkeresetek – 3,3 százalékos infláció mellett – 2009. január-júniusban 2,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2009 első hat hónapjában 1,3 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az alkalmazásban állók létszáma 2009. január-júniusban átlagosan 2 millió 667 ezer volt.
Az idén az első félévben az állami szférában 731 ezren, a versenyszférában pedig mintegy 1 millió 848 ezren dolgoztak, ami összességében a létszám 4,1 százalékos csökkenését jelenti az előző év azonos időszakához képest. Az állami szférában a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámnövekedése 1,1 százalékos létszámbővülést eredményezett, míg a versenyszférában 6,2 százalékos csökkenés következett be.
A KSH adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 198 200 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 197 000 forint, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké pedig 204 100 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,3 százalékkal haladták meg az előző év január-júniusi értékét. Ezen belül a versenyszférában 4,9 százalékkal nőttek az átlagkeresetek, az állami foglalkoztatás területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 7,0 százalékkal maradtak el az előző évitől. Jelentősebben felülmúlták az előző év azonos időszakit az energiaipar, az ingatlanügyletek, az építőipar, valamint a szállítás, és raktározás január-júniusi keresetei.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) kereset az év első hat hónapjában átlagosan 4,2 százalékkal haladta meg az előző év január-júniusit, a versenyszférában dolgozók alapbére 5,6 százalékkal, míg a költségvetési szféra alkalmazottainak alapilletménye átlagosan 0,9 százalékkal lett magasabb. A versenyszféra keresetnövekedésében szerepet játszott, hogy a magasabb keresettel rendelkező szellemi foglalkozású munkavállalók aránya megnőtt a teljes létszámon belül.
(MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-17 | | #2066 |
|
|
Tisztelt Partnereink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium www.okm.gov.hu honlapján megjelent a 2009/2010 tanévkezdő kiadvány (segédlet), amely sok hasznos információt tartalmaz a vonatkozó jogszabályok változásairól, illetve a kapcsolódó szociális juttatásokról, határidőkről.
További hasznos információt találnak a www.szantoestarsa.hu honlapunkon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-17 | | #2065 |
|
|
A nehéz tehergépkocsik hétvégi forgalmának 2009. augusztus 20. körüli korlátozása
A vonatkozó 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet alapján a közelgő állami ünnepen és az azt követő hosszú hétvégén is életbe lép a nehéz tehergépkocsik forgalomkorlátozása.
A jogszabály hatálya alá tartozó járművek Magyarország közútjain
- 2009. augusztus 19. (szerda) 22 órától – 2009. augusztus 20. (csütörtök) 22 óráig
és
- 2009. augusztus 22. (szombat) 15 órától – 2009. augusztus 23. (vasárnap) 22 óráig
nem közlekedhetnek.
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-13 | | #2063 |
|
|
Állami Számvevőszék jelentése az önkormányzatok gazdálkodásáról
Az ellenőrzött önkormányzatok csaknem négyötöde a költségvetésében nem biztosította a tervezett bevételek és kiadások egyensúlyát, bevételeik nem nyújtottak fedezetet a kiadásokra, a különbséget hitel felvételével igyekeztek fedezni – áll az Állami Számvevőszék jelentésében, amelynek során a helyi önkormányzatok – döntően – 2007. évi gazdálkodási rendszerét ellenőrizte. A költségvetés végrehajtása során a tervezettnél kisebb hányaduk – mintegy harmaduk – zárta az egyes éveket hiánnyal.
Az egyensúly kialakításához a vártnál kevesebben és alacsonyabb összegben vettek fel hitelt, azonban lényegesen nőtt a kötvényt kibocsátó önkormányzatok száma. A tőketörlesztés megkezdéséhez meghatározott türelmi idő 1–10 év között változott. A 2007. évi bevételek összetételét figyelembe véve az ellenőrzött önkormányzatok a kötvénykibocsátásokhoz kapcsolódó tőke- és kamatfizetési kötelezettségvállalások során betartották a törvényben meghatározottak szerinti felső határt, átlagosan annak harmadáig vállaltak hosszú távra évenkénti fizetési kötelezettséget. A kötvénykibocsátás a visszafizetendő deviza árfolyamváltozása, valamint a változó kamatfeltétel miatt kockázatot jelent. Az eladósodás az önkormányzatok pénzügyi helyzetét hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja, a pénzügyi mutatók együttesen rámutatnak az önkormányzatok fokozódó eladósodására, a pénzügyi helyzet kedvezőtlen irányú változására.
VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-13 | | #2062 |
|
|
Várhatóan nem emelkedik a tankönyvek ára a most induló tanévben - közölte Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.
Arató Gergely elmondta, hogy az oktatási tárca vezetője a tankönyves szövetséggel egyeztetve nem változtatott az árkorláton.
Az iskolák 3475-féle tankönyvből rendelhetnek, a kormány összesen közel 7 milliárd forinttal támogatja az ingyenes, illetve kedvezményes tankönyvellátást, a kiadványok felét így gyakorlatilag az állam fizeti ki. A költségvetés a tanulók tankönyvellátáshoz általános támogatásként ezer forint hozzájárulást biztosít, a tanulók ingyenes tankönyvellátásához pedig tízezer forintot.
Ingyen kaphatja a tankönyvet, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott, illetve három- vagy többgyermekes családban él, nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.
A korábbi felmérések alapján ingyenes tankönyvellátásra mintegy 600 ezer gyermek jogosult.
Az iskolák nemcsak az új tankönyvek finanszírozásával teljesíthetik ingyenes tankönyvellátásra vonatkozó kötelezettségeiket. Egyre inkább terjed az a gyakorlat, hogy a tovább használható, tartós tankönyveket (például atlaszokat, feladatgyűjteményeket) könyvtári kölcsönzés útján bocsátják a rászorulók rendelkezésére - jegyezte meg az államtitkár.
Arató Gergely a támogatásokat részletezve kitért arra is, hogy ingyenes étkeztetésre azok a bölcsődés és óvodás gyermekek, valamint az általános iskola 1-6. osztályába járó diákok jogosultak, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülnek.
Kedvezményes étkeztetésben a bölcsődében közel 9 ezren (a gyermekek 28 százaléka), óvodában közel 120 ezren (a gyermekek 35 százaléka), általános iskolában pedig mintegy 240 ezren (a gyermekek 26 százaléka) részesülnek.
Az oktatási tárca háttéranyaga szerint iskolakezdési támogatást az adott év szeptemberében általános- vagy középiskolába járó gyermek után kaphatnak a gyermek nevelői, azok, akik a gyermek után családi pótlékra jogosultak. A támogatás adómentessége nem függ attól, hogy a családi pótlékot melyik szülő részére folyósítják. Elég, ha arra a törvény szerint a szülő egyébként jogosult lenne. A jogszabály alapján a tavalyihoz képest nőtt az iskolás gyermekeket nevelő családok számára nyújtható munkáltatói juttatás maximális összege: 2009-ban akár a minimálbér harminc százalékáig terjedő, azaz évi 21.450 forint összegű is lehet az adó- és járulékmentes iskolakezdési támogatás. Mivel ez a támogatás mindkét szülőnek adható, optimális esetben a támogatás értéke elérheti a gyermekenként 42.900 forintot.
Az iskolakezdési támogatás egyszeri juttatás, ami a tanévkezdést megelőző és követő 60 napban, vagyis idén július 1. és október 31. között érvényesíthető tankönyv, taneszköz és ruházat vásárlásakor. A kialakult gyakorlat taneszköznek tekint minden, a tanuláshoz általában szükséges eszközt, így például a füzetet, rajzlapot, ceruzát, tollat, ragasztót, festéket. Megítéléstől függ, de ide sorolható az íróasztal és a tanulószék is. A ruházat fogalmába pedig bármilyen ruhanemű beletartozik, amely az iskolában hordható.
Az államtitkár beszámolt még arról, hogy az oktatási és kulturális miniszter jóváhagyta a 2009. évi képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítésre, óvodai fejlesztő programra valamint az esélykiegyenlítő programokban résztvevő pedagógusoknak juttatható kiegészítő illetményekre igényelt támogatásokat.
E célra szeptembertől decemberig az oktatási tárca így 3,4 milliárd forintot fordít.
Az óvodai fejlesztő programban 676 tagintézmény, a képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítésben 977 tagintézmény vesz részt, összesen 76.612 célzott támogatásban részesülő gyermekkel, tanulóval.
A pedagógusok kiegészítő illetményében, a programban résztvevő óvodák, iskolák összesen 14.636 pedagógusa részesül. Ez azt jelenti, hogy a pedagógusok átlagosan havonta bruttó 25 ezer forintos plusz juttatást kapnak.
(MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-12 | | #2060 |
|
|
Falumegújítási Díj 2009.
A nemzeti fejlesztési és gazdasági, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, közösen meghirdetik a Magyarországi Falumegújítási Díj 2009. pályázatot, „Új energiák egy erős közösségért” mottóval.
A pályázat célja, hogy felkutassa és díjazza a legjobb magyarországi falumegújítási tevékenységeket, a kiemelkedő, példamutató intézkedéseket, kezdeményezéseket. Ezek bemutatásával, az információk cseréjével tovább javítsa a falumegújítást végző községek, nagyközségek eredményeit, jó példával elindítsa ezen az úton az ebből még kimaradó falvakat, mozgalommá szervezze a falumegújítást.
A harmadik alkalommal meghirdetett „Magyarországi Falumegújítási Díj” ezúttal is az aktuális „Európai Falumegújítási Díj” pályázati kiírás követelményein alapul, amelyet az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség hirdetett meg. Ez egészül ki néhány magyarországi követelménnyel. A magyarországi díj egy további célja, hogy kiválassza azt a települést, amely a leginkább méltó módon képviselheti hazánkat az európai megmérettetésen.
További részletek letölthetők: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-11 | | #2059 |
|
|
Fokozott ellenőrzés a jelentős költségvetési közbeszerzéseknél
Egy monitoring munkacsoport jóváhagyására van szükség augusztus 24-től minden olyan, 50 millió forintot meghaladó közbeszerzési pályázat kiírásához, amelyet a kormány tagjai, illetve a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, valamint többségi állami érdekeltségű gazdasági társaságok kezdeményeznek - tartalmazza a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat.
Forrás: MEH |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-11 | | #2058 |
|
|
A következő három évben éves átlagban 70 milliárd forinttal kevesebbet kap a közösségi közlekedésre a MÁV és a Volán-csoport, és a következő 1,5 évben a reorganizáció egyszeri költségével is számolni kell - nyilatkozta Antali Károly, a közösségi közlekedésért felelős kormánybiztos hétfőn Budapesten sajtóbeszélgetésen.
Forrás: VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-10 | | #2057 |
|
|
Országos tűzgyújtási tilalom (FVM közlemény)
Tilos a tűzgyújtás a kijelölt tűzrakó helyeken, a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést.
Az utóbbi időben a rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt az erdőkben fokozott tűzveszély alakult ki, ezért az ország egész területén lévő erdőkre, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - azonnali hatállyal általános tűzgyújtási tilalmat rendelek el.
Tilos a tűzgyújtás a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést is.
A közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók által eldobott égő cigaretta csikk és dohánynemű fokozott tűzveszéllyel jár, mivel a kiszáradt árokparton, illetve vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek. Felhívom a közúton és vasúton utazókat, az erdőben kirándulókat, a mezőgazdasági területeken dolgozókat, hogy égő cigaretta csikket és dohányneműt ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedem.
A tűzgyújtási tilalom elrendelése az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (1) bekezdésén alapul.
Gráf József
miniszter
Forrás: FVM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-07 | | #2055 |
|
|
Elkezdi a jövő évi költségvetésről szóló egyeztetést az MSZP: pénteken az elnökséggel, hétfőn pedig a frakcióval találkozik Bajnai Gordon kormányfő. A kormány azt tervezi, hogy szeptember 8-án, még a parlament őszi ülésszakának kezdete előtt benyújtja az Országgyűlésnek a 2010-es büdzsét.
A kormányfő várhatóan megismétli az általa elmondottakat, így azt, hogy három szám van "kőbe vésve": az egyik a 3,8 százalékos hiánycél, a másik a 120 milliárdos önkormányzati megtakarítás, a harmadik pedig a 40 milliárdos költségcsökkentés a MÁV-nál.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-07 | | #2054 |
|
|
A feketefoglalkoztatás megelőzéséért fokozottabban ellenőriz az APEH
A járulékfizetési kötelezettségek vizsgálata évek óta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési területének egyik kiemelt feladata. Az utóbbi időszakban tapasztaltak szerint még mindig mérvadó a feketefoglalkoztatás, ezért az állami adóhatóság fokozza a járulékfizetési kötelezettség ellenőrzését. Idén az első félévben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait érintő kötelezettségek ellenőrzésénél 9,7 milliárd forint nettó járulékkülönbözetet állapított meg az adóhatóság, az eddig elvégzett 23,5 ezer utólagos adóellenőrzés és 26,3 ezer adatgyűjtés során.
Mint ismeretes 2008. január 1-jétől az APEH vizsgálja a járulékellenőrzéseknél azt is, ha valaki – az OEP jelzése alapján - jogosulatlanul vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást. Az állami adóhatóság azonban már korábban is kiemelt feladatként vizsgálta a társadalombiztosítás alapjaihoz teljesítendő kötelezettségeket; 2007-ben mintegy 74 000 biztosítási- és járulékfizetési kötelezettséget vizsgáló ellenőrzést folytatott le és az ellenőrzések során 12, 5 milliárd forint járulékkülönbözetet állapított meg az APEH. 2008-ban 103 348 ellenőrzést végzett az adóhivatal és 13,9 milliárd forint különbözetet tárt fel. Emellett 2008-ban az OEP adatszolgáltatása alapján 133 ezer magánszemély esetében vizsgálta, illetve ellenőrizte az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságot az adóhatóság. Ellenőrzést csaknem 55 ezer ember adatainál kellett végezni, ebből mintegy 14 ezer magánszemély jogviszonya rendeződött, 32 ezer esetben az ellenőrzés meghiúsult illetve megkezdhetetlen volt és több, mint 7 ezer alkalommal a revízió egészségügyi ellátást biztosító jogviszonyt állapított meg. Az idén is folytatódott az ellenőrzés sorozat. Az első félévben a csaknem 5O ezer ellenőrzés 9,7 milliárd forint járulékkülönbözettel zárult, pedig a nyári hónapokban végzik az ilyen revíziók többségét.
Idén az államháztartás tervezett bevételeinek elérése érdekében az állami adóhatóság kiterjeszti a járulékkötelezettségek ellenőrzését. Fokozza például az önálló, illetve a társhatóságokkal közös ellenőrzéseit többek között a munkaerő-kölcsönzésnél, az alvállalkozói láncolatokban az alacsony képzettségű vagy szezonális munkaerőt igénylő ágazatokban, az építőiparban, a vendéglátás és a vagyonvédelem területen. Rendszeressé válnak a foglalkoztatással kapcsolatos bejelentések és nyilvántartási kötelezettségek ellenőrzései, és a szezonális akciókban úgy, mint a Kánikula akció során is kiemelt figyelmet kap a részmunkaidő, illetve alkalmai munkavállalók foglalkoztatásának ellenőrzése.
A személyi jövedelemadó ellenőrzések során hangsúlyosabban vizsgálja majd az adóhatóság többek között a természetbeni juttatások járulékkötelezettségét.
Fokozott ellenőrzésre számíthatnak a minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalap utáni járulékot fizető vállalkozások, és folytatódik az úgynevezett Tb-potyautasok vizsgálata is.
Forrás: APEH
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-05 | | #2053 |
|
|
Az önkormányzati hivatalok irattári terve (ÖM közlemény)
Az önkormányzati hivatalok irattári tervét szabályozó, a helyi önkormányzatok egységes irattári tervének kiadásáról szóló 12/2006. (XII. 18.) ÖTM rendelet kiadására 2006-ban került sor. Tekintettel arra, hogy az eltelt időszakban az önkormányzatok feladat- és hatáskörei jelentősen megváltoztak, a norma átfogó felülvizsgálata vált szükségessé.
A köziratokról, közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) 35. §-a (6) bekezdésének változása nyomán, amely az irattári terv rendeletben való kiadására szóló felhatalmazást tartalmazza, a korábbi szabályozás helyére új szabályozás lép, amely már címében is pontosabb terminológiát használ.
Az előkészítés során – tekintettel arra, hogy az a teljes helyi közigazgatást érinti – rendkívül széles körű koordinációra került sor. A minisztériumokon túl véleményt nyilvánítottak az önkormányzati érdekszövetségek, valamint a regionális államigazgatási hivatalokon keresztül az egyes önkormányzati hivatalok is lehetőséget kaptak szakmai észrevételeik megismertetésére. Az új szabályozás szerint – figyelemmel az 1204/A/2006. AB határozatra – a korábbi levéltári egyetértési jog helyére a kultúráért felelős miniszter egyetértési joga lépett, továbbra is garantálva a levéltári szempontok megjelenését a jogalkotás folyamán.
A szakmai előkészítés során nyilvánvalóvá vált, hogy a norma jelenlegi struktúrájában változtatások szükségesek. Az ágazatonként való bontás megmaradt, ugyanakkor ágazatokon belül az egyes tételek számozása és az esetleges alágazatokra bontás megváltozott. Ezt az tette szükségessé, hogy számos új tétel beépítésének igénye merült fel, amelyet a korábbi – a rendelet számozásban megmaradt üres számkeretek már nem voltak képesek kielégíteni.
Ennek megfelelően az új tételszámok első karaktere az ágazati betűjel, amelyet 3 számjegyű sorszám követ, amely az ágazaton belül egyedi, így egyszerre biztosítva az új tételek beépítését és az esetleges későbbi módosítások során való bővíthetőséget.
A korábbi, hivatal-fajtánként megjelenő besorolás fenntartása sem bizonyult indokoltnak. Az új szabályozás révén az önkormányzati hivatalok közötti hatáskörváltozások a jövőben nem vezetnek szabályozási kényszerhez, így egyszerűbbé és egyértelműbbé teszi az irattári terv struktúráját. Ezzel összefüggésben a korábbi kóddal jelölt megőrzési idők helyére az őrzési időt jelző szám kerül feltüntetésre. Ez – az irattári anyag rugalmasabb kezelhetőségének elősegítése mellett – lehetővé teszi a korábbi kódos rendszerbe nem beilleszthető, így szükségtelen irathalmozáshoz vezető atipikus megőrzési idők bevezetését. A 2005. évi iratkezelési reformot követően a központi államigazgatási szervek körében általánossá váló gyakorlathoz való igazodás is indokolja a könnyebben érthető irattári tervet.
A szabályozás továbbra is él a ’lejárat után’, illetve a ’határidő nélkül’ őrzendő kategóriákkal, tekintettel arra, hogy bizonyos ügyfajtáknál annyira eltérnek ügyiratonként is a megőrzési idők, hogy azt másképpen, mint azok egyediesített, differenciált kezelésével nem lehet megoldani. A jogbiztosításra tekintettel előírásra került az iratok levéltári átadása, így biztosított azok hosszú távú megőrzése.
A rendelet hatálybalépésére a vonatkozó jogszabályi kötöttség miatt (amely szerint az iratkezelés rendszerét csak naptári év fordulóján lehet megváltoztatni) csak 2010. január 1-jén kerülhet sor, ugyanakkor a használt iratkezelő szoftverek felkészítésének és az ügykezelői állomány felkészülésének elősegítése érdekében a rendelet megjelenése és hatályba lépése között elegendő időt szükséges biztosítani.
A módosuló Ltv. rendelkezés alapján kiadásra kerülő egységes irattári terv nem teszi szükségessé a hatályban lévő iratkezelési szabályzatok megváltoztatását, annak gyakorlati alkalmazása az alkalmazó önkormányzati hivataloknál további szabályozást nem igényel.
A jogszabály-tervezet, valamint indokolása elérhető és véleményezhető: www.otm.gov.hu
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-04 | | #2052 |
|
|
Önkormányzati Minisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztály közleménye a törvényességi ellenőrzés helyreállításáról
A Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) módosításának - az ellenzék javaslatait is figyelembe vevő - újabb, kompromisszumos tervezetét a törvényességi ellenőrzés helyreállítása érdekében.
A Kormány mielőbb meg kívánja szüntetni azt az alkotmánysértő mulasztást, ami miatt a közigazgatási hivatalok jelenleg nem láthatják el a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének Alkotmányban előírt feladatát.
A Kormány olyan kompromisszumos törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, mely az ellenzék javaslatait is tartalmazza. A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését ellátó közigazgatási hivatalok újra megyei/fővárosi illetékességgel működnének; ezzel teljesülne a legnagyobb ellenzéki párt fő követelése.
Ugyanakkor érvényesülne a Kormány ésszerűbb költséggazdálkodást, racionalizációban rejlő előnyök biztosítását célzó törekvése is. Tovább működnének a regionális államigazgatási hivatalok, megőrizvén ezzel a regionalizáció szakmai és hatékonysági előnyeit (pl. kisebb, költségtakarékosabb, átláthatóbb struktúra, kevesebb vezető, egységesebb joggyakorlat).
A fővárosi/megyei közigazgatási hivatalok a regionális államigazgatási hivatalokon belül önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egységként működnének a jövőben.
A Kormány bízik abban, hogy kompromisszumos javaslatához az ellenzék konstruktívan viszonyul majd és a 2/3-os törvénymódosítás megszavazásával mielőbb helyreállítható lesz az önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.
Önkormányzati Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-08-03 | | #2051 |
|
|
Még ebben az évben dönthet az Alkotmánybíróság a vagyonadóról szóló törvény megsemmisítéséről - tudta meg a Magyar Nemzet.
A törvényt Angyal József okleveles adószakértő támadta meg, mert szerinte a pongyola fogalom-meghatározás miatt a polgároknak esélyük sem lesz eleget tenni az adófizetési kötelezettségüknek. Szakemberek szerint a jogalkotók nem közölték, hogy pontosan milyen szempontok szerint kell az adót kiszámolni, miközben a magánszemélyeknek kötelező ennek eleget tenni.
Ugyancsak ebben az évben az AB döntése várható a személyi jövedelemadó számításának új módszeréről, a szuperbruttósításról, valamint arról a beadványról is, amely megtámadja, hogy az önkormányzatoknak járó helyi iparűzési adót az APEH szedje be - olvasható a cikkben.
Forrás: Magyar Nemzet/hirado.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-31 | | #2050 |
|
|
Angela Merkel részt vesz a páneurópai piknik 20. évfordulója alkalmából Sopronban augusztus 19-én tartandó emlékünnepségen - írja a Népszabadság.
A német kancellár ezzel a látogatással kívánja kifejezni, hogy milyen nagyra értékeli Magyarország kiemelkedő hozzájárulását Németország - és Európa - szabadságához és egységéhez - hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában a német kancellár külpolitikai tanácsadója.
Christoph Heusgen kijelentette: a kancellár számára különös jelentősége van annak, hogy az 1989-es magyarországi eseményekre az eredeti helyszínek egyikén emlékezzen.
Forrás: MTI/nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-31 | | #2049 |
|
|
A központi közigazgatásban egyetlen álláshelyre sem lehet új köztisztviselőt felvenni, ha valaki távozik állásából. Kivéve, ha vezetőről van szó. Nem vonatkozik a közigazgatási létszámstop a vezetőkre, így például a szakállamtitkárokra, minisztériumi főosztályvezetőkre, illetve bizonyos körben a helyetteseik pozíciójára - tudta meg a Népszava.
Az alacsonyabb szintű vezetői állásból távozókat pedig akkor lehet pótolni, ha a munkáltató az új vezető kinevezéséhez szükséges pénzt a nyugdíjas foglalkoztatottak létszámcsökkentésével kigazdálkodja.
A hét elején jelentette be a kormány, hogy teljes létszámstopot rendelt el, a központi közigazgatásban egyetlen álláshelyre sem lehet új köztisztviselőt felvenni, ha valaki távozik állásából.
Szollár Domokos kormányszóvivő a bejelentéskor azt mondta: a tiltás csak a rendőrség járőreire, nyomozóira, valamint a Magyarország 2011-es EU soros elnökségéhez kapcsolódó feladatokat végző szakemberekre és az uniós foglalkoztatási projektekeben dolgozókra nem vonatkozik.
Forrás: hirado.hu/Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-31 | | #2048 |
|
|
Az Európai Bizottság nem emelt kifogást, augusztus elsejétől kedvezményesen forgalmi adózik a távhő
2009. augusztus 1-jétől a távhőszolgáltatás után az áfa mértéke 18 százalék.
A távhőszolgáltatás kedvezményes áfa mértékkel történő adóztatásának feltétele az Európai Bizottság jóváhagyása.
A Bizottság e tárgyban határozatot nem hozott, így a jóváhagyás a Bizottság rendelkezésére álló három hónap lejártával, július 29-ével megadottnak tekinthető. Az erről szóló PM határozat a Magyar Közlöny július 30-ai számában megjelent, s így a távhőszolgáltatásra vonatkozó 18 százalékos adómérték 2009. augusztus 1-jétől hatályba lép. A kedvezményes adómérték azon távhődíj teljes összegére alkalmazható először, amelynél a díj megfizetésének esedékessége 2009. augusztus 1-jére vagy azt követő időpontra esik függetlenül attól, hogy a számlázott díj egyébként milyen elszámolási időszakra vonatkozik.
Áfa-szempontból távhő alatt kizárólag csak a hőenergia értendő, ezért a távhőszolgáltatás tárgya csakis hőszolgáltatás lehet. A hőszolgáltatás alapvetően a fűtési célra, illetve a használati melegvíz-készítés céljára távhővezeték-hálózaton keresztül biztosított hőenergiát foglalja magában, az ezen túlmenően szolgáltatott vizet azonban nem. Ennek megfelelően melegvíz-szolgáltatás esetében csak a használati melegvíz felmelegítéséhez szükséges hő biztosítása minősül távhőszolgáltatásnak (csak ez adózhat 18 százalékos áfa-kulccsal), a felmelegített víz szolgáltatása nem.
A fentiek alapján a következő díjak adózhatnak 18%-os mértékkel:
• távhőszolgáltatási alapdíj,
• fűtési hő alapdíja,
• fűtési hődíj,
• a használati vagy háztartási melegvíz-készítési hő alapdíja,
• használati vagy háztartási melegvíz-készítési hődíj.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-30 | | #2047 |
|
|
500 millió forinttal bővül a méltányossági nyugdíjkeret, módosulnak a jövedelemhatárok
Kiegészítette a méltányossági nyugdíjkeretet, valamint megemelte a méltányossági nyugdíj és az egyszeri segély jövedelmi határait a kormány - jelentette be Korózs Lajos szociális államtitkár a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten.
Elmondta: 400 millió forintot biztosít a kormány az egyszeri segélyezésre, 100 millió forintot pedig a méltányossági nyugdíjemelésre. Korózs Lajos hozzátette, hogy azért döntött így a kormány, mert egyszeri segélyért az idén az első félévben már többen folyamodtak, mint tavaly egész évben. A méltányossági nyugdíjemelés iránti kérelmek száma pedig a tavalyihoz képest 140 százalékra nőtt. Kérdésre válaszolva az államtitkár elmondta: a méltányossági emelés vagy az egyszeri segély kizárja, hogy a krízisalapból is igényeljenek támogatást a nyugdíjasok.
Az államtitkár a kérelmezők számáról elmondta: 2008-ban 75 ezren igényelték a méltányossági nyugdíj emelését, ebből mintegy 35 ezren részesültek kedvező elbírálásban. Az egy főre jutó emelés átlaga 3.190 forint volt. Egyszeri segélyt tavaly 25.800-an kérelmeztek, közülük 13.200-an meg is kapták. A segélyek összege átlagosan 13 ezer forint volt. Rámutatott ugyanakkor: "az elmúlt hónapok nehézségét is jelzi", hogy a 2008-as 75 ezer kérelemhez viszonyítva az idei év első félévében már több mint 60 ezer kérelem érkezett be méltányossági emelésre. "Ez is inspirálta a kormányt", hogy az év második felére egy külön keretet biztosítson a jogos kérelmezők igényeinek kielégítésére - mondta.
Korózs Lajos kifejtette: módosultak a jogosultsági határok is, ugyanis eddig méltányossági emelésre, illetve egyszeri segélyre azok voltak jogosultak, akiknek a nyugdíja nem érte el az 57 ezer forintot. Ezt az összeget 65 ezer forintra emelték. Közölte: egyszeri segély a jövőben akkor jár, ha a közeli hozzátartozójával egy háztartásban élő nyugdíjas havi jövedelme nem haladja meg a 65 000 forintot. Ez a felső határ jelenleg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének kétszerese, azaz 57 ezer forint. Amennyiben a kérelmező nyugdíjas egyedül él, úgy ez a jövedelemhatár 75 ezer forint lesz. A felső határ jelenleg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszerese, azaz 71.250 forint. Kiért arra: a módosítás az egyszeri segély összegét is emeli, ez a jövőben nem lehet kevesebb 15 ezer forintnál, de nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének másfélszeresét, azaz 42 750 forintot. Jelenleg az alsó határ 10 ezer forint, a felső határ az öregségi nyugdíj legkisebb összege, azaz 28.500 forint. Az egyszeri segély összege rendkívül indokolt esetben elérheti az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát, azaz 85.500 forintot. Ez a felső határ jelenleg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszerese, azaz 57 ezer forint.
Korózs Lajos tájékoztatása szerint az igénybevételkor kedvezményezettnek minősül, aki korhatárt elért, öregségi nyugellátásban részesül, valamint a rokkantak, az árvák, a fogyatékkal élők, illetve a tartósan betegek vagy legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegyek, továbbá az, akinek nem haladja meg a 28.500 forintot a nyugellátása és a rendszeres pénzellátásának együttes havi összege.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-28 | | #2046 |
|
|
A rokkantsági nyugdíj melletti kereset szabályozása
Maximum a rokkantsági nyugdíja kétszeresét keresheti a III. rokkantsági csoportba tartozó, nyugdíjkorhatárnál fiatalabb személy. Ha a rokkant személy a minimálbérnél nem keres többet, akkor nem kell a keresetét a nyugdíja kétszereséhez viszonyítani. Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-24 | | #2044 |
|
|
Tudta, hogy a jövőben csak az jelentkezhet köztisztviselői álláspályázatra, aki sikeres közigazgatási versenyvizsgát tett?
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXIII. törvény 2007. július 1-én hatályba lépett módosítása rendelkezett a versenyvizsga bevezetéséről, melynek értelmében közigazgatási versenyvizsga 2009. január 1-től szervezhető, ugyanakkor kötelező alkalmazási feltétellé csak fokozatosan, 2009. július 1-jétől vált. Ennek értelmében a jövőben köztisztviselői kinevezést, vezetői megbízást, vezetői kinevezést csak az kaphat, aki eredményes közigazgatási versenyvizsgát tett. Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-24 | | #2043 |
|
|
Tűzgyújtási tilalom elrendelése Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megyében (FVM közleménye)
Az utóbbi időben a rendkívüli meleg és csapadékmentes időjárás miatt a Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén lévő erdőkben a fokozott tűzveszély alakult ki.
Ezért Pest, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén lévő erdőkre, valamint az erdőterületek határától számított kétszáz méteren belüli területre - átmeneti időre - azonnali hatállyal általános tűzgyújtási tilalmat rendelek el.
A tilalom idején tilos a tűzgyújtás a felsorolt területeken kijelölt tűzrakó helyeken is, valamint a közút- és vasút menti fásításokban, beleértve a parlag és gazégetést is.
Felhívom a közúton és vasúton utazókat, az erdőben kirándulókat, a mezőgazdasági területeken dolgozókat, hogy égő cigaretta csikket és dohányneműt ne dobjanak el, azt minden esetben oltsák el.
A közúton és vasúton utazók, az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók által eldobott égő cigaretta csikk és dohánynemű fokozott tűzveszéllyel jár, mivel a kiszáradt árokparton, illetve vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedem.
A tűzgyújtási tilalom elrendelése az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (1) bekezdésén alapul.
FVM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-23 | | #2042 |
|
|
A családok szociális krízishelyzetének kezelését célzó 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelet értelmében a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok a települési önkormányzat jegyzőjének javaslata alapján a gazdasági válsággal összefüggő kedvezőtlen hatások enyhítésére, az állami szociális ellátórendszer keretében nyújtott szociális segélyként egyszeri, egyösszegű - vissza nem térítendő - támogatást állapíthatnak meg. Bővebben: "Aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-23 | | #2041 |
|
|
Megjelenik ma az a kormányrendelet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) teljes fogyasztóvédelmi jogkörrel látja el - közölte Szollár Domokos kormányszóvivő a kabinet szerdai ülését követő sajtótájékoztatóján. A rendeletben szerepel majd az is, hogy a felügyelet lehetőséget adhat a bankoknak, hogy a hitelszerződéseket kedvező feltételek esetén módosítsák.
Szollár Domokos ismertette: a kormány szerdai ülésén megtárgyalta azt a rendeletet, amely a PSZÁF-ot erős fogyasztóvédelmi jogkörrel ruházza fel. Hozzátette: így a felügyelet a jövőben a pénzintézetek tisztességtelen lépéseiért, kereskedéseiért akár bírságot is kiszabhat.
A csütörtökön meghirdetendő kormányrendelet tartalmazza az is, hogy a PSZÁF megadhatja a bankoknak a lehetőséget a hitelszerződések kedvező feltételű módosítására - közölte a kormányszóvivő. Szollár Domokos emlékeztetett: a miniszterelnökkel folytatott múlt pénteki megbeszélésen a bankok vállalták, hogy amíg a banki szerződésmódosításról szóló magatartáskódex nem készül el, addig a következő két hónapban nem módosítják egyoldalúan a szerződéseket. A kormányrendelet arra ad majd lehetőséget, hogy ettől a kedvező trendek esetében - ha erősödik a forint, javul a gazdaság - eltérjenek a pénzintézetek - tette hozzá a szóvivő.
A múlt pénteken Bajnai Gordon bejelentette: a kormány az egyoldalú szerződésmódosításokat illetően kéthónapos moratóriumban állapodott meg a bankokkal, a pénzügyi felügyelet fogyasztóvédelmi jogkörét pedig erősítik.
A megbeszélésen a Magyar Bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vezetői, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter és a pénzügyminiszter is részt vettek.
Forrás: VG/MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-22 | | #2040 |
|
|
Társadalmi egyeztetésen a a ROP „Üzleti infrastruktúra, befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek, inkubátorházak támogatása", mind a 7 régióban megjelenő pályázati kiírás
Egyeztetési időszak: 2009. július 22. - július 28.
A konstrukció célja a regionális operatív programok gazdaságfejlesztési eszközrendszerével a régió versenyképességének megőrzése szempontjából kiemelt fontossággal bíró vonzó befektetési környezet kialakítása, melynek fontos elemei a befektetési környezet infrastrukturális fejlesztése, valamint az innovációt és magas hozzáadott értékű gazdasági tevékenységet elősegítő szolgáltatások elindítása.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat július 28-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-22 | | #2039 |
|
|
Egyeztetés a Pénzügyminisztériumban az APEH és a VP dolgozók évközi mozgóbéréről
Oszkó Péter pénzügyminiszter hétfőn adóhivatali, kedden vám- és pénzügyőri vezetőkkel folytatott egyeztetést.
A pénzügyminiszter arról adott tájékoztatást, hogy a jelenlegi költségvetési keretek nem teszik lehetővé sem az adóhivatali, sem pedig a pénzügyőrségi dolgozóknál, alkalmazottaknál a szokásos, a bevételek túlteljesüléséhez igazodó évközi jutalmak kifizetését.
A tárca elismeri, hogy az év folyamán mindkét szervezet megfelelő teljesítményt nyújtott, és jelentősen hozzájárultak az államháztartási bevételek meghatározó részének beszedéséhez. Elsősorban a világgazdasági válság miatt kialakult, a vártnál súlyosabb recesszió hatása érződik az adó- és járulékbevételek alakulásában.
A pénzügyminiszter ezért úgy döntött, hogy jutalomra nincs lehetőség, viszont differenciált mozgóbér kifizetését biztosítják a legalacsonyabb keresetűek számára, akik esetében a jutalom elmaradása számottevő anyagi nehézséget okoz. A mozgóbérben vezető beosztású alkalmazottak – osztályvezetők kivételével – nem részesülhetnek.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-22 | | #2038 |
|
|
2009. augusztus 1-jétől nyújthatók be pályázatok az idei Nemzeti Energiatakarékossági Program forrásaira. A Program a lakosság energiahatékonysági beruházásait ösztönzi, nyílászárók cseréjéhez vagy hőszigeteléséhez, fűtés vagy melegvíz-ellátás korszerűsítéshez, lakások hőszigeteléséhez, valamint a megújuló energiafelhasználáshoz kínál összesen 1,5 milliárd forint értékben vissza nem térítendő támogatást. Emellett az érdeklődők a „Sikeres Magyarország” hitelrendszer keretében további 15,1 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre is pályázhatnak.
Információs tel:(06-1) 802-4350
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-21 | | #2036 |
|
|
Magyarországon hétfőn hatályba lépett a bankok egyoldalú szerződésmódosításával összefüggő moratórium, amellyel a pénzintézetek ügyfeleit védik, nemsokára pedig a "lakásmentő" csomag is elindulhat, ezenkívül új támogatások nyílnak az agráriumban is, és augusztustól működik a krízisalap.
A bankok egyoldalú szerződésmódosításával összefüggő moratórium július 20-tól érvényes. A bankok azt vállalták, hogy szeptember végéig tartózkodnak attól, hogy az ügyfelek számára kedvezőtlen, egyoldalú szerződésmódosítást hajtsanak végre - mondta Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke hétfőn az MTI-nek.
A PSZÁF elnöke hozzátette: ha mégis indokoltnak látszik a szerződésmódosítás, akkor a bankok ezt a szándékot az indoklással együtt be fogják nyújtani a felügyeletnek, és a PSZÁF erről nem kötelező jogi érvényű véleményt mond.
A gazdasági válság miatt nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítését célzó kedvezményeket július 28-tól lehet igénybe venni. A "lakásmentő" csomag lényege, hogy aki munkanélkülivé vált, vagy más okból átmeneti fizetési nehézségei támadtak, állami kezességvállalás mellett áthidaló kölcsönt vehet fel bankjától, ami legfeljebb két évig fedezi a jelzálogalapú hitel, illetve lakáslízing törlesztőrészletének egy részét, függetlenül attól, hogy forint- vagy devizalapú tartozásról van szó.
Több forráshoz jut az agrárium, mivel az ágazat finanszírozása is nehezebbé vált a válságban. Aladics Sándor, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese hétfőn közölte: az agrárium gondjainak enyhítésére az MFB tovább bővítette az agrárvállalkozások finanszírozási lehetőségeit.
Így a vállalkozások számára az Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram keretében egyszerűbbé válik a továbbiakban a pályázatok kiegészítő finanszírozása, vagyis a szükséges önerő biztosítása. Emellett bővült az élelmiszeripari bankgarancia kedvezményezettjeinek köre, valamint meghosszabbították a Gabona Forgóeszköz Hitelprogram igénybevehetőségi határidejét is.
Bajnai Gordon miniszterelnök reméli, hogy augusztustól akadály nélkül működik a krízisalap. A miniszterelnök egy hétvégi interjúban elmondta, hogy már megkezdték az önkormányzatok tájékoztatását, és hamarosan feláll egy tanácsadó testület is. A miniszterelnök emlékeztetett: akik az önkormányzatnál már kimerítettek minden segélyezési lehetőséget, azok a kormányhoz fordulhatnak gyorssegélyért, egy meghatározott, 20-50 ezer forintos keretösszegen belül. A miniszterelnök az interjúban beszámolt arról is, hogy a krízisalap összege már megközelíti a hatmilliárd forintot.
MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-20 | | #2034 |
|
|
Az Európai Parlament csütörtökön (2009. július 16.) döntött arról, melyik szakbizottságban dolgoznak az egyes képviselők főtagként a következő két és fél évben.
A szakbizottságok fele csütörtökön, másik fele hétfőn tartja alakuló ülését. Az alakuló üléseken születik döntés a bizottságok elnökségéről. A póttagokról később születik döntés.
A magyar EP-képviselők közül első alelnöknek jelölték Gál Kingát (állampolgári jogok), Gurmai Zitát (alkotmányügy), Járóka Líviát (nőjog-esélyegyenlőség).
Negyedik alelnöknek jelölték Göncz Kingát (állampolgári jogok), Deutsch Tamást (költségvetési ellenőrzés) és Hankiss Ágnest (petíciók).
Forrás: euvonal.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-16 | | #2033 |
|
|
„Előkészítetlen, átgondolatlan, kitűzött céljai elérésére nagy valószínűséggel alkalmatlan” – ezekkel a jelzőkkel indokolta Sólyom László köztársasági elnök, hogy megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az úgynevezett „80 százalékos” törvényt.
A mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeknél a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltó, a magyar üzletekben a hazai termékek arányát legalább 80 százalékosként elváró passzus céljaival az államfő egyetért, annak végső formáját azonban nem tartja megfelelőnek.
A benyújtásától számítva mindössze hat nap alatt, a június 29-i ülésnapon elfogadott törvényt – a társasházi, illetve a vízgazdálkodásról szólóhoz hasonlatosan – az államelnök az „ad hoc törvénykezés” példájaként említette, s felhívta Szili Katalin házelnök és a képviselők figyelmét az ilyen törvényalkotás veszélyeire.
Forrás: VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-16 | | #2031 |
|
|
Kamarás Miklós a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. új vezérigazgatója. Oszkó Péter pénzügyminiszter Kamarás Miklóst július 16-i hatállyal nevezte ki szerdán.
A megbízatást Kamarás Miklós egy évre, a válságkezelő időszak lezárultáig vállalta.
Kamarás Miklós korábban több fontos, az állami vagyonnal történő gazdálkodás terén meghatározó pozíciót töltött be. Így vezérigazgatóként irányította az évtized első felében az MNV Zrt. egyik elődszervezetét, az ÁPV Zrt-t, majd a MÁV Zrt. elnöke volt a múlt év végéig.
Megbízatását elődjével, Tátrai Miklóssal azonos feltételekkel vállalta. Ugyanakkor vezérigazgatói fizetését nem veszi fel, azt havonta átutalja a krízisalapnak.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-16 | | #2030 |
|
|
Várhatóan 2009. augusztus közepén indul útjára – elsődlegesen a termelő tevékenységet végző vállalkozások részére – a Gazdaságélénkítési Bankgarancia Program, 50 milliárd forintos keretösszeggel. A program kisvállalkozásoktól a nagyvállalatokon át a feldolgozóiparban, az építőiparban, a logisztikai, az információtechnológiai szektorban, a hulladékgazdálkodásban, egyes szállítási ágazatokban és a vendéglátásban biztosít forgóeszközhitel-felvételi lehetőséget oly módon, hogy a hitel tőkeösszegének 80%-ára, piaci alapú bankgaranciát biztosít – jelentette be Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.
A bankgarancia 125 millió és 5 milliárd forint közötti, legfeljebb 5 éves lejáratú forgóeszközhitel felvételét teszi lehetővé. Alapvető célja, hogy középtávon garantálja a vállalkozások működéséhez szükséges forgóeszköz-finanszírozást. Hatékonyan segíti elő, hogy a vállalkozások, a gazdasági nehézségek idején is talpon maradjanak, továbbá növekedési lehetőséget biztosít a gazdaság szereplőinek a fokozatosan megnyíló piacokon.
A bankgarancia 44 területen tevékenykedő vállalkozás megerősítését, fennmaradását, versenyképességét támogatja. A vállalkozások 2011. december 31-ig köthetnek szerződést a programot lebonyolító Magyar Fejlesztési Bank Zrt-vel.
Forrás: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-16 | | #2029 |
|
|
Laktanya építésére is pályázhatnak az önkormányzatok és a tűzoltóságok
Megváltozott a pályázati rendszer, amely lendületet adhat új tűzoltó laktanyák építésének is. Az önkormányzati miniszter erre vonatkozó rendelete megjelent a Magyar Közlönyben (2009/94. szám).
Ezentúl – pályázat útján – a biztosítók tűzvédelmi hozzájárulásából is finanszírozható lesz az új tűzoltó laktanyák építése.
A pályázat kiírója – hasonlóan a korábbi gyakorlathoz – az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.
Laktanya-építési beruházásra hivatásos önkormányzati tűzoltóságot fenntartó települési önkormányzatok, hivatásos állami és önkéntes tűzoltóságok pályázhatnak.
Az önrész a bruttó költség legalább 20 %-a (hátrányos helyzetű önkormányzat esetén ez 10 % is lehet).
A nyertes pályázatokról és a beruházások megvalósításának sorrendjéről – egy szakmai bizottság javaslata alapján – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter dönt.
Forrás: Önkormányzati Minisztérium Sajtó és Kommunikációs Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-14 | | #2028 |
|
|
Sztrájk előtti hangulat uralkodik az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) berkeiben. A Magyar Nemzet arra hivatkozva közli a hírt, hogy az adóhatóság dolgozói nem kapják meg augusztusban éves prémiumuk második részletét.
A Magyar Nemzet információi szerint a hír azért sokkolta a hivatal alkalmazottait, mert a pénzügyi tárca eddig azzal hitegette őket: nyáron kapnak pluszpénzt. A jelenlegi helyzet miatt többen úgy vélik, hogy a kormány el akarja törölni az adóhatóság régóta működő jutalmazási rendszerét.
Többek véleménye, hogy ez az APEH teljesítményének, s így az államkasszába érkező pénzek jelentős megcsappanását hozhatja. A jutalom csökkentését vagy megszüntetését az adóhivatali dolgozók szakszervezete nem hagyja annyiban.
Az érdekképviselet a Vám- és pénzügyőrség szakszervezetével ma határoz arról, milyen lépésekkel válaszoljon a kabinet esetleges bércsökkentő döntéseire. A lehetőségek között tüntetések, munkaügyi eljárások indítása és sztrájk is szerepel. A szakszervezet erélyes fellépését az APEH-osok 99 százaléka támogatja - olvasható az újságban.
Forrás: Magyar Nemzet/nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-14 | | #2027 |
|
|
A Kormány elfogadta a vásárokról és piacokról szóló 55/2009 (III. 13.) számú kormányrendelet módosítását, amelynek köszönhetően megszűnik a gyermekjátékok és a kozmetikumok értékesítésének üzlethez kötése a vásárokon és piacokon.
A kereskedelmi szövetségek javaslatai alapján készült, és 2009 áprilisában hatályba lépett jogszabály vásárokon és piacokon akkor tette lehetővé gyermekjátékok, egyéb játékszerek és kozmetikumok árusítását, ha az üzletben történik.
A gazdasági nehézségekre tekintettel, a rendelkezést a korábban javaslatot tevő kereskedelmi szövetségekkel együtt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felülvizsgálta, és a Kormány döntése alapján e korlátozást hatályon kívül helyezte.
A tárca határozott célja, azaz hogy kizárólag biztonságos termékek, ellenőrzött módon kerülhessenek forgalomba, a módosítást követően sem sérül. E biztonsági követelménynek minden gyártónak és forgalmazónak eleget kell tennie, a hatóságoknak pedig valamennyi árusítási formában kötelessége ennek alapos ellenőrzése.
Vagyis nem sérülhet a továbbiakban sem a vásárlók biztonsága, ugyanakkor azok a vállalkozások, amelyeknek ez a tevékenység jelenti a megélhetést, továbbá azok a fogyasztók, akik csupán a piacokon tudnak ilyen jelegű termékeket vásárolni, sem jelent a továbbiakban akadályt a korábbi jogi korlátozás.
Forrás: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-13 | | #2025 |
|
|
A járuléktartozásnál is gyakorolhat méltányosságot az APEH
Az Alkotmánybíróság kivette az adózás rendjéről szóló törvényből azt a megszorítást, amely szerint az adóhatóság a magánszemélyt terhelő járuléktartozásnál nem gyakorolhat méltányosságot – a határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
Az adózás rendjéről szóló törvény érintett bekezdése így szól: „Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást – a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével –, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.”
Az alkotmánybíróság a mondatból kivette a gondolatjelek között szereplő „a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével” szövegrészt. Az indoklás kitér arra, hogy 2007-től az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre jelentősen szűkült, az eltartott hozzátartozók is kötelesek járulékot fizetni, ha igénybe akarják venni a természetbeni egészségügyi ellátást.
A járulék – a biztosítási díj – összege ez év elejétől havi 4.500 (napi 150) forint. Az adózás rendjéről szóló törvény kérdéses szakasza alapján az adózó magánszemélynek kell bizonyítania azt, hogy megfelel a méltányossági feltételeknek, továbbá azt is, hogy ténylegesen fennálló tartozása van. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot kötelező fizetni a hozzátartozók után, ha a család vagyoni-jövedelmi viszonya azt megengedi.
Az Alkotmánybíróság véleménye szerint a problémát az emberi méltósághoz való jog alapján kell megítélni. Az államnak tartózkodnia kell minden olyan intézkedéstől, amely súlyosan veszélyezteti a magánszemély – illetve a vele együtt élő közeli hozzátartozók – megélhetését. Ez ugyanis az emberi méltóság alapja, amelyet az Alkotmány is elismer. Miután az idézett törvényhely nincs erre tekintettel, azért kellett kivenni belőle azt, hogy a járuléktartozásnál nem gyakorolható adóhatósági méltányosság.
(Forrás: MTI/Magyar Nemzet) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-13 | | #2024 |
|
|
A közeljövőben megszűnhet a vízumkötelezettség Szerbia, Montenegró és Macedónia állampolgárai számára. A Bizottság jövő héten ismerteti javaslatát a vízumliberalizációval kapcsolatban.
Az Európai Bizottság 2009. július 14-én kezdeményezi a vízumkötelezettség eltörlését több nyugat-balkáni országgal szemben. Olli Rehn bővítési, és Jacques Barrot igazságügyi biztosok várhatóan Szerbia mellett Macedónia és Montenegró állampolgárai számára is javasolni fogják a vízummentes beutazás lehetővé tételét, Bosznia-Hercegovinának azonban egyelrőe nem. Egyelőre kérdéses, hogy Albánia a kedvezményezettek körében lesz-e.
A nyugat-balkáni országok közül Macedónia felel meg leginkább a vízummentességet élvező országokkal szemben támasztott követelményeknek: eleget tesz az uniós dokumentumbiztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos, közrendi, emberi jogi és külkapcsolati követelményeknek. Az egykori jugoszláv tagköztársaság 2005 óta tagjelölt ország, azonban a csatlakozási tárgyalások még nem kezdődtek meg, és a kezdési időpontot sem tűzték ki.
A Huszonhetek tavaly már vízumkönnyítési megállapodást írtak alá Szerbiával, amely jelentősen leegyszerűsítette és olcsóbbá tette a beutazást a tanulók, sportolók, újságírók és családlátogatásra érkezők számára.
Egy múlt hónapban ismertetett közvélemény-kutatás szerint a szerbek 82 százaléka gondolja úgy, hogy a vízummentesség fontos kérdés országuk számára, és csak 10 százalékuk tanúsított érdektelenséget a témával kapcsolatban.
Belgrád célja az EU-tagság megszerzése, ezt azonban Hollandia akadályozza, legfőképpen azért, mert a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics szökésben van, és valószínűleg Szerbiában rejtőzködik.
Azt, hogy mely országok állampolgárainak van szüksége jelenleg vízumra az Európai Unió külső határainak átlépésekor, az 539/2001/EK tanácsi rendelet tartalmazza.
Forrás: euvonal.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-10 | | #2022 |
|
|
Az egyszerűsített vállalkozói adózók körébe (eva) tartozóknak július 13-ig, hétfőig kell átutalniuk, befizetniük a második negyedév utáni adóelőleget, bevételük 25 százalékát, mivel a július 12-i határidő vasárnapra esik.
A 2009. évi költségvetés 172,9 milliárd forint eva bevételt tervezett, amelyből május végéig 42,2 milliárd forintos összeget könyvelt el az adóhivatal, ez 0,7 milliárddal meghaladja a 2008. évi megfelelő adatot.
A múlt évben a költségvetésben előirányzott eva bevétel 99 százaléka, 166,5 milliárd forint folyt be. Ebből a második negyedév utáni előleg összege 36,4 milliárd forint volt.
A Parlament által elfogadott 2009. évi adóváltozások szerint július 1-től a felső áfa-kulcs 20 százalékról 25 százalékra emelkedett, az eva 25 százalékos adómértéke változatlan maradt, ugyanakkor a 25 millió forintos bevételi határ 26 millióra emelkedett.
A 2010. évre elfogadott adótörvények rögzítik, hogy az eva kulcsa 25 százalékról 30 százalékra nő, s az évi 26 millió forintot meghaladó bevétel után az adókulcs 50 százalék lesz.
Forrás: VG/MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-08 | | #2019 |
|
|
Draskovics Tibor szerint a múlt hétfőn megszavazott új Büntető Törvénykönyv (Btk.) által bevezetett megelőző jogos védelem fogalma nem azt jelenti, hogy a kormány arra buzdítaná az ország lakosságát, hogy mindenki vezessen gyengeáramot a kerítésébe.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter így nem tart attól, hogy egymást fogják érni a balesetek. „Az új szabály azt jelenti, hogy a védekező vagy más személy, illetve javai elleni esetleges támadás megelőzése érdekében védőberendezést vagy védekező eszközt lehet alkalmazni” – magyarázta Draskovics a szakértők által fából vaskarikának tartott megelőző jogos védelem fogalmát.
Mert ha még nem következett be a jogtalan támadás, akkor hogyan lehet egyáltalán jogos védelemről beszélni. A Btk. azonban szigorú feltételekhez köti ezt: nem lehet alkalmas az élet kioltására, csak a támadó ellen lehet igénybe venni és megfelelően fel kell hívni a berendezés működésére a kívülállók figyelmét. Ugyanakkor előfordult már, hogy a kerítésbe vezetett áram miatt meghalt egy gyerek, aki nem lopni akart, csak a labdája gurult át.
„Az új szabályozások azt segítik elő, hogy a rendőrség, az ügyészség és a bíróság hatásosabban léphessen fel a bűnözőkkel szemben annak érdekében, hogy a bűncselekmények ne maradhassanak büntetlenül” – indokolta a Btk. szigorítását a szakminiszter.
Forrás: VG Online - V.M.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-08 | | #2018 |
|
|
Az MSZP hétvégi kongreszszusán kőbe véste a miniszterelnök, hogy 120 milliárd forinttal csökkenteni kell az önkormányzatok költségvetését. Az önkormányzatok reménykednek.
Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP kongresszusán bejelentette, hogy 120 milliárdot meg kell takarítani az önkormányzati rendszerben. Azt, hogy hol lehet megspórolni ekkora összeget az amúgy is feszített költségvetésű szférában, még nem tudni. A Népszabadság információi szerint a konkrét egyeztetések a kormányfő bejelentése után kezdődtek. A gyakorlatnak megfelelően az egyik ilyen műhely a PM, de a kidolgozás koordinációját a szakminiszterre bízták. Varga Zoltán önkormányzati miniszter elmondta: az egyeztetésbe idővel érdemben bevonják az érdekképviseleteket. "Az idei költségvetésben 1300 milliárd forint szerepel az önkormányzati rendszerben, ebből kell megspórolni a 120 milliárdot. Ezt elsősorban az önkormányzati feladatokkal kapcsolatban lehet megoldani" - tette hozzá.
Az önkormányzati reform nem új irány, érdemben már a Gyurcsány-kormány Szabadság és szolidaritás című programjában is szerepelt. Az előző miniszterelnök vezette kabinet célkitűzései közt szerepelt, hogy már a 2006-os önkormányzati választás előtt csökkenjen a helyi képviselők száma, és olyan kitételek is olvashatóak voltak a programban, mint például a régiós és a kistérségi igazgatás megteremtése, az államigazgatási feladatok kistérségi koncentrálása, közigazgatási központok létrehozása vagy - az ezer fő alatti települések esetében - körjegyzőségek felállítása. "Töröljük az állam által az önkormányzatokra és hivatalaira testált értelmetlen feladatokat, az ágazati törvények felesleges előírásait" - ez állt a Gyurcsány-programban, és várhatóan ez lesz az egyik verzió most is.
Nagy tétel a rendszerben a hazai fejlesztési források, illetve az oktatási és szociális feladatok büdzséje. Úgy tudni, épp ezért jelentős teendő hárul az oktatási és a szociális tárcára, hogy segítsenek a "lefaragásban". Választ kell adniuk arra, hogy milyen területen lehet (pl.: szakiskolák önkormányzati finanszírozása, szociális alapellátásbeli csökkentés, krízisotthonok felülvizsgálata) csökkenteni a kiadásokat. Információk szerint elsősorban abban gondolkodnak, miként lehetne bizonyos ágazati előírásokat, törvényeket visszavonni, s ezzel egyben feladattól mentesíteni az önkormányzatokat. Az egyik megyei jogú városban például évente 900 ezer ügyet kell végigvinnie az apparátusnak. (Ilyen például az építésügyi, a gyámhatósági és más szakhatósági feladat.) Ha az ehhez kapcsolódó hatósági jogköröket elvennék, azzal anyagi és emberi erőforrás is felszabadulna. Kérdés, hogy ezek kiszervezése esetén finanszírozásuk miként oldható meg. Lendvai Ildikó pártelnök a hirszerző.hu-nak azt mondta: végignézik, mely munkát lehet összevontan, más szerkezetben, esetleg nem is az önkormányzatok által, de olcsóbban végezni.
Botka László szegedi polgármester, az MSZP Csongrád megyei elnöke úgy véli: a kijelölt 120 milliárd megspórolását egyedül a feladatok csökkentéséből lehet előteremteni.
Lamperth Mónika, az MSZP elnökhelyettese és az önkormányzati ügyek felelőse ezt mondja: "Azt kiemelten fontosnak tartom, hogy a bizonyítottan sikeres kistérségi feladatellátást továbbra is támogatni kell, mert ezzel nemcsak a színvonal megőrzése garantálható, de megtakarításokat is hozhat. Másfelől, a 120 milliárd jelentős összeg, mielőbbi egyeztetésre van szükség az önkormányzatokkal." Gy. Németh Erzsébet, a parlament önkormányzati és területfejlesztési bizottságának szocialista elnöke ugyanakkor leszögezte: ha az IMF-kölcsön egyik feltétele a 120 milliárd megspórolása, akkor azt mindenképpen teljesíteni kell.
Kaposvár polgármestere szerint a kormány tudatosan gyengíti a helyhatóságokat. A fideszes Szita Károly szerint a kabinet "eladta" az önkormányzatokat az IMF-nek.
Nincs 120 milliárd forint a rendszerben - véli Kósa Lajos, Debrecen polgármestere. A politikus - az MTI-nek nyilatkozva - szintén úgy látja, hogy a kabinet az elmúlt hét évben kivéreztette az önkormányzatokat, és mára a rendszer az alapfeladatait sem képes ellátni.
- Kompenzáció nélkül az önkormányzatok működésének megbénulását kockáztatja, aki 120 milliárd forintot kivenne a szférából - ez Gyenesei István volt önkormányzati miniszter álláspontja. Hangsúlyozta: maga is sokszor elmondta, hogy az önkormányzati rendszerben sok tartalék van, de a helyhatóságok nagy többségének nincsenek mobilizálható forrásai.
Ha a 120 milliárd forinthozt hozzáadjuk a legalább ötszázalékos inflációs hatást, az ötszázalékos áfaemelést, a saját bevételek, például az iparűzési adó jelentős kiesését, a hitelfelvételek, illetve kötvénykibocsátások miatti, drasztikusan növekvő törlesztési kötelezettségeket, ez - állítja Gyenesei - együttvéve jóval több mint húszszázalékos reálérték-veszteséget jelent.
Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint ilyen nagy összeget csak akkor lehet kivonni a rendszerből, ha azt is megmondják, melyik önkormányzati feladat szűnik meg. Az állami támogatások legnagyobb részét ugyanis a kötelező közszolgáltatásra fordítják, amelyeket törvények határoznak meg. Amíg ilyen tartalmi kérdésekben nem születik döntés, az elvonásokról sem érdemes vitatkozni - állítja a főtitkár. Zongor egyébként további belső racionalizálásra nemigen lát módot, hiszen a kötelező feladatokat a falvak zömében már ma is a kistérségi társulásokon keresztül látják el, és ez az intézmények sorának összevonása révén javította az együttműködést. További ilyen lépésekre viszont nincs esély.
A különböző kormányok eddig már többször nekifogtak, hogy áttekintik a feladat- és hatásköröket. Zongor szerint ez máig nem történt meg az ágazati minisztériumok ellenállása miatt, pedig mindenki tudja, hogy az egyes települések között milyen elképesztő különbségek vannak, és a kisebbek a közszolgáltatásokat igen szerény színvonalon is csak fogcsikorgatva képesek fenntartani.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-07 | | #2017 |
|
|
A szabályok értelmében e hónaptól már nem működhetnek közhasznú társaságok. Június 30-ig kérhették a cégbíróságnál, hogy nonprofit gazdasági társaságként vegyék nyilvántartásba őket, vagy bejelenthették jogutód nélküli megszűnésüket. Sokan azonban hallgatnak.
A Fővárosi Cégbíróságon bejegyzett mintegy 500 kht.-ből például 130 maradt adós a bejelentéssel. A törvény szerint most már nem választhatnak, meg kell szűnniük.
A közhasznú társaságok sorsát a 2006. évi társasági törvény és a Ptk. módosítása pecsételte meg. Ezek szerint 2007 júliusától már nem lehetett kht.-t alapítani, azt követően a meglévők két év türelmi időt kaptak az átalakulásra vagy a megszűnésre.
Előbbire a társasági törvény ad módot: bevezette a nonprofit gazdasági társaság fogalmát. A nonprofit szervezet bármilyen társasági formában működhet, a közhasznúvá minősítéséhez pedig az ezt szabályozó törvény előírásainak is meg kell felelnie. Erről a cégbíróság dönt, és az elnyert minősítést a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
Forrás: VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-07 | | #2015 |
|
|
Jogsértő módon rendelnek el nyári szünetet az ország egyes óvodáiban és bölcsődéiben.
Az óvodai nevelési év ugyanis augusztus 31-ig tart, az intézmények minden egyes napra megkapják az államtól a gyerekek után járó állami normatívát, sokan mégis hetekre bezárnak - mondta a Magyar Nemzetnek a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke.
Keszei Sándor szerint sok iskolafenntartó is jogot sért, a vakáció minden napján biztosítaniuk kellene ugyanis a gyerekek napközbeni felügyeletét. Az egyesület ezért azt kéri az Oktatási Hivataltól, indítson átfogó vizsgálatot, mivel szülők százezreinek okoz gondot a gyerekek nyári ellátása.
A hivatal azonban mindössze annyit tehet, hogy megállapítja a jogsértést, de szankcionálni vagy utasítani nem tudja a fenntartókat.
Forrás: hirado.hu
(Lásd még: Tájékoztató a fenntartók, iskolák nyári szünidei feladatairól című anyagot az "Aktualitások" oldalon. Szerk.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-07 | | #2014 |
|
|
Az adóhatóságnál felmerült, hogy akár vagyonosodási vizsgálat is indulhatna azok ellen, akik nem fizetik meg a vagyonadót
Vagyonosodási vizsgálattal ellenőrizheti a jövőben az APEH, hogy megfizették-e a polgárok a vagyonadót - írja a Magyar Nemzet.
A napilap szerint az adóhatóságnál felvetődött, hogy akár vagyonosodási vizsgálat is indulhatna azok ellen, akik nem tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek.
Az APEH dolgozóit képviselő szakszervezet vezetője szerint létszámbővítés és informatikai fejlesztés szükséges ahhoz, hogy az adóhatóság fennakadás nélkül el tudja látni a megnövekedett feladatait. Hiszen jövőre az ingatlanok mellett a légi és vízi járművek, valamint a nagy teljesítményű autók után is vagyonjellegű adót kell fizetni, s ennek ellenőrzése is az APEH feladata lesz - olvasható a Magyar Nemzetben.
A cikk emlékeztet arra is, hogy az adóhatóság veszi át az önkormányzatoktól az iparűzési adó beszedését, és figyelnie kell továbbá arra, hogy az offshore cégeknek küldött pénzek után átutalták-e az előírt mértékű közterhet.
Forrás: hirado.hu/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-06 | | #2012 |
|
|
Szigorú szabályozás jön az építőiparban
Ha az építtető nem biztosítja a projektszerződés szerinti fedezetét, a kivitelező 30 napra felfüggesztheti a munkát, és ha ez idő alatt sem kapja meg a pénzt a fedezetkezelő, elállhat a szerződéstől, követelheti a költségei megtérítését.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban készült kormányrendelet-tervezet több jogszabályt módosít, hogy segítse az építési beruházásokat.
Az építőipari kivitelezésről szóló kormányrendeletbe kerülnek be a fedezetkezelőről szóló részletszabályok. A parlament által nemrégiben módosított építési törvény ugyanis a fedezetkezelőt – mint jogintézményt – megteremti, de a működésének szabályozását a kormányra bízza – írja az MTI-Eco.
Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés mindkét fél általi teljesítését biztosítja. Kötelező fedezetkezelést alkalmazni a közbeszerzéseknél, s azoknál a privát építési beruházásoknál, amelyek elérik a közösségi értékhatárt. Ez jelenleg 5,15 millió euró – mintegy 1,3 milliárd forint. Az első esetben a Magyar Államkincstár, míg a másodikban vagy a kincstár, vagy pedig a hitelintézeti törvény szerint üzletszerű letétkezelést pénzügyi szolgáltatásként végezni jogosult szervezet lehet fedezetkezelő.
A fedezetkezelést szerződésbe kell foglalni, a fedezetkezelő külön számlán tartja a kivitelezés ellenértékét, amely saját erő, hitel, valamint pályázati támogatás lehet.
Forrás: VG/MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-06 | | #2011 |
|
|
Útmutató készült az anyakönyvvezetőknek, hogy miként viszonyuljanak az azonos nemű párokhoz. Július elsején hatályba lépett ugyanis az a törvény, amely azonos nemű párok számára lehetővé teszi bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését
Útmutató kiadványt kapnak az anyakönyvvezetők, mert sokuknak gondot okozott, hogy miként viszonyuljanak a melegekhez és leszbikusokhoz a bejegyzett élettársi kapcsolat megkötésekor - írja a Népszabadság.
Július 1-jétől létesíthetnek az azonos nemű párok anyakönyvvezető előtt ilyen kapcsolatot, de sokuk nem tudta, hogy milyen megszólításokat, kifejezéseket használhat, hogy ne sértse az előttük megjelent párokat.
Segítséget kértek ezért a meleg érdekképviseleti szervezetektől, amelyek egy útmutatót készítettek számukra. Ezzel talán könyebben megérthetik a melegek sajátos élethelyzetét, így kisebb az esélye, hogy konfliktus alakuljon ki a szertartáson. Az anyakönyvvezetők egy része már átesett egy tanfolyamon is, amelyet épp az ilyen problémák elkerülése érdekében szerveztek számukra.
Az útmutató szerzője szerint a többségük nem áll ellenségesen az új helyzethez, inkább bizonytalanok. A kiadvány egyik hangsúlyos eleme, hogy a törvény szerint, a szertartáson nem adhatnak teret a személyes véleményüknek és nem is utasíthatnak vissza egyetlen meleg párt sem, továbbá nem használhatják a homoszexuális kifejezést, helyette a meleg és a leszbikus szavakat kell alkalmazniuk.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-06 | | #2010 |
|
|
A magyar köztisztviselők és közalkalmazottak érdekvédelmi szervezetének kezdeményezésére 1997 óta július 1-je a Köztisztviselők Napja, erről törvény is rendelkezik. Ez a nap a köztisztviselők számára 2001 óta munkaszüneti nap, és ez egyben a magas színvonalú köztisztviselői munka elismerésének az időpontja is.
A XII. Köztisztviselői Nap alkalmából Bajnai Gordon miniszterelnök a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter együttes javaslatára tartósan kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréséül címzetes főjegyzői címet adományozott Balázsné dr. Vástyán Krisztina asszonynak, Barcs város jegyzőjének, dr. Benda Dénesúrnak, Jánoshalma város jegyzőjének, dr. Istvánfi Sándor úrnak, Budapest Főváros XIX. kerülete jegyzőjének, dr. Jáger László úrnak, Ajka város jegyzőjének, dr. Kaczmarski János úrnak, Szombathely Megyei Jogú Város jegyzőjének, dr. Král László úrnak, Vácszentlászló község jegyzőjének, dr. Puskás László úrnak, Alsópáhok község jegyzőjének, dr. Sallai Árpád úrnak, Rudabánya város jegyzőjének, Soltész Attila úrnak, Ábrahámhegy-Balatonrendes község jegyzőjének, Szanyi-Nagy Józsefné asszonynak, Dég község jegyzőjének, dr. Szemán Sándor úrnak, Nyíregyháza Megyei Jogú Város jegyzőjének, Varró Gyuláné asszonynak, Recsk nagyközség jegyzőjének, dr. Vaskó Ernő úrnak, Komló város jegyzőjének, valamint dr. Voller Erika asszonynak, Jásztelek község jegyzőjének.
Dr. Molnár Csaba, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a közigazgatásban végzett magas színvonalú köztisztviselői szakmai tevékenysége elismeréseként, valamint a kormányzati tevékenység összehangolása érdekében végzett kiemelkedő munkásságáért Magyary Zoltán Díjat adományozott dr. Horváth Klára asszonynak, Győr Megyei Jogú Város aljegyzőjének, dr. Németh Jenő úrnak, nyugalmazott közigazgatási hivatalvezetőnek, az IDEA Programbizottság Kistérségi Munkacsoportja vezetőjének, továbbá - a minőségügyben kiemelkedő eredményt felmutató közigazgatási szervek tevékenységének elismeréséül - Magyar Közigazgatási Minőség Díjat adományozott az ÁNTSZ Orosházai, Szarvasi Kistérségi Intézetének szarvasi kirendeltsége, a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala, a Dél-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság, valamint az Észak-alföldi Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság részére.
Varga Zoltán önkormányzati miniszter a Köz Szolgálatért Érdemjel arany, ezüst és bronz fokozatát adományozta - a közigazgatás érdekében huzamos időn át végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréséül - 38 kiemelkedő munkát végző munkatársnak. Ezen kívül 45-en részesültek miniszteri elismerő oklevélben, soron kívüli előléptetésben, tárgyjutalomban.
Forrás: ÖM
(Gratulálunk! További sikeres munkát kívánunk! Szerk.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-02 | | #2007 |
|
|
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezésének megfelelően Varga Zoltán önkormányzati miniszter előterjesztésére Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke döntött a várossá nyilvánítási kezdeményezésekről.
A nagyközségi önkormányzatok képviselő-testületei kezdeményezhették várossá nyilvánításukat. A Köztársasági Elnök 2009. július 1-jei hatályú döntése alapján Balatonkenese, Beled, Budakalász, Csanádpalota, Gyönk, Igal, Jászkisér, Mágocs, Medgyesegyháza, Mélykút, Mezőkeresztes, Nagymányok, Nyírmada, Pacsa, Rácalmás, Rákóczifalva, Sajóbábony, Tápiószele, Újkígyós, Vaja, Vép, Zsámbék kapott városi rangot.
(Ezúton gratulálunk a fenti településeknek. Szerk.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-07-01 | | #2006 |
|
|
A kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfája 18 százalék azt követően, ha hatályba lépnek a hétfőn elfogadott adómódosítások
A parlament hétfőn döntött arról, hogy a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás bekerül a kedvezményes áfakörbe.
A kedvezményes 18 százalékos adómértéket a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatók a hétfői törvénymódosítás kihirdetését követő napon alkalmazhatják.
Így szerdától egyelőre a magasabb áfakulcs szerint kell adózniuk a hétfői törvénymódosítás hatálybalépésig, amelynek előfeltétele, hogy megtörténjen az adócsomag kihirdetése is.
A kedvezményes áfakör idei kibővítése része a hétfőn elfogadott, de még hatályba nem lépett jövő évi adócsomagnak. Így a kedvezményes áfakör bővítésének a hatálybalépése az adócsomag fő szabály szerinti hatálybalépéséhez igazodik. Ez azt jelenti, hogy a 18 százalékos adókulcsot csak a kihirdetést követő napon, illetőleg az azt követően teljesített szálláshely szolgáltatás esetén kell először alkalmazni.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-29 | | #2001 |
|
|
Marad a 20 százalékos áfa, ha a lakóingatlan-vásárlásról szóló szerződést július elseje előtt a földhivatalhoz benyújtották - közölte közleményében a Pénzügyminisztérium.
Amennyiben az Országgyűlés hétfőn elfogadja a jövő évi adótörvény javaslatokat, úgy hatályba léphet az a módosítás is, amely a lakóingatlanok értékesítésénél – meghatározott feltételekkel – lehetővé teszi a már megkötött, és a földhivatalhoz benyújtott szerződések esetében június 30-át követően is a jelenlegi 20 százalékos áfakulcs alkalmazását.
Az Országgyűlés 2009. június 22-ei ülésén támogatta az erről szóló módosító indítványt. Ennek értelmében 2009. június 30-a után is teljes egészében a 20 százalékos áfa-mérték vonatkozik azokra a lakóingatlan-értékesítésekre, amelyeknél a tulajdonjog bejegyzésének alapjául szolgáló okiratot legkésőbb 2009. június 30-ig – tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének céljából – az ingatlanügyi hatósághoz (földhivatal) benyújtották.
A 2009. június 30. napjáig a földhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződések esetén (ideértve a tulajdonjog fenntartással kötött adásvételt is), tehát a teljes ellenérték 20 százalékkal adózik, még abban az esetben is, ha a tulajdonjog bejegyzése nem történt meg.
A módosító indítvány kapcsán a végleges döntés meghozatalára az Országgyűlés 2009. június 29-ei ülésén kerül sor.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-29 | | #2000 |
|
|
A sajtóban megjelent téves állításokkal szemben nem kell biometrikus útlevél az Amerikai Egyesült Államokba történő utazáshoz - közölte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.
Vízum nélkül utazhatunk az Amerikai Egyesült Államokba a bordó színű útlevéllel, de természetesen meg kell felelni az Amerikai Egyesült Államok vízummentességi program - Visa Waiver Program – feltételeinek, amelyről részletesen a nagykövetség honlapja ad tájékoztatást. Valamint továbbra is felhasználhatjuk az USA-ba történő utazáshoz a még nem lejárt amerikai vízumot tartalmazó kék színű útlevelet is.
Valamennyi régi típusú (a chip nélkül gyártott kék színű, valamint a már chippel gyártott, de ujjnyomot még nem tartalmazó bordó színű) útlevél az érvényességi ideje lejártáig használható, azok kicserélése nem szükséges.
Forrás: IRM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-29 | | #1999 |
|
|
Olaszország 2009. június 28-án 00:01 órától 2009. július 15-én 24.00 óráig 18 napra ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a schengeni belső határain.
Az olasz belügyminisztérium tájékoztatása szerint Olaszország 2009. június 28-án 00:01 órától 2009. július 15-én 24.00 óráig 18 napra ideiglenesen visszaállítja a határellenőrzést a schengeni belső határain. Az ellenőrzések célja a L’ Aquila városban 2009. július 08-a és 10-e között megrendezésre kerülő G8 csúcstalálkozó biztosítása.
Forrás: IRM Sajtó- és Kommunikációs Osztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-25 | | #1985 |
|
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter kedden este megbeszélést folytatott Nikolaus Berlakovich osztrák kollégájával. A miniszterek áttekintették a Rába akcióprogrammal kapcsolatos teendőket is. Az akcióprogram része, hogy a folyót leginkább szennyező ausztriai bőrgyárak egy új, magasabb szintű tisztítást biztosító szűrőt építenek be. Elsőként a Boxmark cég feldbachi gyárában kezdték el megépíteni a berendezést, a szűrő július elején kezdhet el üzemelni, a beruházás közel 2 millió euróba került.
Forrás: www.kvvm.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-23 | | #1975 |
|
Jelentős gazdasági vonatkozású törvények módosításait szavazta meg hétfőn az Országgyűlés. A képviselők többek között döntöttek a közteherviselés átalakításáról, illetve a vagyonadóról szóló javaslat módosításairól.
Mindkét esetben a kormány által támogatott módosítókat fogadták el a képviselők. Így egyebek mellett megszavazták a cafeteria kedvezményes adóztatását, illetve a turisztikai szálláshely szolgáltatás ugyancsak kedvezményes áfakulcs alá tartozna az elfogadott módosítások alapján. Nem támogatta a Ház ugyanakkor azt az SZDSZ-es javaslatot, hogy a helyi iparűzési adó beszedése önkormányzati hatáskör legyen.
A vagyonadóról szóló javaslat esetében a legfontosabb az a módosítás, mely szerint az első lakás 30 millióig adómentes, a második 15 millióig, a harmadik után pedig a tulajdonosnak mindenképpen fizetnie kell, ha valamennyi ingatlannak ugyanaz a személy a tulajdonosa.
Zárószavazás volt arról a törvényjavaslatról, ami az építőipari körbetartozásokat rendezné. A javaslatot a Fidesz is támogatta, ugyanakkor azt hangoztatta az ellenzék legnagyobb pártja, szülessenek a belső piacokat élénkítő lépések a kis- és a középvállalkozások esetében, mert az 1800 milliárd forintos európai uniós forrás a kkv-k támogatására nem elegendő.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényjavaslat esetében a parlament gazdasági bizottsága visszavonta azt a módosítást, amelyben azt kezdeményezte volna, hogy a PSZÁF-ot az öt tagból álló felügyeleti tanács helyett a miniszterelnök által javasolt és a köztársasági elnök által hat évre kinevezett személy irányítsa.
VG |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-22 | | #1973 |
|
Kevesebb pénzt kapnának a települések az adóbeszedésre?
Nem lenne meglepő, ha a szocialista képviselők szembemennének a kormányzati akarattal, és nem szavaznák meg a legnagyobb önkormányzati adóbevétel, a helyi iparűzési adó APEH-hoz való centralizálását, mert az likviditási zavarokat, tervezési nehézségeket okozna a települések számára, a cégeknek viszont egyszerűsítést, az államnak pedig megtakarítást hozna.
A parlament előtt lévő adócsomag szerint a jövő évtől nem az önkormányzatoknak, hanem az APEH-nak kellene bevallani és megfizetni a helyi iparűzési adót. A hivatalhoz tartozna az adónem ellenőrzése, a fizetési kedvezmények elbírálása, a végrehajtás, és a bevétel települések közötti szétosztása is. Az önkormányzatok jogosítványa maradna a rendeletalkotás, a módosuló rendeleteket viszont továbbítaniuk kellene az APEH számára.
Hogy a centralizációval párhuzamosan csökken-e az önkormányzatoknak járó igazgatási normatíva, arról a Pénzügyminisztériumnál nem tudtak nyilatkozni, mivel még nincs elfogadott költségvetés. Oszkó Péter pénzügyminiszternek a Munkaadók és Gyáriparosok legutóbbi ülésén elhangzott szavaiból viszont arra lehet következtetni, hogy kevesebb pénzt kapnának a települések az adóbeszedésre. A pénzügyi tárca vezetője szerint jelentősen javulna a hatékonyság, ha nem végeznék le kétszer ugyanazt a munkát.
A vállalkozások az iparűzési adó kiszámításához szükséges adatokat a társasági adóbevallásban is feltüntetik, sőt az innovációs járulék alapja gyakorlatilag megegyezik a helyi adóéval. A tapasztalatok szerint az önkormányzati adóhatóság elkéri az APEH ellenőrzései során készült jegyzőkönyveket és az alapján tesz megállapítást az adózónál. Néhány ezer ember munkája gyakorlatilag többletköltséget jelent - tette hozzá a pénzügyminiszter.
Oszkó Péter szerint a cégeknek jelentős adminisztrációs tehercsökkenést hozhat a tervezett változtatás, mivel a telephelyek számától függően nem kell több bevallást kitöltésével bajlódni és minden egyes önkormányzattal egyeztetni.
A centralizáció elsősorban azoknak a vállalkozásoknak hozna jelentős könnyebbséget, amelyek rengeteg telephellyel rendelkeznek - mondta az [origo]-nak Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers cégtársa példaként hozza az energiaszektorban tevékenykedő cégeket, vagy a mobilszolgáltatókat, melyek több mint háromezer önkormányzatnál adóalanyok, mivel akár egy villanypózna, vagy egy telefonantenna is keletkeztethet telephelyet.
Ezután elvileg nem kell külön-külön bevallást benyújtani az egyes telephelyeken képződő bevételek után, csak egyetlen bevallást kell elkészíteni, amelyben a telephelyeken illetékes települési önkormányzatokat kell részletezni. Az egyszerűsítés azonban nem biztos, hogy megvalósulna. Ahhoz, hogy az önkormányzatok tervezni tudjanak a költségvetésükben az adónemmel, kénytelenek lesznek bevallást kérni a vállalkozásoktól az APEH-nak benyújtott bevalláson felül - véli Szmetana György, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének helyiadó szakértője.
Elvileg egyszerűbb lesz az adó befizetése is, azt ugyanis egy összegben az adóhatóságnak kellene átutalni. Az APEH a beérkezett összegeket harmincöt napon belül köteles felosztani és azt az önkormányzatoknak kiutalni a bevallásban megjelölt arányok szerint.
Erdős Gabriella szerint a korrekt visszaosztásra most nincs garancia, legalábbis a cégek számára: mivel az önkormányzatoknak nincs egyetértési kötelezettségük a megosztás mértékéről, elfordulhat, hogy a kelleténél akár húsz százalékkal több adót kell megfizetnie egy cégnek, hogy minden önkormányzat megkapja az általa követelt összeget. A visszaosztáskor a foglalkoztatottak számát és a cégnek a településen lévő eszközeinek értékét veszik figyelembe. Ha az APEH-hoz kerül az iparűzési adó, a cégeknek biztosan nem kell többet fizetniük a kelletténél, de a hivatalnak nehéz dolga lesz a visszaosztással.
Az viszont rossz hír a cégeknek, hogy a társasági adó alapjából a jövő évtől nem vonhatnák le a kifizetett iparűzési adó összegét.
Korántsem biztos, hogy a honatyák - akik sok esetben polgármesterek is egyben - megszavazzák a tervezett módosítást. A nagyobb önkormányzati szövetségek, köztük szocialista vezetésű településekkel tiltakoznak a centralizáció ellen. Az SZDSZ már benyújtotta a módosító javaslatot az adócsomaghoz, amely kihagyná a törvényből az egész rendelkezést.
Az önkormányzatiság fontos eleme a bevételekkel való gazdálkodáshoz és adóztatáshoz való jog, ami csorbulna a központosítás esetén - véli Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A közgyűlés a jegyzőt beszámoltathatja az adóbevételekről és adóellenőrzést rendelhet el, az APEH-nak viszont csak javaslatokat tehetne, ráadásul nem ellenőrizhetné a hivatalt, vagyis elveszítené a kontrollt a legnagyobb volumenű bevétele, így gyakorlatilag a helyi adópolitika felett - tette hozzá Szmetana György, a TÖOSZ adószakértője.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) állásfoglalása szerint a központosítás döntő lépés lenne az önkormányzatiság felszámolása felé, és több ezer hivatali dolgozó elbocsátásával járna.
A törvénytervezet szerint a hivatalnak 35 napon belül kellene elutalnia az iparűzési adót a településeknek, de Szmetana György nem lenne meglepve, ha ennél tovább tartana a folyamat, ami likviditási problémákat okozna. Az adószakértő hozzátette: a nagy iparűzési adóbevétellel rendelkező önkormányzatok minden év kezdetén a december 20-ai adófeltöltésből élnek, mivel az első havi normatíva a központi költségvetésből csak februárban érkezik meg.
Az MJVSZ tagjai attól tartanak, hogy nemcsak likviditási zavarokat okozna a centralizáció, hanem a költségvetés tervezését is igencsak megnehezítené, ha az illetékhivatalok APEH-be olvasztásának tapasztalataiból indulnak ki. Korábban a megyei illetékhivatalok sokkal szorosabb kapcsolatban álltak az adóirodákkal, és részletes kimutatásokat, a büdzsé tervezését segítő adatokat szolgáltattak.
Félő, hogy az iparűzési adóval sem tudnának pontosan tervezni az önkormányzatok - tette hozzá Szentgyörgyi Pál. A szegedi önkormányzat gazdasági alpolgármestere szerint a 35 napos átfutási idő miatt sok település folyószámlahitelt lesz kénytelen igénybe venni, amelynek kamatai komoly többletköltséget jelenthet.
Forrás: origo
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-22 | | #1972 |
|
Nem kell társasházzá alakulniuk a vagyonadó miatt az osztatlan közös tulajdonban lakóknak - mondták el a Pénzügyminisztériumban az MTI kérdésére.
Azoknak a "társasházaknak", amelyek jogilag nem alakultak át társasházzá, osztatlan közös tulajdonban vannak, nem egyben kell meghatározni az értékét, hanem önálló lakásonként.
Így adózási szempontból ezek a lakások ugyanolyannak számítanak, mint a társasháziak. Azoknál az ingatlanoknál pedig, amelyeknek több tulajdonosa van - például a házastársak - a tulajdoni hányaddal arányosan kell az adót megfizetni, de a teljes összeg befizetését vállalhatja egyetlen tulajdonos is, amiről nyilatkoznia kell.
MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-22 | | #1971 |
|
Miközben a javarészt 2010 elejétől hatályba lépő módosításokról szóló adócsomag zárószavazására csak a jövő héten kerül sor, már ma kiderülhet, milyen jogszabályváltozásokra készülhetünk jövőre. A honatyák ugyanis ma szavaznak az adócsomaghoz kapcsolódó módosító javaslatokról.
Mivel a helyi iparűzési adó (hipa) beszedése jövőre az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) hatáskörébe kerül, az utóbbi hetekben a települési önkormányzatok hevesen bírálták az ezzel kapcsolatos kormányzati terveket. Ennek eredményeképpen született meg az az előzetes jelzések szerint a kormány támogatását is élvező javaslat, amely szerint az önkormányzatok a hipát érintő részletfizetési, halasztási és mérséklési kérelmek tekintetében önálló döntési jogkörrel rendelkeznének 2010-től is.
A jogszabályok közé kerülhet az is, hogy az adózó tényleges teljesítésétől függetlenül az önkormányzatok esedékességig megkapják az adó, az adóelőleg vagy az előleg-kiegészítés összegét.
A javaslatok között szerepel, hogy az idén még minden külföldről származó osztalékjövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem után egységesen 10 százalékos adó fizetendő, egy másik módosítás ugyanakkor 2010-től „leszabályozza” az osztalék vagy a tagi részesedésre arányosan számított adózott eredmény címén felvehető összeget. Utóbbi szerint az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozás személyesen közreműködő magánszemély tagja köteles az összevont adóalap szerint adózni a kivét vagy a személyes közreműködés ellenértéke után a tevékenységre jellemző kereset erejéig. Ez utóbbi a piaci viszonyoknak megfelelő díjazást takarja, amelynek el kell érnie az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által az egyes FEOR-számok szerint meghatározott kereset éves összegét.
E rendelkezéseket ugyanakkor csak a vállalkozó főtevékenységére kell figyelembe venni, és csak abban a vállalkozásban, ahol ez a kereset a legmagasabb – legalábbis a ma szavazásra bocsátott módosítások szerint.
Enyhítenének a javaslatok a cafeteriaelemekre kivetendő adóterheken is. Eszerint az önkéntes kölcsönös biztosítási pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés a kedvezményesen adózó juttatások körébe kerülne, ez „csupán” 25 százalékos adóterhelést jelent.
Könnyítés az is, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás áfája 18 százalék lenne, a havi 500 kilométeres átalányköltség elszámolása a személygépkocsik után pedig nem tenné szükségessé a cégautóadó befizetését – amennyiben ezt ma a honatyák többsége is jónak látja.
Forrás: VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-19 | | #1968 |
|
Értesítjük a T. Pályázókat, hogy a „Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben” című pályázati kiírásokat június 17-én közzétették.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DDOP-2009-3.1.3/E Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
- ÉMOP-2009-4.2.1/C Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
- ÉAOP-2009-4.1.3/C Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
- DAOP-2009-4.1.3/D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-19 | | #1967 |
|
Értesítjük a T. Pályázókat, hogy a DDOP keretében az „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése és az Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése az LHH 33 kistérségekben” című pályázati kiírást június 18-án közzétették.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DDOP-2009-3.1.2. A/2F Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése
- DDOP-2009-3.1.2. B/2F Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése az LHH 33 kistérségekben
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-18 | | #1966 |
|
A Magyar Államkincstár szerdán megnyitotta azt a számlát, ahova a Kríziskezelő Alap feltöltését segítő önkéntes felajánlások befizethetők.
A kormány 1 milliárd forinttal hozza létre a Kríziskezelő Alapot, erről szerdán megszületett a döntés.
Lehetőség nyílik arra is, hogy az alap pénzeszközeinek bővítéséhez magánszemélyek, vállalkozások anyagi helyzetük függvényében, segítő szándékuktól vezérelve önkéntesen hozzájáruljanak.
Az alap vissza nem térítendő támogatást nyújt a világgazdasági válság miatt átmenetileg nehéz helyzetbe került családoknak.
A Kríziskezelő Alaphoz kapcsolódó számla száma:
10032000 00285575 50000067
A számla felett a Szociális és Munkaügyi Minisztérium rendelkezik.
Budapest, 2009. június 17.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-18 | | #1965 |
|
Ismét egy feladat a jegyzőknek
Egymilliárd forintos krízisalap létrehozásáról dönt a kormány, a számítások szerint az összeg a leghátrányosabb helyzetű 30 ezer családnak képes egyszeri segítséget nyújtani - mondta Herczog László szociális és munkaügyi miniszter kedden a Társadalmi Unió képviselői klubjának budapesti rendezvényén.
Az egymilliárd forintot a költségvetési tartalékból különíti el a kormány - közölte a miniszter, hozzátéve, hogy az induló keretet kiegészítik azok az összegek, amelyek a miniszteri, illetve az állami vezetők fizetésének csökkentése után ebbe az alapba folynak be, de ide kerülnek a pénzintézetek bírságolásából származó tételek is.
A kormány reményei szerint a krízisalap adományokkal is bővülni fog - jelezte Herczog László.
A krízisalapból egyszeri segély folyósítható, minimum 20 ezer, maximum 50 ezer forint, kivételes esetekben 100 ezer forint. A helyzetfelmérésben civil szervezetekből és egyházakból felálló tanácsadó testületre támaszkodik a Nyugdíjfolyósító Főigazgatóság, amely országos hálózattal rendelkezve kezeli a krízisalapot.
A rászorulóknak ki kell tölteniük egy nyomtatványt, amelynél szükség szerint civil és karitász szervezetek segítséget nyújtanak, s a kitöltött nyomtatványt a jegyzőkhöz kell eljuttatni - ismertette a folyósítás menetrendjének első fázisát Herczog László.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-17 | | #1964 |
|
Felhívjuk tisztelt pályázóink figyelmét, hogy megjelent a TÁMOP - 3.4.3-08/1, illetve TÁMOP-3.4.3-08/2 jelű, „Iskolai tehetséggondozás” című pályázat.
A lisszaboni stratégia egyik legfontosabb célkitűzése az oktatás minőségének javítása. A cél elérése érdekében speciális figyelmet kell fordítani az egyes területeken kiemelkedően tehetséges, valamint a lemaradó tanulók képzésére, nevelésére egyaránt. A Magyar Géniusz Zászlóshajó Program részeként, az országos tehetséggondozási hálózat kialakítását célzó programmal összhangban most uniós pályázat jelent meg az iskolai tehetséggondozás feltételrendszerének fejlesztésére, s azon belül is a pedagógusok szakmai-módszertani felkészítésére, az iskolai tehetséggondozási programok ösztönzése, valamint a közoktatási intézményekben személyre szabott tehetséggondozást végző pedagógusok és a tehetséges fiatalok bekapcsolására az országos tehetségsegítő hálózatba.
A konstrukció keretében többek között a pedagógusok tehetséggondozással kapcsolatos továbbképzésére, az iskolai mentorálás és az egyéni fejlesztési programok feltételrendszerének javítására, tanulmányi versenyek, készség és képességfelmérést lehetővé tevő programok megvalósítására, iskolai, iskolák közötti, valamint területi és térségi tehetséggondozó programok kidolgozására és kísérleti jellegű megvalósítása lehet európai uniós támogatást igényelni. A támogatható tevékenységek köre részletesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található meg.
Projektgazdaként e konstrukció keretében jelen pályázati kiírás keretében többek között óvodák, általános iskolák, szakiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények, gyógypedagógiai illetve konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, diákotthon és kollégiumok, valamint egyes többcélú intézmények, mint például általános művelődési központok vagy egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmények nyújthatnak be pályázatot. Fontos, hogy e kiírás keretében nem pályázhatnak a jogi személyiséggel rendelkező for-profit gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy által fenntartott közoktatási intézmények! Konzorciumi partnerként részt vehetnek a pályázaton többek között pedagógiai szakmai-szolgáltató intézmények, egyes közművelődési intézmények és civil szervezetek is. A lehetséges pályázók köre részletesen a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján található meg.
E konstrukció keretében az elnyerhető támogatás legkisebb összege 5 millió, maximális összege pedig 20 millió forint lehet.
A pályázatok beadására 2009. július 1. és 2009. október 5. között van lehetőség.
Kapcsolódó dokumentumok:
- TÁMOP - 3.4.3-08/1 Iskolai tehetséggondozás
- TÁMOP - 3.4.3-08/2 Iskolai tehetséggondozás
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-17 | | #1963 |
|
Felhívjuk a tisztelt pályázók figyelmét, hogy 2009.június 16-án az alábbi gazdaságfejlesztési célú pályázati kiírásokat hirdették meg:
- GOP-2009-1.1.1. / KMOP-2009-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása
- GOP-2009-1.1.2. / KMOP-2009-1.1.2. Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése
- GOP-2009-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása
- GOP-2009-1.3.2. /KMOP-2009-1.1.5. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése
- GOP-2009-3.2.1./KMOP-2009-1.4.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
A vállalati K+F+I tevékenység és kapacitások, valamint a K+F szervezetek vállalati együttműködésének fejlesztése a tudásalapú gazdaság előmozdításának kulcskérdései, a logisztikai szolgáltatások fejlesztése pedig a vállalatok alaptevékenységükre való koncentrálását, a külföldi befektetések vonzását segíti elő.
A pályázatok beadására a GOP-2009-3.2.1./KMOP-2009-1.1.5. és GOP-2009-1.2.2. kiírások esetében augusztus 3-tól 2010. december 31-ig van lehetőség, a többi kiírás esetében legkorábban augusztus 31-én lesznek benyújthatóak a pályázatok.
Kapcsolódó dokumentumok:
- GOP-2009-1.1.1 Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása
- GOP-2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése
- GOP-2009-1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása
- GOP-2009-1.3.2 Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése
- GOP-2009-3.2.1 Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
- KMOP-2009-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása
- KMOP-2009-1.1.2. Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése
- KMOP-2009-1.1.5. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése
- KMOP-2009-1.4.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-17 | | #1962 |
|
Tájékoztató a védendő fogyasztókat megillető kedvezményekről. (A lakhatás megőrzése, illetve a hajléktalanná válás megelőzése érdekében a legnehezebb anyagi körülmények között élők speciális védelmet érdemelnek - az energiaszolgáltatás tekintetében is. Ennek eleget téve - az Európai Unió előírásai alapján - került bevezetésre az ún. védendő fogyasztók intézménye a villamosenergia (2008. január 1-től), illetve a gázszolgáltatás (2009. január 1-től) tekintetében.) Bővebben: "Kérdés-válasz-aktualitások" oldalon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-16 | | #1961 |
|
Nincs napirenden sem a víz-, sem pedig az erdővagyon privatizációja (Pénzügyminisztérium közleménye)
A kormány, a Pénzügyminisztérium már több alkalommal cáfolta az esetleges privatizációs előkészületekkel kapcsolatos híreket.
Mivel a kétkedőket ezek a cáfolatok nem győzték meg, ezért Fónagy János fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek a vagyontörvény módosítására, azért, hogy biztosítsa az öt magyarországi regionális vízmű tartós állami tulajdonban történő tartását. Az állami erdőtársaságok egyébként már jelenleg is szerepelnek a vagyontörvény mellékletében.
A kormány – részben, hogy meggyőzze a kétkedőket, részben pedig mert nincs más szándéka – május 27-iki ülésén, amikor tárgyalta Fónagy János javaslatát, úgy döntött: nem ellenzi azt, sőt, támogathatónak tartja.
A javaslat parlamenti elfogadásával az öt regionális vízközmű társaság is felkerülhet a tartós állami tulajdonban lévő társaságok listájára.
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács, amely a vagyontörvény szerint a legfőbb döntéshozó az állami vagyonnal történő gazdálkodási ügyekben, sem a vízvagyon, az azt kezelő víziközművek, sem pedig az erdővagyon privatizációjáról, annak előkészítéséről előterjesztést nem tárgyalt, döntést nem hozott.
Budapest, 2009. június 15.
Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-15 | | #1959 |
|
Tájékoztatjuk T. Felhasználóinkat, hogy elindítottuk a www.cserecenter.hu honlapunkat. A honlap célja, hogy önkormányzatok, költségvetési szervek, gazdálkodó szervek, természetes személyek egymás között adás-vételt, cserét, csereüdültetést, adományozást bonyolítsanak.
Az oldalon az alábbi akciónktól függetlenül ingyenes az adományozás, csereüdültetés, valamint a maximum 1.999 forint értékben történő adásvétel és csere. (A 2009. június 22-ig regisztráló látogatók ingyen bonyolíthatják,az egyébként nem ingyenes ügyleteket is.)
Tájékoztatjuk továbbá T. Felhasználóinkat, hogy csak ügyletkötési díjat számolunk fel, a feltöltés (és így a regisztráció) ingyenes.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-15 | | #1955 |
|
A Balaton Fejlesztési Tanács (továbbiakban: Tanács) a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium által biztosított forrás terhére pályázatot hirdet a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben (továbbiakban: BKÜ) található települések fejlődését szolgáló fejlesztések támogatása céljából.
A pályázati felhívás az egyes 2009. évi decentralizált önkormányzati fejlesztési és területfejlesztési célú, valamint egyes 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályairól szóló 85/2009 Korm. rendelet 32. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott jogcím, és az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján került kiírásra. A felhívásban nem szabályozott kérdésekben a Korm. rendeletekben foglaltak az irányadóak.
I. A pályázat célja
A) A Balatoni kistelepülések szennyvízkezelési programjának támogatása;
B) A természeti és épített környezet minőségi javítása;
C) A felszíni csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztésének támogatása.
Forrás, további információ: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-11 | | #1952 |
|
Az önkormányzati miniszter döntött a helyi önkormányzatok tulajdonában, illetve fenntartásában lévő sportlétesítmények felújítására benyújtott igényekről.
Egy vagy több sportlétesítmény felújításának vissza nem térítendő támogatására – a 15/2009. (III. 17.) ÖM rendelet alapján - 2009. április 24-ig nyújthatták be igényeiket a helyi önkormányzatok.
Támogatást lehetett igényelni továbbá az önkormányzat, illetve az önkormányzat költségvetési szerve többségi tulajdonában álló társaság vagy a költségvetési szerv tulajdonában, illetve fenntartásában álló sportlétesítmény felújításához is.
Az igényelt támogatás maximális összege sportlétesítmény-felújításonként 10 millió forint volt.
44 önkormányzat összesen 250 000 millió forint támogatásban részesült.
A támogatott pályázatok listája, valamint az elutasított pályázatok listája megtalálható a wwww.otm.gov.hu honlapon.
Forrás: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-10 | | #1950 |
|
Az elkövetkező években az ország kiszolgáltatottsága hitelezőivel szemben nemhogy csökkenne, de nőni fog, és a realitás az, hogy a válság mélyülni fog - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az elkövetkező időszak rendkívül kemény lesz, a szigorítások miatt növekszenek a kórházi várólisták, emelkedik a munkanélküliség, a fizetések megkurtítása megélhetési, hiteltörlesztési gondokat okoz - nyilatkozta az ÁSZ elnöke
Az elkövetkező években az ország kiszolgáltatottsága hitelezőivel szemben nemhogy csökkenne, de nőni fog, és a realitás az, hogy a válság mélyülni fog - mondta Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Az elnök szerint az sem zárható ki, hogy Magyarország újabb IMF-hitelre szorul. Mint mondta, az adósságspirálból való kitörés vagy éppen a mélyebbre kerülés a reálgazdaságban dől el. A puszta egyensúlyt az újabb és újabb megszorítások - miközben egyre elviselhetetlenebb terheket okoznak - csak ideig-óráig tudják fenntartani. Belőlük nem lehet gazdaságot építeni, megélni, értékteremtés nélkül nincs jövő, nincs semmi - fogalmazott nyilatkozatában Kovács Árpád.
Véleménye szerint a realitás az, hogy válság mélyülni fog. Sőt azt mondom: a késleltető hatások miatt a lakosság a krízisből eddig még szinte semmit sem érzett meg - mondta az ÁSZ elnöke, hozzátéve, az uniós források hatékonyabb felhasználására nagy szükség van, azonban ezek nehézkesen indultak be.
A magyar állam költéseivel kapcsolatos kérdésre Kovács Árpád azt mondta, az utóbbi évben a megkurtított államháztartás százmilliárdokkal kevesebbet költött, mint amennyi bevétele volt. A pozitív egyenleget az adósságszolgálat rendkívüli terhe rontotta le - mondta. Úgy fogalmazott: senkinek nem lehet kétsége afelől, hogy az elkövetkező időszak rendkívül kemény lesz, a szigorítások miatt növekszenek a kórházi várólisták, emelkedik a munkanélküliség, a fizetések megkurtítása megélhetési, hiteltörlesztési gondokat okoz.
Az ÁSZ elnöke úgy véli, Magyarországnak már jó ideje nincs jövőképe, és az intézkedések hatásai sem ismertek. Nyilvánvaló, hogy ami eddig történt, az kevés - fogalmazott.
Az Állami Számvevőszék jövőbeni terveiről szólva Kovács Árpád megemlítette, kivizsgálják, hogy a 4-es metró építési költségei miért nőttek meg. Közölte: a költségvetési zárszámadással kapcsolatban már többször foglalkoztak a témával, a 4-es metró ellenőrzését a jövő évre beütemezték. Megjegyezte: egy félkész projektet kell vizsgálniuk, ami jóval nehezebb, mint egy befejezett, pénzügyileg lezárt beruházás ellenőrzése.
Forrás: hirado.hu/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-10 | | #1949 |
|
Június 9-30-ig véleményezhető az Államreform Operatív Program 2009-2010. évi akcióterve. Az akcióterv három területen kíván eredményeket elérni: a szervezeti teljesítmény növelésében, a jog- és szakpolitika-alkotás minőségének emelésében, valamint az emberi erőforrás minőségének javításában.
Az első területen a cél a már sikeresen zajló önkormányzati szervezetfejlesztési program kiterjesztése az államigazgatási szervekre. A jogalkotás terén az akcióterv a jogszabályokban foglalt adminisztratív terhek csökkenéséhez, a szakpolitika-alkotás terén pedig a megalapozott döntéshozatal feltételeinek javításához kíván hozzájárulni. A partnerségi pályázatok célja a közigazgatás és a társadalmi szervezetek közös egyeztetési és egyéb fellépéseinek a megerősítése. Az emberi erőforrás minőségének javítása célkitűzés középpontjában az államigazgatási és az önkormányzati szektornak szóló kompetenciafejlesztési képzések állnak.
A 2 évre szóló akcióterv pénzügyi kerete megközelíti a 9 milliárd forintot.
Forrás, további információ: www.nfu.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-10 | | #1948 |
|
Nem terheli visszamenőlegesen a július elsejétől megemelkedő áfa az új lakásvásárlókat – cáfolja a Pénzügyminisztérium a kedden megjelent lapinformációt.
Amennyiben a vásárló az új lakás beszerzéséhez kapcsolódó előleget június 30-ig bezárólag kifizeti, az eladónál azt jóváírják, úgy az az addig érvényes adókulccsal – vagyis 20 százalékos áfával – adózik.
Csak az előleggel le nem fedett ellenérték – vagyis a vételár fennmaradó része – esik az új, magasabb, 25 százalékos áfakulcs alá.
Ez azt is jelenti, hogyha a július 1-je előtt kézhez vett, jóváírt előleg lefedi a teljes vételárat, úgy a teljes összeg után 20 százalékos az adó.
Az ellenértékbe beszámítható foglaló megítélése adózási szempontból azonos az előleggel.
A július 1-je előtt elismert részteljesítésekre szintén a régi adómérték vonatkozik.
Budapest, 2009. június 9.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-09 | | #1946 |
|
Társadalmi egyeztetésen a "Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja az LHH-33 kistérségekben" (DDOP 4.1.2.B) pályázat. Egyeztetési időszak: 2009. június 8. - június 14.
A pályázat célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A szegregált településrészeken élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A leromlással fenyegetett városi lakótelepek (pl. panelek) integrált akcióterületen alapuló rehabilitációja.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat június 14-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Forrás: www.nfu.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-09 | | #1945 |
|
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) pályázatot hirdet a HORVÁTH BOLDIZSÁR GYAKORNOKI PROGRAMON való részvételre
Az 1867-es kiegyezést követő első igazságügyi miniszterről elnevezett, Horváth Boldizsár Gyakornoki Program célja, hogy évente lehetőséget nyújtson a jogász, államigazgatási, rendőrtiszti, közgazdász, politológus felsőfokú tanulmányaikat folytató hallgatók számára az IRM tevékenységének megismerésére, szakmai képességeik, tapasztalataik elmélyítésére.
Forrás, további információ: www.irm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-09 | | #1944 |
|
Tájékoztatjuk T. Felhasználóinkat, hogy az alábbi pályázati felhívások jelentek meg:
- Pályázati felhívás a települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatása (TEUT) támogatás elnyerésére
- Pályázati felhívás a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására (LEKI) benyújtott pályázatokhoz
- Pályázati felhívás a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai – területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési feladatok (TEKI) támogatás elnyerésére
- Pályázati felhívás a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai - önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül előírányzat (CÉDE) - benyújtott pályázatokhoz
Forrás: www.nfgm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-08 | | #1943 |
|
Levélben fordult a szociális miniszterhez a nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt tárgyalásokat kezdeményezve a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).
A PSZ a honlapján közzétett, Herczog László szakminiszternek írt levélben kezdeményezi: teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a pedagógusok és a gyermekekkel közvetlenül foglalkozó dadusok, gyermekfelügyelők, pedagógiai asszisztensek az általánostól eltérő időpontban vonulhassanak nyugdíjba - számol be a HR portál.
Általános követelésük, hogy az oktatási intézmények pedagógusai és a gyermekekkel közvetlenül foglalkozók számára a nyugdíjba vonulási korhatár 60 év legyen.
Elfogadhatónak tartanák ugyanakkor egy olyan korkedvezményes rendszer kialakítását, amely szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő pedagógusok, a gyerekekkel közvetlenül foglalkozó dadusok, gyermekfelügyelők és pedagógiai asszisztensek egészségük károsodása esetén 15 év után 1 év, 20 év után 2 év, 25 év után 3 év, 30 év után 4 év, 35 év után pedig 5 év korkedvezménnyel vonulhatnának nyugdíjba.
HR portál/VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-05 | | #1942 |
|
A közszférában dolgozók, valamint a fiatalok lakáshiteleinek egy részére az állam készfizető kezességet vállal, június 15-től az ilyen hitelek felvevői fizetési könnyítést kaphatnak, például hosszabb lehet a futamidő és kevesebb a törlesztő részlet - az erről szóló kormányrendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A közszférában dolgozók - köztisztviselők, közalkalmazottak, fegyveres testületek tagjai, bírák, ügyészek - a lakás hitelbiztosítéki értékét meghaladó hitelrészre készfizető kezességet kapnak az államtól. (A hitelbiztosítéki érték a lakásnak az az ára, amelyen kényszerértékesítés esetén is eladható.)
A 35 év alatti házaspárok, élettársak, és gyermeküket egyedül nevelők pedig a hitelbiztosítéki érték 60 százalékát meghaladó hitelrészre kapnak állami készfizető kezességet. A kezességgel biztosított hitelek felvevői június 15-től 8 féle fizetési könnyítést kaphatnak. A sorban első a fedezetcsere, amikor másik ingatlanra száll át a jelzálog. A futamidő is meghosszabbítható az eredeti szerződésben foglalthoz képest, és szüneteltetni is lehet a törlesztést, de ettől a futamidő változatlan marad.
A törlesztő részlet halasztása is változatlanul hagyja a futamidőt. A törlesztő részlet csökkentése meghatározott időre szól, és ugyancsak nem jár a futamidő meghosszabbításával. Amennyiben a hitelszerződésben szerepelt türelmi idő - például a tőketörlesztés megkezdésére - akkor az legfeljebb 2 évvel meghosszabbítható. A lejárt tartozásra részletfizetés adható, a havi törlesztő részlet pedig - meghatározott időre - fixálható. A bank a fizetési könnyítéskor az eredeti szerződés szerinti kamatot, díjat, költséget nem emelheti. Az állami készfizető kezesség a futamidő hosszabbítása után sem haladhatja meg a szerződés megkötésétől mért 20 évet.
MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-03 | | #1940 |
|
Tájékoztatjuk a Tisztelt Pályázókat arról, hogy közzétették a DAOP-2009-5.1.2/B, ÉAOP-2009-5.1.1/E, 5.1.1/F, ÉMOP-2009-3.1.3/A és 3.1.3/B, KDOP-2009-3.1.1/C, KMOP-2009-5.2.1/A, NYDOP-2009-3.1.1/D kódszámú kisléptékű településfejlesztés témájú pályázati kiírásokat.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DAOP-2009-5.1.2.B A városi örökség megőrzése és korszerűsítése
- EAOP-2009-5.1.1. E. Helyi településfejlesztési akciók
- EAOP-2009-5.1.1.F Településfejlesztés a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
- ÉMOP-2009-3.1.3/A Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése nem LHH kistérségekben)
- ÉMOP-2009-3.1.3/B Kisléptékű településfejlesztés vidékfejlesztési program kiegészítésére (Települések infrastrukturális fejlesztése LHH kistérségekben)
- KDOP-2009-3.1.1.C Kistelepüléseken településkép javítása
- KMOP-2009-5.2.1/A Pest megyei település-központok fejlesztése – Kisléptékű megyei fejlesztések
- NYDOP-2009-3.1.1/D Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-03 | | #1939 |
|
Tájékoztatjuk a Tisztelt Pályázókat, hogy a Regionális Operatív Programok Ipartelepítés című, DAOP- 2009 - 1.1.1./D, DDOP- 2009 - 1.1.1./E, ÉAOP- 2009 - 1.1.1./E, ÉMOP- 2009 - 1.1.1./B, KDOP- 2009 - 1.1.1./D, KMOP- 2009 - 1.5.3./B, NYDOP- 2009 - 1.3.1./E jelű pályázati kiírásait június 2-án közzétették.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DAOP- 2009 - 1.1.1./D Ipartelepítés
- DDOP- 2009 - 1.1.1./E Ipartelepítés
- ÉAOP- 2009 - 1.1.1./E Ipartelepítés
- ÉMOP- 2009 - 1.1.1./B Ipartelepítés
- KDOP- 2009 - 1.1.1./D Ipartelepítés
- KMOP- 2009 - 1.5.3./B Ipartelepítés
- NYDOP- 2009 - 1.3.1./E Ipartelepítés
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-02 | | #1938 |
|
Tájékoztatjuk a Tisztelt Pályázókat arról, hogy május 29-én meghirdetésre került a DAOP-2009-5.2.1.A, DDOP-2009-5.1.5.B, ÉAOP-2009-5.1.2.D2, ÉMOP-2009- 3.2.1.C, KDOP-2009-4.1.1.E, NyDOP-2009-4.1.1.B kódszámú Belterületi vízrendezés témájú kiírások.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DAOP-2009-5.2.1.A - Belterületi csapadék- és belvízelvezetés
- DDOP-2009-5.1.5.B - Települési bel- és külterületi vízrendezés
- ÉAOP-2009-5.1.2.D2 - Belterületi bel- és csapadékvíz-védelmi fejlesztések
- ÉMOP-2009- 3.2.1.C - Belterületi és térségi vízrendezés
- KDOP-2009-4.1.1.E - Települési vízrendezés fejlesztése
- NYDOP-2009-4.1.1.B - Belterületi vízrendezés
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-02 | | #1937 |
|
Tájékoztatjuk a Tisztelt Pályázókat arról, hogy meghirdetésre került a a DDOP-2009-5.1.5/C kódszámú, a Települési bel- és külterületi vízrendezés az LHH-33 kistérségekben című kiírás.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DDOP-2009-5.1.5.C - Települési bel- és külterületi vízrendezés az LHH-33 kistérségekben
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-06-02 | | #1936 |
|
A 13/2009. (V. 29.) SZMM-ÖM együttes rendelet alapján vissza nem térítendő támogatás nyújtható a helyi önkormányzat részére a szegregált lakókörnyezet felszámolásának, valamint a szegregált lakókörnyezetben élők társadalmi és gazdasági kirekesztettségének megszüntetése, életminőségük javítása, integrált lakókörnyezetben való elhelyezésük elősegítése céljából.
A pályázaton igényelhető támogatás a célt megvalósító beruházáshoz szükséges összköltség legfeljebb 100%-a, de helyi önkormányzatonként nem haladhatja meg a 80 millió forintot.
A támogatás a helyi önkormányzat tulajdonában álló, illetve tulajdonába kerülő, szociális helyzet alapján történő bérbeadás célját szolgáló önkormányzati lakással összefüggő beruházásra vehető igénybe. A támogatás mellett a beruházáshoz egyéb uniós vagy hazai támogatás is igénybe vehető, de együttes összegük nem haladhatja meg a beruházás összköltségének 100%-át.
A pályázat benyújtási határideje: 2009. június 15.
Forrás, további információ: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-30 | | #1935 |
|
Egy-egy megyeszékhely átlagosan tízmilliárd forint adósságot halmozott fel, míg a főváros tavaly decemberig 141 milliárd hitelt hozott össze
Az önkormányzatok adóssága két év alatt a duplájára emelkedett, de még így is csak az idén 3.500 milliárd forinttal gazdálkodó önkormányzati szféra bevételeinek mindössze a negyedét teszik ki - írta a Népszabadság. A lap szombati számában megjelent összesítés szerint kilencszázmilliárd forinttal tartoznak.
Egy-egy megyeszékhely átlagosan tízmilliárd forint adósságot halmozott fel, míg a főváros tavaly decemberig 141 milliárd hitelt hozott össze. A 23 budapesti kerület összesen hetvenmilliárd, a 18 megyeszékhely 183 milliárd, az öt megyei jogú város 41 milliárd, a 282 kisebb város 272 milliárd, a 140 nagyközség húszmilliárd, a 2700 falu pedig 53 milliárd forintnyi hitelállománnyal rendelkezik. A maguk 110 milliárdjával kiveszik a részüket a megyék is. Vagyis: egy-egy megyeszékhelyet átlagosan több mint tízmilliárdnyi adósság terhel, a kisvárosokra nem egészen egymilliárd jut, a falvak egyenként csak húszmillióval tartoznak.
A lap szerint kockázatot jelent, hogy bár a hitelek többségét fejlesztésekre veszik fel, egyre több helyen fordítják azt a működési kiadásokra. További kockázatot jelenthet, hogy miként alakul az önkormányzatok saját bevétele, mert a gazdasági válság miatt az összességében ötszázmilliárdnyi iparűzési adónak akár az ötöde is kieshet, ami a városokat sújtja leginkább.
A szakértő szerint a megyei önkormányzatok is bajba kerülhetnek, mert saját bevétellel alig rendelkeznek, és abból, amit például az egészségügyi, illetve oktatási intézmények fejlesztésére költenek, alig térül meg valamennyi.
Az adósságállományt szemléltető toplisták ijesztő képet mutatnak, ugyanakkor elfedik a 2700 község mindennapi problémáit - utal egy újabb szempontra Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára. Ezek tartozásai egy lakosra vetítve átlagosan a tízezer forintot sem érik el, de alig van saját bevételük, és legalább ezer olyan település lehet, ahol a hitelt a helyi intézmények működtetésére veszik fel. Az évek óta görgetett adósság pedig a válság miatt most csődhelyzethez vezethet. Eddig harminc önkormányzat került csődhelyzetbe - többnyire saját hibájából -, ám Zongor információi szerint most már legalább 250, amúgy tisztességesen gazdálkodó településen folyik adósságrendezési eljárás.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-29 | | #1934 |
|
Van, ahol traktort adtak el, hogy a közüzemi számlájukat fizetni tudják és van, ahol a pedagógusok takarítanak
Likviditási gondokkal küzdenek a Fejér Megyei Önkormányzathoz tartozó oktatási intézmények. Az intézményeknek 100 ezer és 12 millió közötti számlatartozásuk van.
A szakszervezetek érdekegyeztetést kezdeményeznek, és levelet írtak a Fejér Megyei Önkormányzat elnökének.
A seregélyesi szakmunkásképzőben az intézmény traktorát kényszerültek eladni, hogy a számlájukat kifizessék. A móri iskolában a pedagógusok takarítanak és a tisztítószert is ők veszik. A megye oktatási bizottságának csütörtöki ülésén a megoldást keresték az intézményvezetők és bizottság tagjai.
Két hónapja az intézmények gazdálkodását egy szervezetbe tömörítették. Az iskolák egy meghatározott keretet kapnak, de ez nem elég a számlákra és nem maradt gazdasági szakember sem, aki segítene a pénzzel gazdálkodni.
A munkavállalók további leépítésektől tartanak, miközben technikai dolgozók mennek el, mert nem futja a bérükre a megszabott keret - mondta Udvardy Bélától, a Pedagógusok Szakszervezete Fejér megyei elnökétől. Súlyos és beláthatatlan következményekkel járhat, ha a dolgozókat nem tudják megtartani.
A reprezentatív szakszervezetek levelet fogalmaztak meg a megyei közgyűlés elnökének csütörtökön, amelyben érdekegyeztetést sürgetnek, mert mint mondják, az utóbbi hónapok intézkedésnél ez elmaradt.
A Fejér Megyei Közgyűlés februárban, a költségvetés elfogadása során hozott kényszerintézkedéseket. Az intézmények gazdálkodását egy szervezetbe integrálta és 50 gazdasági dolgozót bocsátott el.
Forrás: hirado.hu/fh
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-29 | | #1933 |
|
Megszületett az erdőtörvény, amely új módszerekkel lép fel a falopások ellen - közölte Gőgös Zoltán, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára csütörtökön Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az új törvény főként a falopások megakadályozásának módszereiben jelent újdonságot, továbbá abban, hogy természetközeli gazdálkodásra ösztönzi az erdőtulajdonosokat.
Emellett a kormány az élelmiszeripari válságkezelés érdekében jóváhagyta a Magyar Fejlesztési Bank Élelmiszeripari Bankgarancia Programját. Ennek keretében 30 milliárd forint értékű garanciakeretet különítettek el arra, hogy a pénzügyi nehézségekkel küzdő élelmiszeripari cégek hitelforrás-szükségletét biztosítani lehessen.
Gőgös Zoltán - részletezve az erdőtörvényben foglaltakat - arról beszélt, hogy az elharapódzott falopások megakadályozására létre lehet hozni az erdővédelmi őrszolgálatot, amely hasonló jogosítványokkal rendelkezik majd, mint a természetvédelmi őrök. Emellett a különféle faszállítmányokat olyan kísérőokmányokkal kell ellátni, amely biztosítja a nyomon követhetőséget, például a közúti ellenőrzések során is megállapítható, hogy egy-egy szállítmányt honnan hová visznek.
Emellett ha lopáson érnek valakit, a lopáshoz használt eszközöket is lefoglalhatják a hatóságok.
A természetközeli gazdálkodás azt jelenti az erdők esetében, hogy - a megváltozott társadalmi elvárásoknak eleget téve - nemcsak a gazdasági haszon érdekében kell művelni az erdőt, hanem azt a társadalmi célú hasznosításra is alkalmassá kell tenni.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy június elsejétől elindul az új agrár-környezetgazdálkodási program, amelyhez várhatóan mintegy 25-30 ezer gazdálkodó csatlakozik majd. Ők szigorúan betartják, vállalásaiknak megfelelően, az agrár-környezetvédelmi előírásokat.
Annak érdekében, hogy az anyagilag bajba került élelmiszeripari cégek tovább működhessenek, az agrárkormányzat elindítja az MFB Élelmiszeripari Bankgarancia Programját. Ennek keretében juthatnak hitelhez - összesen 37,5 milliárd forinthoz - a pénzügyi gondokkal küszködő élelmiszeripari cégek. A program keretében az MFB Zrt. által adott 80 százalékos bankgarancia mellé az állam 90 százalékos készfizető kezességet is vállal.
Az államtitkár tájékoztatott arról is: ismét igényelhetnek géptámogatást június 15. és július 15. között a gazdálkodók. Erre mintegy 30 milliárd forint forrás áll rendelkezésre. Az igénybe vett támogatással még ebben az évben el kell számolniuk a kedvezményezetteknek.
Az országos aszály kihirdetését lehetővé tévő miniszteri közleményen jelenleg dolgoznak az agrártárca szakértői - mondta Gőgös Zoltán. Az államtitkár szerint ugyanis fel kell mérni a helyzetet, mivel az aszály az ország egyes térségeit különböző módon érintette. Van, ahol az aszálykár 5-10 százalékos, máshol viszont eléri az 50-60 százalékot is. A csapadékhiány ugyanis 50-200 milliméter között mozog.
Ahhoz, hogy valamely termelő kárenyhítést kaphasson az aszály okozta terméskiesés miatt, a kárnak meg kell haladnia a 30 százalékot. A kárenyhítésre összességében az agrártárca számítása szerint több mint ötmilliárd forint áll majd rendelkezésre.
Gőgös Zoltán külön is aláhúzta, hogy csak azok számíthatnak kárenyhítésre, akik a kárenyhítési rendszerbe bejelentkeztek. Az államtitkár becslése szerint a kalászos gabonák esetében a terméskiesés 30 százalék körüli lesz. Gőgös Zoltán úgy vélte, a búzánál a múlt évi mintegy 5,5 millió tonna helyett mintegy 4 millió tonnát lehet majd az idén betakarítani.
Forrás: MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-28 | | #1932 |
|
Később utalnák a nyugdíjat, és a településeknek járó támogatásokat. Ilyen tervek derülnek ki a Magyar Államkincstár egyik feljegyzéséből, amelyet a szervezet ezekben a hetekben juttatott el a pénzügyi tárcának. Jelentős megtakarítás érhető el azzal, ha a nyugdíjat a hónap 12. napja helyett a hónap 14. napja után utalnák a jogosultaknak - áll egy tanulmányban
Később utalnák a nyugdíjat, és a településeknek járó támogatásokat. Ilyen tervek derülnek ki a Magyar Államkincstár egyik feljegyzéséből, amelyet a szervezet ezekben a hetekben juttatott el a pénzügyi tárcának.
A Világgazdaság birtokába jutott dokumentum szerint ugyanis jelentős megtakarítás érhető el azzal, ha a 230 milliárd forintnyi nyugdíjat a hónap 12. napja helyett a hónap 14. napja után utalnák a jogosultaknak. A terv szerint egy nappal később utalnák a családtámogatási és fogyatékossági ellátásokat is.
A kincstár átalakítást sürget az önkormányzati támogatások terén is. A MÁK azt javasolja, hogy az előirányzatokból történő utalás a hónap 25 munkanapjáról kerüljön át a hónap utolsó munkanapjára.
Rossz hír a lakásvásárláson gondolkodóknak, hogy a kincstár úgy kerülné el a tömeges igényléseket, hogy minél előbb életbe léptetné a lakástámogatások szűkítéséről szóló módosítást.
Forrás: hirado.hu/Világgazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-28 | | #1930 |
|
Tájékoztatjuk a Tisztelt Pályázókat, hogy 2009. május 28-án meghirdették a következő pályázatokat:
A DDOP-2009-5.1.4./A, ÉAOP-2009-5.1.2./B, KDOP-2009-4.1.1/A, KMOP-2009-3.3.1./A és az NyDOP-2009-4.1.1./A kódszámú, a 2000 LE alatti kistelepülések szennyvízelvezetésének és kezelésének fejlesztése, valamint a DDOP-2009-5.1.4/B és az ÉMOP-2009-3.2.1./A kódszámú, a 2000 LE alatti kistelepülések szennyvízelvezetésének és kezelésének fejlesztése a komplex programmal kezelendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DDOP-2009-5.1.4./A Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése
- DDOP-2009-5.1.4/B Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése az LHH-33 kistérségekben
- ÉAOP-2009-5.1.2./B 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése
- ÉMOP-2009-3.2.1./A 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése (LHH)
- KDOP-2009-4.1.1/A Szennyvízelvezetés és kezelés fejlesztése
- KMOP-2009-3.3.1./A 2000 LE alatti települések szennyvízkezelése
- NyDOP-2009-4.1.1./A Kistelepülések szennyvízkezelése
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-28 | | #1929 |
|
Tisztelt Felhasználóink!
Kérem engedjék meg, hogy ismertessük Önökkel az NFÜ alábbi közleményeit:
- Az áfaemeléssel kapcsolatos változásokról
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvény értelmében a jelenleg nyitott és a jövőben kiírásra kerülő tervezési és pályázati felhívások esetében az NFÜ azt javasolja, hogy a projekt megvalósítás ütemezésének ismeretében az áfával érintett, és 2009. június 30-át követő teljesítési dátumú termék- és szolgáltatás-beszerzések esetében a pályázó tervezzen az emelt mértékű áfával.
Aki rendelkezik már aláírt támogatási szerződéssel, vagy támogatói döntéssel, vagy pályázatát már benyújtotta, annak esetében a benyújtott és/vagy elfogadott költségvetés keretei irányadóak. Az áfára vonatkozó elszámolhatósági szabályok nem változnak, tehát a benyújtott, 2009. június 30. utáni teljesítési dátumú számlák a megemelt áfa összegével elszámolhatóak.
Az NFÜ vizsgálja annak objektív feltételeit, hogy a kizárólag az áfa emeléséből adódó elszámolható projektköltség-növekmény ellentételezésére milyen lehetőségek adódnak. Ehhez kormányzati szintű döntés szükséges, melynek előkészítése folyamatban van.
- Belterületi utak felújítására vonatkozó pályázati kiírások, önkormányzati utak fejlesztése érdekében. A következő pályázatok jelentek meg:
- DAOP-2009-3.1.1/B Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése;
- ÉAOP-2009-3.1.2/A Önkormányzati utak fejlesztése;
- ÉMOP-2009-3.1.2/B Kistérségek központi településeinek közlekedés fejlesztése;
- KDOP-2009-4.2.1/B Belterületi utak fejlesztése;
- KMOP-2009-2.1.1/B Belterületi utak fejlesztése;
- NYDOP-4.3.1/C Belterületi utak fejlesztése.
Forrás, további információ: www.nfu.hu
További hasznos információkat talál a www.szantoestarsa.hu honlapunkon.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-27 | | #1927 |
|
Az útleveleknek 2009. június 28-a után tartalmaznia kell - másodlagos biometrikus adatként - a tulajdonos ujjlenyomatát, de a korábban kiállított úti okmányok is érvényesek lejáratukig - közölte a kormányszóvivő kedden.
Budai Bernadett a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: erről a múlt héten döntött a kormány, annak alapján, hogy az egységes formai és biztonsági követelmények érvényesítése érdekében még 2006-ban az Országgyűlés az uniós tagállamokkal együtt - elfogadta a biometrikus útlevél bevezetését.
Felidézte: a korábbi döntés értelmében a 2006. augusztus 29-e után kiállított vörös színű okmányokban - kék színű elődeikkel szemben - már chip van, amely tartalmazza az útlevél tulajdonosának arcképét, mint elsődleges biometrikus azonosítót, illetve a tulajdonos személyes adatait - számol be az nport.hu az MTI alapján.
Ennek második állomása, amelyről a múlt héten döntött a kormány, miszerint idén június 28-a után az útleveleknek tartalmaznia kell - másodlagos biometrikus adatként - a tulajdonos mutatóujjának lenyomatát, ami biztonságosabbá teszi az okmányok használatát és megnehezíti a személyes adatokkal való visszaélést.
Budai Bernadett hangsúlyozta: az új útlevél kibocsátása nem jelenti azt, hogy azonnal le kell cserélni a régieket. A korábban kiállított úti okmányok továbbra is használhatók, lejáratukig érvényesek.
MTI - nport.hu - Világgazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-27 | | #1925 |
|
Hatalmas aránytalanság, hogy egy 29 millió forintos ház után nulla, egy 31 milliós után pedig több mint százezer forintnyi adót kell fizetni jövőre - közölték a Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek
Szakemberek és önkormányzatok is elégedetlenek a kormány terveivel az ingatlanadóval kapcsolatban, azt igazságtalannak tartják, kifogásolják, hogy növekvő adminisztrációt okoz az adónem - írta a Világgazdaság szerdai számában.
Hatalmas aránytalanság, hogy egy 29 millió forintos ház után nulla, egy 31 milliós után pedig több mint százezer forintnyi adót kell fizetni jövőre - vélekedtek a Világgazdaságnak nyilatkozó szakemberek és polgármesterek a 2010. január 1-jétől bevezetendő új ingatlanadó kapcsán.
A lap szerint márpedig ez így lesz az összes olyan településen, ahol jelenleg nem vetnek ki építmény- és telekadót: vagyis a magyar városok és községek túlnyomó többségében.
Azon ingatlanok aránya, amelyeket jelenleg semmilyen adókötelezettség nem terhel, eléri a teljes állomány 55 százalékát. Heves viták várhatók amiatt is, hogy - bár az adó alapja az ingatlan forgalmi értéke - a tulajdonosok a törvényhez mellékelt fix négyzetméterárak és több tucat korrekciós tényező figyelembevételével kötelesek megállapítani a ház vagy lakás számított értékét.
A szakértők kifogásolják, hogy ha a számított érték 30 millió forint feletti öszszeget tükröz, az ingatlanról akkor is adóbevallást kell készíteni, ha a forgalmi érték nem éri el ezt a szintet. Mindez pedig előrevetíti a revizorok látogatását, akik - ha a bevallott és az általuk megállapított érték között 10 százalékot meghaladó eltérést tapasztalnak - nemcsak adóbírságot rónak ki, hanem egyéb szankciókat is alkalmaznak az adózóval szemben.
A települések amúgy sem túl lelkes hozzáállását tovább ronthatja, hogy az új teherből származó bevételek az állami büdzsét illetik. Ez különösen azon - elsősorban Pest megyei - településeken és egyes budai kerületekben okozhat gondot, ahol eddig jelentős bevétel származott az értékesebb ingatlanokból - írta a Világgazdaság.
Forrás: hirado.hu/Világgazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-27 | | #1924 |
|
Társadalmi egyeztetésen a "Településfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben" (EMOP 3.1.2.D) pályázati kiírás. Egyeztetési időszak: 2009. május 26. - június 1.
A komponens olyan projektek megvalósítását támogatja, amelyek célja a településközpontok gazdasági, kulturális, környezeti, turisztikai és – egyes városok esetében – kistérségi székhelyi funkcióinak erősítése, bővítése, valamint egyes funkcióhiányos kisvárosokban a városközpont kialakítása és a fenti funkciókkal történő ellátása, a köz- és közlekedési biztonság figyelembevételével.
A komponens olyan projektek megvalósítását támogatja még, amelyek célja a városi barnamezős területek funkcióváltással történő megújítása, amely során a felújított és döntően közösségi (és csak kisebb részben funkcióváltással gazdasági) használatba vont területek újra bekapcsolódnak a város életébe, fejlődésébe.
Az LHH kistérségek városai központi szerepkörének megerősítése, dinamikus városközpontok kialakítása. A hátrányos helyzet csökkentésének elősegítése érdekében cél a fejlesztések munkahelyteremtő hatásának erősítése. A kistérségben, mikrotérségben térségi alapú szolgáltatások, funkciók bővítése.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat június 1-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Forrás, további információ: www.nfu.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-26 | | #1923 |
|
Az MSZP-s és SZDSZ-s képviselők által megszavazott törvény szerint a két munkaviszonyhoz, illetve biztosítási időhöz kötött juttatás, azaz a terhességi-gyermekágyi segély (tgyás) és a gyermekgondozási díj (gyed) jogosultsági ideje 180 napról 365-re emelkedik jövő májustól.
A gyermekgondozási segélynél (gyes) a jövőben sem lesz szükség jogszerző időre, ám ennek időtartama háromról két évre csökken. Az előzetes számítások szerint 2012-ben 3,6 milliárd forint, 2013-ban pedig 14 milliárd forint megtakarítást jelent az államnak a gyes idejének csökkentése.
A családi pótlék nem szűnik meg, ám annak összege sem idén, sem pedig jövőre nem változik. Eddig évente átlagosan négy-öt százalékkal emelték, ez marad el a következő időszakban. A családi pótlékra vonatkozó rendelkezések módosítása nyomán pedig lehetőséget ad arra, hogy az összeg ötven százalékát az érintett család természetbeni juttatás formájában kapja meg.
A szükséges törvények módosítását (gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény, valamint az egyes szociális tárgyú törvények) 199-en támogatták, 164-en nemmel szavaztak, míg 3 képviselő tartózkodott.
VG Online |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-25 | | #1922 |
|
Cégautó adó – jelentős eltérésnél célirányos vizsgálat is lehetséges. Az új adónemek ellenőrzésének keretében az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) preventív céllal a cégautó adót is ellenőrzi. Mint ismeretes az idei év februárja óta hatályos új rendszer szerint - a törvény által mentességet élvezők kivételével - minden céges autó adóköteles és az útnyilvántartás sem ad kibújási lehetőséget.
Az adóhatóság az összes folyamatban lévő és ezután kezdődő átfogó ellenőrzésnél elrendelte a cégautók utáni adófizetési kötelezettség ellenőrzését is.
Az APEH a cégautó adó ellenőrzését az önkormányzatok megkeresésével, illetve az adóhatóság részére teljesített adatszolgáltatások alapján készített adatbázis felhasználásával is tudja ellenőrizni. Az APEH hivatalból megkapja a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától a gépjármű nyilvántartással kapcsolatos adatokat, amelyet folyamatosan összevet a cégautóra vonatkozó bevallásokkal. Ahol jelentős eltéréseket tapasztal az adóhatóság, ott célirányos vizsgálatot is elrendel.
Mint ahogyan az a Pénzügyminisztérium Államháztartásról szóló szerdai sajtótájékoztatóján ismertetett adatokból látszik cégautó adóból 3,7 milliárd forint folyt be. E szerint 400-500 ezer autó után fizették meg ezt az adónemet. A február óta hatályos új rendszer szerint - a törvény által mentességet élvezők kivételével - minden céges autó adóköteles és az útnyilvántartás sem ad kibújási lehetőséget.
Mint ismeretes cégautó adót a szervezetek (nem magánszemélyek) tulajdonában álló személygépkocsi, illetve a magánszemélyek tulajdonában álló személygépkocsi – ha arra költséget számoltak el - után kell fizetni. Cégautó adót akkor is kell fizetni az arra kötelezetteknek, ha az autó rendszáma külföldi, mert az adófizetés szempontjából közömbös, hogy a személygépkocsit külföldön vagy belföldön vették nyilvántartásba, és nincs jelentősége annak sem, hogy a személygépkocsit a forgalomból kivonták.
Forrás: APEH |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-25 | | #1920 |
|
A Kormány - Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) 2009. május 22-i soros ülésének napirendjén többek között az iskola-fenntartói feladatok, az adórendszer átalakításának kérdései és az önkormányzatok gazdálkodásával összefüggő ügyek szerepeltek.
Az ülés első napirendi pontjaként Hiller István oktatási miniszter ismertette az egyes iskolák állami fenntartásba vételére irányuló kormányzati elképzelést. Az oktatási miniszter nemzetközi felmérések tapasztalataival érvelt, amelyek szerint a magyar alapfokú oktatási rendszer ma újratermeli és erősíti az esélyegyenlőtlenséget. Emiatt szükség van állami fenntartású iskolákra, amelyek nem rendeletileg, hanem önkéntes alapon, az önkormányzatokkal megegyezve cserélnének fenntartót. Az önkormányzati oldal csak a változtatás szükségességével értett egyet. Ellenérvként hozták fel, hogy minden település ragaszkodik az iskolájához. Hiller István kifejtette: érti az önkormányzatok elkötelezettségét, de ma a gyerekek esélyegyenlősége csak egy rendszer-jellegű átalakítással biztosítható.
Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár ismertette a közteherviselés rendszerének átalakítására, az adóstruktúra változtatására, a mentességek, kedvezmények szűkítésére irányuló kormányzati terveket. Az önkormányzatok kifogásolták, hogy a helyi iparűzési adót a jövő év elejétől már nem a helyi adóhatóságok szedik be, hanem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal. A kormány szándéka szerint a tervezett átalakítással egyszerűbbé válik az adó kivetése és csökkennek a beszedéssel járó költségek.
A KÖEF-ülésen döntöttek arról is, hogy az Önkormányzatok Napján, szeptember 30-án nemzetközi tudományos konferenciát szerveznek, az Európa Tanács jó helyi kormányzással kapcsolatos stratégiájáról.
Forrás:
Önkormányzati Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-25 | | #1919 |
|
Az Írottkő Natúrpark lett az első azon a pályázaton, amelyet az Európai Bizottság hirdetett meg Kiváló Európai Desztináció elnevezéssel a díjra kiválasztott úti célok számára.
A bizottság 2008-ban harmadik alkalommal írta ki a pályázatot. A projekt keretében minden évben kiválasztanak az unió összes tagállamában egy-egy turisztikai szempontból fontos térséget, amely különféle díjazásokban részesül. A 2008/2009-es magyarországi döntőbe öten kerültek be, közülük Írottkő Natúrpark lett az első. A díjátadót pénteken tartották a Fővárosi Állat- és Növénykertben.
Az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára, Kovács Miklós és a Magyar Turizmus Zrt. elnöke, Niklai Ákos adták át az első díjat jelképező oklevelet a boldog nyerteseknek. Kovács Miklós hangsúlyozta: az írottkőiek abban is példát mutattak, hogy 16 település fogott össze a siker érdekében, nagyszerű marketingötleteket felvillantva. Az Alpok lehelete címet viselő pályamunkában ugyancsak dicséretes volt, hogy felhívták a figyelmet az ökotermékek kínálására és felhasználására is.
Szintén nagyszerű pályázatot nyújtottak be a döntőbe jutott balaton-felvidékiek, a Tisza-taviak, a Körös-szögi Kistérséget képviselők és az orfűiek is. Az első díjjal jutalmazott magyarországi térség fejlesztéséhez az MT. Zrt kétmillió forint értékű marketingeszközzel és promóciós lehetőség megteremtésével járul hozzá. A győztesek részt vehetnek az idei Európai Turizmusfórumon Brüsszelben, ahol külföldi társaikkal vehetik át a pályázat kidolgozói a díjat.
A nyertes térségről magyar és angol nyelvű szakmai kiadvány készül, megjelenhetnek ajánlataikkal több honlapon, kiállításon. Az MT Zrt. tanulmányutat is szervez az Írottkő szépséges környékére.
A nemzetközi promóciót a közös Kiváló Európai Desztináció nevű turisztikai portálon való megjelenési lehetőség és az Európai Bizottság által az úti célokról készítendő film segíti.
A Magyar Turizmus Zrt. 2008 júniusában nyújtott be pályázatot az Európai Bizottsághoz, és annak révén az eddigi legmagasabb összegű és arányú társfinanszírozást jelentő, közel 52 ezer euró támogatást nyert el a projekt magyarországi lebonyolításához.
A legjobban szereplő térségek május 22-én délután, illetve május 23-án egész nap bemutatkoznak a nagyközönség számára az Arena Plaza földszintjén.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-24 | | #1918 |
|
A MÖSZ tiltakozik, hogy a kormány az APEH-en keresztül kiterjessze hatáskörét a teljességgel önkormányzati illetőségű iparűzési adó beszedésére.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége nyomatékosan felhívja a kormány figyelmét, hogy továbbra sem tudja elfogadni a vagyonadó semmilyen formáját - áll a közleményükben
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) vasárnap közleményben tiltakozott amiatt, hogy a kormány az APEH-en keresztül kiterjessze hatáskörét az önkormányzatokkal szemben.
A Magyar Önkormányzatok Szövetsége elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány az adójogszabályokkal kapcsolatos törvénymódosító javaslatait - az önkormányzati szövetségekkel való érdemi konzultáció nélkül - végleges álláspontjaként terjesztette az Országgyűlés elé - olvasható a Gémesi György elnök által aláírt, az MTI-nek megküldött közleményben.
A MÖSZ sajnálattal állapítja meg, hogy a kormány továbbra sem tartja partnernek a közel 3200 települést, és így 10 millió magyar életkörülményeiért nagyrészt felelős önkormányzatokat. Nyomatékosan felhívja a kormány figyelmét, hogy továbbra sem tudja elfogadni a vagyonadó semmilyen formáját - írták.
A MÖSZ tiltakozik, hogy a kormány az APEH-en keresztül kiterjessze hatáskörét a teljességgel önkormányzati illetőségű iparűzési adó beszedésére. Ez sérti az önkormányzatok önállóságát, és szembe megy az európai gyakorlattal. Ezért a szövetség felszólítja a kormányt, hogy ezen javaslatát azonnal vonja vissza - olvasható a közleményben.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-21 | | #1917 |
|
A helyi iparűzési adót a jövő évtől kezdve nem az önkormányzatok, hanem az APEH szedi be
Jövőre megszűnik több kisadó, csökken az illeték, a 2010-től bevezetni tervezett vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallás alapján. A helyi iparűzési adót a jövő évtől kezdve nem az önkormányzatok, hanem az APEH szedi be - ezek a kormányzat lefontosabb adózási rendet érintő változásai, melyet a pénzügyminiszter imsertetett a mai kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormány az egyszerűsítés jegyében szeretne minél több nehezen adminisztrálható, a vállalkozásoknak sok terhet jelentő kis adótól megszabadulni - jelentette be Oszkó Péter pénzügyminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón.
Így többek között megszűnik a kulturális járulék, a munkaadói és a munkavállalói járulék, a tételes egészségügyi hozzájárulás, valamint a magánszemélyek és a vállalkozások különadója.
Emellett az adóbevallások rendszerét is szeretnék egyszerűsíteni.
A 2010-től bevezetni tervezett vagyonadó központi adó lesz, amelyet az APEH szed be önbevallás alapján - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter csütörtökön, Budapesten, a kormányszóvivői tájékoztatón.
A vagyonadó a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanokra, a nagyértékű autókra, a vízi és légi közlekedési járművekre terjed ki. A 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok esetében 50 millió forintig 0,35 százalék adót kell fizetni, ezen érték felett pedig 0,5 százalékot. Az ingatlan értékének megállapítását értékövezeti besorolással segítik.
A nagycsaládosok, a nyugdíjasok (bizonyos feltételek mellett) és a munkanélküliek kedvezményben részesülnek.
Forrás: Világgazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-21 | | #1916 |
|
Ha a szerződésben kikötött késedelmi kamat mértéke túlzott, a szerződés - akárcsak a késedelmi kamat mértéke vonatkozásában - feltűnő értékaránytalanság címén megtámadható. A szerződésszegés önmagában is jogviszonyt teremt a felek között, és a szerződésszegés jogkövetkezményeit rendező megállapodás is olyan szerződés; melyben az egyenértékűség megteremtése - a felek ilyen irányú igénye esetén - nem mellőzhető.
Jogszabályi előírás hiányában a késedelmi kamat mértékének a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének elve szab határt. (Bővebben: „Kérdés-válasz-aktualitások” oldalon.)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-21 | | #1915 |
|
Néhány eddig ismeretlen elemről számolnak be a napilapok a formálódó adócsomag kapcsán.Ki lehet jelenteni, hogy jövőre tovább emelkedik az általános közteherszint.
Az újdonságok: szakmánként más lesz a járulékminimum, az örökölt üzletrészeknél visszajön a haláladó, az 52 évnél idősebbek pedig a magánnyugdíjpénztárakból egy évig visszaléphetnek az államiba. Szakértők szerint a tervezett változtatásokkal nem csökken az adóteher: a közepes keresetűek jobban járnak ugyan, de a fogyasztást érintő elvonások őket is érintik. A pénzügyér ugyanakkor az elmúlt húsz év legnagyobb adócsökkentéséről beszél
Számos apró emelést is tartalmazó adócsökkentési koncepciót terjeszthet a kormány az Országos Érdekegyeztetési Tanács elé pénteken - értesült a Népszabadság.
A tervek szerint 32 százalékos adó terheli majd az étkezési jegyeket, a kormány számításai szerint így akár harmadával is csökkenhet a cafeteriába tartozó juttatások forgalma.
A járulékminimum meghatározásánál figyelembe veszik a ‘tevékenység piaci értékét’. Eddig a minimálisan befizetendő járulék a minimálbér kétszeresénél meghúzott összeg volt valamennyi munkavállalónál. Ha ezt nem fizette ki a foglalkoztató, ellenőrzésre számíthatott, de minimum magyarázkodnia kellett az adóhatóságnak. Az új terv lényege, hogy a szakmában meghatározott minimálbér lesz az irányadó minimum. Így az informatikusoknál a minimálbér járulékalapja 300, az utazásszervezőknél 140, a textilipari dolgozóknál 80 ezer forint körül lesz.
A lakásoknál 6-ról 4 százalékra, nem lakáscélú ingatlanoknál 10-ről 4 százalékra csökkentik a vásárláskor fizetendő illetéket. Visszahoznák ugyanakkor a haláladót: igaz, ezt nem az ingatlanoknál, hanem az örökölt üzletrészeknél kellene megfizetni. Ezzel együtt bezárnák az ingatlanok adásvételéhez kapcsolódó illetéki kiskaput: jelenleg ugyanis az ingatlanokat egy cégbe viszik be, és azt adják-veszik azért, hogy az ingatlanok után ne kelljen adót fizetni.
Az offshore vagyonokat 30 százalékkal adóztatják meg, megszűnik a kulturális járulék, ám a kieső bevételt valószínűleg szerencsejáték-jövedelmekből vagy jövedéki adókból pótolják. Így nem marad forrás nélkül a legnagyobb kulturális mecénás szervezet, a Nemzeti Kulturális Alap.
Ami a személyi jövedelemadót illeti: a mostaninál jóval magasabb jövedelemnél lép majd be a felső adókulcs, de közben az adóalapot a szuperbruttósítás növeli. Jövőre az szja alapja a bruttó jövedelem 27 százalékos munkáltatói járulékkal növelt összege lesz: 100 helyett tehát 127 százalék lesz ez az alap. A táppénz fizetésének alapja azonban a régi marad.
Meglepetést is tartogat a csomag: az 52 évnél idősebbeknek egy évre megteremtik a visszalépés lehetőségét a magánnyugdíjpénztárakból az állami tb-be’. Ezen kívül a kormány számos bizalomépítő lépést is tervez: így például hozamgaranciát léptetnének életbe, mely a megtakarítások reálértékének fenntartását biztosítja, csökkentenék a pénztárak által felszámolható vagyonkezelési költség maximumát és szigorítanák a magánpénztárak közötti váltás feltételeit.
Az ingatlanadót a 30 millió forintnál értékesebb ingatlanok után kell majd fizetni, itt a ráta 50 millió forintig 0,35 százalék, e felett 0,5 százalék. Fontos, hogy míg a luxusadónál az ingatlan értékének csak a sáv feletti része, az ingatlanadónál a teljes összeg adózik. Mindezek mellett azonban több kedvezményt is igénybe vehetnek az alanyok: a nyugdíjasok mellett például a három- és többgyermekes családok is csökkenthetik a lakásra megállapított vagyonadójukat. A nyugdíjasok adófelfüggesztéssel élhetnek: ez esetben azonban a jegybanki alapkamat ketyeg, és a terhet jelzálogként írják a házra. Akik nyugdíjminimum kétszeresénél kisebb járandóságot kapnak és 50 millió forintosnál kisebb értékű ingatlanban laknak, az ingatlan értékéből levonhatnak 10 millió forintot, míg a három- és többgyermekesek 15 százalékos kedvezményben részesülnek.
Nem mentesülnek az adó megfizetése alól a nagyobb vagyontárgyak, így a légi és vízi járművek. Az autóknál 125 KW teljesítmény felett kell majd fizetni vagyonadót, itt a gépjárműadó kétszeresét egészen 175 KW-ig, a két és félszeresét 200 KW-ig, e felett pedig a háromszorosát. Az autó minél öregebb lesz, a fizetendő adó úgy csökken majd. A motorcsónakok esetében szintén a kor és a motor teljesítménye számít majd, míg a légi járművek esetében a fizetendő adót a maximális felszálló tömeg alapján vetik ki.
Oszkó Péter szakminiszter tegnap azt mondta: olyan arányú adócsökkentést szeretne javaslatot tenni, ami az elmúlt 20 éve nem volt Magyarországon.
Ki lehet jelenteni, hogy jövőre tovább emelkedik az általános közteherszint. Az adóprés már most júliusban is nő, az intézkedések többletbevételt hoznak az államnak – mondta a Magyar Hírlapnak Csaba László, közgazdász. Az egyetemi tanár szerint ez 2010-ben sem lesz másként, hiszen a kormány jövőre is a nemzeti össztermék csökkenésével számol. Úgy vélte: a változtatások nem teremtenek új munkahelyeket, s a jelenlegiek megőrzéséhez sem elegendők. Távlati célok, átfogó gazdaságpolitika, kellő támogatottság nélkül nem lehet érdemben előrelépni – tette hozzá.
Összességében valóban nem csökkennek az adóterhek jövőre – mondta a lapnak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adóigazgatója. A szakértő szerint a változások következtében a közepes keresetűek a jövedelemadózás területén jobban járnak. Ám a fogyasztást érintő elvonások emelkedése mindenki mással együtt őket is – beleértve a nyugdíjasokat – hátrányosan érinti.
hirado.hu/Népszabadság/Népszava/Magyar Hírlap
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-19 | | #1914 |
|
Társadalmi egyeztetésen a "Belterületi csapadék- és belvízelvezetés" (DAOP, DDOP, EAOP, EMOP, KDOP, NYDOP) pályázat 2009. május 18. Egyeztetési időszak: 2009. május 18. - május 24.
A komponens célja a települések környezetbiztonságának növelése, környezeti állapotának javítása, az ár- belvíz- és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizeink minőségének biztosítása, a további környezeti káresemények megelőzése.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázat külön kerül meghirdetésre az LHH és a nem LHH kistérségekben.
A pályázati kiírásokhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2009. május 24-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-19 | | #1912 |
|
Társadalmi egyeztetésen a GOP és a KMOP pályázati kiírásai. Egyeztetési időszak: 2009. május 18. - május 27.
Megkezdődött a társadalmi egyeztetése 2009. évben a GOP és a KMOP keretében ismételten meghirdetésre kerülő alábbi pályázati konstrukcióknak:
GOP-1.1.1. / KMOP-1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása
GOP-1.1.2. / KMOP-1.1.2. Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése
GOP-1.3.2. /KMOP-1.1.5. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése
GOP-3.2.1./KMOP-1.4.2. Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése
A vállalati K+F+I tevékenység és kapacitások, valamint a K+F szervezetek vállalati együttműködésének fejlesztése a tudásalapú gazdaság előmozdításának kulcskérdései, a logisztikai szolgáltatások fejlesztése pedig a vállalatok alaptevékenységükre való koncentrálását, a külföldi befektetések vonzását segíti elő.
A pályázati kiírásokhoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2009. május 27-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumba.
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-18 | | #1911 |
|
Ha a béreken keresztül spórol a kormány, fennáll annak a veszélye, hogy a tehetségesebb munkerő a közszférából átmegy a versenyszférába. Több tízmilliárd forintot lehetne megtakarítani, ha a kiszervezések helyett házon belül végeznék el a feladatokat a minisztériumok és más állami intézmények - mondta a Magyar Hírlapnak a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója.
Palócz Éva szerint fontos az állam működési költségeket lefaragni, de ehhez nem a fizetések befagyasztásán keresztül vezet a legjobb út.
Ha a béreken keresztül spórol a kormány, fennáll annak a veszélye, hogy a tehetségesebb munkerő a közszférából átmegy a versenyszférába, aki pedig marad, az kevésbé motivált a jobb teljesítményre - mondta.
Szerinte jobb lenne, ha rugalmasabb költségvetéssel gazdálkodhatnának az intézmények, s ha visszaállítná a kormány a közigazgatási államtitkári posztot.
Forrás: hirado.hu/Magyar Hírlap
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-18 | | #1910 |
|
Huszonöt milliárd forintot szánna a kormány arra, hogy a magas devizaárfolyam vagy az állásvesztés miatt bedőlt lakáshiteleseket megmentse.Ennek érdekében kétféle, a fizetésképtelen lakáshitelesek megmentését célzó tervezet van kormány előtt - írja a Blikk.
Az aki állása elvesztése, vagy a magas devizaárfolyam miatt nem tud fizetni, bérlőként maradhatna a lakásában.
A lap birtokába jutott dokumentumokból kiderül, hogy az első változat szerint Nemzeti Bérlakás Fejlesztési Társaság alakulna, tőlük lehetne kedvezményes áron bérelni a lakást, ami végül az önkormányzathoz kerülne.
A másik változat állami ingatlanalap létrehozásáról szól, ettől legfeljebb 2 évig kedvezményesen, majd piaci tarifával lehetne bérelni az ingatlant, amelyet akár vissza is lehetne vásárolni.
Számítások szerint mindkét verzió körülbelül 25 milliárdba kerül a költségvetésnek, ha a hitelek 1 százaléka dől be.
Forrás: hirado.hu/Blikk
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-18 | | #1909 |
|
Értesítjük a Tisztelt Pályázókat, hogy közzétételre kerültek a DAOP-2009-3.1.2/B és ÉAOP-2009-3.1.3/B jelű, Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben című pályázati kiírások.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DAOP-2009-3.1.2/B Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
- ÉAOP-2009-3.1.3/B Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-18 | | #1908 |
|
Értesítjük a Tisztelt Pályázókat, hogy közzétételre kerültek az ÉMOP-2009-3.1.2./D.2, ÉAOP-2009-3.1.2/B és DAOP-2009-3.1.1/D jelű, Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben című pályázati kiírások.
Kapcsolódó dokumentumok:
- DAOP-2009-3.1.1/D - Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben
- ÉAOP-2009-3.1.2/B - Észak-Alföldi Operatív Program keretében Önkormányzati utak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH térségekben
- ÉMOP-2009-3.1.2./D.2 - Kistérségek központi településeinek fejlesztése az LHH kistérségekben (önkormányzati utak fejlesztése)
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-15 | | #1907 |
|
Társadalmi egyeztetésen a "Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése" pályázati kiírás
A konstrukció célja a szociális igazgatásról ás szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szociális tv.) nevesített szociális alapszolgáltatások (kivéve a tanya- és falugondnoki szolgálat), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyermekvédelmi tv.) nevesített gyermekjóléti alapellátások (kivéve az átmeneti ellátások) elérhetővé tétele a szolgáltatáshiányos településeken élők számára, új szolgáltatások infrastruktúrájának megteremtésével, új férőhelyek kialakításával és a már működő ellátások infrastrukturális fejlesztésével.
A pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2009. május 19-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Egyeztetési időszak: 2009. május 14. - május 19.
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-15 | | #1906 |
|
Gyorsítás II. az építésügyben, a gyorsabb, egyszerűbb építésügy megteremtése érdekében
Burány Sándor, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára egy budapesti konferencián az építésügyi szakma képviselői előtt ismertette a kormány építőipari válságkezelő programját. Az államtitkár bemutatta azokat a konkrét kormányzati lépéseket, amelyek az építőipart sújtó válság hatásainak mérséklésére irányulnak.Ennek keretei között részleteiben ismertette a kormány által április végén elfogadott Gyorsítás II. jogszabálycsomag céljait, amelynek eredményeként a beruházások növekedése, egyszerűbb és kiszámíthatóbb eljárások, valamint a lánctartozások jelentős mértékű csökkenése várható.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az építőipar szereplőnek meghirdetett 1800 milliárd forint értékű, két év alatt megvalósuló beruházásélénkítő csomag keretében eddig már 300 pályázat esetében megszületett a támogatási szerződés, összesen 1200 milliárd forint értékben. 160 pályázat esetében pedig már a tényleges kivitelezési munkák folynak, amely 800 milliárd forintos azonnali megrendelést biztosít az ágazat számára. Az építőipari vállalkozások számára ebben naprakész tájékoztatást nyújt az Építőipari Piactér internetes keresőfelület, amely számos szakmai portálon is elérhető. A projektek zavartalan elindításához a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség folyamatosan biztosítja az uniós pályázatoknál a projektgazdák részére a megemelt előleget. A tisztességes piaci magatartás fenntartása érdekében pedig a kormány kihirdette a 2009-es évre vonatkozó rezsióradíjat. Az állami és önkormányzati nem fizetések megszűntetésére az uniós pályázatoknál április 1-jétől bevezetésre került a késedelmi kamat fizetésének intézménye, amely július 1-jével már az államigazgatás teljes rendszerében érvényes lesz.
A gyorsabb, egyszerűbb építésügy megteremtésére a kormány folytatta az építésügy jogszabályainak átfogó átalakítását. A Gyorsítás I. csomag öt átfogó területen kezdeményezett egyszerűsítést, jellemzően a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokhoz kapcsolódóan. Így a terület- és telekszerzésnél, az építési engedélyezési eljárásban, a szakmagyakorlói jogosultságok megszerzésében, az építőipari kivitelezésben, valamint az építési követelmények áttekinthetőbbé tételében. A csomag eredményeként mintegy 30%-kal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre. Mintegy 20%-kal nőtt azok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges, és egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti-műszaki dokumentáció tartalma is.
Burány Sándor kiemelte, hogy a Gyorsítás II. csomag célja minden építési beruházás mielőbbi megvalósításának elősegítése. A gyorsítási csomag egyszerre illeszkedik a kormány válságkezelő stratégiájába, és szolgálja a befektetők, építtetők érdekeit azzal, hogy növeli a jogbiztonságot, kiszámíthatóbb építésügyi hatósági eljárásokat teremt. A program három területre koncentrál: az építésügyi engedélyezési eljárásokra, az építési kivitelezésre és a településrendezési eljárásokra. Fontos további pillére a programnak a jogharmonizáció az Európai Unió belső piaci szolgáltatásait szabályozó irányelvvel, valamint az államigazgatás működését szabályozó közigazgatási hatósági eljárási törvénnyel.
A Gyorsítás II. csomagban az építésügyi engedélyezési eljárások további egyszerűsítésére és gyorsítására kerül sor. Az államtitkár elmondta, hogy egyfelől a kormány ki kívánja terjeszteni a szabályozási előírások egyszerűsítését a sajátos építményfajtákra és a műemlékekre is. Másrészről választható eljárási formaként az összevont eljárás mellett bevezetik az ún. integrált eljárást a több hatósági engedélyezést igénylő eljárásoknál. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy az ügyfél egy ún. közreműködő hatósághoz nyújtja be összes kérelmét, az illetékes hatóságok pedig együttdolgoznak. A folyamat ügyintézési határideje a leghosszabb ideig tartó hatóság engedélyezési szakaszával megegyező. Amennyiben szükséges, a jogorvoslati határidő integrálásával pedig további hónapokkal rövidül az engedélyezés. Emellett tovább csökken az engedélyköteles tevékenységek száma is.
Burány Sándor kiemelte, hogy a kivitelezési eljárásokban elsősorban a lánctartozás visszaszorítására koncentrál a kormány. Ennek legfőbb eszköze az ún. biztos kéz intézményének létrehozása. További elemek az építőipari regisztráció bevezetése, valamint a szakmagyakorlói jogosultságok szabályozása. Az államtitkár hozzátette, hogy a biztos kéz tervezetet a tárca a szakmai szervezetekkel konzultálva készítette el, az új intézmény létrehozásában ötpárti egyetértés van. A magyar modell újdonsága, hogy az építtetői fedezetkezelő tevékenysége a szerződésszerű teljesítés ellenértékének kifizetését nemcsak a vállalkozó kivitelező, hanem az alvállalkozó irányában is garantálná.
Az építtetői fedezetkezelő az építtető és a vállalkozó kivitelező között létrejött építési szerződés teljesítését, az építőipari kivitelezési tevékenység fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosítéknak a célhoz kötött felhasználását biztosítja. A fedezetkezelő az építési műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján – amennyiben a kivitelező által benyújtott számla, teljesítéstartalma, teljesítési határideje megegyezik az építési szerződésben rögzítettel – rendelkezik az ellenértékének az elkülönített számlán tartott összegből történő kifizetésére.
Az építőipari vállalkozások regisztrációval a kormány biztosítani kívánja, hogy üzletszerű építőipari kivitelezési tevékenységet csak jogszerűen működő vállalkozások végezhessenek. Ezzel a minőségi munkavégzést és a szakmunka felértékelődését is ösztönözzük, támogatva a komoly szaktudással rendelkező vállalkozó kivitelezőket. Ugyanakkor meg kívánjuk szüntetni azt a helyzetet, hogy szakismeret és előképzettség nélkül bárki bármilyen kivitelezési munkára vállalkozhasson – mondta Burány Sándor.
A Gyorsítás II. csomag keretében a kormány 4 törvény és mintegy 20 kormány- és miniszteri rendelet módosítását készítette elő. Amennyiben az Országgyűlés is elfogadja javaslatokat, akkor a módosítások jelentős része idén ősszel, október 1-jén hatályba lép. A módosítások kisebbik része jövő év elejétől lenne kötelező, így összességében várható, hogy 2010 elejétől már érezhető hatása lesz a rendelkezéseknek.
Forrás: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-15 | | #1904 |
|
A tervezett ingatlanadó nem pluszbevételt jelentene, ugyanis a személyi jövedelemadót jelentősen csökkentenék
Az önkormányzatok többsége nem hitelképes és tartalékaik sincsenek - mondta Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára 2009. május 13-án Balatonalmádiban, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének közgyűlésén.
Az államtitkár elmondta: "az egyetlen járható út", ha az önkormányzatok a bevételeikhez igazítják a kiadásaikat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az önkormányzatok számíthatnak a költségvetési törvényben szereplő támogatásokra, a kormány ugyanis "nem készül új költségvetésre" és a jelenlegi módosítására sem.
A meghirdetett pályázatokat is elbírálják és a pénzösszegekhez a nyertes önkormányzatok hozzájutnak - jegyezte meg. Rámutatott arra, hogy a bölcsődei, óvodai fejlesztések és iskolai buszbeszerzések 4,1 milliárd forintos pályázati támogatási összegéről május 22-én dönt az önkormányzati miniszter, s nyáron már meg is indulhatnak az intézményi fejlesztések, felújítások.
Közlése szerint a júliustól esedékes áfa-emelés és az árfolyamváltozások esetében az önkormányzatok a támogatási szerződések felülvizsgálatát kérhetik, s ebben egyedi elbírálások, döntések lesznek. Megjegyezte: az várható, hogy a szerződésben a "műszaki tartalomban kell, hogy engedjünk", azaz ugyanabból az összegből esetleg "nem csinálnak meg mindent".
Jauernik István szerint az önkormányzati reformot illetően abban nagy az egyetértés, hogy "itt már valamit tenni kellene", de - mint mondta - a kormányzat és az önkormányzati szövetségek például féléven át "gyötörték egymás", ám érdemi javaslatot nem tudtak összehozni. Lehet, hogy eljön "egy pillanat, amikor a politikai szándék vagy a kényszer ráviszi arra a politikusokat, hogy megszavazzanak egy valóban reformértékű változást" - mondta.
A gazdasági válság hatásaként ez a kényszer elég nagy, akár azt is lehet mondani, hogy az önkormányzati reform ügyében "helyzet van" - vélekedett az államtitkár, aki hozzátette: egy hatpontos módosító javaslatot ősszel a parlament elé terjesztenek.
Jauernik István utalt arra is, hogy valószínűen engednek a Fidesz javaslatának és létrehozzák a 19 megyei közigazgatási hivatalt, miként szó van arról is, hogy a helyi iparűzési adót 2010-től az APEH szedné be és utalná át az önkormányzatoknak.
Kitért arra is, hogy a tervezett ingatlanadó nem pluszbevételt jelentene, ugyanis a személyi jövedelemadót jelentősen csökkentenék, s ezt kompenzálná az ingatlanadó.
Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke az MTI-nek azt mondta: az önkormányzatok legnagyobb, évek óta nyomasztó gondja a kiszámíthatatlanság. Szerinte a pénztelenséget még valahogy kezelni tudják, de azt nehezen, hogy év közben változnak jogszabályok. Például az áfa-törvény változtatása ötszázalékos pluszkiadást jelent majd júliustól az önkormányzatoknak. Visszaigényelni nem tudják, s minimum öt százalékkal "borul" a költségvetésük - tette hozzá.
A szövetség elnöke közölte: évek óta nincs eldöntve az sem, hogy konkrétan mi az állam és mi az önkormányzatok feladata, e helyett "bedobott ötletekkel hergeljük egymást hosszú évek óta".
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-14 | | #1903 |
|
- A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KD RFT) pályázatot hirdet a települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatására (TEUT)
- A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KD RFT) pályázatot hirdet a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési feladatok (TEKI) támogatás elnyerésére
- A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (KD RFT) pályázatot hirdet a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai önkormányzati fejlesztési feladatok támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE) támogatás elnyerésére
Forrás, további információ: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-13 | | #1902 |
|
Tájékoztatjuk T. Felhasználóinkat, hogy a "Kérdés-válasz-aktualitások" oldalon - többek között - az alábbi anyagok olvashatóak:
- Tájékoztató a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetését érintő egyes kérdésekről. [Tbj. 30. § (2), R. 6/C]
- Evaalanyiságot megelőző évben teljesített szolgáltatás adókötelezettsége [Eva tv. 7. § (1), (2) bekezdés, 8. § (3), (6) bekezdés, 17. § (1) bekezdés; Áfa tv. 58. §]
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-12 | | #1901 |
|
A szocialista képviselők módosítanák az óvodáztatási támogatás (beovi) rendszerét, így készpénz helyett természetbeni juttatással ösztönöznék a szegény szülőket a gyerekek beíratására - írja a Népszabadság.
A lap úgy tudja, hogy a módosítást elsősorban az önkormányzatok sürgetik.
Török Zsolt MSZP-s képviselő úgy látja, vidéken feszültség alakult ki a beovi miatt. Polgármesterek és cigány önkormányzati vezetők arról számoltak be, hogy a készpénzes támogatás ugyanis nem mindig oda jut, ahová az állam szánná, ez felbőszítheti egy kistelepülés lakosait - idézik a politikust.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-12 | | #1899 |
|
Társadalmi egyeztetésen a "Belterületi utak fejlesztése" (DAOP, EAOP, EMOP, KDOP, KMOP, NYDOP) c. pályázati kiírás
A DAOP pályázat célja az önkormányzati tulajdonú közúthálózat fejlesztése az ipari területek jobb megközelítése érdekében, valamint a önkormányzati tulajdonú gyűjtő utak építése, korszerűsítése, felújítása, megerősítése.
Az EAOP és az EMOP esetében a támogatás célja a településközpontok tehermentesítését szolgáló, a településrészek közötti közvetlen közúti közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a jelentős gazdasági súllyal rendelkező területek és a turisztikai célterületek megközelíthetőségének javítása. Ezáltal javulhat a lakosság közszolgáltatásokhoz való hozzáférése, valamint csökkenthető a közúti közlekedés okozta környezetterhelés. A felhívás célja az önkormányzati tulajdonú és fenntartású közúthálózat fejlesztése.
A KDOP keretében kiírásra kerülő pályázat célja a települési közlekedési infrastruktúra elvárt színvonalúra fejlesztése, a helyi közutak kiépítettségének növelése, a kiépített utak megfelelő műszaki paramétereinek biztosítása, felújítás, rekonstrukciós munkák végzése belterületi utakon. A települési szolgáltatások gyorsabb elérése, a közösségi közlekedési eszközök gyorsabb elérhetősége, a település népességmegtartó képességének javítása, a gazdasági fejlődés és társadalmi innovációk minél gyorsabb terjedésének elősegítése, a településkép javítása, a komfortérzet növelése.
A KMOP esetében a cél a települési belterületi földutak állandó burkolattal való ellátása, valamint kiegészítő infrastruktúra létesítése, a települési közlekedési infrastruktúra elvárt színvonalúra történő fejlesztése, a helyi közutak kiépítettségének növelése.
Az NYDOP konstrukció a következőkre fókuszál: ökormányzati belterületi útszakaszok veszélyes csomópontjainak fejlesztése, közlekedésbiztonsági célú átépítése, belső tehermentesítő utak építése, meglévő kiszolgáló utak gyűjtőúttá fejlesztése a központi lakott területek tehermentesítése érdekében, vagy gazdasági területhez, iparterülethez, ipari parkhoz vezető bekötőutak építése a lakott területek tehermentesítése érdekében.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2009. május 17-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-12 | | #1898 |
|
Megjelent a www.nfgm.gov.hu honlapon:
- A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) pályázatot hirdet a települési önkormányzati belterületi közutak felújításának, korszerűsítésének támogatására (TEUT)
- A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) pályázatot hirdet a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatására (LEKI)
- A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács (DDRFT) pályázatot hirdet a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatai területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztési feladatok (TEKI) támogatás elnyerésére
- Pályázati felhívás önkormányzati fejlesztések támogatására területi kötöttség nélkül (CÉDE) (KMRFT)
- Pályázati felhívás a területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatására hátrányos helyzetű térségekben, településeken ( Közép Mo.) (TEKI)
Forrás: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-12 | | #1897 |
|
Korábbi polgármesterré választása után 15 évvel ismét Páva Zsolt lett Pécs vezetője, aki a szavazatok több mint 65 százalékának elnyerésével győzött a választáson, amelyet azért kellett kiírni, mert a korábbi városvezető, Tasnádi Péter januárban elhunyt. Az előzetes eredmények alapján a győztes 36.570 érvényes szavazatot (65,83 százalék) kapott, míg Szili Katalinra, az MSZP jelöltjére 18.981-en (34,14 százalék) voksoltak. 561 szavazat érvénytelen volt, 36 hiányzott. A mintegy 152 ezer lelket számláló Pécs 127.198 választópolgárából 56.148 járult az urnák elé, ez 44,14 százalékos részvételt jelent. Páva Zsolt ellenzéki polgármesterként állhat munkába. A közgyűlésben az MSZP-SZDSZ koalíció van többségben. A 41 tagú pécsi közgyűlésben az MSZP-nek 19, a Fidesz-KDNP-nek 15, a többnyire a jobboldalt támogató Összefogás Pécsért Egyesületnek 3, az SZDSZ-nek 2, az MDF-nek egy képviselője van, egy városatya pedig független.
Vécsei Istvánt választották a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Martonyi új polgármesterévé. A település 338 voksolásra jogosult polgára közül 281-en szavaztak, a részvételi arány 83 százalékos volt. A polgármesteri posztért három független jelölt versengett. Vécsei István mellett Szegő Józsefné és Drencsánné Kaló Angéla indult. A legtöbb voksot (202) Vécsei István kapta. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert a település korábbi polgármestere, Drencsán Balázs Péter januárban lemondott posztjáról. Az új faluvezető társadalmi megbízottként látja el tisztét.
A Pest megyei Piliscsabán polgármestert és képviselő-testületet is választottak. A 13 tagú képviselő-testület február 10-én feloszlatta magát, mivel a polgármester nem tett eleget a felszólításnak, hogy mondjon le. Solti Gábor, a Korona Csereklub Egyesület jelöltje lett Piliscsaba új polgármestere. Az urnákhoz járuló 2020 helyi lakosból 912-en rá voksoltak. A településen új képviselőtestületet is választottak, de a szavazatok összeszámlálásának elhúzódása miatt az új összetételű testület névsorát csak később hozzák nyilvánosságra. A szavazásra jogosultak 36,2 százaléka járult az urnákhoz, hogy új polgármestert és képviselőtestületet válasszon. A polgármesteri posztért hatan versengtek, míg a 13 képviselői helyért 32-en szálltak "ringbe". Az előzetes eredmények alapján a 62 éves Solti Gábor geológus toronymagasan nyert. A második helyen végzett Bácskai Beáta független jelölt 439 voksot kapott, míg a harmadik helyezett - a régi polgármester, Kasza Péter (független) - 230 szavazatot tudhat magáénak.
Kőhalmi László, a Fidesz-KDNP jelöltje nyert Pécs 8. számú önkormányzati egyéni választókerületében megtartott képviselő-választáson. A győztes 1726 érvényes szavazatot kapott, míg vetélytársai közül Olasz Istvánra, az MDF jelöltjére 552-en, Fogarasi Gáborra, a Jobbik indulójára 257-en voksoltak. A választókerület 5303 szavazásra jogosult polgárából 2719 járult az urna elé, 176 szavazat érvénytelen volt, 8 hiányzott. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a fideszes Gáspár Gabriella alkotói szabadságra ment, s ezért a közelmúltban lemondott mandátumáról.
Forrás: ÖM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-08 | | #1896 |
|
Az APEH tájékoztatása alapján bankkártya használatával adófizetést valamennyi, az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adóra, illetve az adóhatóság által nyilvántartott visszafizetendő költségvetési támogatásra lehet teljesíteni.
Az APEH regionális igazgatóságainak központi ügyfélszolgálatain nyitvatartási idő alatt bármilyen illetékességű adózó teljesíthet bankkártyás adóbefizetést.
Vidéken a megyeszékhelyeken működő központi ügyfélszolgálatokon van mód bankkártyát használni az adófizetéseknél.
Budapesten az APEH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság központi ügyfélszolgálatain:
a IX. kerület Vaskapu u. 33-35. szám,
a XIII. kerület Petneházy u.6-8. szám,
a XIV. kerület Gvadányi u. 69. szám és
a XIII. kerület Kresz Géza u. 15. szám alatt
A regionális igazgatóságok kirendeltségei tekintetében a bankkártyás adófizetésre nincs lehetőség.
Befizetést teljesíthet az adózó saját nevében vagy a rá vonatkozó szabályok szerinti képviselője, illetve meghatalmazott képviselője, pénzügyi képviselője útján, amennyiben képviseleti jogosultságát igazolja.
Csoportos adóalanyiság esetén a befizetést a csoportképviselőn kívül a csoport bármely más tagja teljesítheti.
A bankkártyás adóbefizetés során a befizetést teljesítő adózó nyilatkozatot tesz arról, hogy a bankkártyával megfizetett összeget az adóhatóság mely adókra, milyen összegben számolja el a befizetésre jogosult adózó adófolyószámláján.
Az adóhatóság az adózó nyilatkozatának figyelembevételével teljesíti a bankkártyával befizetett összeg adónkénti elszámolását.
A bankkártyás adófizetés költségei az államot terhelik.
Forrás: APEH
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-08 | | #1895 |
|
Tájékoztatjuk T. Felhasználóinkat, hogy
- a Szociális és Munkaügyi Minisztérium www.szmm.gov.hu honlapján megjelent az SZMM 2009. évi pályázatainak listája (Kezdőlap közepén/Pályázatok/Pdf formátum).
Forrás: www.szmm.gov.hu
- a www.nfu.hu honlapon megjelent a az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok és a Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány által meghirdetett Akadálymentesítés támogatása a Duna-Mecsek Alapítvány által érintett települések területén című pályázati felhívás (Kódszám:DMTA-Norvég-2009/01)
- a www.nfu.hu honlapon megjelent a TÁMOP-5.5.4.A-09/1, illetve a TÁMOP-5.5.4.B-09/1 jelű, „Anti-diszkriminációs programok támogatása a médiában" című pályázat,
Forrás: www.nfu.hu
- Megjelent a "Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások (Kódszám: TAMOP – 1.4.4-08/1)" pályázati lehetősége.
Forrás: www.neocons.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-07 | | #1892 |
|
Kiírásra került a Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások (Kódszám: TAMOP – 1.4.4-08/1) pályázati felhívás.
A konstrukció két komponens keretében valósul meg:
a) komponens: kistérségi és regionális foglalkoztatási paktumok kidolgozásának támogatása,
b) komponens: határmenti térségek szereplői között létrejövő, határokon átnyúló foglalkoztatási megállapodások kidolgozásának támogatása.
A pályázatok benyújtása: 2009. április 10-től 2009. május 22-ig lehetséges
Forrás: www.neocons.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-07 | | #1891 |
|
Kormányülést követő kormányszóvivői tájékoztató szó szerinti leirat. (2009. május 6.)
Budai Bernadett: Jó napot kívánok, köszöntök mindenkit a kormányszóvivői tájékoztatón. Szerdai nap van, így természetesen kormányülést követően tartjuk most ezt a tájékoztatónkat és az egyik legfontosabb témával kezdenénk.
Az új típusú influenzával kapcsolatban Székely Tamás egészségügyi miniszter a kormány mai ülésén beszámolt az influenza terjedésének megakadályozása érdekében tett intézkedésekről, valamint a legújabb fejleményekről is.
Szeretném leszögezni, hogy Magyarországon továbbra sincs közvetlen járványveszély és megbetegedés sem fordult eddig elő. A Ferihegyi reptéren – ezt önök már nagyon jól tudják – a múlt hét elejétől több nyelvű figyelemfelhívó plakátok találhatók és megerősített egészségügyi szolgálat is van jelen a reptéren.
Szintén csütörtök óta az utasok infrakamera előtt haladnak el. Ez az infrakamera pedig jelzi a 38 Celsius foknál magasabb testhőmérsékletet. Az így kiszűrt utasokat pedig természetesen az orvosi szolgálathoz kísérik.
A lakosság tájékoztatása folyamatos. Friss információk találhatók az Egészségügyi Minisztérium, az ÁNTSZ, az Országos Epidemiológiai Központnak a honlapján, de a további tájékoztatás érdekében az ÁNTSZ múlt kedd óta ingyenesen hívható információs zöld számot is indított. A rend kedvéért elmondanám ezt a telefonszámot: a 06-80-204-217-es számon érdeklődhetnek azok, akiknek bármilyen kérdésük van az új típusú influenzával kapcsolatban.
És akkor az aktuális influenza helyzetről, ahogy ez a kormányülésen is elhangzott, most önöket Székely Tamás egészségügyi miniszter tájékoztatja és miniszter úr arról is beszámol, hogy a napokban megjelent a Mentésirányítási Rendszer Fejlesztése című kiemelt uniós projekt, hogy ez hogy áll, ennek a pályázati kiírása. Miniszter úr parancsoljon.
Székely Tamás: Köszönöm szépen. Jó napot kívánok.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Ez az influenza járvány múlt hét hétfő óta került itt az érdeklődés homlokterébe. Akkor az az információnk volt, hogy Mexikóban van 1380 eset, van 150 halott. Azóta szerencsére tisztult az információ és azóta most ott tartunk, és ez a WHO honlapjáról a legutolsó frissítés: 21 országban 1490 eset történt. Ami annyit jelent, hogy egy picit növekszik az ismert eseteknek a száma. Jelen pillanatban 22 ország érintett a fertőzésben. Az Amerikai Egyesült Államokban egy halálozás történt, Mexikóban 29 halálozás történt. Szerencsére Magyarország közvetlen szomszédságában egyetlen egy igazolt vírusfertőzés fordult elő. Ez Ausztria, ahol – amint mondtam – egy eset fordult elő.
Ahogy kormányszóvivő asszony is elmondta, ugye működnek Ferihegyen az infra kamerák, ezek 32 ezer utast vizsgáltak meg eddig. Ebből 186 fő esetében találták azt, hogy magasabb a hőmérsékletük. Ezeket oda kísérték az információs pulthoz, ahol kikérdezték őket az egészségi állapotukról, illetve rögzítésre kerültek a személyes adataik.
Tegnap megérkezett részben délután, részben a késő esti órákban Mexikóból az a csoport, akinek a jöveteléről információnk volt. Ők is elhaladtak az infra kamera előtt, egyrészt, másrészt kikérdezésre kerültek. Örömmel jelenthetem, hogy jól vannak és nem volt semmi olyan jel, ami arra utalna, hogy esetleg hordoznák az influenzának a vírusát.
Ugye a múlt héten volt kormányülés, ahol döntött a kormány arról, hogy az esetleges influenzajárvány szövődményeinek elhárítása érdekében töltsünk fel különféle készleteinket, ami az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézményben van, Intézetben van. Most a kormányülésen jelentettem, hogy ezeket elvégeztük, így szereztünk be többlet szájmaszkokat, többlet gumikesztyűket, injekciós fecskendőket, tűket, illetve az esetleges szövődmények kivédésére megfelelő antibiotikumokat.
A kormány a mai ülésén úgy döntött, hogy azzal együtt, hogy az antivirális készletek elegendőek a biztonságos influenzajárvány megelőzéséhez, azzal együtt, hogy válság van, további forrásokat biztosított antivirális készítmények beszerzésére és a döntés után felvettük a kapcsolatot az illetékes céggel, akitől újabb mennyiségű antivirális szert fogunk beszerezni.
Végül, de nem utolsó sorban influenza vonatkozásában itt van ez a papír, ami a vadvírussal együtt érkezett, az Amerikai Betegségmegelőző Központból, tehát azt kell, hogy mondjam, van vadvírusunk. Természetesen a megfelelő biztonsági körülmények között, ami azt jelenti, hogy el lehet kezdeni az oltóanyag gyártásra való felkészülést és akkor innentől kezdve lehet számítani azt a bizonyos 80 és 120 nap közötti időszakot, amit a korábbi sajtótájékoztatókon már említettünk, hogy körülbelül ennyi idő kell az első nagyobb mennyiségű influenza vakcina előállításához.
A másik kérdés amiről, vagy másik téma, amiről szeretnék röviden beszámolni önöknek, ez a mentésirányítási rendszer fejlesztésével kapcsolatos Európai Uniós pályázatunk, ami 4.1 milliárd forint.
A pályázat lényegét röviden abban tudnám összefoglalni, hogy ezzel lehetőség nyílik arra, hogy a mentésirányítási rendszer mindig a legközelebb lévő és a legjobban felszerelt mentőautót küldje az adott eset ellátására. Én úgy gondolom, hogy ez a lakosságnak egy rendkívül nagy biztonságot fog jelenteni. Ezzel megoldható a mentők kiérkezési idejének a további csökkentése, megoldható a felesleges futás-teljesítményeknek a megakadályozása, tehát mind betegellátási szempontból, mind gazdasági szempontból úgy gondolom, hogy ez egy jelentős előrelépés. A mentőautókban lévő informatikai rendszerek lehetővé teszik, hgy folyamatos kommunikációban legyenek a fogadó intézménnyel. Így aztán nem fordulhat elő, hogy egy beteggel a mentőautó megérkezik valahova, ahol nincs meg a megfelelő felszereltség, vagy szaktudás, vagy üres ágy a beteg ellátására. Én úgy gondolom, hogy ez továbbra is a betegbiztonságnak a szempontjaiból rendkívül pozitív dolog.
Terveink szerint ez a rendszer januártól, de legkésőbb a jövő év első negyedének végétől működésbe áll. A teljes rendser, ami most már tartalmazza az Országos Mentőszolgálat irányítási rendszerét, vezetői információs rendszerét is, ez legkésőbb 2010 év végéig fog elkészülni.
Köszönöm szépen, én ennyit gondoltam elmondani és természetesen, ha van kérdésük, akkor megpróbálok válaszolni rá.
Forrás: EM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-05 | | #1887 |
|
Tisztelt Felhasználóink!
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a www.szantoestarsa.hu honlapunkon az Iratminták/Egyéb (Általános iskola, óvoda 2009.05.05. dátummal), valamint az Iratminták/Hasznos-holmik oldalon 2009. 05.05. napi dátummal megtalálható és letölthető az új alapító okirat az általános iskola, az óvoda és a művelődési ház és könyvtár vonatkozásában.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-05 | | #1885 |
|
Átment az adómódosításokról és a nyugdíjak terén bevezetendő szigorításokról szóló kormányzati jogszabálycsomag. Tegnap a T. Házban a képviselők többsége „igen” gombot nyomott, amikor a 25 százalékos áfa bevezetésével, a magánszemélyek különadójának megtartásával és a nyugdíjindexálás módosításával kapcsolatos javaslatokról kellett határozni. A zárószavazás a jövő héten lesz, de borítékolható, hogy a korábban tervezett 2016 helyett már 2012-től kezdetét veszi a nyugdíjkorhatár emelése, az idősek pedig búcsút inthetnek a 13. havi juttatásnak – már a 2009 novemberében esedékes idei második részletnek is. A 2010-es adómódosításokról tegnap nem szavaztak a honatyák, ezeket a kabinet kivette a jelenlegi előterjesztésekből, és a Világgazdaság tudomása szerint május 22-én kerülhetnek a T. Ház elé.
Forrás: VG |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-05 | | #1884 |
|
A kormány is szigorúbb büntetéseket akar. Nemcsak a Fidesznek, hanem a kormánynak is van már "három csapás" törvénye. Az ellenzék az erőszakos bűncselekményt elkövetőket sújtaná a harmadik esetben dupla szankcióval, a szocialista kabinet viszont két törvénysértés után mindenkit a szokásos büntetési tétel másfélszeresével fenyegetne.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-05 | | #1883 |
|
Tisztelt Pályázók! Értesítjük Önöket, hogy az ÁROP-1.1.5/C/2009 A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásainak megerősítése tárgyú normatív pályázati felhívás és útmutató meghirdetésre került és a Pályázati Adatlappal együtt az NFÜ honlapjáról (www.nfu.hu) letölthető.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-05 | | #1882 |
|
A Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium meghirdeti immár hagyományos rajz-, és fotópályázatát a 2009. szeptember 16-22. között megrendezésre kerülő Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap alkalmából.
Forrás, további információ: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-05-05 | | #1880 |
|
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Petneházán Majoros Péter Pál, a Vas megyei Narda községben Glavanics Krisztina nyerte a 2009. május 3-i időközi polgármester-választást. Mindketten független jelöltként indultak.
Petneházán a választáson induló öt független jelölt közül Majoros Péter Pál 276, Tóth Istvánné 126, Pető István 107, Orémus Kálmán 102, míg Oszváthné Réz Ilona Anna 98 szavazatot kapott. A választásra jogosult 1437 petneházi lakos közül 711 adta le voksát, így a részvétel 49,47 százalékos volt. A szavazatok közül kettő érvénytelen volt. Majoros Péter Pál 1998 és 2006 között, két ciklusban már volt polgármestere Petneházának. Most harmadszor kapott megbízást a szavazóktól az önkormányzati vezetői tisztség betöltésére, amelyet ezúttal 2010 őszéig, a ciklusváltó újabb választásig láthat el. Az időközi választást azért tartották, mert a korábbi polgármesternek bírósági ítélet alapján megszűnt a tisztsége.
Narda községben 448 választásra jogosult közül 133 adták le szavazatukat, ebből 126 volt érvényes és 7 érvénytelen, ez összesen 29,7 százalékos részvételi aránynak felel meg. Glavanics Krisztina pedagógus egyetlen jelölt volt, függetlenként indult a polgármesteri tisztség elnyeréséért. Feladatait társadalmi megbízatásban fogja ellátni a 512 lakosú község önkormányzatának élén. Nardán azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a falu előző vezetője januárban munkahelyi elfoglaltságaira hivatkozva lemondott posztjáról.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-30 | | #1879 |
|
Már WHO 5-ös fokozatú riasztása van érvényben. A WHO adatai alapján a vírus felbukkanása óta összesen 105 embernél bizonyosodott be a fertőzés és csupán Mexikóban történt halálozás.
Az alábbi hét ország jelezte hivatalosan a WHO-nak a H1N1 influenza A eseteket:
· Mexikó 26 igazolt esetet jelentett, ebből 7 halálozás
· Egyesült Államok 64 laboratóriumilag igazolt esetet jelentett, halálozás nem történt
· Kanada 6 igazolt eset, halálozás nem történt
· Új-Zéland 3 igazolt eset, halálozás nem történt
· Egyesült Királyság 2 igazolt eset, halálozás nem történt
· Izrael 2 igazolt eset, halálozás nem történt
· Spanyolország 2 igazolt eset, halálozás nem történt.
A WHO továbbra sem tanácsolja az utazási szigorítások bevezetését vagy a határok lezárását. Az Egészségügyi Világszervezet azonban azt javasolja, hogy a beteg emberek halasszák el a nemzetközi utazásaikat és azok az emberek, akiknél a tünetek nemzetközi utazást követően jelentek meg, forduljanak orvoshoz.
Nincs vírusfertőzés-veszély jól megfőzött sertéshús vagy sertés termék elfogyasztása esetén. Javasolt, hogy az emberek gyakran és alaposan mossanak kezet vízzel és szappannal, és forduljanak orvoshoz, ha influenza-szerű megbetegedés tüneteit veszik észre.
A tegnapi napra, azaz április 29-re a WHO tudományos ülést hívott össze, hogy az érintett országokból származó szakértők helyzetjelentést adjanak és megvitassák, amit virológiai, epidemiológiai és klinikai szempontból eddig tudunk a betegségről. Az ülésről a befejezése után azonnal jelentést tesz közzé a WHO.
A kialakult pandémiás helyzet kapcsán csütörtökön az Európai Unió Tanácsa rendkívüli ülést tart a tagországok egészségügyi miniszterei részvételével Luxemburgban, ahol természetesen Székely Tamás egészségügyi miniszter is jelen lesz.
Székely Tamás egészségügyi miniszter a Kormányülésen tájékoztatta a Kormányt az eddig történt intézkedésekről és a rendelkezésre álló raktárkészletekről. A Kormány a tájékoztatót elfogadta.
Magyarországon nincs közvetlen járványveszély és megbetegedés sem fordult elő.
A WHO továbbra sem javasolja az utazási szigorítások bevezetését vagy a határok lezárását, így Magyarországon ilyen jellegű intézkedésekre sem kerül sor. Ugyanakkor a Magyar Kormány nem javasolja a Mexikóba történő kiutazást.
A tegnapi napon 9 személy érkezett Ferihegyre, különböző átszállásokkal Mexikóból. Mind a kilencen jelentkeztek a repülőtéren lévő ÁNTSZ egészségügyi pultnál, ahol megvizsgálták őket és rögzítették az adataikat. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy mind a kilenc fő tünetmentes.
Ferihegyen az ÁNTSZ közegészségügyi szolgálata a mai naptól reggel 6-tól 24 óráig, azaz folyamatosan továbbra is megerősített, dupla létszámmal látja el a feladatokat. Az ÁNTSZ Közép-magyarországi regionális intézetéből közegészségügyi-járványügyi szakemberek, tisztiorvos és tiszti főorvosok vannak a helyszínen. Három információs pultnál jelentkezhetnek az érdeklődők, ahol a járványügyi kérdőívet tölthetnek ki, valamint a szakemberek válaszolnak a felmerülő kérdésekre. Emellett az ÁNTSZ az érkező utasokat többnyelvű figyelemfelhívó plakátokon tájékoztatja a szükséges intézkedésekről, amennyiben a vírus által érintett térségből érkeznek és igénylik az orvosi segítséget vagy tanácsadást.
A tegnap reggel óta működő zöld számra összesen szerda 13.00 óráig 226 hívás érkezett. A telefonálók alapvetően az alábbi kérdéskörök iránt érdeklődnek:
- Kell-e tartani valamitől a Mexikóba, USA-ba utazóknak?
- Mik a betegség tünetei?
- Hogyan lehet védekezni/megelőzni?
- Mit tegyenek azok, akik érintett területről érkeznek vissza?
- Milyen gyógyszert lehet szedni a betegség ellen?
- Mikor lesz kész a védőoltás és hogyan lehet hozzájutni?
A Magyar Kormány és az Egészségügyi Minisztérium is folyamatosan figyelemmel követi az eseményeket és azonnali tájékoztatást ad a lakosság számára. Folyamatosan frissülő információkat az alábbi honlapokon találnak:
Egészségügyi Minisztérium: www.eum.hu
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: www.antsz.hu
Országos Epidemiológiai Központ: www.oek.hu
Telefonos információ az alábbi ingyenes hívható zöld számon kérhető: 06 80 204-217.
Forrás: EüM sajtóiroda
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-29 | | #1876 |
|
Százhúsz kilométer/órában határoznák meg az autók maximális sebességét az Európai Unió szakértői - erről Komáromi Endre, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésbiztonsági főosztályvezetője nyilatkozott egy keddi sajtótájékoztatón.
Az ezredes elmondta: az Európai Unió elkezdte áttekinteni, hogy mennyire sikeres az úgynevezett Fehér Könyv végrehajtása, és a jelenlegi adatok szerint azt a kritériumot, hogy 2001-hez képest a halálos áldozattal járó balesetek számát 2010-re a felére csökkentsék, csak négy tagország fogja teljesíteni. (Magyarország nem tartozik közéjük.)
Mindezek alapján az unió megkezdte a 2010 és 2020 közötti időszak közlekedéspolitikai irányelemeinek kidolgozását, az erről készült szakértői anyagok nemrég kerültek nyilvánosságra - tette hozzá. Komáromi Endre szerint az ORFK javaslata az, hogy az új uniós irányelveket akkor fogadják el, amikor 2011-ben Magyarország lesz az EU soros elnöke - írja a bama.hu az MTI alapján.
A szakértői munkaanyagok több prioritást határoznak meg: a gyorshajtás és az ittas vezetést visszaszorítását, a biztonsági öv és a gyermekülés használatát, az utak melletti infrastruktúra kialakítását, fejlesztését, továbbá a járművek újabb biztonsági elemekkel történő ellátását. Magyarország jól áll mind a gyorshajtások, mind pedig az ittas vezetés miatt történt balesetek számának csökkenését tekintve, de a többi esetben még van tennivaló - mondta a főosztályvezető.
Az EU-s tervekről szólva azt mondta: 2015-ig rendszeresítenének egy úgynevezett alko-lock berendezést, amelyet indulás előtt meg kell fújnia a sofőrnek, és ha a szerkezet alkoholfogyasztást érzékel, nem lehet beindítani a járművet. Ezt a készüléket kamionokba, nagytömegű járművekbe kötelezően beépítenék, személyautóba pedig akkor, ha egy ittas vezetőt visszaesőként elmarasztalnak, és a készülék beszerelésére a bíróság kötelezi őt.
A szakértők 2012-ig minden autót felszerelnének olyan berendezéssel is, amely nemcsak az első üléseken ülők esetében jeleznek hanggal és fénnyel, ha nem kötik be a biztonsági övet, hanem a hátsó üléseken is. 2015-ig pedig a távolsági buszokon is kötelezővé tennék a biztonsági övet. Szintén a tervekről szólva azt mondta: 120 kilométer/órában maximálnák autópályán az óránkénti sebességet. Az ENSZ szakértői a közelmúltban arra figyelmeztettek, a gazdasági világválság a közlekedésbiztonságra is kihatással lehet - idézte fel Komáromi Endre.
Az államoknak, az útkezelőknek nem lesz pénzük az út menti infrastruktúra fejlesztésére, a válság hatásait elszenvedő polgároknak pedig nem lesz pénzük arra, hogy autóikat lecseréljék (emiatt elöregedik az állomány) és arra sem, hogy megfelelő közlekedésbiztonsági elemekkel lássák el járművüket. Az ENSZ novemberben Moszkvában világkonferenciát rendez, hogy e gondokra megoldást találjon, és a találkozón az országos rendőrfőkapitány is részt vesz - közölte a főosztályvezető.
Forrás: MTI - bama.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-29 | | #1875 |
|
Az Országgyűlés 2009.június végére elfogadhatja a 2010-es adócsomagot is - mondta Oszkó Péter pénzügyminiszter a Népszabadság szerdai számában megjelent interjúban.
Az ingatlanadóra vonatkozó kérdésre a miniszter elmondta, hogy egyelőre több verzió van napirenden, így számolnak például azzal is, hogy az alacsonyabb értékű ingatlanoknál kisebb, a nagyobb értékűeknél magasabb kulcsot, sávos, progresszív adózást alkalmazzanak.
Jelezte ugyanakkor, hogy nem végleges semmi, lehet, hogy mégis egykulcsos marad az ingatlanadó. Kiemelte: bármi is történjék, az összes terhelés nem emelkedik, hiszen a személyi jövedelemadó mérséklődik jövőre.
Az étkezési jegyek adómentességének esetleges megszüntetésével kapcsolatban a pénzügyminiszter azt mondta: át kell tekinteni a rendszert, és nem csupán pénzügyi szempontokat kell megvizsgálni. "El szeretném kerülni azt a vádat, hogy csak fiskális szempontokat veszek figyelembe. Ugyanakkor úgy vélem: ebben a rendszerben is van lehetőség a megtakarításra." - jelezte az interjúban.
Az adójóváírást érintő kérdésre válaszolva Oszkó Péter elmondta, hogy annak jelenlegi formáját nem tartja szerencsésnek, mert visszaélésre ad alkalmat, arra ösztönöz, hogy alacsony jövedelmen jelentsék be a munkavállalókat. Ám az intézmény eltörlése olyanokat is érintene, akik valóban nehéz helyzetben vannak, és akiket még a kormány többi intézkedése is terhel. A pénzügyminiszter szerint hosszú távon szükség lesz a rendszer átgondolására, de csak akkor, ha a gazdaság helyzete már lehetővé teszi, hogy azok, akik valóban a minimálbér környékén keresnek, megkapják a megfelelő kompenzációt.
MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-28 | | #1874 |
|
Lemondott az Egészségbiztosítási Felügyelet éléről Kovácsy Zsombor elnök - idézi az MTV a Népszavát. A lap szerint az elnök felmondási ideje két hónap, utódját addigra kell kijelölni.
Kovácsy Zsombor két évig, megalakulásától vezette a felügyeletet, amelyet az utóbbi időben számos támadás ért az ellenzék és szocialista képviselők részéről is - írja a cikk.
Az elnök személyes indokokra hivatkozva mondott le posztjáról.
MTV - Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-28 | | #1873 |
|
Az amerikai kontinensen megbetegedéseket okozó új influenzavírus/sertésinfluenza (Kérdések és válaszok) tájékoztató anyaga megtalálható - az alábbi tartalom szerint - a "Kérdés-válasz-aktualitások" oldalon.
• Influenzajárvány az USA-ban és Mexikóban
• Mi a helyzet Európában?
• Mi a teendő ebben a helyzetben?
• Új világjárvány fenyeget?
• Biztonságos Mexikóba vagy az USA-ba (Kalifornia, Texas, Kansas) utazni?
• Mit tehetek, hogy védjem magam, ha Mexikóba, Kaliforniába vagy Texasba szeretnék utazni?
• Milyen megelőző intézkedések szükségesek, ha az utazó visszatér Mexikó vagy az Egyesült Államok azon területeiről, ahonnan eseteket jelentettek?
• Mi a sertésinfluenza?
• Megbetegítheti-e a sertésinfluenza-vírus az embert?
• Hol fordultak elő emberi megbetegedések?
• Az ember hogyan fertőződhet?
• Biztonságos-e a sertéshús és -húskészítmények fogyasztása?
• Van-e emberek számára gyártott oltóanyag, amely véd az új influenzától?
• Milyen intézkedéseket tett hazánkban az egészségügyi kormányzat?
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-28 | | #1872 |
|
2009. április 30-ig kérhetik a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú európai uniós polgárok, hogy vegyék fel őket az európai parlamenti (EP) választási névjegyzékbe.
A június 7-ei választás sajátossága, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon lakóhelyet létesített uniós polgárok is szavazhatnak, ha ezt kérik.
A Magyarországon lakóhellyel rendelkező 106 ezer európai uniós állampolgárt március 1-jéig tájékoztatta az Országos Választási Iroda (OVI) arról, hogy választójogukat hazájuk helyett Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson.
A 106 ezer külföldi április 30-áig kérheti a névjegyzékbe vételét Magyarországon a helyi választási irodák (a jegyzők) vezetőitől. A névjegyzékbe vett uniós állampolgárok adatait a jegyzőknek május 10-éig kell az OVI-hoz eljuttatniuk.
Az uniós országok választási szervei pedig május 10-20. között kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáraik mely országban kérték névjegyzékbe vételüket; ilyenkor az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből. Így akadályozzák meg, hogy valaki több helyen szavazzon.
A 2004. évi EP-választást megelőzően húszezer felhívást küldött ki az OVI a Magyarországon lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú európai uniós polgároknak; a megkeresettek közül 1.500-an vetették fel magukat a névjegyzékbe.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-27 | | #1871 |
|
Ismét elgondolkozott a Kormány, hogy bevezessék-e a közszférában a négynapos munkahetet.
Kérdés, ez azzal járna-e például, hogy pénteken nem nyitnak ki a közhivatalok. A terv jelentheti az ügyfélszolgálatok pénteki bezárását az okmányirodáktól az APEH-en át a földhivatalokig, de nem valószínű, hogy változást hoz az egészségügyben és a közoktatásban.
„Erről még nincs pontos döntés” – mondta a Világgazdaságnak Simon Gábor, a munkaügyi tárca államtitkára, aki azt is elmagyarázta, a kormánynak nincs konkrét javaslata ezzel kapcsolatban. „Egyelőre a lehetőség szakmai végiggondolása zajlik” – tette hozzá Simon.
A kormány a versenyszférában néhol bevezetett 4+1 napos munkahét mintájára gondolkodik hasonlóan. A négynapos munkahétre több vállalatnál van példa. Nyugat-Magyarországon a Wienerbergernél ezt alkalmazzák, ezért nem küldtek el egyetlen dolgozót sem, akiknek nem is csökkent a fizetésük. A Velux Magyarország Kft.-nél viszont a négynapos munkahéthez igazították a béreket. A Dunaferrnél a szakszervezet nem ment bele a négynapos munkahétbe, ezért háromszáz dolgozótól megvált a cég.
Forrás: VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-27 | | #1869 |
|
Jövőre elkezdődhet egy teljesen új 10-es számú főút kiépítése, optimális esetben 2012-től kétszer kétsávos pályán lehet közlekedni a leendő M10-es nyomvonalán, az óbudai temető és Pilisvörösvár között. Jelenleg a 10-es az egyik legveszélyesebb és legzűrösebb forgalmú út, amelyen kamionáradat halad át Óbudán - írja a nol.hu.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-27 | | #1868 |
|
Bajnai Gordon azt kérte a pénzügyminisztertől, hogy olyan ingatlanadó koncepció készüljön, amely az alacsony jövedelműeknél nem jár jelentős többletterheléssel, és legyen benne lehetőség a méltányosságra. A miniszterelnök hétfőn, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában erre példaként a nyugdíjasok speciális helyzetének figyelembe vételét említette - írja a Népszabadság.
Állítása szerint, a tervezett adó az átlagos, méltányolható méretű ingatlanoknál nem jelent majd többletterhelést, hiszen most is többféle ilyen típusú adó van, de progresszív, vagyis ha valakinek nagyobb értékű ingatlana van, annak többet kell fizetnie - írja a cikk.
Bajnai Gordon közölte: az ingatlanadóból már a kezdetekkor is több tízmilliárd forint bevételre számítanak.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-27 | | #1867 |
|
Polgári törvénykönyv megújítása
A törvény parlamenti vitája során a kormány által benyújtott tervezethez számtalan módosító javaslat érkezett, ezeket az Igazságügyi és Rendészeti tárca áttekintette, és elkészítette egységes szerkezetbe foglalt javaslatát.
A zárószavazás előtt, a törvény horderejére tekintettel, a tárca szükségesnek tartja a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság elismert, neves szakértő tagjaival közösen még egyszer áttekinteni az elkészült tervezetet, előkészíteni az esetleges további szükséges változtatásokat. A tárca célja, hogy egy koherens, a törvényjavaslat módosítással nem érintett rendelkezésekkel összhangban lévő, a jogszabályszerkesztés követelményeinek, a nyelvhelyesség szabályainak megfelelő, a XXI. századi polgári jogi igényeket messzemenőkig kielégítő törvénykönyv szülessen.
Annak érdekében, hogy erre a munkára megfelelő idő álljon rendelkezésre, a tárca kezdeményezi a Ptk. zárószavazásának 2009. június elejére halasztását.
Forrás: www.irm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-27 | | #1866 |
|
Lakatos József független jelöltet választottak polgármesterré a tizenegy lakosú Iborfián 2009. április 26-án. Képviselőt választottak tartottak a csepeli 3. sz. egyéni önkormányzati körzetben és a Vas megyei Pecölön.
Csaknem minden szavazó részt vett az időközi polgármester-választáson az ország egyik legkisebb önálló településén, a Zala megyei Iborfián. Mindössze ketten maradtak távol a szavazástól az összesen 11 állandó lakosú kisközségben. A korábbi települési vezető halála miatt kiírt időközi választáson egyetlen jelölt indult, Lakatos József, az eddigi alpolgármester, akit függetlenként megválasztottak új polgármesternek.
Öt új képviselőt választottak Vas megyei Pecölön. A 684 választópolgár közül 196 adta le szavazatát. A leadott voksok közül négy érvénytelen volt. A község lakói hét független jelölt közül választhattak öt képviselőt. A leadott érvényes szavazatok alapján végül Baranyi Zoltánt, Mándli Jánosnét, Szemes Krisztina Máriát, Molnár Péter Józsefet, valamint Horváth Balázst választották meg. A polgármesterrel együtt nyolctagú testületből januárban azért mondott le öt képviselő, mert vita támadt egy hivatali kinevezés körül. Azóta a határozatképtelenné vált önkormányzat nem tudott érvényes döntéseket hozni, a községnek jelenleg sincs elfogadott költségvetése. Mivel azonban januárban az önkormányzati testület nem kezdeményezte saját feloszlatását, Mándli János polgármester és a megmaradt két korábbi képviselő megbízatása nem szűnt meg.
Gárday Balázs, a Fidesz-KDNP egyéni önkormányzati képviselőjelöltje 50% feletti eredménnyel nyerte a csepeli 3. számú egyéni önkormányzati körzetben kiírt időközi választást.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-24 | | #1865 |
|
A közoktatási törvényt módosító javaslatot terjesztenek a parlament elé a két nagy párt képviselői
Debrecen fideszes és Szeged szocialista polgármestere a közoktatási törvényt módosító javaslatot terjeszt a parlament elé, hogy március helyett a tanév végéig dönthessenek a fenntartók a közoktatási intézmények átszervezéséről - írja az index az MTI-re hivatkozva.
Közös képviselői önálló javaslatot nyújtott be Kósa Lajos fideszes és Botka László szocialista polgármester: a közoktatási törvény módosítását célzó indítvány szerint március helyett a tanév végéig dönthetnének a fenntartók a közoktatási intézmények átszervezéséről. A javaslat alapján a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtásának évében, június utolsó munkanapjáig határozhatna a nevelési, oktatási intézmény átszervezéséről, a fenntartói jog átadásáról vagy megszüntetéséről.
A Debrecen fideszes és Szeged szocialista polgármestere által jegyzett javaslat utal arra, hogy a 2008. július 8-án hatályba lépett szabályozás óta a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása évének március utolsó munkanapjáig hozhat döntést e kérdésben. Ez a gyakorlatban ugyanakkor azt jelenti, hogy a fenntartónak már januárban elő kell készítenie a döntéseket, a tervezett intézkedéseket a szeptemberben induló tanévről, miközben még nem ismerheti sem az óvodai, sem az alapfokú nevelési- oktatási igényeket, sem a középiskolai felvételi igényeket és eredményeket.
Emellett a költségvetés tervezésének folyamatában kell megvizsgálni intézményrendszerben a már nem finanszírozható szolgáltatásokat, változó kapacitásokat, olvasható a törvénytervezetben.
A fenntartók ezekre a döntésekre hosszú, folyamatos vizsgálatok és igényfelmérések alapján juthatnak csak el. A tervezett intézkedéseket egyeztetési eljárások, szakértői véleményezés előzi meg. Ezek alapján nem látszik biztosítottnak, hogy március utolsó munkanapjáig - jogszerű egyeztetések lefolytatása esetén - megalapozott döntést hozhat a helyi önkormányzat a fenntartásában lévő intézménye átszervezéséről.
Alapszabály ugyanakkor, hogy a fenntartó tanítási évben (szorgalmi időben) továbbá - a július, augusztus hónapok kivételével - nevelési évben iskolát nem indíthat, továbbá iskolát, kollégiumot, óvodát nem szervezhet át, nem szüntethet meg, fenntartói jogát nem adhatja át, iskolai osztályt, kollégiumi csoportot, óvodai csoportot nem szerveztethet át, és nem szüntettethet meg, feladatait nem változtathatja meg.
MTI/Index
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-24 | | #1863 |
|
Romlik az ügyintézők biztonságérzete a pápai polgármesteri hivatalnál
Biztonsági rendszer és szolgálat létrehozását tervezik a pápai polgármesteri hivatalnál - mondta Áldozó Tamás, a város alpolgármestere az MTI-nek. A hivatalban ugyanis van néhány olyan munkaterület, ahol a köztisztviselő fokozottabban van kitéve agressziónak - mondta, rámutatva: ilyen az adóigazgatás, ezen belül is különösen a gépjárműadóval kapcsolatos ügyintézés, de "kritikus munkaterület" a szociális igazgatás is. Az alpolgármester szerint "különösen gubancos" terület viszont a gyámügyi igazgatás, gyakori vitákkal, veszekedésekkel.
Áldozó Tamás szerint a segélyezések esetében például "tömegével vannak olyan nyilatkozatok, amelyek a magánokirat-hamisítás gyanúját is felvetik". Ilyenek például az együttélésre, vagy különélésre vonatkozó nyilatkozatok, attól függően, hogy a segély melyik esetre állapítható meg - tette hozzá.
A környezettanulmányok során pedig rendre az derül ki, hogy egészen más a valós helyzet, mint az a nyilatkozatban szerepel - mondta az alpolgármester, megjegyezve: nem ritka eset az sem, hogy hamis orvosi igazolást nyújtanak be a közhasznú munka elkerülésére. De előfordult az is, hogy az orvos jelezte: fenyegetés hatására volt kénytelen kiadni az igazolást a munkára való alkalmatlanságról.
Áldozó Tamás szerint a polgármesteri hivatalokban - így Pápán is - főleg a női ügyintézőket éri gyakran agresszió, amellyel szemben ők - lelki habitusuk és fizikai adottságaik miatt - nem tudnak védekezni. Tettlegességig ugyan még nem fajultak a pápai önkormányzatnál az események, de ez nem egyszer csak "egy hajszálon" múlott - mondta az alpolgármester, megjegyezve, hogy az ügyintézőkkel való kiabálás, ordítozás és a fenyegető fellépés viszont szinte mindennapos.
Az ügyintézők biztonságának kérdését nem lehet és nem is akarják "megkerülni", ezért a "leghatározottabban fontolóra vették" egy hivatali biztonsági rendszer bevezetését és szolgálat felállítását - nyilatkozta az alpolgármester az MTI-nek.
MTI/nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-24 | | #1862 |
|
Köztisztviselők: óriási szakmai hibák, félmegoldások
A közigazgatási rendszer tisztítására és az elmaradt reformok, korrekciók meglépésére volna szükség – hangoztatta a Változó világ, változó közigazgatás című pénteki tanácskozáson Verebélyi Imre, a Köztisztviselők Szakmai Szervezeteinek Szövetsége alelnöke - írja a Magyar Nemzet.
Ezen kérdések lényegi elemei kétharmados parlamenti döntést, így konszenzust igényelnek, ezért megesik, hogy ennek hiányában a kormányzat rendszeridegen, de a törvényhozáson egyszerű többséggel keresztülvihető „félmegoldásokat” alkalmaz – mondta. Példaként említette, hogy az eredetileg modernizált, demokratikus középszintnek elképzelt megyei szint erősítése helyett „óriási szakmai hibával”, a hét régió kialakítása után, ez utóbbi, Magyarországon nem szerves formát erősítették.
Ennek végeredményeként „két versengő rendszer él ma együtt, mindkettő gyenge, és egymást gyengíti” – mondta. Idesorolta, hogy a hatósági eljárásokban annyi a kivétel, hogy alig találni az általános szabályokat vagy azt, hogy a központi közigazgatásban az erős miniszterelnök mellett egy a hatáskörök többségével rendelkező kormány áll. Verebélyi Imre megemlítette: Magyarországnak nem csupán az új kihívásokkal kell szembenéznie, de az elmulasztott lépések terén is van behoznivalója.
(MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-24 | | #1861 |
|
A Szociális és Munkaügyi miniszter és az Önkormányzati miniszter közös pályázatot hirdet önkormányzatok számára az eddigi tevékenységük után az "Idősbarát Önkormányzat" Díj elnyerésére. A pályáztatással összefüggő teendőket az SZMM Idősügyi Titkársága végzi.
Határidő: 2009. május 25.
Forrás, további információ: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-24 | | #1860 |
|
Nem elsősorban a jelenlegi önkormányzati rendszer szerkezetén kell változtatni, hanem előbb meg kell határozni az önkormányzati hatásköröket, feladatokat és az ehhez rendelt forrásokat - hangoztatta az önkormányzati miniszter 2009. április 23-án Budapesten.
Varga Zoltán a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) konferenciáján arról beszélt, a kormány célja, hogy egyensúlyt teremtsen a növekedéshez. Mint fogalmazott, a Bajnai-kormány egy évre, és a válságkezelésre szerződött.
A közigazgatási hivatalok helyzetéről szólva azt mondta, azon változtatni kell, mert jelenleg nem nevezhető "jogállami megoldásnak". (Korábban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta, hogy a kormány előbb feles törvényben, később pedig kormányrendeletben alakította át hivatalokat. Így jelenleg nincs olyan működő szervezet, amely az önkormányzatok törvényességét felügyelné.)
Megismételte, amit szakbizottsági meghallgatásán mondott, hiteles akar maradni, ezért egyelőre nem kíván az önkormányzatokat érintő várható megszorítások részleteiről beszélni.
A konferenciát követően a miniszter az MTI-nek azt mondta: az önkormányzatok sem kerülhetik el, hogy részt vegyenek a válság kezelésében. Ez azt jelenti, hogy a mostani költségvetéshez képest a 2010-es finanszírozás "változni fog".
Arra az újságírói kérdésre, hogy az önkormányzatokat érintő kétharmados törvényeket beterjesztik-e a parlament elé, azt mondta: be kell nyújtani azokat, és világossá kell tenni a társadalom előtt, kik azok, akik nem támogatják a jogszabályok megváltoztatását. Arra a kérdésre, mikor tud majd többet mondani, azt mondta, előbb a Pénzügyminisztériummal kell a részletekről egyeztetnie.
A konferencián a szakminisztert több polgármester az önkormányzatokat, ezen belül is a települések uniós fejlesztéseit is érzékenyen érintő áfaemelésről kérdezte. (A tervek szerint 20-ról 25 százalékra emelkedne az áfa.) Varga Zoltán közölte: "generálisan nincs lehetőség az áfaemelkedés kompenzációjára".
A szakminisztert Szentendre polgármestere arra kérte, "bontsa ki" az önkormányzatokat érintő, 100-120 milliárd forintos megszorítási csomagot. Varga Zoltán válaszában számokról nem beszélt, mindössze annyit mondott: az összeg kibontása "tényleg nagyon komoly feladatot" jelent majd az elkövetkező időszakban. Jelezte: az önkormányzati érdekképviseletekkel konzultációt akar folytatni erről.
A szakminiszter ezzel összefüggésben arra mutatott rá: céljuk az, hogy a rendszer fennmaradjon, és nem az, hogy olyan változások induljanak el, amelyek akár sok önkormányzat fizetésképtelenségét is jelenthetnék.
(Forrás: MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-22 | | #1859 |
|
A gyermekgondozási díj legfeljebb annyi időre vehető igénybe, mint amennyit a szülő biztosításban töltött, de ez a juttatás továbbra is legfeljebb a gyermek két éves koráig jár - mondta a szociális tárca államtitkára kedden az Országgyűlésben, a gyermekek védelméről szóló törvény módosításának vitájában.
Az előterjesztés azokat a gyermekgondozási rendszer átalakítására vonatkozó lépéseket iktatja törvénybe, amelyek Bajnai Gordon miniszterelnök válságkezelő programjában szerepelnek - jelent meg az MTI alapján.
A kormány szándékai szerint a jövőben a terhességi gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj igénybevételéhez a jelenlegi 180 nap helyett 365 nap biztosításban töltött időre lesz szükség, és a gyermekgondozási díjat legfeljebb olyan időtartamban lehet igénybe venni, mint amennyit a szülő biztosításban töltött - mondta Korózs Lajos expozéjában.
Hangsúlyozta: így ez a juttatás továbbra is legfeljebb a gyermek kétéves koráig jár. A törvénynek ez a része - a javaslat szerint - 2010. május 1-jén lép hatályba, tehát a jövő év április 30-ig született gyerekekre a jelenlegi szabályok vonatkoznak.
MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-22 | | #1858 |
|
Megmaradhatnak az üdülési csekkek, étkezési jegyek
Szigorítaná a kormány az utazási kedvezmények szabályozását, ezeket a könnyítéseket ugyanis jelenleg 6-7 millió ember veszi igénybe, évente 106 milliárd forintos tehertételt okozva ezzel a költségvetésnek. A jövőben a kedvezmények csak a valóban rászorulóknak járnának. Többek között ez az új elem került elő tegnap a kormány készülő adócsomagjából.
Erről a T. Házban tegnap folytatták le a részletes vitát, ahol Oszkó Péter pénzügyminiszter hangsúlyozta: el kell választani az azonnali válságkezelő lépéseket a több évre szóló adószerkezeti átalakítási törekvésektől. Az új kormány által készített és a napokban az Országgyűlés elé kerülő adómódosítások ezért kizárólag a 2009-es évre lesznek hatással. Néhány héten belül azonban a 2010-re és a későbbi évekre szóló adójogszabály-módosításokat is a parlament elé kívánja terjeszteni a kabinet, annak érdekében, hogy ezeket a javaslatokat még a tavaszi ülésszakban el lehessen fogadni – tette hozzá.
Nő ugyanakkor annak az esélye, hogy a jövőben is megmaradnak az üdülési csekkek és étkezési jegyek, mégpedig a jelenlegi feltételek mellett. A tegnapi általános vitában több MSZP-s képviselő is fontosnak nevezte e juttatások megőrzését, igaz, a felhasználási kör szűkítését már elfogadhatónak nevezték. Az idén biztosan nem kerül sor a cafeteria-rendszerrel kapcsolatos szigorításokra – jelezte tegnap Oszkó Péter is. Szintén jó hír, hogy a családi pótlék az idén mégsem lesz adóalapot növelő, nem adózó járandóság, és a hírek szerint bővülhet a 18 százalékos áfakulcs alá tartozó élelmiszerek köre is.
A kormány arra törekszik, a lehető legkisebb veszteséggel kezelje a válságot és új pályára állítsa a gazdaságot – fogalmazott a vitában Molnár Albert, az MSZP vezérszónoka. Tállai András ugyanakkor komoly hibának nevezte, hogy Magyarországon az a cél: hét-nyolc százalékkal csökkenjen a fogyasztás. A fideszes vezérszónok véleménye szerint a környező országok arra törekszenek, hogy a lakosság többletjövedelemhez jusson és nőjön a fogyasztás – tette hozzá.
Tegnap óta világosabb a helyzet a bérek bruttósítása terén is. A pénzügyi tárca tájékoztatóján Karácsony Imréné szakállamtitkár leszögezte: az szja alapja a munkáltató által fizetendő járulékok mértékével, vagyis 27 százalékkal emelkedik 2010-től. Mivel azonban ez csak az szja-ra vonatkozik – vagyis magukat a járulékokat a jelenlegi bruttó szerint kell fizetni a jövőben is –, nem szuperbruttósításról van szó, hanem a cseh modell követéséről. Az alacsonyabb jövedelmek csökkenését a PM-ben az adójóváírás módosításával akadályoznák meg, miközben a bruttósítás hatását „alapesetben” nem ellensúlyozza a néhány százalékpontos adókulcsmérséklés.
Az ugyanakkor nem kérdéses, a költségvetésnek égető szüksége van a szigorításokra. A büdzsé hiánya a fél év végére eléri a GDP 3,4 százalékát – közel 893 milliárd forintot –, miközben a PM az év egészére 737 milliárd forintos deficitet tűzött ki célul. Arra van tehát szükség, hogy az államháztartásban a második fél évben több mint 155 milliárd forintos szufficit keletkezzen. Tavaly az év második felében 186 milliárd forintos deficitet mutatott a büdzsé, összesen tehát mintegy 340 milliárd forinttal kell javítani a költségvetés pozícióját.
Forrás: Világgazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-22 | | #1857 |
|
Magyarországi rendezvények, fesztiválok pályázhatnak a Zöld Fesztivál címre április közepétől. Dr. Oláh Lajos államtitkár szerint kiemeltem fontos, hogy a legtöbb látogatóval rendelkező rendezvények a lehető legkisebb környezetvédelmi terhet jelentsék Magyarország számára. A szaktárca a fesztiválszervező szakmával és zöld civil szervezetekkel közösen kialakította azt a szempontrendszert, amivel csökkenthető a rendezvények, fesztiválok környezetterhelése. A Zöld Fesztivál cím elnyeréséhez szükséges kritériumok azt is biztosítják, hogy a rendezvények, fesztiválok az élményszerzés mellett környezettudatos gondolkodásra neveljék a szórakozni vágyókat.
Forrás, további információ: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-21 | | #1856 |
|
Az óvodák több mint fele megsérti a jogszabályokat a felvételi során: túllépik a megengedett létszámot, nem tájékoztatják írásban a szülőket, vagy túl fiatal gyermeket vesznek fel - derült ki az Oktatási Hivatal vizsgálatából. Jogsértő az az általános óvodai gyakorlat is, amely alapján a nem szobatiszta gyermeket elutasítják.
Forrás: nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-21 | | #1853 |
|
Arany Hangya Díj: pályázat kiemelkedő környezetvédelmi tevékenységre. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium fővédnökségével az önkormányzatoknak és egyetemi hallgatóknak meghirdetett díjra pályázni lehet a www.aranyhangya.hu weboldalon vagy a minisztérium honlapján keresztül. A díj célja a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet folytató települési önkormányzatok és diákok teljesítményének elismerése.
Forrás, további információ: www.kvvm.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-21 | | #1851 |
|
Nem lesz négynapos munkahét a közszférában - mondta a Népszabadságnak Simon Gábor munkaügyi államtitkár. A lap szerint korábban ez a verzió is szerepelt a tervek közt, de mégsem valósul meg.
Az új kormány nem tervezi a négynapos munkahét bevezetését a közszférában - közölte a munkaügyi tárca államtitkára a Népszabadsággal. Simon Gábor ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy a szakszervezetek a szombati tüntetésükön tiltakoztak a terv ellen.
A szakszervezetek egyebek mellett azt követelték, hogy a rövidített munkahét bevezetése ne terjedjen ki a közintézményekre, mert akkor a közszolgák mostani fizetése további 20 százalékkal csökkenne. A múlt héten a Népszabadság még arról számolt be, hogy a Bajnai-csomag első tervezetében szerepelt a közszféra négynapos hetének bevezetése.
A lap információi szerint a Pénzügyminisztériumban háttértanulmány készült a közintézmények költséghatékony működtetésének lehetőségeiről. Erről Simon azt mondta: a pénzügyi tárcának feladata az is, hogy minden variációt végigszámoljon, de a munkaszervezést érintő lényeges ügyekben csak a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eredményeként születhet döntés.
Forrás: origo
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-20 | | #1850 |
|
Bajnai Gordon miniszterelnök a mai napon megküldi javaslatát a köztársasági elnöknek a minisztériumok államtitkárainak kinevezésére. A kormányfő a tárcák mellett a Miniszterelnöki Hivatal még ki nem nevezett államtitkárainak személyére is javaslatot tesz. A miniszterelnök elvárása, hogy az államtitkárok a parlamenti munkában és a parlamenti együttműködésben is támogassák minisztereiket – írja az MTI-nek eljuttatott közleményében a Kormányszóvivői Iroda.
Az Egészségügyi Minisztérium államtitkári posztjára ismét Vojnik Máriát jelöli a miniszterelnök, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári tisztségét pedig továbbra is Gőgös Zoltán fogja betölteni. A Honvédelmi Minisztérium államtitkára marad Vadai Ágnes és nem lesz változás az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumnál sem: változatlan feladatmegosztás mellett itt továbbra is Juhász Gábor és Avarkeszi Dezső látja majd el az államtitkári feladatokat.
Kling István lesz a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára, Oláh Lajos, a tárca korábbi államtitkára pedig a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium államtitkáraként folytatja majd tevékenységét.
A Külügyminisztérium államtitkárának Szabó Vilmost javasolja a kormányfő, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban pedig továbbra is a tárca két korábbi államtitkára, Burány Sándor és Varju László tölti majd be ezeket a tisztségeket. Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban egy államtitkár marad, Arató Gergely. Az önkormányzati tárca államtitkára marad Jauernik István. A Pénzügyminisztérium új államtitkára Katona Tamás, a Magyar Államkincstár elnöke lesz, aki már korábban is betöltötte ezt posztot a tárcánál. Nem lesz változás a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban, ahol továbbra is Korózs Lajos és Simon Gábor tölti majd be az államtitkári posztot.
A Miniszterelnöki Hivatalban Ujhelyi István és Iváncsik Imre kinevezésére tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a kormányfő. Ujhelyi István a Miniszterelnöki Hivatal általános államtitkáraként látja el munkáját, Iváncsik Imre pedig továbbra is a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter tevékenységében közreműködő államtitkár lesz.
A Miniszterelnöki Hivatal további négy államtitkárának kinevezésére már a múlt héten sor került: Csizmár Gábor a társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter tevékenységében közreműködő államtitkárként, Baja Ferenc infokommunikációért felelős államtitkárként, Szigetvári Viktor a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető államtitkárként, Tordai Csaba pedig jogi és közigazgatási államtitkárként látja el feladatait a Miniszterelnöki Hivatalban.
Forrás: hirado.hu/MTI/OS
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-20 | | #1849 |
|
Huba Bence, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának vezetője és Tóth Nándor, a Nagykanizsai Regionális Szennyvíz Társulás elnöke aláírta a nagykanizsai agglomeráció csatornahálózatának és a város szennyvíztisztító telepének fejlesztését célzó uniós nagyprojekt támogatási szerződését. A több mint 12 milliárd forintos beruházás során a város egyes részein és a környező 14 településen kiépül a hiányzó szennyvízcsatorna-hálózat, és korszerűsítik a szennyvíztisztító telepet is. A beruházás mintegy 65 ezer lakos életminőségét javítja, csökken a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése, illetve javul a tisztított szennyvizet befogadó Dencsár árok és a Principális csatorna vízminősége is.
Forrás: www.kvvm.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-20 | | #1848 |
|
A független ifj. Kovács Gyula nyerte újra a polgármester-választást a baranyai Magyarhertelenden, ahol a képviselő-testület hét tagját is megválasztották a 2009. 04. 19-én tartott időközi választáson.
A győztesre 199-en voksoltak, míg szintén független vetélytársai közül Szeledi Katalin 139, Bakó Norbert 37, Hidegné Csernik Aranka pedig 26 szavazatot kapott. A testület hét tagját huszonnégy pályázó közül választották ki a helybéliek - mondta el Babits András.
A körjegyző beszámolt arról, hogy a mintegy 670 lelket számláló Magyarhertelend 597 választópolgára közül 410 járult az urnák elé, 9 szavazat érvénytelen volt.
A választást azért tartották, mert a korábbi testület a tagok együttműködésének hiánya miatt idén februárban feloszlatta önmagát.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-19 | | #1847 |
|
A megszorítások idén 400, jövőre 900 milliárd forintot tesznek ki - lemondást, szolidaritást kér a kormányfő
Bajnai Gordon szerint a válságkezelő program - amely a cselekvés, a kilábalás és a növekedés programja - lemondást, szolidaritást kér mindenkitől, de ennek eredményeként az ország talpra állhat és megerősödhet. A miniszterelnök erről a vasárnapi kormányülés után beszélt nemzetközi sajtótájékoztatón.
Bajnai azt mondta, a program lemondást kér a nyugdíjasoktól, akik nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a családoktól, mert a következő két évben nem emelkedik a családi pótlék, az emberektől, mert tovább kell dolgozniuk, és az államtól, mert vissza kell fognia a kiadásait. A program szolidaritást kér a vagyonosoktól, hogy egy ideig adózzanak többet - közölte a miniszterelnök.
Az MTI kormányzati forrásból úgy értesült a vasárnapi kormányülés után, hogy idén a tervezett 23 helyett 25 százalékra nőne az áfa felső kulcsa, de belépne egy 18 százalékos, kedvezményes kulcs.
A kormány tervei szerint az idén az áfa-kulcs 25 százalékra nő, de lesz egy új, 18 százalékos kedvezményes kulcs is, amelybe a tej, tejtermékek, kenyér, pékárú és a távhő tartozna.
A jövedéki adó 2009-ben átlagosan 5-6 százalékkal emelkedne.
Idén a munkaadói járulékcsökkentés 5 százalékpontos lenne a minimálbér kétszereséig, illetve a személyi jövedelemadó alsó kulcsának sávhatárát 1,9 millió forintig tolnák ki.
A magánszemélyek különadóját 2010. december 31-ig megtartaná a Bajnai-kormány. Jövőre 5 százalékponttal csökkenne a munkáltatói járulék - a teljes jövedelemre. Megszűnne a tételes eho, illetve megtörténne az "összbruttósítás": az adóalapot a bruttó bér plusz járulékok tennék ki. Csökkennének 2010-ben az szja-kulcsok: 15-17, illetve 33-35 százalékra, az alsó sávhatár pedig 4-5 millió forint lenne.
Jövőre az "adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont" bevonnák az adóalapba. 2010-ben bevezetnék az általános értékalapú ingatlandót.
A táppénz 10 százalékponttal csökkenne, azaz a mai 70 százalékról 60 százalékra - jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök a kormány vasárnapi ülése után a válságkezelő program elemeit ismertetve. A kormányfő közölte: a családi pótlék összegét 2 évre rögzítik, a jogosultsági korhatárt 23-ról 20 évre csökkentik.
A gyes és a gyed időtartamát maximálnák, de ez a program akkor indulna, amikor párhuzamosan elkezdődik az óvoda-bölcsőde program is - mondta el Bajnai Gordon.
Idén július 1-től felfüggesztik az állami lakástámogatásokat, de ez az újonnan felvett hitelekre, támogatottakra vonatkozik - derült ki a kormányfő szavaiból.
A következő két évben csökkentik, majd fokozatosan kivezetik a gáz- és távhőár-kompenzációt.
Bajnai Gordon szerint a kormány ebben a formában nem tudja fenntartani a közszféra 13 havi fizetését. A miniszterelnök vasárnapi sajtótájékoztatóján a várható "fájdalmas" intézkedések között említette még, hogy a 2009-es nyugdíjkorrekciót átütemezik, a 2010-eset pedig hosszabb időre elhalasztják. Hozzátette: idén már nem fizetik ki a 13. havi nyugdíj második felét, ami jövőre teljesen meg is szűnik.
A kormány újra tárgyal a bankokkal a devizahitelesek ügyében - mondta a miniszterelnök. Azt szeretnék, hogy önhibáján kívül vagy méltatlanul ne kerüljön ki a házából egyetlen devizahitellel rendelkező ember sem, és mindenkinek legyen egy esélye.
A következő napokban a kormány elkészít egy világos, átlátható intézkedési tervet - jelentette be Bajnai Gordon. Az intézkedési terv azt a célt szolgálja, hogy a kormány elszámoljon a polgárok felé, mit tesz azért, hogy Magyarországot kivezesse a válságból.
A kabinet intézkedéseinek célja, hogy 3-4 százalékos legyen az elsődleges többlet 2010-re, teljesüljenek a maastrichti kritériumok és középtávon sikerüljön bevezetni az eurót - közölte a miniszterelnök.
Bajnai Gordon hangsúlyozta: azt szeretné, ha minden magyar polgár megértené, mi történne, ha nem hajtanák végre a válságkezelő programot. Mint mondta, ha nem lépnek elég gyorsan, és elég nagyot, akkor Magyarország hosszú évekre tartós recesszióba kerülhet, lemarad a régió országaitól, egyre nagyobb lesz az adóssága, százezres nagyságrendben szűnhetnek meg munkahelyek, és veszélybe kerülhet a nyugdíjak, családtámogatások értékállósága is.
Bajnai Gordon tárgyalna Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal a válságkezelő programról. A miniszterelnök hangsúlyozta: a rövid távú intézkedések közt a pénzügyi rendszer stabilitása az egyik legfontosabb feladat.
Mint mondta, a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság támogatásának fenntartása érdekében bemutatnák az új előrejelzést, és azt, hogy a válságkezelő program megtartja az egyensúlyt, illetve olyan strukturális lépéseket tesz, amelyek ezt tovább javítják.
A kormány által tervezett megszorítások a februári csomaggal együtt idén 400 milliárd, jövőre 900 milliárd forintot tesznek ki.
A magyar gazdaság visszaesése a vártnál magasabb 5,5 - 6 százalékos lehet.
Forrás: MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-16 | | #1846 |
|
A kormánytagok közül Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, illetve Göncz Kinga, Szilvásy György és Veres János távozó minisztereknek jár végkielégítés, hathavi illetménnyel megegyező juttatásra jogosultak. A miniszterek fejenként bruttó 7 777 800 forintot kapnak, Gyurcsány Ferencnek pedig 9 044 400 forint jár. A leköszönt miniszterelnök most is jótékony célra fordítja az összeget. Szűcs Erika, Gyenesei István és Molnár Károly kevesebb mint egy évig volt a kormány tagja, így nekik nem jár juttatás.
MTI-Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-16 | | #1845 |
|
Holnap hozzák nyilvánosságra a Bajnai-kormány válságkezelő programjának első részét. A Népszabadság birtokába került ennek az a vázlata, amelyet eddig csak a szocialisták és a szabad demokraták vezérkara ismert. A gerinc a többségük által aláírt politikai nyilatkozat. Ebben - mint ismeretes - célként tűzik ki az államadósság csökkentését, a költségvetési hiány három százalék alatt tartását, a munkahelyek megőrzését és az uniós források felhasználásának könnyítését. A munkahelyek védelmében tervezett intézkedések között szerepel a négynapos munkahét bevezetése a közszférában, illetve egy, az ötven fő feletti csoportos létszámcsökkentést megelőzni hivatott központi program. Az uniós források gyorsabb felhasználását nagyobb előlegfizetéssel, a könnyített elbírálású pályázatok értékhatárának növelésével, a benyújtandó dokumentumok számának csökkentésével és az árbevétel-növekedési elvárás létszámvállalásra történő kiváltásával kívánják elérni.
A takarékosság jegyében a közszféra fizetéseit két évre befagyasztják, eltörlik ugyanebben a körben a 13. havi juttatást. Csökkentik az önkormányzatoknak járó támogatást is.
A korábban megígért viszszamenőleges nyugdíjkorrekciót átütemezik jövő év január elsejére, a 2010-ben esedékes nyugdíjkorrekció elmarad. Ennél jóval nagyobb tétel, hogy a 13. havi nyugdíj második részét az idén már ki sem fizetik - jövőre pedig ezt a juttatást teljesen eltörlik. Felülvizsgálják a nyugdíjpénztárak szabályozását. A már ismert tételek: a táppénz a fizetés hetven százalékáról hatvanra csökken, a családi pótlék jogosultságának korhatárát 23-ról 20 évre változtatják.
Júliustól felfüggesztenék a lakástámogatásokat (szocpol), újat tehát nem lehetne felvenni, a gáz- és távhő-kompenzációt fokozatosan kivezetnék a rendszerből. Csökkentenék a tömegközlekedésnek és a közmédiának adott állami támogatást, kevesebb jutna uniós agrártámogatások hazai forrásból való kiegészítésére is.
Ami az adóátrendezést illeti, a csomagtervben - átvéve a Gyurcsány-kormány elképzelését - ötszázalékos járulékcsökkentés (a minimálbér kétszereséig) és négyszázalékos áfaemelés szerepel; utóbbi júliustól. Továbbra is része a programnak az szja-kedvezmények csökkentése és az adómentes juttatások adó alá vonása, illetve a vállalkozási különadó megszüntetése. A magánszemélyek különadója marad. A gyest és a gyedet továbbra is két évben maximalizálnák, de ezzel együtt felgyorsítanák az óvodák és bölcsődék építését, illetve könnyítenék a gyermekgondozás szabályait, például a családi napközik működtetését, illetve létesítését.
A gazdaságélénkítést exportfejlesztési és beszállítói program szolgálja, a nemzetgazdasági jelentőségű ágazatokra (járműipar, logisztika, informatika, gyógyszeripar és biotechnológia) stratégiai intézkedési tervet dolgoznak ki. A MÁV-csoport átalakítását is tervezik. Regionális közlekedési rendszert alakítanának ki, szűkítenék a MÁV- csoport tevékenységét és szerkezetét, felülvizsgálnák az ingatlanvagyont.
Az államra vonatkozó elképzelések között szerepel a miniszteri és államtitkári fizetések 10-15 százalékos csökkentése, illetve az állami autók, így például az igénybe vehető szolgálati Audik egy kategóriával "lejjebb sorolása" is. Csökkentenék az állami vállalatok vezérkarának fizetését, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok díjazását pedig jövő májusig felfüggesztenék. A tanácsadók 10-15 százalékkal kapnának kevesebbet, a magáncélú gépkocsihasználatot az eddigi korlátlan távolság helyett havi 500 kilométerben határoznák meg. Ötven százalékkal csökkenne a miniszterek, államtitkárok külföldi utazásoknál igénybe vehető napidíja.
A Bajnai-csomaghoz az MSZP országos elnöksége kiegészítő javaslatkosarat készített. Ebben szerepel még, hogy az állami támogatásban részesülő cégek tulajdonosai egy ideig mondjanak le osztalékukról, a menedzsment tagjai pedig vállaljanak a dolgozókkal azonos jövedelemcsökkenést. A banki ügyfelek fogyasztóvédelmét elvennék a PSZÁF-tól, és a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz csatolnák. Dupla súlyadót vetnének ki a 150 kw teljesítmény feletti autókra - a luxuskocsikra, terepjárókra. Az elképzelések között szerepel egy általános iskolai laptopprogram (uniós forrásból), de van javaslat egy, a jelenlegi közterület-felügyeletre épülő és a hétköznapok biztonságát erősítendő önkormányzati rendészet kialakítására is.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-16 | | #1844 |
|
Mazsolák válságkezeléshez: dupla súlyadó, uniós laptop iskolásoknak, önkormányzati rendészet. Az MSZP országos elnöksége számos kiegészítést fűzne a Bajnai-csomaghoz. A miniszterelnök részvételével tart ülést ma délután az MSZP-frakció. Az állami támogatásban részesülő cégek tulajdonosai mondjanak le egy időre az osztalékukról és ahol csökken a dolgozók bére, ott kapjanak kevesebbet a menedzsment tagjai is - javasolja többek között az MSZP elnöksége a Bajnai-csomag kiegészítéseként a Népszabadság értesülése szerint.
A lap szerint az MSZP országos elnökségének kiegészítő javaslatkosara tartalmazza még, hogy a banki ügyfelek fogyasztóvédelmét vegyék el a PSZÁF-tól, és csatolják a Gazdasági Versenyhivatalhoz vagy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz.
Az MSZP dupla súlyadót vetne ki a 150 kw teljesítmény feletti autókra - a luxuskocsikra, terepjárókra.
Az elképzeléseik között szerepel egy általános iskolai laptopprogram (uniós forrásból), de van javaslat egy, a jelenlegi közterület-felügyeletre épülő és a hétköznapok biztonságát erősítő önkormányzati rendészet kialakítására is.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-16 | | #1843 |
|
A Magyar Állam kedden újabb hitelmegállapodást kötött annak érdekében, hogy a Magyarországon működő hitelintézetek hitelezési aktivitásukat fenntartsák, bővítsék.
A megállapodás keretében a Magyar Állam a Magyar Fejlesztési Banknak két részletben, négy devizanemben, euróban, fontban, dollárban és jenben mintegy 170 milliárd forint értékű hitelt nyújt.
A megállapodást Veres János pénzügyminiszter, valamint az MFB képviseletében Erős János és Czirják Sándor vezérigazgatók írták alá.
A kölcsön forrását a nemzetközi szervezetektől – EU, IMF – származó 20 milliárd eurós finanszírozási csomag biztosítja. (Nem a pénzintézeti rendszer erősítésére elkülönített keret szolgál erre a célra.)
Az állam a hitelt piaci módon, piaci kamatozással nyújtja.
A kölcsön lehetővé teszi az MFB számára, hogy a nemzetközi törlesztési kötelezettségeinek eleget tegyen, valamint a vállalkozói hitelezési tevékenységét fenntartsa, bővítse. A bank vállalja, hogy a vállalkozói hitelek állományát 55 milliárd forinttal növeli.
A bankok számára történő állami hitelnyújtás lehetőségét az teremtette meg, hogy a parlament a közelmúltban módosította az államháztartási törvényt. Ez felhatalmazza a Magyar Államot, hogy szabad pénzeszközeiből a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező hitelintézeteknek kölcsönt nyújthasson.
E lehetőséggel élve márciusban már hasonló megállapodás született az OTP Bankkal mintegy 400 milliárd forintos, az FHB Jelzálogbankkal mintegy 120 milliárd forintos állami hitelnyújtásról.
Forrás: Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-16 | | #1842 |
|
A Vas Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. évi a települési önkormányzatok fejlesztési pályázatainak önerő-kiegészítését szolgáló vissza nem térítendő támogatására Vas megye Önkormányzatának Közgyűlése 52/2009. (03.27.) sz. határozata értelmében a fejlesztési elképzeléseket segítő pályázati célelőirányzatot hozott létre. A pályázati felhívás és dokumentáció megtekinthető a „Pályázat 2009” elnevezésű dokumentumban. A pályázat beadása folymatos.
Forrás, további információ: www.vasmegye.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-16 | | #1841 |
|
Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 35. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján közzétett és a 244/2008. (X. 8.) Korm. rend. alapján módosított pályázati felhívásának célja a távhővel ellátott lakóépületek lakásonkénti hőfogyasztása szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésének támogatása.
Pályázatot nyújthatnak be a társasházak és lakásszövetkezetek saját tulajdonú épületeik, valamint a helyi önkormányzatok saját tulajdonú bérházaik lakásonkénti hőfogyasztásának szabályozására és mérésére alkalmas eszközök beszerelésére.
Az ÖKO-Program keretében a következő célokra nyújtható támogatás:
1. A lakások hőleadóinak egyedi szabályozásához szükséges berendezések (termosztatikus szelepek) beszerelése
2. A lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére, vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök (hőmennyiségmérők és/vagy költségmegosztók) beszerelése
3. Az épület fűtési rendszerének az átalakítása, ezen belül:
a) Strangszabályozók beépítése vagy cseréje;
b) A mérhetővé vagy szabályozhatóvá tétel érdekében az egycsöves átfolyós rendszerű fűtési rendszer átalakítása a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, vagy az egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakítása.
Csak olyan pályázat kaphat támogatást, melynek eredményeként a pályázat szerinti korszerűsítést követően a teljes épület, vagy teljes önálló fűtési egység valamennyi lakásában és közös használatban lévő fűtött helyiségben az önálló fűtési energiafogyasztás-szabályozás műszaki feltételei biztosítottá válnak.
A pályázat benyújtásának módja:
a) Kétlépcsős a pályázat, ha a pályázatot az önkormányzat is támogatja.
Ebben az esetben az önkormányzat nyilvános pályázatot ír ki az ÖKO-Program önkormányzati támogatására, amelyben meghatározza a nyújtani kívánt támogatás mértékét, formáját és feltételeit, továbbá az önkormányzati közreműködés módját, eszközeit.
Első lépcsőként a pályázó társasházak és lakásszövetkezetek a felújítási pályázatot az önkormányzat felé nyújtják be, amennyiben vállalják a felújítási költségek minimálisan az önkormányzati pályázatban megjelölt mértékű saját erőből történő finanszírozását.
Az önkormányzati döntést követően második lépcsőben az önkormányzat által is támogatott pályázatokat – az önkormányzat dokumentumaival kiegészítve – a pályázó társasházak, ill. lakásszövetkezetek továbbítják az Önkormányzati Minisztérium felé.
b) Egylépcsős a pályázat, ha a pályázó a tulajdonában lévő épületre vonatkozóan vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erőből történő finanszírozását, és a pályázatát közvetlenül nyújtja be a minisztérium felé. Egylépcsős a pályázat társasházak/lakásszövetkezetek esetében, ha
– az önkormányzat nem ír ki pályázatot, mert nem tudja, vagy nem kívánja támogatni a felújítást;
– az önkormányzat ír ki pályázatot, de mindegyiket nem tudja támogatni;
– az önkormányzat ír ki pályázatot, de a társasház vagy lakásszövetkezet nem kíván részt venni az önkormányzat által kiírt pályázaton, és vállalja a teljes felújítási költség állami támogatáson felüli részének saját erőből történő finanszírozását.
Az igényelt vissza nem térítendő állami támogatás mértéke a támogatás szempontjából elismerhető bekerülési költség maximum 50%-a, de lakásonként legfeljebb 77 000,- Ft lehet. (Az önkormányzati támogatás és a pályázó saját ereje együtt legalább a bekerülési költség 50%-a.)
A pályázatok benyújtási határideje: 2009. július 31. (A határidőt az önkormányzati miniszter 2009. április 9-én 2009. június 30-ról július 31-re módosította.)
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-16 | | #1840 |
|
A 19/2009. (IV. 8.) ÖM rendelet meghatározta az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrása kiegészítésének 2009. évi támogatási rendjét. A rendelet szerint 2009. évben új EU Önerő Alap támogatási igény nyújtható be: az önkormányzati feladatok ellátását segítő, illetve biztosítóegészségügyi fekvő- és járóbeteg-szakellátási intézmények, kulturális intézmények, vízgazdálkodási (vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, árvízvédelem, ivóvízminőség javítás), környezetvédelmi (települési szilárdhulladék-lerakókat érintő rekultivációs programok végrehajtása, települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése, szennyvízelvezetés és -tisztítás) célú, valamint az óvodai nevelési és alapfokú oktatási, szociális és gyermekjóléti ellátást nyújtó intézmények, helyi közutak, kerékpárutak és közterületek infrastrukturális fejlesztéseihez elnyert uniós támogatás saját forrásának kiegészítéséhez.
Az EU Önerő Alap támogatás előirányzata szolgál a korábbi években jóváhagyott EU Önerő Alap támogatások pénzügyi fedezetéül is.
Támogatást kizárólag a rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő helyi önkormányzatok, illetve jogi személyiségű társulásaik igényelhetnek.
A pályázat 2009. október 1-jéig nyújtható be a Magyar Államkincstár területileg illetékes szervéhez papír alapon, valamint elektronikus úton.
Az EU Önerő Alap támogatásról az önkormányzati miniszter a pályázatoknak, vagy a hiánypótlás(ok)nak az ÖM-be érkezését követő 60 munkanapon belül – folyamatos elbírálás keretében – dönt.
A megítélt EU Önerő Alap támogatás vissza nem térítendő támogatás, amely a fejlesztés teljes időtartamára vonatkozóan kerül megállapításra.
Az önkormányzati miniszter a döntéséről az elbírálást követő 15 munkanapon belül értesíti a pályázókat. A támogatási döntést az ÖM honlapján a döntést követő 15 napon belül kerül közzétételre.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-16 | | #1839 |
|
A 2009. június 7-ei európai parlamenti (EP) választáson szavazásra jogosult több mint 8 millió választópolgárnak péntekig kellett megkapnia a választásról szóló értesítőt és ajánlószelvényt. A nyilvántartásba vett pártok a választópolgárok zaklatása nélkül gyűjthetik az ajánlószelvényeket, és csak azokon a helyeken, melyeket a jogszabály nem tilt.
A választáson listát állítani kívánó pártok március 30-tól vetethetik magukat nyilvántartásba az Országos Választási Bizottságnál (OVB). A választáson csak pártok állíthatnak listát, és csak akkor, ha összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlószelvényt.
A pártoknak az ajánlószelvények gyűjtését az adatvédelmi biztosnál is be kell jelenteniük. Péterfalvi Attila korábbi adatvédelmi biztos egy 2002-ben kiadott ajánlásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ajánlást csak a jelölttől, illetve a jelölő szervezettől származó meghatalmazással rendelkező személy gyűjthet.
A pártok nem gyűjthetnek ajánlást munkahelyen, egészségügyi, közigazgatási vagy önkormányzati intézményben, valamint közösségi közlekedési eszközökön.
Jelöltet ajánlani úgy lehet, hogy a kitöltött ajánlószelvényt átadják a jelöltnek, illetve a jelölő szervezet képviselőjének. A többszöri ajánlás mindegyike érvénytelen lesz, mert a központi ajánlásellenőrző rendszer ezeket kiszűri.
Az ajánlás csak akkor érvényes, ha azon szerepel a jelölt és a jelölő szervezet neve (közös jelölésnél mindegyik szervezet neve), az ajánlást tevő választópolgár neve, címe, személyi azonosító száma, valamint saját kezű aláírása.
Az OVB februárban kiadott állásfoglalása szerint az ajánlási szabályok megsértését jelenti, ha a választópolgár csak a személyes adatait vagy/és az aláírását tartalmazó ajánlószelvényt, vagy teljesen üres ajánlószelvényt ad át a jelöltnek vagy a jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének, és a hiányzó adatokat a választópolgár távollétében más tölti ki.
Az OVB tudatta azt is, hogy a másolt szelvényen történő ajánlás érvénytelen.
A választási eljárási törvény kifejezetten tiltja, hogy bárki az ajánlásért cserébe bármilyen előnyt - például pénzt, vagy ajándékot - ígérjen, vagy adjon; ez bűncselekménynek minősül. Ha a szelvény elvész, vagy kitöltését elrontják, a választópolgár újat kérhet a helyi jegyzőtől.
Az ajánlás folyamata lezárul, amikor a kitöltött ajánlószelvényt a jelöltnek, illetve a jelölő szervezet képviselőjének átadják. Fontos szabály, hogy az ajánlás nem vonható vissza. A jelölt, illetve a jelölő szervezet képviselőjének átadott ajánlószelvényeket más jelölt nevére utólag átírni nem lehet.
A kitöltött ajánlószelvényeket a jelölt, jelölő szervezet a választási bizottságnak átadja, de ajánlószelvény az átadás után is gyűjthető, ám csak a jelölésre, listaállításra rendelkezésre álló határidőn belül. Amennyiben a jelölt, lista nyilvántartásba vételét a szükségesnél kevesebb számú ajánlás miatt tagadta meg a választási bizottság, az érvényes ajánlások számába az átadás után - a fenti határidőn belül - tovább gyűjtött összes érvényes ajánlószelvényt bele kell számolni - közölte az OVB.
A jelölt, jelölő szervezet az ajánlószelvényekről másolatot nem készíthet, és az azokon szereplő adatokat választói adatbázis készítésére vagy egyéb célból nem használhatja fel.
Az OVB azt követően adott ki állásfoglalást, hogy a ferencvárosi időközi országgyűlési képviselő-választáson több jelölőszervezet is visszaélt szabálytalanul gyűjtött ajánlószelvényekkel. A dokumentumokat hivatalosan készítő Állami Nyomda azt állapította meg, hogy a leadott szelvények között több ezer másolat található. A rendőrség jelenleg is eljárást folytat ezekben az ügyekben.
A pártoknak május 8-ig kell benyújtaniuk az ajánlószelvényeket az OVB-hez, és addig jelenthetik be a listákat. A listák 66 nevet tartalmazhatnak, ebből 22 kerül fel a szavazólapra (Magyarország 22 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe), amely az egész országban egységes lesz. A benyújtott ajánlószelvények érvényességét az Országos Választási Iroda állapítja meg 3 napos határidővel.
Forrás: ÖM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-14 | | #1838 |
|
A kártalanítás összege 13 millió forintról 50 ezer euróra módosul, míg a kifizetés ideje 3 hónapról 20 munkanapra csökken a hitelintézeti törvény betétbiztosítást érintő módosító javaslatában, amelyet a pénzügyminiszter már beterjesztett az Országgyűlésnek.
A kártalanítás összegének megemelése várhatóan június 30-án lép hatályba, viszont a lerövidített kifizetési határidőt csak jövő év elejétől kell alkalmazni a javaslat szerint, amely az Országgyűlés honlapján olvasható.
A három hónapról 20 munkanapra csökkentett kifizetési határidőt az uniós betétbiztosítási irányelv írja elő, de kivételesen a felügyelet ezt 10 munkanappal meghosszabbíthatja. Azért, hogy 20 munkanapon belül fizetni lehessen, az állami költségvetésnek is ennyi időn belül kell az állami garanciával vagy kezességgel fedezett betétek kifizetéséhez szükséges összeget a betétbiztosító rendelkezésére bocsátani.
Szintén jövő év elejétől a befagyott betétek adatait a hitelintézeteknek kell átadniuk a betétbiztosítási alapnak, és nem a betétesek bevallása alapján történik a kártalanítás. Ezért a bankoknak napra készen kell nyilvántartaniuk a betéteket, amelyeket rendszeresen tesztelnek az alap kifizető rendszerén. Így technikai probléma nem akadályozhatja a befagyott betétek gyors kifizetését.
A javaslat egyik új szabálya gondol arra is, hogy a bankok egy része fiókká alakul. Ekkor megszűnik a magyar betétbiztosításuk, és az ott elhelyezett betétekre a tulajdonos bank köt biztosítást a saját országában. A javaslat kimondja, hogy a magyar betétbiztosító - a tagsági viszony megszűnését követően - nem fizet kártalanítást azokra a betétekre, amelyekre más ország biztosítása kiterjed.
MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-14 | | #1837 |
|
Hamarosan beérik a leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek számára kialakított, összesen 96,9 milliárd forint keretösszegű, felzárkóztatást célzó program. A 33 érintett kistérségnek január végéig kellett benyújtania egy komplex projektcsomagot a kistérségenként megállapított támogatás felhasználásáról.
Forrás: www.nfu.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-14 | | #1836 |
|
A hirado.hu információi szerint nyolc korábbi miniszter a posztján marad és hat új minisztere lesz a Bajnai-kormánynak, ha az országgyűlés délután rábólint a miniszterelnök-jelöltre.
Íme az új kormánynévsor!
Varga Zoltán - Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium
Ficsor Ádám - Nemzetbiztonsági Hivatal
Herczog László - Szociális és Munkaügyi Minisztérium
Vahl Tamás - Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium
Balázs Péter - Külügyminisztérium
Kiss Péter - társadalompolitikáért felelős tárca nélküli miniszter
Oszkó Péter - Pénzügyminisztérium
Hiller István - Oktatási és Kulturális Minisztérium
Hónig Péter - Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium
Szekeres Imre - Honvédelmi Minisztérium
Szabó Imre - Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Székely Tamás - Egészségügyi Minisztérium
Molnár Csaba - Miniszterelnöki Hivatal
Gráf József - Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Draskovics Tibor - Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium
Forrás: hirado.hu/Híradó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-14 | | #1835 |
|
A nagy áruházláncok polcain július 1-jétől 80 százalékban magyar élelmiszert találhat a fogyasztó, miután a termelői, feldolgozói és kereskedői szakmai, valamint az érdekképviseleti szervezetek megbízottai csütörtökön a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban (FVM) aláírták az élelmiszer etikai kódexet.
Gráf József, az agrártárca vezetője elmondta, hogy a kódex aláírásával több hónapos egyeztetési folyamat zárult le, amelynek eredményeként a magyar élelmiszervertikum szereplői rögzítették az együttműködés szabályait.
A miniszter jelezte azt is, hogy az etikai kódexhez a szaktárca mellékletet csatolt, amelyet ő maga ír alá, és ebben az FVM garantálja az etikai kódex működésének feltételeit.
Az etikai kódex célja, hogy a magyar fogyasztókat egészséges magyar élelmiszerrel lehessen ellátni - mondta Gráf József, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy ez nem jelenti a külföldi áruk száműzését a polcokról.
A kódex aláírásával július 1-jétől a magyar áru részesedése 80 százalékra emelkedik a nagy áruházláncok üzleteinek polcain a jelenlegi mintegy 75 százalékról.
A kódex megalkotását a miniszter a termelők, a feldolgozók és a kereskedők közös felelősségvállalásának nevezte: az ágazati szereplők nem a konfrontációt, hanem az együttműködést keresik.
Gráf József emlékeztetett arra is, hogy a szóban forgó kérdést, nehézkesen ugyan, de törvényi úton is lehetett volna szabályozni, az önként vállalt kötelezettség járhatóbb út.
Gráf József ugyanakkor hozzáfűzte, hogy az etikai kódex betartását egy ellenőrző bizottság felügyeli majd, amely a panaszokat is összegzi az év végéig. Ezt követően dőlhet el véglegesen, hogy az etikai kódex működik-e, vagy sem. Amennyiben nem, úgy a tárca ismét a törvényi szabályozás felé tesz lépéseket - hangsúlyozta a miniszter. Egyben reményét fejezte ki, hogy az utóbbi lehetőség nem válik valósággá.
Újságírói kérdésre válaszolva Gráf József közölte: éppen az uniós kritikák elkerülése érdekében alkották meg a kódexet, ugyanis az önként vállalt önkorlátozáson alapul, ezt pedig az EU nem tiltja.
Sirman Ferenc szakállamtitkár köszönetét fejezte ki azon szervezetek képviselőinek, amelyek részt vettek a kódex megalkotásában. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta: 9 szakmai szervezet írta alá a dokumentumot.
A magyar termék meghatározásában is egyezség született a felek között. E szerint magyar terméknek kell lennie a közvetlenül a mezőgazdasági termelőtől az üzletekbe került árunak, azaz például a zöldségnek, gyümölcsnek. Továbbá az úgynevezett homogén, azaz egykomponensű termékek - például a sajtfélék - alapanyagának is Magyarországról kell származnia. A többkomponensű termékek esetében Magyarországon kell gyártani azt, amit magyar terméknek tekintenek, továbbá a komponensek között magyar alapanyagnak is lennie kell.
Jelezte azt is, hogy az élelmiszerek ára esetleg némileg emelkedhet, mivel több lesz a polcokon a magyar termék. Megjegyezte azonban, hogy ez a minőség szempontjából mindenképpen megéri a vásárlóknak.
Hozzátette: a magyar mezőgazdasági termékeknek van piaca bel- és külföldön egyaránt, ebben az ágazatban a gazdasági válság kevésbé érezteti hatását és jelentős visszaesést a termelésben nem lehet tapasztalni.
Forrás: MTI |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-14 | | #1834 |
|
Az Önkormányzati Minisztérium a népesség egészségügyi helyzetének javítása, az egészséges életmód iránti figyelem széleskörű felkeltése, a lakosság sporttevékenységének ösztönzése, a szabadidősportot népszerűsítő események szervezésének elősegítése céljából pályázatot hirdet olyan szabadidősport események támogatására, amelyek Magyarországon 2009. április 15. és 2010. április 15. között kerülnek megrendezésre és megfelelnek az alábbi feltételek egyikének:
A. kategória: hagyományokkal rendelkező, országos jelentőségű, nagy tömegeket (min. 2000 fő) megmozgató szabadidősport esemény
B. kategória: szabadidősport rendezvénysorozat (min. 3 esemény), amelyeken eseményenként legalább 500 fő vesz részt
C. kategória: országos kommunikációs jelentőséggel bíró, a mozgás-gazdag, egészséges életmódot népszerűsítő események (résztvevők száma min. 5000 fő)
D. kategória: helyi szinten kommunikációs jelentőséggel bíró, a mozgás gazdag, egészséges életmódot népszerűsítő szabadidősport események (résztvevők száma min. 1000 fő);
A pályázat támogatására rendelkezésre álló keretösszeg 135 millió forint.
Pályázatot nyújthatnak be belföldi székhelyű: jogi személyek (kivéve sportegyesületek) és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok.
A támogatás formája vissza nem térítendő támogatás. A pályázónak legalább a program összköltségének 40%-át kell saját forrásként biztosítania. A támogatás felhasználható a pályázati programmal kapcsolatban felmerülő személyi és dologi költségek finanszírozására, folyósítása utófinanszírozási formában történik, 50%-os előlegnyújtás mellett.
A Wesselényi Miklós Sport Közalapítványtól április 10-től kérhető telefaxon (06-1-321-0030) az a jelszó, amelynek segítségével a Közalapítvány honlapjáról elérhető az elektronikusan kitöltendő pályázati dokumentáció. A jelszókérő faxon meg kell adni a válaszadáshoz szükséges telefax-számot, valamint a pályázó szervezet nevét és címét. A pályázat kizárólag a pályázati forma-nyomtatványon nyújtható be, amelyet 2009. április 21-től lehet megtalálni a Közalapítvány honlapján(www.wesselenyikozalapitvany.hu).
A pályázati formanyomtatvány és az útmutató az Önkormányzati Minisztérium honlapján www.otm.gov.hu, valamint a www.sportolonemzet.hu weboldalon a „Pályázatok” címszó alatt is olvasható. A formanyomtatvány és az abban foglalt nyilatkozatok kitöltésére azonban csak a Közalapítvány honlapján van lehetőség.
A pályázatot 2009. május 25-én éjfélig elektronikusan és postai úton is be kell beküldeni. Elektronikus cím: a Közalapítvány honlapján található útvonal (www.wesselenyikozalapitvany.hu). Postacím: 1245 Budapest V. Pf. 1014
A pályázatokról a Bíráló Bizottság javaslata alapján az önkormányzati miniszter vagy az általa megbízott döntéshozó 2009. július 1-ig dönt.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-10 | | #1833 |
|
Utolsó ülésén elfogadta a kormány az antikorrupciós csomagot. Ennek értelmében súlyos bírság jár a korrupt szervnek, illetve jutalom a bejelentőnek. A küzdelem középpontjában a Közérdekvédelmi Hivatal áll majd. A Gazdasági Versenyhivataléhoz hasonló függetlenséget és jogosítványokat élvez, mintegy hetvenfős apparátusával lép fel a tisztességes eljárás érvényesüléséért, bünteti a visszaélőket, védi és díjazza a bejelentőket.
Az utóbbi személyét nem adhatja ki, szükség esetén jogi képviseletet biztosít számára, és anyagilag is támogatja, ha csökkenne a jövedelme a bejelentéssel összefüggésben. A sikeres felderítést követően járó díj mértéke a visszaélőre kivetett bírság tíz százaléka. Újdonság, hogy komoly jutalom ütheti a markát személy szerint annak is, aki az úgynevezett kőkemény kartellekről súg majd a Gazdasági Versenyhivatalnak. Átláthatóbb lesz a lobbitörvény: a döntéshozóknak nemcsak a lobbisták megkereséséről, hanem minden más szervezettől érkező befolyásolási törekvésről is be kell számolniuk. Az előterjesztés megköveteli a közszférában alkalmazandó etikai kódexek kidolgozását 2009. december végéig.
Forrás: Világgazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-10 | | #1830 |
|
Országszerte mintegy 300 kilométer új kerékpárút megépítését teszik lehetővé a következő időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv regionális programjainak keretében most megjelent pályázatok. A hét régióban ezúttal összesen 11,7 milliárd forint európai uniós támogatásra pályázhatnak a kerékpárutat építeni szándékozó helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint a központi költségvetési szervek és intézményeik.
Ennek részeként pályázatot lehet benyújtani az állami és önkormányzati utak településen belüli átvezető, valamint az önkormányzati, illetve a négy- és ötszámjegyű utak külterületi szakaszaihoz kapcsolódó kerékpárutak építésére, fejlesztésére, a kerékpáros közlekedéshez szükséges forgalombiztonsági berendezések, közlekedési táblák beszerzésére, továbbá kerékpártárolók kialakítására is. A helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint a központi költségvetési szervek és intézményeik által elnyerhető támogatás összege az egyes régiók kiírásától függően 30-300 millió Ft között változhat.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-10 | | #1829 |
|
Az ESZA Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA Kht.) a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából, a szociális és munkaügyi miniszter 7/2009. (III.18) SZMM rendelete alapján pályázatot hirdet a civil szolgáltató központok működtetésének támogatására.
Határidő: 2008. április 23.
További információk: A pályázati felhívás és a pályázati útmutató elektronikus úton letölthető a www.szmm.gov.hu, valamint a www.esf.hu honlapokról.
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-10 | | #1828 |
|
A munkahelymegtartó támogatások iránt rendkívüli az érdeklődés, több mint kétezer pályázat érkezett be, emiatt az Országos Foglalkoztatási Alap Közalapítvány február végén átmenetileg felfüggesztette az igénylések befogadását - mondta Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter sajtótájékoztatón csütörtökön Herenden, miután látogatást tett a porcelánmanufaktúránál.
A miniszter hangsúlyozva: a hatmilliárd forintos támogatási összegre beérkezett 18 milliárdos igény nem merítette ki a keretet, mivel a beérkezett pályázatok között sok nem felelt meg a feltételeknek. Ezért várható, hogy újra megnyitják a pályázatok befogadását. A 6 milliárdos összeget a kuratórium egymilliárddal már megemelte, s újabb egymilliárdot is erre fordítanak a megtakarításokból - mondta a szaktárca vezetője. A miniszter megjegyezte, hogy az országos pályázat mellett rendelkezésre állnak a régiók tízmilliárdos összeget meghaladó gazdaság-fejlesztő támogatásai is. Szűcs Erika tájékoztatása szerint április közepéig meghirdetnek uniós támogatással a kisvállalkozásoknak egy 20 milliárdos, a nagyvállalkozásoknak pedig 10 milliárdos támogatási keretet. Hozzátette: előkészület alatt van egy olyan 20 milliárd forintos keret, amely képzéssel segít a munkahelyeiket elvesztett embereknek.
A miniszter hangsúlyozta: az Országos Közmunkatanács által szervezett közfoglalkoztatási programok is beindultak - például az egészségügyi kórházi segédápolói -, és kezdődik hamarosan az erdészeti és a vasúti, valamint a Honvédelmi Minisztériummal közös közmunkaprogram is. A miniszter szólt arról, hogy az Ajka Kristály Kft., ahol szintén látogatást tett csütörtökön -, valamint a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. olyan különleges értéket képvisel a magyar gazdaságban, amelynek termékeinek fokozottabb védelmet kell élvezniük. Ajkán és Herenden nemcsak a munkahelyeket védjük meg, hanem egy nagy hagyományokkal és kultúrával bíró értéket is - mondta Szűcs Erika.
Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy 2009-ben és 2010-ben összesen 13,1 milliárd forint támogatást juttatnak a régió kis- és középvállalkozásainak gazdaság-fejlesztésre. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója rámutatott: ha februárban nem kaptak volna több mint 200 millió forintnyi munkahelymegtartó állami támogatást, akkor a 900 dolgozójukból akár 230-at is el kellett volna küldeniük "átmeneti időszakra".
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-09 | | #1826 |
|
A közintézményeknek harminc napon belül ki kell fizetniük a hozzájuk benyújtott számlákat – egyebek közt ezt tartalmazza az Európai Bizottság új irányelvtervezete, amely a gazdasági élet minden területén vissza akarja szorítani a késedelmes fizetés gyakorlatát. Brüsszel azzal indokolja kezdeményezését, hogy a késedelmes fizetések megakasztják a vállalkozások fejlődését, és még egyébként életképes vállalatokat is a csőd szélére sodorhatnak, főként, ha kis- és középvállalkozásokról van szó.
Világgazdaság |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-09 | | #1825 |
|
Bodajk nem kéri azt a csaknem félmilliárd forintos uniós támogatást, amit tavaly nyert el iskola- és óvodafelújításra és -bővítésre. Az önkormányzat szerint annyira megváltoztak a feltételek, hogy a beruházás ma már csődbe vinné a kisvárost.
- Ez lett volna Bodajk történetének legnagyobb beruházása - kesereg Oszlánszki Zsolt, a Fejér megyei kisváros független polgármestere. - Most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, ahol még utoljára megállhattunk. Hosszas vívódás után a képviselő-testület úgy döntött, nem kísértjük a sorsot, lemondunk a régóta dédelgetett projektről.
A 4400 lelkes város éves költségvetése nem éri el a 400 millió forintot, miközben az általános iskola és az óvoda tervezett felújítása, valamint bővítése már az eredeti tervek szerint is 530 millió forintba került volna. Oszlánszki Zsolt szerint nem voltak irreálisak az elképzeléseik, hiszen a Közép-Dunántúli Operatív Program keretében tavaly kiírt pályázaton a beruházás költségeinek 90 százalékára lehetett vissza nem térítendő támogatást szerezni, az önkormányzat pedig már akkor elkülönítette az 50 millió forintos önrészt. A kisváros augusztusban kapta meg az értesítést arról, hogy elnyerte a 480 millió forintos támogatást. A szerződés aláírásához építési engedélyre és a részletes költségelemzésre volt szükség. Ám a szerződéskötés előtt pár nappal a bodajki képviselő-testület úgy döntött, hogy eláll a beruházástól, és ezzel lemond majdnem félmilliárd forint elnyert támogatásról.
- Nem volt más választásunk - állítja a polgármester. - Az engedélyeztetési eljárás során kiderült, hogy számos jogszabály és műszaki előírás szigorodott, emiatt például az akadálymentesítés érdekében két lift beépítését is kötelezővé tette volna, s a tervekhez képest drága tűzálló ajtók beszerelését írták elő. Jelentősen növelte volna a költségeket a szigorúbb hőszigetelési paraméterek teljesítése is. Mára százmillió forinttal emelkedett a beruházás összköltsége, a többletet pedig a városnak kellett volna előteremtenie. Erre már nem volt fedezet, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig kockázatosnak ítélték a hitelfelvételt, mivel a város bevételei között nem találták meg a kölcsön visszafizetésének a garanciáit. Felmerült az is, hogy csökkentsék a beruházás műszaki tartalmát, azaz valamit hagyjanak el a tervezett munkálatokból, de erre nem volt lehetőség, mivel az uniós támogatás csak akkor jár, ha a benyújtott pályázatban szereplő fejlesztések megvalósulnak.
Megerősítette mindezt Kajdi Ákos, a beruházások lebonyolításában közreműködő Váti Kht. területi irodájának vezetője is. Mint mondta, az uniós támogatásban részesített projektek utólagos módosítása sértené az esélyegyenlőség elvét. Kajdi Ákostól megtudták, hogy az elmúlt három évben a közoktatás-fejlesztési beruházásokra az országban 360 pályázó nyert el összesen 104 milliárd forint uniós támogatást. Az irodavezető tájékoztatása szerint a bodajkiakon kívül eddig egyetlen pályázó sem "adta vissza" az elnyert támogatást.
A bodajki döntés nem csak a közoktatásban egyedülálló: a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség illetékesének tájékoztatása szerint a Közép-Dunántúlon az elmúlt két évben elbírált összes uniós pályázaton eddig még egyetlen nyertes sem mondott le utólag a támogatásról. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szintén nem tud a bodajkihoz hasonló esetről. Mint mondta, nem is tart attól, hogy az elnyert pályázati támogatások visszaadása tömeges jelenséggé válhatna. Hozzátette: bár a bodajki példát részleteiben nem ismeri, de tapasztalatai szerint a megfelelően előkészített pályázatok benyújtói a folyamatosan szigorodó jogszabályok és a gazdasági recesszió ellenére is fel tudják használni az általuk elnyert uniós támogatásokat.
Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-08 | | #1824 |
|
A túlélést segítő feltételeket biztosít a bajba jutott cégeknek a várhatóan szeptembertől hatályos módosított csődtörvény. Az átmeneti likviditási gondokkal küszködő vállalkozások ennek köszönhetően megújulhatnak, és munkahelyek sora maradhat meg. A már a parlament előtt lévő javaslat elfogadásával régi igényt teljesíthet a jogalkotás. A leendő szabályozás rögtön fizetési moratóriumhoz juttatja az adóst, elősegíti az egyezséget, a tartozásátrendezést, a reorganizációt. A javaslat változtat a felszámolási eljáráson is.
VG |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-08 | | #1823 |
|
A kormány elfogadta a 2009. évi decentralizált (jellemzően a régiók által kezelt) fejlesztési programok és a 2009. évi központi előirányzatok felhasználásának részletes szabályait tartalmazó kormányrendeletet. Újdonság, hogy az egyszerűbb felhasználás és a nagyobb átláthatóság érdekében egyetlen kormányrendeletben szabályozza a Kormány a korábbi években önálló rendeletekben szereplő decentralizált önkormányzati fejlesztési, valamint területfejlesztési célú előirányzatok felhasználását. Ezáltal mintegy 27 milliárd forintnyi fejlesztési forrás pályázható jellemzően a regionális fejlesztési tanácsoknál, amelyből az önkormányzatok és önkormányzati társulások és többcélú kistérségi társulások részesülhetnek támogatásban.
A 2009. április 1-jén elfogadott kormányrendelet lényeges könnyebbséget jelent a pályázóknak azzal, hogy – a hazai támogatások felhasználási szabályainak egységesítésével – hozzájárul az előirányzatok szétaprózottságának csökkentéséhez. A jogszabály elfogadásával 2009-ben lehetőség nyílik olyan fejlesztésekre is, amelyek célja az egyes települések, kistérségek közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése.
A jogszabály részletesen szabályozza a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe utalt egyes fejlesztési források felhasználását. Így a többi között a települési önkormányzati belterületi közutak felújítását, korszerűsítését, a helyi önkormányzatok fejlesztési feladatait, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatását, a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztését, valamint a központi fejlesztési előirányzatok felhasználásának eljárásrendjét és a területfejlesztési célú előirányzatokat.
A válság hatásainak enyhítésére az új rendelet könnyítéseket is tartalmaz azért, hogy a kedvezményezettek a pénzügyi-gazdasági környezet romlása esetén is képesek maradjanak teljesíteni szerződéses kötelezettségeiket. Lehetőség nyílik például a megítélt támogatás esetén - immár hazai források esetében is - a 40 százalékra megemelt előleg folyósítására, továbbá a visszavont támogatás visszafizetésének részletekben történő teljesítésére.
Az előterjesztésben új elem a korábbi évek támogatási céljaihoz képest, hogy az egyes hagyományos, infrastruktúrafejlesztések mellett pályázni lehet a helyi gazdaság fejlődését, helyi foglalkoztatási problémák megoldását elősegítő önkormányzati projektek megvalósítására is. Ezt a célt szolgálja a szociális földprogram teljesítését elősegítő támogatás, valamint az önkormányzati fejlesztésekhez kapcsolódó közcélú foglalkoztatás támogatása anyag- és eszközbeszerzésre.
Az új szabályozással pályázhati pénzek nyerhetők el többek között:
Az épített és természeti környezet védelmét, fejlesztését szolgáló fejlesztésekre;
- a pincék, természetes partfalak és földcsuszamlások okozta állami és önkormányzati tulajdont érintő veszélyhelyzetek megelőző jellegű elhárítására;
- a köztéri játszóterek bővítése, felújítására;
- az országos védelem alatt álló veszélyeztetett építmények fejlesztéssel történő megőrzésére önkormányzati funkció ellátása esetén;
- a felszíni vízelvezető rendszerek fejlesztésére;
- a közterületek akadálymentesítésére;
- a közfürdők korszerűsítésére;
- zajvédő gátak, falak, fasorok kialakítására;
- közbiztonságot szolgáló fejlesztésekre (pl. buszöböl, körforgalom, jelzőlámpás csomópont, térfigyelő rendszer, közterületi segélyhívó rendszer, polgárőrségi infrastruktúra fejlesztése és eszközbeszerzés, járda);
- középületek fűtésének, energiaellátásának korszerűsítése megújuló energiaforrások felhasználásával;
- a helyi önkormányzatok alapfeladatainak ellátása között meglévő színvonalbeli különbségek csökkentése érdekében a bel- és külterületen megvalósuló infrastruktúra fejlesztésére;
- a közműves ivóvíz-ellátás fejlesztésére, meglévő létesítmények rekonstrukciójára;
- a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, a sporttevékenység gyakorlása infrastrukturális feltételrendszerének megteremtéséhez és idegenforgalmi jelentőségű rendezvényekhez kapcsolódó önkormányzati fejlesztésekre;
- a helyi piacok, vásárcsarnokok fejlesztésére, bővítésére;
- korszerű információ-technológiával felszerelt közösségi hozzáférési pontok kialakítását szolgáló fejlesztésekre;
- helyi gazdaságfejlesztéssel összefüggő, a régió pályázati felhívásában meghatározott fejlesztési célokra, amelyek igazolható módon európai uniós forrásból támogatásban nem részesülhetnek.
Forrás: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-08 | | #1822 |
|
A tűzesetek megelőzése érdekében az ország teljes területén lévő erdőkben és az erdőterületek határától számított 200 méteren belüli területen - a kijelölt tűzrakó helyen is - valamint a közút-és vasút menti fásításokban mindennemű tűzgyújtás, beleértve a parlag és gazégetést is, 2009. április 8-tól átmeneti időre tilos.
A vágástéri hulladék égetése az erdőben a megelőző tűzvédelmi előírások betartása mellett a tilalom időszakában is végezhető.
Az égetést a 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet értelmében a tűzveszélyes üzemi tevékenységre vonatkozó előírások szigorú betartása mellett lehet csak végrehajtani. Az égetésnél figyelembe kell továbbá venni a 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat tűzveszélyes tevékenység végzésére vonatkozó követelményeit is.
Kérjük a közúton és vasúton utazókat, hogy égő cigaretta csikket és dohányneműt ne dobjanak ki a járművek ablakán, mert a kiszáradt árokparton, vasúti töltések mellett keletkező tüzek sok esetben közvetlenül erdő- és mezőgazdasági területeket is veszélyeztetnek.
Felhívjuk továbbá az erdőben kirándulók, valamint a mezőgazdasági területeken dolgozók figyelmét arra, hogy égő dohányneműt eldobni nem szabad, azt minden esetben gondosan el kell oltani.
Aki a tűzvédelmi rendelkezéseket megszegi, szabálysértést követ el.
A tilalom feloldására a fokozott tűzveszély elmúltával, későbbi időpontban intézkedik a minisztérium.
FVM - Humánpolitikai és Igazgatási Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-07 | | #1821 |
|
Kedden nyújtják be a szocialisták a Gyurcsány Ferenc kormányfővel szembeni konstruktív bizalmatlansági indítványt az Országgyűlés elnöki hivatalához. Az új kormány megalakításáról folytatott tárgyalások első személyi döntése, hogy Bajnai Gordon hétfőn Szigetvári Viktort kérte fel kabinetfőnökének.
A Népszava értesülései szerint szinte biztos, hogy az új kormányban nem kap helyet Veres János pénzügyminiszter, Szűcs Erika szociális miniszter, Molnár Csaba közlekedési miniszter, és Bajnai helyett új ember kerül a gazdasági tárca élére. Valószínűleg mennie kell Draskovics Tibor igazságügyi tárcavezetőnek és Szilvásy György titokminiszternek.
Forrás: hirado.hu/Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-07 | | #1820 |
|
Tiszagyendán Pisók István, Lénárddarócon Papp László, Górban pedig Gángliné Schreiner Tünde független jelöltek nyerték a 2009. 04. 05-i időközi polgármester-választást. Albertirsán Szmolár Attilát, a Fidesz jelöltjét, Ajkán pedig Hartinger Ottó, a Fidesz-KDNP jelöltjét választották a 2009. 04. 04-i választásokon önkormányzati képviselővé.
Pisók István, a jelenlegi alpolgármester nyerte a polgármester-választást a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tiszagyendán. A 889 választásra jogosult polgárból 562 élt szavazati jogával. A két független jelölt közül a győztes Pisók István 449, míg ellenfele, Győri Sándor 103 voksot kapott. Tíz szavazat érvénytelen volt. Tiszagyendán azért kellett elöljárót választani, mert Sipos József, a község polgármestere tavaly decemberben közlekedési balesetben elhunyt.
Papp Lászlót választották meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Lénárddaróc polgármesterének. Két független jelölt indult a választáson, amelyet azért kellett kiírni, mert Papp László korábbi polgármester tisztsége "a tisztséggel összefüggő bűncselekmény miatt" tavaly szeptemberben megszűnt. Ugyanakkor a bíróság a közügyektől nem tiltotta el, így ismét indulhatott a posztért. A másik jelölt Bárdos Istvánné volt, aki szintén függetlenként mérettette meg magát. A 270 választásra jogosult lénárddaróci lakos közül Papp Lászlóra 115-en, Bárdos Istvánéra 91-en voksoltak, a részvételi arány 79 százalékos volt.
Gángliné Schreiner Tündét választották polgármesternek a Vas megyei Górban. A 310 lakosú községben a 248 választópolgár közül 123 járult az urnához. Közülük 119-en szavaztak az egyetlen jelöltként induló Gángliné Schreiner Tündére, aki függetlenként vállalta a megmérettetést és társadalmi megbízatásban látja el új feladatát. A leadott voksok közül négy érvénytelen volt. Górban azért kellett időközi polgármester-választást tartani, mert a község korábbi vezetője, Svendor Károly - nyugdíjba vonulására hivatkozva - lemondott tisztségéről. Azóta alpolgármesterként Gángliné Schreiner Tünde vezette a hattagú képviselő-testület munkáját.
Szmolár Attila, a Fidesz támogatta képviselőjelölt nyerte a 2009-04-04-i időközi önkormányzati képviselő-választást a Pest megyei Albertirsán. Szmolár Attila helyi lelkész, a Fidesz és két civil szervezet támogatásával összesen 193 szavazatot gyűjtött be, amíg két másik induló közül a mögötte végző független jelölt 117, a másik 114 voksot kapott. A város 8. számú körzetében azért kellett időközi választást kiírni, mert a korábbi képviselő családi okokra hivatkozva lemondott posztjáról. Ebben a körzetben összesen 1.100-an voltak jogosultak választásra, a közülük 424-en éltek ezzel a jogukkal.
A Fidesz-KDNP jelöltjét, Hartinger Ottót választották önkormányzati képviselővé 2009-04-04-én Ajkán, a 2. számú választókörzetben. A bányásztelepi választókörzetben 2156 választópolgár szerepelt a névjegyzéken, közülük 559-en mentek el szavazni, ami valamivel több mint 26 százalékos megjelenési arányt jelent. Négy voks érvénytelen volt. A négy jelölt közül Hartinger Ottó 51 éves mérnökre 291-en szavaztak. A második helyre került MSZP-s jelölt, Kaibás Dezső vállalkozó 139, a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeit képviselő Ferenczi Gábor pedagógus 105 voksot kapott, míg a magát függetlenként megmérető Csányi Pál nyugdíjasra 20-an szavaztak. Az ajkai 2. számú választókörzetben az eddigi Fidesz-KDNP-s képviselő lemondása, más városba költözése miatt kellett időközi választást tartani.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-06 | | #1819 |
|
Közeleg az új cégautóadó első bevallási és befizetési határideje, 2009. április 20-ig kell először bevallani és átutalni. A bevallást interneten és postán is el lehet intézni. Az APEH-nél azt mondják, az autótulajdonos cégeket és a költségelszámoló magánszemélyeket is előveszik majd, sőt a gépjárművüket eladó evások sem maradnak ki.
Forrás: www.nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-06 | | #1818 |
|
Értesítjük a T. Pályázókat, hogy Regionális Operatív Programok telephelyfejlesztést célzó pályázati kiírásai mellékleteként közzétételre került egyrészről azon települések listája, melyeken mikro-vállalkozások fejlesztése is megvalósulhat, másrészről azon ágazatok listája, amely az egyes régiókban kiemelt jelentőségűnek minősülnek, ezáltal előnyben részesítettek.
Forrás, további információ: www.nfu.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-06 | | #1816 |
|
2009. április 1-től változtak a négykerekű segédmotoros kerékpárok – quadok, illetve mopedautók - közúti forgalomban való részvételének szabályai. Kötelezővé válik az újonnan használatba vett, a közúti forgalomban való részvételre alkalmas kivitelű quadok, illetve a mopedautók rendszámmal való ellátása. Aki már rendelkezik ilyen járművel, 2009. július 1-jéig kell eleget tennie a forgalomba helyezési kötelezettségnek. A szabályozás rendelkezik arról is, hogy az L6e kategóriájú, elsődlegesen terepmotorozás céljára készült quadok legalább „A1” vagy „B” kategóriás” jogosítvány birtokában, és így csak 16 éves életkortól vezethetők a közúti forgalomban.
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-06 | | #1815 |
|
Az „Ipari Park” címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről szóló 186/2005. (IX. 13.) Korm. rendeletben megfogalmazott feltételek szerint a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) pályázatot hirdet az „Ipari Park” cím elnyerésére.
Az NFGM célja, hogy jelen pályázattal lehetőséget adjon az „Ipari Park” cím elnyerésére olyan szervezetek számára, amelyek vonzó befektetési környezet megteremtésével a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelik korszerű telephely kialakításával, és emelt szintű szolgáltatás nyújtásával, valamint olyan területnek, amely megfelel az előírásoknak.
Forrás: www.nfgm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-06 | | #1814 |
|
Megjelent a pályázati felhívás video spot-ok készítésére 16 európai ország középiskolai tanárjai és diákjai számára. Benyújtási határidő: 2009. május 29.
A FOOD 4U elnevezésű, az egészséges és helyes táplálkozás fontosságát kiemelő, 16 európai ország középiskolai tanárjai és diákjai részére meghirdetett és az Olasz Agrár-és Erdőpolitikai Minisztérium által támogatott kampány 5. kiadásának keretében kiírtak egy, a 2008 - 2009-os tanév során érvényes pályázatot egy video-spot elkészítésére. A spot célja: felhívni a fiatalok figyelmét az általuk fogyasztott élelmiszerek tudatos megválasztásának fontosságára.
A 2009-os pályázatot a következő 16 európai ország középiskolai tanárjai és diákjai (14-19 éves korig) számára hirdették meg: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Görögország, Olaszország, Luxemburg, Norvégia, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Magyarország.
Csatolt dokumentumok elérhetőek: www.fvm.hu
Forrás: www.fvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-03 | | #1812 |
|
Elfogadhatatlannak tartja a Liga, hogy a kormányfőjelölt a közszféra munkabérében látja a költségcsökkentés forrását. A szakszervezeti szövetség pénteki közleményében emlékeztet arra, hogy lassan három éve folyamatosan hol a létszámot, hol a béreket nyirbálja a kormány, miközben egyértelműnek tartják, hogy az állam működtetése és a szolgáltatási színvonal minimumának megtartása nem enged további létszámcsökkenést a közszférában.
A bérek folyamatos csökkentésével a kormány azt éri el, hogy az amúgy is létszámhiánnyal küszködő oktatási, egészségügyi és rendvédelmi szféra létszáma tovább csökken, veszélyeztetve ezzel az ellátás biztonságát, továbbá családok ezreinek a tisztes megélhetését, az ország jövőjét – fogalmaznak. Hozzáteszik: a lépésekkel a kormány a közszféra reálkereseti viszonyait a 90-es évekbe taszítja vissza.
(MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-02 | | #1811 |
|
Nem jelent meg a nyilvános, bárki számára elérhető régészeti lelőhelylista a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal honlapján, bár az ezt elrendelő kormányrendelet április 1-jén hatályba lépett. A KÖH közleményt adott ki az üggyel kapcsolatban. (Április 1-jén hatályba lépett a 362/2008. (XII. 31.) számú módosító kormányrendelet, mely szerint „A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a honlapján, bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé teszi a régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezetek, a műemléki területek és a műemlékek, valamint az azonosításukhoz szükséges és a védettségükre vonatkozó adatok naprakész, az adatok közötti keresés lehetőségét biztosító adatbázisát.")
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-02 | | #1809 |
|
A Népszabadság információi szerint Bajnai Gordon "fájdalmas" intézkedései közé tartozik majd a közszférában dolgozók bértömegének nominális értéken történő befagyasztása két évre és a 13. havi fizetésük megszüntetése. Egyelőre csak az biztos, hogy fájni fog, ennél többet Bajnai Gordontól még nem lehet tudni a tervezetéről.
Állítólag ma kapják meg az MSZP-s és SZDSZ-es képviselők azt a politikai nyilatkozatot, amelyen aláírásuk garantálja majd a leendő kormányfő programjának támogatását.
Az SZDSZ úgy tudni, lényegében elfogadta a tervezetet, az MSZP az erőltetett ütemet kifogásolta.
A dokumentum elsősorban a fájdalmas intézkedéseket sorolja fel, a listán sajtóhírek szerint olyan tételek szerepelnek, mint például:
* a közszférában dolgozók bértömegét nominális értéken befagyasztják két évre, és megszüntetik a 13. havi fizetést
* visszavonják a 13. havi nyugdíj idei második részét, és eltörlik a jövőre esedékes egészét,
* átmenetileg befagyasztják a családi pótlékot a jelenlegi szinten,
* a gyes és a gyed időtartamát két évben rögzítik,
* július 1-jétől felfüggesztik a lakástámogatásokat,
* csökkentik a távhő- és gázár-kompenzációt, a jövőre pedig fokozatosan ki is vezetik,
* csökkentik a támogatásokat az agráriumban és a közmédiumok területén.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-02 | | #1808 |
|
Tájékoztatjuk Önöket, hogy a www.kvvm.hu honlapon megjelent a Tájékoztató a környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek részére 2009. évben meghirdetésre kerülő Zöld Forrás pályázati felhívásról szóló anyag. (Zöld Forrás pályázat)
Beadási határidő: 2009. április 30.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-02 | | #1805 |
|
A lakosság és civil szervezetek is észrevételezhetik a szlovákiai Mohi atomerőmű új blokkjainak tervezett építését. A beruházás esetleges határon átterjedő hatásai miatt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium mérlegeli, bejelentkezik-e a projekt környezeti hatásvizsgálati eljárásába. Az észrevételeket a tárca 2009. május 8-ig várja, azokat beépíti a Szlovákiának megküldendő hivatalos magyar állásfoglalásba.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-02 | | #1804 |
|
Az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága a turizmus fejlesztési irányait meghatározó Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában meghatározott feladatok alapján felhívást tesz közzé a Kulturális turizmus fejlesztési stratégia készítésére.
A felhívás célja: a 2009-2013 időszakra szóló kulturális turizmus fejlesztési stratégiájának kidolgozása az ország egészére vonatkozóan a kereslet és kínálat helyzetének, várható alakulásának, valamint a nemzetközi trendek vizsgálata alapján.
A felhívásban ismertetett kritériumok alapján elkészített ajánlatot három nyomtatott és egy elektronikus példányban szükséges 2009. április 23-án 15 óráig eljuttatni az ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság Turisztikai Stratégia és Kiemelt Programok Főosztályának Titkárságára (1051 Budapest, József Attila u. 2-4., I. emelet 115. sz.), valamint e-mailen a manyai.roland@otm.gov.hu, valamint a fabian.eszter@otm.gov.hu címekre.
Forrás, további információ: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-01 | | #1803 |
|
Nem lenne logikus a kormányzati struktúra átszervezése a választásokig hátralevő egy évben - írja a Népszava egy névtelenséget kérő közigazgatási szakértőre hivatkozva.
A lapnak nyilatkozó szakértő szerint Bajnai Gordon vezetésével válságkormány jön létre, amelyben helyet kaphatnak szakértő miniszterek, de az egész minisztériumi rendszer átalakítására nincs mód, mert az több hónapos átmenetet eredményezne, továbbá a költségvetésre is hatással lenne.
A napilap felidézi: az utóbbi években szakmai és ellenzéki oldalról több felvetést is megfogalmaztak a kormányátalakítással kapcsolatban.
Ilyen felvetés többek között az igazságügyi és rendészeti tárca különválasztása, illetve a közigazgatási államtitkári poszt visszaállítása.
Forrás: hirado.hu/Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-01 | | #1799 |
|
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívására Nikolaus Berlakovich osztrák környezetvédelmi miniszter Budapestre látogatott kedden. A két miniszter többek között a heiligenkreuzi hulladékégetőről, a Rába akcióprogramról és a génmódosított kukoricafajták tilalmának fenntartásáról tárgyalt.
Forrás: www.kvvm.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-04-01 | | #1798 |
|
A modern magyar parlamentarizmus rendszerében kicsit szokatlan módon, szinte teljes egyetértésben kapta meg a Kormány az Országgyűlés elvi hozzájárulását a paksi atomerőművi kapacitások bővítéséhez nélkülözhetetlen előkészítő munka megkezdésére – mondta Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 2009. március 31-én, Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján. A 346 szavazó országgyűlési képviselő közül 330 támogatta az előterjesztést, 10 képviselő tartózkodott míg hatan nemmel szavaztak a kérdésre – tette hozzá a miniszter.
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-31 | | #1796 |
|
Sokan menekülnek nyugdíjba az elbocsátási hullám elől, miközben évtizedes csúcsra ugrott a munkanélküliség. Mindez világosan jelzi: a recesszió tovább mélyül. Az inaktívak is jóval többen lettek. December és február között 9,1 százalékos munkanélküliségi rátát mért a KSH, szemben az előző időszak 8,4 és az egy évvel korábbi 8 százalékkal. A szakértők ugyanakkor tovább növekvő állástalansággal számolnak, mivel a vállalkozások nem tudnak bért csökkenteni, a tartalékuk pedig kevés.
VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-31 | | #1795 |
|
Április 1-jétől kész késedelmi kamatot fizetni a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség azoknak a pályázóknak, akik a vállalt határidőre nem jutnak hozzá az elnyert támogatáshoz. „Gazdasági világválság idején még inkább megnő a pontosság és a megbízhatóság jelentősége a fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások számára” – magyarázza kezdeményezését az ügynökség. Késedelmi kamatra az a győztes pályázó jogosult, akinek a benyújtott kifizetési igénye formailag és tartalmilag megfelelő, s nincs köztartozása.
VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-31 | | #1794 |
|
Felhívjuk a T. Pályázók figyelmét, hogy kiírásra került a HEFOP 3.1.3 B jelű, „A kompetencia alapú oktatási programok eszközi elemeinek, értékelési eszközeinek, valamint ezek megjelenítésére alkalmas eszközök biztosítása a HEFOP 3.1. intézkedésben érintett közoktatási intézmények számára” című pályázat.
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-31 | | #1793 |
|
Császár László 47 éves agrármérnököt, közgazdászt, a Fidesz-jelöltjét választották meg polgármesterré vasárnap Tapolcán. A tisztségért indult négy jelölt közül Császár László 3030 szavazatot kapott (az érvényes szavazatok 62,4 százalékát), míg a második helyen végzett MSZP-jelöltre, Lévai József vállalkozóra 1282-en (26,4 százalék) voksoltak. Szalkai Zsolt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltjére 343-an (7,06 százalék) szavaztak, míg a függetlenként indult Fekete Mátyást 177-en (3,6 százalék) látták volna szívesen a polgármesteri poszton.
A névjegyzéken szereplő 13 ezer 977 választópolgár közül 4859-en mentek el szavazni (az érvényes szavazatok száma 4832 volt), ami 34,76 százalékos részvételi arányt jelent.
A Veszprém megyei városban az eddigi, fideszes polgármester, Ács János decemberi halála miatt kellett időközi választást tartani.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-30 | | #1792 |
|
Éves szinten legkevesebb 150 ezer látogatót várnak 2015-re a Tokajban 1,7 milliárd forintos európai uniós támogatással megépülő Fesztiválkatlanba. A városközponthoz és a Bodroghoz egyaránt közel fekvő, külszíni bányakatlanban megépülő kulturális létesítmény többek között közel 2500 fős befogadó képességű nagyszínházzal és 860 négyzetméteres kiállítótérrel nyitja meg kapuit – a tervek szerint 2011 tavaszán. A projekt támogatási szerződését március 27-én írták alá Tokajban.
A Tokaji Fesztiválkatlan nem egyedüli uniós beruházás a borairól méltán nemzetközi hírű városban és környékén. A Nemzeti Fejlesztési Terv részeként, 929 millió forintos EU-támogatással 2008 nyarára épült fel Tokaj új kulturális és konferenciaközpontja. Az Összefogással Tokaj Világörökségéért program részeként pedig, összesen több mint 2,2 milliárd forintos uniós forrásból a borvidékhez tartozó 13 település összefogásával térségi turizmusfejlesztési programot dolgoztak ki és valósítottak meg. Ennek részeként többek között borok háza épült Tokajban, Szegilongon, Legyesbényén, Tarcalon és Tolcsván, valamint megújult Bodrogkeresztúr, Mád, Monok, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs és Bodrogkisfalud egy-egy településrésze. E beruházások egytől egyig a világhírű borhoz és a térség kulturális örökségéhez kapcsolódó turizmus fejlesztését szolgálták.
A most megkötött támogatási szerződéssel e beruházások sora folytatódhat. Az összesen 2 milliárd forintos beruházással a használaton kívüli, külszíni bányakatlanban kialakítandó rendezvényközpont kínálta programok ugyanis tökéletesen illeszkednek majd a borkultúra és a világörökség természetes imázsához. Maga a megépülő, csaknem 2500 néző befogadására képes nagyszínház, a hozzá kapcsolódó kiállítási és rendezvénytér a kiszolgáló létesítményekkel együtt közvetlenül 10-15, közvetve azonban csaknem 100 új munkahely megteremtéséhez járul hozzá a városban.
A Fesztiválkatlan programjai 2011 áprilisától a várakozások szerint nagyban hozzájárulnak majd a tokaji borvidék turisztikaiattrakció-kínálatához. Ez pedig becslések szerint mintegy 20 százalékos emelkedést eredményezhet a szálláskapacitásában, a jelenlegi 1500-ról 1800 fölé növelve a férőhelyek számát a Bodrog-parti városban.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-30 | | #1791 |
|
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium április elején kiírja a „Zöld Forrás” pályázatot civil szervezetek környezet- és természetvédelmi programjainak támogatására, valamint a „Tiszta Magyarországért” pályázatot, amelynek segítségével önkormányzatok civil szervezetekkel együttműködve számolhatják fel a településeik illegális hulladéklerakóit – jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter Tatabányán, a zöld civil szervezetek országos találkozóján. A két pályázatra összesen 236 millió forint áll rendelkezésre.
A környezetvédelmi tárca kiemelten fontosnak tartja a civil szervezetek részvételét a természet- és környezetvédelmi programokban, ezért idén is meghirdeti a zöld civil szervezetek számára a „Zöld Forrás” pályázatot. A 150 milliós keretösszegből a civil társadalom környezettudatos szemléletformáló programjait, az éghajlatváltozással, környezetbiztonsággal, a települések környezetminőségével, hulladékgazdálkodással kapcsolatos, továbbá természet- és tájvédelmi, a biológia sokféleség védelmére, a fenntartható földhasználatra és a vizek védelmére irányuló projektjeit támogatja a szaktárca. Egy projektre maximum 4 millió forintos vissza nem térítendő támogatás nyújtható, saját erő nem szükséges. Egy civil szervezet legfeljebb három pályázatot nyújthat be. A pályázatok elbírálásban a zöld szervezetek is részt vesznek. Tavaly a zöldtárca 180 környezetvédő civil szervezet 194 projektjét támogatta a „Zöld Forrás” pályázaton keresztül. „Fontos, hogy a civil szervezetek is szerepet vállaljanak a környezetvédelmi programokban, hiszen a környezet ügye csak társadalmi együttműködéssel lehet sikeres” – jelentette ki Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter.
A települési illegális hulladéklerakók felszámolására is pályázatot hirdet a zöldtárca „Tiszta Magyarországért” címmel önkormányzatok és velük együttműködő civil szervezetek számára. A 86 millió forintos keretösszegből illegálisan lerakott, elhagyott hulladék felszámolása - felszedése és kezelése, ártalmatlanítása –, a hulladéklerakó megszüntetése és az ismétlődő lerakások megakadályozására lehet pályázni. Prioritást élvez minden olyan pályázat, amely nemcsak a közterületen elhagyott hulladék egyszeri összeszedését célozza, hanem komplex módon vállalja az ellenőrzést, a megelőzést és a tájékoztatást is, valamint amelyben a megtisztított területek utógondozása és funkcióváltása egyaránt fontos szerepet kap. Egy pályázó az idén maximum 3 millió forintot nyerhet el, az elbírálásban a Hulladék Munkaszövetség is részt vesz. Tavaly a pályázat eredményeként országszerte több mint 800 helyszínen kezdődhetett meg mintegy 75 ezer köbméter illegálisan lerakott hulladék eltakarítása a pályázatnak köszönhetően. A tárca támogatása mellett tavaly a személyi jövedelemadó 1%-ából felajánlott adófizetői forrás is rendelkezésre állt e célra, a minisztérium idén ennek hiányában is fontosnak tartotta immár egyedül, a tárca támogatásából fenntartani a sikeres kezdeményezést. „Mintaértékű volt az az összefogás a civil szervezetek, önkormányzatok és a zöldtárca között, amellyel közösen léptünk fel egy élhetőbb környezetért és a zöldbűnözés ellen, remélem az idén sem lesz másképp” – hangsúlyozta Szabó Imre miniszter.
A zöldtárca döntése alapján a papírpazarlás kiküszöbölésére mindkét pályázatot kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani. A pályázatok megjelenése április elején várható.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-30 | | #1790 |
|
Szükség van-e az önkormányzatokra? címmel tartott konferenciát 2009. 03. 27-én a helyi önkormányzat és a Szolnoki Főiskola Rákóczifalván. A rendezvényen Jauernik István államtitkár "Önkormányzati változások irányai" címmel tartott előadást.
Van, aki lakatot tenne a kistelepülések polgármesteri hivatalainak ajtajára, mások nem az önkormányzatok számában, hanem a feladatmegosztásban látják a problémát. Ez derült ki a rákóczifalvi tanácskozáson.
— Lehet, hogy a közel 3200 polgármesteri hivatal soknak tűnik, de ahol két ember él, már nem lehet szerep nélküli a település — kezdte Tóth Lajos, Rákóczifalva polgármestere a településen tartott pénteki konferencián, melynek a Szükség van önkormányzatokra? provokáló címet adták. — Nem söpörhetjük tovább szőnyeg alá a problémát, mely meghatározza mindennapi életünket. Az egyenlőtlenségeket, melyek megmutatkoznak nem csak a finanszírozásban, hanem a minőségben, településfejlesztésben is tompítani kellene. Dr. Székely Péter, a Szolnoki Főiskola rektora elmondta, hogy a felsőoktatási intézményeknek ma már nem lehet kizárólag a felsőoktatásból megélni, részt kell venniük a kistérség projektfejlesztésében, ha talpon akarnak maradni.
— Szükség van önkormányzatokra, de olyanokra, melyek stabilabbak, hatékonyabban működnek — mondta.
— Nem az a kérdés, hogy szükség van-e önkormányzatokra, hanem az, hogy milyen önkormányzati rendszer lenne ideális és hogy jó-e a jelenlegi rendszer — kezdte előadását Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára — Utóbbi kérdésre a válaszom, hogy nem jó a jelenlegi rendszer. Egy évvel ezelőtt is elmondtam, hogy egyrészt nagyon igazságtalan és rossz hatásfokú. Egy év elteltével, személyes tapasztalataimra alapozva elmondhatom, hogy azóta még rosszabb a helyzet, a közszolgáltatásokból, közjavakból rendkívül eltérő módon részesülnek a települések. Változtatni kell és sok elképzelés is van ezzel kapcsolatban, melyek nem önkormányzati reformjavaslatok, hanem napi működési problémák kiigazítását szolgálnák. Pedig kellene a reformon is gondolkodni — folytatta. — A saját elképzelésem, amely hangsúlyozom, nem minisztériumban kidolgozott javaslat, hogy maradjon a jelenlegi önkormányzati rendszer, de a feladatmegosztást át kellene gondolni. Létre kellene hozni egy járási nagyságú önkormányzati középszintet a településszint fölött, mely a mai települési önkormányzatok feladatait el tudná látni. Erre az erős középszintre kellene a települési feladatokat telepíteni, mint például a közoktatást vagy az alapfokú egészségügyi ellátást.
Ma körülbelül 400-500 ilyen önkormányzati szintre lenne szükség Magyarországon. Ebben a koncepcióban a települési önkormányzatoknak lenne saját költségvetésük, mely nem önálló, hanem a járási költségvetés része lenne. A települési önkormányzatok polgármesterei, képviselők nem főállásban, hanem tiszteletdíjért végeznék a munkájukat. A feladatuk falunapok szervezése, utcanevek meghatározása lenne, segítenék a helyi közszolgáltatásokat, de nem döntenének, biztosítanák a közösségi teret vagy a civil szerveződés működését segítenék. A kistelepüléseken nincs szükség hivatalokra, ma is körülbelül 1800 hivatal működik, miközben közel 3200 önkormányzat van.
— Nem az önkormányzatok számában látom a problémát, hanem a feladatok és hatáskörök telepítésében — mondta dr. Lóránt Zoltán, az Állami Számvevőszék Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság főigazgatója. — Az önkormányzati alrendszer likvidátási mutatói rendkívül rosszak, a bevételek nem fedezik a kiadásokat. Bár lehetőségük van az önkormányzatoknak, hogy a törvény adta keretek között maguk határozzák meg a helyi adókat, mindez azonban csak akkor működik, ha élnek a településen adófizetők, van személygékocsijuk és még sorolhatnám. Az önkormányzati alrendszer valójában nem adósodott el, hiszen az önkormányzatok nagy része nem is hitelképes. A kötvénykibocsátások többsége a megyéknél van, a kérdés az, hogy milyen bevételi forrásból fognak majd helyt állni a kötvénypiacon. Sok helyen nem csak beruházásokra fordítják az összeget, hanem üzemeltetésre vagy a korábbi kedvezőtlen hitelek kiváltására is. Modern társadalomban döntő dolog a pénz, egy demokratikus társadalomban a legkomolyabb dolog a közpénz. Továbbfejleszteni a kistérségi társulások rendszerét
Kiss Norbert, a Corvinus Egyetem rektor-helyettesének véleménye szerint a többcélú kistérségi társulások létrehozása a hatékonyság irányába mutat. A rektor-helyettes szerint tovább kell fejleszteni a kistérségi társulás rendszerét, van alkotmányos lehetőség arra, hogy legyenek kötelező elemek a társulási modellben, miközben indokolt törvényi korlátozás alá eshet a társulási szabadság elve.
(Forrás: www.szoljon.hu - B.B.) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-27 | | #1789 |
|
Sólyom László köztársasági elnök 2009. 06. 07-re tűzte ki az Európai Parlament magyar tagjainak megválasztását. Az Országos Választási Iroda felkészüléséről, a választás előkészületeiről, a választással kapcsolatos tudnivalókról 2009. 03. 27-én Rytkó Emília, az OVI vezetője tarott tájékoztatót.
Az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője elmondta: hétfőtől, azaz március 30-tól vetethetik magukat nyilvántartásba az Országos Választási Bizottságnál azok a pártok, amelyek listát kívánnak állítani a június 7-ei európai parlamenti választáson. Hozzátette: a több mint 8 millió választópolgárnak április 6-10. között kell megkapnia a választásról szóló értesítőt és az ajánlószelvényt. A választáson csak pártok állíthatnak listát, és csak akkor, ha összegyűjtöttek 20 ezer érvényes ajánlószelvényt.
Aki élni akar az ajánlás jogával, annak az ajánlószelvényt kitöltve, a jelölő és a jelölt megnevezésével, saját kezűleg aláírva kell átadnia az ajánlást a gyűjtőnek.
A pártoknak május 8-ig kell benyújtaniuk az érvényes ajánlószelvényeket az OVB-hez, és addig jelenthetik be a listákat. A listák 66 nevet tartalmazhatnak, ebből 22 kerül fel a szavazólapra (Magyarország 22 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe), amely az egész országban egységes lesz.
Akik a szavazás napján nem tartózkodnak a lakóhelyükön, de élni kívánnak a választás jogával, a választás előtti péntekig - azaz június 5-én 16 óráig - kérhetik a lakóhely szerint illetékes jegyzőtől az igazolást. Akik a külképviseleteken kívánnak szavazni, május 22-ig kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.
A június 7-ei választás sajátossága, hogy nemcsak a magyar állampolgárok, hanem a Magyarországon lakóhelyet létesített uniós polgárok is szavazhatnak, ha ezt kérik. A 2004-es EP-választáson már volt 1.500 ilyen polgár, akiket értesítettek arról, hogy szerepelnek a névjegyzékben. A mostani választásra további 105 ezer uniós polgárt tájékoztattak arról, hogy szavazhatnak június 7-én Magyarországon. Ezek az uniós polgárok április 30-ig kérhetik névjegyzékbe vételüket, de már jelentkezett mások mellett 530 román, 180 német, 70 szlovák és 30 lengyel állampolgár.
Az uniós országok választási szervei május 10-20. között kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy állampolgáruk mely országban kérte névjegyzékbe vételét, ilyenkor az anyaországban törlik a választót a névjegyzékből. Így akadályozzák meg, hogy valaki két helyen szavazzon.
A választással kapcsolatos összes információról részletes tájékoztatást kaphatnak az érdeklődők az OVI megújult www.valasztas.hu internetes oldalán. Az OVI különös figyelmet fordít az első választók tájékoztatására, ennek érdekében már elindította a www.elsovalaszto.hu oldalt.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-26 | | #1788 |
|
Az OTP Bank összesen 400 milliárd, az FHB pedig 120 milliárd forint hitelt kap az államtól, piaci feltételek mellett, abból a célból, hogy hitelezési aktivitását fenntartsa.
A bejelentés vélhetően azért történt késő délután, mert – tőzsdei bankokról lévén szó – meg kívánták várni vele a BÉT-kereskedés végét. Az állami segítség híre mindenesetre jót tehet a két hitelintézet tőzsdei árfolyamának, és különösen jól járhattak azok a befektetők, akik a mélyponton – valamivel 1200 forint felett – vásároltak be az OTP részvényeiből.
VGO
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-26 | | #1787 |
|
Akár az utcára is vonulna a megdrágult törlesztő részletek miatt egy civil szervezet. A Devizahitel-különbözet Károsultjainak Egyesülete azt szeretné elérni, hogy a bankok vállalják át a hitel felvételekor érvényes és a mostani törlesztő különbözetének felét
A bankoknak kellene kifizetni a régi, alacsonyabb és a jelenlegi magasabb törlesztőrészletek különbözetének a felét a Devizahitel-különbözet Károsultjainak Egyesülete szerint - olvasható a Magyar Nemzetben.
Az egyesület azt állítja, hogy 3 millió ember került nehéz helyzetbe a devizahitelek törlesztőrészleteinek megemelkedése miatt.
A civil szervezet szerdán nyújtotta át petícióját Felcsuti Péternek, a Magyar Bankszövetség elnökének, amelyben azt kéri, hogy a bankok vállalják át a megdrágult törlesztőreszletek egy részét.
Az egyesület szerint a tarthatatlan helyzetért nem csupán az ügyfelek a felelősek, a hitelek drágulásában a bankok is szerepet játszottak. Az egyesület vezetői közölték, a petícióra egy-másfél hétig várnak választ, ha addig nem érkezik számukra elfogadható ajánlat, akkor az utcákon folytatják a tiltakozást.
Papp Klára, a szervezet főtitkára szerint egy országos demonstrációban akár több százezer ember is részt vehet.
Forrás: hirado.hu/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-26 | | #1786 |
|
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a horvát Területfejlesztési, Erdészeti és Vízgazdálkodási Minisztérium pályázatot hirdet a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében.
Mire kapható támogatás?
A határ menti térségben támogatás nyerhető el környezetvédelmi projektekre, a gazdasági és társadalmi összefogást erősítő programokra, de akár K+F tevékenységekre és határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramokra is.
Kik pályázhatnak?
Non-profit szervezetek, többek között helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, alapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok, oktatási intézmények, kamarák. A projektpartnerek között legalább egy magyarországi és egy horvátországi partnernek kell lennie a támogatásra jogosult területről.
Mennyi támogatás áll rendelkezésre?
A pályázati felhívás keretében összesen 11.668.388 euró Közösségi forrás áll rendelkezésre. A projektek Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Magyar Köztársaság, Horvátországban az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) és a Horvát Köztársaság társfinanszírozásával valósulnak meg.
Hasznos tudnivalók:
A pályázati csomagról még több információt tudhat meg a KTT Információs Napokon, amelyeket a következő időpontokban és helyszíneken szervezünk: 2009. április 8. – Pécs, 2009. április 15. – Kaposvár, valamint 2009. április 16. – Zalaegerszeg.
Hogyan lehet jelentkezni?
A pályázatokat a program Közös Technikai Titkárságához (KTT) kell benyújtani, Budapestre. A beérkezés határideje 2009. június 24., 17:00 óra. A határidőn túl beérkezett pályázatokat érvénytelennek tekintik.
A felhíváshoz kapcsolódó pályázati dokumentáció, a pályázatok beadásával kapcsolatos tudnivalók és további, részletes információk a www.hu-hr-ipa.com honlapról tölthetők le.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-24 | | #1784 |
|
Ma már a szocialisták is azzal számolnak, hogy további mintegy 300-450 milliárd forinttal kell csökkenteni a költségvetés kiadásait - írja a Népszava.
A lap úgy tudja, hogy a kormánypártiak immár hajlandóak kinyitni a 13. havi nyugdíj kérdését, e szerint a járandóság jövőre teljesen megszűnne, és mintegy 160 milliárd forintos megtakarítást hozna.
Lehetséges, hogy tovább szűkítik a gázártámogatást, és csak a legalacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozók kompenzációja marad meg.
Nem zárható ki az sem, hogy megnyitják a magánnyugdíjpénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépést, amivel rövid idő alatt több százmilliárd forinttal gyarapodna a költségvetés, és csökkenne a külső finanszírozási igény
Forrás: hirado.hu/Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-24 | | #1782 |
|
A szociális és munkaügyi miniszter rendelete alapján március 28-án, szombaton kell ledolgozni a 2009. január 2-i, pénteki pihenőnapot, a korábban kijelölt január 10. helyett. A változtatást akkor a miniszterelnök kezdeményezte az év elején kialakult ukrán-orosz gázvita miatt kialakult helyzetben, és az Országos Érdekegyeztető Tanács mindhárom oldala - a munkáltatók, a munkavállalók és a kormány - is támogatta.
Idén még kétszer lesz munkanap-áthelyezés: az augusztus 20. után következő pénteki pihenőnapot augusztus 29-én, szombaton dolgozzuk le, a december 24-ei csütörtököt pedig 19-én, az előtte levő szombaton.
A rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére. Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban dolgozók munkarendje ettől eltérően is meghatározható.
Budapest, 2009. március 23.
Forrás: SZMM Sajtótitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-23 | | #1779 |
|
A zöld tárcához tartozó Őrségi Nemzeti Park fellebbezést nyújtott be a Bécsi Környezetvédelmi Szenátushoz a burgenlandi tartományi döntés ellen, amellyel első fokon engedélyezték a heiligenkreuz-i hulladékégető megépítését. A nemzeti park kifogásolja, hogy az engedélyezési eljárásban nem kapott ügyféli jogállást, valamint fellebbezésében kifejti: a nemzeti park természetvédelmi érdekei sérülnek a hulladékégető közelsége miatt, és megépítése a hulladékgazdálkodási irányelvekkel is ellentétes. A környezetvédelmi tárca továbbra is minden segítséget megad annak érdekében, hogy a szentgotthárdiak érvényt szerezhessenek érdekeiknek.
Az osztrák engedélyezési eljárás szabályai szerint érintett félként - jogorvoslati lehetőséget is biztosító ügyféli jogosítványokkal - helyi szervezetek, az önkormányzat és a lakosok is bejelentkezhetnek az eljárásba. Az ügyfél státuszt azonban utóbb a hatóság mégis megtagadta többek között a nemzeti parktól is, így a mostani fellebbezés erre is irányul. A nemzeti park ügyféli jogállásának megállapítását és kifogásainak érdemi figyelembe vételét kéri a másodfokú hatóságtól, arra a jogszabályra hivatkozva, amely előírja: a külföldi szomszédok ugyanúgy ügyfelek, mint az osztrákok.
A nemzeti park fellebbezésében az élőhely-védelmi és a vadon élő madarak védelméről szóló uniós irányelvekre is hivatkozik. A beruházással érintett ingatlan ugyanis közvetlenül határos az Őrségi Nemzeti Park különleges természet-megőrzési területeivel, amelyek egyben Natura 2000 területek is. Az uniós irányelv szerint megfelelő vizsgálatot kell folytatni minden olyan terv vagy projekt hatásait illetően, amely nem kapcsolódik közvetlenül, illetve nem nélkülözhetetlen a természeti terület kezeléséhez, de valószínűleg jelentős hatással lesz arra. Ennek megfelelően az illetékes nemzeti hatóságok csak azután hagyhatják jóvá az érintett tervet vagy projektet, ha megbizonyosodtak arról, hogy az nem fogja hátrányosan befolyásolni az érintett természeti terület épségét, és miután kikérték a lakosság véleményét is. Ráadásul a Burgenlandi Természetvédelmi és Tájápolási Törvény kimondja, hogy meg kell tiltani az olyan projekteket, melyek az európai védettségű területeken fajok természetes élőhelyeinek romlását okozzák vagy a fajokat zavarják.
A fellebbezésben a nemzeti park arra is kitér, hogy Burgenland tartományi hulladékgazdálkodási tervében nem szerepel a hulladéképítő megépítése. Ez a nemzeti park szerint azt jelzi, hogy a szóban forgó beruházás nem a burgenlandi hulladékkezelés korszerűsítésére, továbbfejlesztésére irányul, hanem egyértelműen energiatermelő vállalkozás, amely a hulladékot piaci alapon, meg nem határozott helyekről és országokból szerzi be. A nemzeti park szerint a hulladék feleslegesen hosszú szállítási távolsága növeli a környezet szennyezését. A magyar álláspont szerint ezzel sérül a hulladékgazdálkodás egyik alapelve - a közelség elve -, hiszen bizonyosan létezik az itt elégetendő hulladék keletkezési helyéhez lényegesen közelebb fekvő ártalmatlanítási és hasznosítási létesítmény is. A nemzeti park szerint a hulladékégető Heiligenkreuz-i telephelyét helytelenül választották ki, azt – ha egyáltalán szükséges – a hulladék keletkezési helyéhez lényegesen közelebb kellene megépíteni. A Lenzing cég heiligenkreuz-i üzemének energiaigénye nem lehet olyan indok, amely felülírja a közelség elvét – hangsúlyozza a nemzeti park fellebbezésében.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-23 | | #1778 |
|
A német belügyminisztérium értesítése szerint 2009. március 20-a és április 5-e között ideiglenesen visszaállítják a határellenőrzéseket a schengeni belső határaikon. Az ellenőrzések célja az április 3-án és 4-én megrendezésre kerülő NATO csúcstalálkozó (helyszínei: Strasbourg, Baden-Baden és Kehl) biztosítása.
Az ellenőrzések visszaállítása érinti majd a légi, vízi és szárazföldi határokat is a szükséges mértékig. Az ellenőrzések nem terjednek ki a határok teljes hosszára, konkrét helyszíneik és az intenzitásukra vonatkozó szabályok rugalmasan kerülnek majd meghatározásra a konkrét rendészeti szükségletekhez igazodva. A határokat, esetleges ellenőrzés mellett, továbbra is át lehet majd lépni.
Forrás: www.irm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-23 | | #1777 |
|
A közlekedési tárca a közlekedés további könnyítése és biztonságosabbá tétele érdekében újabb szakaszokra is kiterjeszti az előzési tilalmat a 3,5 tonna össztömeget meghaladó tehergépjárművek számára. Az M1–es és M3-as autópályákon a fővárosból kifelé vezető irányban is kihelyezésre kerülnek a korlátozó táblák, illetve az M7-es autópálya Budapestről kivezető szakaszán két új helyen, az M1-M7 csomóponttól Pusztazámor-Sóskútig és a Székesfehérvár elkerülő szakaszon sem előzhetnek a jövőben a teherjárművek. A tehergépkocsikra vonatkozó előzési tilalom kiterjesztésével a minisztérium célja, hogy még gyorsabbá és biztonságosabbá váljon a főváros megközelítése és immáron a főváros irányából haladó forgalom is a személygépkocsival közlekedők számára.
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-23 | | #1776 |
|
A „Virágos Magyarországért” immár több mint egy évtizede Magyarország legsikeresebb környezetszépítő versenye, és talán ennél is több: mozgalom. Az országos mellett ma már helyi – városi, megyei, régiós – versenyeket is rendeznek, amelyek évente közel kétmillió embert mozgósítanak a kulturált, rendezett, tiszta, virággal díszített környezet megteremtése, megőrzése érdekében.
A 2009. évi versenyt a különböző minisztériumok, parlamenti bizottságok, önkormányzati szervek és civil társaságok tizenhatodik alkalommal hirdetik meg. A feltételek a korábbiakhoz hasonlók: az adott önkormányzat polgármestere interneten keresztül nevezheti be települését. A fődíj Magyarország képviselete a 2010. évi Európai Virágos Városok és Falvak Versenyében /Entente Florale Europe/, amelyet két település, egy város és egy falu nyerhet el – tájékoztatta a résztvevőket Kunczené Fellegi Katalin, a Virágos Magyarországért verseny fővédnöke, Magyarország képviselője az európai verseny Szervező Bizottságában.
A 12 európai ország részvételével zajló Entente Florale Europe versenyben 2008-ban város kategóriában Gyula, és a falu kategóriában indult Tápiógyörgye is ezüst fokozatot ért el. 2009-ben az európai versenyben Szombathely /város/ és Gelse /falu/ képviselik Magyarországot.
A Virágos Magyarországért versenynek minden évben vannak kiemelt témái. 2009-ben a településeket felkereső szakmai zsűri megkülönböztetett figyelmet fordít a kulturális létesítmények környezetének gondozottságára, beleértve az oktatási intézményeket is – jelentette be Prutkay János, a Virágos Magyarországért Szervező Bizottságának elnöke.
Dr. Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára kiemelte, hogy a turisztikai szakágazat, amely a kezdetektől fogva a nemzetközi részvétel és a hazai verseny legfőbb támogatója, továbbra is nagy figyelmet szentel a mozgalomnak, amelynek igen fontos szerepe van a vendégváró, kulturált országkép kialakításában. A rendezett, vonzó és élményt adó településkép a turisztikai versenyképesség alapvető követelménye. A Szakállamtitkár minden önkormányzatot a részvételre bátorított, mivel a Virágos Magyarországért programhoz való kapcsolódással csak nyerni lehet. A település szebbé, élhetőbbé válik, a versenyre való készülődés közösségformáló, összetartó erő.
A verseny szervezéséhez jelentős segítséget nyújt az Önkormányzati Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Budapest Főváros Önkormányzata, a Magyar Turizmus Zrt., a Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség, a Virágzó Magyar Kertkultúráért Alapítvány és számos civilszervezet. A támogatók köre ebben az évben is bővült: a Közeledési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium is csatlakozott a verseny kiíróihoz.
A versenybe interneten keresztül lehet jelentkezni a www.viragosmagyarorszag.hu honlapon.
A jelentkezés határideje: 2009. május 15.
(Forrás: Magyar Turizmus Zrt./ÖM)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-23 | | #1775 |
|
A Vas megyei Nárai községben Németh Tamást, Pankaszon Sebők Pétert 2009. 03. 22-én választották meg polgármesternek. Mindketten független jelöltként indultak a megmérettetésen.
Az 1200 lakosú Nárai községben azért kellett időközi választást tartani, mert az előző polgármestert a bíróság a polgármesteri tisztséggel összefüggő bűncselekmény elkövetésében találta bűnösnek és jogerősen pénzbírsággal sújtotta. Ezért tisztsége megszűnt. Az ítélet a volt polgármester választójogát nem érintette, ezért elindulhatott az időközi választáson. A 992 választásra jogosult közül 588-an adták le szavazatukat, a voksok közül három volt érvénytelen. Németh Tamást 290 szavazattal választották meg, míg a szintén független Stifter Attila 240 szavazatot kapott, a harmadik helyen pedig Frank Gyula végzett 55 szavazattal.
A Vas megyei Pankaszon a 380 szavazásra jogosult közül 132-en voksoltak a független jelöltként induló, a tisztséget társadalmi megbízatásban vállaló Sebők Péterre, míg ellenfele, a szintén független Törő Sándor - aki viszont főállású polgármester lett volna - 108 szavazatot kapott. Az urnabontás után 247 szavazócédulát számoltak össze, ebből hét volt érvénytelen. Pankaszon az előző polgármester, Fölnagy Géza lemondása miatt kellett időközi polgármester-választást tartani.
Forrás: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-20 | | #1774 |
|
Országos demonstrációra készülnek a szakszervezetek, ha a kormány nem vonja vissza a munkavállalókra szerintük aránytalanul nagy terheket rovó adócsomagját - tudta meg a Népszava.
Az érdekvédők akár már a pénteki Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésén bejelenthetik a sztrájkot, a lap információi szerint a munkabeszüntetéssel mind a hat konföderáció egyetért. Konkrét időpont még nincs, többek között a béren kívüli juttatások megadóztatása, valamint az önkéntes pénztárak adókedvezményeinek megvonása ellen tiltakoznának.
Mindeközben a KSH kiadta a nemzetgazdasági létszámra és a keresetekre vonatkozó jelentését, amely szintén a dolgozók romló helyzetét igazolja. Januárra csökkentek a bérek, és kevesebb lett a foglalkoztatott az egy évvel korábbihoz képest - olvasható a pénteki Népszavában.
MTI Eco/Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-20 | | #1773 |
|
Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter és Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége sajtótájékoztatón ismertette az önkormányzatok által is támogatott családi napközik létesítését megkönnyítő változásokat és lehetőségeket csütörtökön, Budaörsön.
A rugalmas rendszerű családi napközi otthonok elterjedése növelheti a gyermekvállalási kedvet - jelentette ki Dobrev Klára Budaörsön egy ilyen otthonban. A miniszterelnök felesége elmondta: a családi napközi megkönnyíti az anyáknak eldönteni, hogy újra dolgozni szeretnének, megtartva a gyest a munka mellett a gyermek 3 éves koráig, vagy inkább otthon maradnak. A 10 éve működő családi napközi rendszer modellje alkalmazkodik a szülők időbeosztásához, és a gondozók személyre szabottan segítik a rájuk bízott kicsinyek egészséges fejlődését. Ráadásul ezek a kis létszámú gyerekcsoporttal működő intézmények kevesebb költséggel tarthatók fenn, mint a hagyományos intézmények - tette hozzá.
Szűcs Erika munkaügyi és szociális miniszter azt hangsúlyozta, hogy jelenleg már hozzávetőleg 200 családi napközi otthon működik az országban, a korosztályos gyerekek 10 százalékáról, körülbelül 2000 kicsinyről gondoskodnak e helyeken a családi légkört leginkább megközelítő körülmények biztosításával. Ezen intézmények fenntartásához az állami támogatás mellett sok helyen az adott település önkormányzata is hozzájárul. Így kevesebb a szülőkre jutó anyagi megterhelés. Budaörsön például az önkormányzat egy gyerek havi ellátmánya egyharmadát - 25 ezer forintot - adja e célra saját költségvetéséből - mondta a miniszter.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-19 | | #1771 |
|
A korábbi növekedés után januárban csökkentek a keresetek Magyarországon. A költségvetési szerveknél a 13. havi fizetéssel kapcsolatos változások miatt drasztikus, 20 százalékos visszaesést mutat a statisztika.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél bruttó és nettó átlagkeresetek januárban 5,2, illetve 4 százalékkal csökkentek éves összevetésben. A reálkereset - 3,1 százalékos infláció mellett - 6,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
A hanyatlás eredményeként a bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben dolgozók esetében 194 500, a nettó kereset pedig 119 800 forintra csökkent. A versenyszférában 5,4 százalékos volt a keresetnövekedés, a költségvetés területén pedig a 13. havi illetmény kifizetési szabályainak változása miatt 23,7 százalékkal maradtak el a keresetek az előző évitől. (A kormány a közszféra működési költségeinek csökkentése érdekében a 13. havi fizetéseket eltörölte és helyette bevezette a keresetarányos részleges kompenzációt. Ezt azt jelenti, hogy a közszférában dolgozók bruttó 180 ezer forint alatt teljes egészében megkapják 13. havi illetményt, ám az említett szint felett havi bruttó 15 ezer forintos kiegészítésben részesülnek.)
A nettó kereseteken belül a fizikai munkát végzők 89 ezer forintot, a szellemi foglalkozásúak pedig 151 ezer forintot vihettek haza, a versenyszférát 3,7 százalékos növekedés, a költségvetési szervezeteket pedig 19,2 százalékos csökkenés jellemezte.
Idén januárban kevesebben voltak alkalmazásban: januárban átlagosan 2,687 millió dolgozót tartottak nyilván, ami 2,5 százalékos csökkenés 2008 első hónapjához viszonyítva.
Forrás: origo
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-19 | | #1770 |
|
„Csupán szakmai program marad a Reformszövetség csomagja, ténylegesen nem valósulnak meg ezek a reformok” – ezt Békesi László, a Reformszövetség tagja mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
Az egykori pénzügyminiszter hozzátette: az MSZP láthatóan nem akarja, a Fidesznek pedig egyáltalán nem áll érdekében az, hogy támogassa a Reformszövetség javaslatait.
Békesi László szerint a kormány elképzelései se a válságkezelésre, se a későbbi gazdaságélénkítésre nem alkalmasak. A Reformszövetség tagja hozzátette: a jelenlegi kormánytervekkel az a baj, hogy nem csökkentik a kiadásokat, ezzel azonban tovább gyűrűzik Magyarország „adósságsprirálja”.
ATV/VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-19 | | #1769 |
|
Munkabarát adórendszer bevezetésére van szükség - mondta Molnár Csaba, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter egy lakossági fórumon szerdán Balatonfüreden.
A munkabarát adórendszer bevezetése lényegében beismerése annak, hogy Magyarországon az elmúlt 20 évben az adórendszer nem volt munkabarát; viszonylag alacsony adók terhelték a fogyasztást, s ezzel párhuzamosan nagyon magasak terhelték a munkát - hangsúlyozta a miniszter.
Mint mondta: nem biztos, hogy megéri dolgozni, s "az sem biztos, hogy megéri többet dolgozni, s ezáltal többet keresni", mert azonnal átcsúszhat az ember egy magasabb adókulcsba - tette hozzá.
Molnár Csaba szerint "nyissuk szélesre az adósávokat". Hozzátette: "nagyon látványosan" csökkenteni szükséges a béreket terhelő adókat, járulékokat.
MTI Eco
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-19 | | #1768 |
|
Még az idén újabb kiigazítások lehetnek. A folyamatosan romló reálgazdasági kilátások miatt további több százmilliárd forintnyi kiadáscsökkentést tartanak szükségesnek a szakértők, hogy megfeleljünk az IMF-nek és az Európai Uniónak tett vállalásoknak.
A vállalkozások befizetéseit jócskán visszavetheti a megcsappant jövedelmezőség, de a fogyasztásszűkülés is apasztja a bevételeket. A jegybank ebben a helyzetben keveset tehet a forint árfolyamának stabilizálásáért, a befektetőket már a magas kamat sem vonzza.
Forrás: VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-19 | | #1767 |
|
Módosított határidő a munkahelyteremtő beruházások támogatására (kódjel: MPA-2009-1) és a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására (kódjel: MPA-2009-2) kiírt pályázatoknál
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkahelyteremtő beruházások támogatására (kódjel: MPA-2009-1) és a magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatására (kódjel: MPA-2009-2) meghirdetett pályázat beadási határidejét 2009. március 18-ról 2009. március 31-re módosítja.
A pályázatokat továbbra is - a pályázati dokumentációkban meghatározott feltételekkel - a beruházásban érintett telephely szerint illetékes regionális munkaügyi központokhoz lehet benyújtani. A támogatások részletes feltételeit, a pályázatok elkészítésének és benyújtásának módját, a kitöltendő adatlapokat, a csatolandó dokumentumok listáját a pályázati dokumentációk tartalmazzák, amelyek letölthetők a minisztérium www.szmm.gov.hu honlapjáról, vagy a pályázatokat kezelő regionális munkaügyi központokban, valamint kirendeltségeiken - a kistérségi és településlisták kivételével - nyomtatott formában átvehetők.
A támogatásokról szóló miniszteri döntés időpontja ennek megfelelően 2009. május 14-ről 2009. május 26-ra változik.
Szociális és Munkaügyi Minisztérium
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-19 | | #1766 |
|
Pályázati felhívás a turisták, mint tudatos fogyasztók és a vállalkozások fogyasztóvédelmi ismeretei fejlesztésének támogatására. (Pályázat kódszáma: 2009-TU-FV)
A támogatás célja a turisták és a vállalkozások fogyasztóvédelmi ismereteinek bővítése, a tudatos turisztikai fogyasztási szokások kialakítása a potenciális utazók tájékoztatásával és a turisztikai szolgáltatók munkatársainak célzott képzése révén. A „tudatos turista”, mint a turisztikai szolgáltatások elsődleges felhasználója, tisztában van az őt megillető alapvető jogokkal és kötelezettségekkel, s ez hozzájárul a minőségi színvonal emeléséhez.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 20 millió forint. A támogatott pályázatok várható száma: 1 db
Támogatásért pályázatot nyújthatnak be a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § e) pontjában meghatározott fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek vagy ezek szövetsége.
A pályázat keretében a turisták és a vállalkozások fogyasztóvédelmi ismereteinek bővítése, a tudatos turisztikai fogyasztási szokások kialakítása érdekében az alábbi tevékenységek támogathatók:
- a potenciális utazók részére összeállított ingyenes tájékoztató szórólap, kiadvány készítésével és terjesztésével és
- interaktív fogyasztóvédelmi honlap kialakításával és működtetésével, valamint
- a turisztikai szolgáltatók munkatársainak célzott képzése révén, melynek célja az alapvető fogyasztóvédelmi ismeretek elsajátítása.
A pályázattal igényelhető támogatás a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás).
A támogatott projektnek olyan határidővel kell megvalósulnia, hogy az azt követő pénzügyi teljesítés legkésőbb 2009. december 31-ig megtörténjen, ennek megfelelően a hiánytalanul benyújtott elszámolás végső határideje nem lehet későbbi, mint 2009. október 31.
A pályázat kizárólag a Pályázati Formanyomtatványon nyújtható be. A pályázat benyújtásának határideje 2009. április 27.
Forrás, további információ: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-19 | | #1765 |
|
Pályázati felhívás a fogyatékos emberek turizmusban való részvételének támogatására (Pályázat kódszáma: 2009-TU-EE)
Annak érdekében, hogy az európai uniós szóhasználat szerint Magyarországon is a „Turizmus mindenkié” legyen, azaz a fogyatékos emberek is bekapcsolódhassanak a vendégforgalomba, célzott intézkedésekre van szükség. Ennek jegyében első lépésként a támogatás révén a nemzeti turisztikai adatbázis részeként olyan szabadon hozzáférhető elektronikus adatbázis létrehozása a cél, amely alapvető információkat tartalmaz a fogyatékos emberek számára a turisztikai szolgáltatások igénybevételéről, különös tekintettel a közösségi közlekedési eszközök (repülő, vasút, távolsági busz, hajó, taxi, fővárosi és megyei jogú városok helyi tömegközlekedése) és a turisztikai szolgáltatások igénybevételének lehetőségéről.
A szolgáltatók önkéntes együttműködésére alapozva az akadálymentes turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó információk összegyűjtése, szakértők közreműködésével való helyszíni minősítése, a nemzeti turisztikai adatbázisban közzétehető formában történő rendszerezése valósulhat meg.
A pályázat meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg 20 millió forint. A támogatott pályázatok várható száma: 1 db
Támogatásért pályázatot nyújthatnak be a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon telephellyel rendelkező, fogyatékosságügyi non profit szervezetek.
A pályázat keretében az alábbi tevékenységek támogathatók:a szolgáltatók önkéntes együttműködésén alapuló akadálymentes turisztikai szolgáltatások nemzeti adatbázisának összeállítása
- a szolgáltató helyek helyszíni bejárásával és a fogyatékos emberek sajátos igényeinek kielégítéséhez szükséges műszaki szempontok szerinti minősítésével és
- a minősített szolgáltatásokra vonatkozó adatok összegyűjtésével, nemzetközi gyakorlatnak megfelelő rendszerezésével (mozgás-, látás-, hallássérült és értelmi fogyatékosok számára önállóan, segítséggel vagy részlegesen hozzáférhető szolgáltatáscsoportok), szimbólumrendszer alkalmazásával és
- a közösségi közlekedési eszközök (repülő, vasút, távolsági busz, hajó, taxi, fővárosi és megyei jogú városok helyi tömegközlekedése) igénybevételének általános feltételeiről, valamint
- az adatoknak a nemzeti turisztikai adatbázisban (NETA) történő közzétételére alkalmas elektronikus formában történő átadása.
A támogatás formája: a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (vissza nem térítendő támogatás).
A támogatott projektnek olyan határidővel kell megvalósulnia, hogy az azt követő pénzügyi teljesítés legkésőbb 2010. június 30-ig megtörténjen, ennek megfelelően a hiánytalanul benyújtott elszámolás végső határideje nem lehet későbbi, mint 2010. április 30.
A pályázat kizárólag a Pályázati Formanyomtatványon nyújtható be. A pályázatok benyújtásának határideje 2009. április 27.
Forrás, további információ: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-18 | | #1764 |
|
Tervek szerint azok a szülők, akikről a település jegyzője úgy véli, hogy elhanyagolják a gyermeküket, nem kapnák meg a családi pótlékot, helyettük eseti gondnok döntene a juttatás felhasználásáról - írja a Népszabadság.
A jegyző döntése alapján a hanyag szülőtől legalább egy évig megvonnák a családi pótlék felét, és azt természetben (étkeztetés, közlekedési hozzájárulás stb.) nyújtanák a gyerek számára.
Ha a védelembe vétel nem járna sikerrel, és bizonyítható lenne, hogy a gyermek azért elhanyagolt, mert a szülő nem biztosítja számára az alapvető feltételeket, a jegyzői gyámhatóság megvonhatná a családi pótlékot. Vagyis: a szülő nem rendelkezhetne a pénzről, helyette a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok döntené el, a gyermeknek mire van szüksége, mire kell költeni.
Az eseti gondnokok kinevezéséhez a gyermekvédelmi törvény módosítására is szükség van. A jogszabály rögzítené, hogy erre a feladatra a gyermek más közeli hozzátartozóját, az iskolai gyermekvédelmi felelőst, a védőnőt, a családsegítő szolgálat vagy a gyermekjóléti szolgálat családgondozóját, a falugondnokot jelölhetik ki - olvasható a lapban.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-18 | | #1763 |
|
A kormány eredeti döntésével szemben a minisztériumok kiadásait nem 60, hanem 56 milliárd forinttal csökkenti - derül ki a kormány most nyilvánosságra hozott határozatából a szerdai Napi Gazdaság szerint.
A kabinet még február közepén döntött a költségvetési kiadások 214 milliárd forintos zárolásáról. A most meghirdetett, csökkentett zárolás már a második a sorban, ugyanis az év elején 47 milliárd forintot zároltak a tárcák kiadásaiból, mert a megszüntetett 13. havi bér helyett fizetendő kompenzáció költségeit csak így tudta előteremteni a kormány.
Az 56 milliárd forintos zárolás nem fűnyíróelven történt, az egyes minisztériumokra jutó tételek ugyanis nem arányosak a tárcák kiadási főösszegeivel.
A kormány a határozatában ugyanakkor részben megkötötte a tárcák kezét, hiszen egyes kiadásokat nem lehet csökkenteni. Az önkormányzati tárca így nem nyúlhat a választásokkal kapcsolatos pénzekhez, de ami fontosabb, nem csökkentheti a távhőszolgáltatás korszerűsítésére és a távhőtámogatásra fordítható kiadásokat sem.
Az oktatási tárcánál - ahol 4,7 milliárd forintot kell megspórolni - tabunak számít a teljes felsőoktatási támogatás, illetve a gyakorlóiskolák támogatása.
Forrás: hirado.hu/Napi Gazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-18 | | #1762 |
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megerősítik a 4. számú főút két szakaszának burkolatát. A hajdú-bihar megyei szakasz támogatási szerződését március 17-én, a nyírbogdányi szakaszét pedig egy héttel korábban írták alá. A két, több mint 8,9 milliárd forint összköltségvetésű projekt 2010 őszére készül el.
A 4. számú főút Magyarország leghosszabb és legterheltebb főútja. Az úton nagy a személy- és teherforgalom, a balesetek aránya országos viszonylatban is magasnak tekinthető.
Az út szabolcs-szatmár-bereg megyei szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésre való megerősítéséről 2009. március 12-én Molnár Csaba közlekedési miniszter részvételével írtak alá támogatási szerződést. A beruházás célja a főút megyei szakaszán leromlott burkolatok teherbírásának megerősítése, mellyel biztonságosabbá válik a magyar-ukrán tranzitforgalom. A program végrehajtása két ütemben történik, jelen támogatási szerződés a program második ütemére, az építési engedély köteles szakaszokra vonatkozik. Mindkét ütem megvalósulása után a főút teljes szabolcs-szatmár-bereg megyei szakasza képes lesz a 11,5 tonnás tengelyterhelés elviselésére, az érintett szakaszokon új csomópontok létesülnek és javulnak a térség elérhetőségének körülményei.
A 2008. nyarán elkezdett és 2009. októberében befejeződő első ütem összköltsége 2,8 milliárd forint. A projekt összköltsége 5,6 milliárd forint, az uniós támogatás 100%-os.
A 4. számú főút hajdú-bihar megyei szakaszán megvalósuló uniós fejlesztésekről a tegnapi napon írtak alá támogatási szerződést. A projekt keretében a már 2003-ban megépült, Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszig kell a 11,5 tonnás tengelyterhelésre való megerősítést elvégezni, a 2x1 sávos szakasz hossza 26 km. A megerősítés mellett 4 csomópontot és közvilágítási hálózatot, valamint a Keleti Főcsatorna hídjának felújítását is elvégzik. A 2009 őszén kezdődő beruházás összköltsége 3,3 milliárd forint, melyből 2,8 milliárd forint az uniós támogatás. A forgalomba helyezés várható időpontja 2010 nyara.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-18 | | #1761 |
|
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pályázati kiírása ágazati szakmai szervezetek és ágazati érdekképviseletek számára. (Benyújtási határidő: 2009. április 2.)
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: minisztérium) a kormányprogramban foglalt célokkal összhangban, az ágazati szakmai érdekeket képviselő szervezetek, illetőleg egyesületek hasznos tevékenységét elismerve, a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 1. számú mellékletének XII. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetének 10/2/8 szám alatti jogcímcsoportban lévő " az ágazati szakmai szervezetek és képviseletek támogatása" előirányzat terhére, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény 44. § (3) bekezdése alapján támogatást nyújt ezen szervezetek működéséhez a tárcafeladatok helyi sajátos körülmények és feltételek közötti lehető leghatékonyabb megvalósulásának elősegítése érdekében, és az alábbi pályázati felhívást teszi közzé:
1. A támogatás célja:
Az agrár és vidékfejlesztési szakmai szervezetek és érdekképviseletek működési költségeihez való hozzájárulás a tárcafeladatok sajátos térségi körülmények és feltételek közötti leghatékonyabb megvalósulása érdekében.
2. Támogatás a fenti céllal egyezően az alábbi működési kiadásokra igényelhető:
Költségvetési támogatás igényelhető az alapszabály szerinti működés költségeinek azon hányadához, amelyet a szervezet saját forrásból nem tud fedezni, és amelyek fontos közösségi célok megvalósítását szolgálják, így:
a) az irodák, egyesületi helyiségek fenntartási, működési költségeihez,
b) tagsággal való kapcsolattartás költségeihez,
c) személyi feltételek biztosításához,
d) nemzetközi szervezeti tagdíj forintfedezetéhez,
e) közgyűlések és más egyesületi összejövetelek rendezési költségeihez,
f) weboldal létrehozásához, fenntartásához,
g) ágazati szakmai ismeretterjesztő előadások, konferenciák, rendezvények költségeihez,
h) az oktatási programok költségeihez,
i) ismeretterjesztő kiadványok készítésének költségeihez.
A támogatás vissza nem térítendő.
A támogatás beruházási célra nem igényelhető.
3. A pályázók köre:
Pályázatot nyújthatnak be azok az ágazati szakmai szervezetek és ágazati érdekképviseletek amelyek:
a) tagságuk önkéntes tevékenységét közérdekű társadalmi célok érdekében szervezik, és
b) az egyesülési jogról szóló 1989. év II. törvény alapján bírósági végzéssel igazolt nyilvántartásba vételük megtörtént, és
c) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 14. § alapján írásban nyilatkoznak arról, hogy nem esnek a 6. §-ban foglalt korlátozás alá,
d) tevékenységüket az ország területén fejtik ki, és
e) hitelesített érvényes alapszabállyal, képviseleti szervvel, nyilvántartott tagsággal rendelkeznek és létrehozásuktól folyamatos tevékenységet folytatnak.
Egy pályázó csak egy pályázatot nyújthat be.
4. Nem pályázhatnak:
a) az alapítványok,
b) a közalapítványok,
c) a köztestületek,
d) a közhasznú társaságok,
e) az egyházi jogi személyek,
f) a pártok,
g) a gazdasági társaságok.
5. A pályázattal elnyerhető támogatás mértéke:
Az előirányzaton rendelkezésre álló pénzösszegből e pályázattal meghirdetett támogatásra 100 millió forint használható fel.
Az egy pályázattal elnyerhető támogatás összege 200.000 forinttól 5.000.000 forintig terjedhet.
Forrás, további információ: www.fvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-17 | | #1759 |
|
A bankok nem támogatják a magáncsőd bevezetését, elfogadhatatlannak tartják, hogy az adós ötéves procedúra után mentesülne a fennmaradó tartozások alól. Szerintük nem funkcionálna a jogszabály. Ezt Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára mondta a Világgazdaságnak.
Figyelmeztetett, hogy csak több jogi és egyéb eszközzel lehetne lassítani a lakossági eladósodást. Ebben segíthet az adóslista, de szükség lenne a végrehajtási szabályok módosítására és az önkormányzati adósságok rendezésére is.
Forrás: Világgazdaság |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-17 | | #1758 |
|
Az oktatási és kulturális miniszternek a 2007/2008. tanév rendjéről szóló 19/2007. (III. 23.) OKM rendeletében meghatározottak szerint az Oktatási Hivatal a mérésekről intézményi és fenntartói, valamint tanulói szintű elemzéseket készített, melyek a mai naptól elérhetők az alábbi honlapon: http://ohkir.gov.hu/okmfit/
Forrás: www.okm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-17 | | #1757 |
|
A kormány a múlt héten döntött arról, hogy a tárca hatáskörébe tartozó védekezési, vízkár-elhárítási feladatok ellátásához további 1,2 milliárd forintot biztosít - jelentette be Szabó Imre miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Az összegből 700 millió forintot azonnal a tárca rendelkezésére bocsátott, ebből a védekezési feladatok biztonsággal elláthatók, a fennmaradó 500 millió forint pedig szükség esetén azonnal lehívható. A felmerülő költségeket természetesen az időjárási viszonyoktól függő beavatkozások határozzák meg. Az idén ár- és belvíz elleni védekezésre eddig 500 millió forintot költött a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - tette hozzá Szabó Imre.
Forrás: www.kvvm.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-17 | | #1756 |
|
Három konzorcium tehet ajánlatot az M3 gyorsforgalmi út Nyíregyháza – Vásárosnamény (46 km) beruházás megvalósítására. A résztvevők közötti verseny következtében PPP-konstrukcióban, átlátható módon épülhet meg 2011-re az M3-as autópálya következő szakasza is.
A közbeszerzési eljárás a szakasz tervezését, építését, felújítását, üzemeltetését, fenntartását és e tevékenységek finanszírozását magában foglaló koncessziós szerződésre vonatkozik. A koncesszió a Köz- és Magánszféra Partnerség (PPP) keretein belül, rendelkezésre állási díj ellenében, 30 évig tartó időtartamra szól majd.
A részvételi felhívásra beérkezett részvételi jelentkezések értékelését követően három konzorcium tehet ajánlatot, amelyet az érvényes ajánlatokat benyújtó ajánlattevőkkel folytatandó tárgyalások követnek.
Az eredményhirdetés 2009 augusztusában, míg a szerződéskötés 2009 októberében várható.
Az ajánlattételre felhívott konzorciumok a következők:
- M3 Kelet Konzorcium
vezetője: Bilfinger Berger Project Investments S.c.a Sicar
tagjai: Allgemeine Baugesellschaft – A. Porr AG
- Bereg Autópálya Konzorcium
vezetője: A-WAY Infrastrukturprojektentwicklungs-und-betriebs GmbH
tagjai: Colas SA, Intertoll-Europe Tanácsadó Zrt.
- EH Magyar Autópálya Konzorcium
vezetője: OBRASCÓN HUARTE LAÍN S.A.;
tagjai: MAHÍD 2000 Magyar Híd-és Szerkezetépítő Zrt., EuroAszfalt Kft., A-HÍD Építő Zrt., Arcadom Zrt.
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-17 | | #1755 |
|
Az európai parlamenti választások kommunikációs kampányára írt ki nyílt közbeszerzést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség központi pénzügyi és szerződéskötő egysége. A felhívás a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. Az ajánlattevő feladatai: klasszikus hirdetések megjelentetése megyei napilapokban, valamint női és családi hetilapokban, online hirdetések megjelentetése a 18-25 év közti fiatal célcsoportoknak, illetve a zárójelentés elkészítése. A részleteket a dokumentáció tartalmazza, amit ingyen ad át az ajánlatkérő az ajánlattevőknek - olvasható a kiírásban.
Ajánlatot az tehet, akinek a 2006. és 2007. évi forgalma (nettó árbevétele) elérte - évenként - az 50 millió forintot vagy az azzal egyenértékű 166.000 eurót, a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevétele pedig elérte évenként a 37,5 millió forintot vagy az azzal egyenértékű 125.000 eurót.
Az ajánlattételi határidő április 20-a.
Az összességében legelőnyösebb ajánlat lesz a nyertes. Az értékeléskor az ár súlyszáma 30, míg a hirdetések megjelentetésének tervéé 70.
Az eredményhirdetés időpontja: április 27-én lesz, a szerződéskötés tervezett időpontja május 6. A szerződés befejezési időpontja pedig június 15.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-15 | | #1754 |
|
Társadalmi egyeztetésen a mind a 7 regionális operatív program keretében kiírt "Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés)" pályázat. Egyeztetési időszak: 2009. március 13. - március 22.
Az intézkedés célja a fogyatékos személyek életminőségének javítása, esélyegyenlőségének növelése érdekében az önkormányzati felelősségi körbe tartozó közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása.
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény [1998. évi XXVI. tv.] értelmében a fogyatékos személyek számára biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A konstrukció létjogosultságát indokolja, hogy az önkormányzatok, valamint az önkormányzati és nem önkormányzati fenntartású intézmények épületei jelentős részében még nem biztosítottak a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés feltételei. Az intézkedés lehetőséget teremt a közszolgáltatást nyújtó intézmények által nyújtott közszolgatatások komplex akadálymentesítésére, és ezzel a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben előírt kötelezettségek teljesítésére.
Az intézkedés mindemellett nemcsak a fogyatékos személyek, hanem az időskorú, a beteg, a babakocsit használó emberek életkörülményeit is javítja, megkönnyítve mindennapjaikat, így a fejlesztések megvalósítása az egész társadalomra pozitív hatással lesz.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott összevont pályázati útmutató mind a 7 régióra vonatkozó információkat tartalmazza.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat március 22-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-15 | | #1753 |
|
Társadalmi egyeztetésen a mind a 7 regionális operatív program keretében kiírt "Telephelyfejlesztés" pályázati kiírás. Egyeztetési időszak: 2009. március 13. - március 22.
Az Operatív Program gazdaságfejlesztési prioritása a gazdaság bázisát nyújtó kis- és középvállalkozások fejlesztésével hozzájárul az Új Magyarország Fejlesztési Terv tartós növekedés átfogó céljához.
A pályázati kiírás a KKV-k működési helyszínéül szolgáló meglévő, működő telephelyek modernizációját és bővítését, nem megfelelő telephelyeik cseréjét, a telephelyek kihasználtságának növelését kívánja elősegíteni, a KKV-k versenyképességének megőrzése, fokozása érdekében, a foglalkoztatottság megtartása, javítása mellett. A pályázati kiírás közvetett célja a KKV-k tevékenységének erősítése, a régiós kis- és középvállalkozások tőkeellátottságának növelése, továbbá annak előmozdítása, hogy a telephelyfejlesztéssel járó beruházások hozzájáruljanak a régió foglalkoztatottsági szintjének növekedéséhez.
A pályázati kiírás céljának teljesítéséhez egyrészt a termelési és szolgáltató (de nem logisztikai) tevékenységét fejleszteni kívánó vállalkozások meglévő telephelyének, másrészt a meglévő (1 lezárt üzleti évvel rendelkező) gazdasági társaságok új telephelyeinek kialakításával és fejlesztésével járulnak hozzá.
Jelen pályázati kiíráson belül a pályázatok egyfordulós kiválasztási eljárás keretében kerülnek értékelésre.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott összevont pályázati útmutató mind a 7 régióra vonatkozó információkat tartalmazza.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a pályázati kiíráshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat március 22-ig várják a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.
Forrás, további információ: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-15 | | #1752 |
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2010 végére megvalósulhat a 85. számú főút Enesét elkerülő, 7 km-es szakasza. A közel 13 milliárd forintos beruházás támogatási szerződését ma írták alá.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával megvalósulhat a 85. számú főút Enesét elkerülő szakaszának megépítése. Az erről szóló támogatási szerződést Enesén adta át dr. Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter Rékasi Győzőnek, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. területi irodavezetőjének.
Az M85 Győr – Csorna között tervezett gyorsforgalmi út 5 fő szakaszból áll, ennek egyik része a 7 km hosszú, Enesét elkerülő szakasz. Az új, 2x2 sávos útszakasz északról kerüli majd meg Enese települését, a tervezett elkerülő út első csomópontja Rábapatonánál, a második Bezinél valósul meg.
Az útépítéssel elzárt, döntően mezőgazdasági művelésű területek megközelítésére megerősített, több mint 9 km hosszú földutak készülnek.
A kivitelezés kezdő időpontja 2009 tavasza, befejezése illetve forgalomba helyezése 2010. év végére várható. A kivitelezési munkák elvégzése érdekében a közbeszerzés már folyamatban van.
A projekt összköltsége 13 milliárd forint, melyből 11 milliárd forint uniós támogatás.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-15 | | #1751 |
|
Szerdán a kormány támogatta a Közlekedési, Hírközlési, és Energiaügyi Minisztérium előterjesztését, amelynek célja, hogy az Országgyűlés elvi hozzájárulást adjon a paksi atomerőmű bázisán új atomerőművi kapacitás létrejöttéhez Magyarországon – jelentette be Dr. Molnár Csaba energiaügyi miniszter 2009. március 14-i, szombati sajtótájékoztatóján. A miniszter reményei szerint az Országgyűlés az elvi hozzájárulását már tavasszal megadja.
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-15 | | #1750 |
|
Fokozatosan 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár 2027-ig és jövőre megszűnik a 13. havi nyugdíj - ismertette a kormány a parlament elé pénteken benyújtott előterjesztésének fontosabb elemeit Szűcs Erika szociális miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón.
A fokozatos korhatáremelés 2016-tól indul el olyan módon, hogy az az egyes korosztályok számára évente négy hónappal emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az 1962-ben születettek lesznek azok, akik először 65 évesen mennek nyugdíjba, 2027-ben. Szűcs Erika bejelentette azt is, hogy a 13. havi járandóság beépül a nyugdíjukba azoknak, akik 2009-ben nyugellátásban részesültek, és jogosultak voltak erre a juttatásra. Mivel a maximum 80 ezer forintos éves összeg havi bontásban épül be a nyugdíjba, a plusszösszeg havonta legfeljebb 6.670 forint lehet. A miniszter azt mondta, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben a 13. havi nyugdíj rendszere nem fenntartható, ezért javasolják a megszüntetését. A jövőben nem csak a korhatár előtti nyugdíjasoknak, hanem minden nyugdíjba vonulónak meg kell szüntetnie a munkaviszonyát. A korhatár feletti nyugdíjas nyugdíj mellett újra vállalhat munkát. A szakminiszter közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy aki tud, minél tovább dolgozzon.
Az évi nyugdíjemelés kiszámítása is megváltozik a jövőben: a javaslat szerint megmaradna a svájci indexálás "logikája", ám az arány eltérő lenne, a GDP-növekedéstől függően. Így például egy 2-3 százalékos GDP-növekedésnél 80 százalékban az árak alakulását, míg 20 százalékban a keresetek növekedését vennék figyelembe. Nagyobb gazdasági növekedés esetén a két tényező közötti különbség csökkenne, és 4 százalék feletti GDP-nél 50-50 százalékra egyenlítené ki egymást az arány.
Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: az intézkedésektől azt várják, hogy mérsékelni tudják 2020-tól a nyugdíjkiadások növekedését. Ez azt jelenti, hogy 2050 körülre (intézkedés nélkül) számított 12 százalék körüli nyugdíjkiadások aránya visszavihető 9 százalékra.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-15 | | #1749 |
|
Iskolabuszt kapott Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása. A közösségi buszt Gyenesei István önkormányzati miniszter adta át a Zala megyei Gelsén 2009. 03. 13-án. A tárca 22 millió Ft-ot adott hozzá – pályázati úton. A busz révén 170 gyereknek és szüleiknek az élete lesz könnyebb azzal, hogy a helyközi járat helyett egy minőségi autóbusszal juthatnak el az iskolába összesen 14 településen.
Forrás: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-13 | | #1747 |
|
Mintegy háromszázezer ügyet vehetnek át a közjegyzők a bíróságoktól. Készül ugyanis a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó szabályozás módosítása. Ennek értelmében a procedúra a közjegyzők hatásköre lesz. Mivel a nemperes eljárásokban megvan a gyakorlatuk és az infrastrukturális hátterük is, gyorsulhatnak az eljárások. Saját forrásból teremtik meg az elektronikus út lehetőségét. A váltással jelentős tehertől szabadulnak meg a bíróságok, az államnak kevesebbe kerülnek az eljárások, és mérséklődhet a körbetartozás.
VG |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-13 | | #1746 |
|
Aláírták a Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna-hálózatának bővítéséről szóló uniós nagyprojekt támogatási szerződését. A 8,5 milliárdos beruházással teljessé válik Székesfehérvár csatornázottsága, és kiépül a szennyvízelvezetés Pátkán, Pákozdon és Seregélyesen. A települések a Velencei-tó érzékeny, illetve fokozottan érzékeny vízgyűjtőjén helyezkednek el, így a fejlesztéssel lehetővé válik a tó vízminőségének megóvása, és több mint 17.500 lakos életminősége is javul. A székesfehérvári aláírási ünnepségen részt vett Oláh Lajos, a KvVM államtitkára, aki elmondta: a székesfehérvári beruházás egyik nagyon fontos eleme a nemzeti szennyvízelvezetési és tisztítási programnak, amely szerint 2015-re a csatornaellátottság országos szinten a jelenlegi 70%-ról közel 90%-ra fog nőni.
Forrás: www.kvvm.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-13 | | #1745 |
|
Tisztelt Felhasználóink!
SZMM Sajtótitkárság tájékoztatása alapján értesítjük Önöket, hogy a 2009. évi energiatámogatási rendszer szabályait tartalmazó 289/2007. (X. 31.) Korm. rendeletet legutóbb a 36/2009. (II.25.) Korm. rendelet módosította, amely által bevezetett változások 2009. március 12-én léptek hatályba.
A módosítás lényege, hogy a földgáz árának esetleges csökkenésével egyidejűleg az egységnyi elfogyasztott energiához nyújtott fajlagos támogatási mértékek is ugyanezen összeggel csökkenjenek (a távhő esetében az ún. nagyfogyasztói gázár csökkenésének felével csökken a támogatás összege).
Egy példával illusztrálva: a jelenleg hatályos lakossági gázár 127 Ft/m3, ebből a legalacsonyabb jövedelműeknél 40,1 Ft/m3 a támogatás, és 86,9 Ft/m3 a saját rész. Amennyiben a gáz ára pl. 7 Ft-tal csökken (120 Ft/m3-re), akkor a fajlagos támogatás is ennyivel fog csökkenni (33,1 Ft/m3-re), de a fogyasztó saját része nem változik, továbbra is 86,9 Ft/m3 marad. A módosítás következtében tehát a támogatott fogyasztók által fizetendő számla végösszege gázár csökkenés esetén nem változik.
Amennyiben a lakossági gáz ára nem csökken, a támogatási mértékek sem csökkennek; a módosítás hatályba lépésével tehát a támogatás változatlan marad.
Forrás: SZMM Sajtótitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-13 | | #1744 |
|
Módosult a bölcsődék, közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és a közösségi buszok beszerzése támogatásának igénybevételéről szóló miniszteri rendelet. A pályázatok új benyújtási határideje: 2009. 04. 03.
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 20. pontjában foglalt rendelkezés alapján az önkormányzati miniszter a 8/2009. (II. 26.) rendeletben szabályozta a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeit.
A bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet a 14/2009. (III. 12.) ÖM rendelet alapján ismét módosításra került.
A módosítás a rendeletben megfogalmazott minden határidőt, valamint a rendelet 5. § (3) b) pontjában meghatározott feltételt érintette:
A települési önkormányzat által önállóan fenntartott általános iskolai feladatot ellátó intézményben legalább 12 osztály helyett legalább 8 osztálynak szükséges működni.
Ennek megfelelően az adatlap is módosult. Akit e változás érint, kérjük töltse le ismételten az adatlapot és abba írja be a szükséges adatokat.
A pályázat beadási határideje: 2009. április 3.
Ennek megfelelően az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak a pályázati adatlapokat 2009. 04. 03-ig kell az ebr42 információs rendszerbe (http://ebr42.otm.gov.hu/) feltöltenie (az adatlapok is e rendszerből tölthetik le).
Forrás: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-12 | | #1743 |
|
Több mint 1,3 milliárd forint uniós támogatással valósulhat meg Eszterháza, Közép-Európai Kulturális Központ I. fejlesztési üteme. A kiemelt projekt támogatási szerződését március 10-én Fertődön, az Esterházy-kastélyban írta alá Horváth Jácint a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. ügyvezető igazgatója és dr. Varga Kálmán a Műemlékek Nemzeti Gondokságának igazgatója.
Forrás: www.nfu.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-12 | | #1742 |
|
Hiteleiket tovább fizetni nem tudó, középosztálybeli családokon segíthet jövőre a minap elkészült magáncsőd intézményéről szóló tervezet. A magáncsődöt, azaz az adósságrendezési eljárást a magyar háztartások eladósodottsága, illetve, az eladósodás mértékének gyors növekedése indokolja. A magáncsőd rendeltetése, úgy mérsékelni szigorú szabályok mentén haladva az adós krízishelyzetét, hogy eközben a hitelező esélyei is javuljanak a követeléseikkel kapcsolatban.
Az intézménnyel tízévente élhetnek azok a büntetlen előéletű, vagyonnal rendelkező, jóhiszemű adósok, akik nem érintettek a feketegazdaságban és öt éven belül nem követtek el bűncselekményt. Az egyik lehetőség szerint az adóst moratórium védené a végrehajtástól, és folyamatos egyeztetéssel oldanák meg egy vagyongondnok segítségével a hitel törlesztésének átütemezését.
A másik lehetőség szerint az eljárás öt éve alatt az adós vagyonának fele feletti rendelkezés a vagyongondnokot illetné meg, aki ebből kifizetné a tartozások 25 százalékát, majd folyamatosan törleszti az adós bevételeiből a hitelt.
Az adós jelentős önkorlátozásáért cserébe mentesülne a kilakoltatástól.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-12 | | #1741 |
|
Az Út a munkához programra elkülönített 100 milliárd forintot nem veszélyezteti a gazdasági válság - mondta a szociális és munkaügyi miniszter kedden Szentendrén, eloszlatva a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fórumán elhangzott aggályokat.
Nem terhelik túl az önkormányzatokat a program végrehajtásával kapcsolatos teendők, sőt a településeknek kifejezetten előnyük származik az új rendszerből - közölte Szűcs Erika, aki a fórumon egyebek mellett a közfoglalkoztatási tervek elkészítéséről beszélt. A miniszter arra a kérdésére, hogy nem hárul-e a kelleténél több teendő az amúgy is túlterhelt helyhatóságokra a munkaerőpiacról kikerültek "helyzetbe hozását" célzó átfogó intézkedési terv végrehajtása miatt, kategorikus nemmel válaszolt. Mint elmondta, a polgármesterek többsége a nyári viták során maga vetette fel: szívesen adna munkát a segélyen lévők egy részének, ha ehhez az állam hathatós anyagi támogatást nyújtana. Szűcs Erika úgy fogalmazott: egyfajta önkéntes felajánlás volt ez a polgármesterek részéről, s bár a 3200 önkormányzat élén különböző habitusú vezetők állnak, egyre többen értik, miért és hogyan profitálhatnak a programból. A miniszter szerint azzal, hogy az újra munkába állított emberek bérének és járulékainak 95 százalékát központi forrásból fedezik, s úgynevezett foglalkoztatás-szervezőket biztosítanak az új rendszer gördülékeny működtetéséhez, a terhek jelentős részét leveszik a települések válláról.
Az idén kétezer, jövőre háromezer foglalkoztatásszervezőből álló kontingens felosztásáról pályázattal döntenek. Pályázatokat ír ki a Regionális Fejlesztési Tanács is az Út a munkához program helyi eszköz- és anyagköltségeinek finanszírozására. Szűcs Erika azt mondta: a program nemcsak a települések szolgáltatási körének bővítésére, hanem az önkormányzati intézmények dolgozóinak tehermentesítésére, illetve a közmunkának köszönhetően a falvak, városok tisztábbá tételére is kiváló lehetőséget nyújt. Hozzátette, hogy a polgármesterek előzetes kalkulációi szerint az új rendszer igazi eredményei 2-4 év múlva érzékelhetőek majd. A miniszter többször hangsúlyozta: számít a polgármesterek hathatós együttműködésére és ötleteire.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-12 | | #1740 |
|
Elindult az Országos Választási Iroda (OVI) új, a júniusi európai parlamenti választásra készített világhálós oldala, amely kiegészült a Google szolgáltatásaival, így mostantól kereshetővé váltak a legfontosabb adatok - mondta az iroda vezetője, Rytkó Emília 2009. 03. 10-én az MTI-nek .
Mint mondta, a www.valasztas.hu oldalon elérhető internetes felület egyszerű, áttekinthető, és a korábbi választások alkalmával megszokott menürendszerrel érhető el.
A honlapon a választással kapcsolatos összes szabály megtalálható: olvashatók a törvények, rendeletek és a későbbiekben majd a legfontosabb OVI-intézkedések is.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) menüpontban a bizottsággal kapcsolatos minden lényeges információ naprakészen megtalálható: a határozatok, közlemények mellett a nyilvántartásukat kérő és a nyilvántartásba vett szervezetek listája is olvasható lesz.
A honlapon megtalálhatók és letölthetők lesznek azok a nyomtatványok, amelyek a választás során szükségesek lehetnek, így például azok, amelyeken a választáson indulni szándékozó pártok kérhetik nyilvántartásba vételüket. Emellett már megtalálhatók azok is, amelyeken azok az uniós állampolgárok kérhetik a magyarországi névjegyzékbe vételüket, akik itt akarnak szavazni. A külföldön történő szavazáshoz szükséges kérelem szintén fent lesz a honlapon.
Amikor Sólyom László köztársasági elnök kitűzi a választás napját, a honlap készítői a választási folyamatra vonatkozó összes lényeges időpontot összefoglalják a naptárban.
A választás napján pedig olvashatók lesznek a részvételi adatok, a rendkívüli események és az eredmények is. Az oldalról elérhető a választástörténeti adatbázis is, ahol 1990-től az országos választások és népszavazások archív adatai között kutathatnak az érdeklődők.
A 2004-es európai parlamenti választás alkalmából hasonló internetes oldalt működtetett az OVI.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-12 | | #1739 |
|
Párbeszédsorozatot indított a kormány azzal a szándékkal, hogy minél többen első kézből, részleteiben megismerjék a válság enyhítését és az ország erősítését szolgáló intézkedéseket. Gyenesei István önkormányzati miniszter 2009. 03. 10-én, Hódmezővásárhelyen tartott lakossági fórumot.
Magyarországon 3194 önkormányzat működik, a hatékonyság javítása érdekében azonban nem a helyi önrendelkezést megtestesítő képviselő-testületek és polgármesterek számát, hanem a bürokráciát kellene csökkenteni - mondta a tárcavezető a rendezvényen.
Nem csak takarékossági okokból érdemes megfontolni, szükség van-e arra, hogy egy néhány száz fős település önálló hivatalt tartson fönt, a közszolgáltatások színvonalát is javítani lehetne a jelenlegi körjegyzőségekhez hasonló rendszer fejlesztésével - közölte a miniszter. Hozzátette: a tárca elkészített egy, az önkormányzatokat érintő javaslatcsomagot. Az elképzeléseket a hét végén egyeztetik az önkormányzati szövetségek vezetőivel, majd ezt követően kerülhet a kormány, illetve a parlament elé.
Gyenesei István a tervek közül a jelenleg mintegy 26 ezer fős önkormányzati képviselői létszám 45 százalékos csökkentését emelte ki. Az elképzelések szerint az ötszáz fő alatti falvakban a polgármester mellett csupán két képviselő dolgozna, egy ötvenezres városban tizenhét, egy százezer lakosnál nagyobb településen tizenkilenc fős lenne a közgyűlés.
Gyenesei István az önkormányzatok gazdálkodásáról szólva elmondta, legelőször világosan tisztázni kellene, melyek az állam, s melyek az önkormányzatok kötelező feladatai, s csak ezután lehet beszélni a finanszírozás átalakításáról.
Az önkormányzatokat jelentős adósságterhek nyomják, igen komolyak azonban az eltérések településenként. A szektor 2008-as összesített költségvetése 3300 milliárd forint körül alakul, a települések 488 milliárd forintos hitelállományával pedig 560-570 milliárd forintnyi megtakarítás áll szemben - közölte a miniszter.
A hitelek felvételével, illetve a kötvénykibocsátással a legnagyobb kockázatot az érdemi saját bevétellel nem rendelkező megyei önkormányzatok vállalják. Négy-öt év múlva néhány önkormányzat esetében akár állami konszolidációra is szükség lehet - mondta Gyenesei István.
Gyenesei István hódmezővásárhelyi látogatása során találkozott a város első emberével, Lázár Jánossal, Tiszaszigetre pedig Bodó Imre polgármester invitálására érkezett, ahol Röszke, Deszk és Újszentiván vezetőivel is tárgyalt. Szegeden a Maty-éri olimpiai központban zajló fejlesztés munkálatait tekintette meg.
(Forrás: MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-11 | | #1738 |
|
Csínján bánt a kormány a hivatalos értesítésekkel, a Világgazdaság értesülése szerint ugyanis alig néhány érintettel közölték, hogy egy időre búcsút inthetnek kiemelt projekttervüknek és a már korábban megítélt uniós támogatásnak is. Mint ismert, a kormány múlt hét szerdai ülésén döntött úgy, hogy 13 kiemelt projekttervnek vonja vissza a már megítélt uniós támogatást.
Az egyik országos napilapból értesültünk a Havanna és Gloriette lakótelepet érintő kötött pályás közlekedési beruházások visszavonásáról – reagálta a történteket Szaniszló Sándor, a XVIII. kerület alpolgármestere. A politikus elmondása szerint óriási lakossági elvárás övezte az eltörölt projektet, hiszen a 42-es villamos pályájának meghosszabbításával 35 ezer ember közlekedési feltétele javulhatott volna. A kormány tollvonásával azonban szinte lehetetlennek tűnik, hogy valaha is meghosszabbított vonalon csengessen a villamos, hiszen a 7 milliárd forintos beruházás 80 százalékát uniós, míg 20 százalékát önkormányzati forrásból valósították volna meg.
A kormány döntése szerint várat magára a mágocs–dombóvári összekötő út dombóvári bekötése is. A projektet 440 millió forintos becsült költségvetésből a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. valósította volna meg, s eltörlésekor még csak a tervezés szakaszában járt – mondta a Világgazdaságnak Farkas-Szabó András, Dombóvár jegyzője. Ez azért is sajnálatos, mivel maga az önkormányzat 1,5 millió forinttal szállt bele a tervezés költségeibe, ami ezzel a projekttel egy jó ideig biztosan nem térül meg. A jegyző hozzátette: a projekt visszavonásáról egyelőre nem kaptak hivatalos értesítést.
Nem úgy, mint Zatykó János, Komárom polgármestere, aki a kormányülés után kézhez kapta az ítéletet. Így mégsem épülhet meg a közeljövőben a Monostori Erőd Euroregionális Kulturális és Turisztikai Központ. A beruházás a pályázat révén 1,8 milliárd forintos uniós támogatásból, valamint 400 millió forintos önerőből valósulhatott volna meg, új munkahelyeket teremtve a térségnek.
Némiképp enyhébb csapást mért a kiemelt projektek visszahívása Hortobágy községre. A rájuk vonatkozó projekt eltörlésével mindössze 600 méternyi út felújítását kell egy időre elhalasztani. Lényegében a 33. számú főút 3,4 kilométernyi szakasza felújításának egy részét tette volna ugyanis lehetővé a kormány által visszahívott kiemelt projekt – tisztázta a képet Titi Éva, Hortobágy polgármestere. A fennmaradó 2,8 kilométernyi útszakasz szélesítése, s a kilenclyukú híd rekonstrukciója hazai forrásból – csaknem 1,5 milliárd forintból – a projekt viszszahívásától függetlenül elkészül.
A budai Várral kapcsolatos döntés borzolja fel leginkább a kedélyeket. A Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Közhasznú Társaság 11 milliárd forintos projektjéhez eredetileg 10 milliárdos támogatást hagyott jóvá a kormány. Most azzal indokolta a döntés visszavonását, hogy a kerület önkormányzata az egykori honvédelmi főparancsnokság épületére elrendelt változtatási tilalommal megakadályozta a beruházást. Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester elmondta: 2007 júliusában jelentette be a kormány, hogy a budai Várra 10-11 milliárdnyi fejlesztési pénzt fordít, ám a kerület vezetése 16 hónapig nem látott engedélyezett, reális projekteket. Novemberben ezt elégelte meg az önkormányzat.
Forrás: Világgazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-11 | | #1737 |
|
Élőben lehet chatelni az uniós fogyasztóvédelmi biztossal március 13-án
Meglena Kuneva fogyasztói jogokért felelős biztos március 13-án 15 órától csevegésben vesz részt a világhálón mindazokkal az európai fogyasztókkal, akik szeretnének jogaikról beszélgetni és aggodalmaiknak hangot adni. Az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi felelősével a Fogyasztók Európai Napjának 10. évfordulója alkalmából cserélhetnek eszmét az EU polgárai. A csevegés során így a következő 12 nyelv - bolgár, cseh, holland, angol, francia, német, görög, magyar, lengyel, portugál, olasz és spanyol - bármelyikén bárki fölteheti kérdéseit, melyekre ugyanazon a nyelven kap majd választ.
A biztossal március 13-án 15 órától 16.30-ig lehet majd élőben beszélni. A csatlakozni kívánóknak ehhez a http://ec.europa.eu/consumers/chat_13march_hu.htm internetes oldalra kell ellátogatniuk.
Forrás: www.szmm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-10 | | #1736 |
|
Liberalizálja az erdőgazdálkodás szabályait és csökkenti a hatósági jogköröket az új erdőtörvény az ombudsman megállapítása szerint. Fülöp Sándor ezért a törvény elutasítását javasolja az Országgyűlésnek.
Veszélyezteti az erdővagyon védelmét és a természeti értékek megőrzését az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezet – állapította meg a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa hivatalból indított vizsgálata után. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosának hivatala Fülöp Sándor megállapításait az MTI-hez is eljuttatta hétfőn.
Az ombudsman szerint a változtatások túlzottan liberalizálják az erdőgazdálkodás szabályait, és megfelelő társadalmi és természetvédelmi hatósági kontroll nélkül csökkentik a hatósági jogköröket. A biztos ezért felkérte a kormányt, hogy a törvénytervezetet jelenlegi formájában ne fogadja el, csak az alkotmányos visszásságok maradéktalan megszüntetését követően.
Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot azt követően, hogy a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezetet. A jelenleg hatályos törvény módosítását Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz, a megnövekedett erdőgazdálkodói létszám és az erdészeti igazgatást is érintő közigazgatási reform tette szükségessé. Fülöp Sándor szerint ugyanakkor a tervezetnek a hatósági eljárás egyszerűsítését megfelelően ellensúlyozni kellett volna a korábbinál szigorúbb ellenőrzési kötelezettségekkel és a természet védelméért felelős hatóság, illetve az érintett közösségek és szervezeteik részvételi lehetőségeivel. Az erdőgazdálkodás szabályait – különös tekintettel az egyes erdők eltérő ökológiai értékére, védettségi szintjére és funkciójára – differenciáltan és sokkal részletesebben kellene meghatározni, mint azt a törvényjavaslat teszi – olvasható a közleményben.
A biztos kiemelte: a környezetvédelmi törvény preambulumából egyértelműen kitűnik, hogy a környezeti, természeti értékek nemzetünk tulajdonának tekintendők, amellyel az állam és polgárai kizárólag bizonyos keretek között gazdálkodhatnak. Az erdőgazdálkodás során tehát az erdőknek mindhárom, egymástól elválaszthatatlan alapfunkcióját (környezeti, gazdasági és társadalmi funkció) figyelembe kell venni, és folyamatosan meg kell őrizni. Ennek megfelelően – a „nemzet tulajdona” kifejezéssel összhangban – az erdőművelés során a gazdasági érdek mellett éppúgy érvényesítendő a környezetvédelmi és társadalmi érdek is. A tervezet szerinti, kizárólag a tulajdonos és a hatóság részvételével, a természetvédelmi hatóságok és az érintett közösségek és társadalmi szervek kizárásával lefolytatott eljárások során hozott döntések azonban túlzott mértékű teret engednek a gazdasági tényezőknek. Ellehetetlenítik az egészséges környezethez való jog, a megelőzés elvének társadalmi részvétel melletti alkalmazhatóságát, ezért alkotmányos visszásságot idéznek elő.
Az ombudsman rámutatott arra is, hogy az állami tulajdonban lévő Natura 2000 besorolású erdők, természetes erdők, természetszerű erdők, illetve származékerdők forgalomképtelenségének kimondása jelenthet megfelelő közjogi garanciát arra, hogy a jövő nemzedékek számára történő megőrzés elsődlegességgel bírjon a rövid távú gazdasági érdekekkel szemben. Emellett szükséges lenne ugyanebben a körben az állami tulajdonú erdők eladásának vagy haszonbérbe adásának kategorikus tiltása. Az ombudsman bírálta, hogy a törvénytervezet alapján nem vesz részt a természetvédelmi hatóság sem az erdőgazdálkodás tervezési szakaszában, sem pedig az éves gazdálkodási tervek bejelentésekor a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen lévő erdők vonatkozásában. Kiemelte továbbá, hogy a Natura 2000 erdők rendeltetésének és az ott megvalósuló üzemmódnak a meghatározásakor elsődleges szempontként a közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok védelmét kell figyelembe venni – áll a közleményben.
(MTI/www.mno.hu)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-10 | | #1735 |
|
Várhatóan nem kell 20 méterrel a zebra előtt 30 kilométer per órás sebességre lassítaniuk az autósoknak. A rendőrség KRESZ-t módosító javaslata elbukott ugyanis a tárcaközi egyeztetéseken - írja a Népszabadság.
A rendőrség tavaly májusban állt elő ezzel a javaslatával - közvetlenül azután, hogy egy autós a zebrán gázolt halálra egy nagymamát és a babakocsiban lévő unokáját Pécsett. A közlekedési tárca szerint azonban nem jó megoldás a zebra előtti sebességcsökkentést bevezetni, mert az a korábbi KRESZ-módosítás sem vált be, amely a vasúti átjárón való áthajtás előtt tette kötelezővé a lassítást - számol be a hirado.hu a Népszabadság alapján.
A jelenlegi KRESZ előírja, hogy az autósoknak fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel kell megközelíteniük a gyalogátkelőket. A közlekedési jogszabály nem határozza meg, hogy pontosan mi számít mérsékelt sebességnek.
Népszabadság - hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-10 | | #1734 |
|
Az elmúlt napok esőzései és a hóolvadás miatt hazánkban a belvízzel elöntött területek nagysága jelenleg meghaladja a 25 ezer hektárt, és megnőttek az árvízzel veszélyeztetett területek is. A kialakult helyzet elsősorban a Körösök mentén, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon okoz nehézségeket, a Fekete-Körös teljes hosszán másodfokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni. Az ár- és belvízvédelemért felelős vízügyi igazgatóságok az érintett területeken megtették a szükséges intézkedéseket.
A Körösök vízrendszerében, a hazai szakaszokon valamennyi folyónk árad. A Fekete-Körös teljes hosszán II. fokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el, a Berettyón pedig szintén I. fokú készültség lépett életbe.
A Fekete-Körösön III. fokot meghaladó, a Kettős-Körösön III. fok körüli árhullám levonulására kell számítani. II. fok körüli szintek várhatóak a Fehér-Körösön, a Berettyón és a Sebes-Körös alsó szakaszán. A Hármas-Körösön az I. fokú szint meghaladása várható.
A Körösökön levonuló árhullámok nem teszik lehetővé a belvízrendszerek gravitációs ürítését, a Mezőberényi, az Élővízcsatorna, a Kettős-Körös jobb parti és a Holt-Sebes-Körös belvízvédelmi szakaszokon több napja elsőfokú belvízvédelmi készültség van érvényben. A Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság öt szivattyútelepe üzemelt az elmúlt napokban, és a Körösökön levonuló árhullám, valamint a csapadékos időjárás miatt várhatóan újabb belvízvédelmi készültségek elrendelésére, a szivattyútelepek további üzemelésére lesz szükség. A térségben a vízgazdálkodási társulatok is tizennyolc helyen emelnek át belvizet.
A Nyugat-Dunántúlon, illetve az osztrák vízgyűjtőn az elmúlt napokban jelentős, 50-60 mm csapadék hullott a már korábban is száz százalékos telítettségű talajra, a folyók és a patakok megáradtak, a Kis-Balaton térségében pedig jelentős belvíz halmozódott fel.
Jelenleg a Rába vízgyűjtő vízfolyásai mindenütt apadnak, a Répce felső szakaszán is jelentős apadás észlelhető. Korábban le kellett zárni a Vasegerszeg-Nagygeresd összekötő utat, mert egy szakaszon elöntötte a Répce. Az út még most is elöntés alatt van, de a víz várhatóan még a mai napon visszahúzódik, így sor kerülhet az út megnyitására.
A Kis-Balaton térségében a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság nyolc szivattyútelepe 24 órás üzemben naponta kb. 200 ezer köbméter vizet emel át. Folyik a védekezés a Keszthely-Hévízi öblözetben és a Zala mentén, ahol szántókat és erdőket árasztott el a belvíz. Az infrastruktúra védelmében folyamatosan szivattyúzzák a vizet a Budapest-Nagykanizsa nemzetközi vasúti fővonalat és a tavaly átadott M7-es autópálya-szakaszt érintő területeken is. Az infrastruktúrák állapotában semmilyen károsodás nem tapasztalható. A következő napok csapadékossága miatt a belvízi védekezés folytatódni fog.
Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság területén az elmúlt nap folyamán a Bodrogközben mértek számottevő csapadékot. Jelenleg a Tarna apad, a Sajó és a Hernád alsó szakaszain azonban tetőzésközeliek a vízszintek, a Hernádon Gesztelynél 20 cm-re közelítette meg a vízállás az I. fokú készültségi szintet. A Sajón levonuló árhullám a Muhi és Köröm közötti közút mélyebb fekvésű szakaszán elöntést okozott, ezért ott forgalomkorlátozást rendeltek el. Lassan tovább árad a Bodrog is, a vízállások egyelőre 50-70 cm-el maradnak el a készültségi szintektől. A Tiszán levonuló árhullám a folyó hazai felső szakaszán 2-3 méteres vízszintemelkedéseket okozott, de készültségi szintet elérő vízállások kialakulására egyelőre még nem kell számítani.
Az elmúlt napok csapadékos időjárása következtében a Bodrogzug-Török-éri és a Tiszakarád-ricsei belvízvédelmi szakaszokon a főcsatornák mederteltsége továbbra is magas, egyes, mély fekvésű helyeken elöntések alakultak ki. Az igazgatóság területén három szivattyútelep üzemel 12 órás műszakban, eddig mintegy 400 ezer köbméter vizet emeltek át a befogadókba.
A többi vízügyi igazgatóság területén a védekezés a védelmi terveknek megfelelően zajlik.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-10 | | #1733 |
|
A 2008. évhez hasonlóan a 2009. évre is a munkáltató állítja ki a 85/2007. (IV.25.) Korm. rendelet alapján a közszféra egyes munkaköreit betöltő dolgozói számára az Utazási utalványt. A 2008. évre kiállított Utazási utalvánnyal 2010. március 31-ig vehető igénybe utazási kedvezmény. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Utazási utalványt kizárólag eredeti aláírással és pecséttel fogadhatják el a közlekedési szolgáltatók.
Kapcsolódó anyagok: www.khem.gov.hu /Újdonságok ..
Forrás: www.khem.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-09 | | #1732 |
|
Az Országos Diákjogi Tanács és a Diákközéletért Alapítvány támogatja Hiller István oktatási és kulturális miniszter javaslatát az állami fenntartású iskolák létrehozásáról. Pénteken folytatódott a javaslat szakmai egyeztetése.
"Örömmel tájékoztathatom Önöket, hogy az Országos Diákjogi Tanács és a Diákközéletért Alapítvány a javaslat meghallgatása után azt egységesen támogatásáról biztosította, és a további munkában is aktívan részt kívánnak venni" - számolt be Hiller István az egyeztetés eredményéről.
A tárcavezető az egyeztetésen kifejtette az állami fenntartású iskolákról szóló javaslatát. Mint elmondta, az állami fenntartású iskolák létrehozásának célja az esélykülönbségek csökkentése és a szegregáció megszűntetése. A közoktatási intézmények a jelenlegi fenntartók kezdeményezésére, önkéntes alapon, az állammal való tárgyalások útján kerülhetnek állami fenntartásba. Az állami fenntartású intézmények az alapnormatíván felül állami kiegészítő normatívát kapnak, amelyet az állam mint iskolafenntartó az esélykülönbségek csökkentésére és a minőségi oktatás biztosítására fordít. Az állami fenntartású intézményekben egységes kerettanterv és pedagógiai rendszer garantálja az átjárhatóságot és a minőségi oktatást. Ugyanakkor helyi szinten a pedagógusközösség tanszabadságát megtartva alakíthatja ki a tantervet.
Hiller István március 3-án a közoktatási szakszervezetekkel kezdte meg az egyeztetési folyamatot. A kezdeményezéssel a szakszervezetek döntő többsége - a Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete - egyetértett, a javaslatot támogatásáról biztosította. Március 4-én a miniszter az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács tagszervezeteivel tárgyalt, akik szintén üdvözölték a kezdeményezést, és jelezték, hogy a részletek kidolgozásában is örömmel részt vesznek.
A szakmai egyeztetés-sorozat következő állomásán, március 13-án Hiller István az önkormányzati szövetségeket fogadja. Március 24-én a Közoktatás-politikai Tanács tűzi napirendjére a javaslatot. A következő hetek szakmai egyeztetéseit követően az oktatási és kulturális miniszter a parlamenti ellenzéki pártokkal is tárgyalásokat kezdeményez.
Forrás: www.okm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-09 | | #1731 |
|
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az iskolában a szorgalmi idő, tanítási év minden év szeptemberének első munkanapján kezdődik és - az érettségi vizsga s a szakmai vizsga évét kivéve - minden év június hónap 15-én, illetve, ha ez a nap nem munkanap, a június 15-ét megelőző munkanapon fejeződik be.
A 2008/2009. tanév rendjéről szóló 17/2008. (V. 9.) OKM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) 2. § -ának (2) bekezdése értelmében a 2008/2009. tanévben a szorgalmi idő utolsó tanítási napja - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - 2009. június 15. (hétfő).
A miniszteri rendelet 3. §-a ugyanakkor lehetővé teszi, hogy szorgalmi idő alatt a nevelőtestület előre megtervezett módon, a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt - a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat - munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhasson fel.
Amennyiben tehát a szorgalmi idő alatt biztosított a jogszabályban előírt 181, illetve 182 tanítási nap megtartása, nincs jogi akadálya annak, hogy 2009. június 15-ét a nevelési-oktatási intézmény tanítás nélküli munkanapként szervezze meg.
Forrás: www.okm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-09 | | #1730 |
|
Rácz Lajos nyerte a 2009. 03. 08-i időközi polgármester-választást a Borsod megyei Sajólászlófalván, aki független jelöltként indult a másik két - ugyancsak független - jelölttel szemben.
A 159 érvényes szavazattal lett a falu első embere Rácz Lajos. A 471 fős település 355 választásra jogosult polgára közül 258-an vettek részt a voksoláson, és valamennyi szavat érvényes volt.
Az időközi választásra azért volt szükség, mert a korábbi polgármester, Bencs Simon - aki szintén függetlenként töltötte be ezt a posztot - tavaly novemberben elhunyt.
Forrás: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-09 | | #1729 |
|
Az önkormányzatok világa a válság nélkül is megérett a teljes megújításra - mondta Gyenesei István önkormányzati miniszter Veszprémben 2009. 03. 05-én, a lakossági fórumot előtti sajtótájékoztatón.
Eltelt 19 év az önkormányzati törvény megalkotása óta, ez önmagában is felveti, hogy mit lehetne másként és jobban tenni, de a 19 év tapasztalata a változtatást feltétlenül indokolja - hangsúlyozta Gyenesei István, megjegyezve, hogy a válság ezt a folyamatot felgyorsítja, részben kikényszeríti, részben viszont korlátozza is.
A miniszter rámutatott arra, hogy mindazt, amiben tudomány és szakma egyetért, áthúzhatja a pártpolitika, hiszen a módosítások többsége kétharmados támogatottságot igényel. Mint mondta, a legszükségesebb és legjobb megoldások is zátonyra futhatnak a parlamenti vitában.
A szakminiszter közölte: az önkormányzati törvényt módosító javaslatokat még ebben a félévben a parlament elé terjeszti a tárca. Tájékoztatása szerint a normaszöveg egy része készen van, a jövő héten pedig ismét összeül a kormány és az önkormányzatok egyeztető fóruma, ahol a változtatásokat még egyszer megvitatják.
Feltétlenül szükséges lenne "újra rendezni az állam és az önkormányzatok munkamegosztását" - mondta a miniszter. Hangsúlyozta: annyi az átfedés és annyira áttekinthetetlen a helyzet, hogy amíg ezt nem rendezik, addig felesleges a finanszírozási rendszer korszerűsítéséről beszélni. Ugyanakkor elkészültek az ezzel kapcsolatos tanulmányok is - tette hozzá.
A javaslatcsomagban szerepel az önkormányzati képviselő-testületek létszámának csökkentése, a polgármesteri jogállás (főállású vagy társadalmi megbízatású) szabályozása, az önálló polgármesteri hivatalok számának csökkentése, a közös körjegyzőségek bővítése.
A változtatások célja nem az, hogy az állami költségvetésben több pénz maradjon, hanem hogy az önkormányzatoknál szabaduljon fel forrás, hogy azt egyéb kötelező közfeladatokra tudják fordítani - mondta. Hozzátette: ezáltal az állam mentesülne azon kötelezettsége alól, hogy többletforrásokat adjon az önkormányzatok működéséhez.
Belső átcsoportosítással kerüljön valóban oda a pénz a településeken, ahol a leginkább szükség van rá - mondta a miniszter, rámutatva arra is, hogy a legnehezebb feladat ma a működés és a fejlesztés összehangolása az önkormányzatoknál. A működési költségek ugyanis növekednek, a fejlesztési lehetőségek köre is bővül, viszont "nem növekszik a rendelkezésre álló pénzforrás"; sem a központi juttatás, sem pedig a helyben megteremthető saját erő - mondta Gyenesei István.
(Forrás: MTI/www.otm.gov.hu) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-09 | | #1728 |
|
Hatályba lépett a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeiről szóló 8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet. A pályázatok benyújtási határideje: 2009. 03. 27.
A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 20. pontjában foglalt rendelkezés alapján az önkormányzati miniszter a 8/2009. (II. 26.) rendeletben szabályozta a bölcsődék és közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, valamint közösségi buszok beszerzése támogatás igénybevételének részletes feltételeit.
A Kormány a tavalyi évhez hasonlóan 2009. évben is fontosnak tartotta a fejlesztési pályázatok folytatását, melynek szükségességét az önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások is jelezték.
E pályázatok célja, hogy az önkormányzatok, intézményi társulások, illetve többcélú kistérségi társulások által fenntartott bölcsődékbe és közoktatási intézményekbe (óvoda, iskola) járó gyermekek, tanulók ellátása minél magasabb színvonalon történhessen meg. Így a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanulók is egyenlő esélyekkel készülhessenek fel a továbbtanulásra. További szempont azon területek támogatása, melyekre az Európai Uniós források nem biztosítanak keretet.
Az önkormányzatoknak és a többcélú kistérségi társulásoknak a pályázati adatlapokat 2009. 03. 27-éig kell az ebr42 információs rendszerbe (http://ebr42.otm.gov.hu/) feltöltenie (az adatlapok is e rendszerből tölthetik le).
Forrás: www.otm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-02 | | #1726 |
|
A munkájukat elvesztők lakáscélú hitelére vonatkozó állami készfizető kezességről dönt ma az Országgyűlés. A Ház előtt lévő javaslat szerint készfizető kezességet kap két évig az államtól a havi törlesztés különbözetére az az álláskereső, aki 2008. szeptember 30. után vesztette el munkáját, és vállalja, hogy a lakáskölcsönéből legalább havi 10 ezer forintot törleszt. Ezt a lehetőséget az a 20 millió forintnál nem nagyobb eredeti hitelösszeggel rendelkező adós kaphatja meg, akinek a hitel fedezetéül lekötött lakáson kívül nincs másik lakása, és családjával ebben lakik. A devizahitelt a folyósításkor érvényes devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, a 20 millió forintos korlát miatt.
A parlament képviselői mandátumigazolással kezdi munkáját: a szocialista Kőhegyi István Zsolt és az MDF-es Dragon Pál teszi le az esküt. Az MSZP-s politikus a január végén elhunyt pécsi polgármester, Tasnádi Péter (MSZP) helyére kerül, míg Dragon Pál a mandátumáról lemondott Boross Péter (MDF) képviselői helyét kapta meg.
(MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-02 | | #1725 |
|
A svájcifrank-alapú kötvényeket kibocsátó önkormányzatok is sok tízmilliárdot buknak a forint árfolyamának romlása miatt, ráadásul hosszú távon teljesen kiszámíthatatlan, hogy miből törlesztenek.
Ha valaki tavaly nyáron ötmillió forint hitelt vett fel, és svájci frankban adósodott el, ma csaknem hétmillióval tartozik, a negyven-ötvenezer forintos havi törlesztés pedig akár hatvan-nyolcvanezer is lehet. A forint árfolyamának drasztikus romlása nemcsak a háztartásokat érinti, hanem az önkormányzatokat is. Az elmúlt két évben ugyanis 260 település bocsátott ki zömében változó kamatozású, devizaalapú kötvényt.
A deviza itt is elsősorban a svájci frank volt, amelynek árfolyama 2006-ban 160 forint körül alakult, majd 2007-re 170 körüli szintre erősödött, ám tavaly májustól egészen szeptemberig 150 forint alatt maradt. Most viszont kétszáznál tart, vagyis a forint szárnyalásának idején kibocsátott kötvények után a jelenlegi árfolyam mellett 30-35 százalékkal többet kell majd visszafizetni. Az önkormányzatok az utóbbi két évben csaknem kétmilliárd svájci frank értékben bocsátottak ki kötvényt, ami ma körülbelül négyszázmilliárdos kötelezettségvállalást jelent. A helyhatóságok viszont ennél bizonyosan kevesebbel kalkuláltak, hiszen az árfolyamveszteség miatt hatvan-nyolcvanmilliárd forintot bukhatnak. Igaz, az adósság visszafizetésének futamideje néhol a húsz évet is meghaladja, és addig sok minden történhet.
Nem hanyagolhatók el a rendszerben rejlő hazai kockázatok sem. A települések öszszes bevételeinek csaknem harminc százalékát az iparűzési adó teszi ki, és még magasabb ez az arány a nagyobb városokban, s a kötvények zömét ők bocsátották ki. Így elég, ha kivonul valahonnan egy nagyobb cég, és a költségvetés - miután évente sok százmilliós vagy esetleg milliárdos bevételtől esnek el - máris felborulhat. Tavaly persze kevesen számolhattak ilyesmivel, mindazonáltal kellett némi optimizmus - vagy felelőtlenség - ahhoz, hogy a következő négy-öt cikluson végignyúló kötelezettségeket vállaljanak.
Kecskemét hétmilliárd forint értékben bocsátott ki kötvényt, Szolnok ennél is bátrabb volt a maga csaknem nyolcmilliárdjával. Nem sokkal marad el Miskolc és Pécs sem tőlük, miközben gyárbezárások soráról hallani.
A megyei önkormányzatok - amelyek egy része szintén többmilliárdnyi kötvénykibocsátással igyekeznek áthidalni a pénzügyi nehézségeket, ugyancsak könnyen pórul járhatnak. Ők ugyanis még saját bevételekkel sem kalkulálhatnak, szinte teljesen kiszolgáltatottak a mindenkori kormánytöbbségnek. Alig néhány éve egy parlamenti döntéssel több tízmilliárdot húztak ki a zsebükből, és ez bármikor megismétlődhet. Mellesleg hasonló kockázattal a településeken is számolni kell, hiszen a személyi jövedelemadó átengedett hányada ugyancsak bármikor módosítható, ráadásul az szja-ból befolyó összeg is bizonytalan.
Az önkormányzati szövetségek már többször felvetették, hogy adósságkonszolidáció nélkül a rendszer előbb-utóbb öszszeomlik. Az önkormányzati tárca erre úgy reagált, hogy a hitelek mértéke egyelőre nem tekinthető kritikusnak - csupán egyes települések vannak nehéz helyzetben -, de nem is lenne túl igazságos, ha pusztán az eladósodottság okán bárhová többletforrásokat juttatnának.
Tény, hogy például a falvakban az egy főre eső adósságállomány alig éri el a tízezer forintot, míg a nagyvárosok kilencvenezer körül járnak. Ám ennek ellenére a kicsiknél nagyobb a baj. Legalább ezer olyan település van, ahol az intézmények működtetésére, a közüzemi számlák kifizetésére kell a hitel. Ezek pedig évek óta maguk előtt görgetik adósságaikat, és a mostani hitelszűke miatt a bankok egyszer csak elzárhatják a csapot. S akkor a községek egy része külső segítség nélkül menthetetlenül bedől.
Forrás: nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-02 | | #1724 |
|
Tájékoztatjuk a T. Pályázókat, hogy a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának megbízásából, az ESZA Kht. várhatóan 2009. március 16-ig pályázatot hirdet gyermek és ifjúsági szervezetek rendezvényeinek és közösségfejlesztő képzéseinek támogatására. A pályázati célokról a Tanács 2009. február 24-én tartott ülésén döntött.
Az alábbiakban közzétesszük a pályázati kiírással kapcsolatos legfontosabb információkat:
Pályázati kategóriák:
"A" kategória: Gyermek és ifjúsági szervezetek rendezvényeinek támogatása
"B" kategória: Gyermek és ifjúsági szervezetek közösségfejlesztő képzéseinek támogatása
"A" pályázati kategória esetében:
Olyan értékközpontú és értékteremtő, országos jelentőséggel bíró gyermek és ifjúsági rendezvények támogatása, amelyek szervesen illeszkednek az országos gyermek és/vagy ifjúsági szervezetek éves szakmai tevékenységébe, munkájába, továbbá olyan gyermek és ifjúsági rendezvények támogatása, amelyek legalább két tervezési statisztikai régió, legalább hat településén működő szervezet részvételével valósulnak meg.
"B" pályázati alkategória esetében:
Olyan közösségfejlesztő (elsősorban forrásteremtés, kommunikáció, programszervezés, vezetőképzés tematikát magában foglaló) képzési programok támogatása, melyek legalább két tervezési-statisztikai régió legalább hat településén működő szervezet vagy szervezetközi együttműködés részvételével valósulnak meg.
Forrás, további információ: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-03-02 | | #1723 |
|
Péteriben független jelöltet választottak polgármesternek és Szomódon is függetlenként indult jelöltek közül került ki polgármester, valamint a 9 fős képviselő-testület; Ajkán és a budapesti XVII. kerületben pedig a Fidesz - KDNP közös jelöltjei nyerték az önkormányzati képviselő-választást a hétvégén.
A függetlenként induló Molnár Zsolt jogász nyerte az időközi polgármester-választást 2009. 03. 01-jén a Pest megyei Péteriben, ahol az előző polgármester lemondása miatt került sor a választásra. Összesen hárman szálltak ringbe: ketten függetlenként, egy pedig a Fidesz jelöltjeként mérettette meg magát. A szavazáson az arra jogosultak több mint 50 százaléka vett részt. A 864 voksoló közül 440-en választották Molnár Zsoltot, amíg fideszes riválisa 278, a másik független jelölt pedig 130 szavazatot gyűjtött össze.
A Komárom-Esztergom megyei Szomódon 56 százalékos részvétellel új képviselő-testületet és polgármestert választottak 2009. 03. 01-jén. Az 2047 fős község új polgármestere Cellár József, aki korábban a képviselő-testület tagja volt. A függetlenként indult új polgármester a leadott szavazatok 43 százalékát szerezte meg, a szintén indult korábbi polgármester 33 szavazattal kapott kevesebbet, mint a posztot elnyert riválisa. Szomódon december elején feloszlatta magát a testület. A képviselő-testület azt állította, hogy nem tudnak együtt dolgozni a polgármesterrel. A település vezetői posztjáért hárman indultak, a kilenc fős testület tagjait 19 jelölt közül választották meg.
A Fidesz-KDNP jelöltjét, Nagy Zoltán választották önkormányzati képviselővé szombaton Ajkán, a 11. számú választókörzetben, az ajkarendeki városrészben, 2009. 02. 28-án. Nagy Zoltánra 265-en szavaztak. Ketten függetlenként indultak, s a második helyre került Gráczonyi Anna 151 szavazatot kapott, míg Gunics Sándorra 10-en voksoltak. A névjegyzékre felvett 843 választópolgár közül 426-an mentek el szavazni, ami valamivel több mint 50 százalékos megjelenési aránynak felel meg. Ajkán a 2006-ban Fidesz-KDNP-s színekben győztes képviselő halála miatt kellett időközi választást tartani szombaton, a 11-es számú választókörzetben, az ajkarendeki városrészben.
Győzelmet aratott a Fidesz-KDNP közös jelöltje a Budapest XVII. kerületében, Rákosliget városrészben megrendezett időközi önkormányzati választáson 2009. 03. 01-jén, amelyet egy képviselő lemondása miatt tartottak. 38 százalékos részvétel mellett Rózsahegyi Péter a szavazatok 69 százalékát (1032 szavazat) szerezte meg. Második helyen végzett Parrag Noémi az MSZP-SZDSZ közös jelöltje 15,6 százalékos (234 szavazat) eredménnyel. Harmadik lett dr. László Jenő, egy helyi civil szervezet jelöltje, aki 13,9 százalékkal (208) zárt. Nagyedik helyen Zollai András, az MSZDP jelöltje végzett, 1,5 százalékkal (22).
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-27 | | #1721 |
|
Ötvenezer állás megtartását teszi lehetővé a szerdai kormányülésen elfogadott 30 milliárd forintos, európai uniós forrásból finanszírozott munkahely-megőrzési támogatás - jelentette be Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára.
Székely Judit csütörtökön, a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: a kormány "4+1 napos" támogatása minden ötödik munkanap bérköltségét átvállalja a munkáltatótól, a pályázó cégek munkavállalóinak legfeljebb 50 százalékáig. Hangsúlyozta: ennek feltételeként az érintett cégeknek vállalniuk kell, hogy két éven át nem hajtanak végre létszámleépítést, illetve a bértámogatásban lévő dolgozókat hetente egyszer továbbképzésekben részesítik. A program így közvetlenül összesen 25 ezer alkalmazott képzését és munkahelyének megőrzését segíti, közvetetten pedig mintegy ötvenezer munkahely megtartásához járul hozzá. A munkahely-megőrzési pályázatból 20 milliárd forint a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak, míg 10 milliárd forint a nagyvállalatoknak áll rendelkezésre - fűzte hozzá a szakállamtitkár.
Székely Judit elmondta: a kormány eddig is sok intézkedést hozott a válság kedvezőtlen foglalkoztatási hatásainak minimalizálására. A kabinet erre a célra összesen mintegy 17 milliárd forintos állami keretet különített el az idén, amelynek első, 6 milliárd forintos pályázata lassan már ki is merül. A kormány második, 10 milliárd forintos állásmegtartó támogatása még szinte teljes mértékben rendelkezésre áll a pályázók előtt, akik április végéig jelentkezhetnek a felhasználásra. A kormányzati támogatások folyamatosságát biztosító "4+1 napos támogatás" pályázatai várhatóan ekkora, vagyis április végére kerülnek kiírásra - húzta alá a szakember. Hozzátette: az új programban támogatott képzések - egyebek mellett szak- és informatikai ismeretek fejlesztése, nyelvoktatás - a "válság utáni konjunkturális időszakban is fontos szerepet tölthetnek be a versenyképesség növelésében.
Székely Judit kérdésre válaszolva elmondta: a képzéseket az előzetes tervek szerint a regionális munkaügyi központokon keresztül szervezhetik a cégek. Ugyanakkor szólt arról is, hogy a munkahelymegőrzést sem lehet "minden áron" támogatni, ezért a kabinet nagy hangsúlyt fektet az állásukat már elvesztett munkavállalók újrafoglalkoztatásának segítésére is.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-26 | | #1719 |
|
Az önkormányzati szövetségek szerint nem a rendszer strukturális átalakítása – többek között a képviselő-testületek létszámának radikális csökkentése – jelenti a valódi önkormányzati reformot. Az oldhatná meg a hosszú évek óta fennálló gondokat, ha végre újraszabályoznák a települések, megyék feladatait, hatásköreit, s ennek megfelelően határoznák meg a finanszírozásukat. Mindez a települések, megyék érdekeit képviselő hat testület elnökségeinek tegnapi ülése után derült ki. (A megyei jogú városok nem képviseltették magukat.) Így az sem meglepő, hogy nem értenek egyet sem a kormány, sem a Reformszövetség őket érintő javaslatainak a többségével. Bár az elképzelések közül néhányat megfontolandónak tartanak.
A szövetségek egy tizenkét pontos kívánságlistát fogalmaztak meg. Ezek egy részét – ilyen a polgármesteri jogállás megerősítése, a feladatkörök újragondolása, az önkormányzatok gazdasági alapjainak megerősítése – feltehetően a kormány is támogatja majd. Hiszen e témakörökben már körvonalazódik a megállapodás a Kormány-Önkormányzatok Egyeztető Fórumában (KÖEF). Ám az önkormányzati képviselők létszámának drasztikus, gyakorlatilag felére történő csökkentését elutasítják. A Gyurcsány-bejelentés döbbenetes hír volt számukra, hiszen a KÖEF-ben hónapok tárgyalásának eredményeként konszenzus alakult ki abban, hogy a parlamenti képviselők számának a lefaragásával párhuzamosan a települések, megyék esetében is elképzelhetőnek tartanak egy 10-20 százalékos csökkentést. A helyzetet jól jelzi: az önkormányzati tárca szakállamtitkára is egy újságírótól értesült a kormányfő bejelentéséről. Vélhetően ez a skandalum is hozzájárult ahhoz, hogy az érdekszövetségek azt kérik, alakítsák át a KÖEF-et, s érdemi, folyamatos és szervezett párbeszéd jöjjön létre a kormány és az önkormányzati szféra között.
Az önkormányzati érdekszövetségek nem zárkóznak el a strukturális átalakításoktól sem. Tudják, a gyenge megyerendszer helyett erős önkormányzati középszintet – akár a megyei hatáskörök kibővítésével, akár a régiók megteremtésével – kell kialakítani. S meg kell oldani Budapest problémáját is: a kétszintű önkormányzat egyre életképtelenebb. Arról is döntöttek a települések és megyék irányítói, hogy segítséget nyújtanak Pécsnek ahhoz, hogy a település meg tudjon felelni a kulturális főváros cím által szabott követelményeknek.
VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-26 | | #1718 |
|
Április 1-től a közüzemi földgáz ára nem emelkedik – jelentette be Molnár Csaba Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi miniszter a 2009. február 25-i, szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.
Hozzátette: a kőolaj árának csökkenése ellenére a forint-dollár árfolyam kedvezőtlen alakulása ugyan indokolttá tenne egy kis mértékű emelést, mégis a gázár változatlanul hagyása mellett döntött, mert számítani lehet arra, hogy a forint árfolyama erősödni fog, illetve a gáz világpiaci ára a következő negyedévben tovább csökken.
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-26 | | #1717 |
|
A Magyar Turizmus Zrt. felhívást tesz közzé a hazai kulturális intézmények részére, turisztikai tevékenységük marketingjének támogatására. A pályázatot 2009. 03. 16-ig kell benyújtani. Az on-line szavazás 2009. április 1-én kezdődik a www.vendegvaro.hu internetes portálon, és 2009. május 3-án zárul le.
A Magyar Turizmus Zrt. - az Oktatási és Kulturális Minisztériummal, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal és az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságával közösen - 2009-ben is internetes játékot hirdetett, amelynek segítségével a nagyközönség dönt arról, hogy melyik muzeális intézmény érdemli ki a 2009 Vendégbarát Múzeuma címet.
A Vendégbarát Múzeum Program 2007-ben indult, és 2008-ban is sikerrel folytatódott, mindkét évben mintegy 40 múzeum pályázott. A Program célja, hogy segítségével az elmúlt években történt látogatóbarát fejlesztések „híre” eljusson mind a belföldi, mind a külföldi potenciális vendégekhez.
Pályázatot nyújthatnak be érvényes működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények, amelyek az elmúlt két évben (2007-ben és 2008-ban) nem nyertek támogatást a Vendégbarát Múzeum Program keretén belül.
A feltételeknek megfelelő pályázók közül a nagyközönség választja ki szavazataival a nyerteseket. A szavazás a www.vendegvaro.hu internetes oldalon zajlik.
A pályázati felhívás és a részvételi formanyomtatványok letölthetők: www.otm.gov.hu
Forrás: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-24 | | #1716 |
|
A kartellező cégvezetők megússzák az eltiltást. Alkotmányellenesnek nyilvánította ugyanis az Alkotmánybíróság a versenytörvény módosításának a vezető tisztségviselők felelősségére vonatkozó passzusát. Igaz, tette ezt három különvéleménnyel. A versenytörvénynek a parlament által tavaly nyáron megszavazott módosítása új eszközöket vezetett volna be a kartellezés ellen. A versenyhivatal most arra törekszik, hogy a módosítás alkotmányossági kifogás alá nem eső passzusait mielőbb elfogadja a parlament.
VG |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-24 | | #1715 |
|
Az állam is lehessen iskolafenntartó - javasolja Hiller István oktatási miniszter a Népszava hétfői számában. Hozzátette: szó sincs államosításról, de lehetőséget akarnak adni az igazságosságnak az iskolarendszerben. Elmondta, hogy a 2010-es választások után venné át az első iskolákat az állam - de ezzel együtt bízik az elképzelés életrevalóságában.
Lehetőségről van szó, amely minden intézménynél egyenként lefolytatott tárgyalások útján valósulhatna meg, és önkéntességen alapulna. Az átadást-átvételt a fenntartók és az állam is kezdeményezhetné.
A miniszter fontosnak tartotta hangsúlyozni: a terv nem érinti a szabad iskolaválasztás jogát.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-24 | | #1714 |
|
A kormány döntött a nagykanizsai agglomeráció csatornahálózatának és a város szennyvíztisztító telepének fejlesztését célzó uniós nagyprojekt támogatásáról. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló több mint 12 milliárd forintos fejlesztés során a város egyes részein és a környező 14 településen kiépül a hiányzó szennyvízcsatorna-hálózat, a szennyvíztisztító telep korszerűsítésével pedig lehetővé válik a nagyobb hatásfokú biológiai tisztítás és a szennyvíziszap korszerű kezelése. A beruházás mintegy 65 ezer lakos életminőségét javítja, csökken a talaj és a felszín alatti vizek szennyezése, illetve javul a tisztított szennyvizet befogadó Dencsár árok és Principális csatorna vízminősége is.
A projekt célja, hogy a nagykanizsai agglomerációban megfelelő szennyvízelvezetést és tisztítást biztosítson, összhangban a hazai és az uniós jogszabályi kötelezettségekkel.
A mostani fejlesztés során Nagykanizsán bekötik a csatornahálózatra még nem csatlakoztatott, a város belterületén található ingatlanokat, azokban az utcákban pedig, ahol hiányzik, kiépítik a szennyvízelvezetést. A meglévő csatornahálózat egyes elemeit is felújítják, átépítik, hogy növeljék a kapacitását, és alkalmassá tegyék a megnövekedett mennyiségű szennyvíz befogadására.
Az agglomerációhoz tartozik 14 olyan település (Bocska, Eszteregnye, Fityeház, Fűzvölgy, Homokkomárom, Hosszúvölgy, Liszó, Magyarszerdahely, Magyarszentmiklós, Rigyác, Semjénháza, Surd, Szepetnek és Zalaszentbalázs), ahol nincs kiépítve a szennyvízelvezetés. Ezekben a községekben új, gravitációs, elválasztott rendszerű szennyvízcsatornák épülnek, a keletkező szennyvizet a nagykanizsai szennyvíztisztító telepre vezetik.
A nagykanizsai szennyvíztisztító telep 1980-ban kezdte meg a működését, berendezései mára elavultak. Felújítják és átalakítják a mechanikai tisztítás műtárgyait, és kiépítik a teljes tápanyag-eltávolítást biztosító biológiai tisztítási rendszert is. Ennek köszönhetően a telepről a Dencsár árokba, majd onnan a Principális csatornába kerülő tisztított szennyvíz kibocsátási határértékei megfelelnek majd a jogszabályi előírásoknak, és javulni fog a befogadók vízminősége és ökológiai állapota is.
A telepen a jelenlegi iszapkezelési eljárás hosszú távon nem fenntartható, ezért ezt is korszerűsíteni kell. A fejlesztés eredményeképpen az iszap megfelelően kezelhető lesz, csökken a szaghatás, és a keletkező biogázt is hasznosítani fogják a telep energiaellátásának részleges biztosítására. A telep a jövőben szippantott szennyvizet is tud majd fogadni, ehhez egy új fogadóállomást létesítenek.
Megépül összesen mintegy 42 km bekötővezeték, 80 km nyomóvezeték, 78 km gravitációs csatorna és 51 átemelő. Ezen kívül Nagykanizsán felújítanak 5,5 km bekötővezetéket és gravitációs csatornát, valamint 3 átemelőt.
Az új bekötések eredményeképp több mint tízezer lakos számára lesz biztosított a megfelelő szennyvízelvezetés. A tervek szerint a kivitelezés az idén májusban kezdődik, és 2012 tavaszán fejeződik be.
A fejlesztés tervezett összköltsége 12,6 milliárd forint, amelynek 85 százalékát – 10,7 milliárd forintot – a Környezet és Energia Operatív Program biztosítja. Ebből 9,1 milliárd uniós támogatás, 1,6 milliárd forint pedig hazai költségvetési társfinanszírozás.
A támogató kormánydöntést követően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a nagyprojektet megküldi az Európai Bizottságnak jóváhagyásra.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-24 | | #1713 |
|
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a 2009. évi országos parlagfű-mentesítési program keretében az alábbi pályázati felhívást teszi közzé: Pályázati felhívás a parlagfűvel fertőzött területek fizikai mentesítésére alkalmas motoros fűkaszák beszerzésére
Támogatást igényelhetnek: olyan települési önkormányzatok (továbbiakban önkormányzat), melyek lakossága 1000 fő alatt van.
Benyújtási határidő: 2009. március 25.
Forrás: www.fvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-24 | | #1712 |
|
Hatályba lépett a 33/2009. (II. 20.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok számára az idén rendelkezésre álló 800 millió forintos vis maior keret, valamint a mellé rendelt 360 milliós tartalék felhasználásának szabályairól.
A költségvetésben a helyi önkormányzatok támogatási tételei között szereplő vis maior keret felhasználása decentralizált, a támogatásokról a regionális fejlesztési tanácsok döntenek. Döntéseikről tájékoztatniuk kell az önkormányzati minisztert, aki 5 napon belül kifogással élhet, ekkor egyeztetnie kell az illetékes tanáccsal. Minden tanács március 5-ig teszi közzé a jelentkezési felhívást, az önkormányzatok december 1-jéig adhatnak be kérelmeket.
Támogatást igényelhetnek az önkormányzatok a természeti csapás elleni védekezés többlet kiadásaira, a tulajdonukban lévő épületekben, utakban, hidakban és kompokban keletkezett károk, illetve pince- és partfalomlás, valamint földcsuszamlás helyreállítására. Különösen súlyos természeti csapás esetén, ha a településen jelentős számú lakóépület vált életveszélyessé, rendkívüli szociális támogatás is adható a vis maior keretből. Alapesetben a költségek 70 százaléka jár támogatásként, de a rendelet felsorol néhány konkrét esetet és támogatási hányadot. Az utak, hidak és kompok helyreállításához a költségek 60 százaléka, a pince- és partfalomlás, valamint az ár- és belvízvédelmi építmények helyreállításához 70 százaléka, míg az oktatási, kulturális, szociális és egészségügyi intézmények helyreállításához 80 százaléka jár. A regionális fejlesztési tanács az említettnél nagyobb arányban is támogathatja azokat az önkormányzatokat, amelyek területén az átlagosnál jelentősen magasabb a munkanélküliség, illetve amelyek önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe. Az olyan károknak, amelyek a kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időszakában keletkeztek, az egésze megtéríthető. A vis maior tartalék azt követően használható fel, ha az alapkeret kimerült.
A Tanács a vis maior tartalékból akkor vehet igénybe támogatást, ha a decentralizált vis maior keretének éves előirányzatát már felhasználta. Az igények teljesítéséről az államháztartásért felelős miniszterrel történő egyeztetést követően a miniszter dönt. A Tanács a vis maior tartalékra vonatkozó kérelmét a miniszterhez folyamatosan, de legkésőbb a tárgyév december 5-éig nyújtja be. A vis maior tartalékra vonatkozó kérelemhez a Tanács mellékeli a javaslatát.
A Korm. rendelet szövege letölthető: www.otm.gov.hu
Forrás: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-24 | | #1711 |
|
Az önkormányzati miniszter aláírta a a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatásával kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokról szóló ÖM utasítást. A támogatási kérelem benyújtása év közben folyamatos.
A működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása azon települési önkormányzatok részére nyújtható, amelyek működőképessége a költségvetési törvény 6. számú mellékletének 1. pontja alapján igénybe vehető támogatások mellett nem biztosítható, továbbá megyei önkormányzatok működőképességének megőrzéséhez javasolható.
A támogatási kérelmek benyújtása év közben folyamatos. A beérkezett kérelmekről az önkormányzati miniszter – az előre nem látható, soron kívüli döntést igénylő esetek kivételével – három ütemben dönt. Ezen ütemekben történő döntés-előkészítéshez, a támogatásról történő döntéshez a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységei által felülvizsgált kérelmek Önkormányzati Minisztériumba történő beérkezésének utolsó határideje:
I. ütem 2009. május 20.
II. ütem 2009. szeptember 15.
III. ütem 2009. november 27. napja.
Az utolsó ütem határidejét követően beérkezett támogatási kérelmek – a különös méltánylást igénylő esetek kivételével – felülvizsgálat nélkül elutasításra kerülnek.
A pályázati felhívás szövege letölthető: www.otm.gov.hu
Forrás: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-24 | | #1710 |
|
A 5/2009. (II. 20.) ÖM rendelet alapján helyi önkormányzatoknál és a többcélú kistérségi társulásoknál megszűnő álláshelyek után járó felmentési idő bérének felét, a végkielégítés egészét átvállalja az állam.
A támogatásra a pályázatok három ütemben nyújthatók be. Az elsőnek 2009. április 10., a másodiknak július 10., míg a harmadiknak szeptember 28. a beadási határideje. A pályázatot a Magyar Államkincstár területi szervéhez kell benyújtani, az elbírálást az önkormányzati miniszter által létrehozott bizottság végzi.
A pályázat keretében a tényleges létszámcsökkentés alapján megszűnt álláshelyeket betöltők - jogszabály szerinti - járandóságára lehet fedezethez jutni. A felmentési időre járó bér felét, a végkielégítés egészét vállalja át az állam.
A támogatás a megszüntetett főfoglalkozású közszolgálati, közalkalmazotti álláshelyek után jár, de igényelhető támogatás azon megszüntetett álláshelyek után is, amelyeket munkaviszony alapján töltöttek be. A megszüntetett álláshelynek egyértelműen beazonosíthatónak kell lennie.
Pályázni lehet a múlt év szeptember 30. után megszüntetett álláshelyek terheinek a támogatására is, amennyiben múlt év utolsó napjáig kifizették az utánuk járó felmentési időre a bért, és a végkielégítést. Szintén támogathatók a körjegyzőség létrehozásával megszűnő álláshelyek, illetve a több körjegyzőség összevonásával megszűnő státuszok.
A pályázati felhívás szövege letölthető: www.otm.gov.hu
Forrás: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-23 | | #1709 |
|
Hétfőn délután kezdi meg az érdemi törvényalkotási munkát az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban. A képviselők a parlament feloszlatása mellett több válságkezelést célzó törvényről is döntenek, amelyek érintik az eladósodott embereket, a vállalkozásokat, az állami cégeket és a pénzügyi rendszer felügyeletét.
Több fontos válságkezelő törvényről dönthet hétfői ülésén a parlament, amely a múlt heti évadnyitás után most kezdi meg az érdemi törvényalkotó munkát. A parlament napirendjén ugyan az Országgyűlés feloszlatásáról szóló szavazás is szerepel, ezt azonban az előzetes nyilatkozatok alapján sem az MSZP, sem az SZDSZ nem fogja megszavazni, ezért várhatóan a napirend többi pontján lesz a hangsúly.
Hitelbe beleroppanó munkanélküliek
Probléma:
A gazdasági válság miatt állásukat vesztő emberek nem tudják fizetni a korábban felvett lakáshiteleket, és ezzel teljesen ellehetetlenülnek.
Javaslat:
Az állam rászorultsági alapon átmeneti segítséget nyújtana azoknak, akik ilyen helyzetbe kerültek és készek megállapodni a hitelező bankkal a törlesztések átütemezéséről. A segítség formája egyfajta állami kezességvállalás lenne, ami alapján az állam kifizeti az adósok tartozását a bankoknak, majd a pénzt később adók formájában hajtja be a megsegített embereken. A javaslatot a kormány nevében Veres János pénzügyminiszter terjesztette be, arról hétfőn döntés várható.
Betarthatatlan adminisztrációs terhek
Probléma:
A válság által sújtott vállalkozásokra nagy adminisztrációs terhet rónak egyes érvényben lévő jogszabályok, amelyek megszüntetése az ellenzék szerint a talpon maradáshoz elengedhetetlen. Ilyen - a javaslat szerint - betarthatatlan és ellehetetlenülést eredményező szabály a vendéglátóhelyeknél előírt napi standolás, a készpénzfizetések korlátozása, valamint a vállalkozások házipénztárában tartott készpénzállomány korlátozása.
Javaslat:
A versenyképesség érdekében a törvényjavaslat eltörölné a fent említett előírásokat, ezzel segítve a vállalkozások egyszerűbb és hatékonyabb működését. Így a jövőben a vendéglátó helyeknek nem naponta, csak havonta kellene nyilvántartást vezetniük a raktáron lévő röviditalokról, a vállalkozások egyszerűbben, a házipénztárban az éves bevétel 1,2 százaléka helyett 2 százalékát tarthatnák, és újra lehetne 250 ezer forint feletti összegeket is készpénzben fizetni. A standolás rendszerének átalakításában a nyialtkozatok szerint ötpárti egyetértés van. Az MSZP támogatja a 250 ezer forintos határ eltörlését is, a házipénztárra vonatkozó szabályokat viszont megtartaná. A parlament elé kerülő javaslatot a fideszes Szatmáry Kristóf és Pelczné Gáll Ildikó terjesztette be, arról hétfőn döntés várható.
Önkényesen szerződő bankok
Probléma:
A gazdasági válság alatt a korábbinál látványosabban jelent meg az a probléma, hogy a bankok egyoldalúan módosíthatják a lakossági kölcsönszerződéseket és lízingszerződéseket.
Javaslat:
A törvénymódosítás a bankok egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatának szabályozására előírná, hogy módosítás esetén az érintett ügyfelet személyre szabottan értesíteni kelljen. Az értesítést olyan határidőn belül kellene kézbesíteni, amikor a változás elfogadása helyett az ügyfélnek még van reális lehetősége más bankhoz átszerződni. A javaslat emellett megerősítené a pénzügyi ágazat felügyeletét, hatékonyabbá téve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működését. A módosítást a kormány nevében Veres János pénzügyminiszter terjeszti elő, arról hétfőn részletes vitát folytatnak, de még nem szavaznak.
Vastag állami cégvezérek
Probléma:
Miközben a gazdasági válság miatt a kormány hatalmas kiadáscsökkentési programokat hirdetett, az állami cégek élén továbbra is hatalmas vezetői testületek állnak az ellenzék szerint, amelyek tagjai óriási fizetésekre jogosultak.
Javaslat:
Az állami cégek kiadásainak csökkentésére a nagy állami cégek igazgatóságait és felügyelőbizottságait a törvény által előírt minimális szintre, 3-3 főre csökkentenék. Ezeknek a testületeknek a tagjai a jövőben a "mindenkori átlagbérrel" egyező fizetést kapnának - írja az előterjesztés. A javaslatot a fideszes Répássy Róbert terjesztette elő, arról hétfőn általános vita lesz, amelyet a nap végén lezárnak.
Egyéb feladatok
A válság kezeléséről szóló javaslatok mellett hétfőn dönt az országgyűlés több nemzetközi szerződés vagy jogszabály magyarországi kihirdetéséről is. Ezen a napon tárgyalják meg továbbá a parlamenti képviselők mentelmi ügyeit, és vitára bocsátják a Magyar Tudományos Akadémia működésének újraszabályozását.
Dönt az Országgyűlés egy új, egységes kábítószer-ellenes stratégia kialakításáról, és lesz vita az erdőtörvényről, valamint több mezőgazdasági tárgyú törvényről. Szintén hétfőn szavaznak a Magyarország afganisztáni katonai szerepvállalásáról szóló jelentés elfogadásáról.
Forrás: origo
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-23 | | #1708 |
|
Az Új Tudás Programban meghirdetett, a HHH gyermekeket oktató-nevelő pedagógusok többlet-teljesítményét 2009-ben 3,8 milliárd forintos pluszforrás beépítésével támogatja az oktatási tárca. Az összeg a költségvetésben az Önkormányzati Minisztérium és az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezeteiben található meg.
A nevelés-oktatás folyamatában kiemelkedően fontos szerepe van a pedagógus személyének, motiváltságának. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése-oktatása számos többletfeladatot ró a tanítókra, tanárokra. E többletmunka elismeréseként azok a pedagógusok, akik a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában vesznek részt, kiegészítő illetményt kapnak, melyet a központi költségvetésből az intézményt fenntartó helyi önkormányzatok és a nem állami fenntartók vehetnek igénybe.
A képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítés, illetve óvodai fejlesztőprogram szervezése után igényelhető, pályázati úton támogatásban részesült óvodák és általános iskolák pedagógusai 2009. évtől kezdődően kiegészítő illetményre jogosultak.
A kiegészítő illetményre való jogosultság egyik feltétele tehát, hogy az integrációs támogatási rendszerbe történő bekapcsolódás előfeltételeként vállalt feladatok teljesítésében a pedagógus részt vesz. További feltétel óvodák esetében, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményi, tagintézményi aránya elérje a 15%-ot, általános iskola esetében az 5%-ot. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát tagintézményenként, a 2008 októberében lejelentett létszám-statisztikai adatok alapján kellett meghatározni.
A kiegészítő juttatásban részesülő pedagógusoknak a jogszabályban felsorolt tevékenységek közül legalább három teljesítésében közre kell működniük. A támogatást első alkalommal a 2009. január 1-től 2009. augusztus 31-ig terjedő időszakra lehetett igényelni, azt követően újabb igénylés alapján jár a támogatás.
Az intézmény vezetője pedagógusonként bruttó 5.000 és 60.000 Ft/hó összeget állapíthat meg.
A támogatás iránti igényt 2009. január 15-ig lehetett benyújtani.
Részletes adatok az eredményekről:
- 475 fenntartó (ebből 461 önkormányzati, 14 nem önkormányzati fenntartó)
- 10 921 pedagógus után igényelt támogatást
- 587 iskola és 444 óvoda esetében
- 2.3 mrd Ft összegben.
A teljes összegből (2.3 mrd Ft)
önkormányzati fenntartású intézményeknek: 2.278 mrd Ft
nem önkormányzati fenntartású intézményeknek: 41 millió Ft
A legtöbb bérkiegészítés kifizetésére
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (530 millió Ft), és
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (427 millió Ft) kerül sor.
Forrás: www.okm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-23 | | #1707 |
|
Nem az önkormányzatokból, hanem a hivatalokból van sok; az önkormányzati képviselők számát 26 ezerről 14 ezerre csökkentenék, de a települések önállósága megmaradna - mondta az önkormányzati miniszter a 2009. 02. 20-i Nap-keltében.
Ma a 3.194 önkormányzat munkáját 1.899 hivatal szolgálja ki, és ezek között 600 olyan van, amelynek területéhez 1500 embernél kevesebb tartozik - közölte Gyenesei István. Hozzátette: azt szeretnék, ha ez az 1.500 lenne a határ, ami alatt nem lehetne önálló hivatalt működtetni. Ugyanakkor még egy félszáz lelkes településnek is lehetne saját önkormányzata, így autonóm maradhatna. Utalt arra, hogy a 3.194 települési önkormányzat közül minden harmadik (1.034) olyan, ahol a lélekszám 500 alatt van.
A szakminiszter elmondta azt is, elképzelései szerint az önkormányzati képviselők számát a jelenlegi 26 ezerről 14 ezerre csökkentenék, ám ez differenciáltan jelenne meg az egyes településtípusoknál.
Eszerint (a polgármestereken túl) 500 lakosig két képviselője lenne egy településnek, efölött kétezer főig négy, 2 ezer és 5 ezer lakos között hat, 10 ezer felett nyolc, míg a 100 ezer feletti városok esetében 18. A jelenlegi 66 (plusz a főpolgármester) fős Fővárosi Közgyűlés képviselőinek száma 33 és 40 közé csökkenne. (A kerületi önkormányzatokra nem tért ki a miniszter.)
Kérdésre szólt az üdülési csekkek tervezett megadóztatásáról is. Véleménye szerint az üdülési csekk intézményéhez csak "nagyon óvatosan szabad hozzányúlni", mert az komoly idegenforgalmi bevételt jelent a költségvetésnek. Mint mondta, az üdülési csekk egy kisebb mértékű megadóztatásról kezdődtek tárgyalások, ám ennek részleteiről csak annyit mondott, hogy a mértéke 0 és 33 százalék között lehet, és hogy erről heteken belül dönthetnek.
Arra a kérdésre, tudomása szerint lesz-e kormányátalakítás az MSZP márciusi tisztújítása után, azt mondta: "ez a felröppent kacsa" a legutóbbi kormányülésen is szóba került, ám Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ott "nagyon határozottan" kijelentette, "nincs oka a kormány összetételén változtatni, ezzel a kormánnyal szeretné a ciklust lezárni"
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-20 | | #1706 |
|
Honlapunkról letölthető a Tanulók részére a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő oktatási intézmény által beszerzett kedvezményes bérletek elszámolásának kérdéseiről (fogyasztói árkiegészítés, általános forgalmi adó, költségvetési gazdálkodás) szóló tájékoztató anyag.
Letölthető: www.szantoestarsa.hu/Jó tudni/Államháztartás/Bérletek elszámolásának kérdései
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-20 | | #1705 |
|
Csaknem ötven százalékkal csökkenhet az önkormányzati képviselők száma, ha a parlament támogatja a kormány javaslatát, amely az önkormányzati rendszer megújítását szorgalmazza - mondta a 2009. 02. 18-i kormányszóvivői tájékoztatón Gyenesei István önkormányzati miniszter.
Mint elmondta: az önkormányzati rendszer átfogó megújításának az a célja, hogy a rendszer ésszerűbben, takarékosabban, demokratikusan működjön, s hatékonyabb, az állampolgári igényeket jobban kielégítő legyen.
Az átalakítás szlogenje a "több demokrácia, kevesebb bürokrácia" - fogalmazott a miniszter. Kiemelte: jelenlegi tagolt az önkormányzati rendszer, szétaprózott az önkormányzati igazgatás, indokolatlanul drága a bürokrácia, és ez megnehezíti az állampolgárok ügyeinek intézését.
A kormány által javasolt lépéseknek húszéves beidegződésekkel, szakmai-politikai ellenállással kell megküzdeniük - közölte Gyenesei István, hozzátéve: az általuk javasolt változtatások szinte mindegyike érinti az önkormányzati törvényt, amelynek módosításához kétharmados többség kell.
"Hiszek abban, hogy az önkormányzatok, ezeken keresztül az állampolgárok szolgálata nemcsak a kormánypártok érdeke, hanem az ellenzéknek is fontos" - válaszolta a szakminiszter arra a kérdése, hogy szerinte mi az esélye a jogszabályok parlamenti elfogadásának. Szerinte nem minden lépést lehet majd megtenni azok közül, amelyeket szeretnének, de ez még nem ok arra, hogy semmit se tegyenek.
A kormány azt javasolja egyebek mellett, hogy az önkormányzati képviselő-testületek létszámát differenciáltan csökkentsék, ez azt eredményezné, hogy a jelenlegi 25.941 fős képviselői létszám 45,7 százalékkal csökkenne: 14.077 főre - jelentette ki Gyenesei István, hozzátéve, hogy ez nyolcmilliárd forintos megtakarítást jelentene a helyhatóságoknak.
A szakminiszter elmondta: a kabinet azt is javasolja, hogy páros létszámú legyen minden képviselő-testület, és terjesszék ki a polgármesteri vétójogot.
Az 500 fő alatti településeken megfontolandó, hogy működjön-e főállású polgármester, ennek az lenne a feltétele, hogy a település költségvetésén belül a működési költségek 5 százalékát nem haladhatja meg a polgármester javadalmazása - közölte a Gyenesei István.
Megváltozna a jegyzők jogállása, körjegyzőséget nem csak egymással határos települések alakíthatnának, csökkenne az önkormányzati hivatalok száma: 1500 fő alatti településen nem lehetne önálló hivatalt működtetni - sorolta még a kormány javaslatait a miniszter.
Kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, összességében 20 milliárd forintos megtakarítást jelenteni az önkormányzati csomag. Arra a reagálva, hogy szerdán 100 somogyi polgármester tiltakozó levelet ad át az iskola-felújítási pályázatokról Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszternek, Gyenesei István azt mondta: a somogyi kisiskolák az elmúlt esztendőben jelentős támogatást kaptak, 4,8 milliárd forintra pályázhattak, és ugyanekkora összegre idén is pályázhatnak.
A miniszter szerint mesterségesen összekeverik az uniós támogatásokat és a kormány erre a célra létrehozott alapját. Hozzátette: a kabinet azért hozta létre ezt a 4,8 milliárd forintos külön alapot, hogy akik nem tudnak pályázni az uniós forrásokra, azoknak legyen lehetőségük a hazai források elnyerésére. De "aki nem kér, annak nem tudnak támogatást adni" - jegyezte meg.
Az üdülési csekk jövőjét firtató kérdésre Gyenesei István azt mondta: azt javasolta a kabinetnek, hogy ne e szolgáltatás járulékterhét növeljék, hanem a kibocsátott értéket csökkentsék, illetve a mai 17 terület helyett csak két szolgáltatási területen, a szállásoknál és a vendéglátóiparban lehessen felhasználni az üdülési csekkeket.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-18 | | #1703 |
|
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv segítségével megújul a Pécs-Kővágószőlősi Ipari Park. A 126 millió forintos európai uniós támogatással létrejövő fejlesztés részleteiről február 13-án tartottak sajtótájékoztatót, az eseményen részt vett Dr. Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés Elnöke és Dr. Varga Jenő, a Munkaadók és Gyáriparosok Dél-Dunántúli Regionális Szövetségének elnöke is.
A Pécstől mindössze két kilométerre fekvő Pannova Ipari Park 2007 óta működik, jelenleg 20 vállalkozásnak ad otthont. Az uniós forrással megvalósuló infrastrukturális fejlesztésnek köszönhetően az Ipari Park olyan koncentrált ipari termelő és logisztikai centrum lesz, amely az újraiparosodó térség egyik fejlesztési központjává válhat, kiváló lehetőségeket teremtve ezáltal azoknak a vállalatoknak, amelyek egy modern, a fejlődésüket elősegítő üzleti környezetben, más cégekkel együttműködve, a költséghatékonyság szempontjait figyelembe véve kívánnak megfelelni a piaci versenyhelyzetnek. A beruházás során felújítják és akadálymentesítik a közel 950 négyzetméteres, kétszintes irodaházat, beléptető rendszert és portaszolgálatot hoznak létre. A szolgáltatások magas színvonalú ellátása érdekében minőségirányítási rendszert vezetnek be, amely visszacsatolást ad a piaci igények szerinti fejlesztéshez.
A térség logisztikai aktivitása a következő időszakban jelentősen nőni fog, hiszen 2010-re megépül az M6-os autópálya és az ipari park közelében található M60-as gyorsforgalmi út is. Nem csupán a közúti szállítás tekintetében található előnyös helyen az ipari park: a pécs-pogányi repülőtér közelsége mellett a terület saját iparvágánnyal kapcsolódik a Pécs-Budapest vasúti fővonalhoz.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-18 | | #1702 |
|
Az oktatási tárca egy hónapon belül nyilvánosságra hozza az iskolai erőszak kezelésére megfogalmazott javaslatait, a minisztérium államtitkára elképzelhetőnek tartja a jelenlegi jogi szabályozás további szigorítását is. Arató Gergely a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) nyílt levelére reagálva mondta ezt kedden az MTI-nek.
A Pedagógusok Szakszervezete az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) vezetőjéhez intézett nyílt levelében haladéktalan intézkedéseket sürgetett az iskolai erőszak megállítására. A PSZ elnöke egy újabb, a közelmúltban Mándokon történt tanárverés után fogalmazta meg a levelet, amelyet a szervezet honlapján tettek közzé.
A szabolcsi Mándokon február első hetében bántalmazott egy 38 éves asszony és 18 éves lánya egy fiatal tanárnőt, aki könnyű sérüléseket szenvedett. Az anya és lánya azért támadt a 26 éves tanárnőre szerda délután, mert a pedagógus állítólag koszosnak nevezte az asszony általános iskolába járó másik lánygyermekét és nem engedte, hogy fellépjen a farsangon. A rendőrség közlése szerint a könnyű sérülést szenvedett napközis tanárnő elmondása szerint ugyanakkor mindössze arra kérte az osztályába tartozó tanulót, hogy fogja össze a haját.
Az érdekvédelmi szervezet elnöke a dokumentumban azt írja, hogy haladéktalan, hathatós intézkedést várnak, azt, hogy a miniszter és minisztertársai a rendelkezésükre álló minden eszköz segítségével állítsák meg az egyre növekvő iskolai erőszakot. Az érdekvédelmi tömörülés elnöke rámutatott: az oktatás színvonalának emelése, az iskolázottság "bázisának" szélesítése nem történhet pedagógusok nélkül. "Olyan pedagógusok nélkül, akik nem félnek bemenni az osztályba tanítani, nevelni, követelni a tudást, a tisztességes magatartást, s abban hisznek, hogy munkájukért megbecsülés, elismerés és ha szükséges, védelem jár" - fogalmazott Galló Istvánné.
Arató Gergely azt mondta: egyetértenek a Pedagógusok Szakszervezetével abban, hogy az iskolák körül megjelenő erőszak, a tanárokat, pedagógusokat ért támadások aggasztóak és tűrhetetlenek. Ezért hatékony lépésekre és olyan összefogásra van szükség, amelyben a kormány, a az intézmények és civil szervezetek egyaránt részt vesznek - mondta.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy ez a törvényi szabályozás szigorítását is jelentheti-e, úgy válaszolt, akár igen.
Át kell tekinteni a pedagógusokat védő jogrendszert. A pedagógus ma is közfeladatokat ellátó személy, s ez azt jelenti, hogy az ellene elkövetett erőszakos cselekmények, kiemelt súlyúnak számítanak, azonban ez mégsem eléggé visszatartó erő - fogalmazott Arató Gergely.
Kifejtette: az igazságügyi tárcával közösen olyan összehangolt megoldásokat szeretnének találni, amelyek visszatartó erőt és adott esetben hatékonyabb segítséget jelentenek a megelőzésben. Ebbe beletartoznak a pedagógiai módszerek mellett, a büntetőjogi eszközök, a bűnmegelőzési és egyéb civil szervezetekkel való fokozott együttműködés, s akár a közoktatási törvény módosítása is.
Azt szeretnénk, ha a javaslatok kialakításában és végrehajtásában a pedagógus-szakszervezetek is partnerek lennének. A javaslatokat egy hónapon belül ismertetjük - jegyezte meg Arató Gergely.
A tárca azt is látja, hogy további határozottabb védelemre van szükségük a pedagógusoknak - jelentette ki.
A PSZ elnöksége egyébként, a nyílt levél megfogalmazása mellett, úgy döntött, hogy levélben fordulnak a parlamenti pártokhoz, országgyűlési képviselőkhöz, az országgyűlés elnökéhez, s kezdeményezik, hogy szülessen országgyűlési nyilatkozat a kérdésben, illetve megfelelő törvények módosításával teremtsenek hatékonyabb jogi védelmet a pedagógusok számára.
Javasolják továbbá megyei akciók, például fáklyás felvonulások szervezését, valamint azt, hogy a területi szervezetek kezdeményezzék, a megyei önkormányzatok is tűzzék napirendre a problémát.
MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-18 | | #1701 |
|
A Regionális Közlekedésszervezési Irodák a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium megbízásából az utazással kapcsolatos igények, vélemények pontos megismerése érdekében országszerte, kistérségenként lakossági fogadóórákat szerveznek 2009. február 16-tól kezdődően.
A találkozók lehetőséget biztosítanak arra, hogy a helyközi közösségi közlekedési szolgáltatásokat igénybe vevők személyesen mondhassák el a vasúti és autóbusz-közlekedéssel, menetrenddel kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.
Az utasok többségének érdekét szolgáló javaslatokat az Irodák továbbítják a szolgáltató társaságok felé. Cél, hogy a vasúti és autóbuszos menetrendek mind teljesebb mértékben igazodjanak a lakosság valós – elsősorban hivatásforgalmi (munkába és iskolába járási) – utazási igényeihez, ezzel is növekedjék a közforgalmú közösségi közlekedés vonzereje.
A lakossági fogadóórák egy-egy régió valamennyi kistérségének központjában, vagy a közlekedésben jelentősebb szerepet betöltő településeken kerülnek megrendezésre. A fogadóórák helyszíneiről és időpontjairól a régió Közlekedésszervezési Irodájában, valamint a polgármesteri hivatalokban tájékozódhatnak az érdeklődők.
Amennyiben valaki nem tud személyesen részt venni, írásban vagy e-mailen keresztül is megkeresheti a területileg illetékes Irodákat az alábbi címeken:
Közép-Magyarországi Regionális Közlekedésszervezési Iroda
1518 Budapest, Pf. 107; kti.rki.budapest@kti.hu
T: 371 5940, F: 371 5907
Észak-Magyarországi Regionális Közlekedésszervezési Iroda
3525 Miskolc, Kazinczy Ferenc u. 4-6.; kti.rki.miskolc@kti.hu
T: 46/508 660, F: 46/505 428
Dél-Dunántúli Regionális Közlekedésszervezési Iroda
7630 Pécs, Hengermalom u. 2.; kti.rki.pecs@kti.hu
T: 72/520 458, F: 72/515 360
Közép-Dunántúli Regionális Közlekedésszervezési Iroda
8200 Veszprém, Virág Benedek u. 4.; kti.rki.veszprem@kti.hu
T: 88/583 308, F: 88/583 309
Nyugat-Dunántúli Regionális Közlekedésszervezési Iroda
9701 Szombathely Pf. 404; kti.rki.szombathely@kti.hu
T: 94/513 160, F: 94/513 165
Észak-Alföldi Regionális Közlekedésszervezési Iroda
4025 Debrecen, Arany János u. 55.; kti.rki.debrecen@kti.hu
T: 52/321 400, F: 52/531 398
Dél-Alföldi Regionális Közlekedésszervezési Iroda
6721 Szeged, Párizsi krt. 8-12.; kti.rki.szeged@kti.hu
T: 62/549 769, F: 62/549 768
Forrás: www.khem.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-18 | | #1699 |
|
Gyakorlatilag megszűnik a 13. havi nyugdíj, a 2009-ben nyugdíjba lépők már nem kapják meg ezt a juttatást - közölte Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón kedden.
A szakminiszter a kabinet szociális- és nyugdíjrendszert érintő terveit ismertetve elmondta: a kormány komoly beavatkozást tervez a nyugdíjrendszerben, hogy a ma nyugdíjasai egy elhúzódó válság miatt se kerüljenek nehezebb helyzetbe, illetve, hogy a jövő nyugdíjasai számára fenntartható nyugdíjrendszer jöjjön létre. Hozzátette: ezért változnának meg a svájci indexálás arányai (jelenleg az éves nyugdíjemelést 50 százalékban a fogyasztói árak, 50 százalékban a nettó átlagkereset növekedése határozza meg), ezért építik be a 13. havi nyugdíjat a mai nyugdíjakba, és emelkedne 2016-tól fokozatosan a nyugdíjkorhatár. A 13. havi nyugdíj intézménye gyakorlatilag megszűnik, de azok a nyugdíjasok, akik kapták ezt a juttatást, viszik magukkal, havi nyugdíjukba egy tizenketted része beépül - mondta Szűcs Erika kérdésre válaszolva. Hozzátette: a 2009-ben nyugdíjba vonulók már nem kapnak 13. havi nyugdíjat, a jelenlegi nyugdíjasok közül pedig csak a 62 éven felüliek számíthatnak a maximum 80 ezer forint értékű 13. havi nyugdíj beépítésére.
A szociális rendszer átalakításának célja a foglalkoztatás bővítése és a legális foglalkoztatás ösztönzése - fogalmazott Szűcs Erika. Hozzátette: a rászorultsági ellátásokat nem kívánják alapvetően szűkíteni, a javasolt változtatások a rendszer átláthatóságát szolgálják. A szakminiszter szerint ténylegesen 2010-től működhetne a szociális számla, ekkor kezdődhet az államkincstár és az egészségbiztosítás kifizetéseinek, 2011-ben pedig az önkormányzatok által folyósított rászorultsági alapú ellátások kifizetéseinek nyilvántartása. A szociális számla segítségével nyomon következő lesz, hogy egy-egy magyar állampolgárhoz milyen nagyságrendű szociális támogatás kerül, ezzel célzottabbá tehető a rendszer - közölte a szociális miniszter.
Szűcs Erika a családi pótlékot érintő változások kapcsán kiemelte: továbbra is mindenki részesül ebben a támogatásban, azt azonban az adórendszerhez illesztik, ezzel célzottabbá téve a támogatást. A szaktárca olyan törvénymódosítást is kezdeményez, amellyel lehetővé válik, hogy a gyermek 14 éves koráig a családi pótlék 50 százaléka átalakulhat természetbeni juttatássá, ha a "család nem funkcionál megfelelően". A gyermekek 14-18 éves kora között képzési támogatássá alakul a családi pótlék.
A szociális miniszter elmondta: a gyed esetében egy szabály változik, eszerint az igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony 12 hónapra nő.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-18 | | #1698 |
|
A Magyar Közigazgatási Kar (MKK) Somogy Megyei Tagozata, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) és a Közigazgatásfejlesztési Társaság (KÖFT) meghirdeti az
VI. KÖZIGAZGATÁSI SZAKMAI IFJÚSÁGI NAPOK
szakmai rendezvényét és ennek keretei között pályázati felhívást tesznek közzé a közigazgatás korszerűsítését érintő szakmai dolgozatok megírására.
Pályázati feltételek
A pályázaton részt vehet minden a közigazgatásban (önkormányzati hivatala vagy körjegyzősége, kistérségi társulás munkaszervezete, minisztérium, országos hatáskörű szerv, államigazgatási hivatal, területi dekoncentrált szerv stb.) dolgozó, 35. életévet be nem töltött fiatal szakember.
A pályázat témája a közigazgatás működésének jobbítása, korszerűsítése. Javasolt témák különösen:
1. Közigazgatási dilemmák, tévutak és megoldások.
2. Települések, kistérségek, megyék, régiók helye és szerepe.
3. Innováció a közigazgatásban
(új közigazgatás-szervezési – ügyintézési megoldások, eljárások bemutatása).
4. A közszolgálat és a (helyi) média kapcsolata.
5. Az állam szerepe és felelőssége a szociális ellátórendszerben.
6. Települési önkormányzatok közszolgáltatás-szervezése.
7. Az e-közigazgatás tapasztalatai, fejlesztési lehetőségei.
A pályázat terjedelme 30-50 (a 3. javasolt témában max. 30) gépelt oldal, betűtípus: Times New Roman, betűméret: 12, sortáv: 1,5 sor.
A pályázat bruttó összegű díjai:
1 db első díj 80.000 Ft
2 db második díj 60-60.000 Ft
3 db harmadik díj 40-40.000 Ft
A díjakat az MKK, a TÖOSZ és a KÖFT biztosítja a pályadíjat nyert szerzőknek.
A pályázat anonim, jeligés, a pályamunkát tartalmazó küldeményben külön zárt borítékban kell elhelyezni a pályamunka készítőjének nevét, születési idejét, munkahelyét, lakáscímét, telefonszámát, e-mail címét úgy, hogy annak felbontása nélkül a pályázó személye ne legyen azonosítható. A nem aninom, illetve elkésve benyújtott pályázatok nem kerülnek érdemi elbírálásra.
A jeligével ellátott pályázat legkésőbb 2009. április 15-ig (beérkezési határidő!) 3 példányban nyújtható be a Magyar Közigazgatási Kar Somogy Megyei Tagozata (7400 Kaposvár, Csokonai u. 3.) címére a borítékon „KSZIN 2009 pályázat” jelölés feltüntetésével.
A pályadíjak kiosztására az VI. Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napok keretében a balatonföldvári Jogar Továbbképzési Központ és Hotelben 2009. május 16-án kerül sor, amelyről a díjazottakat előzetesen postán értesítjük.
A pályázónak lehetősége nyílik arra, hogy – amennyiben a VI. Közigazgatási Szakmai Ifjúsági Napokon részt vesz – pályázatát rövidített előadás keretében bemutassa.
Budapest, 2009. február 11.
Forrás: ÖM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-18 | | #1697 |
|
Több tucat, egyes becslések szerint akár negyvennél is több önkormányzat járhatott pórul egy pályázatíró céggel, amely segítséget ígért nekik vissza nem térítendő támogatás megszerzéséhez sokmilliárdos csatornafejlesztéseikhez - írja a Népszabadság. A MeH egyik államtitkára kifejezetten ajánlotta a céget a településeknek, igaz, azt ajánlotta, tájékozódjanak, mielőtt szerződnek velük.
Becslések szerint az elmúlt években százmilliós nagyságrendben csalhatott ki pénzt több tucat önkormányzattól a RoBa Kft. azzal az ígérettel, hogy segítenek százszázalékos, vissza nem térítendő támogatást szerezni csatornafejlesztési beruházásaikhoz nyugat-európai forrásokból - írja a Népszabadság.
A települések a cégnek előre kifizették a pályázat megírásáért kért összeget, esetenként ez meghaladta a húszmillió forintot, a támogatás azonban soha nem érkezett meg. A lap szerint van olyan település, amely öt éve fut a pénze után. A bizalmukat erősítette, hogy a konstrukciót személyesen ajánlotta a képviselő-testületeknek Nemcsók János, a MeH akkori államtitkára. Nemcsók ugyanakkor arra kérte az önkormányzatokat, hogy alaposan tájékozódjanak, mielőtt megbíznák a céget.
A RoBa Millenium Kft. január végére ígérte az első támogatási szerződések megkötését, ehelyett az önkormányzatoknak egyelőre csak további ígéreteket kaptak. A RoBa jogi képviselője, Zakor Mária ügyvéd nem volt hajlandó nyilatkozni a lapnak. Nemcsók János is elutasította, hogy nyilatkozzon arra hivatkozva, hogy még mindig bízik abban, a kft. február végéig teljesíti vállalásait.
Az önkormányzatok egy része, például Baja vagy Őrbottyán még kivár, mások azonban rendőrségi vizsgálatot kezdeményeztek az ügyben. Sülysáp tavaly év végén feljelentést tett, Rád a napokban juttatja el feljelentését a hatóságokhoz.
Csecserics István, a Pest Megyei Főügyészség helyettes vezetője a lapnak elmondta, hogy Sülysáp feljelentése alapján a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság tavaly december 1-jén rendelt el nyomozást jelentős kárt okozó csalás miatt ismeretlen tettes ellen. A Hajdú-Bihar megyében ugyanilyen jogcímen zajló nyomozás áprilisban zárulhat le - mondta a megyei főügyészség helyettes vezetője, Jónásné Pocsai Edit. A nyomozás jelenlegi állása szerint külföldi cégek magyarországi, de törvénytelen pénzkihelyezéséről, hamis okiratok alapján történt váltókibocsátásokról van szó, amelyeknek számos érintettje is van a RoBa Kft.-n kívül is.
Forrás: origo/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-17 | | #1696 |
|
A gazdasági korrekció elkerülhetetlen Magyarországon a magas államadósság és a külső finanszírozás nehézségei miatt – jelentette ki James Morsink, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának vezetője hétfőn Budapesten nemzetközi sajtótájékoztatón. Simor András szerint káros a forint hullámzása.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyolctagú delegációja James Morsink misszióvezetővel az élén február 4. óta Budapesten konzultál a novemberben Magyarországnak nyújtott 12,5 milliárd euró összegű hitelkeret felhasználásának első, rendes felülvizsgálata alkalmából.
Veres János pénzügyminiszter a sajtótájékoztatón közölte: a kormány teljesítette azokat a vállalásokat, amelyeket az IMF, illetve az Európai Unió és a Világbank által nyújtott 20 milliárd eurós hitel keretében vállalt. Az említett összegből eddig 4,9 milliárd euró IMF-hitelt, illetve 2 milliárd EU-hitelt hívott le a kormány, amelyet a jegybank tartalékainak növelésére, illetve állampapír-vásárlásra fordított. A magyar kormány teljesítette az IMF-hitelszerződésben vállalt feltételeket – erősítette meg James Morsink, aki elmondta, hogy az IMF 3–3,5 százalékos gazdasági visszaesésre számít Magyarországon, miközben a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalékon belül marad.
Az IMF-delegáció vezetője üdvözölte a kormányfő által bejelentett strukturális reformokat. Veres János tájékoztatása szerint a kormány nem változtatott a 2,6 százalékos idei deficitcélon. James Morsink elmondta: a magyar kormány által eddig foganatosított intézkedések, az eltervezett lépések valódi korrekciót jelentenek Magyarország gazdasága számára.
A tájékoztatón elhangzott: az IMF szakértői és az Európai Unió delegációja közösen nézte át a magyar kormány eddig megtett lépéseit, az Európai Unió delegációja már elutazott. A tájékoztatón kiadott dokumentum szerint az elkövetkező hetekben az IMF szakértői és a magyar hatóságok egy szándéknyilatkozat véglegesítésén dolgoznak azzal a céllal, hogy az IMF igazgatósága március végén dönthessen a készenléti hitelkeret első felülvizsgálatának lezárásáról. A felülvizsgálat lezárásával Magyarország számára lehetővé válik egy mintegy 2,5 milliárd eurós összeg lehívása.
Az IMF-delegáció vezetője üdvözölte azokat az eltervezett strukturális intézkedéseket, amelyeket a magyar kormány bejelentett, köztük a nyugdíjrendszer változtatását, mert ezek az intézkedések középtávon képesek csökkenteni a magyar gazdaság, illetve a magyar államadósság törékenységét, és fontos szerepet játszanak abban, hogy a költségvetési deficit az előre meghatározott keretek között maradjon. Az IMF szakértői James Morsink szerint megfelelőnek tartják a 2009-es lépéseket is, a mintegy 210 milliárd forintos csomag megfelelő arra, hogy a költségvetési deficit az eltervezett pályán maradjon. A delegációvezető aláhúzta, hogy az IMF arra számít: a megtett és eltervezett intézkedésekkel a befektetők bizalmát fenn lehet tartani, sőt az IMF szakértői abban is biztosak, hogy az előre elhatározott lépések megvalósítása révén a magyar gazdaság erősebb állapotban kerül ki, mint amelyben jelenleg van. Az IMF szakértői szerint a költségvetési szektorban a megvalósításra váró intézkedések csökkentik a rövid távú finanszírozási igényt a kormányzati szektorban, hosszú távon pedig hozzájárulnak az adósságállomány fenntarthatóságának helyreállításához.
Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a tájékoztatón kérdésre kijelentette: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, de káros az, hogy a forint árfolyama az utóbbi időben erősen hullámzott. A jegybank elnöke elmondta: az MNB-nek megvannak az eszközei arra, hogy ezt a nagyarányú kilengést tompítsa. Az árfolyamkilengéshez ugyanis nehezen tudnak alkalmazkodni a gazdaság szereplői – tette hozzá.
James Morsink kifejtette: nincs olyan árfolyamszint, amelyet az IMF aggályosnak tartana. Véleménye szerint helyes volt a jegybanki kamatláb folyamatos csökkentése, és a későbbi időszakban a mértéktartó, a pénzügyi kockázatok mérséklésével arányos kamatcsökkentés lehetséges.
Simor András arról is szólt, hogy a jegybank két szempontból vizsgálja az árfolyam alakulását, először is a tekintetben, hogy a forintárfolyam komolyan befolyásolja az inflációt, másrészt a pénzügyi stabilitás szemszögéből. Elmondta: az utóbbi időben a forint a régiós valutákkal együtt jelentősen leértékelődött, azonban az igazi kárt a forint árfolyamának nagyarányú volatilitása okozza, mert a magyar gazdaság szereplői nehezen tudnak alkalmazkodni a forint nagyarányú hullámzásához.
(MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-17 | | #1695 |
|
A tanulóknak február 20-áig kell dönteniük, hogy mely középfokú intézményekbe adják be jelentkezési lapjaikat, továbbá arról, hogyan rangsorolják jelentkezéseiket. Ezután kezdődnek csak a "felvételi eljárások" az egyes középfokú iskolákban - melyek eredményeképpen majd április 20-án születnek meg a felvételi döntések.
Forrás: www.okm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-16 | | #1694 |
|
A 27 tagállam hazai összterméke átlagosan 1,5 százalékkal csökkent a tavalyi utolsó negyedévben az előző negyedhez képest, csakúgy, mint az eurózóna országaiban - közölték az EU statisztikai hivatalában pénteken első becslésként. Korábban az elemzők ennél kisebb, 1,3 százalékos visszaesésre számítottak.
Valamennyi negyedév statisztikáit figyelembe véve így összességében a tavalyi év egészében az eurózónában 0,7 százalékos, míg az unió egészében 0,9 százalékos volt a gazdasági növekedés. A tagállamok közül az utolsó negyedévben Lettország könyvelhette el a legnagyobb visszaesést, ahol több mint 10 százalékkal esett vissza a GDP, Magyarországon az Eurostat első becslése szerint 1 százalékos volt a visszaesés, míg a legkisebb mértékben Ciprus és Szlovákia gazdaságát viselte meg a gazdasági válság, a negatív tendencia ellenére is mindkét ország közel 3 százalékos GDP-növekedést könyvelhetett el az utolsó negyedévben.
Az adatok szerint az euróövezet ezzel mélyebbre süllyedt a recesszióba: az utolsó negyedben már harmadik negyedéve csökkent a GDP-átlag negyedévről negyedévre, de az előző két negyedévben kisebb volt a visszaesés.
Forrás: EUvonal/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-16 | | #1693 |
|
A kabinet hosszú távú tervei között az szerepel, hogy 2016-tól 2024-ig, azaz nyolc év alatt a mai 62 évről 65 évre emelné fokozatosan a nyugdíjkorhatárt, úgy, hogy az évente négy hónappal lenne magasabb - tudósít az InfoRádió az MTI alapján.
A nyugdíjat érintő változás az is, hogy 2010-től a 13. havi nyugdíj beépülne a járandóságba, az újonnan nyugdíjba lépők pedig már nem kapnák meg ezt a juttatást.
MTI - InfoRádió
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-16 | | #1692 |
|
Néhány hét múlva a kormány, tavasszal pedig már a parlament elé kerülhet a csődtörvény módosítása - írja a Világgazdaság. A lap hétfői számában Gadó Gábor, az igazságügyi tárca szakállamtitkára a módosítások célját a vállalkozások megmentési esélyeinek növelésében, a munkahelyek hatékonyabb megőrzésében jelölte meg.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy emellett a menthetetlen cégek gyors kivezetését a gazdasági életből, és a rosszhiszemű menedzserek, tulajdonosok szankcionálását is szolgálja majd a módosítás.
Az újdonságok között szerepel még, hogy átláthatóbbakká válnak a felszámolók kirendelésének, és eljárásuknak a feltételei. Ugyancsak szerepel az elképzelések között egy naprakész adatbázis létrehozása az eljárásokról, a felszámolókról.
Forrás: hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-16 | | #1691 |
|
Több érintett is kilépett az önkormányzati segélyezési rendszerből, amióta Balassagyarmaton bevezették a rendszert, hogy a szociális segélyért jogtalanul folyamodóknál vagyonosodási vizsgálat elvégzését kérik az adóhatóságtól - mondta a város alpogármestere a Magyar Nemzetnek.
A lap hétfői számában megjelent cikk emlékeztet arra, hogy tavaly ősszel döntött Balassagyarmat városvezetése a vagyonosodási vizsgálatok kezdeményezéséről, mert elegük lett azokból a családokból, amelyek nagy értékű luxusautókkal érkeznek a hivatalba, és számon kérik, miért nem kapták meg még az önkormányzati támogatást. Az önkormányzat tapasztalatai szerint a támogatottak 5-8 százaléka nyilvánvalóan nem valódi rászoruló.
Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere a lapnak elmondta: még múlt évben megalkották a rendszer működtetéséhez szükséges jogszabályi hátteret. Jelenleg is folyik a szociális segély iránti kérelmek feldolgozása.
Forrás: hirado.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-16 | | #1690 |
|
A 2009. 02. 15-i időközi polgármester-választást a Zala megyei Tornyiszentmiklóson Kovács Krisztián, a Somogy megyei Nemesviden Harmath István nyerte. Mindketten független jelöltként indultak a megmérettetésen.
Tornyiszentmiklóson kevesebb mint 20 százalékos volt a részvétel. A választásra jogosultak névjegyzékében szereplő 526 szavazópolgár közül 97-en adták le voksukat a két, függetlenként indult jelöltre. A település új vezetőjére 70-en szavaztak, a másik jelölt 23 szavazatot gyűjtött be; négy érvénytelen voksot számoltak össze. Kovács Krisztiánt társadalmi megbízatásban látja el a feladatát. Tornyiszentmiklós korábbi polgármestere novemberben mondott le a posztjáról. Akkor ezt azzal indokolta: kapcsolata a képviselő-testülettel annyira megromlott, hogy az hátráltatta volna további együttműködésüket.
Nemesviden 66 százalékos volt a részvétellel. A függetlenként induló jelölt - a közeli Szőkedencs korábbi polgármestere - 186 szavazattal győzött négy, ugyancsak függetlenként induló jelölttel szemben. A csaknem 900 lakosú település 634 választásra jogosult polgára közül 421-en vettek részt a voksoláson, ami 66 százalékos részvételnek felel meg; 3 szavazat érvénytelen volt. Az időközi választásra azért volt szükség, mert a korábbi polgármester, az őt és családját ért fenyegetések miatt 18 év után, 2008 decemberében lemondott tisztségéről.
Forrás: ÖM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-13 | | #1689 |
|
Jól járnának az ingatlanjukat bérbe adók vagy eladók, a kamatból vagy árfolyamnyereségből jövedelmet szerzők, valamint a vállalkozásukból jelentős mértékű osztalékot felvevők akkor, ha valóra válik az a kormányzati szándék, hogy az úgynevezett külön adózó jövedelmeket terhelő adó egységesen 19 százalékra módosuljon.
Jelenleg ugyanis az ilyen, forrásadós jövedelmek adóterhelése általában 20 vagy 25 százalék, igaz, akadnak kivételek is.
Forrás: Világgazdaság |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-13 | | #1688 |
|
A Közép-dunántúli Regionális Operatív Program "Települési (al)központok kialakítása és értékmegőrző rehabilitációja" pályázat keretében Pápa városa több mint 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el a helyi városközpont értékmegőrző rehabilitációjára- jelentette be a pápai Fő téren február 10-én tartott sajtótájékoztatón Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-13 | | #1687 |
|
Összesen több mint másfél milliárd forint európai uniós és befektetői forrásból valósulhat meg Nagykanizsa megyei jogú város központjának funkcióbővítő fejlesztése. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében újabb közösségi terek jönnek létre, üzletek nyílnak, közút-, köztér- és épületfelújításra kerül sor.
A jelentős gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatás mellett a városrehabilitáció a helyi közösség megerősödésével, a kulturális kínálat növekedésével is jár. 2007-2010 között közel 200 milliárd forint áll rendelkezésre városfejlesztésre, ebből a keretből 2009. elejéig 149 város közel 100 milliárd forintnyi városfejlesztési forrást már meg is nyert.
Február 11-i ülésén döntött a kormány Nagykanizsa megyei jogú város rehabilitációjának kiemelt projektté nyilvánításáról. A projekt célja a városközpont megújítása, melynek legfontosabb eleme az Erzsébet tér, mint történelmi városmag rekonstrukciója, közösségi és üzleti központi helyszín kialakítása.
Az Erzsébet tér megújításával nemcsak a történelmi hangulat áll vissza, hanem egy rendezvénytér is kialakításra kerül, zenepavilonnal, szobrokkal, szökőkúttal, a vár makettjével, közösségi kerékpártárolót alakítanak ki, illetve egy részén fásítást valósítanak meg. A rekonstrukcióval alkalmassá teszik a teret arra, hogy betöltse a város közösségi, közigazgatási, kereskedelmi központi funkcióját.
A fejlesztés során a Fő utcát 2x2 sávosról 2x1 sávossá alakítják át a gyalogos sétány és a kerékpárút megépítésével. Ezzel a történelmi városmag tereit összekötik a sétáló utcával, a kerékpárutat pedig továbbvezetik a sétakerthez és a strandhoz is.
A közlekedés átszervezésével a kialakítandó központi városmag forgalom-csillapítása az elsődleges cél.
A városrehabilitációs projekt nem elhanyagolható következménye, hogy az építési munkák helyi munkavállalóknak és cégeknek adnak munkalehetőséget, míg az idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi és kulturális létesítményeknek köszönhetően a munkahelyek száma nő.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a projekt több mint 900 millió forint európai uniós támogatással valósulhat meg, de az Akciótervben történő nevesítés még nem jelent garanciát a projektjavaslat megvalósításának támogatására. A támogatási szerződés megkötéséről azt követően születik döntés, hogy a projektgazdák a beadott pályázati elképzeléseiket részletesen kidolgozzák, messze menően figyelembe véve a támogatási kritériumokat. Az egyik ilyen elengedhetetlen feltétel a megyei jogú városok fejlesztési elképzeléseinek támogatásához, hogy terveiket illetően fel tudják kelteni a helyi gazdasági és civil szféra figyelmét, és közös érdekek mentén bevonják őket a megvalósításba. A kiemelt projekteknek tehát széles körű támogatás mellett kell megvalósulnia, ezen belül is kiemelt szempont a magántőke bevonása. Ezen keresztül biztosítható leginkább a projekt megfelelő gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő hatása.
Nagykanizsa a tizenharmadik megyei jogú város, amelynek városfejlesztési pályázatát a kormány kiemelt városrehabilitációs projektté nyilvánította. 2007-2010 között közel 200 milliárd forint áll rendelkezésre városfejlesztésre, ebből a keretből 2009. elejéig 149 település közel 100 milliárd forintnyi városfejlesztési forrást már meg is nyert.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-12 | | #1685 |
|
A kormány tervei szerint az év közepétől változik a személyi jövedelemadó alsó sávhatára és mindkét kulcsa, szigorodnak a gyed szabályai, és csökken a munkaadói járulék - tudta meg szerdán szocialista forrásból az MTI. Az elképzelések szerint idén szigorodnak a gyed szabályai: fél év helyett egyéves munkaviszonyra lesz szükség a jogosultsághoz. Továbbra is maximum két évig járna, de azzal a megkötéssel, hogy aki ennél kevesebb időt tölt munkaviszonyban, annak csak annyi ideig jár ez a juttatás, amennyi időt előtte munkában töltött.
Július elsejétől 1,7 millió forintról 2,2 millió forintra nő az szja alsó sávhatára, az adókulcs pedig 18-ról 19 százalékra emelkedik, míg a felső kulcs 36-ról 38 százalékra módosul. Az ez évi adóbevallásokat két kulccsal és két sávhatár alapján kell majd kiszámítani. Az szja alsó sávhatára 2010-ben 2,2-ről 3 millió forintra emelkedik. Jövőre szűkülnek, illetve megszűnnek az adókedvezmények - idézi az origo a távirati irodát.
Ez év közepétől kétkulcsos lesz a ma 29 százalékos munkáltatói tb-járulék. A minimálbér kétszereséig, 143 ezer forintig 24 százalékos járulékot kellene fizetniük a munkaadóknak, e fölött maradna a 29 százalékos kulcs. A kormány tervei szerint 2010-től egységesen 24 százalék lesz a tb-járulék. A korábbi hírekkel ellentétben nem változik az 1950 forintos eho.
Szintén július 1-től az általános forgalmi adó 20 százalékos kulcsa 23 százalékra nő, és a cigaretta, az alkohol mellett az üzemanyagok jövedéki adója is emelkedik. Az év közepétől adóalapot növelő, de nem adózó jövedelem lesz a családi pótlék, az anyasági támogatás és a gyet. Jövőre a 13. havi nyugdíj beépül a jelenlegi nyugdíjasok ellátásába, az akkortól belépőknek pedig már nem járna ez a juttatás.
A tervezett változásokat tartalmazó jogszabályokat, köztük a 2010-re vonatkozóakat is még az idén, a tavaszi ülésszak elfogadná az Országgyűlés.
MTI - Origo - VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-12 | | #1684 |
|
Új adókötelezettség terheli a vállalkozásokat február 1-je óta: a cégautóadót minden, nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után meg kell fizetni, de adókötelesek azok a járművek is, amelyek magánszemély tulajdonában vannak és utánuk költséget számolnak el. Az adót – fő szabály szerint – a személygépkocsi tulajdonosa fizeti, míg ha a járműnek több tulajdonosa van, akkor azok a tulajdoni hányaduk arányában minősülnek adóalanynak.
Miközben a társas vállalkozások – az evások is – kivétel nélkül adóalanynak minősülnek, a magánszemélyek esetében érdemes alaposan utánajárni: valóban be kell-e fizetni az új terhet. A magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi ugyanis csak akkor adóköteles, ha a járművel kapcsolatos kiadásokat tételes költségelszámolás formájában érvényesítik, vagy ha értékcsökkenési leírást vagy ráfordítást számolnak el. Nem vezet tehát adókötelezettség keletkezéséhez az, ha a magánszemély kizárólag kiküldetési rendelvény alapján, vagy kizárólag munkába járás címén kap költségtérítést. Nem tartozik az adó hatálya alá a személygépkocsi akkor sem, ha a tulajdonos egyéni vállalkozóként az átalányadózást, az eva szerinti adózást, vagy fizető-vendéglátó tevékenységére a tételes átalányadózást választotta, és a gépkocsi után senki sem számolt el költséget. Ez az evás egyéni vállalkozók esetében nem meglepő, hiszen ők – az adónem lényegéből adódóan – amúgy sem számolhatnak el költséget. Nem kell adót fizetni a magánszemély által pénzügyi lízingbe vett személygépkocsi után sem akkor, ha nem számolnak el költséget utána, nem minősül ugyanakkor a személygépkocsival kapcsolatos költségnek az, amikor a lízingelő társaság a lízingbe adás műveletére számol el bizonyos összeget.
Fontos ugyanakkor megjegyezni: az adót a külföldi rendszámmal ellátott személygépkocsik után is meg kell fizetni, természetesen csak akkor, ha a gépjármű után Magyarországon költséget számoltak el. Kedvező lehetőség azonban, hogy a cégautóadóból a gépjárműadót le lehet vonni, igaz, csak abban az esetben, ha utóbbi terhet határidőre megfizették.
Az új, vagyoni típusú cégautóadót önadózás keretében minden negyedévben, a negyedévet követő hónap 20-ig kell megállapítani és befizetni.
VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-12 | | #1683 |
|
Csak zöldkártya birtokában indulhatnak a lakóközösségek az új panelpályázaton; a szükséges tanúsítvány beszerzése pluszköltséget jelent majd.
Idén is lesz panelpályázat, ám a részletek még nem ismertek. A programra az energiatakarékosság és az egyre ismétlődő gázkrízis miatt van szükség, és várhatóan kisegíti a a csődközelben lévő építőipari cégeket – hangzott el a II. panelkonferencián. A szaktárca lakásügyi főosztályának vezetője, Csider László szerint stratégiai cél a panelházak felújítása.
Csak a zöldkártya birtokában indulhatnak a lakóközösségek az új panelpályázaton. A pályázathoz azonban nem csak a lakások energiatanúsítványát kell csatolni, hanem a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a felújítás után legalább egy minőségi osztályt ugrik majd a besorolás.
A besorolást a támogatás kifizetése előtt újabb tanúsítvány elkészíttetésével kell igazolni. Ez lakásonként akár 100 ezer forint pluszköltséget jelenthet majd.
A tanúsítvány ugyanis nem lesz hatósági áras, tarifáját a piac dönti el. A kormányhatározat csupán annyi korlátot szab, hogy a tanúsítók óradíja nem haladhatja meg az 5500 forintot.
A 4,2 milliós hazai lakásállomány közül 820 ezer épült iparosított technológiával, a fűtési rendszer már akkor elévült volt. Az elmúlt hét évben az állam összesen 34 milliárd forintot költött mintegy 190 ezer lakás korszerűsítésére.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-12 | | #1682 |
|
Ha a bajba jutott ügyfél nem tudja fizetni az autóhitel törlesztését, akkor a visszavett gépkocsit a lízingcég magasabb áron árverezheti el, mint például az APEH, illetve jelzálogot lehet majd bejegyezni a hitelre vásárolt gépkocsikra a tervek szerint áprilistól - írja a Népszava. Ezt azonban még a parlamentnek is el kell fogadnia a jövő hétfőn kezdődő tavaszi ülésszakán. (Az új szabály az ügyfelet is védi, hiszen ha bajba kerül és nem tudja fizetni az autóhitel törlesztését, akkor a visszavett gépkocsit a lízingcég magasabb áron árverezheti el, mint például az APEH.)
Forrás: hirado.hu/Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-12 | | #1681 |
|
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot hirdet a Jász-Nagykun-Szolnok megye területén megvalósuló, a környezettudatos nevelést és fenntarthatóság pedagógiáját szolgáló projektek megvalósítására. A pályázati kiírás forrását az EGT / Norvég Finanszírozási Mechanizmus biztosítja. A pályázat célja Jász-Nagykun-Szolnok megye környezeti értékeinek megóvása, visszaállítása, a környezettudatos magatartás és szemlélet kialakítása. A pályázati célok megvalósításához rendelkezésre álló keretösszeg 581 millió Ft.
Forrás, további információ: www.nfu.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-11 | | #1680 |
|
Újabb pályázati lehetőség Dél- Alföldön ipari parkok, ipari területek, vállalkozói inkubátorházak fejlesztésére. A 4 milliárd forint értékű program segítségével megvalósulhat többek között az ipari parkokban, ipari területeken a gáz, víz, csatorna, távközlési hálózat kiépítése, lehetőség nyílik vállalkozói inkubátorház létesítésére, átalakítására, bővítésére, valamint sor kerülhet minőségirányítási rendszerek bevezetésére, új gépek, műszerek beszerzésére is.
Forrás: www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-11 | | #1679 |
|
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (továbbiakban: FVM), mint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága (továbbiakban: Támogató) pályázatot hirdet az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (továbbiakban: ÚMVP) hatálya alá tartozó települések önkormányzatai, az önkormányzat intézményei, e településeken rendezvényt tervező non-profit szervezetek, illetve magánszemélyek számára helyi rendezvények szervezésére, helyi közösségformáló kezdeményezések, rendezvények támogatására.
Benyújtási határidő: 2009. március 10.
A pályázat tárgya:
Pályázni lehet minden, az adott települési önkormányzat, önkormányzati intézmény, non-profit szervezet, magánszemély, települési összefogás által önállóan, illetve több település együttműködésében megvalósítandó hagyományőrző vagy hagyományteremtő, kulturális, zenei, népzenei művészeti, szakmai és szórakoztató rendezvénnyel (pl. fesztiválok, művészeti, gasztronómiai, kulturális napok, falunapok, szemináriumok, stb.).
A rendezvények időtartama nincs megkötve, pályázni lehet akár egy, akár többnapos eseménysorozattal. Támogatás csak egy napra, így többnapos rendezvény esetében csak az egyik (a pályázó által kiválasztott) napra nyerhető, azonban a Támogató - egyes kivételes esetekben - a rendezvény fontosságára, a programmal kapcsolatban megnyilvánuló nagy érdeklődésre való tekintettel, külön elbírálás alapján, az esemény több napjára is nyújthat támogatást.
A pályázat időbeli hatálya:
Jelen kiírás keretében pályázni csak olyan rendezvénnyel lehet, amely 2009. május 15. és 2009. december 31. között valósul meg.
Forrás, további információ: www.fvm.hu / pályázatok |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-10 | | #1677 |
|
A kormány idén az előirányzat szerint 62,8 milliárd forintos energiatámogatást ad elsősorban gáz- és távhőtámogatás formájában a rászorultaknak - jelentette be Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára hétfőn Budapesten, kormányszóvivői tájékoztatón.
Korózs Lajos elmondta, hogy a szociális alapú gáz- és távhőtámogatás 2007. január 1-jei bevezetése óta azon háztartások jogosultak ilyen támogatásra, ahol az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 3,5-szeresét, amely jelenleg 99.750 forint. A kompenzációt a fogyasztók kérelme alapján a Magyar Államkincstár állapítja meg.
Mivel az energiaárak 2008-ban több ízben emelkedtek, a támogatási mértékek 2009-ben történő változatlan fenntartása társadalom- és szociálpolitikai szempontból alapvető követelményt jelent - hangsúlyozta az államtitkár.
Ennek megvalósítása pótlólagos forrás bevonását tette szükségessé, amely az energiaellátók jövedelemadójából (az úgynevezett Robin Hood-adó) származó, évi 30 milliárd forint összegre becsült bevétel. Ezáltal lehetővé vált, hogy 2009-ben a támogatás alapvető feltételei változatlanok maradjanak.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a leginkább rászoruló fogyasztók esetében gázfogyasztásnál a havidíjnak közel felét (44 százalék), távhőfelhasználásnál pedig több mint felét (52 százalék) a támogatási rendszer biztosítja. Korózs Lajos kiemelte, hogy az állam arra törekszik, hogy a támogatás valóban szociális alapú legyen.
Az államtitkár elmondta, hogy 2009. január 30-ig összesen 1 millió 564 ezer 868 igénylésből 1 millió 351 ezer 203 esetben született támogatási döntés, ez 86,3 százalék. Gázártámogatásban 1 millió 115 ezer 844 igénylő részesül, távhő-ártámogatásra pedig 235 ezer 359 háztartás jogosult.
Forrás: MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-09 | | #1675 |
|
Botrány készül az ingatlanalapok körül: a kisbefektetők egy részének folyamatosan apad a megtakarított pénze - írja a Magyar Nemzet. A pénzhez a pénzügyi felügyelet tilalma és a jogszabályi módosítások miatt 90 kereskedési napnál előbb nem is férhetnek hozzá. Van aki néhány hét alatt több százezer forintot veszített. Azt, hogy hányan veszik ki majd befektetéseiket, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Országos Szövetsége sem tudta megmondani, de szerintük is több tízmilliárd forint távozhat hamarosan az alapokból.
A befektetők nemrég alakult érdekvédelmi csoportja, a Banki Károsultak Önvédelmi Szövetsége szerint a bankok hagyjanak fel a folyamatos leértékeléssel és az alapok értékét vigyék fel a 90 napos határidő végére, a november 7-i felfüggesztés előtti értékre.
A lap a Napi Gazdaságot idézi, mikor azt írja, egyes ingatlanalapok hamarosan akár meg is szűnhetnek.
Forrás: hirado.hu/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-09 | | #1672 |
|
Az oktatási és kulturális miniszter által létrehozott "Az Iskola Biztonságáért Bizottság" 2009. február 6-i ülésén megvitatta a nevelési-oktatási intézményekben megjelenő erőszakos magatartásformákkal kapcsolatban a Bizottság által elfogadott állásfoglalás és javaslatok alapján az Oktatási és Kulturális Minisztérium által tett intézkedéseket.
A Bizottság megállapította, hogy megteremtődtek a jogi és a pénzügyi feltételek ahhoz, hogy kistérségi szinten, fokozatosan kiépüljön az iskolai pszichológusi hálózat. Megjelent a szükséges jogszabály ahhoz, hogy az iskolákban és kollégiumokban megszervezzék a fegyelmi eljárást megelőző és helyettesítő vitarendezési eljárást. A regionális szinten megszervezett konferenciák keretében az érdeklődő pedagógusok, intézményvezetők tájékoztatást kaphattak arról, hogy milyen módszerekkel és gyakorlatokkal lehet megelőzni, szükség esetén kezelni az intézményi konfliktusokat. Az Oktatásfejlesztő és Kutató Intézetben megindult az a szakmai fejlesztés, amelynek keretei között hozzáférhetővé válnak mindazok a jó megoldások, amelyek már alkalmazásra kerültek az ország valamelyik nevelési-oktatási intézményében. Az érdekelt iskolák és kollégiumok partneri kapcsolatot létesíthetnek az Oktatásfejlesztő és Kutató Intézet közreműködésével olyan iskolával vagy kollégiummal, amelyben már sikeresen alkalmaznak konfliktust megelőző, konfliktust kezelő eljárásokat.
A Bizottság szükségesnek tartja, hogy erősödjön az a mozgalom, amelynek célja, hogy az iskolák és a kollégiumok - elsősorban a szülői közösségekre és a tanulói önkormányzatokra támaszkodva, valamint építve a társadalmi környezetre, bekapcsolódva a gyermek- és ifjúságvédelmi jelzőrendszerbe - létrehozzák, kiépítsék és működtessék azt az intézményi szervezeti formát, amely képes megelőzni, csökkenteni az intézményi erőszakot kiváltó helyzeteket, konfliktusokat. Indokolt az is, hogy az Oktatási és Kulturális Minisztérium évenként adjon elismerést azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek, amelyek elismert erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az adott nevelési-oktatási intézményben jelentősen csökkenjenek az erőszakos magatartásformák, és megoldják azokat a helyzeteket, amelyekből konfliktusok alakulhatnak ki, illetőleg szükség esetén pedig kezelik a konfliktushelyzeteket.
A Bizottság kéri a nevelési-oktatási intézmények vezetőit, pedagógusait és alkalmazottait, a szülőket és a tanulókat, diákönkormányzatokat, a közoktatási intézmények fenntartóit, a civil szervezeteket, illetve bárkit, aki egyetért a konfliktusok erőszakmentes kezelésével és részt kíván venni ennek megvalósításában, hogy regisztráltassa magát a biztonsagosiskola@ofi.hu e-mail címen.
Budapest, 2009. február 6.
Dr. Szüdi János
a Bizottság elnöke
Danielisz Béla
a Bizottság alelnöke
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-09 | | #1671 |
|
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az esztergomi Duna Múzeummal közösen az idén is pályázatot hirdet iskolásoknak a március 22-ei Víz Világnapja alkalmából. Internetes és tésztahíd-készítő verseny, irodalmi és képzőművészeti alkotópályázat valamint hazai és határon túli iskolák közös programjai kategóriákban lehet vetélkedni kétfordulós, felmenő rendszerben.
További információ: www.kvvm.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-09 | | #1670 |
|
Öt újabb EU-s gazdaságfejlesztési pályázat került meghirdetésre, amelyek összesen 36,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást jelentenek a – munkahelyeiket a gazdasági válság közepette is megtartani igyekvő - hazai vállalkozások számára. Február 13-án további három pályázat megjelenése várható.
Az öt pályázat közül egy a Közép-magyarországi régióban, négy az azon kívüli régiókban érhető el. Valamennyi támogatási konstrukció célja a vállalkozások komplex technológiafejlesztése, amelynek keretében a modern eszközök és berendezések mellett informatikai, oktatási, know-how és licenc vásárlási, piacra jutási, infrastrukturális és ingatlanfejlesztési, tanácsadási, valamint minőség- és egyéb irányítási rendszerek bevezetési költségei is elszámolhatóak.
A gazdasági válságra való tekintettel a korábbi két évben megszokott feltételek jelentős részben enyhítésre kerültek. Ennek köszönhetően a támogatásban részesülő vállalkozásoknak nem kell jelentős árbevétel növekedési vállalást tenniük, elegendő, ha szinten tartják a forgalmukat (az árbevétel csökkenése kerül maximálásra a pályázati vállalások között). Még ezt is kiválthatják a pályázók azzal, ha vállalják, hogy megtartják dolgozói létszámukat. Enyhültek a pályázó eddigi gazdasági teljesítményére vonatkozó előírások is. Emellett fontos változás, hogy növekedtek az igénybe vehető támogatások arányai a teljes beruházáshoz képest, és a nyertes pályázók szerződéskötés után automatikusan hozzájuthatnak a megítélt támogatás 40 százalékához, előleg formájában.
Összefoglaló táblázat a meghirdetett pályázatokról elérhető: www.nfgm.gov.hu
Forrás: www.nfgm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-09 | | #1669 |
|
A 2009. 02. 08-i időközi polgármester választást Sósvertikén Böröcz Zsolt, Pécsudvaron Zsdrál Artúr nyerte. Mindkét baranyai település újonnan megálasztott vezetője független jelöltként indult.
Sósvertikén a győztes Böröcz Zsolt 44, a szintén független vetélytársai közül Horváth János 31, Bizderiné Cseh Gabriella 18, Bogdán Róbert 8, a fideszes Gyurkovics Rudolf pedig 20 szavazatot kapott. A 203 lakosú Sósvertike 139 választópolgára közül 122 járult az urna elé, egy szavazat érvénytelen volt. Az időközi választásra azért kerül sor, mert Kelemen Árpád korábbi polgármester tavaly októberben elhunyt.
Pécsudvardon a győztes Zsdrál Artúr 193, ellenfele, a település szintén független alpolgármestere, Bozsánovics Mihály pedig 128 érvényes szavazatot kapott. A 710 lelket számláló Pécsudvard 599 választópolgára közül 326 járult az urna elé, 5 szavazat érvénytelen volt. Az időközi választást azért tartották, mert Pécsudvard korábbi polgármestere, Rónai László egészségi okokra hivatkozva tavaly novemberben megvált hivatalától.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-06 | | #1668 |
|
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatásával hat Heves megyei településen épül ki a szennyvízcsatorna-hálózat, és elkészül egy korszerű szennyvíztisztító telep is, így nemcsak az ott lakó tízezer ember élhet majd egy tisztább és egészségesebb környezetben, de a térség sérülékeny ivóvízbázisa is biztonságba kerül. A 4,3 milliárd forintos uniós projekt előkészítésére mintegy 54 millió forintot nyert el az önkormányzati társulás, az erről szóló támogatási szerződést csütörtökön írták alá a társulás gesztori szerepét vállaló Kompolton. Az eseményen részt vett Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter is.
Kálon, Kápolnán, Kompolton, Aldebrőn, Feldebrőn és Tófalun vezetékes ivóvízhálózat van, szennyvízcsatorna-hálózat azonban nincs, régóta tervezik már a megépítését. A térség ivóvízellátását a felszín alatti vizek biztosítják, a települések azonban túlnyomórészt sérülékeny ivóvízbázison fekszenek, ezért is kiemelten fontos a zárt szennyvízelvezetési rendszer mielőbbi kiépítése.
Az uniós fejlesztés eredményeképp a hat településen – 4861 lakás bekapcsolásával – lehetővé válik a kommunális szennyvíz csatornán keresztüli elvezetése, a Kálon megépülő szennyvíztisztítóban pedig a korszerű tisztítása. A tervek szerint megépül 62,5 km gravitációs közcsatorna, 32 közterületi átemelő és 12 km nyomóvezeték.
Az uniós projekt előkészítése 63 millió forintba kerül, ennek 85 százalékát (mintegy 54 millió forintot) a KEOP biztosítja. Az összegből tanulmányok, költséghaszon-elemzések készülnek, és különböző engedélyeket szereznek be. Nagy könnyebbséget jelent, hogy a társulás a vízjogi létesítési engedélyt már korábban megkapta. Az előkészítést követően a pályázat második fordulójában történik majd a kivitelezés, amelyhez szintén 85 százalékos támogatás várható. Az előkészítés a tervek szerint ez év végéig tart, ezután kezdődhet a kivitelezés, ami 2013 decemberében fejeződik be.
Az előkészítési támogatásról szóló szerződést Boros Norbert, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságának főosztályvezetője és Balázs Zoltán, Kompolt polgármestere írta alá.
A szerződés-aláírási ünnepségen a miniszter hangsúlyozta: 2015-re a csatornaellátottság országos szinten a jelenlegi 69 százalékról 89 százalékra fog nőni, a hálózattal összegyűjtött szennyvíz pedig kizárólag biológiai tisztítás után kerül majd a befogadókba. Mindezek megvalósításához az Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007 és 2013 között 361 milliárd forintot biztosít.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-06 | | #1667 |
|
Kilenc SZMM-program 2009-ben a munkahelyek megőrzésére és teremtésére
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségével a válság kezdete óta folyamatosan gyűjti a leépítési szándékra vonatkozó bejelentéseket és ezek figyelembe vételével előkészítette és meghirdette az egymásra épülő első munkahelymegőrző és munkahelyteremtő programjait.
A cél kettős: megelőzni a leépítéseket, ha ez elkerülhetetlenné válik, akkor az érintett munkavállalók újbóli munkába helyezését támogatjuk.
1./ A regionális munkaügyi központok kezelésében lévő, "A munkahelyek megőrzéséért" elnevezésű program
A program forrása a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált keretében válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft, amelynek terhére 2009. december 31-ig lehet kötelezettséget vállalni. A program megvalósítói a regionális munkaügyi központok. Pályázni a tegnapi naptól, február 3-tól lehet.
A programban történő részvételt a regionális munkaügyi központ kezdeményezi úgy, hogy az átmeneti gazdasági visszaesés következtében létszám-leépítési szándékról tájékoztatást nyújtó, illetve a csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munkaadóval felveszi a kapcsolatot és tájékoztatást nyújt a programba kerülés lehetőségéről. Együttműködési szándék - azaz a munkáltató munkahely megtartási hajlandósága - esetén a munkaügyi központ a munkaadóval közösen munkaerő-piaci programot dolgoz ki.
Támogatható tevékenységek:
- Munkahelymegőrző bértámogatás
- Részmunkaidős foglalkoztatás képzés lehetséges igénybevételével
- Leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással
- Elbocsátással fenyegetett munkavállalók elhelyezését szolgáló munkaerő-piaci szolgáltatások
2./ Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kezelésében lévő mindhárom munkahelymegőrző támogatási program elindult.
- A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál,
- A gazdasági visszaesés következtében elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elősegítő munkaerőpiaci-szolgáltatások támogatása, illetve
- A gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők újra elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál
elnevezésű programokra folyamatosan lehet benyújtani a pályázatokat november 5-ig.
A programok keretében nyújtott támogatásokra 5,95 milliárd Ft áll rendelkezésre. Az első pályázók kérelmét február 9-én bírálja el az OFA Kuratóriuma.
3./ Központi munkahelymegőrző támogatási program
E program keretében a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg, biztosítva a munkavállalók hosszabb távú továbbfoglalkoztatását, a foglalkoztatási szerkezet átalakulását, illetve az esetlegesen leépítéssel fenyegetett munkavállalók munkahelye fennmaradásának koordinált segítését. A programra fordítható 700 millió Ft január 26. óta rendelkezésre áll, felhasználásával mintegy 1700-2000 munkahely őrizhető meg.
A program révén azok a regionális munkaügyi központok kaphatnak központi forrás-kiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009. év folyamán olyan csoportos létszámleépítést terveznek végrehajtani, melyek az adott térség vonatkozásában jelentősnek tekinthetők, a térség munkaerőpiacát rendkívül hátrányosan érinthetik, ugyanakkor a munkahelymegőrző támogatással az elbocsátások elkerülhetővé válnak, azaz munkahelymegőrzést célzó támogatások megítélését indokoltnak tartják.
4./ Részmunkaidős foglalkoztatás képzés lehetséges igénybevételével
A kormány a jövő héten dönt a már elindított OFA-program tapasztalatai alapján indítandó programról, melynek forráskerete 20 milliárd Ft. A program a piacszűkülés következtében átmeneti teljesítménycsökkenésre kényszerülő vállalkozások számára teszi lehetővé teszi a munkaerő megtartását, a munkavállaló számára lehetőséget kínál új szakképesítés megszerzésére, illetve a kulcskompetenciák (nyelv, informatika) fejlesztésére.
A támogatás két részből áll:
- az érintett munkavállaló munkavégzéssel nem töltött, kieső munkaidejére jutó ténylegesen kifizetett bérköltség 80%-a,
- a képzés költségének 80%-a.
5./ Járulékkedvezmények a Munkaerőpiaci Alapból
A kis- és középvállalkozások foglalkoztatás-bővítése esetén 1 év járulékmentesség érvényesíthető. A támogatás általánosan alkalmazható a létszámleépítéssel érintett munkavállalók esetében is. (A pályakezdők START kártyájának finanszírozása is).
A hátrányos helyzetű térségekben élő személyek foglalkoztatását kiemelten lehet ösztönözni a létszámot növelő munkáltatók esetében. A kiegészítő járulékkedvezmény alapján 2010-től kötelezettséget lehet vállalni abban az esetben, ha a munkáltató legalább 3 évre START Extra kártyás munkavállalót alkalmaz. Rendelkezésre álló forrás 5 milliárd Ft.
6./ TÁMOP-projektek
Európai Uniós forrásból 31,5 milliárd Ft áll rendelkezésre, amely a TÁMOP 1.1 (hátrányos helyzetűeket és rehabilitációs járadékosokat támogató) és TÁMOP 1.2.1 (START-Plusz és START-Extra) programok előfinanszírozására szolgál.
7./ A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete
2009. évi támogatásokra 5 milliárd Ft áll rendelkezésre a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált keretéből.
8./ A munkahelymegőrzés mellett a munkahelyteremtés támogatása is fontos szerepet tölt be a foglalkoztatási szint megőrzésének, növelésének állami eszközökkel történő támogatásában. A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete döntött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. évi munkahelyteremtő csomagjának indításáról. A vállalkozások 2009. február 2-ától 2,25 milliárd Ft keretösszeg erejéig pályázhatnak foglalkoztatás bővítés esetén támogatásra.
9./ Aktív munkaerő-piaci programok
A kormány további 37 milliárd forintot különít el aktív munkaerő-piaci programokra, melyek pontos felhasználásáról a válságkezelő intézkedések tapasztalatai alapján később döntenek.
SZMM Sajtótitkárság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-06 | | #1666 |
|
Szombathely és Balatonfüred kapta idén a Kultúra Magyar Városa címet; az elismeréseket Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) szakállamtitkára, valamint Kovács Miklós az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) szakállamtitkára adta át a települések vezetőinek 2009. 02.05-én Budapesten, a Magyar Kultúra Alapítvány székházában.
A kiválasztott városoknak az OKM 1-1 millió forintot, az ÖM pedig promóciós lehetőséget ajánlott fel a Magyar Turizmus Zrt.-n keresztül.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-05 | | #1665 |
|
A kormány nem zárkózott el a kamatadó felfüggesztésének lehetőségétől, számos más javaslatot azonban a kabinet határozottan elutasított. Ilyen a 250 ezer forintos készpénzfizetési limit feloldása vagy a minimálbér felfüggesztése. A Gazdasági Egyeztető Fórum tegnapi ülésén abban teljes volt az egyetértés: minél előbb valóra kell váltani az adó-, a szociális és a foglalkoztatási rendszer átalakításáról szóló csomagot. Elhangzott: mintegy 360 milliárd forintnyi forrás érhető el kedvezményes hitelek és garanciák formájában.
VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-05 | | #1664 |
|
A Közérdekvédelmi Hivatalhoz tartoznának a közpénzekkel kapcsolatos gyanús esetek. Vesztegetés esetén közérdekvédelmi bírságot szabnának ki a törvénytelenül előnyhöz jutókra
Közérdekvédelmi Hivatal felállítása, etikai kódex a közszolgáknak, a lobbitörvény szigorítása – a kabinet antikorrupciós csomagjának fő elemeit a Népszabadság értesülései szerint ma jelenti be a miniszterelnök.
A kormány szándékai szerint az új hivatal látókörébe esne a földhivatal és az adóhivatal munkája is. Elsősorban a közpénzek becsületes beszedése, elköltése, illetve az állam és az önkormányzat ügyfeleivel való tisztességes bánásmód lesz az új intézmény dolga.
A hivatal vesztegetés vagy más bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz, máskor maga bírságolhat. Védi a bejelentőket, sőt ha a tőlük kapott információ alapján eljárás indul, és bírságot szabnak ki, ennek arányában jutalmazza is őket. Meghatározott időtartamra azokat a cég, illetve intézményvezetőket is eltilthatja tisztségüktől, akik tudták, hogy szabálytalanul működik az általuk irányított szervezet, mégis eltűrték ezt.
A Közérdekvédelmi Hivatal a tervek szerint független lesz, amit az biztosít, hogy feladatait törvény határozná meg, elnökét a miniszterelnök és a köztársasági elnök együttes jelölése alapján a parlament választaná meg.
A hivatal erkölcsi bázisául szolgálna a közigazgatási etikai kódex, mely becsületességet, pártsemlegességet és tárgyilagosságot várna el a közszolgálatban dolgozóktól.
Változtatnak a lobbizás szabályain is: a döntéshozó szervek tisztségviselőinek nem csupán a lobbisták, hanem minden más organizáció – gazdasági társulások, társadalmi szervezetek, szakszervezetek – ilyen irányú tevékenységéről is be kell számolnia.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-05 | | #1663 |
|
Lapértesülés szerint jövőre megszűnne a 13 havi nyugdíj, befagyasztanák a bruttó családi pótlékot, a gyed egy, a gyes két évig járna és felülvizsgálnák a rokkantsági rendszert
Jövőre a kormány befagyasztaná a bruttósított családi pótlékot, a gyed folyósítását egy évre csökkentené, a gyes pedig két év időtartamú lenne, valamint felülvizsgálnák a rokkantsági nyugdíjrendszert - értesült kormányzati forrásokból a Magyar Nemzet.
A lap szerint megszűnne a 13. havi nyugdíj is, úgy, hogy aki 2010 előtt még kapta, annak beépülne a járandóságába, ám aki később megy nyugdíjba, annak már nem járna.
A kormány szerdán fogadta el újabb megszorító csomagját, amellyel a költségvetés pozícióját javítaná.
A lap információi szerint idén 80-100 milliárd forintos kiadáscsökkentést terveznek: többek között 30 milliárd forintot vesznek el az egészségügyi alapból és 50 milliárd forinttal csökkentik a minisztériumok kiadásait. Ezen túl az intézmények dologi kiadásait is megkurtítaná a kormány
Forrás: hirado.hu/Magyar Nemzet
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-05 | | #1662 |
|
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerdán ismertette a Zöld Kommandó akciósorozat 2009-es célkitűzéseit: idén az illegális autóbontók és roncsautók állnak az ellenőrzés középpontjában. Tavaly az illegális színesfém-hulladék kereskedelem ellen lépett fel a Zöld Kommandó, a zöldhatóságok április elejétől december végéig 870 helyszínt ellenőriztek, és mintegy 200 millió Ft bírságot szabtak ki 20 ezer tonna hulladék szabálytalan lerakása miatt.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-05 | | #1661 |
|
Elengedhetetlen az önkormányzati rendszer megújítása, ez különösen nagy kihívás a pénzügyi-gazdasági válság idején - közölte Gyenesei István miniszter 2009. 02. 03-án Gödöllőn, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által szervezett konferencián.
Az önkormányzati tárca vezetője elmondta, hogy elkészült a rendszer korszerűsítését célzó program, amelyben fontos elem lehet a képviselők számának csökkentése, ennek részleteire azonban nem tért ki.
Jelezte ugyanakkor, hogy szerepel a programban a bürokrácia visszaszorítása és a csatlakozó község intézményének bevezetése. Ez utóbbi megoldás olyan apró településeknél jöhet szóba, ahol a szakemberek hiánya miatt a község irányítására nincs lehetőség, ezért a szomszédos települést kérik fel a közigazgatási feladatok ellátására. Ugyanakkor az önállóság elve nem szenvedhet csorbát - hangsúlyozta Gyenesei István.
Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere elhibázottnak nevezte az 1990-ben életre hívott megyei önkormányzati rendszert, álláspontja szerint ez lényegében egy tényleges funkció nélküli, politikai jogosítványokkal felruházott intézmény. Úgy fogalmazott: a rendszer átalakításakor arra kell törekedni, ahogy ahol a pénz van, oda kössék a feladatot. A vagyon típusú adó esetleges bevezetését az önkormányzatok számára jó megoldásnak nevezte, mert - mint mondta - ezáltal áttekinthetővé, számon kérhetővé válhatnának a helyi pénzügyi viszonyok.
Gémesi György, a MÖSZ elnöke a tanácskozáson bejelentette: hamarosan összeül a hét önkormányzati szövetség, hogy közös álláspontot fogalmazzanak meg az önkormányzati munka hatékonyabbá tételére.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-04 | | #1660 |
|
Jelen szerkezetében nem finanszírozható tovább az önkormányzati rendszer, hiszen a szektor az idén már a GDP fél százalékának megfelelő deficitet halmoz fel – ez szűrhető le mind a Magyar Önkormányzatok Szövetségének tegnapi tanácskozásából, mind az Állami Számvevőszék tanulmányából.
A privatizációs bevételek nélkül az önkormányzatok hiánya már a GDP 0,8 százalékára rúgna. Aggályra ad okot az is, hogy miközben az utóbbi két évben kibocsátott kötvények összértéke már 400 milliárd forint körül jár, ennek csak töredékét fordították beruházásokra.
Az önkormányzatok világában hatékonyabb működési feltételeket kell teremteni – vélekedik Gyenesei István szakminiszter is, aki szerint egyes kötelező önkormányzati teendőket állami feladatokká kellene átminősíteni, az önkormányzati képviselők létszámának csökkentésére azonban kevés esélyt lát.
VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-04 | | #1659 |
|
Fórum az áramkimaradásban érintett települések képviselőivel
A villamosenergia-piacot érintő jogszabályok felülvizsgálatára tárcaközi bizottság felállítását szorgalmazta Molnár Csaba, közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a 2009. február 3-án Gellénházán az érintett nyugat-dunántúli települések vezetőivel tartott fórumon.
Bevezetőjében az energiaügyi miniszter elmondta: az egyeztetést azért hívta össze, hogy ne csak a szolgáltató által megadott információkat, hanem közvetlenül az érintettek véleményét is megismerjék. A tárcavezető utalt arra, hogy az áramkimaradás kapcsán már a múlt héten felkérte a Hivatalt, hogy az előírásos 90 nap helyett lehetőleg 30 napon belül folytassa le mindenre kiterjedő vizsgálatát az üzemzavarral kapcsolatban.
Meg kell vizsgálni, hogy a villamosenergia-piacra vonatkozó jogszabályok megfelelőek-e, alkalmasak-e egy ilyen krízis kezelésére – mondta Molnár Csaba a rendezvényen. A szerdai kormányülésen javasolni fogom egy tárcaközi bizottság felállítását a jogszabályok áttekintésére – tette hozzá a miniszter.
A több mint száz fő részvételével zajló fórumon a Zala és Vas megyei polgármesterek, jegyzők, önkormányzati vezetők és országgyűlési képviselők a napokon át tartó áramkimaradással kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg a tárcavezetővel és a Magyar Energia Hivatal képviselőivel.
A résztvevők leginkább a szolgáltató általi tájékoztatás elmaradását nehezményezték. Hiányolták, hogy sem a vezetők, sem a lakosság nem jutott megfelelő tájékoztatáshoz az ügyfélszolgálatokon keresztül sem. Kifogásolták azt is, hogy a szolgáltató a kárigényeket nem tartja jogosnak. A megbeszélésen a katasztrófavédelem eszközparkjának kiegészítésére is hangzottak el javaslatok, ennek megvizsgálása érdekében a miniszter ígéretet tett arra, hogy konzultációt kezdeményez az illetékes tárca vezetőjével.
Molnár Csaba a fórumon és az azt követő sajtótájékoztatón is kifejtette, hogy nem tiszte igazságot tenni, azt a vizsgálatnak kell tisztáznia, hogy pontosan mi történt. A települési vezetők véleménye alapján elmondta: a vizsgálatnak ki kell térnie arra, hogy a szolgáltató mindent megtett-e a karbantartást, a rendszer működtetését és a probléma elhárítását illetően.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter elmondta: még nem készültek el az összesítések a károkról. Ezt a munkát könnyítheti meg, hogy a megyei önkormányzati és kistérségi vezetők összegyűjtik az egyéni kárigényeket.
Molnár Csaba elmondta azt is, hogy a múlt évben éppen az E.ON észak-dunántúli egységét bírságolta meg a Magyar Energia Hivatal 50 millió forintra, mert a szolgáltató nem tett meg mindent az áramszünetek elhárítása érdekében. Ennek kapcsán az áramszolgáltatónak a napokban cselekvési tervet kell bemutatnia a Hivatal által szabott határidőnek megfelelően.
Forrás: www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-04 | | #1658 |
|
Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ pályázati felhívása távmunka alkalmazásának támogatására
(SZMM-TP-2009)
A támogatás célja:
A távmunka elterjesztésére indított központi munkaerő-piaci program folytatásával a Szociális és Munkaügyi Minisztérium segíteni kívánja a munkahelyek megőrzését és új munkahelyek kialakítását, ösztönözni kívánja a rugalmas munkavégzési formák alkalmazását és a munkakultúra további korszerűsítését. Ennek keretében támogatást nyújt a távmunkahelyeket létesítő vállalkozások és a közfeladatokat ellátó intézmények számára.
A munkáltatók ösztönzése a távmunkás foglalkoztatásban rejlő gazdaságosság kihasználására, növelve ezáltal a hazai foglalkoztatás szintjét a hátrányos helyzetű kistérségekben. A pályázat a távoli helyről történő munkavégzés további elterjesztésével a munkaerőpiac azon szereplőinek is lehetőséget teremt a munkaerő-piachoz való felzárkózáshoz, akik valamely hátrányos helyzetű csoporthoz tartoznak (Pl.: tartós munkanélküliek, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek).
Támogatás formája:
Vissza nem térítendő támogatás. A támogatás folyósítása a nyertes pályázó székhelye szerinti Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségein keresztül utólagos elszámolással történik.
Forrás, további információ: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-03 | | #1657 |
|
Február 1-jétől módosult az áfa-törvény, szigorodtak például a számla-kibocsátással kapcsolatos előírások - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC).
A PricewaterhouseCoopers (PwC) hírlevele szerint az adóalanynak minden esetben számlát kell kibocsátania - még abban az esetben is, ha a nem áfa-adóalany vevő nem kérné -, amennyiben a végösszeg eléri, vagy meghaladja a 900 ezer forintot, előleg fizetése esetén, illetve, ha a vevő az értéket a teljesítésig készpénzzel, illetve készpénz-helyettesítő eszközzel téríti meg.
A törvény új fogalomként meghatározza az "ésszerű időt", amely alatt az ellenérték készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel történő megtérítése esetén a számla kibocsátásának haladéktalanul meg kell történnie, egyéb esetekben az eddigi szabályozás (teljesítéstől számított 15 nap) marad érvényben.
Gyűjtőszámla alkalmazása esetén az "ésszerű idő" fogalmában meghatározott 15 napos határidőt az adóalanyra vonatkozó adó-megállapítási időszak utolsó napjától kell számítani.
A fiktív számlázás visszaszorítása érdekében szigorodott az adófizetési kötelezettség keletkezésének szabálya is. Számla kibocsátása esetén az adóalany az adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesül, ha a számlát szabályosan érvényteleníti, illetve - a nevében, más fél által kibocsátott számla esetén - a vevőt az érvénytelenítésről, valamint a teljesítés hiányáról értesíti.
Egyértelművé vált az utazásszervezési szolgáltatás fogalma: kizárólag azok a turisztikai szolgáltatások tartoznak ide, amelyeknél az utazás szervezése a domináns elem. Így nem tartozik ide például az önálló repülő- vagy vonatjegy-értékesítés, valamint a rendezvényszervezés sem. Az "utas" fogalma lényegi elemében változott: utas csak természetes személy lehet. Úgy tűnik, megoldódik az utazási irodák adóalanyok felé történő számlázásának korábbi áfa-problémája - állapítja meg a PwC.
Forrás: origo
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-03 | | #1656 |
|
Miben nem bíznak az ország polgármesterei?
A polgármesterek és önkormányzatok leginkább az önkormányzati szövetségekben és a nem kormányzati intézményekben (pl. Állami Számvevőszék, bíróságok) bíznak leginkább - derült ki a Helyi Obszervatórium által készített önkormányzati bizalmi barométerből, mely a Szemere Index címet viseli.
Az eredményeket hétfőn hozták nyilvánosságra. Noha az adatfelvétel még novemberben történt, az egyik legalacsonyabb bizalmi mutatót így is az országos gazdasági környezet produkálta. Hasonlóan kicsi a bizalom a településvezetők részéről a sajtó, a törvényhozás, valamint az Európai Unió irányába.
Forrás: Világgazdaság |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-03 | | #1655 |
|
A 2009. 02. 01-jei népszavazáson hozzájárult a lakosság ahhoz, hogy Váton az repülőtér épülhessen. Érvénytelen lett a "szocialista utcanevekért" tartott népszavazás Hosszúhetényben.
Zöld lámpát adtak a váti lakosok a repülőtér építésének, érvényes és eredményes volt a vasárnap tartott népszavazás Váton. A Vas megyei község lakóinak arra a kérdésre kellett választ adnia: "Akarja-e Ön, hogy Vát község önkormányzata képviselő-testülete, Vát község településszerkezeti és szabályozási tervében megtiltsa Vát község közigazgatási területén belül repülőtér építését". A 605 választásra jogosult állampolgár közül 470 adta le a voksát vasárnap, ezek közül 463 volt érvényes. Az érvényes szavazatot leadók közül 146-an szavaztak igennel és 316-an nemmel a feltett kérdésre, így a képviselőtestületnek hozzájárulását kell adnia a repülőtér megépítéséhez. A 713 lakosú településen egy több mint 100 milliárd forintos beruházással létesülő kereskedelmi repülőtér felépítését támogatta szavazatával a lakosság többsége. Vát és a szomszédos Porpác között egy 600 hektáros területen 2012-ig egy 4.000 méter hosszú, 60 méter széles kifutópályával rendelkező, teherszállító repülőgépek fogadására alkalmas reptér épülhet fel, kínai tőke bevonásával. A tervek szerint a repülőtér a megnyitása utáni negyedik évben napi 25-28 gépet fogadhat majd, az áruforgalom elérheti az évi 170 ezer tonnát, az utasforgalom pedig az évi 250 ezer főt is. A repülőtér építésének ellenzői elsősorban a zajhatásoktól és egyéb környezeti ártalmaktól tartanak. Az ő kezdeményezésükre írtak ki népszavazást, nemcsak Váton, hanem Porpácon is, ahol április 5-én döntenek a referendumról.
Nem állítja vissza a "szocialista utcaneveket" Hosszúhetény önkormányzata, érvénytelen lett ugyanis a baranyai településen tartott erre irányuló vasárnapi népszavazás. Orbán László beszámolt arról, hogy a 3.398 lelket számláló község 2.725 választópolgárából 635 járult az urnák elé. Közülük érvényesen 578 támogatta a korábbi utcanevek visszaállítására vonatkozó kezdeményezést, de a 23,3 százalékos részvétel messze elmaradt az érvényességhez szükséges több mint ötven százaléktól. A referendum kezdeményezői azt szerették volna, ha a képviselő-testület visszavonja a tavaly májusban hozott határozatát, melyben a Berki Fülöp utcát Hármas-hegy utcára, a Felszabadulást Széchenyire, a Landler Jenőt pedig Szent Borbálára keresztelte át. A testület akkor azért döntött a változtatás mellett, mert úgy ítélte meg, hogy a rendszerváltozás után két évtizeddel utca csak "a történelemhez, vagy a községhez kötődő, feddhetetlen jellemű személy nevét, vagy eseményét, tájegységét viselje". A tagok többsége szerint Berki Fülöp, Pécs egykori helyettes tanácselnöke, Landler Jenő, a tanácsköztársaság belügyi népbiztosa nem felel meg ezen kritériumoknak, a Felszabadulás pedig a második világháború utáni szovjet megszállás okán nem szerencsés. A képviselők a törvény szerint a lakók beleegyezése nélkül is megváltoztathatták volna az érintett utcák nevét, ám a határozatot megelőzően kikérték a véleményüket. Bár az ott élők fele nem küldte vissza a kérdőívet, a válaszadók többsége személyes okmányaikkal kapcsolatos adminisztráció, társasági szerződések módosításának szükségessége és annak költségei miatt ellenezte a lépést, ezért aláírásgyűjtésbe kezdtek. A népszavazás 800 ezer forintjába került Hosszúheténynek.
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-03 | | #1654 |
|
A Kormány – Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) 2009. 02. 02-án tartotta soron következő ülését. A Fórum a decemberi megállapodásának megfelelően újratárgyalta a „Rövid távon megoldható kérdések munkacsoport” által kidolgozott javaslatcsomag még vitás kérdéseit.
A testület az ülésén egyhangúlag fogadta el:
- az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzési rendszerének átalakítását és az önkormányzati pénzügyi fegyelem erősítését;
- a vagyonkezelői jog kiterjesztését, a cél- és címzett támogatási rendszer átalakítását;
- a kötelező önkormányzati közszolgáltatás mulasztásának pótlására szolgáló eszközöket;
- a körjegyzőség alakításához kapcsolódó feltételek enyhítését
- a polgármesteri jogállás felülvizsgálatát és megerősítését, valamint az alpolgármester választására vonatkozó szabályok átalakítását;
- a bizottsági rendszer korszerűsítését;
- az egyes összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálatát;
- az új község alakításához szükséges feltételek szigorítását;
tartalmazó módosítási javaslatokat.
Az ülésen a jegyző pozíciójának erősítéséről, illetve a csatlakozó község jogintézményéről továbbra sem sikerült megállapodni. A szövetségek - a munkacsoport által kidolgozott, és a KÖEF részéről elfogadott - a javaslatcsomagot országgyűlési képviselőkön keresztül kívánják a parlament elé terjeszteni.
A KÖEF tárgyalt a helyi önkormányzatokat érintő nemzetközi és európai uniós ügyekről, a Régiók Bizottsága uniós szerepének erősödéséről, magyar delegációjának munkájáról, tagjainak jelöléséről.
A továbbiakban az érdekszövetségek tájékoztatást kaptak: a területrendezési és hatósági eljárásokra vonatkozó kormányrendelet tervezetről és a közvilágítás szabályozási koncepcióról, a 13. havi bér elmaradása miatti kompenzációról, az államigazgatási hivatalok jelenlegi helyzetéről, az óvodáztatási támogatás visszavonásának kérdéséről.
Az ülésen napirend előtti felszólalásában dr. Gémesi György az önkormányzati szövetségek nevében tiltakozását fejezte ki a kormányzat önkormányzatokat érintő létszámcsökkentési moratóriumát tartalmazó, tervezett törvényjavaslatával kapcsolatban.
Forrás: ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-02 | | #1652 |
|
Megjelent a www.szmm.gov.hu honlapon:
- Munkahelyteremtő beruházások támogatása (kódjel: MPA-2009-1)
Határidő: 2009. február 2. és március 18. között
- Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támogatása (kódjel: MPA-2009-2)
Határidő: 2009. február 2. és március 18. között
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-02-01 | | #1651 |
|
„Hát nagy felfordulás van a világban, ami történik, az még erőteljesebben jelzi, hogy nekünk is egy sor dolgot kell csinálni, a puszta válságkezelés nem elég”, mondta Gyurcsány Ferenc a kibővített kormányülés után, írja az Index. A miniszterelnök arra jutott, hogy három kiegészítő tevékenységet kell a kríziskezelés mellett folytatni: a politikában be kell szüntetni a háborúskodást, nagy, ösztönző szerkezeti átalakításokat kell végrehajtani (például adó- és a szociális rendszerben egyaránt), illetve választ kell adni végre a politikai, önkormányzati rendszer bírálataira.
Utóbbi ügyben így a kormány azt javasolja, hogy kurtítsák a parlament létszámát 199 fősre: 176 honatyát listán, egy fordulóban választanának a megyékből, 23 főt pedig a mandátumot nem eredményező megyei szavazatokkal, országos listán emelnének be a Tisztelt Házba. A megyei alapú rendszerrel, érvelt Gyurcsány, megmaradna az a gyakorlata, hogy egy képviselő, ha nem is egyéniből jut be, de egy adott területért küzd. A választási szisztéma átalakítása, mondta a miniszterelnök, lefelezné a nagyjából 8 milliárd forintot kóstáló országgyűlési voksolás költségét.
Mindezeken felül a képviselők tiszteletdíját az átlagkeresethez kötnék, annak háromszorosa lenne. A költségtérítést csak számla ellenében vehetnék fel a képviselők, az útiköltséget pedig kilométer alapon számolnák el. Ezen javaslattal újabb húszmilliárdot lehetne megtakarítani. A kormányfő a tervezett adóátalakításról nem árult el részleteket.
A parlamenti, valamint az önkormányzati képviselői helyek számának ilyen mértékű csökkentése a kormány számításai szerint egy négyéves ciklus alatt 100 milliárd forintot hagyna az államkasszában - írja az origo.
A kormányfő elmondta, rendkívül aggasztónak találja a háromszáz forint körüli euróárfolyamot. Hozzátette: a magas árfolyamnak messze ható következményei lehetnek, hiszen a devizahiteleseknek 20-30 százalékkal nőtt meg a törlesztő részletük.
A miniszterelnök emlékeztetett: hétfőn egyeztetett a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Gazdasági Versenyhivatallal (GVH) vezetőivel, szerdán pedig a kormány tárgyal arról, hogy miként lehet segíteni a bajba jutott devizahiteleseken.
Mielőbb hiteles eurómentrend kell, és a lehető leggyorsabb bevezetés - mondta Gyurcsány Ferenc. Az a reális, ha következő hónapokban széles körű egyeztetés mellett legkésőbb szeptember 30-ig elkészülhet az euró bevezetésének magyarországi forgatókönyve - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.
Index - origo - AS Network - fn.hu - MTI-VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-29 | | #1650 |
|
Február 1-jén lép hatályba az a rendelkezés, amely megtiltja a bankszámla nyitására kötelezett adózóknak a 250 ezer forintot meghaladó ügyletek készpénzes fizetését. Azokra, akik ezt nem tartják be, a 250 ezer forintot túllépő kifizetés értékének 20 százalékával megegyező összegű mulasztási bírságot szab ki az adóhatóság.
Az APEH honlapján közzétett tájékoztató emlékeztet: a bankszámlanyitás nem új kötelezettség, február 1-jétől csupán ennek adókötelezettségként való nevesítésére került sor. Az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és egyéni vállalkozók 200 ezer forintig, a nem magánszemély adózók 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatók, ha nem tesznek eleget pénzforgalmi bankszámlanyitási (és fenntartási) kötelezettségüknek.
A 250 ezer forintos készpénzes korlátozás kizárólag a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó vagy azt szolgáló ügyletekre vonatkozik. Egy-egy konkrét szerződés esetén az összeghatár betartása szempontjából mindig a szerződésben szereplő ellenértéket kell vizsgálni. Amennyiben több különálló szerződés (ügylet) vagy több önálló rendelés ellenértékének a kifizetésére kerül sor egy időpontban, és a kifizetendő összeg a 250 ezer forintot meghaladja, az nem tekintendő egy ügyletnek, és ha a különböző szerződések ellenértéke egyetlen esetben sem haladja meg a törvényi értékhatárt, a készpénzes fizetés nem von szankciót maga után.
A 250 ezer forintos ellenérték az általános forgalmi adóval együtt számítandó. Az egy ügylethez tartozó kifizetéseket össze kell számítani. A foglaló az ellenértékbe beleszámít, s amennyiben a foglaló kifizetésének hónapjában kifizetik a teljes ellenértéket, akkor a két kifizetést össze kell számítani. Részletfizetés esetén az értékhatár megállapításánál az ügylethez tartozó valamennyi kifizetést - azaz a részleteket - össze kell számítani, még abban az esetben is, ha a részleteket több hónapon át fizetik. A nyújtott kölcsön nem minősül ügyleti ellenértéknek, azonban a kölcsönszerződés alapján a kölcsönbevevő által fizetendő kamatra már alkalmazni kell a törvényt.
Amennyiben az ügylet folyamatos teljesítésű, minimum egy havi teljesítési időtartamra kell a kifizetéseket összeszámítani. Amennyiben azonban negyedéves vagy féléves elszámolásról van szó, azt nem lehet visszaosztani havi szintre. Ha egy cégnél több személy végez különböző vagy azonos helyeken beszerzést, mindenekelőtt több eltérő gazdasági eseményhez kapcsolódóan (például különböző helyeken végzett építési tevékenység), ezeket az ügyleteket szintén különállónak kell tekinteni.
Az ügyletek összetartozásának vizsgálatánál mindig a racionális és elvárható üzletviteli folyamatokhoz való idomulást, a reális gazdasági folyamatokat, a kialakult piaci gyakorlatot és a gazdasági események ésszerű lebonyolításának igényét kell alapul venni. A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni - hangsúlyozza az APEH. Ez azt jelenti, hogy az ügyletek célzatos "feldarabolása" nem megengedett abból az egyetlen célból, hogy a kifizetések ne érjék el a 250 ezer forintos határt, s így az adózók a szabály alkalmazását megkerüljék. Az adóhatóság szankcionálhatja a szabály alól szándékosan kibúvó adózókat.
Egyre többen tartoznak tartósan az adóhatóságnak
Az elmúlt év végén 2 429 magánszemélynek - köztük 421 egyéni vállalkozónak - volt az adóhatóságnál 180 napon túl folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) adóslistája szerint. A tartós adósok listái csak az adózó nevét és címét, illetve székhelyét, valamint a vállalkozók esetében az adóazonosítót tartalmazzák, a fennálló tartozás összegét nem lehet megtudni belőlük.
A 180 napon túl tartozó magánszemélyek, illetve egyéni vállalkozók - a 10 millió forintos küszöbértékkel számolva - együttesen 24,29 milliárd forinttal tartoztak 2008 végén az adóhatóságnak, tényleges adósságuk azonban ennél vélhetően jóval nagyobb volt. Az APEH napokban nyilvánosságra hozott adatai szerint az adóhatóságnál nyilvántartott összes adóhátralék összege 2008-ban 1,632 milliárdra emelkedett az előző évi 1,338 milliárd forintról.
Forrás: nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-29 | | #1648 |
|
Tájékoztatjuk a T. Érdeklődőket, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium www.szmm.gov.hu honlapján megtalálható a szociális feladatok ellátásáról szóló segédlet /Út a munkához program/, amely letölthető a www.szantoestarsa.hu/jó tudni/egyéb oldalról. /Szociális feladatok ellátásáról szóló segédlet címmel./
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-28 | | #1646 |
|
Feloszlatná az Országgyűlést a Fidesz és a KDNP március 8-i hatállyal, és azt szeretnék, ha a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen már napirendre vennék az erről szóló indítványukat - jelentette be Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kedden, a párt elnökségi ülése után tartott sajtótájékoztatóján. A Fidesz és a KDNP szerint a júniusi európai parlamenti választásokkal egy időben kellene megtartani az előre hozott országgyűlési választásokat - mondta a frakcióvezető.
Hangsúlyozta: nem akarják elvitatni a köztársasági elnök jogát, hogy kitűzze az országgyűlési választás időpontját, de ha egyszerre tartanák meg a két voksolást, akkor jelentős költséget lehetne megtakarítani.
Azért március 8-i hatállyal kezdeményezik a parlament feloszlatását, mert addig lefolytathatnák ez erről szóló határozati javaslat általános vitáját, másrészt pedig ekkor már a jogszabályban megadott határidőn belül vannak, így a köztársasági elnök, ha jónak látja, akkor kitűzheti a választást az EP-választással egy időpontra. Vagyis a rendkívüli ülésen még nem szavaznának a parlament feloszlatásáról, csak azt kérnék, hogy vegyék napirendre a javaslatot és kezdjék meg a tárgyalását - tette hozzá.
Forrás: nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-28 | | #1644 |
|
Elkészült a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény Európai Parlament tagjainak választásán történő végrehajtásával kapcsolatos miniszteri rendelet tervezete. Véleményezési határidő: 2009. 02. 10.
Az Európai Parlament tagjainak következő választására 2009 júniusában kerül sor. Az önkormányzati miniszter a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendeletben megállapított feladatkörében eljárva e rendeletben szabályozza az Európai Parlament tagjainak választásán.
– a névjegyzék és választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása, valamint a szavazókörök kialakítása előkészítésének rendjét,
– az országos, területi, helyi választási irodák közötti hatáskörmegosztást,
– a választásokkal összefüggő állami feladatok számítástechnikai, szavazatösszesítési rendjének megszervezését, technikai lebonyolítását,
– a választási jegyzőkönyvek, adatlapok és egyéb nyomtatványok mintáit, példányszámát és továbbításának rendjét,
– a választási eredmény országosan összesített adatainak körét.
A rendelet tervezete letölthető és véleményezhető: www.otm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-26 | | #1642 |
|
Megjelent a Magyar Közlöny 2009. évfolyam 8. számában:
- A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2009. évi havi kereset-kiegészítéséről szóló 6/2009. (I.20.) Korm. rendelet,
- A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2009. évi havi kereset-kiegészítésének finanszírozásáról szóló 1005/2009. (I.20.) Korm. határozat |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-26 | | #1641 |
|
A Pénzügyminisztérium közleménye a járműcseréről
A Pénzügyminisztérium nem tudta tovább halasztani a miniszteri, illetve a szakállamtitkári autók cseréjét, mivel mindkét jármű erősen elhasználódott, már nem volt alkalmas arra, hogy biztonsággal ellássa a szükséges feladatokat.
A tárca járműparkja elöregedett, de cserére csak akkor kerül sor, amikor az már elodázhatatlan.
A döntés a cseréről a múlt esztendő közepén született, és a közbeszerzési eljárások augusztusban indultak.
Jogszabályok szigorúan meghatározzák, hogy milyen járműveket kell beszerezni miniszteri, illetve szakállamtitkári beosztású állami vezetők számára. A Pénzügyminisztérium e jogszabályok szerint járt el.
Miniszteri jármű cseréjére azután került sor, hogy 300 ezer kilométert futott, a szakállamtitkári gépkocsi pedig már közel 400 ezer kilométert teljesített.
Budapest, 2009. január 24.
Pénzügyminisztérium Sajtó
Veres János pénzügyminiszter 14 millió forintos luxusautóját a tárca felügyelete alá tartozó Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) szerezte be - értesült a Blikk.
A minisztériumi beszerzéseket - így az autóvásárlást is - központosított közbeszerzési rendszeren keresztül kellene intézni, a kocsikat a VPOP vette, így "meg tudták kerülni" ezt a szabályt - mondta a lap egyik kormányzati forrása - idézi a Híradó a lapot.
Gyurcsány Ferenc kormányfő tavaly októberben jelentette be, hogy leállítanak egyes kormányzati beszerzéseket, köztük a luxuskocsik vásárlását.
Blikk-MTV-VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-26 | | #1640 |
|
Segítene a kormány a tavaly nyár előtt felvett devizahitelek törlesztőinek. A program mintegy 1600 milliárd forintnyi állományt érinthet
A kormány átvállalná a 2008 szeptembere előtt felvett devizahitelek törlesztőrészleteit - írja a Blikk a birtokába került, a miniszterelnöknek készült szakértői anyagra hivatkozva.
Ahhoz, hogy valaki segítséget kérjen háromféle feltétel egyikének kellene megfelelnie: törlesztőképtelenség az árafolyamváltozás miatt, munkanélkülivé válás, vagy jelentős jövedelemvisszaesés.
A számítások szerint 1600 milliárd forintnyi hitelállományt érinthet a program. Azaz, ha minden tizedik adós folyamodik segítségért, az államnak akkor is 160 milliárdot kell beletennie a hitelalapba.
A szakértői anyagban az is szerepel, hogy 2008 nyara és 2009 eleje között egy 15 éves futamidejű, 10 millió forintos devizahitel esetében akár 30-50 ezer forintot is növekedhetett a törlesztőrészlet, a kormányzatnak pedig be kell avatkoznia.
Forrás: hirado.hu/Blikk
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-26 | | #1639 |
|
A 2009. 01. 25-én Nagymaroson Petrovics Lászlót, Maráza községben Hofmann Jánost független jelölteket, Fóton pedig Mádly Zsoltot, a KDNP-Fidesz jelöltjét választották polgármesterré.
Az eddigi polgármester, Petrovics László független jelölt nyerte az időközi polgármester-választást a Pest megyei Nagymaroson, aki az 1899 szavazatból 1001-et szerzett meg, három riválisa közül a legtöbb voksot - 567-et - a Fidesz-KDNP jelöltje kapta. A választáson a nagymarosiak 49 százaléka vett részt. Az időközi választást azért kellett kiírni, mert még tavaly októberben a Pest megyei település önkormányzata feloszlatta önmagát.
Mádly Zsolt, a KDNP-Fidesz jelöltje nyerte az időközi polgármester-választást a Pest megyei Fóton. A megméretésen hárman indultak, és a szavazásra jogosult lakosok 34,4 százaléka ment el voksolni. Ez 5.090 szavazót jelent. 3.254-en voksoltak Mádly Zsoltra, a második helyezett, az MSZP jelöltje, 1.654, a független jelölt pedig 182 szavazatot kapott. A 17 tagú testület összetétele nem változott: hatan az MSZP színeiben, négyen függetlenként, ketten civil összefogás jelöltjeiként, öten pedig a polgári frakció képviseletében vesznek részt a város vezetésében. Azért kellett az időközi választást kiírni, mert az előző polgármestert még tavaly a bíróság felmentette tisztségéből.
A független Hoffmann János lett Maráza új polgármestere, a tisztségre ő volt az egyetlen jelölt a baranyai településen. A 206 lelket számláló község 164 választópolgárából 77 járult az urna elé, egy szavazat érvénytelen volt. Mivel Hoffmann János egyedül indult, a törvény értelmében egyetlen érvényes szavazat is elég lett volna a polgármesteri szék megszerzéséhez. A választást azért tartották, mert Maráza korábbi első embere, Schenk János tavaly októberben elhunyt.
Forrás: ÖM |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-26 | | #1638 |
|
A kormányfőnél 2009. 01. 24-én tartott megbeszélésen részt vett több tárcavezető, köztük Gyenesei István is. Az önkormányzati miniszter tájékoztatása szerint a találkozón szó esett az önkormányzati rendszer megújításának lehetőségeiről. Gyenesei István szerint rövid távú, azonnali intézkedésként az önkormányzati tárca átmenetileg felmentheti bizonyos kötelező feladatok elvégzése alól a helyhatóságokat. Az önkormányzati miniszter erről azután nyilatkozott, hogy több kormánytaggal és Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel egyeztettek a világgazdasági válság miatt szükségessé vált intézkedésekről.
Gyenesei István elmondta: nagyjából száz olyan rendelet van, amely feladatokat ró az önkormányzatokra, ha ezek egy része alól felszabadítják a helyhatóságokat, akkor több pénz marad költségvetésükben. Hozzátette, ez azon feladatok esetében lehetséges, amelyek elmaradása nem okoz működési problémát.
A tárcavezető úgy látja, ha a büdzséből nem tudnak több pénzt biztosítani az önkormányzatoknak, és a rendszer egészén nem tudnak változtatni, mivel ahhoz kétharmados parlamenti támogatottság kell, akkor legalább könnyítsenek a helyhatóságok helyzetén.
Tájékoztatása szerint a szombati megbeszélésen az önkormányzati rendszer megújításának lehetőségeiről egyeztettek annak az anyagnag az alapján, amelyet ő a miniszterelnök korábbi kérésének megfelelően január elején már átadott Gyurcsány Ferencnek. Mint mondta, áttekintették, hogy az önkormányzatokról szóló törvénynek melyek azok az elemei, amelyek módosítását a parlament elé vinnék, függetlenül attól, hogy egyszerű vagy kétharmados döntés szükséges elfogadásukhoz. Példaként említette, hogy szerinte konszenzus lehet az önkormányzati hivatalok számának csökkentésében. A demokráciát nem lehet csökkenteni, de a bürokráciát igen - közölte a miniszter. Hozzátette, a lehetséges törvénymódosításokat már a jövő héten tárgyalja a kormány.
A tárcához tartozó területek közül beszélt a lakáspolitikáról is, álláspontja szerint itt is több olyan intézkedést hozhatnak, amelyek oldhatják a feszültséget. Ide sorolta, hogy erősítenék a lakbér jellegű támogatásokat.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-23 | | #1637 |
|
A kormány írásbeli előterjesztést készít a parlament január 29-i rendkívüli ülésnapjára - jelentette be a Pénzügyminisztérium államtitkára. Keller László hozzátette: erről levélben értesítette Varga Mihályt, a költségvetési bizottság elnökét. Az Országgyűlés költségvetési bizottsága szerdai ülésén olyan javaslatot fogadott el, hogy a kormány készítsen írásbeli előterjesztést a január 29-i parlamenti rendkívüli ülésnapra.
A javaslat szerint az előterjesztésnek be kell mutatnia az ország jelenlegi gazdasági helyzetét, a költségvetés elfogadása óta tapasztalt változásokat, illetve azt, hogy a kormány milyen intézkedéseket tett az elmúlt időszakban.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-21 | | #1633 |
|
Közjegyző is felbonthatja majd a házasságot a leendő Polgári törvénykönyv tervezete szerint. Legalábbis ez szűrhető le az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium rendezte munkaértekezlet vitájából.
A javaslat értelmében a közjegyző akkor vehető igénybe, ha a házastársaknak nincs közös, tartásra szoruló gyermekük, a bontást közösen kérik és a lakáshasználatban is megegyeztek. Az új lehetőségnek voltak üdvözlői és ellenzői egyaránt.
Bauer Tamás közgazdász például azt hangsúlyozta, hogy a házasságok nem az égben köttetnek, a felek egy állami alkalmazottnak, az anyakönyvvezetőnek erősítik meg szándékukat. Felnőtt, nagykorú emberek döntéséről lévén szó, miért ne lehetne elkerülni a bontásnál a hosszadalmas bírósági utat?
Weiss Emília a családjog professzora azonban nem értett egyet vele. Meglátása szerint a közjegyzői bontás ellen szól, hogy az úgymond időhúzással a bíróság meg is menthet házasságokat. Az sem lényegtelen szempont, hogy a bírói eljárásban a gyengébb fél védelmet kap. Merthogy, hiába a közös megegyezés, azt megannyi fájdalmas, tisztességes vagy tisztességtelen alku előzi meg, amely valamelyik fél részéről nemegyszer csak látszat. A bíró pedig mindezt észlelheti az eljárásban.
A tanácskozáson - miként a leendő törvénykönyvben is - nyitott kérdés maradt az élettársi kapcsolat legalizálása. Emlékezetes: az új Ptk. tervezetében helyet kapott a különnemű és az egynemű élettársi viszony rendezése. Ennek előzményeként fogadta el a parlament a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló, kihirdetett, de az Alkotmánybíróság által megsemmisített, így január elsején hatályba nem lépett törvényt. A nagytekintélyű testület döntését többféleképpen értelmezik.
A szaktárca tanácskozásán még az is elhangzott, hogy a határozat alkotmányellenes, mivel különbséget tesz az egynemű és a különnemű párok lehetőségei között, az előbbieknél ugyanis alkotmányosnak, megengedhetőnek tartja az élettársi bejegyzést, az utóbbiaknál viszont csak a házasságot ismeri el úgymond törvényileg rendezett kapcsolatnak.
Forrás: Világgazdaság |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-21 | | #1631 |
|
Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter szerint be kell gyújtani a gazdaság motorjait, ehhez pedig csökkenteni kell a gazdaság terheit, a legfontosabb az élő munka terheinek mérséklése még az első fél évben, de mindez csak a büdzsé egyensúlyának megőrzésével lehetséges.
A gazdasági miniszter az MR1-Kossuth rádió reggeli adásában szerdán kijelentette: Magyarország legnagyobb problémája előre tekintve az, hogyan lehet ismét felzárkózó pályára állítani a gazdaságot, hogyan nőheti ki az ország az adósságát, hogyan lehet biztosítani az életszínvonal folyamatos emelkedését.
Az adócsökkentés szerinte adóátrendezéssel vagy kiadáscsökkentéssel lehetséges. Az MR1-nek nyilatkozva a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok és a személyi jövedelemadó csökkentését nevezte fontosnak, nem jelölve meg, hogy ez milyen adók emelésével ellensúlyozható. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezzel együtt a szociális támogatások rendszerét is úgy kell módosítani, hogy az minél inkább ösztönözzön a munkavállalásra. "Nagyon kevés ember nagyon sok adót fizet ma, miközben sokan kívül vannak a rendszeren" - tette hozzá.
Csökkenteni kell a foglalkoztatást, a munkavállalást terhelő adókat, az szja-t, a tb-járulékokat, ehhez kell megtalálni az eszközöket. Összességében Magyarországon több adót kivetni értelmetlen lenne, mert az tovább rontaná a növekedési esélyt - fogalmazta meg ugyanezt a gondolatot a miniszter még hétfőn a Magyar Televízió Az Este című műsorában.
A gazdasági miniszter kedden este az InfoRádiónak adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy az idei év első felében döntés születhet a munkát terhelő adók és járulékok csökkentéséről. Akkor az adóátrendezés lehetőségével kapcsolatban kijelentette: nemcsak az áfa emeléséből, hanem más forrásból is megteremthető ennek a fedezete. Több átcsoportosítást a kormány saját hatáskörben megtehet, de parlamenti jóváhagyásra is szükség lesz.
Az MR1-nek szerdán hangsúlyozta, hogy részleteket a kormány adócsökkentési elképzeléseiről a rendkívüli parlamenti ülésszakon lehet majd megtudni.
Forrás: hirado.hu/MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-21 | | #1630 |
|
Megjelent a www.szmm.gov.hu honlapon:
- Pályázati felhívás a VI. Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Találkozó megrendezésének támogatására (IFJ-GY-ÉA-08-C)
Határidő: 2009. február 20.
- Pályázati felhívás kis értékű tárgyi eszközbeszerzés támogatására (IFJ-GY-ÉA-08-D)
Határidő: 2009. február 20.
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-21 | | #1629 |
|
A hétfői napon az OEP jogviszony-ellenőrzési rendszerében technikai hiba történt. Ezért az egyébként jogviszonnyal rendelkezők közül többen tévesen kaphattak „piros lámpát” az egészségügyi szolgáltatónál – rendelőben, kórházban, patikában, stb. –, azaz olyan tájékoztatást, miszerint jogviszonyuk rendezetlen.
Az informatikai probléma elhárítását az OEP haladéktalanul megkezdte, s tájékoztatta a hibáról az egészségügyi szolgáltatókat.
Az egészségbiztosító egyben felhívta a szolgáltatók figyelmét arra, hogy a hatályos kormányrendelet alapján a jogviszony-ellenőrzés eredménye nem befolyásolhatja az ellátást.
Függetlenül attól, hogy a jogviszony-ellenőrzés során az OEP rendszerében „piros vagy zöld lámpa” jelenik meg, a beteg valamennyi ellátást, gyógyszert, gyógyászati segédeszközt, stb. az eddigiekben megszokott módon vehet igénybe. A beteget továbbra is térítésmentesen kell ellátni, számára a támogatott gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket stb. támogatással kell kiadni.
Szerdától a jogviszony-ellenőrzési rendszer várhatóan ismét megfelelően működik.
A rendszerhiba miatt kialakult kellemetlenségekért szíves elnézésüket kérjük!
Budapest, 2009. január 20.
Országos Egészségbiztosítási Pénztár
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-21 | | #1628 |
|
Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitkára szakmai fórum keretében térségi polgármesterekkel találkozott 2009. 01. 20-án Szabadegyházán, s tájékoztatást adott a 2009-es év gazdálkodási lehetőségeiről.
Az önkormányzati államtitkár a rendezvényen felhívta a figyelmet arra, hogy ma még nem lehet tudni, milyen hosszú lesz a világméretű pénzügyi válság, ezért óvatos tervezésre van szükség.
A jelenlévő polgármestereket leginkább érdeklő költségvetésről szólva kifejtette, hogy a magasabb bevételek miatt személyi jövedelemadóból 14,1 százalékkal többet kapnak idén az önkormányzatok, mint tavaly. A 13. havi fizetések 180 ezer forint alatti részére a minisztériumok keretéből zároltak 47 milliárdot, így a minisztériumok fedezik majd az önkormányzatok 13. havi bérét.
Az államtitkár elmondta, hogy a minisztériumuk is ír ki pályázatot bölcsödék, óvodák, iskolák felújítására. A 4,1 milliárdos keretből 10-20 milliós kisebb pályázatokat támogatnak majd. A jelenlévő polgármesterek ezt üdvözölték, mivel az eddigi pályázati lehetőségek csak nagy volumenű munkákra vonatkoztak. Az úgynevezett aszfaltpénzből ezután nem csak javítást, hanem új, szilárd burkolat megépítését is engedélyezik.
Elhangzott, hogy április elején lép életbe az Út a munkához program, amely közmunkát, közfoglalkoztatást kíván biztosítani a munkaképes segélyezetteknek.
Jauernik István azt mondta, ma a közoktatás önkormányzati feladat, ám lehet, hogy az állam kezében jobb helyen lenne. Az óvoda és az alapfokú oktatás azonban maradjon helyben. Hozzátette: más feladatok visszaállamosítását is elképzelhetőnek tartja. Ilyen például a tűzvédelem, a közfoglalkoztatás. Illetve, hogy az iparűzési adóból lehet helyi alapot létrehozni a vállalkozások támogatására.
(Forrás: www.fmh.hu)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-20 | | #1627 |
|
Nem a tb- hanem vélhetően az szja-terheket csökkenti a kormány. Mindezt áfa- és jövedékiadó-emelésből fedezik. A szociális támogatások rendszerét újraszabják, és az uniós pénzeket is a fontosabb projektekre koncentrálnák
A kormány vélhetően a személyi jövedelemadó csökkentése mellett teszi le a voksot - írja a Népszabadság.
A lap szerint a másik út az lenne, hogy a társadalombiztosítási járulékot nyesik meg, az szja-csökkentés azonban a belső kereslet növelésével inkább segítene a külső piacaiban megfogyatkozott gazdaságon.
Ráadásul a differenciált társadalombiztosításijárulék-csökkentés már létezik: a kormány már korábban intézkedett arról, hogy az újonnan felvett dolgozók után ‘átmenetileg’ nem kell járulékot fizetni. Sőt, további öt munkahelyre is kedvezményt kapnak. Jelenleg a kabinet az Európai Unióval egyeztet arról, miként lehet mindezt közösségi forrásokból finanszírozni.
Az újság által valószínűsített szja-csökkentés forrása az áfa és a jövedéki adó emelése lehet. Utóbbi főleg a benzinnél és a gázolajnál valószínűsíthető, az energiahordozók ára az utóbbi időben úgyis jelentősen csökkent.
Ami a szociális támogatások átrendezését illeti: a családi pótlék rászorultsági alapra helyezése érdemi bevételt nem jelent a büdzsének, a lépés sokkal inkább gesztusértékű a szabad demokraták felé. Persze Szűcs Erika szociális miniszternek Gyurcsány Ferenc kormányfő azt adta feladatul, hogy a szociálpolitikai támogatások rendszerét vizsgálja felül. Tervezik például, hogy a lakás-és szociálpolitikai támogatásokat nem gyerekszám, hanem rászorultsági alapon osztják majd szét.
Az uniós források területén várható változások: már odaítélt pénzt nem vonnak el, de vizsgálják, miként lehetne szűrőt építeni a rendszerbe, hogy a szökőkutak és élményfürdők helyett a valóban fontos infrastrukturális beruházásokat támogassák.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-20 | | #1626 |
|
A gazdaság kifehérítését célzó, nagy számlagyűjtő kormányzati játékban alig tízezren vesznek részt. Pedig nagyjából egy nap alatt állítanak ki ennyi számlát az országban
Bár januártól elindult a Számlával milliókért nevű játék, amelynek révén havonta 1-1 millió forintot sorsol ki 10 nyertes részére a Szerencsejáték Zrt., az arra nevezett bizonylatok száma nem éri el a tízezret sem.
A programban a szolgáltatók által kiállított idei számlával lehet nevezni. Az akcióval a kormány célja a feketegazdaság kifehérítése.
Ettől nem növekszik meg a költségvetésben az áfabevétel. Alig több mint 9 ezren jelentkeztek a nyereményjátékra, pedig csak egy nap alatt ennél sokkal több számlát állítanak ki az országban - mondta a Magyar Hírlapnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Kérdéses, hogy ha a megrendelő a szolgáltatótól számlát kér, az nem drágítja-e a tarifát.
A lakosság terhei amúgy is nagyok, kizárt, hogy egy család számlát kérjen például a szobafestésért, mert így minimum az áfa mértékével drágább lesz a szolgáltatás. A valóságban ráadásul nem 20, hanem gyakran 40-50 százalékkal is többe kerülhet, ha számlát kérünk egy munkáért - mondta Zara László, Magyar Adótanácsadók Egyesületének elnöke, aki szerint a gazdaságfehérítés érdekében adócsökkentésre és 5 százalékos áfacsökkentésre van szükség.
Forrás: hirado.hu/Magyar Hírlap
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-20 | | #1625 |
|
Ismét működésbe lép az "államháztartási fűnyíró" a minisztériumoknál - állítja a Világgazdaság. A gazdasági napilap szerint a kabinet ezzel az eszközzel is enyhíteni szándékozik a 2009-es büdzsére nehezedő nyomást. A tárcák és a fejezetek kiadásának 1-2 százalékos visszafogásával mintegy 20-40 milliárd forint megtakarítására van lehetőség, kérdés, hogy a megszorítások valamennyi minisztériumot érintik-e.
Nem valószínű, hogy a gazdaság élénkítésében vagy az adóbevételek előteremtésében kulcsszerepet játszó területeken is takarékossági lépéseket tenne a kormány.
A mintegy 80 milliárd forintnyi zárolt tartaléknak azonban a jelek szerint búcsút inthetnek a tárcák.
Forrás: hirado.hu/Világgazdaság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-20 | | #1624 |
|
Az Európai Bizottság pályázatot hirdet a vállalkozói lét és vállalkozói hajlandóság népszerűsítését szolgáló videofilmek készítésére. A pályázónak rövid (1-3 perces) kreatív videofilmet kell készítenie a három kategória valamelyikében, melyek a „Vállalkozói szellem”, az „Innovatív vállalkozás” és a „Felelős vállalkozás”. Az egyes kategóriákban 3-3 díjat terveznek odaítélni, átadásukra 2009. május 6-án Brüsszelben, az „Első Európai Kkv Hét” keretében kerül sor. Az első díj 3000 €, a második 2000 €, míg a harmadik helyezés 1000 €-ra számíthat.
Pályázhatnak az uniós tagországok (és néhány további ország) természetes és jogi személyei, ha nem az Európai Bizottság alkalmazottai, ill. nincsenek szerződéses kapcsolatban a pályázathoz kapcsolódóan az Európai Bizottsággal.
Pályázat határidő: 2009. március 31.
Forrás: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-19 | | #1623 |
|
Két hét múlva tovább bővül az üdülési csekk használatának lehetősége. Fizethetünk vele például az autópályákon, mozikban, könyvtárba is beiratkozhatunk, ahogy felnőttképzési tanfolyamért is fizethetünk vele - számol be a Szabadföld.
Sőt az otthoni Internet-szolgáltatás díját is leróhatjuk segítségével, de aki akar sétarepülhet, sőt, egészségbiztosítást is lehet fizetni.
Forrás: Szabadföld/VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-19 | | #1622 |
|
Kibővített kormányülésen tanácskozott Gyurcsány Ferenc pártelnök-miniszterelnök tegnap a válsághelyzetről és a szükséges intézkedésekről. A Népszabadság által megkérdezett szocialista politikusok többsége szerint sem a reformintézkedések, sem a munkára rakódó terhek csökkentése nem megkerülhető. Emiatt viszont a bevételi oldalt is növelni kell: leginkább a fogyasztási típusú adókat növelnék. Az SZDSZ azonban ehhez nehezen lesz megnyerhető.
Forrás: nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-19 | | #1620 |
|
Elfogadhatónak és elfogadtathatónak tartja a szociális miniszter azt az intézkedést, hogy bizonyos jövedelemhatár felett megszüntessék a családi pótlékot. Szűcs Erika úgy véli, mindezt a társadalom is támogatná
Szűcs Erika miniszter a Magyar Televízió A Szólás Szabadsága című tegnapi műsorában úgy fogalmazott: elég világos üzeneteket kapnak azzal kapcsolatban, hogy nem célszerű a legmagasabb jövedelműeket családi pótlékkal támogatni. Meglátása szerint ezt az intézkedést a társadalom még támogatná is.
Szűcs Erika arra a kérdésre, hogy meg lehet-e csinálni, annyit mondott: "Ha akarjuk, akkor meg lehet". Hozzátette még azt is, hogy miniszterként meg fogja nézni, hol lehet egy ésszerű határt meghúzni.
Valahogy körbe fogjuk írni, hogy mi az a kategória, ahol már nem jár - fogalmazott. Hozzáfűzte, hogy ezt társadalmilag elfogadhatónak és elfogadtathatónak tartja.
A tárcavezető leszögezte, hogy a szociális ellátórendszer bármilyen átalakítása három alappillér fenntartása mellett lehetséges csak. Ez a három a lakhatás fenntartása, a munkába járás támogatása és a gyermekek védelme.
Forrás: hirado.hu/FH
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-19 | | #1619 |
|
Úgy tűnik, minden korábbinál nagyobb az esély arra, hogy akár már hétfőn meginduljon a gázszállítás az Európai Unió irányába – mondta Molnár Csaba 2008. január 18-án, vasárnap megtartott sajtótájékoztatón Budapesten. Ha Magyarország felé mégsem indulna meg a gázszállítás keleti irányból, hazai termelésből, hazai tartalékokból, és nyugati importból nagy biztonsággal fenntartható Magyarország gázellátása a jövő héten is - tette hozzá a miniszter.
www.khem.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-19 | | #1618 |
|
A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány pályázata a Családi Munkahelyi Gyakorlat Program megvalósításának támogatására alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást végző civil szervezeteknél, nappali ellátást nyújtó intézményekben
Határidő: 2009. január 30. 16 óra
A program célja:
Értelmi fogyatékos emberekkel foglalkozó alternatív munka-erőpiaci szolgáltatást nyújtó civil szervezetek, valamint nappali ellátást nyújtó szociális intézmények felkészítése a Munkahelyi Gyakorlat Program megvalósítására, melynek célja a családban élő értelmileg- és tanulásban akadályozott személyek foglalkoztathatóságának javítása, a nyílt munkaerőpiaci munkavállalás elősegítése speciális, gyakorlati, külső helyszíneken történő felkészítéssel.
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-16 | | #1617 |
|
Január 29-ére rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi a kormány - értesült az MTI kormányzati forrásból. Az ülésen a tervek szerint a gazdasági helyzettel kapcsolatos intézkedésekről tárgyalnak. A távirati iroda arról is értesült, hogy a kormányon belül a miniszterelnök vezetésével válságkezelő központ jön létre.
MTI - MTV
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-16 | | #1615 |
|
ÁSZ: csigamód halad a közigazgatási reform
Az elmúlt két évtizedben 54 kormányhatározat készült a közigazgatási reformmal kapcsolatban, több területen is születtek részeredmények, ám ezek elszigeteltek maradtak - állítják a számvevőszék
A közigazgatás reformja elindult, de lassan halad, és csak részterületeken jelenik meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint - olvasható Népszabadságban.
A közigazgatás reformja a rendszerváltozás óta része a közgondolkodásnak és a kormányok cselekvési programjának. Az elmúlt két évtizedben 54 kormányhatározat készült e tárgyban. Több területen is születtek részeredmények, ám ezek elszigeteltek maradtak - áll az ÁSZ legutóbbi, "A magyar központi közigazgatás modernizációjának ellenőrzéséről" szóló jelentésében.
A jelentés egyebek között megállapítja, hogy a minisztériumok létszáma nem változott lényegesen az elmúlt években, a központi közigazgatásban dolgozók száma viszont 18 százalékkal csökkent. Ez 320 milliárd forint megtakarítást eredményezett, de ez főként az önkormányzatokra korlátozódott.
A költségvetésre azonban csak a szervezeti rendszer átalakítása gyakorolhatna hosszan tartó hatást.
Forrás: hirado.hu/Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-16 | | #1614 |
|
Jön az APEH ajánlata - Indul az egyszerűsített bevallás
Egyszerűbb, könnyebb és gyorsabb lesz az adózóknak teljesíteni a személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségüket, ha élnek az APEH ajánlatával. Ehhez mindössze annyi kell tenniük, hogy a január 31-ig kipostázott bevallási egységcsomagban lévő nyilatkozattal megbízzák az állami adóhatóságot, hogy a rendelkezésére álló adatok alapján készítse el a személyre szóló szja-bevallás ajánlatot. A megbízásról szóló nyilatkozatot február 16-áig aláírva, kitöltve kell visszaküldeni az APEH-hez. Az állami adóhatóság a személyre szóló bevallási ajánlatot 2009. április 30-áig juttatja el az adózókhoz, akiknek ezután már csak annyi a feladatuk, hogy az adatok egyezőségét átnézve aláírják, és visszaküldjék azt az adóhatóságnak. A visszaküldési határidő 2009. május 20.
Az egyszerűsített bevallás az önadózás újonnan bevezetett formája. Elsődleges célja, hogy az adózóknak minél kevesebb időt kelljen eltölteniük az adóbevallásuk elkészítésével. Az adózóknak, ha élni kívánnak ezzel a lehetőséggel egy rövid, egyszerű kérdésekből álló nyilatkozatot kell kitöltenie és az adóhatóság részére 2009. február 16-áig megküldenie.
Az egyszerűsített bevalláshoz szükséges nyilatkozatot a bevallási egységcsomagban, illetve azzal egyidejűleg 2009. január 31-éig küldi meg az adóhatóság az adózók számára. A nyilatkozat egyébként az APEH honlapjáról letölthető és valamennyi Ügyfélszolgálati Irodában ingyenesen beszerezhető.
A határidőben – 2009. február 16-áig - elküldött nyilatkozatok és az adóhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján elkészített bevallási ajánlatot legkésőbb 2009. április 30-áig megkapják az adózók.
Ha az adóhatóság által elkészített bevallási ajánlatban lévő adatok megegyeznek az adózó birtokában lévő igazolásokkal, akkor csak annyi teendője lesz, hogy aláírva visszaküldje az adóhatóságnak, és ezzel érvényes bevallása lesz.
Az adózó a bevallási ajánlatban közölt adatokat javíthatja, ha az adatokban eltérést észlel, vagy kiegészítheti, ha például ingatlanértékesítésből is volt jövedelme.
Az adózó által javított vagy kiegészített és aláírt ajánlat visszaküldésével ugyancsak teljesíti a magánszemély az adóbevallási kötelezettségét.
A bevallási ajánlat visszaküldésének határideje: 2009. május 20-a.
A nyilatkozatot tartalmazó válaszborítékon az „NY” betűt a feladó adatai alatt fel kell tüntetni.
Forrás: APEH
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-16 | | #1612 |
|
Jauernik István államtitkár a 2009. évi köztársasági költségvetés végrehajtása, különös tekintettel az önkormányzati gazdálkodás aktuális kérdéseire címmel tartott előadást 2009. 01. 15-én Egerben, a polgármesterek értekezletén.
Az iparűzési adóbevételek bizonytalan mértéke miatt óvatos tervezést és gazdálkodást ajánlott az önkormányzatoknak a szaktárca államtitkára. Mivel a központi költségvetés is csökkenő GDP-vel számol, így várhatóan csökkennek az elmúlt öt évben 20 százalékkal növekvő iparűzési adóbevételek is - közölte Jauernik István. Az óvatosság azért sem árt, mert a globális pénzügyi és gazdasági válság mélységét egyelőre nem lehet látni és egy üzem leállása komoly bevételkiesést jelenthet egy településen - tette hozzá.
Az államtitkár elmondta, hogy az önkormányzatoknak jutó forrás a 2008-as költségvetéshez képest nominálisan 2009-ben csak azzal a 75 milliárd forinttal csökkent, amelyet a 13. havi bér kiesése jelent. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a 13. havi bér kétharmadát a szakszervezetekkel történt megállapodás nyomán visszakapják a közalkalmazottak, ám az erre szolgáló forrás nem a költségvetési törvényben szerepel.
Ez azt jelenti, hogy összességében 1290 milliárd forintnyi állami támogatással gazdálkodhatnak a települések - fűzte hozzá. Közölte: csupán, mintegy 200 önkormányzatnál érte el a kritikus mértéket a települések eladósodottsága. Ugyan a városok és községek adóssága kötvények formájában eléri a 300 milliárd, hitel formájában pedig az 500 milliárd forintot, ám ezzel együtt 550 milliárd forintnyi befektetéssel is rendelkeznek a települések.
Az államtitkár szükségesnek nevezte a nem hatékonyan és igazságtalanul működő rendszer reformját. Példaként említette, hogy egészen eltérő minőségű szolgáltatások állnak az állampolgárok rendelkezésére például a főváros V. kerületében és egy hátrányos helyzetű kistelepülésen.
Ezért az egyik legsürgetőbb lépés a közfeladat fogalmának meghatározása volna és annak megfogalmazása, hogy azt milyen színvonalon kell ellátni - mondta Jauernik István.
(Forrás: MTI) |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-15 | | #1611 |
|
A korábbi tervekkel ellentétben az idén sem kell bérleti díjat fizetniük a minisztériumoknak az általuk használt irodák után. A területhasználat csökkentését célzó program bevezetését - paradox módon - épp a takarékossági okokra hivatkozva halasztották el.
Az állami vagyon feletti őrködéssel megbízott Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) tavaly januárban hirdette meg a 350 költségvetési szerv területhasználatának ésszerűsítését célzó programot. A korábbi években lezajlott létszámcsökkentést ugyanis egyáltalán nem követte az irodahasználat zsugorodása – írja a Népszabadság.
Így akad olyan minisztérium, ahol ketten dolgoznak 60 négyzetméteren. Az ésszerűbb területgazdálkodást a bérleti díj bevezetésével ösztönözték volna. Az MNV által indokoltnak tartott területek után fizetendő díjat költségvetési forrásból fedezhették volna a tárcák, míg az "extra" területek után saját zsebből kellett volna fizetniük. A vagyonkezelő számításai szerint a különféle ügyosztályok át- és összeköltöztetése révén jelentős terület szabadulhatna fel, s ez komoly költségvetési megtakarítást eredményezhetne.
A vagyonkezelő a tavalyi év első felében külön munkacsoportot hozott létre a területhasználat optimális mértékének meghatározására. A vagyoni kör összetett és sajátságos, hiszen az általános irodaházak mellett labor, lőtér, kórházi műtő, egyetemi előadó, múzeum, tanúkihallgató helyiség és gátőrház is szerepel benne.
A sokféle szempont összevetése után elkészített koncepciót tavaly májusban fogadta el a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. A mindenkire érvényes eljárási rendet azután "rászabták" az adott szervezetre. A központi költségvetési szervek vagyonkezelési szerződéseinek felülvizsgálata június végére meg is történt, az MNV Zrt. minden érintetthez eljuttatta a tervezetét.
A tárcavezetők többsége heves tiltakozással fogadta a tervet: miből fizessenek bérleti díjat? Hivatalosan azzal utasították vissza a szerződések aláírását, hogy költségvetési szervként nem vállalhatnak fedezet nélküli kötelezettséget, így a szerződéseket csak akkor írhatják alá, ha a szükséges forrásokat a központi költségvetés biztosítja számukra.
Emellett vitatták a túlzottan "piacinak" tartott díjszabást, és vagyonkezelői jogosultságaikról sem kívántak lemondani. A vagyontörvény rendelkezései ellenére ugyanis gyakorta saját hatáskörben hasznosítják a kezelésükbe adott ingatlanokat.
Forrás: nol.hu/VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-15 | | #1610 |
|
Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a fővédnöke a KÖVET Egyesület idei Zöld Iroda versenyének, amelyre 2009. január 23-ig lehet jelentkezni. A versenyre olyan vállalatok, hivatalok, intézmények nevezhetnek, ahol irodai munka folyik. Az irodáknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy a lehető legtöbbet kihozva irodai működésükből Zöld Irodává váljanak.
2009. január 23-ig lehet jelentkezni a Zöld Iroda versenyre, melyet idén már harmadik alkalommal hirdet meg a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért. A versenyben olyan vállalatok, hivatalok, intézmények vehetnek részt, ahol irodai munka folyik. Ezen kívül nevezhetnek a már környezet- és emberbarát módon üzemeltetett irodák, és azok is, akik a közeljövőben térnek át a zöld irodaműködtetésre. Az irodáknak két hónap áll a rendelkezésükre, hogy a lehető legtöbbet kihozva irodai működésükből Zöld Irodává váljanak.
A verseny indulásakor a jelentkezőknek egy tesztet kell kitölteniük, amely alapján felmérik az induló iroda jelenlegi állapotát, a legnagyobb segítségre szoruló területeket és a segítségnyújtással kapcsolatos igényeket. A versenyzők segítséget is kapnak a zöldüléshez, megkapják a Zöld Iroda kézikönyvet. Ezután a pályázók egy félnapos műhelymunkán vesznek részt, mely során elmélyülhetnek a Zöld Iroda alapismeretekben, és tippeket és ötleteket gyűjthetnek.
Elektronikus hírlevél is támogatja majd a munkát, aminek a segítségével az irodák lépésről lépésre felülvizsgálhatják és javíthatják környezeti teljesítményüket. A verseny az állapotfelmérő kérdőívek ismételt kitöltésével és egy helyszíni bejárással zárul, amikor a KÖVET szakértői vizsgálják majd meg, hogy az adott versenyző milyen mértékben tudott megfelelni a Zöld Iroda kritériumoknak. A versenyzőknek egy meghatározott szempontrendszer alapján kell teljesíteniük a feladatokat, figyelniük kell arra, hogy milyen az iroda levegője, az irodai papír, az irodaszerek, az irodatechnikai berendezések, fontos az energia- és víztakarékosság, a környezet- és emberbarát takarítás, valamint a környezettudatos utazás is. A szempontrendszer alapján teljesítményüket pontokká számolják át, ezek határozzák majd meg a sorrendet. A legtöbb pontot elérő – a Zöld Iroda kritériumoknak leginkább megfelelő – iroda megkapja a 2009 Zöld Irodája elnevezésű díjat.
2009-ben a KÖVET Egyesület négy kategóriában oszt ki díjakat; nagy vállalati iroda (több, mint 25 irodai alkalmazott esetén), kis vállalati iroda (kevesebb, mint 25 irodai alkalmazott esetén), nagy non profit iroda (több, mint 50 irodai alkalmazott esetén), kis non profit iroda (kevesebb, mint 50 irodai alkalmazott esetén) kategóriában. A verseny célja minél nagyobb mértékben megfelelni annak a Zöld Iroda szempontrendszernek, amely a Zöld Iroda kézikönyv mellékletében megtalálható. A győzteseknek a díjakat a 2009-es Zöld Iroda kiállításon Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter adja át.
Az irodák működésének környezeti hatásai kevésbé nyilvánvalóak, mint az ipari és a mezőgazdasági termelésé, de mivel egyre több és magasabb irodaépület épül, illetve az irodai alkalmazottak létszáma is nő, ezért elengedhetetlen foglalkozni az irodai tevékenység környezeti hatásaival is.
A Zöld Iroda programot a KÖVET szakértői dolgozták ki 1999-ben. A program célja az adott szervezet irodáinak környezetközpontú fejlesztése az ökotérképezés módszerével, a környezet- és emberbarát működés feltételrendszerének kidolgozása, a működési költségek optimalizálása, a szervezet működéséből fakadó káros környezeti hatások csökkentése, illetve a dolgozók környezettudatosságának növelése.
A verseny részletes kiírása megtekinthető, illetve a jelentkezési lap letölthető a www.zoldiroda.hu oldalról.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-15 | | #1609 |
|
A miniszterelnök felkérésére a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium elkészítette a Kormány számára a 2009. január 14. – március 31. közötti időszakban esetlegesen felmerülő földgázellátási kockázatokról és lehetséges intézkedésekről szóló tájékoztatót. A dokumentum megalkotásakor a cél azon intézkedéseknek a felvázolása volt, melyeket akkor kell megtenni, ha a közeljövőben sem áll helyre keleti irányból a gázszállítás – mondta Molnár Csaba energiaügyi miniszter a 2009. január 14-én, szerdán tartott kormányszóvivői tájékoztatón.
Forrás: www.khem.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-15 | | #1608 |
|
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) által meghirdetett, "A telepen, telepszerű lakókörnyezetben élők lakhatási és szociális integrációja" című pályázatra beérkezett programokat a szociális tárca elbírálta. A pályázat keretében hét településen (civil szervezetek irányításával) indul program 2009-ben. A szociális tárca által biztosított költségvetési keret - 480 millió forint.
Forrás: www.szmm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-15 | | #1607 |
|
Intézkedések a kihűléses halálesetek elkerülésére
Előzetesen tájékoztatnia kell a közüzemi szolgáltatónak az önkormányzat jegyzőjét, ha úgy dönt, hogy megszünteti egy fogyasztó ellátását. A jegyzőnek, amennyiben az érintett jogosult a védett fogyasztói státuszra, segítséget kell nyújtania ennek megszerzésében, illetve más módon is támogatnia kell a rászorulót. Erről Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter beszélt a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten.
A kormány szerdai ülésén több intézkedésről döntött a kihűléses halálesetek megelőzése érdekében - jelentette be Szűcs Erika. Közölte: a jegyzők számára kötelezővé válik, hogy a szociális ellátásban részesülő, védendő fogyasztói státuszra jogosultaknak tájékoztatást adjanak a kategóriába kerülés lehetőségéről. A védendő fogyasztó kategóriájába elsősorban a szociálisan rászorulók és a fogyatékkal élők tartoznak. Számukra a következő kedvezmények járnak: részletfizetés, fizetési haladék, illetve kártyás mérő, amelyet meghatározott összeggel előre "fel lehet tölteni". Ha a szolgáltató kikapcsolást kezdeményez, akkor arról előzetesen értesítenie kell a jegyzőt, aki kétféle intézkedést tehet: segítséget nyújt a védendő státusz eléréséhez, illetve intézkedik az önkormányzati hatáskörben rendelkezésre álló eszközök igénybe vételéről - mondta Szűcs Erika.
A miniszter példaként említette a lakhatási támogatás természetben történő nyújtását. A tárca felmérése szerint az önkormányzatok jelenleg csupán egyharmad részben adják természetben a támogatást. Megoldási lehetőségként említette a kártyás mérőeszközök felszerelését, így a villamos energiát és gázt használó fogyasztók ellátása is fenntartható.
A miniszter a hajléktalan-ellátásról azt mondta, hogy a szükséges kapacitások és források biztosítottak. Hozzátette: tíz évre visszamenőleg évente 200-400 a kihűléses halálesetek száma, ehhez képest a mostani számok "megrázóak", de kiugró növekedés nincs.
(Forrás: MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-14 | | #1606 |
|
A költségvetésben elfogadott -0,9 százalékos GDP helyett a gazdaság visszaesése reálisan 2-3 százalék körüli lesz - mondta ma reggel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. A megváltozott környezet miatt mindent újra kell tervezni.
Idén a gazdaság visszaesése reálisan 2-3 százalék körüli lehet a decemberben elfogadott 2009-es költségvetésben rögzített -0,9 százalékos GDP helyett - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerdán az MTV Napkelte című műsorában.
A kormányfő szerint nem lehet elmozdulni az egyensúlyi pályáról, de ezen túlmenően egyetlen szám sincs kőbe vésve. Hozzátette: a világgazdasági kilátások lényegesen rosszabbak annál, mint amit ősszel látni lehetett, és kisebb lesz a hazai infláció a vártnál, ezért mindent újra kell tervezni. Gyurcsány Ferenc kizárta az adóemelés lehetőségét, mert mint fogalmazott: ma Magyarországnak döntően növekedési problémával kell szembenézni, erre rossz válasz lenne az adóemelés. Általános adócsökkentésre sincs esély, de át kell rendezni az adóterheket - közölte a kormányfő.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-14 | | #1605 |
|
Alkotmányos visszásságot okozott, hogy a szmogriadó elrendelését követően a hatóságok nem léptek fel a szabálysértő gépjárművezetőkkel szemben – állapította meg állásfoglalásában Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa. Hozzátette: a fellépésnek meg lett volna a jogi alapja.
Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot azt követően, hogy Demszky Gábor főpolgármester a határértéket meghaladó légszennyezés miatt szmogriadót rendelt el, ám az intézkedések kikényszerítésének feltételeiről az illetékes hatóságok nem gondoskodtak. A sajtóban a fővárosi önkormányzat részéről olyan állásfoglalások jelentek meg, amelyek szerint a főpolgármester által elrendelt forgalomkorlátozás megszegése semmilyen szankcióval nem jár.
Állásfoglalásában a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa azt javasolja az országos rendőrfőkapitánynak, adjon ki utasítást, illetőleg hozza meg a megfelelő szervezési, létszám átcsoportosítási intézkedéseket a szmogriadó rendelkezéseit megszegő gépjárművezetők szabálysértési szankcionálása érdekében.
Az ombudsman javasolja azt is, hogy a főpolgármester és az országos rendőrfőkapitány hangolják össze egymással, illetőleg a környezetvédelmi, közegészségügyi és közlekedési hatóságokkal a főváros levegőtisztaságával kapcsolatos intézkedési, illetőleg jogalkotás kezdeményezési terveiket.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-14 | | #1604 |
|
Egyelőre még nem tudom hivatalosan megerősíteni azokat a sajtóértesüléseket, melyek szerint Oroszországból újra megindult a nyugati irányú földgázszállítás. Jelenleg arra vonatkozóan sem áll rendelkezésünkre hivatalos információ, hogy mikorra várható a gázszállítások megindulása. Magyarország földgázellátásának biztonsága azonban továbbra sincs veszélyben. – mondta el Molnár Csaba energiaügyi miniszter 2009. január 13-i, keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Forrás: www.khem.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-14 | | #1603 |
|
Az Önkormányzati Minisztérium és a hozzá tartozó katasztrófavédelmi szervezetek áttekintették és lépéseket tettek az ügyben, hogy miként tudnak hozzájárulni a rendkívül hideg idő okozta tragédiák megelőzéséhez.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megyei szervei feladatul kapták, hogy a hajléktalan-ellátásban való közreműködésen túl szolgálataik tartsanak kapcsolatot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium regionális hatáskörű diszpécserszolgálataival. Ezek fogadják a közterületen élő vagy válságos helyzetbe került emberekre vonatkozó bejelentéseket.
A fővárosi, illetve a megyei katasztrófavédelmi és polgári védelmi igazgatóságok konkrét segítségnyújtásra is felkészülnek. Elsősorban melegedőhelyek kialakításával, fűtőberendezések, takarók, az átmeneti szociális ellátáshoz szükséges eszközök készenlétbe helyezésével járulnak hozzá a válságos helyzetbe került emberek megsegítéséhez.
A tárca felhívja az önkormányzatok figyelmét arra a törvényi kötelezettségre, hogy kötelesek az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.
Az Önkormányzati Minisztérium arra kéri a szociális igazgatás terén, a karitatív szervezetekben dolgozókat és az állampolgárokat, hogy működjenek együtt a további tragédiák megelőzése érdekében.
Az odafigyelés, törődés életet menthet!
Budapest, 2009. január 13.
Önkormányzati Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-13 | | #1602 |
|
Az adózási és számviteli szabályok ideiglenes módosításával tenné könnyebbé a cégek helyzetét a PricewaterhouseCoopers. A nagy tanácsadó cég olyan javaslatcsomagot terjeszt a Pénzügyminisztérium (PM), illetve a kormány elé, amely azt szolgálja, hogy a gazdasági válság okozta nehézségekre a vállalkozások - ha lehet - ne létszámleépítéssel, a tervezett beruházások elhalasztásával, esetleg tevékenységük felhagyásával reagáljanak, valamint megőrizzék likviditásukat.
Gazdasági recesszió időszakában az átlagosnál is gyakoribb, hogy a cégek nem tudnak egymásnak fizetni. A tanácsadó cég ezért olyan javaslatokat fogalmaz meg, amelyek lehetővé tennék, hogy adót csak azok után a kiszámlázott összegek után kelljen fizetni, amelyek meg is érkeznek, illetve az adófizetést lehessen az összeg beérkezéséig halasztani. Ehhez a kétes követelésekre képzett céltartalék szabályainak lazítására lenne szükség. Az áfabefizetést illetően pedig arra, hogy ha hosszú ideig nem folyik be a bevétel, amelynek áfáját a cég már befizette a költségvetésbe, akkor azt visszaigényelhesse. Ellenben, ha ő nem fizet más vállalkozásnak ugyanennyi ideig, az általa levont áfát neki kelljen befizetnie a költségvetésbe.
Könnyítést javasolnak a veszteségelhatárolás terén is: mint Erdős Gabriella, a PwC cégtársa mondja, a válságtól függetlenül is indokolt lenne a veszteségelhatárolást lehetővé tenni a különadóban és a helyi iparűzési adóban. A tartósan veszteséges cégeknél (ezeknél APEH-engedély kell a veszteségelhatároláshoz) megkönnyítenék az engedély megadását.
A foglalkoztatottak számának megőrzését a Start-kedvezményekhez hasonló rendszer bevezetésével ösztönöznék: akkor járna járulékkedvezmény, ha a cég nem küldi el a dolgozót, hanem kisebb pénzért, kevesebb műszakban vagy részmunkaidőben, de foglalkoztatja. Arra is szükség volna, hogy a kormány ideiglenesen (egy-két évre) lazítson a vissza nem térítendő támogatásokhoz - így az uniós támogatásokhoz - és egyes adókedvezményekhez előre vállalt beruházási, létszámnövelési vagy -megtartási, illetve bevételnövekedési feltételeken. Lényeges, hogy mindez csak ideiglenes legyen, s az adófizetők pénze olyan cégekhez kerüljön, amelyek valóban termőre tudják fordítani.
Mindezek mellett az uniós támogatásoknál a gazdaságfejlesztés terén a támogatási intenzitás 5-10 százalékos emelését javasolják ott, ahol ez lehetséges, valamint a források átcsoportosítását a cégek beruházását elősegítő programokba olyan területekről, ahol már látszik, hogy az ország nem lesz képes felhasználni az arra szánt összeget.
Az egyelőre 18 pontból álló munkaanyag nagyrészt ideiglenes javaslatokat fogalmaz meg, az üzleti szféra csak a pénzügyi válság végéig kér könnyítéseket a kormánytól - a PwC saját ötletein kívül több szakmai szervezet és ügyfelei észrevételeit is összefoglalta.
Azt egyelőre nem tudni, mindez mibe kerülne a költségvetésnek 2009-10-ben. A PM a napokban kapja meg az első munkaanyagot, ezután tudják elvégezni a számításokat. A szakértők várakozása szerint a javaslatok egyenlege nagyjából nullszaldós. A tanácsadó cég szakmai vitát kezdeményez a javaslatokról, amelyeket - ha sikerül megállapodni - a PM-nek kellene jogszabályba foglalnia. Erdős Gabriella úgy véli, ha minden jól megy, a módosítások akár július 1-jével hatályba is léptethetők.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-13 | | #1601 |
|
Új sportág van kialakulóban az adófizetést elkerülők körében, mégpedig az adóellenőrök előli futás. Jászberényben ugyanis egy távol-keleti étterem tulajdonosa kötött inkább nyúlcipőt, semmint hogy lezárja a kasszát, és bemutassa, naponta hány ebédet ad el számlával igazolhatóan. Az APEH revizorai nem először tapasztalják azt, hogy inkább elszaladnak előlük az ellenőrzöttek, hisz a fővárosi Józsefvárosi piacon rendszeresek az erőmérő futó edzések. Valószínűleg fáj a foga annak a doktornak is, aki számla nélkül végzett fogkő eltávolítást egy lakossági bejelentésre indult ellenőrzés során.
A Csillagszóró II. fogyasztóvédelmi akcióban az APEH revizorai 2008. november 20-a és 2009. január 4-e között 5100 vizsgálatot végeztek; az ellenőrzések döntő többsége be is fejeződött. A vizsgálatok 20,5 százaléka végződött valamilyen megállapítással. Ez valamivel kedvezőbb az elmúlt év adatához (24,5%) képest.
A nyugtaadási kötelezettség teljesítését 3743 esetben vizsgálták a revizorok. Ebből 501 alkalommal a vállalkozás nem rögzítette a bevétel és további 311 esetben a kibocsátott bizonylat nem volt megfelelő. Nagyobb figyelmet fordítottak az idén az étel-, ital-, áru- és parkoló automatákat üzemeltető vállalkozásokra. Ezek üzemeltetőinek nincs nyugtaadási kötelezettségük, ám a bevételek valós adatokat tartalmazó elszámolása aggályos és utólag ellenőrizhetetlen.
A foglalkoztatottak bejelentési kötelezettségét 534 helyen ellenőrizték. 154 vállalkozásnál 221 embert alkalmaztak szabálytalanul.
Vizsgálták az áruk eredetét is. A befejezett 69O ellenőrzésből 42 zárult elmarasztalással.
A Csillagszóró II fogyasztóvédelmi programban az APEH 219 millió forint bírságot szabott ki. Ezen túlmenően 159 üzlet bezárását, további 29 esetben a tevékenység felfüggesztését is elrendelte. A szankcionálás során az APEH éles különbséget tesz a szándékos adóelkerülő magatartás és az adminisztratív tévedésből származó hiányosságok között. Az előbbi esetében emelt, az utóbbinál csökkentett bírságot szabnak ki.
Az APEH revizorai a Csillagszóró II. akcióban is találkoztak érdekes esetekkel, az adózási szabályok megszegésekor. Egy jászberényi távol-keleti étteremben négy ellenőr ebédelt. A tulajdonos nem adott számlát és „zsebből” adott vissza. Ekkor a revizorok felfedték magukat és kérték a kassza zárását. Az étterem vezetője azonban ezt megakadályozta és megpróbálta az ellenőröket kilökdösni az üzletből, akik rendőri segítséget kértek. Az eladó erre elszaladt és bement egy kínai ruházati üzletbe, majd elhajtott az autójával. A rendszám alapján azonban azonosítani tudták és megindult ellene az eljárás hivatalos személy elleni erőszak miatt.
Fájhat a foga annak a fogorvosnak is, akinél lakossági bejelentésre vett igénybe próbaszolgáltatást egy revizor. A doktor 15 ezer forintért, ám számla, és nyugta nélkül távolította el a fogkövet, mindössze a belső nyilvántartásban jelezte a munka elvégzését.
Forrás: www.apeh.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-13 | | #1600 |
|
Megjelent a www.szmm.gov.hu honlapon:
- A Hajléktalanokért Közalapítvány pályázata intézményi szolgáltatások fejlesztésének, hajléktalan-ellátó intézmények kialakításának támogatására
Határidő: 2009. február 23.
- Döntés az Észak-magyarországi régióban a települési, kistérségi ifjúsági munka fejlesztésének támogatására (IFJ-GY-EM-08-E) kiírt pályázati kategóriában
- Döntés a Közép-magyarországi régióban a Közép-magyarországi regionális gyermek és ifjúsági együttműködési fórum létrejöttének támogatására (IFJ-GY-KM-08-D) kiírt pályázati kategóriában
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-11 | | #1599 |
|
Vasárnap 11 órától életbe lép a szmogriadó Budapesten, az intézkedés visszavonásig érvényes - közölte a főpolgármester kora délelőtt.
Demszky Gábor elrendelte a gépjárműforgalom korlátozását Budapest egész területére. E szerint a naptár szerinti páratlan napokon csak a páratlan rendszámú járművek, míg a naptár szerinti páros napokon csak a páros és a 0-ára végződő rendszámú járművek közlekedhetnek (a rendszámtábla utolsó számjegye számít) a főváros közigazgatási határán belül. Ez alól kivétel az M0-ás fővárosi szakasza. Tehát vasárnap 11 órától a páratlan rendszámú, hétfőn a páros rendszámú autók közlekedhetnek Budapesten. Ennek betartását a BRFK ellenőrzi. Emellett a főváros egész területén tilos a nyílt téri égetés. A kialakult gázhelyzet miatt a főváros még a riasztási fokozatban sem kérheti az ipari fogyasztóktól az olajtüzelésű fűtőberendezések használatának korlátozását, így elsősorban a gépkocsi használat korlátozásával javítható a levegő minősége - írta a közleményben a Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodája.
(mti)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-11 | | #1598 |
|
70 millió eurós forrás pályázható a Közép-európai transznacionális program keretében
A Közép-európai transznacionális program második pályázati körében mintegy 70 millió eurós ERFA forrásra lehet pályázni. A kiírás a közép-európai térség versenyképességének és életszínvonalának javítását célzó programokra vonatkozik.
A pályázat négy prioritása:
1. Az innováció támogatása Közép-Európában.
2. Közép-Európa külső és belső elérhetőségének javítása.
3. A környezet felelősségteljes használata.
4. Városok, régiók versenyképességének és vonzerejének növelése.
A nyertes pályázatok 75, illetve 85 százalékos ERFA társfinanszírozásra számíthatnak.
A pályázáshoz legalább három ország partnereinek összefogása szükséges, amelynek beadási határideje: 2009. március 18.
Részletes információ és a pályázati csomag a www.central13.eu honlapon érhető el, további felvilágosításét kérem forduljon Hegyesi Béla úrhoz, a program magyarországi kapcsolattartójához.
Email: hegyesi@vati.hu
Telefon: 06 30 475 8573
Forrás: www.nfgm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-11 | | #1597 |
|
Felhívás a polgármesterek és jegyzők részére a kihűléses halálesetek megelőzésére
Tisztelt Polgármester Asszony/ Úr!
Tisztelt Jegyző Asszony/Úr!
Az elmúlt év telén is közel 300 embertársunk szenvedett kihűlés okozta halált. Közülük jelentős számban magányosan élő idősek, saját lakásukon.
Életüket megmenthettük volna kellő odafigyeléssel, törődéssel.
Tisztelettel felkérjük Önt, hogy közvetve vagy közvetlenül is szíveskedjék közreműködni abban, hogy a kihűléses halálesetek megelőzését szolgáló felhívásunk és a segítők elérhetősége közismertté váljon és ezáltal az állampolgárok és a szakemberek együttműködésével életeket mentsünk.
Kérjük, hogy a területén működő szociális szolgáltatások a téli krízisre és a gázszolgáltatással kapcsolat nehézségekre figyelemmel többletkapacitást nyújtsanak ellátottjaik felé és azon lakosok felé, akik nem tartoznak az ellátásukba.
Kérjük, hogy a családsegítés jelzőrendszerének fokozott működtetését szervezzék meg, a szociális szolgáltatások esetében rugalmasabb ellátásszervezést, krízisszolgáltatást nyújtsanak (nappali intézmények vonatkozásában tegyék lehetővé a szolgáltatást a lakosok számára nagyobb kapacitással, nyitva tartással, általánosabb szolgáltatással, akkor is, ha nem célcsoportjuk).
Az elmúlt télen számos ember életét menthettük volna meg:
- ha időben bekopogunk magányos, idős szomszédunkhoz,
- ha időben jelzéssel élünk a polgármesterhez, jegyzőhöz, a családsegítő szolgálathoz, a szociális gondozó szolgálathoz, a civil segítő szervezethez,
- ha legalább hidegben mentőt hívunk az utcán fekvő embertársunkhoz,
- ha felhívjuk a háziorvos figyelmét a leromlott egészségi állapotú, idős emberre.
NE KÉSLEKEDJEN A SEGÍTSÉGGEL! TÖRŐDJÜNK EGYMÁSSAL!
Kérjük az egészségügyi és szociális szakembereket (háziorvosokat, védőnőket, szociális munkásokat), lelki pásztorokat, postásokat, szomszédokat, és valamennyi embertársunkat, hogy amennyiben veszélyeztetett idős és elhagyatott emberről szerez tudomást, úgy azt jelezze a település jegyzőjének.
Budapest, 2009. január 8.
Szűcs Erika miniszter
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-09 | | #1596 |
|
A Kormányszóvivői Iroda közleménye a megyei önkormányzatok által elrendelt tanítási szünet kapcsán
A közoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján nem rendelhetnek el a megyei önkormányzatok rendkívüli iskolai szünetet, a közoktatásról szóló törvény ugyanis ezt csak akkor teszi lehetővé, ha a megye területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges.
A gázellátással kapcsolatos jelenlegi helyzetben azonban ez fel sem merülhet, ráadásul a gázfogyasztás csökkentésére ez azért sem jelent megoldást, mert az iskoláknak a szünet idején is gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletéről, vagyis ugyanúgy kell fűteni az épületeket.
A közoktatásról szóló törvény (Kt.) 54. § (1) bekezdése alapján rendkívüli szünetet a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendelhet el, de csak abban az esetben, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt az intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Az intézkedéshez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesíteni kell.
Az előző pontban felsorolt okból rendkívüli szünetet rendelhet el a főjegyző, amennyiben a megye, illetve a Főváros területén a nevelési-oktatási intézmények működtetése nem lehetséges. A főjegyző a döntéséhez - kivéve, ha a késlekedés jelentős veszéllyel vagy helyrehozhatatlan kárral járna - köteles beszerezni az érdekelt önkormányzatok jegyzőinek véleményét. Ha a vélemény beszerzésére nem volt lehetőség, a főjegyző az intézkedéséről azonnal értesíti az érdekelt önkormányzat jegyzőjét. A főjegyző intézkedéséről értesíteni köteles az oktatásért felelős minisztert (Kt. 91. § (1) bekezdés d) pont).
A rendkívüli szünet miatt kiesett tanítást hat napos tanítási héttel, illetve a tanítási napok meghosszabbításával lehet pótolni (Kt. 52. § (16) bekezdés). A többletmunkából eredő költségek a munkáltatót terhelik.
A rendkívüli szünet ideje alatt is biztosítani kell azonban a gyermek napközbeni felügyeletével összefüggő feladatok ellátását. Ebből adódóan a nevelési-oktatási intézményben megjelent gyermekek felügyeletéről az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell (Kt. 41. § (5) bekezdés).
Forrás: www.okm.gov.hu/Kormányszóvivői Iroda
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-09 | | #1595 |
|
Folytatódik a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium klímavédelmi akciója, amely a héten az energiatakarékosságra, környezet- és pénztárcakímélő életmódra hívja fel a lakosság figyelmét. Ha csak 1 Celsius fokkal csökkentjük az otthoni hőmérsékletet, országos szinten napi 1 millió m3 gázt tudunk megtakarítani. A zöld tárca maga is példát mutat: az irodák hőmérsékletét 2 fokkal csökkentette, és nem fűti feleslegesen a folyosókat és a mosdókat sem, ahol a melegvíz használatot is korlátozta.
A zöld tárca a héten klímavédelmi akciót indított, amely során praktikus takarékossági tippekkel ösztönzi a lakosságot az éghajlattudatos életvitel kialakítására. Magyarországon a lakossági energiafogyasztás 80 %-a fűtésből és háztartási melegvíz előállításból származik, ennek legnagyobb része földgázt igényel. Érdemes odafigyelni az áramfogyasztásra is, a hazai villamos energia előállítás mintegy 35%-a ugyanis földgázból származik. A lakossági figyelemfelhívás mellett a minisztérium maga is élen jár az energiatakarékosságban: mától az öt kazánból csak négyet üzemeltet.
- Ne fűtsük túl az otthonunkat! Ha csak 1 Celsius fokkal csökkentjük az otthoni hőmérsékletet, akár 7%-al csökkenhet a fűtés számla és országos szinten napi 1 millió m3 gázt tudunk megtakarítani.
- Távollétünkben kapcsoljuk le a termosztátot! Ha 3 Celsius fokkal csökken lakásunk hőmérséklete azokban az órákban, amikor nem vagyunk otthon, akár 15 %-os energiacsökkentést is el lehet elérni.
- Takarékoskodjunk a meleg vízzel. A fürdés helyett inkább zuhanyozzunk, ehhez negyed annyi víz és 4-szer kevesebb energia szükséges.
- Mindig csak annyi vizet forraljunk fel, amennyire éppen szükség van! Ha minden európai csak annyi vizet forralna fel naponta, amennyire éppen szüksége van, a megtakarított energiából megoldható lenne a kontinens egyharmadának közvilágítása.
- Ha folyóvíznél mosunk fogat, napi 8 liter vizet is kiengedhetünk. (Ha a víz csak használatkor folyik, akkor 2 liter is elég a fogmosáshoz. Sőt, fogmosó pohárral még ennyi sem kell).
- A mosóvíz hőfokának mérséklése jelentős megtakarítással jár. Ha negyvenről harminc fokra állítja a hőfokot, máris 40%-os energia-megtakarítást ér el.
- A huzatos ablakok, ajtók akár 10 százalékkal is megnövelhetik a lakás hőveszteségét. Cseréljük le a szimpla üvegű, rosszul záró ablakainkat dupla üvegű ablakokra! Ezzel a beruházással akár egynegyedére is csökkenthetjük a rossz ablakokkal elszökő energia mennyiségét.
- Hőszigeteljük épületünket, lakásunkat! A hőszigeteléssel a fűtési és hűtési energia akár 30 %-át is megspórolhatjuk. Az energiatakarékossággal járó felújítások esetében lehetőség van állami támogatásokra pályázni, így csökkenthetőek az ilyen típusú beruházások lakosságra eső terhei.
- Hőszigeteljük belül is megfelelően otthonunkat! Például szigeteljük a központi fűtés csöveit és helyezzünk el alumínium fóliát a radiátorok mögé. Akár 50 %-al is hatékonyabbá tehetjük a lakásunk fűtését.
- Amikor szellőztetünk, hagyjuk az ablakot tárva néhány percig (kereszthuzatot is csinálhatunk), majd utána csukjuk be újra. Ez jobb módszer, mint hosszú időn keresztül tartó szellőztetéssel hagyni a meleget elszökni a lakásból.
- Ne felejtsük leoltani a lámpát, ha már nincs szükség rá! Ha 5 db feleslegesen égő 60 W-os izzót lekapcsolunk, évi kb. 12 ezer Ft-ot megtakaríthatunk.
- Használjunk energiatakarékos égőket! Az energiatakarékos égők 5–ször kevesebb áramot fogyasztanak, és tovább tartanak, mint a hagyományos izzók. Kompakt fénycsövet ott érdemes használni, ahol naponta legalább 3-4 órát világítunk folyamatosan. Vigyázni kell, hogy a kompakt fénycső veszélyes hulladék, ezért külön gyűjteni kell!
- Húzzuk ki a csatlakozóból a mobiltelefon-töltőt, ha már nem használjuk! A töltő akkor is fogyaszt áramot, ha nincs a telefon rácsatlakoztatva. Így ugyanis az elektromos áram 95 %-a kárba vész, ha a töltőt folyamatosan bedugva hagyjuk.
www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-09 | | #1593 |
|
A szociális és a munkaügyi miniszter 1/2009. ( I. 7.) SZMM rendelete 1.§. alapján (megjelent Magyar Közlöny 2009/2 számában) " A 2009.évi munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló 16/2008. (IX.26) SZMM rendelet 2.§ a) pontjában a "január 10., szombat" szövegrész helyébe a "március 28., szombat" szöveg lép."
A miniszteri rendelet alapján január 10-e szombat pihenőnap, március 28. szombat pedig munkanap lesz.
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-08 | | #1591 |
|
Az idén 3,8 milliárd forint áll rendelkezésre a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok bérpótlékára, amelyre január 15-ig lehet pályázni - mondta az Oktatási és Kulturális Minisztérium Esélyegyenlőségi Főigazgatóságának főigazgatója a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.
Borovszky Tímea kifejtette: a pluszjuttatást azok az általános iskolák és óvodák igényelhetik, amelyek a 2008/2009-es tanévben óvodai fejlesztő programra, illetve integrációs vagy képesség-kibontakoztató felkészítésre támogatásban részesültek.
Feltétel még, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya elérje óvoda esetében a 15 százalékot, illetve iskola esetében az 5 százalékot.
A támogatás olyan pedagógusoknak adható, akik a fent meghatározott intézményekben konkrét integrációs, vagy képesség-kibontakoztató feladatokat vállalnak. Példaként említette az óvodából iskolába menet, valamint a továbbtanulás segítését.
Az oktatási tárca számításai szerint a juttatásból 15-20 ezer pedagógus részesül majd havonta öttől- hatvanezer forintos összegben. A főigazgató közlése szerint várhatóan átlagosan húszezer és negyvenezer forint közötti pótlékot kaphatnak majd a pedagógusok.
A program 750 általános iskolát és 550 óvodát, összesen 250 ezer gyermeket érint.
Borovszky Tímea közölte: a konkrét összegről minden esetben a pedagógus által vállalt feladatot figyelembe véve, az intézmény vezetője dönt. Minden iskola és óvoda rendelkezik szétosztható kerettel, ami attól függ, hogy hány halmozottan hátrányos helyzetű gyereket nevelnek, tanítanak.
A támogatás 2009. január 1-től 2009. augusztus 31-ig terjedő időszakra jár, ezt követően újra kell igényelni.
A támogatás iránti igényt a fenntartónak 2009. január 15-ig kell benyújtania, további információkat az www.okmt.hu címen találhatnak az érdeklődők.
(MTI)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-07 | | #1590 |
|
Az Országgyűlés 2008. december 9-én lezárta a Polgári Törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) általános vitáját azzal, hogy 2009. február 2-ig lehet még módosító javaslatokat benyújtani a Javaslathoz. Ezt megelőzően 2008. december végéig számos módosító javaslat érkezett az MSzP, illetve a FIDESZ-KDNP képviselőitől.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által 2008. november 20-21-én rendezett szakmai konferencián felmerült, hogy indokolt lenne egy olyan munkaváltozat elkészítése, amely egységes szövegként bemutatja a Javaslatot és az ahhoz érkezett módosító javaslatok közül azokat, amelyeket az igazságügyi tárca támogatni javasol. Ennek az összeállításnak a célja az, hogy a szavazás előtt érdemben és kodifikációs szempontból egyaránt világos és egyértelmű képet lehessen kapni a készülő törvényjavaslatról, az esetleges hiányosságok és hibák időben kiküszöbölhetőek legyenek. Az igazságügyi tárca a felvetést hasznosnak ítélte és elkészítette az ennek megfelelő normaszöveg tervezetet, amely PTK-szakmai vitaanyag-2009. január.pdf néven a www.irm.gov.hu honlapon olvasható.
A módosító javaslatokat tartalmazó említett összeállításhoz szükséges néhány kiegészítő magyarázatot fűzni:
1. Az összeállítás csak olyan változtatásokat tartalmaz az Országgyűléshez benyújtott Javaslathoz képest, amelyeket képviselői módosító javaslatként benyújtottak. Ebből következően nem vonja még le a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó alkotmánybírósági döntés következményeit. Indokolt, hogy ebben a tárgykörben képviselői módosító javaslatot nyújtsanak be február 2. előtt.
2. Ez a normaszöveg nem egy új törvényjavaslat, hanem az Országgyűléshez benyújtott Javaslat parlamenti tárgyalását elősegítő egyfajta segédanyag.
3. A Javaslat és a módosító javaslatok nem alkotnak lezárt szöveget, ellenkezőleg, további egyeztetések, viták kiindulópontjai lehetnek és lesznek is. Ennek érdekében 2009. január 20-21-én szakmai konferenciára kerül sor, amelyre várják az érdeklődőket (a konferencia meghívója alább megtalálható), valamint írásos észrevételeket is szívesen fogad az igazságügyi tárca.
www.irm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-06 | | #1588 |
|
Megjelent a www.szmm.gov.hu honlapon:
- Pályázat "Az év gyermek és ifjúsági mintaprojektje" cím elnyerésének, továbbá a mintaprojektek dokumentálásának és adaptálásának támogatására (IFJ-MP-08)
Határidő: 2009. január 31.
- Pályázat az országos feladat és hatáskörrel rendelkező gyermek és ifjúsági szervezetek 2009. évi működésének támogatására (IFJ-MT-08)
Határidő: 2009. január 31.
- Pályázati felhívás turisztikai szolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének, valamint a turisztikai szolgáltatók szemléletformálásának támogatására (FOG-TSZ-08-A/B)
Határidő: 2009. január 30.
- Pályázati felhívás a fogyatékos személyek turisztikai igényei feltárásának támogatására (FOG-KT-08)
Határidő: 2009. január 30.
- Pályázati felhívás ifjúsági képzési programok támogatására (IFJ-GY-KM-08-E)
Határidő: 2009. január 20.
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-06 | | #1587 |
|
A jogbiztonságot veszélyezteti, tehát módosítani kellene azt a rendeletet, amely a sokat mulasztó tanulók évismétlését írja elő - állapította meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosa egy szülői panasz alapján. Szabó Máté állásfoglalásában azt írta: a hiányzás nem jelenti automatikusan azt, hogy a kisdiák nem teljesítette a tanulmányi kötelezettségeit.
Az ombudsmanhoz eljuttatott panaszában egy szülő azt kifogásolta, hogy gyermekét az iskolája a sok hiányzás miatt évfolyamismétlésre kívánta kötelezni. Az iskolaigazgató az ombudsman kérdésére azt válaszolta, hogy "a törvény világosan kimondja, hogy 250 óra hiányzás fölött évfolyamot kell ismételni".
A rendelet szerint, ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben meghaladja a 250 tanítási órát és emiatt a teljesítménye nem értékelhető érdemjeggyel, akkor a nevelőtestület még engedélyezheti az osztályozóvizsgát. Ez csak akkor tagadható meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazoltakét és az iskola év közben értesítette a szülőt a tanuló igazolatlan távolléteiről. Ha az elutasítás ilyen feltételei teljesültek, a tanulmányok csak évfolyamismétléssel folytathatók - fejtette ki Szabó Máté.
A biztos szerint a bonyodalmat az okozza, hogy négy éve módosították a közoktatási törvényt és azóta az általános iskola első három évében, valamint a negyedik évfolyamon félévkor nincs osztályzás. Szöveges minősítéssel kell értékelni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul, a kisdiák az első három évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket hiányzása miatt nem tudta teljesíteni. Az országgyűlési biztos szerint ennek eldöntése is osztályozóvizsgával volna lehetséges, függetlenül attól, hogy a tanuló még nem osztályozható.
Szabó Máté azt írta, hogy a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, összhangot kellene teremteni a szöveges értékelést tartalmazó törvény és a hiányzások következményeit taglaló rendelet között ahhoz, hogy érvényesülhessen a jogbiztonság követelménye.
Forrás: nol.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-06 | | #1586 |
|
A Fidesz négy különböző modellt vizsgál az önkormányzati rendszer átalakításával kapcsolatban
Tarlós István fővárosi Fidesz–frakcióvezető és Kósa Lajos debreceni polgármester nevével fémjelzett elemzés első variációja szerint megmaradna a 23 kerület, de bizonyos hatásköröket elvonnak a főváros javára - tudósít a Híradó a Magyar Hírlap alapján.
Így megszüntetnék a kerületi szabályozási tervet, egységes vagyongazdálkodást és városrendezést vezetnének be, a képviselők számát pedig csökkentenék.
A második forgatókönyv 7-8 kerülettel számol, a harmadik változatban Budapest belső kerületi olvadnának össze, a negyedik koncepció szerint mind a 23 kerület megszűnne, s a városrészeket elöljárók képviselnék, a Közgyűlés tagszáma 40-re csökkenne.
Forrás: VG/Magyar Hírlap/MTV
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-06 | | #1584 |
|
Alkotmányos válságtól tart Újpest
A közigazgatás hivatalok mindmáig rendezetlen státusza miatt, alkotmányos válságtól tartva az állampolgári jogok országgyűlési biztosától kér állásfoglalást Újpest. A IV. kerület polgármestere, Derce Tamás lapunknak elmondta, kedden postázzák beadványukat, melyben arra kérik Szabó Mátét, határozatban mondja ki a kormány sorozatos alkotmánysértését. Az alaptörvény ugyanis a kabinet mozgásterét is megszabja, ám az harmadjára is semmibe vette azt, mivel a hivatalok jogállásáról továbbra sem kétharmados törvényben rendelkezik, azt december végén újfent csak rendeletben szabályozta.
A polgármester szerint ebben a helyzetben a közigazgatási és az önkormányzati apparátusok mellett az állampolgárok, tehát mindenki kiszolgáltatottá válhat. Sok más mellett ez év elejétől megszűnt az önkormányzatok törvényességi kontrollja, mindez pedig súlyosan sérti a jogbiztonság elvét, az állampolgárok érdekeit. Egy jogállamban ilyen nem fordulhat elő.
Derce tamás rámutatott, a demokratikus közigazgatás érdekében szükséges felhívni a kormány figyelmét arra, hogy ezen az úton nem járhat tovább. Az ilyen fajta alkotmánysértés rossz példát mutathat az önkormányzatoknak, a rendőrségnek vagy bármely más demokratikus intézménynek.
Forrás: nol.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-06 | | #1583 |
|
OMSZ: 500 ezres jutalom a vezetőknek, 50 ezres a dolgozóknak?
A hétezer mentős közül 800-nak osztottak vissza a bérmegtakarításból, közülük 200 vezető, akik 250 és 500 ezer forint közötti jutalmat kaptak, míg a dolgozók 50 ezreset
Az Országos Mentőszolgálat úgy döntött: jutalomra fordítja a tavalyi bérmegtakarítás jelentős részét.
A 7 ezer fős dolgozói gárdából azonban alig több mint 10 százalék, vagyis 800 ember kapott plusz juttatást, köztük a 200 fős vezetői gárda - írja a Magyar Nemzet.
A Mentődolgozók Önálló Szakszervezete nehezményezi, hogy semmilyen feltételt nem szabtak a jutalmak kiosztásakor, a névsort pedig a mentőállomások vezetőinek javaslatára állították össze. A mentősök között felháborodást keltett, hogy nem mindenki részesült a jutalomból - talán ezt próbálta orvosolni az OMSZ azzal, hogy aztán minden dolgozó kapott egy 6900 forintos vásárlási utalványt.
Győrfi Pál, a mentőszolgálat kommunikációs igazgatója szerint "a jutalmazás nem bérkiegészítés, hanem a teljesítményelismerés összege", ezért nem kapott belőle mindenki. A plusz juttatás összege egyébként a dolgozó egyhavi bére volt.
A jutalmakról a Napi Ász is beszámol. Az újság azt írja, hogy a kétszáz fős vezetés fejenként bruttó 250 és 500 ezer forint közötti összeget kapott, míg a többi dolgozó 50 ezer forintos jutalmat vihetett haza.
Forrás: hirado.hu/Magyar Nemzet/Napi Ász
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-06 | | #1582 |
|
Molnár Csaba energiaügyekért felelős miniszter 2009. január 5-én, 15 órára összehívta a Földgázellátási Krízis Bizottságot, miután az ukrán fél jelentette az FGSZ Földgázszállító Zrt. felé, hogy a szerződésben szereplő mennyiségnél kevesebb gázt továbbít Magyarországra.
„Bekövetkezett az, amitől tartottunk, de már felkészültünk rá. A mai napon az ukrán partner 16 órától a szerződésekben szereplő 38 millió m3 helyett csupán 30 millió m3 gázt továbbít Magyarország felé.” – mondta el Molnár Csaba energiaügyekért felelős miniszter a Bizottság ülése után.
Forrás: www.khem.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-06 | | #1580 |
|
Elodázhatatlan az önkormányzati szféra megújítása
Több mint ezerháromszáz kistelepülés szorult rendkívüli támogatásra tavaly, ám az idén néhány nagy is bajba kerülhet. Soha nem volt sürgetőbb az önkormányzati szféra megújítása, ezért januárban konkrét javaslatokkal áll elő - nyilatkozta Gyenesei István 2008. 01. 03-án.
Összeomlik az önkormányzati rendszer - emlegetik évek óta. Ám tizenkét év alatt csak 27 önkormányzatnál volt adósságrendezési eljárás - mondja Gyenesei István önkormányzati miniszter. Igaz, most 219 helyhatóság van igen súlyos helyzetben. Adósságrendezésre akkor kerül sor, ha a működési célú hitelek aránya meghaladja a kiadási főösszeg tíz százalékát.
A 23 megyei jogú városból öt, a 287 kisvárosból 39, a 2800 községből 175 van ilyen helyzetben. A kistelepüléseken nincsenek tartalékok, nincsenek eladható ingatlanok, nincs saját bevétel, és itt érzik leginkább a normatív támogatások rendszerének visszásságait. Azt például, hogy a kötelező feladatok ellátását egyre kevésbé fedezik a fejkvóták.
A nagyok egyelőre állják a sarat, de néhány helyen az eladósodás már riasztó - állítja a miniszter. Ha az OEP által folyósított - csak egészségügyi célokra felhasználható - pénzek és a hitelműveletek nélküli teljes bevételt összevetik az adósságállománnyal, kiderül, hogy az egyik legeladósodottabb megyei jogú város Hódmezővásárhely. A nettó adósságállomány megközelítette az egy év alatt befolyó 10,8 milliárd forint bevételt. Az önkormányzat 2007-ben 10,6 milliárd értékű kötvényt bocsátott ki, és 2008 végén 5,3 milliárdnyi hitele és több mint kétmilliárdos szállítói tartozása is van.
A helyhatóságoknak az idén a jelenleginél kedvezőtlenebb feltételek közt kell gazdálkodniuk. Gyenesei István szerint ezért át kell tekinteni, hogy a reálértéken aligha növekvő pénzből hol kell takarékoskodni. Sok helyütt csökkenteni kell az önként vállalt feladatokat, esetleg az egyes településeken az eddig térítésmentesen biztosított közszolgáltatások, például a szemétszállítás ingyenességéről lemondani.
Elgondolkodtató az is, ha egy 360 fős kisközség már több mint ötmilliós kiegészítő támogatást kapott, és megérkezett az újabb igény is, miért fizetnek főállású polgármestert. Akkor is nehéz dönteni a rendkívüli segítségről, ha az önkormányzat a teljes állami támogatás harmadát a képviselő-testület és a hivatal fenntartására fordítja. Az sem védhető, ha olyan idősgondozási központot tartanak fenn, ahol tíz ellátásra szorulóról nyolcan gondoskodnak.
Gyenesei István szerint a kormánynak fel kell készülnie, hogy az egyedi nehézségek kezelésére elkülönítendő állami forrásokból jövőre minden korábbinál nagyobb összegre lesz szükség. Tavaly a keret másfél milliárd volt, de végül több mint ezerháromszáz helyhatóságnak 9,5 milliárd forint segítséget tudtak adni. Igaz, az önkormányzati szférában elkölthető 3500 milliárdhoz képest ez csepp a tengerben, de a gyorssegély a kistelepüléseknek a túlélést jelenti.
Az idén központi támogatásként a helyhatóságok három százalékkal kaphatnak többet, amit a bértárgyalásokon a 13. havi bérkorrekcióra kialkudott ötvenmilliárdos összeg is növel. Vagyis: míg az ellenzék azt állítja, hogy a helyhatóságok 150 milliárddal kevesebbet kapnak, a támogatás a tavalyihoz képest kilencvenmilliárddal nő. Persze ez is kevés.
A fenyegető recesszió miatt Gyenesei szerint soha nem volt időszerűbb az állítás: elkerülhetetlen az önkormányzati szféra megújítása. Az alapoktól kell elindulni - véli Gyenesei István -, meghatározva, hogy melyek egy község, melyek egy kistérség, egy kisváros, egy megyei jogú város vagy a megye és a régió feladatai. Újra kell gondolni az állam és az önkormányzatok közti feladatmegosztást, felvetve akár azt is, hogy az egészségügyben vagy a közoktatásban az állam szerepét erősítsék. Egyre nyílik ugyanis az olló a normatív támogatások összege és a kötelezően ellátandó feladatok tényleges költségei között. Megfontolandó, hogy bizonyos feladatokra - ilyen a körjegyzőségi szint vagy a kistérségek - kötelező társulást is lehetne létrehozni. Gyenesei szerint, miközben válságmenedzselésre van szükség, ez alkalmas időpont arra is, hogy a szakemberek kidolgozhassák, miként működhet a rendszer hatékonyabban. A miniszter januárban konkrét javaslatokkal is előáll.
Gyenesei István nem szeretné, ha csonkolásra, visszafordíthatatlan beavatkozásra lenne szükség. Amíg viszont nem történnek érdemi változások, a tűzoltás a legfontosabb feladat. Ám inkább ezt vállalja, mint a romeltakarítást.
(Forrás: nol.hu/www.otm.gov.hu)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-04 | | #1579 |
|
Továbbra is csökkenthető az adóalap, érvényesíthető a kedvezmény az adományok után (Pénzügyminisztérium Sajtó)
Az év végi ünnepek alatt a sajtóban megjelent olyan vélemény, miszerint a hazai szervezetek az idén kevesebb adományt kapnak, és ennek az az oka, hogy az adakozókat megadóztatják. E vélemény megalapozatlanul hazugsággal vádolja azokat, akik e kérdésben az Európai Unió gyakorlatára hivatkoznak.
A megfogalmazott véleménnyel szemben az a valóság, hogy sem a személyi jövedelemadóban, sem a társasági adóban nem változtak az adományozással kapcsolatos szabályok, az általános forgalmi adózás előírásaiban pedig az Európai Unió hozzáadott értékadóról szóló irányelve érvényesül.
Továbbra is ugyanolyan feltételekkel csökkenthető az adóalap a személyi jövedelemadóban és érvényesíthető a kedvezmény a társasági adóban az adományok után, mint korábban.
Az általános forgalmi adózás adományokkal kapcsolatos szabályai sem változnak.
Magyarországon az adománnyal kapcsolatos általános forgalmi adózási szabályok 2008. január elsejével – teljes mértékben igazodva a hozzáadott értékadóról szóló uniós irányelvhez – némileg megváltoztak.
Ezek szerint, ha az adóalany eleve adományozás céljából szerzi be a terméket, úgy a beszerzést terhelő áfát nem vonhatja le, ugyanakkor az ingyenes termékátadás után az adóalanynak nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.
Mivel nem tartozik az áfatörvény hatálya alá a pénzadás, a pénz adományozás, ez esetben sem kell áfa következménnyel számolni.
Áfa mentesen adható kis értékű – a hatályos magyar szabályozás szerint 5000 forintot meg nem haladó – ajándék is.
Amennyiben magánszemélyek adományoznak, ez szintén áfa mentesen megtehető.
Csak abban az esetben kell áfa fizetési kötelezettséggel számolni, ha az ingyenesen átadott termék beszerzésekor az adóalany levonta a terméket terhelő áfát. Ebben az esetben sem az adományozottnak kell megfizetni az áfát, hanem az adományozónak.
Budapest, 2008. december 30.
Pénzügyminisztérium Sajtó
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-04 | | #1578 |
|
Egy hulladékgazdálkodási és egy szennyvízkezelési nagyprojekt támogatásáról döntött a kormány. Ezekkel együtt eddig 10 környezetvédelmi nagyprojekt - 2 árvízi tározó, 4 hulladékgazdálkodási és 4 szennyvíztisztítási - számíthat uniós támogatásra az Új Magyarország Fejlesztési Tervben.
A 8,6 milliárdos Mecsek-Dráva hulladékgazdálkodási program: 90 hulladéklerakó rekultivációja kezdődik meg januárban, a beruházással több mint 160 ezer ember környezete válik élhetőbbé. Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna-hálózatának bővítésével teljessé válik Székesfehérvár csatornázottsága, és kiépül a szennyvízelvezetés Pátkán, Pákozdon és Seregélyesen is. A 8,5 milliárdos beruházással javul a Velencei-tó vízminősége és 15 ezer lakos életminősége.
Forrás: www.kvvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-04 | | #1577 |
|
Az Országos Bűnmegelőzési Bizottság titkársági feladatait ellátó Büntetőpolitikai Főosztály ismételten bűnmegelőzési pályázatot hirdet. Pályázatokat a települési, közösségi mediációt alkalmazó modellprojektre lehet benyújtani. A program átfogó célja a kistelepülések konfliktusainak erőszakmentes megoldása. Cél, a belső energiaforrások felszínre hozása és erősítése, a konfliktusok közös megoldása az érintettek aktív bevonásával és felelősségvállalásának erősítésével.
A jelentkezés határideje: 2009. január 20. napja.
Forrás, további információ: www.irm.gov.hu |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-04 | | #1576 |
|
Tisztelt Felhasználóink!
Az alábbi jogszabályokra szeretnénk szíves figyelmüket felhívni, különös tekintettel a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (Magyar Közlöny 187. szám) rendelkezéseire, amely lényeges információkat tartalmaz a helyi önkormányzati költségvetési szervek irányító szervéről, az irányítási jog alapján gyakorolható hatáskörökről, a költségvetési szervek típusairól, átalakításáról, besorolásáról, az alapító és megszüntető okiratok tartalmáról, az Áht. módosításáról, stb.
- Egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény (Magyar Közlöny 174. szám)
- A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény (Magyar Közlöny 174. szám)
- A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (Magyar Közlöny 186. szám)
- A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (Magyar Közlöny 187. szám)
- Egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVII. törvény (Magyar Közlöny 187. szám)
- Közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2008. évi CVIII. törvény (Magyar Közlöny 187. szám)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-04 | | #1575 |
|
A regionális államigazgatási hivatalok a megszűnő közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek majd, de a közigazgatási hivataloktól eltérően a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését nem láthatják el. (A Kormányszóvivői Iroda közleménye)
A kormány december 17-i döntésének megfelelően 2009. január 1-jével kezdik meg működésüket a regionális államigazgatási hivatalok. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és az Önkormányzati Minisztérium államtitkára tájékoztatta a jelenleg működő hét regionális közigazgatási hivatal valamennyi vezetőjét, hogy az év elejétől a regionális államigazgatási hivatalok vezetőiként számítanak a munkájukra.
A regionális államigazgatási hivatalok a megszűnő közigazgatási hivatalok jogutódjaiként működnek majd, de a közigazgatási hivataloktól eltérően a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését nem láthatják el.
A törvényességi ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező szerv jogállását ugyanis az Országgyűlésnek kell kétharmados törvénnyel szabályoznia, a téli ülésszak végéig azonban nem döntött arról a parlament.
A regionális államigazgatási hivatalok ugyanakkor ellátják majd mindazokat a hatósági feladatokat, amelyek a közigazgatási hivatalok hatáskörébe tartoztak, így folyamatos lesz ezeknek az ügyeknek az intézése. A helyi önkormányzatok saját akaratukból bármikor fordulhatnak majd szakmai tanácsért az államigazgatási hivatalokhoz, amelyek ebben az esetben minden szakmai segítséget meg fognak adni az önkormányzatoknak.
A kormány bízik abban, hogy az Országgyűlésben mihamarabb létrejön az a széleskörű konszenzus, ami az alkotmányellenes mulasztás megszüntetésével lehetővé teszi majd a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését. Ennek érdekében a kormány minden olyan megoldásra nyitott, ami nem jár a hivatalok számának gyarapításával vagy az állam saját szervezetére fordított kiadások növekedésével.
(Forrás: Kormányszóvivői Iroda)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2009-01-04 | | #1574 |
|
A Vas megyei Porpácon Poócza Tamást, a Heves megyei Bekölcén pedig Horoghné Németh Katalint válaszották polgármesterré a 2008. 12. 21-i időközi választáson. Mindketten független jelöltként indultak.
A 165 lakosú Porpácon a 133 szavazásra jogosult közül 66-an járultak a szavazóurnához, a leadott szavazatok közül 61 volt érvényes. A polgármesteri tisztségre Poócza Tamás karbantartási csoportvezető volt az egyetlen jelölt. A függetlenként megválasztott polgármester társadalmi megbízatásban látja majd el feladatát. Az előző polgármester szeptember 30-án lemondott, ezért kellett időközi polgármester-választást tartani.
Bekölcén Horoghné Németh Katalin pénzügyi tanácsadót választották polgármesterré. A 628 szavazásra jogosult polgárból 397 járult az urnákhoz, vagyis a részvételi arány 63 százalékos volt. A polgármesteri székért három független jelölt indult: Horoghné Németh Katalinra 174-es voksoltak, Liktor István korábbi polgármester 139, Pallagi Károlyné Holló Ilona pedig 79 szavazatot kapott. A heves megyei településen egyébként hét képviselőt is megválasztottak. Bekölce képviselő testülete idén október 10-én egyhangú szavazással oszlatta fel magát, mivel az utóbbi időben hiányzó egyetértés már a település működőképességét veszélyeztette.
ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-19 | | #1571 |
|
Valószínűleg elmarad a közalkalmazottak általános sztrájkja, amelyet január 12-ére hirdettek meg. Húsz szakszervezet megállapodott a kormánnyal: havi 180 ezr forint jövedelemig mindenkinek a fizetéséhez havi tízezret adnak hozzá, ezzel kompenzálva a tizenharmadik havi bér elmaradását - erről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszélt a Kossuth rádióban. A megállapodás 119 milliárd forintba kerül, ezt a jövő évi tartalékból veszik el.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint várhatóan elmarad a közalkalmazottak január 12-re tervezett általános sztrájkja. A kormányfő úgy tudja, hajnalban létrejött a bérmegállapodás mintegy 20 szakszervezettel. Eszerint 180 ezer forint havi jövedelemig mindenkinek a fizetését kiegészítik havi 10 ezer forinttal.
Gyurcsány szerint ezt nagyjából fedezi a költségvetésben erre a célra elkülönített 100 milliárd forint, de a teljes költség 20 milliárddal több, amit máshonnan kell majd átcsoportosítani. A szakszervezetek és a kormány hajnali négyig tárgyaltak, amikor Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára röviden tájékoztatta őt a megállapodásról - mondta Gyurcsány.
A sztrájkelmaradását megerősítette Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke és Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár is. Szerinte a munkabeszüntetésre készülő szakszervezetek döntő többsége vállalta, hogy eláll a január 12-re meghirdetett sztrájktól.
Két szakszervezet nem írta alá a megállapodást: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Munkástanácsok - mondta a Nap-Keltében Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár. A 2009-es költségvetésben e célra elkülönített 112 milliárd forintos összeg nem fedezi a megállapodást, az összesen 119 milliárd forintba került, a fennmaradó részt vélhetően a jövő évi tartalék terhére pótolja majd ki a kormány - mondta.
[origo]
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-18 | | #1570 |
|
A korábbi szándék ellenére jövőre nem szűnik meg a korengedményes nyugdíj, de igénybe vételének szabályai szigorodnak - közölte a munkaügyi tárca államtitkára.
Korózs Lajos elmondta: a kormány szerdán módosította a korengedményes nyugdíjra vonatkozó rendeletet, az új szabályok egy évig lesznek érvényben.
2009. január 1-től mindkét nem 57 évesen kérheti a korengedményes nyugdíjazást, ha az előrehozott öregségi nyugdíj esetén 40, a csökkentett előrehozott nyugdíj esetében pedig 37 éves szolgálati idővel rendelkezik.
A korengedményes nyugdíjat a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel akkor lehetett igénybe venni, ha erről a munkáltató és a munkaadó egyezségre jutott, és a munkáltató vállalta, hogy az előrehozott korhatárig előre, egy összegben befizeti a munkavállaló nyugdíját a nyugdíjalapba - jelentett ki Korózs Lajos.
Hozzátette: ez a lehetőség továbbra is fennáll majd, ám változik az igénybevételhez szükséges szolgálati idő. Eddig az előrehozott öregségi nyugdíj esetében elegendő volt 38 évnyi, a csökkentett előrehozott nyugdíj esetében pedig 33 évnyi szolgálati idő.
Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) múlt pénteken úgy foglalt állást, hogy a következő fél évben mindhárom oldal az egész korengedményes, korkedvezményes nyugdíjrendszert áttekinti - közölte az államtitkár.
A kabinet azért kezdeményezte az OÉT ülésén a korengedményes nyugdíj 2010-ig való fenntartását, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ezzel is segítse azokat, akiknek a munkahelyük elvesztése esetén a korengedményes nyugdíj biztosítja a megélhetést - tette hozzá.
Forrás: MTI
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1569 |
|
Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében közel 860 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a „Kolostorok és kertek a veszprémi Vár tövében” című pályázat megvalósítására. A több mint 1 milliárd összköltségvetésű kiemelt projekt keretében 4 terület összehangolt turisztikai fejlesztése valósul meg a Királynék Városában. A projekt támogatási szerződését december 16-án írták alá.
A turizmusfejlesztés helyszíne a Vár és az Állatkert között elterülő Séd-völgye. A veszprémi Séd-patak mintegy három kilométeres, városi szakaszán festői szépségű völgyben kanyarog, amelyet geológiai szempontból is érdekes, 30 – 40 m magas dolomitsziklák fognak közre. A csodálatos területen két kolostor is működött, az egyikben hímezték a koronázási palástot, míg a másik lakója Árpád-házi Szent Margit volt. A patak egyik mellékvölgyében (Fejesvölgy) épült meg az Állatkert, innen nem messze működött mintegy tíz évig (1971-ig), a volt városi Vidámpark.
Napjainkban a környék területeinek többsége az Önkormányzat tulajdonában, vagy kezelésében van. A közvetlen környezet a legutóbbi évekig meglehetősen elhanyagolt állapotban volt, hasznosítási, fejlesztési elképzelések nélkül.
A projekt megvalósításának helyszínei:
A kiemelt projekt keretében 4 akcióterület összehangolt turisztikai fejlesztése valósul meg:
- a Szent Benedek-hegy és környezetének turisztikai célú revitalizációja,
- a Betekints-völgy megnyitása a belváros felől, a Kittenberger Kálmán utca rendezvényhelyszínné alakítása,
- a Betekints - völgy (volt Vidámpark) turisztikai célú revitalizációja,
- tájépítészeti zöldfelület-rendezés, akadálymentes sétány kialakítása.
A négy fejlesztéshez magánberuházásból még egy ötödik terület, a Pajtakert fejlesztése kapcsolódik, ahol ivóvízvételi és kerékpár-tározási lehetőség, oktatási, ismeretterjesztési funkciók, vendéglátó ipari egység és kereskedelmi szálláshely-szolgáltatások megújítására lesz lehetőség.
Veszprém megnövekedett idegenforgalmi vonzerejével a városban és környékén gazdaságfejlesztési hatásokat generál, hiszen a kereslet növekedésével párhuzamosan szükség van a kínálat bővítésére is. A város így képes a Bakony-Balaton térségben betöltött kiemelt pozícióját megerősíteni.
A fejlesztés közvetetten az idegenforgalom és vendéglátás lehetőségeinek javulását, újabb magánerős befektetések elindítását eredményezi.
A megújult kulturális táj, műemléki és természeti környezet egyedi funkciójával hozzájárul a város idegenforgalmi potenciáljának kiaknázásához.
www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1568 |
|
A január–októberi reálkereset (az infláció 6,5 százalékos növekedése mellett) 0,7 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az alkalmazásban állók száma 2008. január–októberben átlagosan 2 millió 751 ezer volt, azonban a közszférában négy százalékkal csökkent a dolgozók létszáma.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete az év első 10 hónapjában 195 100 Ft volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 188 700 Ft-ot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 214 700 Ft-ot ért el. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 8,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A költségvetési szférában dolgozók bruttó átlagkeresete 6,2 százalékkal, a versenyszférában dolgozóké pedig 9,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Az idén az első kilenc hónapban a reálkeresetek 0,5 százalékkal nőttek, míg tavaly az első tíz hónapban 5,2 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Évkezdettől októberig a költségvetési szférában 723 ezren, a versenyszférában mintegy 1 millió 940 ezren dolgoztak. A költségvetési intézményekben összességében közel 4,0 százalékkal csökkent a létszám, míg a versenyszférában 0,1 százalékkal emelkedett.
(MTI/mno)
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1566 |
|
Kötelező erejű vételi ajánlatot tesz az MVM Zrt.-nek a tatabányai fűtőerőmű megvásárlására a város önkormányzata és az Elmib Energetikai Zrt. A döntést zárt ülésen, de teljes egyetértésben hozta meg a képviselő-testület – közölte Bencsik János polgármester. Az MTI értesülése szerint a vételár 3–4 milliárd forint közötti összeg. A város 51, az Elmib pedig 49 százalékos tulajdoni hányadot kíván szerezni. Tatabányán 22 500 távfűtéses lakás van. A felvásárlás révén felgyorsulhat a lakótömbök fűtésének szabályozhatósága és csökkenhet a háztartások fűtési költsége. Emellett a város több lábon álló energiaellátásra törekszik.
VG
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1565 |
|
Súlyosan hátrányos helyzetbe hozhatja az európai uniós és a magyar munkavállalókat is, ha az Európai Parlament ma elfogadja a munkaidő szervezéséről szóló irányelv módosítását – vélik a munkavállalói érdekképviseletek. Ezért felszólítják az EP-képviselőket, hogy ne támogassák az előterjesztést – közölte Borsik János, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának elnöke. Sérti a munkavállalók érdekeit, hogy az Európai Tanács javaslata szerint továbbra is lehetőség lenne a megengedett maximális heti munkaidőtől való eltérésre, ha arról a dolgozó a munkaadóval megállapodik. A készenléti idő inaktív része nem számítana bele, s a referencia-időszak akár 12 hónapra növekedhetne.
Világgazdaság |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1564 |
|
Az országgyűlés gazdasági bizottsága elhatározta, hogy február 15-ig újabb gazdasági csúcsot szerveznek.
A részletekről később döntenek. A gazdasági és informatikai bizottság egyúttal döntött egy az építőiparral kapcsolatos munkacsoport létrehozásáról is.
A tervek szerint két kormánypárti és két ellenzéki képviselő vesz részt a munkacsoportban, amelyet Baráth Etele vezet majd azzal a céllal, hogy kidolgozzák a szektor helyzetének javítását célzó lépéseket. A munkacsoport a gazdasági csúcson mutatja be az építőipari válságkezelésről készített "leltárt."
VGO
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1563 |
|
Az esztendő vége felé közeledve több fontos határidőre kell odafigyelni az adózóknak. Egyrészt ez a határideje az adófeltöltésnek és ugyancsak december 2O-ig lehet bejelentkezni az egyszerűsített vállalkozói adót fizetők körébe.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és külföldi vállalkozónak a 2008. évi adóévre már bevallott adóelőlegét 2008. december 20-áig az adóévi várható adó összegére ki kell egészítenie
Kiegészítési kötelezettség vonatkozik arra az adózóra, akinek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele meghaladta az 50 millió forintot. Ennek a körnek az adóév utolsó havi, negyedévi adóelőlegét a feltöltéssel egyidejűleg december 20-áig kell megfizetni. A kiegészítés összegét ugyancsak az ez ideig benyújtandó 0801 számú bevalláson kell szerepeltetni.
Az úgynevezett feltöltési kötelezettség a különadóban is érvényesül, amelynek értelmében a fizetendő várható különadó összegének a már megfizetett előleggel csökkentett különbözetét szintén az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig meg kell fizetni (bevallani nem kell). Nem vonatkozik a különadó feltöltési kötelezettség azokra a társas vállalkozásokra, amelyeknek az adóévet megelőző adóévben az árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) valamennyi alanyának az adóelőlegét szintén december 20-áig kell kiegészíteni. A feltöltési kötelezettséget az adóévre vonatkozó 0843 számú eva bevallásban kell szerepeltetni.
Ugyancsak december 20-áig dönthetnek az újonnan bejelentkezők a 2009. évre vonatkozóan az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) választásáról; az Eva tv. hatálya alá való bejelentkezés a székhely szerint illetékes APEH regionális igazgatóságon tehető meg a 08T103, illetve a 08T203 számú adatbejelentő lapon.
APEH |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1561 |
|
Megjelent a www.szmm.gov.hu oldalon:
- Pályázat Ifjúságbarát önkormányzat díj elnyerésére (IFJ-GY-ÉA-08-B)
Határidő: 2009. január 20.
- Pályázat módszertani feladatokat ellátó intézmények kijelölésesére és támogatására (GYV-MT-M-08)
Határidő: 2009. január 26.
- Pályázat gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésének támogatására (GYV-SZF-08)
Határidő: 2009. január 26.
Forrás: www.szmm.gov.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1560 |
|
Gyenesei István önkormányzati miniszter a beérkezett panel és kémény pályázatok közül mintegy 4,5 milliárd Ft állami támogatásról hozott döntést. Emellett 300 millió Ft értékben megszülettek az első ÖKO-pályázati győztesek is. Így összesen 4,8 milliárd állami támogatásról (22 500 db lakás) döntött a miniszter.
A mostani döntés tartalmazza a kéményfelújítási pályázatokat (értéke 200 millió Ft, 3000 db lakás); a panel pályázatok közül azokat, amelyek elbírálhatóak voltak és a tervezett rekonstrukció megvalósítása 2009-re esik (4,3 milliárd Ft, 13500 db lakás); mindazon ÖKO-pályázatokat, amelyeket az októberi kormányrendelet módosítás előtt adtak be a megemelt 50%-os támogatási intenzitással. Ez mintegy 300 millió forintos (6000 db lakás) állami támogatását jelent.
A 30 milliárd Ft nagyságrendű támogatási igény további feldolgozása folyamatban van. Az Önkormányzati Minisztérium a megújult panel-, az ÖKO- és a kéményfelújítási pályázatokra beérkezett igényeket 2009. I. félévének végéig teljeskörűen el kívánja bírálni. A következő döntés 2009 januárjában várható szintén kb. 5 Mrd Ft értékről, amely újabb 20-25 ezer lakás felújítását teszi majd lehetővé.
Gyenesei István tájékoztatása szerint a Kormány nem függeszti fel a Panelprogramot a világválság és a pénztelenség ellenére sem, hiszen a rekonstrukciók elvégzése valós megtakarítást eredményeznek a családoknál, a korszerű, energiahatékony lakásokban csökken a fűtésszámla.
A miniszter hozzátette, a recesszió a Panelprogramra is rányomta bélyegét, de az Önkormányzati Minisztérium politikai, szakmai egyeztetésbe, érdekérvényesítésbe kezdett, hogy a 2009-es évben biztosított legyen a programok folytatása. A költségvetés elfogadása után a Panelprogram többletforráshoz jutott: a Robin Hood-adóból jövőre várhatóan mintegy 10 Mrd Ft többletforrás fordítható a panelrekonstrukcióra, illetve a kéményfelújításokra. A 2009-es évre 18 Mrd Ft állhat rendelkezésre, ami az eredeti forrásoknak csaknem a duplája.
A Panelprogram jövőre is folytatódik. Az új pályázatot legkorábban 2009 nyarán írhatja ki az Önkormányzati Minisztérium, elbírálása 2010 elején várható. Rendszerszintű változás nem lesz a pályázatokban, a pályázás módja egyszerűsödik és az ÖM beépíti a jelenlegi pályázatok tapasztalatit a rendszerbe (pl. műszaki tartalom, energiatanúsítvány.)
2012-ig több mint 280 ezer lakás újul meg állami támogatással, amely a hazai panel állomány 35%-a. Mintegy 700 ezer ember lakásának fűtése lesz olcsóbb, korszerű és energiatakarékos.
Budapest, 2008. december 16.
Önkormányzati Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-17 | | #1559 |
|
Megegyezés született az Önkormányzati Minisztérium és az érdekvédelmi szervezetek között.
Az ősz folyamán megkezdett tárgyalások Gyenesei István miniszter kezdeményezésére az elmúlt hetekben gyorsultak fel. A tárca vezetője konstruktív magatartást kért mind az ágazati érdekegyeztetésért felelős vezetőktől, mind a tárgyaló partnerektől.
A miniszter már korábban is hangsúlyozta, hogy minden olyan megoldásban partner, amely törvényesen lehetővé teszi a tűzoltók munkájának jobb anyagi elismerését.
A pénzügyi válság miatt a parlament a jövő évi 13. havi illetmények megszűntetéséről döntött. A tárgyalásokon arról született megállapodás, hogy az ennek következtében bekövetkező kereset-csökkenés hogyan ellensúlyozható.
Az egyeztetések eredményeként a mintegy 9 ezer hivatásos önkormányzati tűzoltó és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 1800 dolgozója egységesen, utalvány formában részesül kompenzációs juttatásban.
Ennek költségvetési vonzata mintegy 1,5 milliárd forint.
A hivatásos önkormányzati tűzoltók juttatását – 1,15 milliárd forintot – a tárca a fenntartó önkormányzatokhoz, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság dolgozóinak jutó 350 millió forintot az OKF-nek utalja át.
Gyenesei István megköszönte a felek megegyezési készségét, és hangsúlyozta: közös eredmény, hogy tárgyalóasztal mellett sikerült kompromisszumra jutni. Ezáltal biztosítható, hogy a 2008. évi nominál keresetek 2009-ben nem csökkennek a tűzoltó és a katasztrófavédelmi szervezeteknél. A megállapodás az ágazatban jelentősen elősegítette a munkabéke megteremtését.
Az erről szóló dokumentumot a tárgyaló felek a mai nappal látták el kézjegyükkel.
2008. december 16.
Önkormányzati Minisztérium
Sajtó és Kommunikációs Főosztály
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-16 | | #1558 |
|
A bírák és az állami számvevőszéki alkalmazottak kivételével (ez ugyanis kétharmados többséget igényelt volna) a köztisztviselők és a közalkalmazottak 2009 decemberében nem kapnak 13. havi juttatást - döntött az Országgyűlés fél tucat, a közszolgálati jogviszonyt szabályozó törvény módosításával. Az idevonatkozó feles törvények megváltoztatásáról, azaz a közszolgák, a közalkalmazottak 13. havi juttatásának a felfüggesztéséről a Fidesz név szerinti szavazást kért. 207-en adták nevüket e törvényekhez.
A Fidesz a költségvetést elutasította ugyan, viszont az úgynevezett "bankmentő csomagot" megszavazta.
Népszabadság |
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-16 | | #1557 |
|
Csütörtökön ismét tárgyalóasztalhoz ül a sztrájkbizottság a kormányzat képviselőivel
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azt mondta, a kormány továbbra is azt ajánlja, hogy bruttó 140 ezer forintos fizetéshatárig kapjon mindenki 100 százalékos kompenzációt.
A közszolgálati dolgozók akkor lépnek sztrájkba, ha nem sikerül elérniük, hogy a reálbérek az elmúlt évek csökkenése után jövőre legalább szinten maradjanak.
A jövedelemromlást döntően a 13. havi illetmény elvonása okozná, ezért a nem teljes körű pótlásról szóló kormányzati elképzelésekkel a szakszervezetek nem értenek egyet.
Forrás: hirado.hu/Népszava
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-16 | | #1556 |
|
A törvényhozás nem tartotta magát teljesen az előírásokhoz a jövő évi költségvetés elfogadásakor. Ezzel Sólyom László köztársasági elnök térfelére került a labda, de akár egy párt is keresztbe feküdhet. A megkérdezett alkotmányjogászok szerint ugyanakkor kevés az esély a törvény utólagos elkaszálására.
Aggályos lehet a hétfő este végül másodszorra elfogadott költségvetési törvény szabályszerűsége, mert az Országgyűlés, illetve annak bizottságai nem pontosan az eljárási szabályoknak megfelelően vitték keresztül a jövő évi büdzsét. A módosító indítványok leszavazása után a költségvetési bizottság ugyanis sebtében összehívott rendkívüli ülésén nem a hiányt növelte, hanem a költségvetés általános tartalékából vonta el a hiányzó összeget.
Ez azt jelenti, hogy - a korábban megszavazott főszámoktól eltérve - utólag módosított a költségvetésen, miközben bizottságként új indítványt nem vehetne bele a büdzsébe.
Veres János pénzügyminiszter a bizottsági döntést követően maga is elismerte, hogy az eljárás nem volt házszabályszerű. Az [origo]-nak nyilatkozó alkotmányjogász, Lövétei István szintén úgy gondolja: hiába bólintott rá a költségvetésre a parlament, utólag gondot okozhatnak az eljárási visszásságok. "A költségvetés rendkívüli törvény ugyan, de mégis csak törvény, így erre is vonatkozik, hogy érvénytelenségi ok, ha nem az eljárási normáknak megfelelően született meg a jogszabály" - mondta.
Ezt az alkotmányjogász szerint a költségvetési törvényről az Alkotmánybíróság (Ab) mondhatná ki, amely elé két esetben kerülhet a kérdés: ha Sólyom László köztársasági elnök nem írja alá, hanem megfontolásra megküldi a törvényt a testületnek, vagy ha a kihirdetése után támadják meg a jogszabályt.
"Mivel közvetlenül nem sért állampolgári alapjogot, a felmerült eljárási aggályokra hivatkozva állampolgárok nem vihetik az Ab elé a költségvetést, de a törvények szerint például egy parlamenti párt már megtámadhatná az alkotmányosságát" - mondta Lövétei, aki hozzátette: jelentős különbség, hogy amennyiben Sólyomtól kerül az alkotmánybírákhoz a törvény, akkor az hatályba sem lép, így az ország eleve költségvetés nélkül maradna. Ez az alkotmányjogász szerint "elég visszás" helyzet lenne, soha nem is fordult elő korábban.
Ha viszont utólag kérnék az erre jogosultak az Alkotmánybíróságtól a költségvetési törvény normakontrollját, akkor később semmisíthető meg az eljárási problémákra hivatkozva a már hatályba lépett törvény. Lövétei szerint azért az alkotmánybírák mindenképpen mérlegelnék, hogy milyen súlyú eljárási előírás esetleges megsértéséről van szó, hiszen a költségvetési törvény utólagos hatályon kívül helyezése esetén az egész államszervezet lebénulhatna.
[origo]
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-15 | | #1555 |
|
Ma késő este szavaz az Országgyűlés a 2009–es költségvetésről, amelynek keretében végleg döntenek a fő makrogazdasági számokról. Emellett a Fidesz kezdeményezésére feltehetően név szerinti szavazás lesz a közszféra 13. havi bérének eltörléséről. Úgy tűnik, a kormány kényelmes többséget fog szerezni, hiszen a független képviselők mellett az SZDSZ is megszavazza a büdzsét, viszont az MDF, a KDNP és a Fidesz feltehetőleg nemmel voksol majd.
A parlament hétfőn vélhetően kellő többséggel elfogadja a 2009. évi költségvetést, mert a legnagyobb kárt az okozná az országnak, ha nem lenne költségvetése - hangoztatta Veres János pénzügyminiszter sajtótájékoztatón pénteken Tapolcán. Soha olyan bizonytalan nem volt a makrogazdasági környezet a soron lévő költségvetést megelőzően, mint az idén - írja az mfor.hu.
A kormány még nyáron nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amellyel a közszolgálati sztrájkbizottsággal tavaly kötött megállapodást hajtotta volna végre. A közalkalmazottak, köztisztviselők és a közszféra más dolgozói újra, egy összegben és a tárgy év végén kapják meg a 13. havi fizetésüket. Erről szeptember-októberben lefolytatták a parlamenti vitát, de a zárószavazás akkor elmaradt.
A Fidesz név szerinti szavazást kezdeményez a közszférában dolgozók 13. havi bérének elvételét tartalmazó indítványról. Az ellenzéki párt ugyanis elfogadhatatlannak tartja, hogy a kormány 700-800 ezer családot nagyon nehéz helyzetbe hozzon - mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Répássy Róbert brutális megszorításnak nevezte a 13. havi bér elvételét, ami szerinte "ordító igazságtalanság", mert a tanárok, az ápolók, a rendőrök vagy a tűzoltók nem tehetnek arról, hogy a kormány példátlanul nehéz helyzetbe hozta az országot.
VG/mfor
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-15 | | #1554 |
|
A pénzügyi válság hatására elinduló gazdasági változások számos előre nem látott nehézséget okoznak az Uniós támogatással megvalósított projektek kedvezményezettjei számára. A pénzpiaci válság hatásainak, kiemelten a kedvezményezettek pénzügyi terheinek csökkentése érdekében a Kormány az uniós támogatások folyósításának felgyorsításáról döntött. Az intézkedési csomag része a projektek megvalósítását elősegítő, igényelhető előleg összegének növelése.
2008. december 10-től hatályba lépett az európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektekre igénybe vehető előleg mértékét szabályozó, Államháztartás Működési Rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.)-as kormányrendelet módosítása.
A módosítás célja, hogy az uniós támogatással megvalósuló – Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott – projektek magasabb előleget kapjanak, annak érdekében, hogy a kedvezményezettek a projekt megvalósítását el tudják kezdeni, és sikerrel végre tudják hajtani.
A megemelt előleg összeg, mely a projekt megítélt támogatásának maximum 40%-a, legfeljebb 300 millió forint, a pénzpiaci válsággal leginkább érintett szektorokban igényelhető, nevezetesen:
- Gazdaságfejlesztés Operatív Program,
- Közép-Magyarországi Operatív Program 1-es prioritása,
- Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési célú, illetve turisztikai célú prioritásai, valamint
- a Társadalmi Megújulás Operatív Programból finanszírozott munkahelyi képzést támogató projektek.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett egyéb konstrukciók esetében az igényelhető előleg a megítélt támogatás összegének legfeljebb 35%-a, de minimum 25%.
A jogszabály-módosítás tehát kedvezőbb helyzetet teremt a pályázók számára, ugyanis, míg eddig az igényelhető előleg maximum a projekt megítélt támogatásának 25%-a lehetett, addig a módosítással, akár 40% előleg igénylésére is jogosulttá vált a kedvezményezett.
Az előlegnyújtástól eltekinteni, illetve a minimális 25%-nál alacsonyabb mértékű előleget megállapítani akkor lehet, ha a támogatás kedvezményezettje az előlegről lemond, vagy erre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke – a projekt méretére, típusára illetve a kedvezményezetti körre tekintettel – engedélyt ad.
A jogszabály-módosításról, és az előlegigénylés szabályairól tájékoztató levélben értesíti a Közreműködő Szervezet a támogatási szerződés megkötése előtt álló pályázókat és a már hatályos szerződéssel rendelkező kedvezményezetteket.
www.nfu.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-15 | | #1553 |
|
Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat. Benyújtási határidő: 2009. február 10.
A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2008. évben kiemelkedő innovációs teljesítménnyel (új termékek, új eljárások, új szolgáltatások értékesítése) jelentős üzleti hasznot értek el. Az innováció kiindulási alapja kutatás-fejlesztési eredmény, szabadalom, know-how alkalmazása, technológia-transzfer stb. lehet.
További információ: www.fvm.hu
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-15 | | #1551 |
|
Bácsalmáson Zalántai Endrét, Sormáson Póczai Zoltánt, Dámócon Tömös Béla Gyulánét, Sátorhelyen Lőrincz Árpádot, Kartalon Tóth Ilko Mihályt választották polgármesterré a 2008. 12. 14-i időközi választásokon. Valamennyien független jelöltként indultak.
Az önfeloszlatás miatt kiírt időközi választáson a szavazatok 64 százalékát kapta Zalántai Endre, akit független jelöltként választottak újra a Bács-Kiskun megyei Bácsalmás polgármesterének. A szintén független jelöltként induló Tanács Róbert a szavazatok 36 százalékát kapta. A választáson 2.459 állampolgár vett részt, amely a településen szavazásra jogosultak 40,8 százaléka. Mivel a képviselő-testület feloszlatta magát, így képviselőket is választottak a településen. A 13 képviselői helyért 40 jelölt versengett.
Újból a korábbi polgármestert, Póczai Zoltánt választották meg három független jelölt közül a Zala megyei Sormás polgármesterének. A település vezetőjének szeptemberben jogerős bírósági ítélet miatt szűnt meg a megbízatása, 2006-ban pedig a képviselő-testület függesztette fel tisztségéből. Az időközi választáson 60 százalékos részvételi arány mellett Póczai Zoltán 197 szavazatot kapott, Gaál Lajos 178, Rákos Lászlóné pedig 107 voksot gyűjtött. A Nagykanizsához közeli település 795 szavazásra jogosult polgára közül 483 választó vett részt a vasárnapi voksoláson.
Tömös Béla Gyuláné független jelöltet választották meg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Dámóc község polgármesterének. A 424 lelkes település választásra jogosult 321 polgára közül 230-an adták le voksukat. Az időközi választásra azért volt szükség, mert ez év szeptember 30-án feloszlatta magát a dámóci önkormányzat. A kevesebb mint félezer lakosú település képviselőinek többsége úgy döntött, hogy visszaadja mandátumát., mert nem sikerült teljesíteniük időarányosan a 2006-os választási kampány során megfogalmazott vállalásaikat és az önkormányzat is nehéz anyagi helyzetben van. Dámóc polgármesteri posztjáért hárman - köztük a volt polgármester - szálltak ringbe, az öt megüresedett képviselői helyért tizennégyen.
A baranyai Sátorhelyen Lőrincz Árpád független jelölt nyert a polgármester-választáson, 202 szavazatot kapott. A mintegy 700 lelket számláló település 564 választópolgára közül 319 járult az urna elé. A választásra azért volt szükség, mert Sátorhely korábbi első embere, Jónás Ferenc októberben - döntését nem indokolva - megvált tisztségétől.
A Pest megyei Kartalon Tóth Ilko Mihály nyerte meg az időközi polgármester-választást. A választást azért kellett megtartani, mert az előző polgármester szeptember 14-én elhunyt. Helyére hatan pályáztak: egy személy a KDNP, egy a Jobbik jelöltjeként, négyen pedig függetlenként. A 4.700 választásra jogosult lakos közül 1.745-en járultak az urnák elé, s közülük 1.088-an Tóth Ilko Mihály vállalkozóra adták le voksukat. A második helyezett a KDNP jelöltje lett, aki 266 szavazatot kapott.
ÖM
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-12 | | #1550 |
|
Határozatlan idejű közszolgálati sztrájkot hirdet 2009. január 12-től az Egységes Közszolgálati Sztrájkbizottság, amely erről csütörtöki, budapesti ülésén döntött. Ezt Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke közölte az MTI érdeklődésére.
A sztrájkbizottság azért, hogy kikényszerítse a kormánnyal tavaly februárban kötött megállapodás jövő évre vonatkozó részének betartását, 2009. január 12-től határozatlan idejű általános közszolgálati sztrájkot hirdet - mondta a szakszervezeti vezető.
Kerpen Gábor hozzátette: az elmúlt időszak tárgyalásai bebizonyították, hogy van elmozdulási lehetőség a költségvetési sarokszámok között a követelések teljesítésére. Kijelentette, hogy a szakszervezetek ragaszkodnak a további tárgyalásokhoz.
A szakszervezetek és a kormány képviselői a legutóbb hétfőn ültek tárgyalóasztalhoz. Ez a megbeszélés nem hozott érdemi előrelépést, de a felek akkor úgy nyilatkoztak, hogy továbbra is bíznak a megállapodásban.
Csizmár Gábor államtitkár a kormányoldal képviseletében a mintegy egyórás tárgyalásról távozva az MTI-nek azt mondta: annyiban közeledtek az álláspontok, hogy már "jobban értik egymást". Arra a kérdésre, volt-e újabb ajánlata a kormánynak a korábbihoz képest - amelyben a 13. havi fizetés ellentételezéseként 140 ezer forintban maximalizált juttatást helyeztek kilátásba - azt mondta, hogy "precizírozott" ajánlatot tettek. Egy skálán bemutatták, hogy különböző illetményküszöbök esetén az emelés mennyibe kerülne - tette hozzá.
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elmondta, hogy a tárgyalás következő fordulóját jövő hétfőn tartják, de véleménye szerint a megbeszélések "akár hosszú ideig is elhúzódhatnak".
Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének az elnöke vasárnap az MTI-nek úgy nyilatkozott: a szakszervezetek továbbra is azt tekintik tárgyalási alapnak, hogy a kormány tartsa be a jövő évi bérekkel kapcsolatos korábbi megállapodást.
Hozzátette: tudomásul véve a válsághelyzetet, annyi engedményre hajlandóak, hogy nem ragaszkodnak az eredeti megállapodásban szereplő jövő évi reálbér-növekedéshez. A reálbércsökkenést azonban semmiképpen nem tudják elfogadni. Éppen ezért a szakszervezetek a 13. havi juttatás mellett az inflációval megegyező mértékű bérfejlesztésre tartanak igényt jövőre.
Népszabadság
|
|
Eddigi hozzászólások:
|
Még nincs hozzászólás! |
| | | A hozzászólás csak a regisztrált Felhasználóink részére lehetséges. Belépéshez kattintson ide! |
| |
|
| 2008-12-12 | | #1549 |
|
Ha a munkáltatók is rábólintanak, egy évig még marad a korengedményes nyugdíj. Ha nem, január 1-jétől megszűnik ez a lehetőség. Pedig ezzel mintegy 60 ezer ember menekülhet meg a munkanélküliségtől
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén a kormány k
|
| | | |
_n.jpg)
